Tovább
Eredmények államonként
Source: RealClearPolitics
Ukrajna-szerte legalább négy ember meghalt és legalább húszan megsebesültek az orosz támadásokban az elmúlt nap folyamán – írja a The Kyiv Independent.
Oroszország 46 Sahíd típusú drónnnal támadta meg Ukrajnát, amelyekből az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán 38-at lelőtt. Három drón az ukrán ellenőrzés alatt álló területekről lerepült a pályáról, három másik pedig az elektronikus hadviselés eszközeinek következtében „veszett el”.
Oroszország egy Iszkander–M ballisztikus rakétát is kilőtt a megszállt Krím félszigetről, a jelentés szerint egy Kh–31P radarelhárító rakétát.
A légvédelem 14 drónt lőtt le a Cserkaszi terület felett. Két ember megsérült, és több ház és vállalkozás megrongálódott a lehullott törmelékektől – jelentette Ihor Taburec kormányzó. A kormányzó szerint egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítmény is megrongálódott az Umanyi járásban.
A Dnyipropetrovszki területen, Nikopol városának hétfői támadásakor egy 16 éves lány meghalt, három idős ember pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak kormányzó.
A Donyecki terület elleni orosz támadásokban három ember meghalt, öt másik pedig megsebesült az elmúlt nap folyamán – tájékoztatott Vadim Filascsin regionális kormányzó.
A halálos áldozatokról Hirnik, Kleban-Bik és Scsurove településekről érkeztek jelentések. Hirnikben két ember sérült meg, Kleban-Bikben, Scsurovében és Toretszkben pedig egy-egy ember. Négy személy sérült meg a jelentések szerint a Harkivi terület elleni orosz támadásokban: egy 71 és egy 49 éves férfi Kupjanszk városában, egy 52 éves férfi Velikij Prokhodiban, valamint egy 57 éves férfi Zaharivkában.
A Herszoni terület elleni orosz támadásokban az elmúlt nap folyamán öt ember sérült meg – közölte Olekszandr Prokugyin kormányzó. Egy egészségügyi intézmény, egy óvoda, egy parkoló, egy többszintes épület és 24 családi ház sérült meg.
A Csernyihivi, Kijevi, Kirovohradi, Luhanszki, Mikolajivi és Zaporizzsjai területeket is támadás érte, de ezekből a régiókból nem jelentettek áldozatokat.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Kedden az orosz hadsereg drónról robbanóanyagot dobott le Herszon lakosaira, valamint két embert megsebesítettek Sztanyiszlavban is – írja az Ukrajinszka Pravda.
Sztanyiszlavban egy 58 éves férfi és egy 57 éves nő sérült meg, akik házuk udvarán tartózkodtak a támadás ideje alatt, ők zúzódásos sérüléseket szenvedtek. 17:30 körül pedig egy 30 éves férfi sérült meg, amikor az oroszok robbanóanyagot ejtettek le egy drónról.
Később kiderült, hogy az oroszok egy civil gépkocsit is megtámadtak, aminek következtében egy 65 éves férfi fejsérüléseket, valamint több repeszsérülést szenvedett a fején, a mellkasán, a karján és a lábán. Az orvosok jelenleg is küzdenek az életéért.
Az ukrán külügyminisztérium minden lehetőséget fontolóra vesz, válaszul arra, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak, beleértve a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is − jelentette ki Heorhij Tihij külügyi szóvivő keddi kijevi sajtótájékoztatóján, amelyről az MTI adott hírt.
A tisztségviselő ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, amelyben egy újságíró az ukrán külügyminisztérium előző napi kijelentésének tisztázását kérte.
Hétfőn a kijevi minisztériumba kérették Irán ukrajnai ügyvivőjét, hogy figyelmeztessék Teheránt: „pusztító és helyrehozhatatlan következményekkel jár” a kétoldalú kapcsolatokra nézve, ha beigazolódnak azok a jelentések, amelyek szerint Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak.
„Most nem részletezem, mit is értünk pontosan pusztító következmények alatt, hogy ne gyengítsük a diplomáciai pozíciónkat. Azt azonban elmondhatom, hogy minden lehetőség terítéken van” − fogalmazott Tihij, hozzátéve, hogy ezek között van a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is.
Ismételten leszögezte, hogy ha megtörtént a ballisztikus rakéták átadása, és rögzítik használatuk tényét, akkor annak következményei lesznek. A szóvivő hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna biztonságáról, az ukrán–iráni vagy az orosz–iráni kapcsolatokról van szó.
„Valójában ezeknek az iráni lépéseknek a kontextusa sokkal tágabb, az Irán és Oroszország közötti katonai-technikai együttműködés elmélyülése pedig közvetlen biztonsági fenyegetést jelent Európa és a Közel-Kelet egész térségére. Felhívjuk ezért partnereinket, a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a hivatalos nyomást Teheránra, Moszkvára a nemzetközi béke és a biztonság megőrzése érdekében” – mondta Heorhij Tihij. Hozzátette, hogy az ukrán fél „nagy figyelemmel” követi az események alakulását, és aszerint teszi meg a következő lépéseket.
