Ukrajna megkezdte a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek gyártását – közölte Olekszandr Kamisin, akit Zelenszkij elnök nemrég nevezett ki stratégiai kérdésekkel foglalkozó külső tanácsadónak. A lépés azért is jelentős, mert ezt a lőszertípust használják a leggyakrabban a nyugati országoktól kapott tüzérségi lövegek, Ukrajna viszont ez ideáig csak külföldről tudott hozzájutni ehhez a munícióhoz – ami nem kis terhet rótt az őket támogató nyugati országokra.
Kamisin – aki a legnagyobb háborús kormányátalakítás során, szeptember 4-én lemondott stratégiai ipari miniszteri posztjáról, mielőtt tanácsadó lett –a Nettavisen nevű norvég lapnak elmondta, hogy megkezdték a 155 milliméteres lőszerek gyártását, és arra is utalt, hogy vezetése alatt megduplázódott Ukrajna lőszergyártása.
Az év végére ez megháromszorozódik. Tovább hajtunk
– tette hozzá Olekszandr Kamisin.
Ukrajna már régóta próbálja felpörgetni lőszergyártását, hogy függetlenebbé váljon a nyugati partnerektől. Az Ukroboronprom 2023 nyarán közölte, hogy már elsajátították a 82 milliméteres aknavető aknák, a 122 milliméteres és 152 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint a 125 milliméteres harckocsilövedékek gyártását.
Az ukrajnai erőfeszítések ellenére azonban az ukrán hadsereg eddig a partnerektől származó 155 milliméteres lövedékek beszerzésére szorult. Most az ukrajnai gyártás beindítása csökkentheti a nyugati országokra való ráutaltság mértékét.
A lőszertípus fontosságát jelzi, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban egy új gyárat is nyitott, amely 155 milliméteres lőszereket gyárt Ukrajna számára, és jelentősen növelte a termelést a már meglévő gyárakban is – írja a The Kyiv Independent.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna az idei év végéig újabb dán F–16-os vadászgépeket kap – jelentette be Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a Ritzau hírügynökségnek adott interjújában, amelyből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett hétfőn. A dán védelmi minisztérium vezetője augusztus elején erősítette meg, hogy Ukrajna megkapta az első dán F–16-osokat.
„Dánia 2024 második felében biztosít még további F–16-os vadászgépeket” – mondta Poulsen. Az első szállítmányhoz hasonlóan most sem a gépek számát, sem Ukrajnába szállításuk dátumát nem közölte biztonsági szempontokra hivatkozva.
Dánia kötelezettséget vállalt arra, hogy Ukrajnának összesen 19 darab F–16-os repülőgépet szállít. Hollandiával együtt vezető szerepet vállalt abban a több országból álló koalícióban, amely biztosítja az ukrán pilóták kiképzését az F–16-osok kezelésére. Kijev arra számít, hogy húsz F–16-os gépet kap nyugati partnereitől az év végéig.
Az ukrán légideszant-rohamcsapatok sajtószolgálata arról számolt be hétfőn, hogy az oroszországi Kurszki régióban ukrán légideszant-egységek összehangolt támadással kilőttek egy korszerű orosz BMD–4 típusú légideszant-harcjárművet. A közlés szerint az oroszok harcjárműve behajtott egy ukrán ellenőrzésű területre – írja az MTI.
Oroszország továbbra is támadó műveleteket folytat a frontvonal több szakaszán – közölte a brit katonai hírszerzés egy nyilvános jelentésben.
A vasárnapi keltezésű jelentésben többek közt azt írták, hogy Oroszország a jelek szerint ellentámadás indított a Kurszki területen, ahol nagyjából 800-900 négyzetkilométernyi terület kerülhetett az ukrán hadsereg ellenőrzése alá. Közlésük szerint
a légideszantosokat és tengerészgyalogosokat is felvonultató oroszok „nagy valószínűséggel visszafoglaltak több falut is”.
