A múlt héten, miután 19 hónapig tartó nyomozás után kiderült, hogy ki robbantotta fel 2022 szeptemberében az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat gázvezetéket, Berlin elfogatóparancsot adott ki egy ukrán búvároktató ellen. Miközben Európa a bizonyítékokra vár − és arra, hogy megtudja, milyen következményei lesznek, ha lesznek egyáltalán, Kijev állítólagos érintettségének, Petr Pavel cseh elnök azt mondta, hogy a vezeték jogos célpont lehetett. Már ha egyáltalán Ukrajna állt a szabotázs mögött, írta meg a Politico.
Amikor fegyveres konfliktust vívnak, azt nemcsak katonai célok ellen vívják, hanem stratégiai jellegűek ellen is. A csővezetékek pedig stratégiai célt jelentenek
− mondta a cseh elnök.
Az ENSZ tisztviselői áprilisban azt mondták, hogy az ENSZ nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos állításokat, de több küldött is elítélte azokat mint a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Európa gazdasági és energiabiztonságát fenyegetik. Az Európai Unióban a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árak 2022 második felében rekordszintet értek el, ami nagyrészt az Oroszországból érkező üzemanyag-szállítások megszakadásának volt köszönhető.
„Nincs egyértelműen terhelő információm arról, hogy valóban Ukrajna állt a támadás mögött”, hangsúlyozta Petr Pavel. A cseh elnök úgy vélekedett, hogy „ha a támadás célja az volt, hogy elvágják az Európába irányuló gáz- és kőolaj-szállításokat és az Oroszországba visszaáramló pénzt, akkor ez legitim cél lenne”.
Kedves olvasóink!
Végéhez ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz-ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője, Vagyim Szkibitszkij szerint az oroszok új dezinformációs kampányt indíttak az ország menekültjeivel szemben. Nagyjából 4,2 millióan hagyták el Ukrajnát a háború miatt, ebből 1 millióan Lengyelországban leltek menedéket.
Oroszország már többször indított ilyen akciót a tőle nyugatra fekvő országokban, azonban ez a kampány most sokkal aggasztóbbnak tűnik. Célja az, hogy azok az ukránok, akik a háború elől menekülnek, sose térhessenek vissza szülőhazájukba – írja a Kyiv Independent.
A kampány lényege az, hogy megszállt területekről idézőjeles „újságírókat” küldenek Olaszországba, akik igyekeznek igazolni az orosz agressziót. A módszerek között szerepelnek Ukrajna Donyeckben és Luhanszkban elkövetett állítólagos bűneiről szóló előadások, valamint valótlan állítások terjesztése is.
Az oroszok által bevetett fegyver hatalmas erejű. Közösségeket hoznak létre, „oktatják” a gyerekeket, valamint az egyházba is beszivárognak, hogy elvegyék az ukránok identitását, és meggátolják őket a visszatérésben
– számolt be Szkibitszkij. A Bloomberg szerint a Kreml hamis információit európai újságírókon keresztül akarják elterjeszteni a kontinensen.
Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát − a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére − szerdán Chisinauban Olaf Scholz német kancellár az MTI tájékoztatása szerint.
„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” − ígérte Scholz a Chisinauban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” − mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.
Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal − mondta. A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet − tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” − vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.
Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.
Súlyos csapásnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús narratívájára nézve az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikáért felelős főképviselője szerdán.
Az X-en közzétett üzenetében Josep Borrell leszögezte: fel kell oldani a nyugati államok Ukrajnának küldött fegyverszállítmányaival kapcsolatos területi korlátozásokat, szerinte ugyanis e fegyverek orosz területeken történő bevetése erősítené Ukrajna önvédelmi kapacitásait, és életeket mentene, valamint előmozdítaná a béketárgyalásokra irányuló törekvéseket is.
A főképviselő elmondta: Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert is biztosította arról, hogy „az EU teljes mértékben támogatja Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen”. Kijev korábban már többször sürgette a nyugati államokat, engedélyezzék az ukrán erőknek, hogy a tőlük kapott fegyverekkel orosz területeket támadhasson.