„Nem szabad megengedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyerje az ukrajnai háborút, a békének győznie kell” − jelentette ki Alexander Stubb finn elnök kedden Varsóban, a lengyel nagykövetek éves értekezletén. A finn elnök tiszteletbeli vendégként vett részt a kedden kezdődött és szeptember 19-ig tartó diplomáciai rendezvényen.
Az értekezlet hivatalos megnyitóján mondott beszédében Alexander Stubb aláhúzta: manapság növekszik a Balti-tengeri térség geopolitikai jelentősége, a régió érzékeli az ukrajnai háborúnak és Oroszország destabilizációs cselekedeteinek következményeit.
Megengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában Vlagyimir Putyin megnyerje a háborút. „A békének győznie kell” − tette hozzá. Utalva Finnország tavalyi és Svédország idei NATO-csatlakozására, Stubb leszögezte: a két állam inkább szavatolója, mintsem haszonélvezője a térségbeli biztonságnak, a többi között a légtérellenőrzést végző számos vadászgép révén.
Úgy ítélte meg: a jövőben növekedni fog az orosz hátterű európai szabotázsakciók száma, valamint az Oroszország által támogatott migrációs nyomás is. A szövetségeseknek összehangolt módon kell cselekedniük védelmük érdekében, és támogatniuk kell az agresszióval szembesülő Ukrajnát − hangsúlyozta a finn elnök.
A megnyitón szintén felszólaló Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy látja: a Balti-tenger térsége kulcsfontosságú pillanatban találja magát a biztonság szempontjából. Kifejtette: egyrészt a finn és a svéd NATO-csatlakozás nyomán a Balti-tenger „szinte az Európai Unió és a NATO belső tengerévé vált”, másrészt viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva számára a Baltikum milyen gazdasági és katonai jelentőséggel bír. Oroszország próbálkozik a térségbeli helyzet destabilizálásával, amire a NATO-nak egységesen kell reagálnia. A szövetség kész az ilyen lépésekre – állapította meg Sikorski.
Alexander Stubb kedden délután Varsóban Andrzej Duda elnökkel is találkozott. A közös sajtókonferencián a finn elnök mindkét ország történelmi tapasztalatára is hivatkozva „a térség első számú fenyegetésének” nevezte Oroszországot. Andrzej Duda kiemelte a két országnak a NATO-n belül folytatott közös politikáját. Elmondta azt is: tiszteletbeli vendégként meghívta finn partnerét a Három Tenger Kezdeményezés jövő áprilisban Varsóban rendezendő államfői találkozójára.
Az ukrán külügyminisztérium minden lehetőséget mérlegel, miként reagáljon arra, hogy Irán feltehetőleg ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Heorhij Tihij külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy akár a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítanák az országgal. Megjegyezte, hogy a ballisztikus rakéták esetleges átadása Irán által Oroszországnak teljesen elfogadhatatlan fejlemény Ukrajna számára.
„Ukrajna álláspontja korábban is az volt, hogy ennek pusztító következményei lesznek az ukrán–iráni kapcsolatokra nézve. Ismételten megerősíthetem, hogy figyelmeztetésünk érvényben marad” – jegyezte meg a szóvivő. Hozzátette, hogy nem csak Ukrajna biztonságáról, nem csak az ukrán–iráni kapcsolatokról, sőt nem is csak az orosz–iráni kapcsolatokról van szó.
Kijelentette azt is, hogy az Irán és Oroszország közötti kapcsolat közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az egész európai és közel-keleti régió számára.
Ezért felszólítjuk partnereinket és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Teheránra, Moszkvára a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében
– mondta.
Szeptember 8-án, hajnali négy óra körül az ukrán rendőrséghez lakossági bejelentés érkezett arról, hogy Hrebinkában egy lakóház közelében robbanás történt. A rendőrség megállapította, hogy egy ittas állapotban lévő férfi gránátot dobott az ötemeletes épület udvarára.
A robbanás következtében három helyi lakos sérült meg, akik a közelben tartózkodtak. A sérültek nincsenek életveszélyes állapotban − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint a bűncselekményben egy 28 éves helyi lakos vett részt. A rendőrség házkutatást tartott a lakóhelyén, ahol tárgyi bizonyítékokat találtak és foglaltak le. A gyanúsítottat őrizetbe vették. Amennyiben elítélik, a férfi háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a török javaslatot, hogy a szembenálló felek tartózkodjanak az energetikai létesítményekre irányuló csapásoktól, ám Ukrajna végül nem ment bele egy ilyen megállapodásba – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszija 24 hírtelevízió műsorában.
Sojgu szerint az erről való egyezkedés még a Kurszki régióba történt ukrán betörés előtt folyt.