Mindeközben Kelet-Ukrajnában is előrenyomultak az orosz erők Vuledár településnél, valamint Pokrovszk városának logisztikai központjától délkeletre is – tették hozzá a jelentésben. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az elmúlt héten Pokrovszk környékén nem látták jelét nagyobb mértékű orosz területszerzésnek.
Helyrehozhatatlan következményekkel járhat az ukrajnai háború elmérgesedése, gyors béketárgyalásokra van szükség a konfliktus szereplői között, jelentette ki hétfőn Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Olaf Scholzhoz intézve szavaiban a német kancellár asztanai látogatása alkalmával.
A háború további elmérgesedése helyrehozhatatlan következményekhez fog vezetni az egész emberiség, de mindenek előtt azon államok számára, amelyek közvetlenül részesei az orosz–ukrán konfliktusnak
– mondta a kazah elnök, akit helyi hírügynökségek idéztek. „Tény, hogy Oroszország katonai értelemben legyőzhetetlen” – húzta alá. Tokajev szerint mindazonáltal továbbra is van lehetőség a béke elérésére. Mint mondta, ismét meg kell vizsgálni a rendezési terveket, és fel kell függeszteni a harci cselekményeket, ezt követően pedig a területi vitákat is tisztázni lehet.
Scholz arról beszélt, hogy Németország érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésében Kazahsztánnal, ügyelve arra, hogy mindez ne szolgálhassa az Oroszország elleni uniós szankciók kikerülését.
Kazahsztán Németország harmadik legnagyobb olajbeszállítója Norvégiát és az Egyesült Államokat követően, és a kieső orosz szállítmányokat részben ki is tudta váltani. Látogatása alkalmával Scholz az olajszállítások – havonta 100 ezer tonna – meghosszabbításáról kötött megállapodást a 2024-et követő évekre.
Tokajev szerint a német kancellár vizitje új szintre emeli a két ország kapcsolatát. „Bilaterális együttműködésünk a stratégiai partnerség szellemében lesz kiépítve” – hangsúlyozta a kazah államfő.
A két politikus egyben kiemelte, hogy az olajkereskedelmen túl országaik a ritkafémek, a lítium és egyéb nyersanyagok kereskedelmében is érdekeltek.
Olekszandr Saguri, az ukrán szárazföldi erők külföldiek koordinációs osztályának egyik tisztviselője a CNN-nel közölte, hogy Ryan Routh sosem volt az ukrán hadsereg idegenlégiójának tagja.
A tisztviselő elismerte, hogy Routh többször is felvette velük a kapcsolatot, de nem lépett be abba az egységbe, amelyben a tengerentúli önkéntesek harcolnak. A megkereséseivel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „Az üzeneteit a legjobban úgy lehet jellemezni, hogy képzelgések [voltak].”
Nagyszámú újoncot ajánlott nekünk különböző országokból, de nyilvánvaló volt számunkra, hogy az ajánlatai nem voltak reálisak. Nem is válaszoltunk, nem volt mire válaszolni. Soha nem volt a légió tagja, és semmilyen módon nem működött velünk együtt
– közölte Saguri.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón reagált a Donald Trump közelében történt lövöldözésre, és arra, hogy a gyanúsított Ukrajnát támogatta az Oroszország elleni háborúban.
A kérdésre, hogy az FBI szerint Trump ellen feltételezhetően merényletet kíséreltek meg, Dmitrij Peszkov azt mondta:
Ezen nem nekünk kell elgondolkodnunk, hanem az amerikai titkosszolgálatoknak. Mindenesetre a tűzzel való játéknak megvannak a következményei.
A Reuters szerint Peszkov a válaszban arra utalhatott a „tűzzel való játék” alatt, hogy az Egyesült Államok Ukrajnát támogatja a háborúban.
Majd – arra a kérdésre, hogy az eset az Egyesült Államok destabilizálásának kockázatával jár-e – azt mondta: ez nem igazán tartozik Oroszországra, bár Oroszország is figyelemmel kíséri a helyzetet.
Látjuk, milyen feszült ott a helyzet, többek között a politikai versenytársak közt is. A politikai harc eszkalálódik, és számos eszközt bevetnek
– fogalmazott Peszkov.