A múlt héten, miután 19 hónapig tartó nyomozás után kiderült, hogy ki robbantotta fel 2022 szeptemberében az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat gázvezetéket, Berlin elfogatóparancsot adott ki egy ukrán búvároktató ellen. Miközben Európa a bizonyítékokra vár − és arra, hogy megtudja, milyen következményei lesznek, ha lesznek egyáltalán, Kijev állítólagos érintettségének, Petr Pavel cseh elnök azt mondta, hogy a vezeték jogos célpont lehetett. Már ha egyáltalán Ukrajna állt a szabotázs mögött, írta meg a Politico.
Amikor fegyveres konfliktust vívnak, azt nemcsak katonai célok ellen vívják, hanem stratégiai jellegűek ellen is. A csővezetékek pedig stratégiai célt jelentenek
− mondta a cseh elnök.
Az ENSZ tisztviselői áprilisban azt mondták, hogy az ENSZ nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos állításokat, de több küldött is elítélte azokat mint a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Európa gazdasági és energiabiztonságát fenyegetik. Az Európai Unióban a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árak 2022 második felében rekordszintet értek el, ami nagyrészt az Oroszországból érkező üzemanyag-szállítások megszakadásának volt köszönhető.
„Nincs egyértelműen terhelő információm arról, hogy valóban Ukrajna állt a támadás mögött”, hangsúlyozta Petr Pavel. A cseh elnök úgy vélekedett, hogy „ha a támadás célja az volt, hogy elvágják az Európába irányuló gáz- és kőolaj-szállításokat és az Oroszországba visszaáramló pénzt, akkor ez legitim cél lenne”.
Újabb orosz ellentámadás indult a Kurszki területen. Az ukrán hadsereg beszámolói szerint repülők 27 darab irányított bombával végeztek csapást az általuk elfoglalt területeken.
Olekszandr Szirszkij, a ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy csapatai 28-35 kilométerre törtek be az orosz területekre a kurszki ellenoffenzíva harmadik hetében. Eddig nagyjából 1263 négyzetkilométert és 93 települést foglaltak el.
Az orosz hadsereg 17 légicsapást mért Kurszkra, többek között drónokkal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondása alapján 750 alkalommal támadták az ukrán városokat és civileket az égből.
Az irányított bombáknak sokkal kisebb a hatótávja, mint a rakétáknak, de jóval olcsóbbak is. Emellett az azokat indító orosz repülők az agresszor, vagy az általa megszállt területekről lövik ki őket, az ukrán légvédelem hatótávolságán kívülről.
Az orosz hadsereg közben folyamatosan lövi Szumi térségét, ami Kurszk mellett található. Kijev 45 ezer lakos kimenekítését tervezi. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes augusztus 14-én azt mondta, hogy az ukránok egy ütközőterületet akarnak létrehozni a határ mellett. Ukrajna humanitárius műveleteket akar végrehajtani a térségben, többek között olyan folyosókat létrehozni, ahol a menekültek mind a két ország irányába biztonságosan közlekedhetnek – írja a Kyiv Independent.
Egyebek között a szorosabb energetikai együttműködésről tárgyalt szerdán Moszkvában Li Csiang kínai miniszterelnök orosz vendéglátóival. A kínai kormányfőt fogadta Vlagyimir Putyin elnök is – közölte a Kreml.
Országainknak széles körű közös tervei vannak, gazdasági és humanitárius területeken egyaránt, amelyek várakozásaink szerint hosszú évekig tartanak majd
– idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség Vlagyimir Putyint.
Li Csiang előzőleg Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy Peking kész együttműködni Moszkvával a teljes körű gyakorlati együttműködés megerősítésében.
Li Csiangot orosz vendéglátója emlékeztette, hogy Oroszország már most is első számú nyersolajexportőre Kínának. „Hamarosan első helyen leszünk a földgázszállításban is” – mondta a kormányfő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
A kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az energetikai együttműködés volumene egyre nagyobb, és minősége egyre jobb.
Misusztyin kiemelte, hogy Oroszország kész együttműködni Kínával a két államfő között májusban létrejött fontos konszenzus megvalósításában, miszerint folytatni kell a kölcsönös bizalom elmélyítését, ki kell bővíteni az együttműködést az energia, a gazdaság, a kereskedelem és a kultúra terén, regionális szinten is.
Vlagyimir Putyin és kínai hivatali partnere, Hszi Csin-ping májusban Pekingben megállapodott, hogy „az új korszakba lépve elmélyítik a globális partnerséget és a stratégiai együttműködést”.
