Anatolij Glaz, a belorusz külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy Minszk nem kapott „hivatalos kérést” Ukrajnától, hogy vonja ki csapatait az ukrán–belorusz határról az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint.
Minszk nem kapott semmilyen kérést az ukrán féltől a csapatkivonással kapcsolatban „semmilyen formában”, és az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatát „az interneten” látták, ahol „mindenféle dolgok kerülnek fel” – nyilatkozta a belorusz szóvivő. „Ezért hálásak lennénk, ha valaki meg tudná magyarázni nekünk az ilyen nyilatkozatok logikáját. Véleményünk szerint ez eléggé kidolgozott” − állította.
Glaz megismételte a belorusz állami narratívát azokról az ukrán drónokról, amelyeket Belarusz közeléből indítottak, valamint az ukrán fél részéről érkező „folyamatos provokációról”, amely arra kényszerítette a belorusz fegyveres erőket, hogy „küldetéseket hajtsanak végre Belarusz területének és polgáraink biztonságának elősegítése érdekében”.
De ez klasszikus logika. Azt azonban nem tudjuk, hogy mi az ukrán fél logikája. Lehet, hogy valamilyen kifinomult terv van mögötte, amelynek célja az ukrán lakosság vagy a Nyugat dicsérete. A legfontosabb azonban egy ilyen játékban az, hogy ne játsszuk túl saját magunkat
− tette hozzá.
Az ukrán külügyminisztérium hírszerző ügynökségekre hivatkozva korábban arról számolt be, hogy Belarusz „jelentős erőket” összpontosított az északi határok közelében, a csernobili atomerőmű közvetlen közelében.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index keddi hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Ezek voltak a mai nap főbb eseményei:
Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!
Oroszország kész jogi segítséget nyújtani a Franciaországban őrizetbe vett Pavel Durovnak, a Telegram közösségimédia-szolgáltató társalapítójának, aki orosz állampolgár – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Természetesen tekintettel arra, hogy orosz állampolgársággal rendelkezik, készek vagyunk a szükséges segítséget és támogatást nyújtani. De itt a helyzetet bonyolítja az a tény, hogy francia állampolgár is
– mondta a szóvivő.
Durov egyébként az orosz és a francia állampolgársága mellett az Egyesült Arab Emírségek és Saint Kitts és Nevis útlevelének használatára is jogosult. Előzetes letartóztatása szerdán jár le, ezt megelőzően bíróság elé kell állítani vagy szabadlábra kell helyezni.
Peszkov azt hangoztatta, hogy a Durov ellen felhozott vádak komolyak, és nem kevésbé komoly bizonyítást követelnek meg. Úgy vélekedett, ellenkező esetben úgy fog tűnni, hogy közvetlen kísérlet történik a kommunikáció szabadságának korlátozására és egy nagyvállalat vezetőjének közvetlen megfélemlítésére, amit pedig Emmanuel Macron francia elnök korábban tagadott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, miszerint Durov őrizetbe vétele valójában a Telegram megbízhatóságának elismerése.
Ami ennek a platformnak a használatát illeti – nagyon kényelmes, valóban védett. Legalábbis ha bármi kétség merült volna fel ezzel kapcsolatban, most, hogy Durovot nyilvánvalóan valakinek a tanácsára elvitték, és szörnyű büntetéssel fenyegetik, a jelek szerint arra számítva, hogy valahogyan hozzáférhetnek titkosítási kódokhoz. Most már a franciák cselekedetei is bebizonyították, hogy a Telegram egy valóban megbízható és népszerű hálózat
– fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél jegyzékben követelt konzuli hozzáférést Durovhoz, Lavrov kijelentette, hogy a kérés „elbírálás alatt áll”, és hogy Moszkva várja a választ. Hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek „ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik”, és ügyvédjei ugyanígy azonnali hozzáférést kértek.
Lavrov szerint Oroszország és Franciaország kapcsolatai mélyponton vannak, egyebek között azon álláspont miatt, amit Párizs „a szólásszabadság, az információterjesztés szabadsága, és általában az újságírói hivatás tiszteletben tartásának kérdéseiben” képvisel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy keddi moszkvai választási fórumon azt javasolta a francia hatóságoknak, hogy Durovot követően vegyék őrizetbe Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját a közösségi hálózatán zajló tevékenység miatt. Medvegyev szerint ha a Telegramnál bűncselekményt követtek el, az nem jelenti azt, hogy ez a szolgáltatás alapítójának jóváhagyásával történt.
A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy a Telegramot nagyon sok orosz használja, köztük „a különleges hadművelet” részvevői is. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ellenségei az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megjegyezték: nem tudják az üzenetküldőn keresztül nyomon követni az orosz hadsereg kommunikációját. Medvegyev a Telegramot olyan platformnak nevezte, ami lehetővé teszi Oroszország számára, hogy anyagokat tegyen közzé és juttasson el „az átlagos ukránokhoz”, azt bizonyítva, hogy „a dolgok némileg másképp mennek, mint ahogyan a televízióban mutatják” Ukrajnában.