Ukrajna még ahhoz sem kapott elengedő segítséget a külföldi partnerektől, hogy „a 14-ből négy” dandárt felszereljenek azok közül, amelyek felszereléshiánnyal küzdenek – mondta Volodimir Zelenszkij elnök a CNN-nek adott interjújában, amelyet a The Kyiv Independent szemlézett.
Zelenszkij nem pontosította, hogy mely dandárokról van szó, de pár hónappal ezelőtt már beszélt arról, hogy a hadsereg 14 dandárjának nincs elég fegyvere (anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna ezeket az egységeket).
A mostani interjúban az ukrán elnök a dandárok mellett más példákkal is alátámasztotta, hogy az Ukrajnának küldött nyugati segélyek nem elegendők az ukrán városok elleni pusztító orosz támadások megakadályozásához, és ahhoz, hogy „erős diplomáciai pozícióba” kerüljenek. Azt is hangsúlyozta, hogy ugyan a partnerek sok ígéretet tesznek, de a segélyszállítmányok csak lassan érkeznek meg.
Mindenkinek meg kell értenie, mindent felhasználtunk, amit csak tudtunk
– mondta Zelenszkij, miközben arra utalt, hogy az amerikai kongresszusban zajló viták miatt jó néhány hónapig lassult a fegyverszállítások volumene.
Ugyanebben az interjúban beszélt az ukrán elnök Ukrajna győzelmi tervéről is, amellyel egy külön cikkünkben foglalkoztunk.
Az orosz hadsereg visszafoglalta a Kurszki régióban lévő Uszpenovka és Borki községet – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négy esetében számolt be előretörésről. A Harkivi és a Donyecki régióban 18, a Kurszki területen pedig öt támadás visszaverésével számoltak be. Az utóbbi régióból elrendelték két járás polgári lakosságának kötelező kitelepítését.
A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint 350. Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között egy katonai reptér infrastruktúráját, valamint egy dróngyárat, négy hozzá tartozó raktárhelyiséggel, hét tábori lőszerraktárt, egy MiG–29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, cseh Vampire sorozatvetők 20 rakétáját, továbbá 13 drónt (e veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
Mindeközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) donyecki regionális parancsnoksága közölte, hogy egy robbanótöltetet szállító ukrán drón egy óvodát támadott meg Donyeck város Kirov kerületében. A szerkezetet elfogták, majd felrobbantották – közölték.
Peszkov provokációnak minősítette, hogy Kijev meghívta az oroszországi Kurszk megye ukrán megszállás alá került részébe az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit.
Az év első hat hónapjában mintegy 513 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be az uniós tagországok illetékes hatóságaihoz, a beadott kérelmek száma várhatóan egymillióra emelkedik az év végéig – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) hétfőn.
Az MTI szerint a máltai központú uniós ügynökség közölte, hogy az első felében az EU-tagországokban benyújtott összes kérelem közel negyedét (124 ezer) Németországban adták be, ami 2023 azonos időszakához képest egyötödnyi csökkenést jelent. Németországot Spanyolország (88 ezer) követi, ahol az év első felében beadott kérelmek száma az előző év azonos hat hónapjához képest stabil maradt. Ezzel szemben a harmadik helyen szereplő Olaszországban a kérelmek száma (85 ezer) több mint egyharmaddal nőtt.
A jelentésben emlékeztettek arra is, hogy
június végéig az ukrajnai háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerültek közül 4,5 millióan rendelkeztek ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal.
Ezzel párhuzamosan kismértékben nőtt az ukrán állampolgárok által beadott menedékkérelmek száma (12 ezer). Ezek több mint felét Franciaországban, egyötödét pedig Lengyelországban nyújtották be – tájékoztattak.