A két nagyhatalom az elmúlt években szembekerült a Nyugattal, miközben közeledett egymáshoz, és stratégiai partnerséget kezdett kialakítani. Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszországot szinte teljesen elvágták a nyugati technikától, így csúcstechnológiához Kína közreműködésével jut.
Augusztus 16-án kamikaze drónok segítségével robbantottak fel három orosz vadászgépet a szavaszlejkai légvédelmi támaszponton. Értesülések szerint egy MiG–31 és két IL–76-os repülőgép semmisült meg, további 5 MiG is megsérült. Videófelvétel vagy hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett.
A támaszpontra mért előző csapást augusztus 13-án hajtotta végre az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége, abban egy üzemanyag-lerakat felrobbant, egy MiG–31 pedig megsérült.
A három afrikai ország az ENSZ Biztonsági Tanácsánál tett panaszt arról, hogy a megtámadott ország támogatja a tuareg lázadókat. A levelet hivatalosan a Száhel államok szövetsége tette közzé.
A leghatározottabban elítéljük az ukrán kormány nyílt támogatását a Száhel-övezetben tevékenykedő terrorista csoportok felé. Sürgetjük a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen lépéseket ennek megszüntetésére, ugyanis mindez fenyegeti a régió stabilitását
– áll az üzenetben. A levelet azután küldték meg az ENSZ-nek, miután a tuareg lázadók a Wagner-csoport katonáit támadták, aminek következtében Mali és Niger is megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával – írja a Strana.
Az elfoglalt Zaporizzsjai területet ellenőrző orosz erők „kozák hadsereget” akarnak létrehozni – jelentette be a Telegramon Jevgenyij Balickij, a térség Moszkva által kinevezett kormányzója.
Szerinte a kozák hadsereg hagyományosan az orosz államiság egyik pillére, a közértékek őrzője és az országot szolgáló erők mintamodellje. A magukat kozáknak vallók a februári invázió óta részt vesznek a háborúban, és a „zaporizzsjai föld védelmében” – áll a közleményben.
A kozákokkal való egyeztetés még idén elkezdődik. A kiadott rendeletből az derül ki, hogy az ilyen „társaságok” Oroszország oldalán szállhatnak be a harcokba – írja a Strana.
Az ukrán fegyveres erők drónjainak támadásában megsérült a Belgorodi régió egyik lakosa – jelentette Telegram-csatornáján Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
A Volokonovszkij járásbeli Tisanka községben egy drónból leejtett robbanószerkezet következtében megsérült egy civil. Az áldozatot robbanás okozta sérüléssel és repeszekkel a kezében mentőautóval a Valujszkaja Központi Kerületi Kórházba vitték
– áll a közleményben.
A robbanás hatására egy másik házban, betörtek az ablakok, az udvaron pedig kigyulladt egy teherautó – írja a Ria.
Az ukrajnai Miniszteri Kabinet jóváhagyta a „Nemzeti Cashback” program bevezetését – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A program lényege, hogy az ukrán állampolgárok 10 százalékos visszatérítést kaphatnak az általuk megvásárolt hazai termékek árából. A szeptember 2-án induló
cashback lehetőséget biztosít arra, hogy pénzügyileg támogassuk az ukránokat, különösen a fűtési szezon előtt, mivel a visszatérítést közüzemi szolgáltatásokra is fel lehet használni
– mondta Julija Szviridenko, miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter.
A Pentagon hírszerzési igazgatósága úgy véli, hogy Ukrajna és Oroszország nem rendelkezik elegendő katonai erőforrással nagyobb támadó hadműveletek végrehajtásához, ami azt jelezheti, hogy mindkét fél a patthelyzet felé tart – írja a Bloomberg.
A jelentések szerint Ukrajnának még mindig nincs elég lőszere ahhoz, hogy felvegye a versenyt Oroszország azon képességével, hogy naponta mintegy 10 000 tüzérségi lövedéket lőjön ki, még azután sem, hogy az amerikai kongresszus áprilisban feloldotta az új katonai segélyek blokkolását.
A Pentagon azt is megjegyzi, hogy az Ukrán Fegyveres Erők még mindig képesek védelmi műveletek végrehajtására, de legalább 6 hónapig nem lesznek képesek nagyszabású ellentámadást indítani.
Ugyanakkor Oroszország a kimerülés stratégiáját alkalmazza, és képes lesz fenntartani a csapatai által elfoglalt pufferzónát, de nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz sem, hogy „mélyebb előrenyomulással fenyegessen az ukrán ellenőrzés alatt álló területen, például Harkiv városában”.