Durovot szombaton vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. A párizsi ügyészség később közölte, hogy egy meg nem nevezett személy elleni 12 bűncselekmény gyanújával július 8-án indított eljárás részeként vették őrizetbe, kihallgatás céljából – írja az MTI.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója közölte, hogy a jövő héten szándékában áll találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy egyebek között megvitassa vele a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet, valamint hogy a NAÜ, Kijev kérésének megfelelően, bővítse ki megfigyelőinek jelenlétét más ukrajnai nukleáris létesítményekre is.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy készíthet-e az ukrán fél „piszkos bombát”, Grossi kijelentette, hogy a NAÜ „Ukrajna összes nukleáris létesítményében jelen van”, és nem látja jelét, hogy anyagok szivárognának el egy ilyen eszköz összeállításához.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója közölte, hogy a NAÜ küldöttségének megmutatták a kurszki atomerőmű elleni ukrán támadások nyomát. Mint mondta, „nem lehet kétséges, hogy ki hajtotta végre ezeket a csapásokat, honnan érkeztek” – írja az MTI.
Csehország kül- és biztonságpolitikájában ma nincs fontosabb feladat, mint folytatni Ukrajna támogatását – jelentette ki kedden Prágában Petr Pavel államfő, amikor a Hradzsinban fogadta a cseh nagyköveteket.
A cseh külpolitikának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a nemzetközi környezetben továbbra is érvényesüljenek a megszokott szabályok, és ne érvényesülhessen az erősebb önkénye – mutatott rá a köztársasági elnök.
„Az orosz agresszió megállítása és alapvetően a sikertelensége kiemelt érdekünk” – mondta az elnök. Úgy vélte, hogy Oroszország győzelme súlyos következményekkel járna nemcsak a cseh gazdasági és politikai életben, de például további komoly menekülthullámot is elindíthatna.
Petr Pavel nagyra értékelte, hogy ebben a kulcsfontosságú kérdésben Csehországban sikerült fenntartani az egységes és érthető magatartást, és nemcsak a legfelsőbb politikai szinten. Külön kiemelte: a kormánykoalíciónak ebben a kérdésben sikerült megállapodnia az ellenzéki ANO mozgalommal, hogy Ukrajna sokoldalú támogatása, az igazságos és tartós békére való törekvés közös cseh érdek.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió arra is rámutatott – fejtette ki az elnök –, hogy milyen nagy fontossággal bírnak a szomszédokkal való konfliktusmentes kapcsolatok. „Ezért a jövőben is nagy figyelmet szentelek annak, hogy szomszédjaink megértsék: Csehország nyitott és megbízható partnerük.”
A cseh kül- és biztonságpolitika alappillére ugyanakkor változatlanul az ország aktív tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban – hangsúlyozta a nagykövetek előtt Petr Pavel az MTI tájékoztatása szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna folytatja hadiipari komplexumának fejlesztését, és már elkészítette első ballisztikus rakétáját, írja az MTI.
Megtörtént az első ukrán ballisztikus rakéta tesztje. Gratulálok a hadiipari komplexumnak ezért
– fogalmazott az államfő. Hozzátette, többet nem mondhat a rakétáról, de azért döntött ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala mellett, hogy a közvélemény értékelhesse a védelmi vállalatoknál dolgozók éjjel-nappal folyó munkáját.
Az ukrán elnök elmondta, hogy az augusztus elején indított kurszki hadművelet Ukrajna győzelmi tervének egyik pontja. Megjegyezte, hogy a műveletnek több célja is van, de mindet egyelőre nem fedheti fel. Hozzáfűzte, hogy a kurszki művelet összefügg a második békecsúccsal is, amit Ukrajna Oroszország képviselőinek részvételével szeretne megtartani. Mindazonáltal leszögezte, hogy a jelenlegi szakaszban nincs értelme a párbeszédnek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel ő nem akarja befejezni diplomáciai úton az Ukrajna ellen kirobbantott háborút. Ismételten hangsúlyozta: a kurszki művelet fő célja, hogy Oroszországot rákényszerítsék a háború leállítására.
Közölte, hogy Ukrajna már elkészítette azt a tervet, amellyel győzelemmel zárhatja le a háborút, és ezt hamarosan bemutatja Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölteknek.
Úgy igazságos, hogy ezt a tervet először az Egyesült Államok elnökének mutatom be. Rajta múlik ennek sikere, hogy ami ebben a tervben van, azt megadják-e nekünk vagy sem
– magyarázta.
Két egymást követő napon emelkedtek a levegőbe a lengyel légierő vadászgépei. Az ország vezetése arra hivatkozik, hogy az orosz–ukrán háború és az agresszor egyéb tevékenységei miatt van szükség a járőrözésre.
Az ország délkeleti részén megnövekedett zajszint összefüggésben lehet a lengyel és szövetséges katonai repülőgépek légterünkben történő működésével
– áll a lengyel fegyveres erők közleményében. Elmondásuk szerint minden szükséges eljárást kezdeményeztek a lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében. A légierőt hétfő reggel helyezték riadókészültségbe, majd közölték, hogy Ukrajna felől egy azonosítatlan drón lépett az ország területére – írja a Ria.