Az Ocean 2024 gyakorlat keretein belül orosz és kínai hajók közösen fellépve komplex harci feladatokat hajtottak végre, beleértve a rakéta- és tüzérségi fegyverek használatát is. Az orosz felet több mint 15 hadihajó képviselte – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A gyakorlaton két tengeralattjáró is részt vett. A Csendes-óceáni Flotta Haditengerészeti Légiereje és az Orosz Légi és Űrhajózási Erők több mint 10 repülőgépe és helikoptere nyújtott támogatást a hajóknak. A kínai oldalt a Hszining és a Wuxi rombolók, valamint a Lin Yi fregatt biztosította.
A gyakorlatok során a közös hajócsoport feltételes vereséggel járó offenzívát hajtott végre, kétéltű harci helikopterek, elterelés elleni csónakok és az elektronikus hadviselés eszközeinek felhasználásával. A gyakorlatot 10 különböző ország 24 képviselője figyelte – írja az aif.ru.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország nukleáris titkokat adott Iránnak ballisztikus rakétákért cserébe. Erről a The Guardian és a Bloomberg számol be jól értesült, de névtelenséget kérő nyugati forrásokra hivatkozva.
Irán néhány hónapon belül atombombát akar szerezni, és Moszkva fokozta az együttműködést Iránnal ezen a területen – mondták nyugati tisztviselők a lapoknak.
Az Irán és Oroszország közötti együttműködés erősítéséről pénteken tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Washingtonban. Irán éppen azon van, hogy elegendő uránt dúsítson ahhoz, hogy a közeljövőben atomfegyverekhez jusson, és Moszkva technológiája és szakértelme felgyorsíthatja ezt a folyamatot – mutatnak rá. A cikkek szerint Irán nukleáris képességei fenyegetést jelentenek Izrael számára a Közel-Keleten, mivel Irán támogatja az Izrael-ellenes Hezbollah csoportot Libanonban.
Irán tagadja, hogy atombomba építését tervezné.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész mindent felhasználni annak érdekében, hogy megakadályozza Irán nukleáris eszkalációját – idézte a Bloomberg szombaton az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivőjét.
Irán a nukleáris együttműködésért cserébe ballisztikus rakétákat bocsátott Oroszország rendelkezésére. Ez erős nemtetszést váltott ki a nemzetközi közösség részéről. Szombaton a G7-ek nyilatkozatban ítélték el, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak.
Az a bizonyíték, hogy Irán továbbra is fegyvereket szállít Oroszországnak, az ennek leállítására irányuló ismételt nemzetközi felhívások ellenére, azt jelenti, hogy Irán tovább fokozza Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának katonai támogatását
– fogalmaztak szombaton kiadott nyilatkozatukban Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminiszterei, valamint az EU főképviselője.
Irán és Oroszország 2023 végéig több száz rakéta szállításáról írt alá szerződést – jelentette az amerikai kormány. Oroszország 2024 szeptemberében kapja meg az első rövid hatótávolságú ballisztikus rakétaszállítmányt Irántól. Ezt megelőzően, a jelentés szerint 2024 nyarán az orosz hadsereg kiképzésen vett részt Iránban.
Válaszul arra, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak, az Egyesült Államok és az EU újabb korlátozásokat jelentett be Iránnal szemben. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország szintén korlátozásokat vezetett be az Iran Air területükön folytatott tevékenységére vonatkozóan. Irán tagadja, hogy rakétákat szállítana Oroszországnak – közölte az Amerika hangja.
Oroszország 2023 közepe óta kínai gyártmányú motorokat használ nagy hatótávolságú drónjai gyártásához, amiket Ukrajnában vetnek be – jelentette pénteken a Reuters. Az orosz IEMZ Kupol vállalat állítólag több mint 2500 Garpiya-A1 típusú drónt gyártott 2023 júliusa és 2024 júliusa között. A Garpiya drón maximális felszállósúlya 300 kilogramm alatt van, hatótávolsága pedig 1500 kilométer.
A Reuters által idézett európai hírszerző ügynökség szerint a Garpiya „nagyon hasonlít” az iráni tervezésű Sahíd drónokra. A motorokat eredetileg egy ismeretlen német cég tervezte, de ma már a kínai Xiamen Limbach cég gyártja.
