Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egy elemző szerint a nukleáris elrettentés nélkül háborúk sorozata vár ránk;
• Öngyilkosságra buzdította katonáit egy orosz parancsnok;
• Ukrán katonai hírszerzés: az ukrán csapások megtörték az orosz emberek hitét;
• Orosz támadás érte Ukrajnát hajnalban, 56 Sahíd rakétából 53-at megsemmisített az ukrán légierő;
• Ukrajna olyan lépést tett, amely felülírhatja az egész háború játékszabályait;
• Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aggódik, hogy Oroszország nukleáris titkokat ad Iránnak a rakétákért cserébe;
• Két kurszki település visszafoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium;
• Zelenszkij szerint a nyugati segély nem elegendő, fegyverhiányban szenvednek az ukrán dandárok.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Oroszország továbbra is támadó műveleteket folytat a frontvonal több szakaszán – közölte a brit katonai hírszerzés egy nyilvános jelentésben.

A vasárnapi keltezésű jelentésben többek közt azt írták, hogy  Oroszország a jelek szerint ellentámadás indított a  Kurszki területen, ahol nagyjából 800-900 négyzetkilométernyi terület kerülhetett az ukrán hadsereg ellenőrzése alá. Közlésük szerint

Mindeközben Kelet-Ukrajnában is előrenyomultak az orosz erők Vuledár településnél, valamint Pokrovszk városának logisztikai központjától délkeletre is – tették hozzá a jelentésben. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az elmúlt héten Pokrovszk környékén nem látták jelét nagyobb mértékű orosz területszerzésnek.

Helyrehozhatatlan következményekkel járhat az ukrajnai háború elmérgesedése, gyors béketárgyalásokra van szükség a konfliktus szereplői között, jelentette ki hétfőn Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Olaf Scholzhoz intézve szavaiban a német kancellár asztanai látogatása alkalmával.

A háború további elmérgesedése helyrehozhatatlan következményekhez fog vezetni az egész emberiség, de mindenek előtt azon államok számára, amelyek közvetlenül részesei az orosz–ukrán konfliktusnak

– mondta a kazah elnök, akit helyi hírügynökségek idéztek. „Tény, hogy Oroszország katonai értelemben legyőzhetetlen” – húzta alá. Tokajev szerint mindazonáltal továbbra is van lehetőség a béke elérésére. Mint mondta, ismét meg kell vizsgálni a rendezési terveket, és fel kell függeszteni a harci cselekményeket, ezt követően pedig a területi vitákat is tisztázni lehet.

Scholz arról beszélt, hogy Németország érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésében Kazahsztánnal, ügyelve arra, hogy mindez ne szolgálhassa az Oroszország elleni uniós szankciók kikerülését.

Kazahsztán Németország harmadik legnagyobb olajbeszállítója Norvégiát és az Egyesült Államokat követően, és a kieső orosz szállítmányokat részben ki is tudta váltani. Látogatása alkalmával Scholz az olajszállítások – havonta 100 ezer tonna – meghosszabbításáról kötött megállapodást a 2024-et követő évekre.

Tokajev szerint a német kancellár vizitje új szintre emeli a két ország kapcsolatát. „Bilaterális együttműködésünk a stratégiai partnerség szellemében lesz kiépítve” – hangsúlyozta a kazah államfő.

A két politikus egyben kiemelte, hogy az olajkereskedelmen túl országaik a ritkafémek, a lítium és egyéb nyersanyagok kereskedelmében is érdekeltek.

Olekszandr Saguri, az ukrán szárazföldi erők külföldiek koordinációs osztályának egyik tisztviselője a CNN-nel közölte, hogy Ryan Routh sosem volt az ukrán hadsereg idegenlégiójának tagja.

A tisztviselő elismerte, hogy Routh többször is felvette velük a kapcsolatot, de nem lépett be abba az egységbe, amelyben a tengerentúli önkéntesek harcolnak. A megkereséseivel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „Az üzeneteit a legjobban úgy lehet jellemezni, hogy képzelgések [voltak].”

Nagyszámú újoncot ajánlott nekünk különböző országokból, de nyilvánvaló volt számunkra, hogy az ajánlatai nem voltak reálisak. Nem is válaszoltunk, nem volt mire válaszolni. Soha nem volt a légió tagja, és semmilyen módon nem működött velünk együtt

– közölte Saguri.

Az év első hat hónapjában mintegy 513 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be az uniós tagországok illetékes hatóságaihoz, a beadott kérelmek száma várhatóan egymillióra emelkedik az év végéig – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) hétfőn.