Az orosz vezetés pontosítja a nukleáris fegyverek alkalmazásáról szóló irányelveket – számolt be Szergej Lavrov külügyminiszter jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az amerikaiak egyértelműen úgy beszélnek a harmadik világháborúról, ami ha – ne adj’ isten – bekövetkezne, csak Európát érinti. A szituációval kapcsolatban fontos megérteni, hogy nekünk megvan a saját doktrínánk, amibe a nukleáris fegyverek használata is beletartozik. Ezeket most tisztázzuk, és ezzel az amerikaiak is tisztában vannak
– hangzott el a nyilatkozatban. Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén azt mondta, hogy változtatnak az atomfegyverek használatának irányelvein. A nukleáris töltetek bevetési küszöbének csökkentéséről folyamatosan zajlanak az egyeztetések, emellett fejlesztenek olyan tölteteket, amelyeknek nagyon kicsi a teljesítménye. Ezeket a bombákat a nemzetközi közösség szerint is be lehet majd vetni – írja a Ria.
Putyin kijelentései után az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács képviselője arról számolt be, hogy Washington hajlandó lenne tárgyalni az orosz atomfegyverekről az ukrán háború kérdésén kívül. Egy olyan megállapodásról szeretnének beszélni, ami a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés, más néven START utódja lenne. Lavrov helyettese, Szergej Rjabkov azonban azt mondta, egy új START-egyezmény csak akkor jöhetne létre, ha az amerikai vezetés felhagy oroszellenes intézkedéseivel.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kijelentette, hogy fennáll a nukleáris incidens veszélye a kurszki atomerőműnél, írja az MTI.
„Ma elmondták nekem, hogy több esetben is dróntámadás érte a területet (a kurszki atomerőmű területét), a létesítményeket. Én az erőműben járva láttam ezeknek a támadásoknak a nyomait” – mondta.
Egészében véve az a tény, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre harci cselekmények zajlanak, nagy aggályokat, nyugtalanságot kelt a biztonsági rendszerrel kapcsolatban
– tette hozzá.
Rafael Grossi hangsúlyozta, hogy a NAÜ az egész világon felelős a nukleáris biztonsági és védelmi rendszer fenntartásáért a nukleáris létesítményekben. Mint mondta, ezért fogadta el Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását, és látogatott el a kurszki atomerőműbe csoportjával, hogy személyesen értékelje a helyzetet, és az orosz kollégákkal együtt találjon megoldást.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők (SZBU) főparancsnoka arról számolt be, hogy a Kurszki térségben már 1294 négyzetkilométert és száz települést vontak uralmuk alá, és közel 600 orosz katonát ejtettek fogságba.
A hetekkel ezelőtt indult kurszki hadművelet harcai tovább folytatódnak, Volodimir Zelenszkij szerint a betörés kompenzálja az ukrán fegyverek rövidebb hatótávját, emellett katonai és diplomáciai erőt is ad a megtámadott országnak. A védők három hidat romboltak le a régióban, ezzel elvágva az oroszok utánpótlását – írja az RBK.
A Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport állítása szerint legalább 6 orosz Sahíd típusú drón repült be Belaruszba kedd éjszaka. A belorusz légierő gépei válaszul egész éjszaka a levegőben járőröztek.
A drónok ukrán területről érkeztek, valószínűleg Kijev és Csernyihiv környékéről. Az első kettő 00:09-kor lépett be a belarusz légtérbe, utána pedig 00:30, 01:00, 03:27 és 05:55 körül repültek át drónok a határ felett.
Korábban Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka egy drón Belaruszba lépését erősítette meg. 2024 nyarán többször léptek be orosz kamikaze drónok az Ukrajnával és az azt megtámadó Oroszországgal szomszédos nemzet területére. Július 13. és 16. után augusztus 21-én is történtek berepülések. A belarusz vezetőség nem kommentálta egyik eseményt sem – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Times szerint a drónrajok kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy Ukrajna azonosítani tudta a lehetséges szárazföldi támadási területeket a kurszki betörés alatt, és hogy elszigetelte az orosz erőket – írja a The Kyiv Independent.
A kijevi határon átnyúló betörés taktikai sikere sokakat meglepett, és a megfigyelők dicsérték a kombinált fegyverek, például a harckocsik, a tüzérség és a drónok hatékony alkalmazását.
A drónok, köztük az Egyesült Királyság által biztosított modellek lehetővé tették Ukrajna számára, hogy információkat gyűjtsenek az orosz állásokról, és segítsenek a szárazföldi támadások megtervezésében. Az ukrán drónrajok a Szejm folyó feletti orosz átkelésekről is továbbítottak információkat, amelyek alapján a későbbi HIMARS-csapásokat irányították.
Ukrajna augusztus 20-án közölte, hogy 1263 négyzetkilométert és több mint 90 települést, köztük Szudzsa városát tartja ellenőrzése alatt.