Törökország felajánlotta nekünk, hogy ne mérjünk csapásokat energetikai létesítményekre, ne mérjünk csapásokat nukleáris létesítményekre, és ne mérjünk csapásokat a kereskedelmi polgári flottára a Fekete-tengeren. Az elnökünk így döntött és azt mondta: »Igen, hadd döntsünk így.« És nagy meglepetés volt számunkra, amikor egy idő után azt mondták az ukrán hatóságok: »Nem, nem, nem, mi nem megyünk bele ebbe a megállapodásba«
– vázolta a helyzetet a volt orosz védelmi miniszter.
Augusztusban a The Washington Post amerikai napilap azt írta, hogy a kurszki ukrán behatolást megelőzően Moszkva és Kijev katari közvetítéssel azt tervezte, hogy „titkos” tárgyalásokat folytat a konfliktus befejezéséről, és megállapodik arról, hogy két hónapig nem támadja egymás energetikai létesítményeit.
A lap szerint Oroszország az ukrán támadás miatt döntött a folyamat leállításáról. Az orosz külügyminisztérium azt közölte akkor, hogy a felek között nem folynak tárgyalások.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Oroszország továbbra is kész lenne-e tartózkodni az energetikai létesítmények elleni csapásoktól, így válaszolt: „nem volt semmilyen konkrét megállapodás, ez az első dolog. Nehéz most elképzelni, hogy a Kurszk megyében kialakult helyzet tükrében bármilyen megállapodás létrejöhet. De mindezzel együtt számunkra […] az a legfontosabb, hogy elérjük a céljainkat”.
Szergej Sojgu szintén a Rosszija 24-nek nyilatkozva azt mondta, hogy mindaddig semmilyen tárgyalás nem lesz Ukrajnával, amíg csapatait „ki nem dobják” a Kurszki régióból.
Van itt egy nagyon-nagyon lényeges momentum – ez pedig Kurszk. Mi terroristákkal – ők (az ukrán hatóságok – a szerk.) pontosan ennek számítanak – semmilyen tárgyalásokat nem folytattunk, nem folytatunk, és nem fogunk folytatni, mert az a törekvés, hogy nukleáris terrorcselekményt kövessenek el a kurszki atomerőművel szemben, úgy mondanám, nem más, mint a terrorizmus felső foka
– nyilatkozott. Hozzátette: „vagyis megvolt bennük a kívánság és a törekvés, hogy eljussanak oda, és elfoglalják a kurszki atomerőművet. Szerencsére ez nem sikerült.
Szergej Sojgu szerint a kurszki támadással az ukrán fél célja az volt, hogy az orosz fél erőket csoportosítson át a gyakorlatilag ezer kilométeres frontvonalról, ám az orosz fél fokozódó ütemben folytatja a támadást a Donyec-medencében, és naponta átlagosan 28 négyzetkilométert „szabadít fel”, az ukrán hadsereg pedig mintegy kétezer embert veszít halottakban és sebesültekben.
A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz fél augusztus eleje óta ezer kilométernyi területet vont az ellenőrzése alá.
Szergej Sojgu egyúttal méltatta a kínai és a brazil rendezési kezdeményezést, ugyanakkor leszögezte: Oroszország számára ebben az ügyben az a megállapodás a legfontosabb, amit 2022 áprilisában, az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon parafáltak. Elmondta, hogy orosz részről dokumentáltak minden olyan katonai csapást, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta polgári célpontokra mért.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a David Lammy brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök szeptember 13-án tárgyal majd Keir Starmer brit miniszterelnökkel arról, hogy Ukrajna engedélyt kapjon arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mérjen Oroszországra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy Irán ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak ukrajnai felhasználásra, ami elkerülhetetlenné teszi az újabb szankciókat Teherán ellen. Emellett azt is bejelentette, hogy szerdán brit kollégájával közösen látogatnak Kijevbe.
Az elmúlt hetekben Ukrajna felszólította szövetségeseit, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú fegyvereikkel Oroszország ellen indított csapások korlátozását, mivel így célba vehetnék a cirkálórakétákat és irányított bombákat indító repülőgépeket.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy még a háború elején a külföldre kényszerült ukrán állampolgárok 95 százaléka vissza akart térni Ukrajnába, mára ez az arány kevesebb, mint 80 százalék – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A miniszterelnök elmondása szerint a 7,5 millió elmenekült állampolgár közül mintegy 900 ezer ukrán Lengyelországban, míg körülbelül 1,3 millió Németországban tartózkodik.
„A többiek szétszóródtak. A harmadik ország, ahol a legtöbb ukrán él, Csehország. Egy felmérés szerint a háború kezdetén az ukránok több mint 95 százaléka szeretett volna hazatérni. Ma sajnos a háború sokáig tart. Megtörtént az ukránok alkalmazkodása, a gyerekek alkalmazkodása, asszimilációja. Ma már az ukránok kevesebb mint 80 százaléka kész hazatérni” – mondta Denisz Smihal.
Az orosz védelmi minisztérium szeptember 10-én azt állította, hogy csapatai elfoglalták Vodjane községet, Donyeck megye megerősített városától, Vuhledartól északkeletre – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint az orosz csapatok fokozták offenzívájukat Vuhledar közelében. A várostól alig 5 kilométerre fekvő Vodjan elvesztésével az ukránok növelhetik a donyecki város védelmének kockázatát.