Az MTI szerint a máltai központú uniós ügynökség közölte, hogy az első felében az EU-tagországokban benyújtott összes kérelem közel negyedét (124 ezer) Németországban adták be, ami 2023 azonos időszakához képest egyötödnyi csökkenést jelent. Németországot Spanyolország (88 ezer) követi, ahol az év első felében beadott kérelmek száma az előző év azonos hat hónapjához képest stabil maradt. Ezzel szemben a harmadik helyen szereplő Olaszországban a kérelmek száma (85 ezer) több mint egyharmaddal nőtt.

A jelentésben emlékeztettek arra is, hogy

Ezzel párhuzamosan kismértékben nőtt az ukrán állampolgárok által beadott menedékkérelmek száma (12 ezer). Ezek több mint felét Franciaországban, egyötödét pedig Lengyelországban nyújtották be – tájékoztattak.

Az Ocean 2024 gyakorlat keretein belül orosz és kínai hajók közösen fellépve komplex harci feladatokat hajtottak végre, beleértve a rakéta- és tüzérségi fegyverek használatát is. Az orosz felet több mint 15 hadihajó képviselte  – jelentette az orosz védelmi minisztérium.

A gyakorlaton két tengeralattjáró is részt vett. A Csendes-óceáni Flotta Haditengerészeti Légiereje és az Orosz Légi és Űrhajózási Erők több mint 10 repülőgépe és helikoptere nyújtott támogatást a hajóknak. A kínai oldalt a Hszining és a Wuxi rombolók, valamint a Lin Yi fregatt biztosította.

A gyakorlatok során a közös hajócsoport feltételes vereséggel járó offenzívát hajtott végre, kétéltű harci helikopterek, elterelés elleni csónakok és az elektronikus hadviselés eszközeinek felhasználásával. A gyakorlatot 10 különböző ország 24 képviselője figyelte – írja az aif.ru.

Oroszország 2023 közepe óta kínai gyártmányú motorokat használ nagy hatótávolságú drónjai gyártásához, amiket Ukrajnában vetnek be – jelentette pénteken a Reuters. Az orosz IEMZ Kupol vállalat állítólag több mint 2500 Garpiya-A1 típusú drónt gyártott 2023 júliusa és 2024 júliusa között. A Garpiya drón maximális felszállósúlya 300 kilogramm alatt van, hatótávolsága pedig 1500 kilométer.

A Reuters által idézett európai hírszerző ügynökség szerint a Garpiya „nagyon hasonlít” az iráni tervezésű Sahíd drónokra. A motorokat eredetileg egy ismeretlen német cég tervezte, de ma már a kínai Xiamen Limbach cég gyártja.

A kínai külügyminisztérium a Reutersnek elmondta, hogy „szigorúan ellenőrzi” a potenciálisan katonai célú termékek exportját, de megjegyezte, hogy nem tiltják az Oroszországgal való kereskedelmet. A Reuters arról is beszámolt, hogy az orosz védelmi minisztérium 2023 elején 1 milliárd rubeles (3,8 milliárd forint) szerződést kötött az IEMZ Kupol céggel a drónok gyártására szolgáló gyár fejlesztésére.

Ukrajna becslései szerint Oroszország a 2022. februári teljes körű inváziója óta közel 14 000 drónt indított polgári és katonai célpontok ellen, és ezek többsége iráni tervezésű Sahíd – írja a MoscowTimes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint szeptember első heteiben az orosz erők több mint 640 Sahíd típusú drónt lőttek ki Ukrajnára, az ukrán védőknek azonban sikerült lelőniük a drónok többségét – írja az Ukrajinszka Pravda.

Csak az idei év szeptember első felében az orosz terroristák több mint 640 Sahídot vetettek be ukrán városok és falvak ellen. Szerencsére a legtöbbjüket katonáink lelőtték. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy hatékonyabbá tegyük az ukrán légpajzsot. Erősítjük a légierőnket, a mobil tűzcsoportokat és az összes légvédelmi egységet

– fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök arra is emlékeztetett, hogy vasárnapról szerdára virradóan az orosz hadsereg 56 Sahídot indított, amelyek közül 53-at lelőttek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője provokációnak nevezte, hogy Ukrajna meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselőit Oroszország Kurszki területére, amelyet jelenleg az Ukrán Fegyveres Erők ellenőriznek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Arra számítunk, hogy az ilyen provokatív kijelentéseket a címzettek nem fogadják el. Ez színtiszta provokáció

– fogalmazott Peszkov.

Az ukrán külügyminisztérium szeptember 16-án intézett felhívást az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához, hogy csatlakozzanak a humanitárius segítségnyújtáshoz Oroszország Kurszki területének jelenleg az Ukrán Fegyveres Erők által ellenőrzött területein.