A lap megjegyzi, hogy a védelmi hírszerző ügynökség következtetéseit az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségről szóló legutóbbi negyedéves jelentés tartalmazza. Ez a jelentés a június 30-ig tartó három hónapos időszakra vonatkozik, miután a Kongresszus elfogadta a legutóbbi, 61 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának.
A lap kiemeli, hogy azóta Ukrajna meglepetésszerű hadműveletet indított az oroszországi Kurszk térségében, valamint F–16-os vadászgépeket kapott és kezdett használni.
A jelentés az Egyesült Államok által biztosított ATACMS rakéták sikeres használatát is megemlíti. Különösen az egyik rakétatámadás volt ilyen Szevasztopol ellen május 18-án, ami egy korvett elsüllyesztését eredményezte. Ukrajna ezeket a rakétákat a megszállt Krímben lévő orosz légvédelemk ellen is bevetette, több korszerű Sz–400-as rendszert megsemmisítve.
Ezek a csapások állítólag arra kényszerítették az orosz erőket, hogy a krími légvédelmi rendszereket S–500-asokkal erősítsék meg, amiket még nem mutattak be teljesen Ukrajnában. A Pentagon szerint ez azt jelzi, hogy Oroszország megpróbál megfelelő légvédelmet biztosítani a Krím számára.
Az ukrán parlament megszavazta szerdán a Római Statútum ratifikálásáról szóló törvényt, megnyitva ezzel az utat ahhoz, hogy ország csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – jelentette be Jaroszlav Zseleznyak képviselő az MTI közölése szerint.
A 450 képviselő közül 281-en szavazták meg az intézkedést amely kulcsfontosságú feltétele annak, hogy Ukrajna végül csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 15-én nyújtott be törvényjavaslat-csomagot a parlamentnek az ICC Római Statútumának ratifikálásáról. Ukrajna azonban csatolt egy külön nyilatkozatot az aláíráshoz, amely szerint a ratifikációs törvény hatálybalépését követő hét évig „Ukrajna a Római Statútum 8. cikke szerinti bűncselekmények vonatkozásában nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát állampolgárai felett”.
A Telegram és a WhatsApp üzenetküldő alkalmazások Oroszországban csak fennakadásokkal működnek – írja a RIA Novosztyi.
A Telegram alkalmazásában egyes felhasználók nem tudnak üzenetet küldeni, valamint a beszélgetések nem frissülnek. A WhatsApp viszont azt írja, hogy van kapcsolat a hálózattal, a beszélgetések azonban szintén nem töltődnek be, és az üzeneteket nem küldik el.
A „Failure.rf” szolgáltatás a hibák nyomon követésére szintén nem érhető el.
Chawki Bou Nassar, Libanon oroszországi nagykövetének véleményét kérdezték az orosz–ukrán háborúról. A nagykövet elmondta, hogy
Libanon természetesen mindig arra szólít fel, hogy minden konfliktusra, bárhol is legyen az, párbeszéd útján találjunk megoldást.
Hozzátette, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mondta egykor, tízévnyi tárgyalás jobb, mint egy nap háború. Reméljük, hogy a közeljövőben sikerül békés megoldást találni a konfliktusra tárgyalások útján.
Ez a politikai és békés megoldás megállítja majd a vérontást mindkét oldalon, különösen a civilekét, és segít stabilizálni a helyzetet – írja a TASZSZ.
Ukrajna Kurszki terület elleni támadása után Oroszország nem fog tárgyalásokat folytatni Kijevvel, amíg az ukránokat teljesen le nem győzik – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, amit a TASZSZ állami hírügynökség szemlézett.
Miután a neonácik terrorcselekményt követtek el a Kurszki területen, minden a feje tetejére állt. Megszűnt a senki által nem felhatalmazott közvetítők hiábavaló fecsegése a szép világról
– írta az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője Telegram-csatornáján.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök a békemissziós útján járt többek között az ukrán és az orosz fővárosban is, ami nagy visszhangot keltett a külföldi sajtóban is. Több európai politikus is kifejtette véleményét a moszkvai látogatással kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást soros elnökként, hogy Putyinnal tárgyaljon. Azt nem tudni, hogy Dmitrij Medvegyev rá célzott-e kijelentésével, a hasonlóság azonban feltűnő.