Vodjan feltételezett elfoglalásáról már szeptember 9-én is beszámolt az ukrán DeepState elemzői csoport. Kijev egyelőre nem erősítette meg az orosz fél állítását.
Jelenleg „építő jellegű”, gyakorlatias párbeszédet folytat Ukrajna Magyarországgal az európai integráció kérdésében – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.
Emlékeztetett arra, hogy ebben a félévben Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, 2025-ben pedig Lengyelországon és Dánián lesz a sor.
Ma nem látok globális fenyegetést európai integrációs utunkon
– hangoztatta az ukrán miniszterelnök az MTI szerint. Egyúttal méltatta, hogy Magyarországon megnyílt az első ukrán iskola.
Közösen látogat Kijevbe a héten David Lammy brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter – adta hírül az MTI.
Blinken kedden tárgyalt Londonban kollégájával, az utazás hírét a brit külügyi tárca vezetője jelentette be a találkozó utáni közös sajtóértekezletükön.
David Lammy szerint kettejük kijevi látogatása is demonstrálja, hogy London és Washington milyen elkötelezetten támogatja Ukrajnát.
Antony Blinken a londoni külügyminisztériumban tartott tájékoztatón elmondta: Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen. Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzetet Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.
2024 augusztusában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette a Területi Toborzó és Szociális Támogató Központok (TCC) és a Szociális Támogatási Központ (JV) vezetőjét. A gyanú szerint a tisztviselő csaknem 14,4 millió hrivnyához jutott azzal, hogy „rossz egészségi állapotról” szóló fiktív igazolásokat állított ki a sorkatonáknak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozók a TCC vezetőjének otthonához is kivonultak. A férfi házának padlója alatt és a falburkolat mögött is jelentős mennyiségű pénzt találtak. Miután a vezető beosztású férfit letartóztatták, a bíróság úgy döntött, hogy 1 millió hrivnya óvadék ellenében szabadlábra helyezhető. Mivel az SZBU ezután másik bűncselekménnyel is megvádolta a tisztviselőt, így a bíróság csak újabb 18 millió hrivnya óvadék kifizetése esetén helyezné szabadlábra a férfit.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy tájékoztatón közölte, hogy az orosz csapatok megsemmisítették a Harkivot kiszolgáló összes hőerőművet – írja a RIA.
„Az oroszok gyakorlatilag megsemmisítették számunkra az összes hőerőművet, amely Harkiv körül volt, és azt fenntartotta” – mondta a miniszterelnök.
A múlt héten a Dezinformációellenes Központ közzétette Jurij Korolcsuk, az Ukrán Energiastratégiai Intézet szakértőjének előrejelzését. Az egyik forgatókönyv szerint a következő télen Ukrajna lakói naponta akár 20 órát is fűtés és világítás nélkül töltenek majd. A szakember optimista előrejelzése szerint az áramkimaradások napi 12 órán át tarthatnak.
Az orosz hadsereg 2022 októbere óta mér csapásokat az energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményekre Ukrajna-szerte. Mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, az ukrán hadsereggel vívott harcokban a csapatok nem csapnak le lakóépületekre és szociális infrastruktúrára.
2024. szeptember 10-én éjjel a légierő rádiótechnikai alakulatai 48 légitámadó járművet észleltek – közölte az ukrán légierő.
Az orosz megszállók a megszállt Krímről egy Iszkander–M ballisztikus rakétát, a Fekete-tenger feletti légtérből egy X–31P radarelhárító rakétát és 46 Sahídot indítottak
– olvasható a közleményben.
A szöveg szerint az ellenséges légitámadás visszaverésében részt vett az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai és az elektronikai hadviselési egységek mobil tüzelőcsoportjai. A légi csata eredményeként 38 támadó drónt lőttek le.
Ezenkívül három drón hagyta el Ukrajna ellenőrzött légterét, egy Oroszország, kettő pedig a megszállt Luhanszki terület irányába. További három ellenséges drón veszett oda Ukrajna területén – feltehetően az elektronikus hadviselés hatása alá kerültek.
Az orosz erők az elmúlt hónapban jelentősen aktívabbá váltak az északkeleti Harkivi terület kupjanszki szektorában – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz csapatok máshol is újabb támadásokat kíséreltek meg a Harkivi területen,
a jelentések szerint a 92. rohamdandár visszavert egy újabb határokon átnyúló támadást a régióban.
A hírek Oroszország azon erőfeszítései közepette érkeztek, hogy növelje a nyomást az egész keleti fronton, a Donyecki terület Pokrovszk, Toreck, Csasziv Jar és Vuhledar városok közelében súlyos harcok folynak. „Az elmúlt hónapban bizonyos fokú aktivitásnövekedés volt tapasztalható a kupjanszki szektorban” – mondta Ruszlan Muszicsuk, a nemzeti gárda szóvivője.
