Egy nappal az első F–16-os elvesztése után Volodimir Zelenszkij felmentette tisztségéből az ukrán légierő parancsnokát

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Merész lépés érkezik Putyintól, jön az azonnali válaszlépés?
• „Ez katasztrofális a Putyin-rezsim számára” – kőkemény vélemény jelent meg a háborúról
• Hadijogot sérthetett Oroszország egy rakétatámadással
• Zelenszkij tanácsadója bejelentette, január 1-jétől teljesen leáll a Barátság kőolajvezeték
• Nagy bejelentést tett az ukrán főparancsnok, egyre jobban nyomulnak Kurszknál
• Putyint biztosították arról, hogy nem tartóztatják le Mongóliában.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán külügyminisztérium pénteken felszólította a mongol hatóságokat, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor szeptember elején Ulánbátorba látogat. A Kreml azonban közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől az eshetőségtől.

Az ICC tavaly márciusban adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen háborús bűncselekmények vádjával amiatt, hogy az orosz hatóságok ukrajnai gyerekek százait vitték el illegálisan Oroszországba a megszállt ukrán területekről. Oroszország nem részes állama az ICC statútumának, és ezért nem ismeri el az ICC joghatóságát, illetve tagadja a vádat, politikai indíttatásúnak tartva azt.

Az elfogatóparancs kötelezi a római statútum 124 részes államát, közöttük Mongóliát, hogy vegye őrizetbe Putyint, és szállítsa őt Hágába bírósági tárgyalásra, amennyiben az orosz elnök az ország területére lép.

Felszólítjuk a mongol hatóságokat, hogy tegyenek eleget a kötelező nemzetközi elfogatóparancsnak, és szállítsák Vlagyimir Putyint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra

– írta a Telegramon az ukrán külügyminisztérium.

Vlagyimir Putyint szeptember 3-ra várják Ulánbátorba. Azóta, hogy a bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ez lesz az első látogatása olyan országban, amely részes állama a római statútumnak. Mongólia 2000-ben írta alá és 2002-ben ratifikálta a római jegyzőkönyvet – írta az MTI.

Augusztus 30-án az orosz hadsereg módosított UMPB D–30-as irányított légibombákkal támadta Harkivot, 5 embert, köztük egy 14 éves lányt megölve, és 47 másikat megsebesítve. A találatot kapott épület felsőbb emeletein emberek tartózkodhatnak – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Az egyik csapás a város központi részét, a polgári infrastruktúrát érte. A károkról és az áldozatokról szóló információkat frissítjük

– mondta Ihor Terehov, Harkiv polgármestere.

Korábban Terehov azt írta, hogy Harkivot ellenséges KAB-okkal (irányított légibombákkal) támadták. A Suspilne tudósítói arról is beszámoltak, hogy a sorozatos robbanások után Harkiv egyes kerületeiben elment az áram.

Josep Borrell uniós diplomata arra számít, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételből Ukrajnának nyújtott katonai segély második részletét jövő év márciusáig kifizethetik.

Márciusra feloldják a rendkívüli bevételek második részletének zárolását (…). Amennyire csak lehet, támogatni fogjuk az ukrán védelmi ipart

– mondta Borrell pénteken Brüsszelben, az uniós védelmi miniszterek informális találkozóját követő sajtótájékoztatón az Interfax szerint.

Az EU külügyi főképviselője ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyonokból származó bevételből az Európai Békealapon keresztül már elkülöníti az első, 1,4 milliárd eurós részletet Ukrajna katonai támogatására. Ennek az összegnek egy része közvetlenül Ukrajnába kerül – mondta Borrell –, „hogy lendületet adjon az ukrán védelmi iparnak”.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Novozselanne és Kosztyantinyivka, valamint a Harkiv megyei Szinykivka települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium az MTI szemléje szerint.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal 14 csoportos csapást mért ukrán energetikai létesítményekre, repterekre, üzemanyag- és fegyverraktárakra, dróngyártó műhelyekre, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira. A Moszkvában közölt – az augusztus 24. és 30. közötti időszakra vonatkozó – összesítés csaknem 17 ezer főben nevezte meg a „különleges hadművelet” övezetében elesett és súlyosan sebesült ukrán katonák számát.

