Az orosz erők keddre virradóra a délkeleti Zaporizzsja régiót támadták Ukrajnában, ahol ketten meghaltak, egy harmadik ember pedig a központi Dnyipro várost ért rakétatámadásban vesztette életét.
Az egyik áldozat egy nyolc éves fiú volt.
Oroszország két ukrajnai térségben a vasúti infrastruktúrára, míg az északi Csernyihiv körzetében egy energetikai létesítményre mért csapást – számoltak be az ukrán hatóságok.
A kijevi belügyminisztérium szerint Zaporizzsjában egy szállodakomplexumot ért éjszakai csapásban meghalt egy nő és a fia, a férje és tizenéves lányuk megsebesült. Őket a helyi kórház intenzív osztályán látják el. Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai régió kormányzója szerint az elmúlt 24 órában 313 támadás volt, 11 települést ért ágyútűz, több épület megrongálódott a régió közigazgatási központjának számító azonos nevű városban.
Az ukrán légierő közölte, hogy 35 drónból 27-et lelőtt az oroszok éjszakai támadása során, amelyben az orosz hadsereg négy rakétát is bevetett.
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy az északi Csernyihiv régióban lévő energetikai létesítményt ért dróntámadásban három alkalmazott megsebesült. Az éjszakai légicsapások az északkeleti Szumi régióban és a középső Dnyipropetrovszki régióban vasúti infrastruktúrát és járműparkot is célba vettek, derül ki az ukrán állami vasúttársaság közleményéből.
Mikolajiv regionális kormányzója, Vitalij Kim arról tájékoztatót, hogy a déli térséget ért rakétatámadásnak nem voltak áldozatai. Ruszlan Kravcsenko, a Kijevi terület kormányzója azt állította, hogy a légitámadás nem okozott károkat a kritikus infrastruktúrában, nem voltak áldozatok, rendszereik feltartóztatták a csapásokat. Hozzátette: a törmelékek erdős területeken tüzet okoztak, és kisebb károk keletkeztek egy magas épületben.
Hétfőn késő este az orosz erők rakétákkal támadták a déli Dnyiprót, egy ember meghalt, hat pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk regionális kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A legsúlyosabb orosz csapás Poltavában történt kedden, erről külön cikkben írtunk.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk másnap is! Jó pihenést kívánunk!
Szeptember másodikán menesztették Volodimir Kudrickijt, az Ukrenerho állami vállalat vezetőjét. Őt követően Daniel Dobenni, a vállalat felügyelőbizottságának vezetője, valamint Peder Andreasen, a bizottság tagja is lemondott, tiltakozásul Kudrickij politikai indíttatású menesztése ellen.
A The Kyiv Independent értesülései szerint az igazgatót azért küldték el, mert a folyamatos orosz támadások közepette képtelen volt garantálni az áramtermelő központok biztonságát. Emellett arról is beszámolnak, hogy Kudrickijnek korrupcióhoz is köze lehetett.
Az Ukrenerho döntése előtt több nyugati entitás, köztük az Európai Unió is aggályát fejezte ki Denisz Smihal miniszterelnöknek a személyi változás kapcsán. Azt mondták, hogy az elnök leváltása veszélyezteti a Nyugat képességét az ukrán energiahelyzet támogatásával kapcsolatban.
Szeptember 3-án lemondott tisztségéről Ukrajna ipari, igazságügyi, környezetvédelmi minisztere, az Állami Ingatlankezelő Alap vezetője, valamint az ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke.
A Tanács vezetője, Ruszlan Stefancsuk szerint a parlament egy közeli gyűlésén fogja fontolóra venni a beadott lemondásokat, amelyekhez egyik tisztviselő sem adott indoklást. Azonban az ukrán döntéshozó szervekben beálló változások nem meglepők – ahogy megírtuk, lehetett rájuk számítani.
David Arahamija, a Nép Szolgálója párt vezetője azt mondta „holnap az elbocsátások, azután pedig a kinevezések napja lesz”. A Kyiv Independent arról írt, hogy Volodimir Zelenszkij azt fontolgatja, hogy elbocsátja Denisz Smihal miniszterelnököt is, aki 2020 óta van hivatalban.