A kínai külügyminisztérium a Reutersnek elmondta, hogy „szigorúan ellenőrzi” a potenciálisan katonai célú termékek exportját, de megjegyezte, hogy nem tiltják az Oroszországgal való kereskedelmet. A Reuters arról is beszámolt, hogy az orosz védelmi minisztérium 2023 elején 1 milliárd rubeles (3,8 milliárd forint) szerződést kötött az IEMZ Kupol céggel a drónok gyártására szolgáló gyár fejlesztésére.
Ukrajna becslései szerint Oroszország a 2022. februári teljes körű inváziója óta közel 14 000 drónt indított polgári és katonai célpontok ellen, és ezek többsége iráni tervezésű Sahíd – írja a MoscowTimes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint szeptember első heteiben az orosz erők több mint 640 Sahíd típusú drónt lőttek ki Ukrajnára, az ukrán védőknek azonban sikerült lelőniük a drónok többségét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Csak az idei év szeptember első felében az orosz terroristák több mint 640 Sahídot vetettek be ukrán városok és falvak ellen. Szerencsére a legtöbbjüket katonáink lelőtték. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy hatékonyabbá tegyük az ukrán légpajzsot. Erősítjük a légierőnket, a mobil tűzcsoportokat és az összes légvédelmi egységet
– fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök arra is emlékeztetett, hogy vasárnapról szerdára virradóan az orosz hadsereg 56 Sahídot indított, amelyek közül 53-at lelőttek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője provokációnak nevezte, hogy Ukrajna meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselőit Oroszország Kurszki területére, amelyet jelenleg az Ukrán Fegyveres Erők ellenőriznek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Arra számítunk, hogy az ilyen provokatív kijelentéseket a címzettek nem fogadják el. Ez színtiszta provokáció
– fogalmazott Peszkov.
Az ukrán külügyminisztérium szeptember 16-án intézett felhívást az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához, hogy csatlakozzanak a humanitárius segítségnyújtáshoz Oroszország Kurszki területének jelenleg az Ukrán Fegyveres Erők által ellenőrzött területein.
Orosz szakemberek a RIA-nak elmondták, hogy megkezdték a Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakéták részeinek részletesebb tanulmányozását.
A Storm Shadow rakéta robbanófejének alsó része tartalmazza a gyújtózsinórt, a közbenső töltetet, amely beindítja a rakéta robbanófejrészét
– mondta a szakember.
„Ez a rakéta harci részének azon eleme, amely megsemmisíti mind az embereket, mind az erődítményeket.” További részek is előkerültek, amelyeket még tanulmányozni fognak – tette hozzá a szakember.
Ukrajna megkezdte a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek gyártását – közölte Olekszandr Kamisin, akit Zelenszkij elnök nemrég nevezett ki stratégiai kérdésekkel foglalkozó külső tanácsadónak. A lépés azért is jelentős, mert ezt a lőszertípust használják a leggyakrabban a nyugati országoktól kapott tüzérségi lövegek, Ukrajna viszont ez ideáig csak külföldről tudott hozzájutni ehhez a munícióhoz – ami nem kis terhet rótt az őket támogató nyugati országokra.
Kamisin – aki a legnagyobb háborús kormányátalakítás során, szeptember 4-én lemondott stratégiai ipari miniszteri posztjáról, mielőtt tanácsadó lett –a Nettavisen nevű norvég lapnak elmondta, hogy megkezdték a 155 milliméteres lőszerek gyártását, és arra is utalt, hogy vezetése alatt megduplázódott Ukrajna lőszergyártása.
Az év végére ez megháromszorozódik. Tovább hajtunk
– tette hozzá Olekszandr Kamisin.
Ukrajna már régóta próbálja felpörgetni lőszergyártását, hogy függetlenebbé váljon a nyugati partnerektől. Az Ukroboronprom 2023 nyarán közölte, hogy már elsajátították a 82 milliméteres aknavető aknák, a 122 milliméteres és 152 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint a 125 milliméteres harckocsilövedékek gyártását.