„[Az oroszok] megpróbálják megrohamozni az állásainkat, nevezetesen Szinkivka és Sztelmahivka térségében, ahol Oroszország az elmúlt napokban elég komoly támadásokat kísérelt meg” – tette hozzá. Muzscsuk szerint Oroszország harckocsizó és motorizált lövészegységeket összpontosít, hogy megpróbáljon előrenyomulni. Délen a moszkvai csapatok megpróbálnak előrenyomulni a Csornyij Zserebec folyó mentén húzódó védelmi vonalig.
Kupjanszk a Harkivi terület keleti részén fekszik, mintegy 25 kilométerre a többségében megszállt Luhanszki területtel közös közigazgatási határtól. A várost 2022-ben az orosz erők elfoglalták, de még ugyanabban az évben egy meglepetésszerű offenzíva során az ukrán csapatok felszabadították. Azóta erős nyomásnak van kitéve az orosz hadsereg részéről.
Muszicsuk kifejtette, hogy Oroszország megpróbálja növelni a nyomást a teljes front mentén, és szétfeszíteni az ukrán védelmet. Ennek érdekében Moszkva csapatai a Harkivi szektorban lévő Tihe település közelében is aktívabbá váltak.
Oroszország májusban újabb offenzívát indított a Harkivi terület északi részén. Ukrajnának sikerült megállítania az előrenyomulást, de az orosz erők továbbra is tartanak egy maroknyi települést a határ túloldalán.
Szintén szeptember 10-én a 92. rohamdandár közölte, hogy erői visszaverték az orosz gépesített erők kísérletét a határ áttörésére a Harkivi területen. A helyszínt nem pontosították.
Az egység megosztotta azokat a felvételeket, amelyeken Ukrajna orosz páncélosokra csapott le, nevezetesen két BMP–2 páncélozott járműre és egy T–72-es harckocsira, amelyeket a sikertelen támadásban használtak.
Az orosz dróntámadás következtében találatok érték a Cserkaszi területet, melynek következtében az Umáni járásban megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény, a lezuhanó törmelék miatt tűz ütött ki a Cserkaszi járásban, két ember megsérült Cserkasziban, valamint házak és más létesítmények is megrongálódtak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nehéz éjszaka volt ez a mi Cserkaszi területünk számára, számos ellenséges támadással. A legtöbbjüket védői visszaverték. Az előzetes információk szerint összesen 14 ellenséges drónt semmisítettünk meg. Ugyanakkor több találatunk is van, valamint a lehulló törmelékek miatti következmények
– foglalta össze a történteket Ihor Taburec, a terület kormányzója.
Elmondása szerint a régióközpontban két ember megsérült, akik már megkapták a szükséges orvosi ellátást, valamint több ház és magánüzemi létesítmény is megrongálódott. Tűzről is érkezett jelentés a száraz növényzetben.
„Ugyanakkor az Umáni járásban egy infrastrukturális létesítmény is megrongálódott. A Cserkaszi területen pedig a lehulló törmelék miatt kigyulladt az erdei avar. A tüzet szintén eloltották. A szakszolgálatok dolgoznak. A végleges károkat később ismerjük meg” – mondta Taburec.
Ukrajna-szerte legalább négy ember meghalt és legalább húszan megsebesültek az orosz támadásokban az elmúlt nap folyamán – írja a The Kyiv Independent.
Oroszország 46 Sahíd típusú drónnnal támadta meg Ukrajnát, amelyekből az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán 38-at lelőtt. Három drón az ukrán ellenőrzés alatt álló területekről lerepült a pályáról, három másik pedig az elektronikus hadviselés eszközeinek következtében „veszett el”.
Oroszország egy Iszkander–M ballisztikus rakétát is kilőtt a megszállt Krím félszigetről, a jelentés szerint egy Kh–31P radarelhárító rakétát.
A légvédelem 14 drónt lőtt le a Cserkaszi terület felett. Két ember megsérült, és több ház és vállalkozás megrongálódott a lehullott törmelékektől – jelentette Ihor Taburec kormányzó. A kormányzó szerint egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítmény is megrongálódott az Umanyi járásban.
A Dnyipropetrovszki területen, Nikopol városának hétfői támadásakor egy 16 éves lány meghalt, három idős ember pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak kormányzó.
A Donyecki terület elleni orosz támadásokban három ember meghalt, öt másik pedig megsebesült az elmúlt nap folyamán – tájékoztatott Vadim Filascsin regionális kormányzó.
A halálos áldozatokról Hirnik, Kleban-Bik és Scsurove településekről érkeztek jelentések. Hirnikben két ember sérült meg, Kleban-Bikben, Scsurovében és Toretszkben pedig egy-egy ember. Négy személy sérült meg a jelentések szerint a Harkivi terület elleni orosz támadásokban: egy 71 és egy 49 éves férfi Kupjanszk városában, egy 52 éves férfi Velikij Prokhodiban, valamint egy 57 éves férfi Zaharivkában.