Az ukrán államfő márciusban jelentette be, hogy várható az ország vezetőségének átrendeződése. Májusban a közlekedési minisztert és a mezőgazdasági minisztert küldték el.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi Oroszországban tett látogatása után az ukrán fővárosba utazott, hogy Volodimir Zelenszkijjel többek között a kurszki atomerőműről tárgyaljon.
I held a meeting with IAEA Director General @iaeaorg Rafael Grossi @rafaelmgrossi.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 3, 2024
The main focus of our discussion was on strengthening nuclear safety in Ukraine, and ensuring constant monitoring not only of the condition of the NPPs, but also of the substations critical to… pic.twitter.com/fBHci2fdQf
Ez Grossi tizedik látogatása a háború sújtotta országban, a NAÜ vezetője korábban a zaporizzsjai atomerőműnél is járt. Nemrég a kurszki áramfejlesztőhöz és Kurcsatovba is ellátogatott, ami után elmondta, hogy a helyzet súlyos, a nukleáris katasztrófa elhárítása pedig létfontosságú – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova szerint az Európai Unió egyre jobban hasonlít egy diktatúrára.
Ezt a kijelentést azután tette, hogy Josep Borrellnek, az európai bizottság alelnökének kezdeményezésére Magyarország helyett Brüsszelben tartják meg az unió külügy- és védelmi minisztereinek informális találkozóit.
A gyakorlat szerint az ilyen rendezvényeket az EU soros elnökének területén tartanák, amely most Magyarország. Ez egyértelmű jelzés az egész világnak: az Európai Unió intézményes diktatúra létrehozására, a tagországok alárendeltségének megteremtésére és a realizmushoz ragaszkodó országok szigorú és demonstratív megbüntetésére törekszik
– mondta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint Maria Zaharova.
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere arról beszélt, hogy Orbán Viktor „a másik csapatban játszik”, vagyis az Európai Unió többsége helyett az orosz érdekeknek megfelelő döntéseket hoz Ukrajnával kapcsolatban. Ezzel szerinte az EU nem tud mit kezdeni, ugyanis jelenleg Magyarország tölti be az unió soros elnökségét.
Ezzel kapcsolatban viszont már elindult az Európai Unió működéséről szóló szerződés hetedik cikkelye, mely során egy tagállam szavazati jogát elvehetik.
Nem vagyok optimista ez ügyben, hisz mind a 26 másik tagállam egyetértésére szükség van. Viszont legalább arra törekszenek, hogy egy olyan helyzet alakuljon ki, melynek során a 21 kezdeményező nemzet előre tud lépni
– mondta a miniszter. Azt is elmondta, hogy hiába nem változott az unió hozzáállása az orosz–ukrán háborúhoz, Orbán Viktor rengeteg fontos döntésnek szabott gátat. Többek között megakadályozta másfél milliárd euró kiutalását Ukrajnának az Európai Békekeretből, amelyet a lefoglalt orosz vagyonból akartak a háború sújtotta országnak adni.
Az EER észt hírügynökségnek azt is elmondta, hogy Ukrajnának nem volt választása a kurszki ellentámadással, muszáj volt meghoznia a rizikós, de végül sikeres lépést. Emellett kifejezte Észtország és több másik nyugati ország azon vágyát, hogy feloldják a korlátozásokat, amelyek Ukrajnával kapcsolatban vannak érvényben, ugyanis „egy kezüket hátrakötve nem tudnak harcolni”.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy ősszel rengeteg békejavaslatra lehet számítani, azonban nem szabad, hogy ezek során bármilyen kényes információ az oroszok tudtára jusson. Szerinte fontos, hogy se Donald Trump , se más szereplő ne söpörhesse félre az európai államokat, mint ahogy az megtörtént a közelmúltban.
Bár érzi, hogy a közhangulat sokat romlott a gazdasági bizonytalanság és a bevándorlás miatt – ami a német választások eredményét, valamint a francia kormány jelenlegi helyzetét is visszavezeti – de nem aggódik a külpolitikájuk és az Ukrajna felé tanúsított hozzáállásuk miatt.