Orosz szakemberek a RIA-nak elmondták, hogy megkezdték a Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakéták részeinek részletesebb tanulmányozását.

A Storm Shadow rakéta robbanófejének alsó része tartalmazza a gyújtózsinórt, a közbenső töltetet, amely beindítja a rakéta robbanófejrészét

– mondta a szakember.

„Ez a rakéta harci részének azon eleme, amely megsemmisíti mind az embereket, mind az erődítményeket.” További részek is előkerültek, amelyeket még tanulmányozni fognak – tette hozzá a szakember.

Hat ember sérült meg vasárnap az orosz csapatok tüzérségi támadása következtében a Herszoni területen. Az Ukrinform szerint a Herszoni Területi Katonai Közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegramon tette közzé a pontos adatokat.

A jelentés szerint az orosz hadsereg a régió településeinek kritikus infrastruktúráját és lakóterületeit találta el, köztük két többszintes épületet és hat magánházat. A bombázások egy melléképületet, mezőgazdasági gépeket és járműveket is megrongáltak.

2024. szeptember 16-án éjszaka Oroszország Sahíd rakétákkal támadta meg Ukrajnát. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint szeptember 15-én 20 órától szeptember 16-án 6 óráig a légierő rádiótechnikai csapatai 56 támadó rakétát észleltek és 53-at semmisítettek meg.

„A légi harc eredményeként 53 orosz támadó rakétát lőttek le a Kijevi, a Cserkaszi, a Vinnyicai, a Poltavai, a Szumi, a Zaporizzsjai, a Kirovohradi, a Mikolajivi és Dnyiprói területeken” – közölte a légierő parancsnokságának közleményét az Interfax.

Belgorod és a Belgorodi járás hétfőn reggeli bombázásakor nyolc ember megsebesült – közölte Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó.

„Az előzetes adatok szerint nyolc civil megsebesült. Az egyik áldozat rendkívül súlyos állapotban van, a többi sérült is komoly sérüléseket szenvedett. A sebesülteket Belgorod városának egészségügyi központjaiba szállították” – írta a Telegramon.

A találatok következtében kigyulladt egy magánház és másfél tucat autó. A lángokat már eloltották – jegyezte meg a kormányzó. Belgorodban egy magánház teljesen leégett. Négy magánházban kitörtek az ablakok, tetőket és homlokzatokat rongáltak meg. Egy gázvezeték is megsérült. A belgorodi járásban, Dubovoje faluban lakóházakat, egy magánház tetejét, egy garázst és egy kerítést rongáltak meg – közölte az Interfax.

Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője több nyilatkozatot is tett Kijevben a 20. alkalommal megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) találkozón – írja a The Kyiv Independent.

Budanov aggodalmát fejezte ki Észak-Korea Oroszországnak nyújtott jelentős katonai támogatása, különösen a ballisztikus rakéták szállítása miatt. Amikor arra kérték, hogy rangsorolja az Oroszországnak a legtöbb katonai támogatást nyújtó országokat, Budanov Észak-Koreát helyezte az első helyre, kijelentve, hogy „Észak-Korea lenne az első, aztán hosszú ideig senki, majd mindenki más”.

Budanov szerint Oroszország célja, hogy a várható gazdasági és társadalmi válságok miatt 2025 végére vagy 2026 elejére véget vessen a háborúnak.

Megjegyezte, hogy 2025 nyarára Oroszország komoly gazdasági problémákkal néz szembe, és további mozgósításra kényszerülhet. „Ők (Oroszország) azt jósolják, hogy 2025 nyara körül a gazdaságra gyakorolt negatív hatás nagyon érezhető lesz az országuk számára” – mondta Budanov.

Az amerikai hírszerzés 2024 februárjában úgy becsülte, hogy a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország akár 211 milliárd dollárt is elköltött az ukrajnai katonai műveletekre. A háború 2026-ig akár 1,3 billió dollárjába is kerülhetett Oroszországnak a gazdasági növekedés elmaradásával – közölte egy meg nem nevezett amerikai hírszerzési forrás.

Éjjel, a légvédelmi rendszerek csaknem 20 orosz drónt semmisítettek meg a Kijev körüli légtérben. Szerhij Popko ukrán katonai tábornok kommentálta az esetet, mint mondta,

ez volt az oroszok nyolcadik légitámadása Kijev ellen, és ez csak szeptember első felére tehető! De a legutóbbi támadásokkal ellentétben ez a támadás masszív volt. A fővárosban hajnali kettő körül hirdettek légiriadót, és körülbelül 3 és fél órán át tartott.