Az ukrajnai erőfeszítések ellenére azonban az ukrán hadsereg eddig a partnerektől származó 155 milliméteres lövedékek beszerzésére szorult. Most az ukrajnai gyártás beindítása csökkentheti a nyugati országokra való ráutaltság mértékét.
A lőszertípus fontosságát jelzi, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban egy új gyárat is nyitott, amely 155 milliméteres lőszereket gyárt Ukrajna számára, és jelentősen növelte a termelést a már meglévő gyárakban is – írja a The Kyiv Independent.
Hat ember sérült meg vasárnap az orosz csapatok tüzérségi támadása következtében a Herszoni területen. Az Ukrinform szerint a Herszoni Területi Katonai Közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegramon tette közzé a pontos adatokat.
A jelentés szerint az orosz hadsereg a régió településeinek kritikus infrastruktúráját és lakóterületeit találta el, köztük két többszintes épületet és hat magánházat. A bombázások egy melléképületet, mezőgazdasági gépeket és járműveket is megrongáltak.
2024. szeptember 16-án éjszaka Oroszország Sahíd rakétákkal támadta meg Ukrajnát. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint szeptember 15-én 20 órától szeptember 16-án 6 óráig a légierő rádiótechnikai csapatai 56 támadó rakétát észleltek és 53-at semmisítettek meg.
„A légi harc eredményeként 53 orosz támadó rakétát lőttek le a Kijevi, a Cserkaszi, a Vinnyicai, a Poltavai, a Szumi, a Zaporizzsjai, a Kirovohradi, a Mikolajivi és Dnyiprói területeken” – közölte a légierő parancsnokságának közleményét az Interfax.
Belgorod és a Belgorodi járás hétfőn reggeli bombázásakor nyolc ember megsebesült – közölte Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó.
„Az előzetes adatok szerint nyolc civil megsebesült. Az egyik áldozat rendkívül súlyos állapotban van, a többi sérült is komoly sérüléseket szenvedett. A sebesülteket Belgorod városának egészségügyi központjaiba szállították” – írta a Telegramon.
A találatok következtében kigyulladt egy magánház és másfél tucat autó. A lángokat már eloltották – jegyezte meg a kormányzó. Belgorodban egy magánház teljesen leégett. Négy magánházban kitörtek az ablakok, tetőket és homlokzatokat rongáltak meg. Egy gázvezeték is megsérült. A belgorodi járásban, Dubovoje faluban lakóházakat, egy magánház tetejét, egy garázst és egy kerítést rongáltak meg – közölte az Interfax.
Azért van szükség Ukrajna oroszországi célpontokra mért csapásaira, hogy a Nyugat felrázza az orosz társadalmat – idézi a RIA Novosztyi Oleh Sztarikov nyugalmazott SZBU-ezredest.
„Mi a cél? Az orosz társadalom felrázása. Ennyi az egész. Vajon ezek a csapások képesek lesznek felrázni a társadalmat? Nem” – mondta Oleh Sztarikov, hozzátéve, hogy a nyugati rakétákkal végrehajtott támadások nem fognak katonai eredményre vezetni a korlátozott számuk és az orosz légvédelem munkája miatt.
Sztarikov úgy véli, hogy az esetleges csapások célja Oroszország politikai befolyásolása, ami szerinte szintén kudarcra van ítélve, mivel az orosz társadalom nem fog engedni a „provokációnak”.
Ha veszély van, mindenki összefog. Ez mindig is így volt, és most minden csapás éppen ellenkezőleg, Putyin melletti összefogáshoz vezet. Ezért ennek nem lesz igazi politikai szerepe
– fogalmazott az SZBU egykori ezredese.
Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője több nyilatkozatot is tett Kijevben a 20. alkalommal megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) találkozón – írja a The Kyiv Independent.
Budanov aggodalmát fejezte ki Észak-Korea Oroszországnak nyújtott jelentős katonai támogatása, különösen a ballisztikus rakéták szállítása miatt. Amikor arra kérték, hogy rangsorolja az Oroszországnak a legtöbb katonai támogatást nyújtó országokat, Budanov Észak-Koreát helyezte az első helyre, kijelentve, hogy „Észak-Korea lenne az első, aztán hosszú ideig senki, majd mindenki más”.
