El País: Volodimir Zelenszkij tárgyalásokra készül Oroszországgal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat készít elő Oroszországgal – erről ír az El País. A spanyol lap szerint az ukrajnai háború a döntő pillanatához érkezett, majd a cikkben azt is taglalják, hogy az Oroszországgal háborúban álló ország katonai képességeinek határaihoz érkezik, és a tél előtt komoly problémákkal néz szembe az energiaszektorban is. Az ukránok morálja kezd gyengülni, és Ukrajna fegyverellátásának és finanszírozásának jövője óriási kétségekbe ütközik.

Az El País cikke szerint ugyanakkor egyre nagyobb a külső nyomás Volodimir Zelenszkijen, hogy kezdjen tárgyalásokat a háború befejezéséről, esetleg Ukrajna számára fájdalmas engedményekkel.

Az elnök már készül a tárgyalásokra

– írja a lap, és megjegyzik, hogy a kurszki régió lerohanása nem sok jót hozott az ukránoknak, pedig Zelenszkij éppen azért küldött oda csapatokat, hogy javítson a tárgyalási pozícióin. „Most Ukrajna azt kéri szövetségeseitől, hogy engedélyezzenek csapásokat az Orosz Föderáció ellen nagy hatótávolságú rakétákkal, és garanciákat követel a NATO-tól a katonai utánpótlásra, pénzügyi segítségre és támogatásra” – írja a lap.

Egy olyan atomhatalommal, mint Oroszország, nincs értelme a győzelemért hajtani – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés vitáján. A miniszter szerint szinte ugyanúgy akarnak stratégiai vereséget mérni Oroszországra, mint ahogy 1945-ben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette.

„Akkoriban ezt a legszigorúbb titokban tartották, de ma már az angolszász stratégák nem titkolják terveiket, bár továbbra is arra számítanak, hogy Oroszországot a kijevi illegitim neonáci rezsim keze által legyőzik majd” – fogalmazott. Hozzátette, szerinte

már most arra készítik fel Európát, hogy belevágjon egy öngyilkos akcióba. Itt nem akarok arról beszélni, hogy mennyire értelmetlen és veszélyes maga az elképzelés, hogy »győzelemig harcoljunk« egy atomhatalommal, azaz Oroszországgal.

Lavrov ugyanakkor megjegyezte, hogy Moszkva nem zárkózik el a Nyugattal folytatott párbeszédtől – írja a RIA Novosztyi.

Nyugaton úgy vélik, hogy bizonyítékot kaptak arról, hogy titokban Kínából szállítanak fegyvereket Oroszországba. Amennyiben az értesülés igaz, úgy a Kínai Népköztársaság fokozhatja jelenlétét az ukrajnai háborúban – írja a TSZN ukrán tévécsatorna.

Egy nyugati tisztviselő szerint már megvannak a bizonyítékok, miszerint egy kínai cég az ukrajnai háborúban használt „speciális katonai drónokat” szállít az Orosz Föderációnak. Az erről szóló megállapodást már 2023-ban teljesítették.

A The Timesnak adott megjegyzésében a NATO képviselője megjegyezte, hogy Kína Oroszországnak nyújtott katonai támogatásáról szóló új információk „mély aggodalomra adnak okot. A szövetség tagjai „konzultációkat folytatnak ebben a kérdésben”.

A The Economist című lap cikke szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2025-ös választások megtartásáról tárgyalhat. Egyes képviselők arról is beszámoltak, hogy ezek a tárgyalások a színfalak mögött zajlanak. A történetet árnyalja, hogy a választások megtartásához a hadiállapot eltörlésére lenne szükség – írja az mk.ru.

Egy ukrán kiadvány szerint a választások elhalasztása miatt sok pártnak és politikai személynek kezdtek anyagi gondjai lenni. Az ukrán politikusok próbálnak újabb támogatásokhoz jutni. Mint írták, Julija Timosenko, ukrán parlamenti képviselő is arra biztatta Zelenszkijt, hogy „ne mondjanak le a demokráciáról”, és tartsák meg a 2025-ös választásokat.