„Most már mindenki mindent megért, még ha nem is mondja ki hangosan. Rájöttek, hogy addig nem lesz több tárgyalás, amíg az ellenséget teljesen le nem győztük!” – tette hozzá.
Az orosz helyettes vezető Nagy-Britannia egyik korábbi miniszterelnökére, Boris Johnsonra is megjegyzést tett:
Ne örüljön ennek a csúnya arcú, zilált fehér hajú szemétláda abból az országból, ahol a terrorakciót előkészítették. Az ő országa sokkal rosszabbul járt, mint az általa irányított terület
– írta. Ukrajnáról pedig már csak annyit mondott, hogy „sokkal több értelmetlen költekezés, sokkal több megrongált haditechnikai eszköz és radikálisan több koporsó lesz. És a szerencsétlen ukrán jobbágyak most érzékien csókolják meg ezért az őket kínzó angolszász uraik, a nekrofilok véres kezét”.
Németország fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását, és minden feltétel nélkül folytatja azt – biztosította Robert Habeck német alkancellár.
A politikus úgy fogalmazott:
Ukrajna a jövőben olyan pénzt fog kapni, amelyből sürgősen szükséges fegyverrendszereket tud majd vásárolni. Tudomásom szerint erre az év végén kerül sor.
Augusztus 17-én még attól a döntéstől volt hangos a sajtó, hogy a német szövetségi kormány jelenlegi költségvetési tervezete nem irányoz elő új pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Ukrajna továbbá 50 milliárd eurós hitelt kap, amelyet az orosz központi bank befagyasztott vagyonából fizetnek ki.
További 4 milliárd euró Habeck szerint 2025-ben a szövetségi költségvetésből áll majd rendelkezésre. Ha ez nem történik meg, a hatóságoknak új megbeszélést kell folytatniuk és más módon kell támogatást keresniük.
Arra a kérdésre, hogy Németország megfelelne-e a kihívásnak, ha az Egyesült Államok – például Donald Trump elnöksége alatt – leállítaná Ukrajna támogatását, Habeck így válaszolt: „Igen. Akkor nem hagyjuk magára Ukrajnát” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Jevgenyij Sisov orosz színész 42 éves korában meghalt a Kurszki területen folytatott harci műveletek közben – írja a Meduza.
Az orosz kormánypárti Shot távirati csatorna szerint Sisov önkéntesként ment a háborúba, 2024 februárjában írt alá szerződést az orosz védelmi minisztériummal. Augusztus 18-án a színész a Kurszki területen zajló harcok során repeszsérülést szenvedett, és a kórházba való evakuálás közben meghalt.
Egy Mi–35M helikopter rakétacsapással megsemmisítette az ukrán erők katonáit és felszerelését a Kurszki terület egyik határvidékén – írja a Ria Novosztyi.
Egy Mi–35M helikopteren a hadsereg légierejének legénysége légi eszközökkel megsemmisítő csapást mért az ukrán erők embereire és páncélozott katonai felszereléseire a Kurszki terület határvidékén
– írja az ukrán védelmi minisztérium a közleményében, amelyben kiemelik, hogy az orosz erők épségben visszatértek a kiindulási pontra.
Ukrajnában több ezer katona hagyta el egységeit jogosulatlanul – számolt be Olekszandr Fegyijenko ukrán képviselő Telegram-csatornáján.
„Sajnos több ezer olyan katona van, akik valamilyen oknál fogva elhagyták a katonai egységeiket, de készek visszatérni és harcolni. Például ha szülők, gyerekek megbetegednek, az ember meg akarja őket látogatni, a parancsnok pedig nem engedi el őket szabadságra, és ezért a katona önkényesen távozik” – mondta a képviselő a Sztrana szerint.
A minszki nyilatkozatok az erők déli határon való felvonulásáról arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy az amúgy is szűkös tartalékait kivonja a frontról – jelentette ki Andrej Zolotarjov ukrán politológus.
A múlt héten Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt mondta, hogy mintegy tíz harci drón sértette meg a köztársaság határát Ukrajnából. Az ország védelmi minisztere szerint az államfő utasítást adott a határon lévő csapatok csoportosításának megerősítésére.
Ezek a kijelentések arra kényszerítenek bennünket, hogy szétfeszítsük az amúgy is kis tartalékainkat
– nyilatkozott Zolotarjov.
