Rendkívüli állapotot hirdettek Oroszország egyik régiójában egy ukrán támadás után

Felszabadította az orosz hadsereg Novaja Szorokina és Pokrovszkij települést az oroszországi Kurszki régióban − közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül háromról számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők húsz, Kurszk megyében pedig két ellentámadást és támadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint mintegy 1750 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a százat (ezen adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni). 

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több, az ukrán hadsereget üzem- és kenőanyagokkal ellátó energetikai létesítményt, négy lőszerraktárt, két harckocsit − az egyik egy francia AMX10-es kerekes tank volt –, két páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, egy földi célok megsemmisítésére átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, továbbá 68 repülőgép típusú drónt.

Moszkva szerint a Kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 21 350 embert veszítettek. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A hatóságok szerdán rendkívüli állapotot hirdettek Oroszország nyugati régiójában, Brjanszkban ahol Ukrajna közlése szerint az előző éjjel egy fegyverarzenálra csapott le az ukrán hadsereg – írja a Reuters.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának helyi kirendeltsége közölte, hogy a Brjanszki terület egyik körzetében

Az ukrán hadsereg közölte, hogy egy olyan arzenálra mért csapást, amely rakétákhoz és tüzérségi fegyverekhez való lőszerekből állt, köztük Észak-Koreából szállítottakból, valamint irányított légibombákból. A brjanszki vészhelyzeti minisztérium szerint a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, és a beszámolóban nem tettek említést fegyverarzenálról.

Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz légvédelmi erők az éjszaka folyamán 24 drónt fogtak el és semmisítettek meg Brjanszk felett.

Kora délután, helyi idő szerint fél négykor az orosz fegyveres erők ismét taktikai repülőgépekkel támadták Harkivot és annak külvárosait.

Harkiv Sevcsenkivszkij nevű kerületében egy légibomba csapódott be nyílt területen, ennek következtében hat lakóház ablakai betörtek.

Az orosz csapatok Szlatine falut is megtámadták, legalább 10 magánház rongálódott meg – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Aljakszandr Lukasenka belarusz elnököt, és átadta neki a legmagasabb orosz állami kitüntetést. A két vezető a kétoldalú kapcsolatokról és a Nyugat elleni fellépésről is tárgyalt – írta meg a RIA Novosztyi.

Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink a lehető legjobb módon, jó ütemben fejlődnek. Oroszország az első helyen áll a belarusz gazdaságba történő közvetlen befektetések tekintetében. Emellett a két ország kiegészítheti egymást az ipari projektekben, többek között a légi közlekedésben

– mondta Putyin.

Lukasenka kijelentette, hogy a FÁK legutóbbi moszkvai csúcstalálkozójának résztvevői között nem volt nézeteltérés a nemzetközi napirenddel kapcsolatban. A belarusz vezető véleménye szerint a Szovjetunió összeomlása után a nyugati országok „meg akarták fojtani” Oroszországot és Belaruszt, de az új államok a meglévő kapcsolatok megőrzésére törekedtek.

Oroszországnak  a mezőgazdaságtól a mikroelektronikáig szüksége van az általunk termelt árukra

– mondta a fehérorosz vezető.

A megbeszélések után Putyin átadta belarusz kollégájának a Szent András Apostol-rendet.

Az orosz vezető a díjátadó ünnepségen megjegyezte, hogy közös erőfeszítésekkel tovább fogják fejleszteni az orosz–belarusz együttműködést. Lukasenka a maga részéről megjegyezte, hogy Belarusz soha nem fordított hátat Oroszországnak, és újabb nagy győzelmeket kívánt Putyinnak és az orosz népnek.

Ők a legnagyobb orosz állami kitüntetés külföldi birtokosai

A Szent András Apostol-rendet kiemelkedő állami és közéleti személyiségeknek, katonai vezetőknek, a tudomány, a kultúra, a művészet és a gazdaság kiemelkedő képviselőinek ítélik oda Oroszország jólétéhez, nagyságához és dicsőségéhez hozzájáruló kivételes szolgálataikért. A Lukasenka kitüntetéséről szóló rendeletet Putyin augusztusban írta alá. A dokumentum szerint a belarusz elnököt a két ország szövetségi kapcsolatainak és stratégiai partnerségének fejlesztésében, a népek közötti baráti kapcsolatok erősítésében nyújtott kiemelkedő szolgálataiért, valamint az uniós állam létrehozásához és hatékony működéséhez való nagy személyes hozzájárulásáért tüntették ki.