Emellett úgy gondolja, a választások közelében mindig erősödnek a retorikák, hiszen a politikusok szeretnék kimozgatni a bizonytalan választókat. Szerinte mindegy, ki nyeri az amerikai választást, Ukrajna továbbra is az Egyesült Államok egyik prioritása marad, ugyanis Oroszország erejének növekedését gátolja.
Oroszország nagyra értékeli, hogy Mongólia a kölcsönösen előnyös együttműködés irányvonalát követi – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök Ulánbátorban tett hivatalos látogatásán az MTI szerint.
Putyin hangsúlyozta, hogy mongol hivatali partnerével, Uhnágín Hürelszühhel, valamint más mongol tisztségviselőkkel tartott megbeszélései tartalmasak és építő jellegűek voltak, lehetőséget teremtve regionális, illetve nemzetközi problémák széles körének áttekintésére, és a sokoldalú partnerség távlatainak meghatározására.
Nagyra becsüljük, hogy Mongólia a kölcsönösen előnyös együttműködés irányvonalát követi irányunkban. Ezt egyértelműen megerősítették Hürelszüh elnökkel és más mongol vezetőkkel folytatott mai megbeszéléseink
– mondta az orosz államfő az ulánbátori fogadáson.
A két elnök a nap folyamán megkoszorúzta Georgij Zsukov emlékművét, amit 1979-ben a világon először állítottak a szovjet marsall tiszteletére. A ceremónián katonák és veteránok is részt vettek, soraikban az 1939-es Halhín-goli szovjet–japán csata egyetlen, még élő veteránjával, Cerengijn Csimedcerennel.
Az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az orosz hadsereg. Ott 11, az oroszországi Kurszki területen pedig öt ukrán támadást és ellentámadást vertek vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A tárca azt írta, hogy a „különleges hadművelet" övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát több mint kétezerben, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy négyszáz főben nevezték meg (e veszteségeket független forrásból nem lehet megerősíteni).
Az orosz hadijelentés az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy repülőgéplőszer-raktárt, 14 tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, öt nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, és két vontatott tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 30 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszkba betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 12 páncélozott harcjárművet, három tüzérségi löveget és egy sorozatvetőt vesztettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 9300 embert, 80 harckocsit, 38 gyalogsági harcjárművet, 70 páncélozott személyszállító járművet, 561 páncélozott harcjárművet, 273 gépkocsit, 68 tüzérségi löveget és 20 sorozatvetőt veszített.
Az ukrán külügyminisztérium élesen bírálta Mongóliát amiatt, hogy hatóságai nem veszik őrizetbe az országban hivatalos látogatáson tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnököt, az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs ellenére – számolt be az MTI.
„Az, hogy Mongólia nem hajlandó teljesíteni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin elleni kötelező elfogatóparancsát, súlyos csapást jelent a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a nemzetközi büntetőjog rendszerére” – hangsúlyozta kedden Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő az X közösségi portálon. Leszögezte:
Mongólia lehetővé tette egy megvádolt bűnözőnek, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, megosztva ezzel vele a felelősséget háborús bűneiért.
„Együtt fogunk működni a partnerekkel annak érdekében, hogy ennek következményei legyenek Ulánbátorra nézve” – tette hozzá a szóvivő.
Ukrán részről emlékeztettek arra is: Putyinnak azóta, hogy a bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ez az első látogatása egy olyan országban, amely részes állama a római statútumnak. Mongólia 2000-ben írta alá és 2002-ben ratifikálta a római jegyzőkönyvet.
A kijevi külügyminisztérium még az orosz elnök látogatása előtt felszólította Mongóliát, hogy teljesítse a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumában vállalt kötelezettségeit, és tartóztassa le Putyint, aki ellen az ICC ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása miatt adott ki elfogatóparancsot tavaly márciusban.
Az orosz erők keddre virradóra a délkeleti Zaporizzsja régiót támadták Ukrajnában, ahol ketten meghaltak, egy harmadik ember pedig a központi Dnyipro várost ért rakétatámadásban vesztette életét.
Az egyik áldozat egy nyolc éves fiú volt.
Oroszország két ukrajnai térségben a vasúti infrastruktúrára, míg az északi Csernyihiv körzetében egy energetikai létesítményre mért csapást – számoltak be az ukrán hatóságok.