A Bloomberg februárban azt írta, hogy az Egyesült Királyság és más partnerek azon dolgoznak, hogy Kijevet olyan mesterséges intelligenciával rendelkező drónokkal lássák el, amelyek egyszerre tudnak rajtaütni több orosz célponton.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy feltételezett informátort Harkivban, aki a városban lévő Patriot légvédelmi rendszerről adott át információkat Oroszországnak – írja a The Kyiv Independent.
A rendkívül fejlett amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak Ukrajna légterének védelmében, különösen a fronthoz közelebb eső területeken.
A közlemény szerint a feltételezett kém megpróbálta azonosítani és átadni a frontváros légterét védő Patriot légvédelmi rendszerek koordinátáit Oroszországnak, valamint információkat gyűjtött az ukrán erők állásáról és a térségben lévő erődítményekről.
A férfit egy élelmiszerboltlánc helyi sofőrjeként azonosították a Harkivi területen. Az SZBU szerint munkája lehetővé tette számára, hogy a céges autóval járja a várost, és rögzítse az ukrán erők pozícióit.
A gyanúsított akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat.
Vlagyimir Putyin felhívta Narendra Modi indiai miniszterelnököt, aki nemrég Ukrajnába látogatott – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. „Putyin ma a Kremlben dolgozik és nemzetközi telefonbeszélgetést folytatott indiai kollégájával, Narendra Modival” – mondta a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi szerint.
Az elnök honlapján közzétett nyilatkozat szerint Modi tájékoztatta Putyint kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt az ukrán konfliktus lehetséges politikai és diplomáciai rendezésében való részvételben. Az orosz vezető a maga részéről elítélte „a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik pusztító irányvonalát”.
A két vezető emellett elégedettségét fejezte ki a két ország közötti interakció szintjével kapcsolatban a BRICS-országok között, és Modi megerősítette, hogy kész részt venni a BRICS októberi kazanyi csúcstalálkozóján.
Mint azt maga az indiai miniszterelnök írta közösségi oldalán, az ukrán konfliktus mellett egy különleges és kiváltságos stratégiai partnerség megerősítéséről is beszélt Putyinnal.
Modi a múlt héten Ukrajnába látogatott. Akkor azt mondta, hogy India és ő személyesen is készek hozzájárulni a konfliktus lezárásához, valamint bármilyen szerepet játszani abban.
Amint arról Subramanyam Jaishankar indiai külügyminiszter beszámolt, az indiai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij a kétoldalú megbeszélések során idejük nagy részét az ukrán konfliktusra fordították. Jaishankar hangsúlyozta, hogy Újdelhi álláspontja azon alapul, hogy a konfliktus megoldása érdekében párbeszédre van szükség a felek között, és a harctéren lehetetlen megoldani az ellentéteket.
Az RBK Ukrajinának adott interjújában Alekszandr Muszienko, az ukrán Katonai Jogi Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy Oroszország napok óta különböző rakéták kombinációjával és Sahíd-drónok hadával próbálja összezavarni az ukrán légvédelmet. Kitért arra is, hogy
Az augusztus 26-án indított nagy orosz offenzívában 127 rakétát és 109 támadó drónt használtak, ezekből az ukránok 102 rakétát és 99 drónt tudtak megsemmisíteni.
Az európai egység és biztonság aláásására irányuló orosz erőfeszítéseknek van némi hatása – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter hétfőn az ország nagyköveteinek találkozóján, miközben Petr Fiala miniszterelnök mélyebb megbeszélésre szólított fel arról, hogyan lehet fellépni ezekkel a fenyegetésekkel szemben. A beszédet az Euractiv szemlézte.
Egységünk ebben a támogatásban kulcsfontosságú Ukrajna számára. Ezt mi is tudjuk és Oroszország is tudja, ezért próbálja folyamatosan gyengíteni társadalmaink egységét
– figyelmeztetett Lipavsky.
Más szóval az európai egység fenntartása nemcsak Ukrajna, hanem az egész kontinens számára létfontosságú. A miniszter azt is elismerte, hogy Oroszországnak az egység aláásására irányuló erőfeszítései túlmutatnak az elméleti síkon, és már meg is hozták a gyümölcsüket.
„A mi régiónkban Moszkva sajnos elért néhány ígéretes eredményt” – ismerte el, rámutatva az orosz stratégiák hatékonyságára a politikai megosztottság és a társadalmi feszültségek kihasználásában, különösen Közép-Európában, ahol – mint elismerte – a politikai polarizáció különösen erős.
A társadalmi kohézió és ellenállóképesség fokozására vonatkozó módok megtalálása jelentős kihívás lesz minden demokratikusan gondolkodó politikus számára az elkövetkező időszakban
– tette hozzá. Ezeket az érzéseket Petr Fiala cseh miniszterelnök is megerősítette, aki szintén részt vett a nagyköveti találkozón.
„Partnereinkkel együtt nem kerülhetjük el a mélyebb vitát arról, hogyan közelítsünk azokhoz az országokhoz, ahol az orosz befolyás olyan szintet ért el, amely nemcsak az EU vagy a NATO egységét, hanem a biztonságunkat is veszélyezteti” – mondta Fiala, anélkül, hogy konkrét országokat említett volna, de realista és pragmatikus megközelítést sürgetett.