A katonai hírszerzés vezetője azt is elmondta, hogy Oroszország jelentősen felpörgette rakétagyártását, beleértve az Iszkander rakétákat és az irányított légibombákat.
Budanov szerint Oroszország célja, hogy a várható gazdasági és társadalmi válságok miatt 2025 végére vagy 2026 elejére véget vessen a háborúnak.
Megjegyezte, hogy 2025 nyarára Oroszország komoly gazdasági problémákkal néz szembe, és további mozgósításra kényszerülhet. „Ők (Oroszország) azt jósolják, hogy 2025 nyara körül a gazdaságra gyakorolt negatív hatás nagyon érezhető lesz az országuk számára” – mondta Budanov.
Az amerikai hírszerzés 2024 februárjában úgy becsülte, hogy a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország akár 211 milliárd dollárt is elköltött az ukrajnai katonai műveletekre. A háború 2026-ig akár 1,3 billió dollárjába is kerülhetett Oroszországnak a gazdasági növekedés elmaradásával – közölte egy meg nem nevezett amerikai hírszerzési forrás.
Éjjel, a légvédelmi rendszerek csaknem 20 orosz drónt semmisítettek meg a Kijev körüli légtérben. Szerhij Popko ukrán katonai tábornok kommentálta az esetet, mint mondta,
ez volt az oroszok nyolcadik légitámadása Kijev ellen, és ez csak szeptember első felére tehető! De a legutóbbi támadásokkal ellentétben ez a támadás masszív volt. A fővárosban hajnali kettő körül hirdettek légiriadót, és körülbelül 3 és fél órán át tartott.
Az előzetes információk szerint Kijevben nincsenek áldozatok, károk sem keletkeztek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Nemzeti Ellenállás Központja (CNS) szerint az oroszok továbbra is a zaporizzsjai atomerőmű (ZNPP) területét használják csapataik telepítésére, valamint lőszerek és robbanóanyagok tárolására – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Így az ukrán ellenállás és az aggódó polgárok által szolgáltatott adatoknak köszönhetően sikerült megbecsülni, hogy a ZNPP területén az orosz gárda egységei összesen akár 1300 fővel állomásozhatnak
– számolt be az ellenállás.
Főként az Ahmat–1 rohamrendőrségi egységet (Groznij, TOT a Csecsen Köztársaság Icskeria) és az Agat SOBR (Penza, Oroszország) egységeit azonosították. Az álcázás kedvéért a szolgálatban lévő oroszok egy része a ZNPP félkatonai gárdájának egyenruháját használja, nem pedig az orosz gárda egyenruháját.
A CNS rámutat, hogy az orosz sereg emellett az állomás műszaki és alagsori helyiségeit kézifegyverek és tüzérségi lőszerek tárolására használja, hogy mind az állomáson tartózkodó kontingenst, mind a szomszédos állásokon állomásozó erőket ellássák.
A jelentés hozzáteszi, hogy az ellenség több mint 20 aknamezőt helyezett el a város körül, összesen mintegy 6,5 kilométer hosszan. „A megszállók még mindig tartanak az esetleges dnyiprói partraszállásunktól” – áll az ellenállás jelentésében.
Egy 94 éves nő meghalt, 42 ember pedig megsebesült egy orosz légicsapásban, amely egy 12 emeletes lakóházat ért Harkivban, és tüzet okozott – írja a The Kyiv Independent.
A sérültek között három gyermek volt, a legfiatalabb egyéves. A mentési művelet több órán át tartott. Amikor a tüzet eloltották, Oleh Sziniehubov, a Harkivi terület kormányzója bejelentette, hogy az épület 9. emeletén egy nőt holtan találtak.