A kijevi belügyminisztérium szerint Zaporizzsjában egy szállodakomplexumot ért éjszakai csapásban meghalt egy nő és a fia, a férje és tizenéves lányuk megsebesült. Őket a helyi kórház intenzív osztályán látják el. Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai régió kormányzója szerint az elmúlt 24 órában 313 támadás volt, 11 települést ért ágyútűz, több épület megrongálódott a régió közigazgatási központjának számító azonos nevű városban.
Az ukrán légierő közölte, hogy 35 drónból 27-et lelőtt az oroszok éjszakai támadása során, amelyben az orosz hadsereg négy rakétát is bevetett.
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy az északi Csernyihiv régióban lévő energetikai létesítményt ért dróntámadásban három alkalmazott megsebesült. Az éjszakai légicsapások az északkeleti Szumi régióban és a középső Dnyipropetrovszki régióban vasúti infrastruktúrát és járműparkot is célba vettek, derül ki az ukrán állami vasúttársaság közleményéből.
Mikolajiv regionális kormányzója, Vitalij Kim arról tájékoztatót, hogy a déli térséget ért rakétatámadásnak nem voltak áldozatai. Ruszlan Kravcsenko, a Kijevi terület kormányzója azt állította, hogy a légitámadás nem okozott károkat a kritikus infrastruktúrában, nem voltak áldozatok, rendszereik feltartóztatták a csapásokat. Hozzátette: a törmelékek erdős területeken tüzet okoztak, és kisebb károk keletkeztek egy magas épületben.
Hétfőn késő este az orosz erők rakétákkal támadták a déli Dnyiprót, egy ember meghalt, hat pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk regionális kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A legsúlyosabb orosz csapás Poltavában történt kedden, erről külön cikkben írtunk.
Kedden a bukaresti képviselőház jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét – írja az MTI.
A Patriot légvédelmi rakétarendszerek harmadik félnek történő adományozását lehetővé tevő törvénytervezetet előtte a szenátus is elfogadta hétfői ülésén. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a képviselőház kedden 245 támogató és 29 elutasító szavazattal hagyta jóvá a jogszabálytervezetet, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciója ellenezte elfogadását.
A tervezet a Románia földi telepítésű légvédelmi képességeiről szóló törvényt egészíti ki, és lehetővé teszi, hogy a kormány harmadik félnek adományozzon egy Patriot légvédelmi rakétarendszert. A kormány a törvénytervezet parlamenti elfogadása után bocsátja ki az adományozásról szóló határozatot. A tervezet arra is kitér, hogy a parlament felhatalmazza a kormányt: tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a jövőben biztosított legyen az ország légterének védelme.
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését.
Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről.
Ezek közül eddig kettőt vett át és üzemelt be.
A másodikat idén júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett nemzetközi hadgyakorlat keretében.
Klaus Iohannis román államfő május elején tett washingtoni látogatásán, Joe Biden amerikai elnök felvetésére reagálva jelentette be, hogy Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárító Ukrajnába küldéséről.
A júliusi NATO-csúcson a román elnök közölte: Románia elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozottért cserébe.
Nyilván nem holnapra várjuk, de a közeljövőben. Úgy gondolom, hogy az adományunk kompenzálásaként gyorsabban leszállítják majd ezt a rendszert
– nyomatékosította akkor a román elnök.
Sok rakétát lőnek le, ami az erőműhöz közeledik, de normál üzemmódban működik a Kurszki Atomerőmű – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami vállalat vezetője kedden.
A TASZSZ hírügynökség szerint elmondta, hogy a kurszki atomerőmű szerkezeteit az elmúlt napokban nem érte találat.
Bár sok, az erőműhöz közeledő rakétát lőnek le, ugyanakkor szerinte az erőmű normális üzemmódban működik. „Két blokkot, mint tudják, leszereltek, a negyedik blokk tervszerű javítás alatt áll, a harmadik blokk teljes kapacitással üzemel, és ez egy nagyon fontos csomópont a Kurszki régió energiaellátása szempontjából, figyelembe véve az összes ma fennálló kockázatot” – hangsúlyozta az állami vállalat vezetője.