Lukasenka lett az ötödik külföldi vezető, aki megkapta a legmagasabb állami kitüntetést: az elsők Nurszultan Nazarbajev, egykori kazah elnök, Hejdar Alijev, Azerbajdzsán harmadik elnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi India miniszterelnöke voltak.

Ukrajna a legkeményebb téllel nézhet szembe Oroszország inváziójának 2022. február 24-ei kezdete óta, mivel Moszkva továbbra is nagy erőkkel támadja az ország létfontosságú energiainfrastruktúráját – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár, aki a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott megbeszélést Alexander Stubb finn elnökkel.

Közös sajtótájékoztatójukon Rutte hangsúlyozta:

„Minél több katonai támogatást adunk Ukrajnának, annál gyorsabban fog véget érni ez a háború” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd felszólította a szövetségeseket, hogy fokozzák az Ukrajnának szánt támogatásukat. Kijelentette, hogy további katonai segély megadását fogja szorgalmazni Ukrajna védelmi kapacitásának erősítésére. 

Rutte elismerte, hogy a csatatéren kialakult helyzet „nehéz”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz haderő rendkívül magas emberáldozatot szenved el: naponta több mint ezer az orosz halott vagy sebesült. Emlékeztetett:

Alexander Stubb felszólította a NATO-szövetségeseket, köztük kiemelve az Egyesült Államokat, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijev számára Oroszországon belüli célpontok támadását.

Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy „ne egy kézzel a háta mögött kelljen megvívnia ezt a háborút" – jelentette ki a finn elnök az MTI híradása szerint.

A brit belföldi elhárítás (MI5) vezetője szerint az orosz hírszerző ügynökség célja, hogy „tartós káoszt okozzon a brit és az európai utcákon” – közölte a BBC.

Ken McCallum az Egyesült Királyságot fenyegető biztonsági veszélyekről szóló éves jelentésében elmondta, hogy a GRU ügynökei „gyújtogatásokat, szabotázsokat és egyre nagyobb vakmerőséggel lefolytatott veszélyes akciókat” hajtottak végre Nagy-Britanniában, miután az Egyesült Királyság támogatta Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban.

Az MI5 2022 óta 20, Irán által támogatott összeesküvésre is reagált, bár McCallum hozzátette, hogy munkájának nagy része még mindig leginkább iszlamista szélsőségesekkel és a szélsőjobboldali terrorizmussal kapcsolatos.

A terrorizmussal kapcsolatos fenyegetések és a nemzetállamoktól érkező fenyegetések összetett keveréke azt jelenti, hogy az MI5-nek „pokolian nehéz dolga van".

A fiatalok egyre inkább fogékonyak az online szélsőségességre

A terrorizmusban való részvétel következtében vizsgált személyek 13 százaléka 18 év alatti.

2017 óta összesen 43 késői szakaszban lévő, lőfegyvereket és robbanóanyagokat tartalmazó, tömeggyilkosság elkövetésére irányuló tervet hiúsítottak meg az Egyesült Királyságban. Az MI5 által folytatott, állami fenyegetéssel kapcsolatos nyomozások száma 48 százalékkal nőtt. A terrorizmusellenes munka továbbra is „75 százalékban iszlamista szélsőségesek, 25 százalékban szélsőjobboldaliak között oszlik meg. Az MI5-nek „a meggyőződések és ideológiák szédítő skálájával” kellett foglalkoznia – mondta McCallum az MI5 londoni terrorizmusellenes műveleti központjában tartott tájékoztatón.

Pályafutásom első 20 éve tele volt terrorista fenyegetésekkel. Most ezekkel kell szembenéznünk az államilag támogatott merényletekkel és szabotázsakciókkal együtt, egy nagy európai szárazföldi háború hátterében

– mondta.

Figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság „vezető szerepe” Ukrajna támogatásában azt jelenti, hogy „a Putyin-rezsim lázas képzeletében nagy szerepet játszunk”, és további agresszióra kell számítani az Egyesült Királyság területén. Az Egyesült Királyság jelenlegi terrorfenyegetettségi szintje jelentős, ami azt jelenti, hogy egy támadás valószínűsíthető.

Hogyan működik a terrorfenyegetettségi szint?