Szerinte az ukrán erők helyzete Pokrovszk és Toreck irányában közel áll a katasztrófához. Ezt súlyosbítja, hogy értékes tartalékokat kell átcsoportosítani az északi határra – mondta az elemző.
Lukasenka vasárnap azt mondta, hogy a két köztársaság közötti határ „úgy alá van aknázva, mint még soha”. Az államfő szerint Ukrajna 120 ezer katonát vezényelt a belorusz határ mentén, Minszk pedig megtorló intézkedéseket foganatosított. Mint a belorusz vezető hangsúlyozta, kénytelen volt reagálni a határ biztosítása érdekében – írja a Ria Novosztyi.
Az orosz csapatok összes harci vesztesége Ukrajnában 2022. február 24. és 2024. augusztus 21. között mintegy 603 010 főt tesz ki, ebből az elmúlt napon 1210 főt veszítettek – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az Ukrán Védelmi Erők által eddig megsemmisített katonai eszközök számokban az alábbiak:
Az Ukrinform jelentése szerint augusztus 20-án 22:00 órától szerda reggelig 153 összecsapás zajlott az ukrán és az orosz hadsereg között a fronton. Pokrovszk és Toreck irányában továbbra is feszült a helyzet.
A kijevi vezetés, élén Volodimir Zelenszkij elnökkel a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltásával polgárai millióinak vallását gyalázta meg saját politikai céljai érdekében – jelentette ki kedden Gennagyij Aszkaldovics, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vallásszabadság-ügyi különmegbízottja.
Zelenszkij rezsimje újfent megerősítette diktatórikus jellegét, készségét arra, hogy elárulja a legszentebbet, meggyalázva több millió polgártársa vallását saját politikai céljai érdekében
– hangsúlyozta Aszkaldovics.
Az orosz különmegbízott szerint a kijevi vezetés ezzel elmélyíti az ukrán társadalom megosztottságát „szándékosan lerombolva a nekünk testvéri ukrán nép pravoszláv hívőinek évszázados szellemi alapjait”.
Az MTI beszámolója szerint Aszkaldovics történelmi bűncselekményről szólva kijelentette, hogy Oroszország határozottan elutasítja az UPC betiltását, és felszólít minden „nem közömbös embert”, hogy szálljon szembe az „állami önkénnyel”.
Az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény megnyitja az utat a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház betiltásához.
Az ukránok többsége ortodox keresztény, de az ortodox közösség két külön egyházra esett szét: az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független, amelynek Konstantinápoly 2019-ben megadta az úgynevezett autokefál státust.
Az ukrán vezetők bujtogatással vádolták meg a Moszkva fennhatóságát elismerő UPC-t, arra hivatkozva, hogy az ukrajnai háború kitörése után oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett.
A kedden megszavazott törvénytervezet kitiltja ukrán területről az orosz ortodox egyházat, egy kormánybizottság pedig listát állít össze ennek „leányszervezeteiről”, amelyeknek a működését nem engedélyezik tovább. A lista fő célpontja a nyilatkozatok szerint az UPC lesz. A betiltásokról bíróság dönt majd.
A jogszabályt még Zelenszkijnek is alá kell írnia, és ő már a hónap elején azt mondta, az intézkedés célja „Ukrajna szellemi függetlenségének erősítése”. Kedden az államfő üdvözölte a törvény elfogadását.
A moszkvai külügyminisztériumba kérették az amerikai ügyvivőt, hogy tiltakozzanak amerikai újságíróknak a Kurszki területen véghez vitt provokatív tettei miatt – közölte kedden a tárca az MTI tájékoztatása szerint.
A külügyminisztériumban közölték Stephanie Holmesszal, hogy a riporterek illegálisan lépték át a Kurszki terület határát, ahol az ukrán erők két hete betörtek, és Oroszország felelősségre kívánja vonni őket.
Az orosz külügyminisztériumba augusztus 20-án bekéretett amerikai ügyvivőnek kifejeztük határozott tiltakozásunkat az amerikai riporterek provokatív tette miatt, akik törvénytelenül hatoltak be a Kurszki területre, hogy propagandacélból tudósítsanak az ukrajnai rezsim bűncselekményeiről, valamint azok miatt a megnyilvánuló tanújelek láttán, amelyek szerint az ukrán haderőt egy amerikai magánhadsereg támogatta az Oroszországi Föderáció területére történő betöréskor
– közölték a tárcánál.