A tárca a héten Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy MiG–29-es repülőgépet, 17 harckocsit – köztük egy-egy amerikai Abrams és német Leopard tankot – 38 páncélozott harcjárművet, hat sorozatvetőt – beleértve egy amerikai HIMARS-t –, három ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 31 HIMARS-rakétát, négy Tocska–U harcászati rakétát, 19 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 311 légi és hat tengeri drónt. A pilóta nélküli repülőszerkezetek közül 127-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül tettek harcképtelenné.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán több mint 380 embert és 22 páncélozott harcjárművet, köztük egy harckocsit veszítettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 7800 embert, 75 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 64 páncélozott személyszállító járművet, 507 páncélozott harcjárművet, 235 gépkocsit és 53 tüzérségi löveget veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az oroszok Urgan (Hurricane) sortüzelőkkel mértek rakétacsapást a donyecki Kurahove településére. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója alapján egy ember meghalt, hat további pedig megsérült.

A megszállók egy háromszintes lakóépületet, egy adminisztrációs épületet és egy boltot találtak el. Egy nő, valamint négy, 42 és 69 év közti férfi többszörös repeszsérüléseket és vágott sebeket szenvedett. Nem sokkal a támadás után orvosi ellátásban részesültek

– mondta Vagyim Filaskin, a donyecki katonai közigazgatás vezetője. Azt is elmondta, hogy valószínűleg több ember van a romok alatt, később húzták ki a további egy sérültet és a halottat is.

Megvannak még a lehetőségek Ukrajna hatékonyabb támogatására, az Oroszország elleni szankciók megerősítésére és az orosz ipar háborút támogató képességeinek meggyengítésére – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő pénteken Prágában.

A 19. Globsec Fórum nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát megnyitó beszédében a cseh elnök az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatására szólított fel, ami szerinte mindenkinek érdeke.

Petr Pavel szerint Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni, aminek a kimenetele bizonytalan. Az idő akkor fog Ukrajnának dolgozni, ha az ország támogatói összefognak, és leszűrik a konfliktus eddigi tapasztalatait. A béketárgyalásokhoz Ukrajna „hosszú távú és kiszámítható” támogatására van szükség.

Egyre nagyobb konfliktusokkal teli világban élünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló nemzetközi jogrend nemcsak a Nyugat, de az egész nemzetközi közösség számára előnyös

– vélekedett a cseh politikus.

Petr Pavel aláhúzta, hogy „a nyílt konfliktus mindenki számára katasztrófa. Ez Oroszországra is érvényes, ami biztosan gyengébb és sebezhetőbb, mint 2022 előtt”. Szerinte „jelenleg Kína van abban a helyzetben, hogy a legtöbbet teheti az ukrajnai konfliktus befejezése érdekében”.

Az Európai Bizottság elnöke is üzent

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Európának meg kell találnia az eszközöket saját védelmére, és az esetleges támadók elrettentésére. Közölte, éppen ezért

A béke nemcsak azt jelenti, hogy nincs háború, hanem olyan elrendeződést is, amely lehetetlenné teszi a háborút – vélekedett Von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke szerint Közép-Európa nemcsak földrajzilag fekszik Európa szívében, hanem az Európai Unió jövője szempontjából is alapvető politikai és stratégiai jelentősége van. A térség országai többségének ellenállóképessége az orosz agresszió ellen tiszteletreméltó – szögezte le beszédében Ursula van der Leyen az MTI tájékoztatása szerint. 

„A háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül, és azokon kívül is” – hangsúlyozta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben. 

Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jussanak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően. Svédország az eddigi négymilliárd svéd koronányi értékben küldött fegyvereken túl újabb szállítmányokat tervez küldeni a háború sújtotta államnak.

Az európai fegyverek orosz területen történő bevetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Ruben Brekelmans, holland védelmi tárcavezető azt mondta: országa mindig is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van az öndédelemhez. Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges – írja az Infostart. 