Fiala hangsúlyozta továbbá a szigorúbb biztonsági intézkedések érvényesítésére irányuló cseh erőfeszítéseket, például az orosz diplomaták mozgásának korlátozását arra az országra, ahol vízumot kaptak. Csehország többször is javasolt ilyen korlátozásokat, de eredménytelenül.
A cseh állásponttal ellentétben Magyarország enyhíti az orosz és belorusz állampolgárok beutazási feltételeit.
Magyarország nemrégiben egyszerűsített vízumrendszert vezetett be, ami lehetővé teszi az oroszok és belaruszok számára, hogy minimális biztonsági ellenőrzés mellett lépjenek be az országba. A lépés aggodalmat keltett a szomszédos országok és az EU tisztviselőinek körében, akik attól tartanak, hogy ez kiskaput nyithat az orosz kémek számára az Európai Unióba.
Magyarország azonban elhárította az aggodalmakat, és azt állította, hogy a schengeni térség biztonsága garantált.
Ukrán tisztviselők arra készülnek, hogy bemutatják az Egyesült Államok nemzetbiztonsági vezetőinek azon oroszországi nagy hatótávolságú célpontok listáját, amiket szerintük a kijevi hadsereg eltalálhat, ha Washington feloldja az amerikai fegyverekre vonatkozó korlátozásokat – írta a Politico.
Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov és Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadója ezen a héten Washingtonban tartózkodik, és azt tervezik, hogy tárgyalásaik során bemutatják a listát a Biden-adminisztrációnak – állítja három névtelenséget kérő személy.
Bár az Egyesült Államok szerint Ukrajna a feloldással nem érne el semmit, hiszen Oroszország már messzebbre vonta vissza a kulcsfontosságú célpontokat – például a vadászgépeit –, de Kijev továbbra is kiáll amellett, hogy találtak jelentős célpontokat, amelyek megsemmisítésével borsot törhetnének Putyin orra alá.
Biden elnök és stábja továbbra is azon az állásponton van, hogy ha feloldják a korlátozást, akkor agresszívabb válaszcsapásra késztetik Oroszországot, ami eszkalálhatja a konfliktust kettejük között. Zelenszkij és Biden pénteken telefonon egyeztettek, de a feloldásról nem volt szó, csak még több nagy hatótávolságú fegyver küldéséről Ukrajna számára – állítja a forrás.
A francia nyomozók szabadon engedték a Telegram társalapítója, Pavel Durov Franciaországban fogva tartott testőrét és asszisztensét – közölte az orosz TASZSZ a francia AFP hírügynökségre hivatkozva.
Mint ismert, az orosz származású üzletembert, a Telegram vezérigazgatóját augusztus 24-én tartóztatták le Franciaországban a párizsi Le Bourget repülőtéren. Fogvatartási idejét másnap 96 órával meghosszabbították. A párizsi ügyészség vizsgálata illegális átutalásokkal, gyermekpornográfiával, csalással, valamint a hatóságokkal történő információmegosztás megtagadásával kapcsolatos bűncselekményekre irányul.
Nagy hatótávolságú precíziós légi indítású fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csoportos csapást az orosz hadsereg, és elfoglalta a donyecki régióban lévő Orlivka települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai katonai tárca keddi hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és visszavertek hét ellenrohamot. Az MTI által idézett közlemény szerint az ukrán hadseregnek csaknem 2150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.
🚨🚨⚡️⚡️ The Russian army takes control of Orlivka near the strategic Pokrovsk, in the Donetsk region of eastern Ukraine.pic.twitter.com/G1tTeplqWo
— RussiaNews 🇷🇺 (@mog_russEN) August 27, 2024
A RIA Novosztyi hírügynökség az oroszbarát ellenállásra hivatkozva azt írta, hogy Krivij Rih városban találat ért egy szállodát, ahonnan 15 sebesült angol ajkú tanácsadót szállítottak el kezelésre katonai mentők.
A védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek között 2 harckocsit – az egyik egy német Leopard volt –, 10 páncélozott harcjárművet, 4 nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott és egy önjáró tarackot, 4 Tocska-U harcászati rakétát, továbbá 31 drónt.
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó közölte, hogy „komoly, de ellenőrzés alatt álló” helyzet alakult ki a határon, ahol az ukrán erők kedden ismét megkíséreltek betörni. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást – közölte az MTI.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden az Ukrajnával határos Kurszki területen felkereste a Kurcsatovban működő nukleáris erőművet, amelyre Vlagyimir Putyin elnök csütörtöki bejelentése szerint Ukrajna megkísérelt dróncsapást mérni.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított Nicholas Connolly, a Deutsche Welle és Natalja Nagorna, az 1+1 ukrán tévécsatorna tudósítója ellen, amiért a határt illegálisan átlépve a Kurszki területen az ukrán ellenőrzés alá került Szudzsából tudósított. Oroszországban augusztus 17. óta hét külföldi újságíró ellen indult büntetőeljárás hasonló címen.