Korábban Szerhij Bolvinov, a harkivi rendőrség főnyomozója elmondta, hogy keresik a 94 éves mozgásképtelen asszonyt, aki egyedül volt otthon, mivel a családja vásárolni ment. Hozzátette, hogy a lánya DNS-t adott át a holttest azonosításához.
Ukrajna orosz területre irányuló csapásai „megtörték” az orosz emberek hitét abban, hogy országuk erős és biztonságos − jelentette ki szeptember 14-én Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője.
A kijevi Jaltai Európai Stratégia 20. éves találkozóján Budanov elmondta, hogy a csapások „komoly hatással voltak a társadalmi-pszichológiai helyzetre”, és hozzátette, hogy „az orosz nép hite abban, hogy biztonságos országban él, megtört. Ez a fő eredménye ezeknek a csapásoknak” − írta meg a The Kyiv Independent.
A hírszerző véleménye az Oroszország elleni nagy hatótávolságú fegyverek bevetéséről szóló vita mellett hangzott el, melyeknél néhány ország már engedélyezte nyugati fegyverek bevetését orosz belső területek ellen.
Megerősítette Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek szelektív csődhelyzeti (SD) besorolását az S&P Global Ratings, miután lezajlott az ukrán kormány által kezdeményezett eurókötvény-csereprogram – írja az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónapban rontotta az „SD” szintre az addigi „CC/C”-ről a devizában denominált ukrán államadósság osztályzatát. Ennek a lépésnek közvetlen előzménye az volt, hogy az ukrán kormány hátralékba került a 2026-os lejáratú eurókötvény esedékes kamattörlesztésével.
Az S&P az adott ukrán kötvényre egyidejűleg „D”, vagyis csődhelyzeti osztályzatot állapított meg.
Az „SD” osztályzat péntek éjjel Londonban bejelentett megerősítésével egy időben az S&P „CCC plusz” minősítéssel látta el az átstrukturálás során kibocsátott új A és B sorozatú szuverén kötvényeket, amelyek lejárata 2029, 2030, 2034, 2035 és 2036.
Az Ahmat csecsen kommandósegység parancsnoka, Apti Alaudinov elmondta, hogy az ukránok megengedték az elfogott csecseneknek, hogy felhívják rokonaikat, hogy rábeszéljék a parancsnokot túszcserére.
Azonban Apti Alautdinov kereken visszautasította, hogy fogolycsere történjen, mondván, hogy ez a javaslat „feldühítette”, és hogy az igazi csecsenek nem adják meg magukat.
The commander of Kadyrov's troops, Apti Alaudinov, has said that he will not release from Ukrainian captivity Chechens who have surrendered voluntarily.
— NEXTA (@nexta_tv) September 15, 2024
According to him, the captured Chechens should commit suicide to "remain men". pic.twitter.com/vCBA2nkbnt
Felszólította az elfogott csecseneket, hogy tegyenek meg mindent, hogy a fogságban öljék meg őket, vagy legyenek öngyilkosok, hogy „férfiként haljanak meg”.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 6498 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5908 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy az orosz gazdaságnak és a fegyveres erőknek is elegendő pénzük van az ukrajnai katonai művelet folytatására. Úgy fogalmazott, hogy az orosz elnök mindig óvatosan választja meg a nyugati intézkedésekre adott választ.
Peszkov ezzel Szergej Karaganov politikai elemző szavait kommentálta, aki a Kommerszant című lapnak adott interjújában azt mondta, hogy itt az ideje kinyilvánítani Oroszország jogát arra, hogy a területét ért csapásokra atomfegyverekkel válaszoljon.
Karaganov szerint Oroszország nukleáris doktrínája „szörnyen elavult”, és be kellene vezetni abba a „nukleáris eszkaláció” fogalmát − olyan előzetes lépéseket, amelyek „meggyőznek egy feltételes vagy valós ellenséget arról, hogy készen állunk (a nukleáris fegyverek bevetésére)”.
Ha nem reaktiváljuk a nukleáris elrettentést, a világ háborúk sorozatába süllyed, amelyek elkerülhetetlenül nukleáris jellegűek lesznek
− mondta az elemző.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!