A következő napokban a Verhovna Rada (Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa) személycseréket hajt végre az ukrán Miniszteri Kabinetben. Egy kormányzati forrás az Interfax–Ukraina hírügynökségnek elmondta, hogy szeptember 4–5-én személyzeti napot tarthatnak a parlamentben, amelyen a kormányban történő rotációról tárgyalnak.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő (Holosz-frakció) a maga részéről azt közölte Telegram-csatornáján, hogy a parlamentben aktívan tárgyalnak a kormányban történő rotációkról.
Különösen az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma, valamint az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium vezetőinek menesztése várható
– mondta.
„Egyeseket egyszerűen elbocsátanak, másokat áthelyeznek. Aztán kineveznek másokat ezekre a megüresedett helyekre, plusz a hat miniszter nélküli minisztérium élére. Bár néhány minisztériumot a miniszterelnök-helyettesek jelenlegi tárcáihoz adnak majd hozzá” – mondta a képviselő.
Az orosz hadsereg operatív-taktikai repülőgépei, pilóta nélküli repülőgépei, rakétacsapatai és tüzérségi csoportjai megsemmisítették az ukrán hadsereg légvédelmi eszközeinek raktárát – közölte az orosz védelmi minisztérium kedden.
A közleményben hozzátették: további 149 területenmértekcsapást haditechnikai eszközök raktáraira.Az orosz egységek csapást mértek Poltava egyik oktatási intézményére. Többen meghaltak, eddig 25 embert mentettek ki – közölte az ukrán védelmi minisztérium kedden a Telegram-csatornáján, amelyet az Interfax szemlézett.
A rendelkezésre álló információk szerint az ellenség két ballisztikus rakétát használt. A riasztás és a halálos rakéták megérkezése között olyan rövid volt az időintervallum, hogy az embereket a bunkerbe való evakuálás pillanatában érte utol a csapás. Az intézet egyik épülete részben megsemmisült, és sokan rekedtek a romok alatt. A mentők és a tűzoltók összehangolt munkájának köszönhetően 25 embert sikerült kimenteni a romok alól
– áll a közleményben.
Frissítés: a halottak és sérültek száma már 200 felett van, a további részletekkel időközben egy külön cikkben jelentkeztünk.
Az ukrán nemzeti energetikai vállalat, az Ukrenergo közölte, hogy sürgősségi energiatámogatást kért Magyarországtól, Lengyelországtól, Romániától, Szlovákiától és Moldovától is az áramhiány mérséklésére – számolt be a Kárpáti Igaz Szó kedden.
A lap szerint az augusztusi adatok alapján Ukrajna az előző hónaphoz képest 43 százalékkal csökkentette a villamosenergia-importot. Mindeközben Kijevben korlátozni akarják a gáz- és olajtranzitot a szomszédos országok irányába.
A mongolok „elküldték” az Európai Uniót és a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azzal, hogy semmibe vették az elfogatóparancsot, amelyet a testület Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen adott ki, aki Ulánbátorba látogatott – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében.
Medvegyev az Európai Unió nyilatkozatára reagált, amelyben Brüsszel aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy orosz vezetőt meghívták Mongóliába, amely tagja az ICC-nek.
A mongolok elküldték az ICC-t és az eurodegeneráltakat a XIII. század óta ismert orosz–mongol irányba. Én, ha ennek a tökéletlen »bíróságnak« a bírái és ügyészei helyében lennék, leginkább attól félnék, hogy néhány őrült megpróbálja végrehajtani a törvénytelen parancsot. Ebben az esetben az életük nem érne többet, mint ez a sz*ros papírdarab
– írta Medvegyev.
Egy orosz bíróság 15 évre ítélte Alekszandr Szipljuk fizikust hazaárulás vádjával kedden – közölték orosz hírügynökségek. Nem ő az első rakétatudós, aki ellen eljárást kezdeményeztek az orosz hatóságok az elmúlt időszakban – írta meg a Reuters.
Szipljukot, egy vezető szibériai tudományos intézet 57 éves igazgatóját 2022 augusztusában tartóztatták le. Két kollégáját, Anatolij Maszlovot és Valerij Zvegincevet szintén őrizetbe vették hazaárulás gyanújával. A 78 éves Maszlovot májusban 14 év börtönbüntetésre ítélték.