Az előzetes információk szerint Kijevben nincsenek áldozatok, károk sem keletkeztek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egy 94 éves nő meghalt, 42 ember pedig megsebesült egy orosz légicsapásban, amely egy 12 emeletes lakóházat ért Harkivban, és tüzet okozott – írja a The Kyiv Independent.

A sérültek között három gyermek volt, a legfiatalabb egyéves. A mentési művelet több órán át tartott. Amikor a tüzet eloltották, Oleh Sziniehubov, a Harkivi terület kormányzója bejelentette, hogy az épület 9. emeletén egy nőt holtan találtak.

Korábban Szerhij Bolvinov, a harkivi rendőrség főnyomozója elmondta, hogy keresik a 94 éves mozgásképtelen asszonyt, aki egyedül volt otthon, mivel a családja vásárolni ment. Hozzátette, hogy a lánya DNS-t adott át a holttest azonosításához.

Ukrajna orosz területre irányuló csapásai „megtörték” az orosz emberek hitét abban, hogy országuk erős és biztonságos − jelentette ki szeptember 14-én Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője.

A kijevi Jaltai Európai Stratégia 20. éves találkozóján Budanov elmondta, hogy a csapások „komoly hatással voltak a társadalmi-pszichológiai helyzetre”, és hozzátette, hogy „az orosz nép hite abban, hogy biztonságos országban él, megtört. Ez a fő eredménye ezeknek a csapásoknak” − írta meg a The Kyiv Independent.

A hírszerző véleménye az Oroszország elleni nagy hatótávolságú fegyverek bevetéséről szóló vita mellett hangzott el, melyeknél néhány ország már engedélyezte nyugati fegyverek bevetését orosz belső területek ellen.

Megerősítette Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek szelektív csődhelyzeti (SD) besorolását az S&P Global Ratings, miután lezajlott az ukrán kormány által kezdeményezett eurókötvény-csereprogram – írja az MTI.

A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónapban rontotta az „SD” szintre az addigi „CC/C”-ről a devizában denominált ukrán államadósság osztályzatát. Ennek a lépésnek közvetlen előzménye az volt, hogy az ukrán kormány hátralékba került a 2026-os lejáratú eurókötvény esedékes kamattörlesztésével.

Az S&P az adott ukrán kötvényre egyidejűleg „D”, vagyis csődhelyzeti osztályzatot állapított meg.

Az „SD” osztályzat péntek éjjel Londonban bejelentett megerősítésével egy időben az S&P „CCC plusz” minősítéssel látta el az átstrukturálás során kibocsátott új A és B sorozatú szuverén kötvényeket, amelyek lejárata 2029, 2030, 2034, 2035 és 2036.

Az Ahmat csecsen kommandósegység parancsnoka, Apti Alaudinov elmondta, hogy az ukránok megengedték az elfogott csecseneknek, hogy felhívják rokonaikat, hogy rábeszéljék a parancsnokot túszcserére.

Azonban Apti Alautdinov kereken visszautasította, hogy fogolycsere történjen, mondván, hogy ez a javaslat „feldühítette”, és hogy az igazi csecsenek nem adják meg magukat.

Felszólította az elfogott csecseneket, hogy tegyenek meg mindent, hogy a fogságban öljék meg őket, vagy legyenek öngyilkosok, hogy „férfiként haljanak meg”.

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 6498 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5908 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Orosz légideszantosok támadtak az ukrán ejtőernyősökre, videón az összecsapás;
• Zelenszkij bizalmasa válaszolt Putyin fenyegetésére, szerinte az orosz elnök fél;
• Újabb jelentés érkezett Kurszkról és Donyeckről, így állhatnak a harcok a két régióban;
• Németország kancellárja közölte: Ukrajna nem indíthat támadásokat a front mögött német fegyverekkel;
• Egy amerikai tábornok képtelenségnek tartja, hogy Moszkva atomfegyverekhez nyúlna;
• A nyugalmazott ukrán ezredes szerint az ukrajnai háború nem Kurszkban dől el;
• Frontra megy a volt orosz parlamenti képviselő – „A NATO-tagok aláírják halálos ítéletüket”;
• Zelenszkij: Oroszország több mint nyolcszáz légibombát dobott Ukrajnára egy hét alatt;
• Legalább 35-en megsérültek Harkivban egy orosz csapás következtében.
• Óriási tűz volt Oroszország határ menti régiójában, több mint 2000 tűzoltót mozgósítottak. 
• Üzentek Putyinnak: az amerikai haderő Alaszkában tartott erődemonstrációt.

Tartsanak velünk ma is!