A Herszoni terület elleni orosz támadásokban az elmúlt nap folyamán öt ember sérült meg – közölte Olekszandr Prokugyin kormányzó. Egy egészségügyi intézmény, egy óvoda, egy parkoló, egy többszintes épület és 24 családi ház sérült meg.
A Csernyihivi, Kijevi, Kirovohradi, Luhanszki, Mikolajivi és Zaporizzsjai területeket is támadás érte, de ezekből a régiókból nem jelentettek áldozatokat.
Vlagyimir Putyin elnök nem megy el az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésére, mivel az Egyesült Államok ma „nem a legjobb úti cél” az orosz elnök számára – mondta Dmitrij Peszkov, az Elnöki Hivatal szóvivője.
Az elmúlt években nem utazott. Az Egyesült Államok egy olyan ország, amely nem a lehető legjobban teljesíti az ENSZ-székhely országaként vállalt kötelezettségeit. Tehát most valószínűleg nem a legjobb úti cél
– idézte a RIA Novosztyi a szóvivőt.
Az elnök korábban jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakára, a szeptember 22–23-án New Yorkban megrendezendő 79. ülésszakra utazó tíztagú orosz küldöttség összetételét. A delegációt Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti majd.
Moszkva többször rámutatott az amerikai vízumkiadással kapcsolatos problémákra, elsősorban az ENSZ-be utazó diplomaták számára, amelyekkel kapcsolatban kijelentette, hogy választottbírósági eljárást kell indítani az Egyesült Államok ellen. Poljanszkij 2023. március végén a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az orosz fél azt várja a szervezet főtitkárától, hogy a lehető leghamarabb elindítson egy ilyen eljárást.
Oroszország addig nem fog tárgyalásokat folytatni Kijevvel, amíg nem űzik ki az ukrán erőket a kurszki térségből – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjújában.
A RIA Novosztyi szerint Sojgu konkrétan úgy fogalmazott:
Nem folytattunk, nem folytatunk és nem is fogunk tárgyalásokat folytatni a terroristákkal. Amíg nem verjük ki őket a területünkről, addig természetesen nem folytatunk velük semmilyen tárgyalást.
A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök egy konferencián közölte azt, hogy milyen feltételek mellett lennének hajlandóak tárgyalni Ukrajnával.
A Moszkovszkij Komszomolecnek nyilatkozott annak az orosz férfinak a testvére, aki válságos állapotban van a keddi ukrán dróncsapás után.
Mint a lap írta, a ház lakóit a lezuhanó drón által okozott tűz és a robbanás elvágta a kijárattól. A 41 éves Roman Parskov ebben a házban lakott, és súlyosan megsérült.
A testvérem hívott fel éjszaka. Először azt mondta, hogy robbanások voltak a környéken. Egyértelműen pánikba esett – mondta a sérült rokona, majd hozzátette.
Azt kiabálta, hogy nem tud kijutni, hogy a tűz miatt el vannak vágva a kijárattól. Azonnal hívtam a 112-t, de ők már tudták, hogy mi történik.
Arról viszont ő sem tudott mondani semmit, hogy milyen állapotban van most a testvére a kórházban.
A RIA Novosztyinak egy szemtanú beszélt arról, hogy miként élte át a hajnali ukrán dróntámadást a Moszkva-közeli Ramenszkoje településén.
Mint írták, Alena Baturina abban az épületben lakik, amelybe a drón becsapódott. „Úgy 4 óra 15 perc körül kiugrottam az ágyból a robbanás miatt… Füst, porfelhő, szirénák, megszólalt a tűzjelző. Mindenki elkezdte hívni a 112-t, de azt mondták nekünk, hogy ne menjünk ki. Aztán viszont elkezdtek kopogtatni az ajtón, és azt mondták, hogy azonnal el kell hagyni az épületet. Azóta is itt állunk” – fogalmazott.
Egy másik lakó arról beszélt az állami hírügynökségnek, hogy a robbanás kiszakította az ablakokat is. A Shot! nevű Telegram-csatorna szintén feltöltött egy videót, amelyen egy szemtanú nyilatkozott a támadásról, és azt mondta:
Az egész mindössze egy másodperc volt. Egy csattanás, és az ablak kirepült. Mindannyian megijedtünk és pánikszerűen futottunk.
Ugyanez a csatorna megosztott egy másik videót is, amely Prudki üdülőfaluban, a Ramenszkojei járásban készült. Ezen szintén egy lakóháznál becsapódó drón látható.
Egy nő (aki a nyaraló tulajdonosa) és egy munkás megsérült a csapás miatt, de csak kisebb sérüléseket szenvedtek – tették hozzá.
Náluk rosszabb állapotban van egy ramenszkojei sokemeletes ház egyik sérültje. Róla azt írja a csatorna, hogy az életéért küzdenek az orvosok.
Mint írták, egy 41 éves, Roman nevű férfiról van szó, aki a támadás idején a lakásában aludt. A csapás miatt nyílt fejsérüléssel és lábsérülésekkel szállították kórházba.