A jelenlegi ukrán államfő potenciális riválisai között csak egy opciót említenek, az Ukrán Fegyveres Erők volt vezetőjét, Ukrajna jelenlegi brit nagykövetét, Valerij Zaluzsnijt. 

„A felmérések azt mutatják, hogy az ukránoknak tetszik az ötlet, hogy egy volt katona álljon az ország élén” – írják az újságírók. Kiemelték, hogy Zelenszkijnek nagy gondjai vannak a lakosság körében elért népszerűségével.

A választással kapcsolatos vitákról az ukrán parlamenti képviselők is beszámoltak. Olekszij Honcsarenko, ukrán ellenzéki parlamenti képviselő a közösségi médiában azt írta, hogy szeptember 19-én Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal új helyettes vezetője megbeszélést folytatott a választásokról a kormányzó Nép Szolgája párt regionális elnökeivel. 

A kiadvány szerint az ukrán elnök mindent megtehet a háború elhúzásáért, mivel valós kockázata is lehet, hogy 2025-ben elveszítse a választásokat. Jelenleg Valerij Zaluzsnijt tartják az ukrán elnök legesélyesebb kihívójának, de a lehetséges elnökjelöltek között említik Petro Porosenkót, Vitalij Klicskót, Kirilo Budanót és Szerhij Pritulát is.

Speciális csapatokat küldtek az ukrán állások megrohamozására a frontvonalakra nehezedő nyomás fenntartása érdekében – a veszteségek növekedésével azonban egyre több Kreml-barát orosz katonai blogger azzal vádolja a hatóságokat, hogy szemet hunynak a fölött a nyilvánvalóan széles körben elterjedt gyakorlat fölött, miszerint a speciális katonai egységeket ágyútöltelékként használják a tömeges gyalogsági támadásokban – derül ki a Kyiv Independent cikkéből.

A lap úgy tudja, hogy a létszámhiánnyal és a Kelet-Ukrajnában tapasztalható nyomasztó szükségletekkel szembesülve az orosz kormány állítólag a legképzettebb csapatait veti be tömeges gyalogsági támadásokban, méghozzá kiugró költségek mellett. A brit katonai hírszerzés szerint az elmúlt négy hónap bizonyult a legköltségesebbnek az orosz erők számára, ráadásul az elesett orosz katonák számát már 610 ezer körülire becsülik, és szeptemberben várhatóan több mint napi ezer fő esik majd el a harctéren.

A bloggerek szerint mozgásukban korlátozottakat, sebesülteket is rohamokra küldenek, akik sokszor még a támadásig sem jutnak el, így feleslegesen halnak meg. 

De nem csak a bloggerek elégedetlenkednek, a 60. dandár 97. zászlóaljának egyik parancsnoka korábban azt mondta, hogy a Liman területén „fiatal és tapasztalatlan katonák” segítségével visszavert támadások hullámai jelentős veszteségeket okoztak az orosz erőknek.

Még csütörtök éjjel, egy Moszkva közelében végrehajtott „különleges műveletben” meghalt egy orosz ezredes, Alekszej Kolomejcev aki egy drónkezelő központot irányított – tudta meg az RBK Ukrajina egy, az ukrán katonai hírszerzésnél (HUR) dolgozó forrásától. 

Az ukrán fél által közölt információk azért is meglepőek, mert a HUR szerint

Úgy tudni, hogy Kolomejcev az orosz védelmi tárca 924-es számú drónközpontjának vezetője volt, ahol a Sahíd kamikaze drónok kezelő- és kiszolgálószemélyzetének kiképzéséért felelt.

„Az ellenállási mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt, kiterjeszti tevékenységét egész Oroszországra és azon túlra, ahogyan arra korábban figyelmeztettünk. Minden orosz háborús bűnös, és mindenki, aki részt vesz az Ukrajna elleni agresszióban, a mi célpontunk – pozíciótól, kortól, nemtől és helytől függetlenül. Mindenkit el fogunk pusztítani, akinek ukránok vére tapad a kezéhez, amíg az orosz rezsim le nem állítja a háborút, és nem felel minden bűntettéért” – mondta az RBK hírszerzési forrása.