Az orosz börtönökben jogtalanul rabságban tartott ukrán állampolgárokért emelt szót Dmitro Lubinec ombudsman pénteken, az eltűntek világnapján – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

A rabságba kényszerítettek mellett mintegy 14 ezer személyt nyilvánítottak eltűntnek. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszok 2014 óta rabolnak el, tartanak börtönben ártatlan ukrán állampolgárokat, kínozzák, megalázzák őket.

Az ombudsman kiemelte, hogy a nemzetközi közösségeknek is aktívan részt kell venniük a mentésben.

Oroszország augusztus 30-án közölte, hogy az éjszaka 18 ukrán drónt lőtt le négy különböző régióban – idézi a védelmi minisztériumot a The Kyiv Independent. 

A Telegramon közzétett jelentés szerint 11 drónt lőttek le Brjanszk megyében, négyet Kaluga megyében, kettőt a megszállt Krímben és egyet Belgorod megyében.

A Telegram üzenetküldő alkalmazás Mash csatornája szerint a Kaluga megyében lelőtt négy drón közül kettőt a Kalugai Nemzetközi Repülőtér megközelítésénél fogtak el.

Szlavutics város önkormányzata közölte, hogy erdőtűz keletkezett a csernobili zárt övezetben, ahol a csernobili atomerőmű sok dolgozója él – tájékoztatott az MTI. 

A Telegram közösségi oldalon ismertetett közleményben a helyi tűzoltóságra hivatkozva azt írták, hogy a térségben terjengő füst és égésszag összefügg azzal, hogy a Csernihivi terület északi járásaiban ég a tőzegláp, valamint erdőtűz keletkezett a csernobili zónában.

A hatóságok nem közölték a tűzzel érintett terület méretét és a tűz okát. Ugyanakkor Szlavutics lakosainak azt tanácsolták, hogy korlátozzák a szabadban való tartózkodást, különösen a reggeli órákban, amikor a füst jelenléte a levegőben a legintenzívebb.

A véglegesen leállított csernobili atomerőmű körül az 1986-os nukleáris katasztrófát követően 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre. Harminc évvel később, 2016-ban rezervátumot létesítettek, melynek területe mintegy 227 ezer hektár.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemzetbiztonsági kérdésnek tartja az energiaellátást, ezért pénteken kora reggel Szentpétervárra utazott, amelyről a miniszter a Facebook-oldalán számolt be.

Az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdés...

– írta a tárcavezető reggeli bejegyzésében.

A cikkünket teljes terjedelemben itt olvashatja el.

A Pentagon tud Ukrajna első F–16-os vadászrepülőgépének elvesztéséről, de nem segít az eset kivizsgálásában, mivel Kijev nem kért segítséget – írja az Ukrajinszka Pravda.

Láttam a jelentést, de nincs információm arról, hogy a mi részünkről bármilyen segítség érkezett volna, vagy Ukrajna kérte volna azt

– mondta Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kommentálja az incidens részleteit vagy a vadászgépek fedélzetén lévő esetleges elektronikus berendezésekre vonatkozó részleteket, és sürgette, hogy a megjegyzéseket közvetlenül Ukrajnának tegyék meg.

Az oroszok folyamatos támadásokat indítanak a Donyecki területen, ezúttal az orosz tüzérség akciójának halálos áldozatai is vannak, további tizenegy lakos pedig megsebesült – írja a Kárpáti Igaz Szó Vadim Filaskin, a terület kormányzójának jelentése alapján.

A megyei katonai közigazgatás vezetőjének adatai szerint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta az oroszok a megyében 2707 civilt öltek meg. A sebesültek száma pedig közelít a 6 ezerhez.

Az ukrán állampolgárok 59,5 százaléka meg van győződve arról, hogy az Oroszországgal vívott háború kimenetelétől függetlenül Oroszország a jövőben ismét megtámadja Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az Ilko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány által a Razumkov Központ szociológiai szolgálatával együttműködésben végzett közvélemény-kutatás szerint ezt az álláspontot a válaszadók 68 százaléka osztja az ország nyugati felében, 60 százaléka a középső részen, 55,5 százaléka keleten és 45 százaléka délen.

A háború jelenlegi szakaszában az ukránok többsége, azaz a megkérdezettek 64 százaléka meg van győződve arról, hogy Ukrajna függetlenségének visszanyerése után elkerülhetetlen volt Oroszország agressziója, míg azok, akik szerint ez nem történhetett volna meg, kisebbségben vannak (18 százalék).

Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki párizsi találkozóját követően kijelentette, hogy Ukrajna védelmének és biztonságának garantálásához elengedhetetlen, hogy addig támogassák Kijevet, amíg szükséges –adta hírül az MTI.

Emmanuel Macron és Keir Starmer Párizsban, Franciaországban 2024. augusztus 29-én

Fotó: Justin Tallis / Pool / Reuters

A brit kormányfő szerda este érkezett Párizsba a paralimpiai játékok megnyitóünnepségére. A két ország vezetője „egyetértett abban, hogy elengedhetetlen az ukránok támogatásának folytatása mindaddig, amíg szükséges az ország és az egész kontinens védelmének és biztonságának szavatolásához” − olvasható a francia elnöki hivatal által a találkozót követően kiadott közleményben.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron és Keir Starmer megvitatta a közel-keleti helyzetet, és ígéretet tettek arra, hogy folytatják a párbeszédet a térség vezetőivel annak érdekében, hogy minden felet a feszültség csökkentésére szólítsanak fel. Megismételték a gázai tűzszünetre vonatkozó felhívásukat is.

A francia elnök és a brit kormányfő „az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti viszony kilátásairól” is tárgyalt, mivel a múlt hónapban hivatalba lépett munkáspárti Keir Starmer az Európai Unióval való kapcsolatok javítását az ország gazdasági növekedésének fellendítésére irányuló erőfeszítései középpontjába helyezte.

Emmanuel Macron és Keir Starmer már júliusban találkozott egymással a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, majd az Európai Politikai Közösség angliai csúcstalálkozóján, augusztus 9-én pedig telefonon beszéltek egymással.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint az orosz hadsereg teljes harci vesztesége az ukrajnai háború kezdete óta élőerőben körülbelül 613 ezer 590 fő (naponta +1200) – közölte a számokat az Unian ukrán hírügynökség.

Az orosz felszerelések veszteségeit 8 ezer 574 (+3) harckocsi, 16 ezer 722 (+23) páncélozott harcjármű, 17 ezer 572 (+23) tüzérségi rendszer és 1 ezer 175 (+1) rakéta-sorozatvetőben adták meg.

Ezen kívül 940 (+1) légvédelmi rendszerről, 368 repülőgépről, 328 helikopterről, 14 ezer 453 (+84) hadműveleti-taktikai drónról és 2 ezer 556 cirkálórakétáról számoltak be.

A listán szerepel még 28 hajó/csónak, egy tengeralattjáró, 23 ezer 763 (+57) egység autó és tartálykocsi, valamint 2 ezer 967 (+2) egyéb speciális felszerelés. A vezérkar hozzátette: az adatok pontosítása folyamatban van.

Az ukrán fegyveres erők légiereje megjegyezte, hogy az oroszok a Krímből indított Iskander-M ballisztikus rakétával és 18 pilóta nélküli repülőgéppel (UAV-val) támadták Ukrajnát.

„Légvédelmi tevékenység eredményeként 12 „Sahíd–131/136” drónt lőttek le, négy lezuhant (külső beavatkozás nélkül), a légvédelem Vinnicjában, Nyikolajevben, Dnyipropetrovszkban, Herszonban és Szumiban tevékenykedett – jegyezte meg a sajtószolgálat.

Az ukrán erők és az orosz csapatok közötti harcok a Donyeck régióbeli Pokrovszk település környékén „kivételesen brutálisak” – idézi Olekszandr Szirszkijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát a The Kyiv Independent. 

A pokrovszki terület több hónapja heves csaták színhelye, és az orosz offenzíva fókuszpontja Donyeck területén. A város fontos logisztikai csomópont az ukrán erők számára, amelyek támogatják műveleteiket a régióban. Pokrovszk lakossága a háború előtt körülbelül 80 ezer fő volt.

Olekszandr Szirszkij 2022. június 30-án Ukrajnában

Fotó: Anastasia Vlasova / The Washington Post / Getty Images Hungary

A pokrovszki területen a legintenzívebb harcok Hrodivka falu keleti szélén, Kamianyi Jar és Krasznyijár határa mentén, valamint a Selidove felé vezető Mihailivka közelében zajlanak. Szirszkij szerint Novohrodivka városában is csaták zajlanak.