„Ha nem harcolunk, kiirtanak minket!” – jelentette ki Volodimir Klicsko ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnok a Bild beszámolója szerint. Az egykori ökölvívó – aki Vitalij Klicsko kijevi polgármester testvére – a német Wie geht’s, Deutschland? című műsorban ismertette az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját, amit hétfő este a Sat.1 csatornán és a Joyn streamingszolgáltatón közvetítettek.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Björn Höcke vezetésével a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) eddigi története legnagyobb eredményét érte el a szeptember 1-i türingiai és szászországi tartományi parlamenti választásokon. A szélsőjobboldali párt – amely kampányának egyik legnagyobb ígérete az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása, valamint a Kijevnek átadott fegyverszállítmányok azonnali leállítása – mindkét helyen a szavazatok több mint 30 százalékát szerezte meg.
Ez adta az apropóját annak, hogy a sportoló (aki 2022 óta vesz részt Ukrajna védelmében az orosz támadások ellen), Türingia egyik fogadójában – többek között a bucsai mészárlásról is – kifejtette véleményét Paul Ronzheimer riportsorozatához, sokkolva a nézőket az ukrán harctéri részletekkel.
A Bild szerint a helyiek közül többen azzal érveltek, hogy az Ukrajnának való fegyverszállítás nem járul hozzá a békéhez, és hogy a Krím és Kelet-Ukrajna amúgy is orosz területek, mire Klicsko azt válaszolta: „ha nem védekezünk, akkor kiirtják a nemzetünket”, és beszélt a Bucsa településén látott hullahegyekről is.
A német riporter a műsorban Björn Höckét is megpróbálta szóra bírni egyik nyilvános sajtótájékoztatóján, azonban a biztonságiak útját állták, az AfD-politikus az újságíróra utalva megjegyezte, hogy „a férfinak terápiára van szüksége”, valamint a gyűlés résztvevői is hevesen támadták a német műsorvezetőt.
Szeptember 9-én az orosz csapatok tüzérségi csapást mértek a Dnyipro régióban található Nyikopolra, emellett sorozatlövésre képes rakétavetőkkel és kamikaze drónokkal is támadták a várost – írja Szerhij Liszak katonai közigazgatási vezető közleménye alapján az Interfax.
A járási központot vették célba, aminek következtében egy vállalkozás megsérült. Emellett tizenkét magánház és nyolc melléképület is megrongálódott, valamint két garázst, egy autót és egy villanyvezetéket is eltaláltak
– írta Liszak.
Nyikopol mellett Marganyeckát, Pokrovszkát és Mirivszkát is eltalálták, az egyik településen az infrastruktúrát rongálták meg. Személyi sérülés nem történt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője arról beszélt, hogy egyetlen reaktort sem indítanak újra a zaporizzsjai nukleáris erőműben, ameddig a háború veszélyezteti annak biztonságát.
A hivatal ajánlásai szerint egyértelmű, hogy addig nem indítanak újra reaktort, amíg az erőmű nukleáris és fizikai biztonságát veszélyezteti a háború
– mondta Grossi, hozzátéve, hogy a helyzet még mindig instabil az atomerőműben. A rendszeres robbanások, dróntámadások, ágyúzások és a külső áramellátás kimaradásai növelik a nukleáris balesetek kockázatát – írja az Ekonomicsna Pravda.
A jelek szerint az orosz repterek lehettek a hajnali ukrán dróntámadás fókuszában. Ezek közül hármat le is zártak korábban, de a korlátozást már feloldották.
Az RBK Ukrajina hírportál felvetette, hogy Ramenszkoje közelében a Zsukovszkij reptér lehetett a támadás célpontja. Mint írták, az orosz fél ugyan azt közölte, hogy lelőtték a drónokat, de az egyik a kifutópályára zuhant és károkat, tüzet okozott, amiről videók is készültek.
Ukrainian drones reached to Zhukovsky International Airport in Moscow. Two arrivals.#Zhukovsky #ZhukovskyInternationalAirport pic.twitter.com/YKe09ny1vv
— realwarmonitor (@realwarmonitor) September 10, 2024
Drones attack ongoing in Moscow region of Russia - The debris of one of the drones have fallen on the territory of the airport in Zhukovsky https://t.co/aqyq66PXv3 pic.twitter.com/XY7vExFI1P
— Liveuamap (@Liveuamap) September 10, 2024
Hozzátették, hogy más orosz régiókban, Kurszkban és Kalugában is a repterek lehettek a dróntámadás elsődleges célpontjai. Ugyanakkor a portál szerint Ramenszkojében nemcsak egy, hanem összesen három lakóépületre zuhantak rá drónok, és az összes helyszínen tűz ütött ki.
Tovább, szintén a dróntámadás miatt több mint 30 nemzetközi és belföldi járat (amelyek eredetileg helyi idő szerint éjfél és reggel 7 óra között indultak volna) késett a vnukovói repülőtéren – közölte aThe Kyiv Independent.A RIA Novosztyi szerint a három, korábban lezárt reptéren (Seremetyjevo, Domogyevo és Vnukovo) már ismét megindult a forgalom. Ugyanakkor a korábbi, Moszkvába tartó járatok egy részét (11 gépet) Nyizsnij Novgorodba kellett átirányítani. Kazany városában pedig a reggeli órákban szintén lezárták a repteret biztonsági okokból kifolyólag.