Hogy pontosan miként végeztek vele – ha valóban meghalt – azt nem közölték. Orosz oldalról mindemellett egyelőre nem erősítették meg az ezredes halálát vagy a támadás megtörténtét. 

Már 13 halálos áldozata van annak a robbanásnak, amely még pénteken történt egy benzinkúton Oroszország dagesztiáni régiójában, Mahacskala városában.

Mint a helyszíni felvételeken látható, a mentési munkálatok még az éjjeli órákban, valamint szombaton napközben is zajlottak.

A helyi hatóságok korábban öt ember haláláról számoltak be, de nem tisztázták, hogy mi okozta a detonációt.

Ehhez képest szombaton késő délelőtt az orosz katasztrófavédelmi tárca már azt közölte, hogy 

A robbanás okáról még mindig nincsenek biztos információk, azonban az orosz hatóságok egyelőre a biztonsági követelmények be nem tartása miatt indítottak büntetőeljárást.

A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint az ügyben illetékes hatóság azt is közölte, hogy a helyszínen nem találták robbanóanyag nyomát, de egy sor szakértői vizsgálat még folyamatban van, ahogy a térfigyelő kamerás felvételek vizsgálata, a szemtanúk kihallgatása és az áldozatok azonosítása is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot és ellentmondásosnak nevezte Vang Ji kínai külügyminiszter az orosz védelmi iparnak nyújtott kínai támogatását, miközben Peking korábbi álláspontja az volt, hogy a békét keresik Ukrajnában – írja a Kyiv Independent. 

A New York-i ENSZ-közgyűlésen lezajlott találkozójukon Blinken bírálta Kína „veszélyes és destabilizálót okozó akcióit” a Dél-kínai-tengeren, és hangsúlyozta, hogy javítani kell a katonáik közötti kommunikációt is. 

Egy sajtótájékoztatón Blinken elmondta, hogy ő és Wang megvitatták azokat a stratégiákat, amelyek megfékezhetik a kábítószer beáramlást az Egyesült Államokba, és foglalkoztak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokkal.

Blinken szerint Kína nagy segítség az oroszoknak

Blinken kiemelte, hogy az Oroszországból importált szerszámgépek mintegy 70 százaléka és a mikroelektronika 90 százaléka Kínából és Hongkongból származik. Ez anyagilag segítette Moszkvát a háború állandósításához szükséges rakéták, páncélozott járművek és lőszerek előállításában. 

Tehát amikor Peking azt mondja, hogy egyrészt békét akar, a konfliktus végét akarja látni, másrészt megengedi vállalatainak, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek valójában segítik Putyinnak folytatni az agresszív harcot, ez valahogy nem áll össze

– mondta Blinken. 

Wang szerint azonban országának az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja mindig is a tárgyalásokon keresztüli béke szükségessége volt. 

Az orosz csapatok szeptember 28-án hajnalban kétszer is csapást mértek egy egészségügyi intézményre Szumiban. Eddig hat halottról, köztük egy rendőrről lehet tudni – közölte az RBK Ukraine. 

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter közölte, hogy az orosz csapatok kétszer is lecsaptak egy egészségügyi intézményre. A tárcavezető szerint az első lövés következtében egy ember meghalt, majd miután a kórház több emeletének a mennyezete is leszakadt, megkezdődött a betegek és a személyzet evakuálása.

Az oroszok akkor csaptak le újra, amikor zajlott a betegek és a személyzet kimenekítése. Ennél a csapásnál az egészségügyi központ melletti lakóövezetet is tűz alá került. 

Az ukrán katonák többsége bár elítéli a dezertálást, egyre több ukrán fiatalnak van elege a háborúból – írja az Infostart. 

Az ukrán hadsereg 56. Önálló Gépesített Lövész Dandárjának egyik katonája óriási lavinát indított el, amikor pár napja kiposztolta a Facebookra, hogy dezertál. Serhij Gnyezgyilov bejegyzésében azzal indokolta döntését, hogy öt éve tartó, folyamatos szolgálat után belefáradt a háborúba. Bár társai nagyrészt elítélték Gnyezgyilov döntését, többen, akik már két éve a fronton harcolnak, megértőnek bizonyultak. A Facebook poszt komoly társadalmi vitát indított el Ukrajnában. 