A novoszibirszki egyetem triója egyike annak a közel tucatnyi, hiperszonikus rakétatechnológiát kutató tudósnak, akik ellen Oroszország az elmúlt években hazaárulási ügyeket indított.
Az oroszországi rosztovi régióban található Proletarszk városában több mint két hétig égett egy olajraktár.
Az Unian hívta fel a figyelmet azokra a műholdfelvételekre, amelyek a raktár jelenlegi állapotát mutatják. A műholdképet a Radio Liberty nevű csoport tette közzé a Telegram-csatornáján. A fotón látható, hogy a tűzeset után a vállalkozás területének jelentős része elfeketedett.
Az orosz erők nemrég visszaszerezték elvesztett állásaikat Korenevótól keletre, a Kurszki területen szeptember 2-án folytatódó ukrán támadások közepette − írja napi jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A szeptember 2-án közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz erők nemrégiben visszaszerezték elvesztett állásaikat Olgovka közelében (Korenevótól keletre), és az ISW értékelése szerint az ukrán erők valószínűleg visszavonultak a településről.
Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy az ukránok kismértékben előretörtek Pogrebki és Malaja Loknya közelében, és az orosz erők korábban elhagyták az állásaikat ezeken a településeken belül, hogy elkerüljék a bekerítést.
Orosz források azt állították, hogy az ukránok szeptember 1-jén és 2-án támadó hadműveleteket hajtottak végre Korenevótól délnyugatra, Komarovka közelében; magának Korenevónak a közelében; Korenevótól keletre, Olgovka és Kremjanoje közelében; Szudzsától északnyugatra, Malaja Loknya közelében; Szudzsától északra, Cserkasszkoje Porecsnoje és Russzkoje Porecsnoje közelében; Szudzsától északkeletre, Boleszlotta Szoldatszkij és Martinyovka közelében; valamint Szudzsától délkeletre, Borki közelében.
Oroszországban az egy évvel korábbihoz képest 33,1 százalékkal, 158 ezerre emelkedett az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek (LCV) eladása augusztusban. Júliushoz mérve a növekedés 8,8 százalék volt – áll az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium keddi közleményében.
Augusztusban 146 ezer személygépkocsit értékesítettek, ami 35 százalékos éves és 9 százalékos havi növekedés. A múlt hónapban 12 ezer könnyű haszongépjárművet adtak el, 16 százalékkal többet tavaly augusztushoz képest, és 6 százalékkal többet a júliusinál. Teherautókból több mint 10 ezret adtak el, ami 32 százalékos csökkenés éves összevetésben és 4 százalékos visszaesés júliussal szemben. Az augusztusban értékesített 1340 autóbusz 11 százalékkal kevesebb a tavaly augusztusinál és 16 százalékkal kevesebb a júliusinál.
Az idei első nyolc hónapban csaknem 1,2 millió járművet adtak el Oroszországban, 52 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül az év eleje óta 1,07 millió személygépkocsit és könnyű haszongépjárművet (+60,7 százalék), 81 ezer teherautót (−10 százalék) és 13 ezer autóbuszt (+12 százalék) értékesítettek – írta az MTI.
Irán várhatóan „hamarosan” ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak az ukrajnai orosz invázió támogatására − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW)
Egy meg nem nevezett európai tisztviselő szeptember 2-án azt mondta a Bloombergnek, hogy Irán „napokon belül” megkezdheti a ballisztikus rakéták szállítását Oroszországnak. 2024 augusztusában európai hírszerzési források azt mondták a Reutersnek, hogy Irán és Oroszország 2023 decemberében szerződést írt alá arról, hogy Irán Ababil közeli hatótávolságú ballisztikus rakétákat és Fateh–360 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat (SRBM) szállít Oroszországnak.