Oroszország védelmi minisztériuma közölte, hogy 144 ukrán drónt lőttek le az előző éjjel.
A legtöbb drón (72 darab) Brjanszk régiójában ért földet a friss beszámoló szerint. Moszkvában 20 drónról, Kurszkban pedig 14-ről írtak.
További 13-at tulai régió felett, nyolcat a belgorodi régió területe felett, hetet a kalugai régió területe felett, ötöt a voronyezsi régió területe felett, négyet a lipecki régió területe felett, egyet pedig az orjoli régió területe felett lőttek le – áll a közleményben a RIA Novosztyi szerint.
Ehhez hasonló méretű támadás másfél hete volt, akkor 158 drón lelövéséről számolt be az orosz fél. Ugyanakkor az oroszok az utóbbi napokban már írtak arról, hogy masszív dróntámadásokra számítanak Ukrajna részéről.
Az orosz nyelvű közösségi médiában több felvétel is megjelent a kedd hajnali ukrán dróntámadásról, amelyben legalább egy ember meghalt.
Mint korábban említettük, egy sokemeletes lakóépületet ért dróntalálat, amely ki is gyulladt. A szóban forgó épületről több videó is készült. Az egyik felvételen látható az is, amint a drón becsapódott.
🇷🇺🇺🇦 Un drone ukrainien a frappé un immeuble résidentiel au petit matin, à Ramenskoye, en région de Moscou, causant la mort d'une femme de 46 ans. Trois autres personnes ont été blessées.
— Яннис В.Зброек (@yanvonzeebroeck) September 10, 2024
L'Ukraine utilise des stratégies terroristes avec la bénédiction de l'OTAN pic.twitter.com/5B7xA8CYJc
Több másik videón pedig jól látszik a tűz, amelyet a csapás okozott.
🚨🛸A drone has struck a residential building in Ramenskoye, Moscow region, Russia, amid a large-scale UAV attack. pic.twitter.com/a6NpleXGSS
— WarNewsNow (@WarNewsNow55) September 10, 2024
⚡ A drone hit a high-rise building in Ramenskoye, Moscow region.
— BLYSKAVKA (@blyskavka_ua) September 10, 2024
A fire broke out at the scene.
According to the mayor of Moscow, nine drones flying towards the city have already been shot down. Drones were shot down in Lyubertsy, Ramenskoye, near Podolsk and in Domodedovo. pic.twitter.com/MP2HAGWKVt
Mindeközben az orosz állami hírügynökségek egyike, a RIA Novosztyi kora reggel közölt videót a csapás helyszínéről.
Moszkva mellett egyébként más régiókat is csapás ért: az orosz fél szerint Brjanszk, Tula, Belgorod, Kurszk, Orjol, Voronyezs és Krasznodar régiói is érintettek voltak a hajnali támadásban. Brjanszkban 59 drón lelövéséről számolt be a helyi kormányzó, Moszkvában 14 drónról írtak a helyi hatóságok.
Kedd hajnalban ukrán drónok hajtottak végre támadást Moszkva és az orosz fővárost övező régió, a Moszkvai terület ellen. Orosz tisztviselők szerint a támadásban többen megsérültek, egy nő pedig életét vesztette.
Az orosz közlések tükrében ez lehet az első alkalom az invázió kezdete óta, hogy Moszkva környékén egy ember halálát okozza egy ukrán csapás.
A fővárost többször is érték már dróntámadások, de azok az akciók eddig csak károkat, sérüléseket okoztak. A támadásokról több videó is megjelent már a közösségi médiában.
A Moszkvai terület kormányzója, Andrej Vorobjov azt közölte, hogy a csapás Ramenszkoje településén történt (amely Moszkvától 46 kilométerre található). Közlése szerint egy 46 éves nő az áldozat, és rajta kívül három másik sérült van.
Továbbá a csapás miatt 43 embert ki kellett menekíteni egy lakóépületből. Elmondása szerint a Moszkvai terület több járásában is drónokat lőtt le a légvédelem.
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere mindeközben azt írta, hogy az érintett lakóépület 11. és 12. emeletein keletkezett tűz.
Mindeközben az orosz sajtó arról írt, hogy három Moszkva-közeli repteret (Seremetyjevo, Domogyevo és Vnukovo) le is zártak.
Viktor Mikita előléptetése után Volodimir Zelenszkij kinevezte Kárpátalja következő ideiglenes kormányzóját, Miroszlav Beleckijt. Korábban Beleckij volt abban a pozícióban, amelyet Mikita vett át.
„Ideiglenesen megbíztam a Kárpátaljai Regionális Államigazgatás vezetői feladatainak ellátásával Miroszlav Zoltanovics Beleckijt” – áll az elnök közleményében, amit a Strana szemlézett.