Van, aki megúszhatja a frontszolgálatot

A Kyiv Post nevű, angol nyelvű ukrán portál utánajárt, miért választja egyre több katona a dezertálást. Arra jutottak, hogy az ok nyilvánvalóan a kimerültség, a fásultság. A frontkatonák két éve szakadatlanul az első vonalban harcolnak, ahonnan csak nagyon ritkán engedik őket szabadságra.

Egy ukrán katona lövészárkokban sétál Ukrajnában 2024. szeptember 12-én

Fotó: Ukrinform / NurPhoto / Getty Images Hungary

Az ukrán parlament képviselői augusztus végén elfogadták a hadkötelezettségről szóló új törvényt, amely kimondja, hogy első alkalommal még nem számít dezertálásnak ha valaki engedély nélkül hagyja el az egységét. Amennyiben önként visszatér, akkor megúszhatja büntetés nélkül, ha az adott alakulat parancsnoka is beleegyezik. Ráadásul a törvénynek köszönhetően a besorozott fiatalok megválaszthatják melyik egységhez akarnak bevonulni. 

Az is komoly feszültségeket gerjeszt az ukrán társadalomban, hogy akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, vagy több tíz ezer hrivnyát tudnak fizetni, megúszhatják a frontszolgálatot. 

Bizonyítékot szerzett a Nyugat, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz – számolt be róla pénteki cikkében a The Times egy nyugati tisztviselőre hivatkozva. A lap megjegyzi, hogy a szövetségesektől kapott új jelentés szerint a kínai cég speciálisan tervezett katonai drónokat szállít a háborúban álló országnak, hogy azokat a harctéren használat közben tesztelhesse.

Információk szerint az orosz-kínai üzletet még 2023-ban kötötték, bár a forrás a konkrét kínai gyártót nem nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy

most már egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy kínai cégek halálos fegyvereket szállítanak Oroszországnak ukrajnai felhasználásra.

A NATO reagált a hírre, amely szerintük „mélyen aggasztó, és a szövetségesek konzultálnak az ügyben”. „Kína meghatározó tényező volt Oroszország ukrajnai háborújában, mivel kettős felhasználású technológiát biztosított az orosz védelmi ipar támogatására. A kínai kormánynak felelőssége van abban, hogy vállalatai ne nyújtsanak halálos segítséget Oroszországnak. Kína nem szíthatja tovább a második világháború óta legnagyobb európai konfliktust anélkül, hogy ez ne érintené érdekeit és hírnevét” – fogalmazott a szövetség.

Jevgenyij Balickij, az Oroszország álltal részben elfoglalt zaporizzsjai régió orosz kormányzója a RIA Novosztyinak pénteken azt mondta, hogy az orosz hadsereg elérte Huljajpolje város peremét – írja az MTI.

Szergej Lebegyev, a „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora”, ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy

Mint mondta, a támadás végén két román vadászgép berepült Ukrajna légterébe. Lebegyev azt mondta, hogy a csapás a Duna-menti városban kikötői infrastruktúra létesítményeit, köztük a nyugati páncélozott járműveket rejtő épületeket érintett, valamint román „zsoldosokat” és ukrán katonákat „likvidált”.

Bemutattuk a Győzelmi Tervet az Egyesült Államoknak, és minden egyes pontot elmagyaráztunk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. „Most a küldöttségeink szintjén fogunk dolgozni, hogy minden egyes lépést és minden egyes döntést egyeztessünk” – tette hozzá az ukrán államfő.

Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna minél erősebb pozíciót szerez, annál hamarabb kerülhet közelebb a békéhez. Az elnök szerint az ország számára kulcsfontosságú kérdések mindegyike már a partnerek asztalán van.

Hosszú távú képességek, a védelmi csomag, az Oroszország elleni szankciók, az orosz eszközökre vonatkozó lépések. Sikerült minden témán dolgoznunk

– mondta a háborúban álló ország vezetője.

Közölte azt is, hogy „egy németországi találkozóra készülünk”, hozzátéve, hogy „köszönöm Biden elnök úrnak a meghívást”.