Augusztus 27-én hajnalban 4 ember meghalt és 16 megsebesült az Ukrajna elleni újabb hatalmas orosz támadás következtében – számolt be az Ukrajinszka Pravda Volodomir Zelenszkij Telegram-bejegyzése alapján.
A mentőakció folyamatban van Ukrajna azon régióiban, amelyeket tegnap este orosz támadás ért
– közölte, hozzátéve, hogy a légierő katonái közül négyen meghaltak és 16-an megsérültek.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy az oroszok 91 eszközzel hajtottak végre támadást a polgári lakosság és az infrastruktúra ellen: 81 iráni gyártású Sahíd drónnal, valamint 10 rakétával.
A légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy részletesen beszámolt a csapásmérő eszközök típusáról is, e szerint: H–47M2 Kinzsal aeroballisztikus rakétákkal, Iszkander ballisztikus- és cirkálórakétákkal, 5 db Kh-101-es cirkálórakétával, valamint Sahíd típusú drónokkal támadtak. Olescsuk azt is közölte, hogy
a 91 darab, útnak indított orosz eszközből 65-öt tudott a levegőben megsemmisíteni az ukrán légvédelem.
Zelenszkij ígéretet tett arra is, hogy „válaszolnak Oroszországnak a csapásokért”. „Az emberiség elleni bűncselekményeket nem lehet büntetlenül elkövetni” – közölte az elnök.
Az Ukrán Fegyveres Erők Kurszk régióban végzett művelete oda vezetett, hogy Moszkva mintegy 30 ezer katonát távolított el az ukrajnai frontról – írja az RBK UkraineOlekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának a jelentése alapján.
A kurszki hadművelet jelentős számú katonát terelt el, jelenleg azt mondhatjuk, hogy már mintegy 30 ezer katonát helyeztek át Kurszk irányába, és ez a szám tovább nő
– jelentette a főparancsnok.
Az ukrán fegyveres erők vezetője elmondta, hogy a kurszki irányú offenzív hadművelet egyik célja éppen az volt, hogy a jelentős ellenséges erőket más irányokból eltereljék (egy másik célról pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt nemrég).
Ukrajna a modern kori történelmének legnehezebb telével néz szembe, de sikerült elérni azt a kormányzati célt, amelynek értelmében 19 milliárd köbméternyi földgázkészletet halmoznának fel – közölte Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a Reuters szerint egy interjúban (a helyzetet tovább nehezítheti, hogy azóta újabb támadások érték az energetikai infrastruktúrát a minap).
Mint a hírügynökség emlékeztetett, Ukrajna 2015-ben felhagyott az orosz földgázimporttal, és most Európa többi részéből szerzi be a földgázt, de az emelkedő árak és az orosz invázió miatt kérdőjelessé vált, hogy elegendő mennyiségű energiahordozót tudnak-e felhalmozni. A kormányzat ezért tűzte ki a19 milliárd köbméteres tartalékcélt, amelynek jelentős részét az otthonok fűtésére használnák fel (egy részét pedig vészhelyzeti tartalékként fogják félretenni).
„Úgy gondolom, hogy ebben a szezonban többé-kevésbé elérjük a 19 milliárdot” – mondta Haluscsenko a Reutersnek, megjegyezve, hogy szerinte ennek elegendőnek kell lennie a tél átvészelésére. Mindemellett azt jósolta, hogy
az idei lesz Ukrajna legnehezebb tele azóta, hogy 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól.
„Ehhez kétség sem férhet – és nemcsak Ukrajna, hanem Európa számára is. Olyan kihívások lesznek, amilyeneket Európa még soha nem látott” – mondta a miniszter. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora töltöttségen vannak jelenleg az ukrán tárolók (bár augusztus elején a Naftogaz ukrán energetikai vállalat vezetője több mint 12 milliárd köbméterről beszélt). Hogy honnan szerzik be a fennmaradó 7 milliárd köbmétert, az a Reuters szerint sem világos.
Herman Haluscsenko végül arról is beszélt, Kijev készen áll az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit leállítására is. „Ez is az egyik forgatókönyv, amellyel számolunk. Biztosan túl fogjuk élni” – mondta az energiaügyi miniszter.
Kedd reggel a Kurszki területen, vagyis Oroszország nyugati régiójában lévő Kurszki Atomerőműbe érkezett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Az orosz Kommerszant szerint a főigazgató korábban jelezte, hogy a látogatás alatt független helyzetértékelést készítenek, valamint javaslatokra is arra, hogy miként lehetne megóvni az erőművet. Az orosz fél előzőleg azzal vádolta az ukránokat, hogy „provokációra” készülnek az atomerőműnél, amit az ukránok cáfoltak.
A RIA Novosztyi szerint Grossi megköszönte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a meghívást, hogy a „rendkívüli körülmények között” meglátogathatja a Kurszki Atomerőművet.
A NAÜ elnöke egyébként Kurszk után várhatóan Kijevbe utazik tovább, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel fog találkozni.