2024 augusztusában a hírszerzési források hozzátették, hogy jelenleg orosz katonák tucatjai vannak Iránban, akiket a Fateh–360 rakéták üzemeltetésére képeznek ki. Az Ababil vagy Fateh–360 ballisztikus rakéták oroszországi beszerzése valószínűleg lehetővé tenné az orosz erők számára, hogy közelebbi ukrán célpontokra mérjenek csapást, miközben megőriznék Oroszország hazai gyártású rakétakészleteit, például az Iszkandereket, a mélységi célpontok számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be az X-en hétfőn, hogy fontos előrelépés született Ukrajna és Magyarország között. Mint írta, Budapesten megnyílt egy állami iskola, ahol a gyerekek ukrán és magyar nyelven is tanulhatnak. Az iskolának már csaknem 400 ukrán tanulója van.
„Köszönöm minden csapattagnak, aki hozzájárult ehhez az eredményhez. Hálás vagyok továbbá minden tanárnak és közösségi vezetőnek, akik segítenek megőrizni mindent, ami ukrán” – írta Zelenszkij.
An important step between Ukraine and Hungary. A public school has opened in Budapest where children have already started studying in both Ukrainian and Hungarian. About 400 Ukrainian children have already become its students there.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 3, 2024
I extend my gratitude to the entire team that… pic.twitter.com/uM6i0KLrX3
Augusztus 31-én ünnepélyes évnyitót tartottak az első magyarországi magyar–ukrán két tannyelvű általános iskolában és gimnáziumban, egy ilyen iskola számos menekült család nagy álma volt. Az intézmény nem nemzetiségi iskola, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely más gimnáziumra vagy általános iskolára. Az ebben az intézményben szerzett érettségit a magyar egyetemek elfogadják. Cikkünket a témában itt találja.
Az, hogy Mongólia nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa alapján, „súlyos csapást” mért a nemzetközi büntetőjogi rendszerre − közölte hétfőn az ukrán külügyminisztérium, amikor az orosz elnök olyan tárgyalásokra érkezett Mongóliába, amelyek valószínűleg az Oroszországot és Kínát összekötő új gázvezetékről fognak szólni. Heorhij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő elmondta: „Mongólia lehetővé tette egy körözött bűnözőnek, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást, és ezáltal osztozik a háborús bűnökért viselt felelősségben” − írja a The Guardian.
Az ICC a múlt héten azt mondta, hogy minden tagjának „kötelessége” őrizetbe venni a bíróság által körözött személyeket. A gyakorlatban azonban keveset lehet tenni, ha Mongólia nem tesz eleget a kötelezettségeknek. „Putyin elnök menekül az igazságszolgáltatás elől − mondta Altantuja Batdorj, az Amnesty International Mongólia ügyvezető igazgatója. – Minden olyan utazás egy ICC-tagállamba, amely nem végződik letartóztatással, bátorítja Putyin elnök jelenlegi tevékenységét, és úgy kell tekinteni rá, mint egy stratégiai erőfeszítés része, amely az ICC munkájának aláásására irányul.”
Az Európai Bizottság sürgette Mongóliát, hogy teljesítse az ICC római alapokmányához való 2002-es csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit. A Human Rights Watch megjegyezte, hogy Mongólia egyike volt annak a 94 országnak, amelyek júniusban aláírtak egy közös nyilatkozatot, amiben kinyilvánították, hogy „rendíthetetlenül támogatják” az ICC-t. A mongol Erdenebalsuren Damdin az ICC egyik bírája. Mongólia díszőrséggel fogadta Putyint, és nem jelezte, hogy letartóztatás fenyegeti, ugyanakkor nem érkezett hivatalos mongol válasz a parancs betartására irányuló felhívásokra.
Letartóztattak és korrupcióval vádolnak egy korábbi magas rangú orosz védelmi tisztviselőt, ami az ország katonai vezetésében zajló tisztogatás legújabb, nagy visszhangot kiváltó eseménye − írja a The Guardian.
Dimitrij Bulgakovot, aki csaknem 15 éven át, 2022 szeptemberében történt elbocsátásáig a katonai logisztikáért felelős védelmiminiszter-helyettes volt, pénteken vette őrizetbe az FSZB biztonsági szolgálat, a KGB jogutódja, és a hírhedt moszkvai Lefortovo börtönben helyezték el.
Széles körben őt okolták az orosz hadsereg logisztikai kudarcaiért a Kreml ukrajnai inváziójának első hónapjaiban, amelyek miatt a csapatok rosszul voltak ellátva, és ami megakasztotta Moszkva előrenyomulását.