A harcok kivételesen brutálisak. Az ellenség mindent bedob a harcokban, ami csak mozoghat és előretörhet, megpróbálva áttörni csapataink védelmét

– mondta a vezérezredes, miután meglátogatta a keleti frontot.

Az oroszok legütőképesebb egységei Pokrovszknál tartózkodnak

Szirszkij szerint Ukrajna fő célja a védelem megerősítése „a front legnehezebb területein”, valamint ellátni a dandárokat megfelelő mennyiségű lőszerrel és egyéb felszereléssel ellátni.

Volodimir Zelenszkij elnök korábban azt mondta, hogy Pokrovszk lett Oroszország fő célpontja, miután a Harkiv megyei offenzíva kudarcot vallott. Pokrovszk katonai adminisztrációja augusztus 15-én azonnali evakuálásra szólította fel a lakosságot , mivel az orosz hadsereg körülbelül 10 kilométerre volt a város szélétől.

Moszkva mintegy 30 ezer katonát csoportosított át más szektorokból Kurszk irányába, de leginkább harcképes egységeit a pokrovszki területen tartja. 

A hétfői orosz támadás miatt két atomerőmű négy blokkját is le kellett kapcsolni a hálózatról – közölte a Sky NewsAndrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének nyilatkozatát. 

A Telegramon nyilatkozva Jermak elmondta, hogy az északnyugat-ukrajnai rivnei atomerőműben és a dél-ukrajnai atomerőműben is lekapcsolták a blokkokat. 

Megállapodást kötött a szerb kormány és a francia Dassault Aviation cég: Belgrád 12 Rafale-típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépet vásárol Franciaországtól. Emmanuel Macron francia és Aljakszandr Vucsics szerb elnök jelenlétében kötötték meg a megállapodást – írja az Infostart.

Egy Rafael-típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép

Fotó: Wikipedia

A két fél összesen tizenegy, az energetikára, a hadászatra, az infrastruktúrára, az egészségügyre és a tudományos fejlesztésre vonatkozó megállapodást kötött, amíg a francia elnök az országban volt.

A repülőgépeket 2,7 milliárd euróért vásárolja meg Szerbia és Belgrád 2024-ben és 2025-ben, a költségvetésből 15-15 százalékot, azaz alkalmanként 421 millió eurót különít el erre a célra. A vadászbombázóknak 2029-ig kell megérkezniük a nyugat-balkáni országba. 

Eddig Moszkva segítette a haderőfejlesztést

Aljakszandr Vucsics szerb elnök kiemelten fontosnak nevezte a vadászbombázók beszerzését, mert az jelentősen növeli Szerbia haderejét és biztonságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szerbia nem akar háborút. 

A szerb hadsereg korszerűsítése az utóbbi években jelentős mértékben Oroszországtól függött, Belgrád harckocsikat, páncélozott járműveket, helikoptereket és harci repülőgépeket kapott, továbbá vásárolt Moszkvától – emlékeztetett a lap. 

Az Európai Unió fel fogja gyorsítani az ukrán energetikai rendszerhez szükséges fegyverek és felszerelések szállítását − jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter augusztus 29-én Brüsszelben – írja a The Kyiv Independent.

Kijelentése napokkal azután hangzott el, hogy Oroszország az eddigi legnagyobb légitámadást intézte Ukrajna ellen. A csapás több polgári, energetikai és üzemanyag-ellátó létesítményt ért, köztük a kijevi vízerőmű egy részét, hét ember meghalt és legalább 47-en megsebesültek.

„Nagyra értékelem kollégáim készségét arra, hogy intézkedéseket tegyenek a szállítás (az ígért katonai segélyek, köztük a légvédelmi rendszerek) felgyorsítása érdekében” − mondta Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Kijev teljesíti az uniós tagság felé vezető úton vállalt kötelezettségeit, megemlítve a Nemzetközi Büntetőbíróság által nemrég ratifikált Római Statútumot.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése alapján Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 7579 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 15 602 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 77 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.