Egy új fejlesztésű, rakéta és a drón ötvözetéből készült fegyvertől várják a harctéri sikereket Ukrajnában. A Paljanicja nevű, a napokban bemutatott új hibrid fegyverrel azokra az orosz repülőterekre mérnek majd csapásokat, ahonnan az orosz bombázók és harci repülőgépek bevetésre indulnak ukrajnai célpontok ellen. A másfél év alatt kifejlesztett fegyver gyártását a tervek szerint hamar kiterjesztik – írja az Infostart.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt a lapnak, hogy az átmeneti fegyverkategóriába tartozó eszközzel gyorsabban és jóval távolabbi oroszországi célpontokra is csapást tud majd mérni az ukrán hadsereg, bár a sugárhajtású drón pontos hatótávolsága egyelőre nem ismert.
Ez a szerkezet hasonló a cirkálórakétákhoz, például az amerikai Tomahawkhoz vagy a német Taurushoz – ezek olyan, nagy hatótávolságú rakétafegyverek, amelyeknek van egy nagy robbanófejük, ami mögött egy sugárhajtómű van
– mondta el Csiki Varga Tamás, hozzátéve, hogy az ukrán verzió valószínűleg egyszerűbb, mert nem rendelkezik olyan terepkövető tulajdonságokkal, irányítórendszerrel, mint a kifejlett nyugati rendszerek.
A szakértők szerint az eszköz harci hatótávolsága 750 kilométer lehet, ami már valóban azt jelenti, hogy stratégiai mélységben tudnának Oroszországban csapást mérni vele, továbbá gyors, mintegy 400 és 900 kilométer per óra közötti sebességet képes állítólag elérni ez a sugárhajtású drón, ami az eddigieknek körülbelül négy-ötszöröse.
A szakértő szerint az oroszoknak egyre inkább ki kell választaniuk azt, hogy mit védenek a legfejlettebb eszközökkel.
Az orosz közösségi médiában, a katonai témájú Telegram-csatornákon látott napvilágot az a híresztelés, miszerint az ukrán erők megpróbálhattak betörni Oroszország Belgorodi területére. A régió kormányzója utóbb megerősítette, hogy valóban harcok zajlanak a térségben.
A SHOT! nevű Telegram-csatorna reggel írt egy katonai forrásra hivatkozva arról, hogy nagyjából 60 ukrán katona közelítette meg a Nyehotejevka településnél lévő határátkelőt, páncélozott járművekkel reggel 8 órától kezdve. Később azt állították, hogy az ukrán erőket visszaverték.
Eközben egy másik csatorna, a Mash ennél jóval nagyobb támadásról írt: állításuk szerint nagyjából 500 ukrán katona támadott, és nemcsak Nyehotejevkánál, hanem a sebekínói határátkelőnél is. Azt is hozzátették, hogy információik szerint külföldi (lengyel, grúz és amerikai) zsoldosok is vannak az ukrán támadók kötelékében, és az előbbi átkelőnél nagyjából 200-an, míg az utóbbinál 300-an voltak.
A csatornák jelentései után Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó azt közölte, hogy a rendelkezésre álló információk szerint valóban történt egy támadás a régióban, és megpróbáltak áttörni az ukránok. Az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva hozzátette, hogy a belgorodi határon jelenleg „nehéz a helyzet, de irányítás alatt áll”.
Az ukrán hadsereg hetekkel ezelőtt tört be egy másik orosz régióba, a Kurszki területre, ahol jelenleg is zajlanak a harcok.
Vadim Filaskin, Donyeck terület kormányzója közölte, hogy az egyre romló biztonsági helyzet miatt kiszélesítették azt a kényszerevakuálás hatálya alá eső övezetet, amelyet a gyerekeknek szüleikkel, illetve a gondozásukat ellátó személyekkel el kell hagyniuk – írja az MTI.
Mint írták, a kormányzó összesen 27 települést sorolt fel a Pokrovszk mellett fekvő Szelidove és Kosztyantinivka térségében. Nem sokkal korábban az orosz csapatok előretörése miatt már elrendelték falvak kiürítését Pokrovszk környékén. Az ukrán hatóságok mindemellett többször panaszkodtak arra, hogy a felszólítások ellenére az emberek, főként az idős lakosok nem hajlandók elhagyni otthonaikat.
Ismételten hangsúlyozom: az egyetlen helyes döntés a civilek számára az evakuálás! Az evakuálás életeket ment!
- hívta fel a figyelmet Filaskin.
Szerhij Dobrjak, Pokrovszk katonai közigazgatásának vezetője az ukrán Radio Szvobodának nyilatkozva augusztus 19-én arról számolt be, hogy a civileknek legfeljebb két hetük van elhagyni a várost az orosz csapatok előrenyomulása közepette. Ugyanakkor a kiskorúak kimenekítését már korábban megkezdték a térségben.
Oroszország a háború eddigi egyik legnagyobb légitámadását indította Ukrajna ellen – közölte az ukrán légierő vezetője. Legalább hét ember meghalt és többtucatnyian megsebesültek, amikor hétfőn rakétákat és drónokat lőttek ki Ukrajna több régiójára – adta hírül a BBC.