A közlemény szerint a hasonló lépések – amelyek ellentétesek Joe Biden amerikai elnök kormányzatának azon állításaival, amelyek szerint nincs közük az ukrán neonácik Oroszország elleni támadásához – nyilvánvalóan bizonyítják, hogy az Egyesült Államok mint a konfliktus közvetett résztvevője, támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rosszindulatú szándékait.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedd délután közölte, hogy több mint ötszáz ember hagyta el Kurszk veszélyes területeit az elmúlt huszonnégy órában. Az ukrán támadás kezdete óta összesen 122 ezer embert menekítettek biztonságos övezetekbe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azzal vádolta meg az ukránokat, hogy destabilizálni akarják az országot, és terroristákhoz hasonlította őket. „Megbüntetjük a bűnözőket. Efelől nem lehet kétség” – jelentette ki.
Ukrajna az eddigi legnagyobb dróntámadást hajtotta végre Moszkva ellen. Az orosz fővárostól mindössze 38 kilométerre fekvő Podolszk város fölött legalább tíz drónt semmisítettek meg a légvédelmi egységek.
A légvédelmi rendszerek visszaverik az ellenséges támadó drónokat. Néhányat Podolszk fölött meg is semmisítettek. Ez az egyik legnagyobb, drónokkal történő támadási kísérlet Moszkva ellen. Továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet
– közölte Szergej Szobjanin, Moszkva polgármestere. Előzetes információk szerint a támadásokban senki nem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett.
Nagyon úgy néz ki azonban, hogy az orosz főváros elleni támadás csak egy nagyobb offenzíva része. Orosz tisztviselők ugyanis további 18 drón megállításáról számoltak be Brjanszk és más délnyugat-oroszországi régió felett.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden bejelentette, hogy őrizetbe vett egy árulással vádolt tudóst, aki Ukrajnának dolgozott.
A szolgálat tájékoztatása szerint a férfit azzal vádolják, hogy úgynevezett túlterheléses, DDoS módszerű támadással akarta megbénítani Oroszország kulcsfontosságú informatikai infrastruktúráját.
Az FSZB szerint a tudós kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az ukrán biztonsági szolgálat képviselőivel, majd az ukrajnai „különleges katonai művelet” megindítását követően DDoS-támadásokat indított az Oroszországi Föderáció kulcsfontosságú létesítményei ellen azzal a céllal, hogy károkat okozzon Oroszország információs biztonságának. Ezenfelül információkat gyűjtött orosz katonákról és a haditechnikai eszközök mozgásáról, s pénzt is küldött az ukrán hadseregnek – tette hozzá a szolgálat.
Az FSZB szerint a gyanúsított beismerő vallomást tett.
A politikai hírekkel foglalkozó Osztorozsno, Novosztyi nevű Telegram-csatorna szerint – írja az MTI – Artyjom Horosilov fizikusról van szó, akiről a Ria Novosztyi orosz hírügynökség korábban azt írta, hogy 2023 decemberében elkövetett DDoS-támadások miatt vették őrizetbe.
Oroszország három új harccsoportot hozott létre Ukrajnával közös határrégióinak védelmére – jelentette be kedden Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a határterületek katonai biztonságának kérdéseivel foglalkozó koordinációs tanács ülésén az MTI jelentése szerint.
A harccsoportokat a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekről nevezték el.
Belouszov egyben hangsúlyozta, hogy a határterületek biztonságáról legfontosabb döntéseket személyesen hozza meg. Az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében közölte, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége Kurszk megyében 4130 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 58 harckocsit, 27 gyalogsági harcjárművet, 50 csapatszállítót és 299 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 6607 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8738 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
Közölte azt is, hogy az orosz határon két hete áthatoló ukránok már 28–35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen, és 93 települést foglaltak el.
A főparancsnok elmondta, hogy Oroszország újabb csapatokat vezényel a térségbe, hogy megerősítse állásait.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a keleti frontvonalra látogatott el, és megállapította, hogy a stratégiai fontosságú logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszknál és a közeli Toreck közelében különösen „nehéz a helyzet”. Az ukrán hadsereg vezérkara hozzátette, hogy Toreck közeléből csak kedden 14 összecsapást jelentettek az orosz erőkkel és további 34-et a pokrovszki szektorból.