Bulgakov, aki számos magas rangú katonai és polgári kitüntetést kapott, köztük az ország legmagasabb kitüntetését, az Oroszország Hőse címet, az egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő védelmi tisztviselő volt.
Az orosz erők előrenyomultak a Donyecki területen, az Uhledartól nyugatra fekvő Precsisztovka közelében. A Donyecki területtől északkeletre, Vodjanoje közelében is kiterjesztették a szürke zónát – írta meg a Sztrana.
Erről tanúskodik a Deep State térképe is, amely szerint Precsisztyivkánál több mint négy kilométeres volt az előrenyomulás.
A felülvizsgált adatok szerint a falut legalább 12 egységnyi ellenséges haditechnikai eszközzel rohamozták meg. Az oroszok logisztikát alakítottak ki a faluban, akár 100 gyalogos embert is koncentrálva a helyszínre
– írta a Deep State. Az előző napi adatok szerint az oroszok a donyecki Karlovkát is elfoglalták.
Szeptember 3-án hajnalban a légvédelmi erők 27 orosz Sahíd támadódrónt semmisítettek meg. Az Ukrinform szerint az ukrán fegyveres erők légiereje erről Telegramon számolt be.
Az elmúlt éjszaka az ellenség három Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétával is támadta Ukrajnát az ideiglenesen megszállt Krímről, egy X–59/69 irányított rakétával a Kurszki területről és 35 Sahíd–131/136 támadódrónnal a Kurszki területről és a krími Csauda-fokról
– számoltak be tételesen.
A légitámadás visszaverésében részt vettek az ukrán légierő és a védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaelhárító csapatai, elektronikai hadviselési egységei és mobil tűzcsoportjai.
A légi csata eredményeként 27 Sahíd-típusú harci drónt lőttek le, további hatot pedig a térségben vesztettek el, károkról és áldozatokról nem érkezett információ. Két további orosz drón Oroszország Belgorodi régiója és a Donyecki terület ideiglenesen megszállt része felé repült.
Az Ukrinform jelentése szerint szeptember 3-án hajnalban Kijevben és több keleti és központi régióban légiriadót rendeltek el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elismerte, hogy az ukránok kurszki inváziója − a második világháború óta a legnagyobb, külföldi hadsereg által Oroszország ellen intézett támadás − komoly nehézségeket okoz az orosz határ menti régiókban − írja a The Guardian.
„Az emberek súlyos nehézségeket tapasztalnak és élnek át, különösen a kurszki régióban” − mondta Putyin egy szibériai rendezvényen iskolásokhoz intézett beszédében.
De az ellenség nem érte el a fő célt, amit kitűzött maga elé: hogy megállítsa a Donbászban zajló offenzívánkat… Hosszú ideje nem volt ilyen ütemű offenzívánk a Donbászban
– fogalmazott.
Hétfő este Zaporizzsját támadták az oroszok, két ember, köztük egy 8 éves kisfiú meghalt, két másik pedig megsebesült – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Hétfő este 23 óra körül Oroszország lőtte a várost. Sajnos két ember meghalt, köztük egy 8 éves kisfiú. További ketten megsebesültek, köztük egy 12 éves lány. A gyermek jelenleg az intenzív osztályon van
– közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Fedorov hozzátette, hogy az épület részben megsemmisült az ellenséges csapás következtében. A robbanáshullám és a törmelék megrongálta a közeli többszintes épületeket is.
Mikola Olescsuk tábornok elbocsátása után kisajátította az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának Telegram-csatornáját, és átnevezve azt Mikola Olescsukra. Erről az ukrán parlament védelmi bizottságának tagja, Marjana Bezuglaja számolt be a Sztrana szerint.
A csatorna leírásában az áll, hogy ez „Mikola Olescsuk altábornagy hivatalos Telegram-csatornája”. Most már több mint 30 ezer feliratkozója van.
Ezenkívül Olescsuk blogolni kezdett az Ukrajinszka Pravda honlapján, amelynek tulajdonosa Tomas Fiala. A nyugati struktúrákhoz és alapítványokhoz – köztük a Soros Alapítványhoz is – közel állónak tartják.