Az energetikai infrastruktúrát találat érte, ami kiterjedt áramkimaradásokat okozott, miközben az egész országot légiriadóba helyezték, és felszólították, hogy keressenek menedéket.
Oroszország megerősítette, hogy támadásokat indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen – ez az egyik hosszú távú taktikája –, és azt mondta, hogy minden célpontját eltalálták.
A rakéta- és dróntámadások sorozata hétfőre virradó éjszaka kezdődött országszerte, és reggelig tartott.
A nap folyamán egy polgári infrastruktúra épületét találta el egy orosz rakéta a keleti Krivji Rih városában, egy nő meghalt, további öt pedig feltehetően eltűnt – közölte Olekszandr Vilkul, a helyi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka szerint Oroszország 127 rakétát és 109 támadódrónt lőtt ki az éjszaka és hétfő reggelre virradóra. Ezek közül Ukrajna 102 rakétát és 99 drónt lőtt le – közölte.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora egy augusztus 26-án, hétfőn tartott online tájékoztatón biztosította, hogy az Egyesült Államok továbbra is segíteni fogja Ukrajnát légvédelmi és energetikai rendszerének megerősítésében az Ukrajna elleni orosz tömeges támadás után – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok az energetikai infrastruktúrát veszik célba, különösen mivel hamarosan hidegebb lesz, és az embereknek szükségük lesz a fűtésre
– mondta Kirby, aki szerint a legutóbbi orosz támadás „Vlagyimir Putyin stratégiájának klasszikus lépése”.
A Fehér Ház tisztviselője hozzátette, hogy az Egyesült Államok az ukrán légvédelem további megerősítésére összpontosít. Az ukrán légierő adatai szerint augusztus 26-án Oroszország 236 légicsapást mért Ukrajnára, míg az ukrán légvédelem 102 rakétát és 99 támadódrónt semmisített meg.
Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell augusztus 26-án sürgette, hogy oldják fel az Ukrajnának az orosz katonai célpontok elleni csapásméréshez használt nyugati nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat – közölte a The Kyiv Independent.
Borrell már korábban is támogatta a tilalom feloldását Ukrajna számára, de újra felvetette a kérdést, miután Oroszország augusztus 26-án újabb támadást hajtott végre, amelyben 127 rakétát és 109 drónt vetett be Ukrajna ellen.
Az orosz erők 15 területet vettek célba, kárt okozva a polgári és energetikai infrastruktúrában. Legalább hét ember meghalt, és 47-en sérültek meg, köztük négy gyermek – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
Az EU vezető diplomatája azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van további légvédelemre.
Borrell elmondta, hogy augusztus 29-én egy informális találkozón megvitatja a közelmúltbeli orosz támadást és az ukrán légvédelem megerősítését Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és az uniós külügyminiszterekkel.
Kijev régóta azzal érvel, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozások megfojtják háborús erőfeszítéseit, míg a nyugati partnerek úgy vélik, hogy az, hogy Ukrajna az általuk biztosított fegyverekkel mélyen orosz területre csaphat le, eszkalációra adhat okot.
Oroszország az előző éjjel drónokkal és rakétákkal támadta Ukrajna több régióját. A csapásoknak több halottja és sérültje is volt.
Mint az ukrán sajtó jelentéseiből kiderült, Krivij Rih városában egy hotelbe csapódott orosz rakéta. Legalább két ember – egy férfi és egy nő – meghalt, öten megsérültek (közülük egy nő válságos állapotban van).
További két ember pedig a romok alatt lehet. Az épületről felvételek is napvilágot láttak a közösségi médiában.
Mindeközben a Zaporizzsjai területen lakóépületek elleni dróncsapásban halt meg további két ember, négyen pedig megsebesültek.
Kijevet szintén orosz drónok támadták, és egy erdős területen tüzet okozott a lezuhanó törmelék. Sérültekről azonban nincs hír. Továbbá robbanásokról számoltak be az éjjel a Szumi területen is, ahol a minap is orosz csapások történtek.
Végül arról is beszámoltak az ukrán hatóságok, hogy a közép-ukrajnai Hmelnickiji terület fölött 8 orosz drónt is lelőttek. Egy ember megsérült a támadás miatt, és egy ház is lángra kapott.
Több mint egy héttel később az orosz mentőszolgálatoknak nem sikerül megfékezniük Oroszország Rosztovi területén, Proletarszk városánál a tüzet. Az olajraktár lángja átterjedt egy negyedik helyre is, amelynek következtében további olajtároló tartályok kaptak lángra – írja a Szabad Európa Rádió információit alapul véve a The Kyiv Independent.
A tűz augusztus 18-án kezdődött az olajraktár elleni ukrán csapást követően, amely egyike volt az orosz földön végrehajtott számos támadásnak.
Meg nem erősített jelentések szerint augusztus 23-án újabb támadást hajtottak végre, miután a tűz keletkezett. Több tucat tűzoltó sérült meg a tűz oltásakor. A tűz füstje több mint 60 kilométerre terjed az égbe.
Az olajraktár 340 kilométerre található az oroszok által felügyelt Donyecki terület határától.