McCallum szerint több mint 750 orosz diplomatát utasítottak ki Európából Oroszország ukrajnai inváziója óta, „nagy többségük” kém volt.

Ez befolyásolta az orosz hírszerző szolgálatok képességeit – magyarázta, és hozzátette, hogy megtagadták a diplomáciai vízumot azoktól, akiket Nagy-Britannia és a szövetségesek orosz kémeknek tartanak. Az orosz állami szereplők a „piszkos munka” elvégzéséhez olyan megbízottakhoz fordultak, mint a magánhírszerzők és bűnözők, de ez befolyásolta műveleteik professzionalizmusát, és könnyebben megzavarhatóvá tette őket.

Bár McCallum korábban is beszélt nyilvánosan mind az orosz, mind az iráni fenyegetésről, előzőleg nem vádolta ennyire súlyos dolgokkal Moszkvát – jegyezte meg a BBC. 

Ukrajna egyik leginkább meghatározó online lapja, az Ukrajinszka Pravda egy közleményt jelentett meg az oldalán arról, hogy az ukrán elnöki hivatal részéről egyre nagyobb nyomást nehezedik rájuk, amely a működésüket is veszélyezteti.

A lapnak szerepe volt jó néhány, az ukrán állami vezetéshez köthető korrupciós ügy és visszaélés feltárásában. A szerdán kiadott közleményben úgy fogalmaztak: 

Szeretnénk felhívni kollégáink, partnereink és a nemzetközi szervezetek figyelmét arra a folyamatos és szisztematikus nyomásra, amelyet az ukrán elnöki hivatal gyakorol az Ukrajinszka Pravda szerkesztőségére és egyes újságíróira.

Mint írták, elkötelezettek a szerkesztőségi függetlenség, az objektivitás és a szólás szabadsága mellett, „jelenleg azonban úgy látjuk, hogy a szerkesztőség fenntartható munkája veszélyben van a következő intézkedések miatt”. Ezt követően felsorolták,

• hogy az újságíróikkal szándékosan nem kommunikálnak a kormányzati tisztviselők, és bizonyos eseményeken is megnehezítik a részvételüket;
• hogy az elnöki hivatalból nyomást gyakorolnak bizonyos vállalkozásokra, hogy hagyjanak fel az Ukrajinszka Pravdával való hirdetési együttműködéssel;
• és azt is, hogy Volodimir Zelenszkij elnök egy augusztusi végi sajtótájékoztatón sértegetni kezdte Roman Kravecet, a lap újságíróját, aki éppen az államfőt kérdezte. 

„Ezek és más, nem nyilvános jelzések a szerkesztési politikánk befolyásolására tett kísérletekre utalnak. Ezt különösen felháborító egy olyan időszakban, amikor Oroszország teljes körű inváziót folytat Ukrajna ellen, amikor a túlélésért és a demokratikus értékekért folytatott közös harcunk alapvető fontosságú. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az Ukrajinszka Pravda célja az igazság közlése és az ukrán társadalom érdekeinek szolgálata. A témák és személyek szabad megválasztása a tudósításokban minden független híroldal eredendő feladata és joga” – írták, majd leszögezték: 

Hivatalosan kijelentjük, hogy az Ukrajinszka Pravda újságíróira való nyomásgyakorlásra irányuló minden egyes kísérletet, amelyet az ukrán elnöki hivatal egyes tisztviselői tesznek, nyilvánosan jelenteni fogunk, és ennek nemzetközi szintű következményei lesznek.

„Minden ilyen kísérlet csak erősíti motivációnkat, hogy leleplezzük a korrupciót és a rossz gazdálkodást a hatalom legmagasabb szintjein. Felszólítunk mindenkit, aki értékeli a szólásszabadságot és az ukrán újságírás függetlenségét, hogy csatlakozzon hozzánk ezen értékek védelmében” – tették hozzá. 

Alexander Stubb finn elnök szerint a jelenlegi geopolitikai környezetben a NATO visszatér elsődleges feladatához, amelyért létrehozták: az elrettentéshez és a keletről, elsősorban Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni védelemhez – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda. 

A finn elnök kijelentette: „Meggyőződésem, hogy most a NATO 3.0 kialakulásának vagyunk tanúi. Visszatérünk az elrettentés elsődleges szerepéhez, amelyet a NATO-nak mint erős katonai szövetségnek kellett volna játszania, amikor a fenyegetés keletről, elsősorban Oroszország felől érkezik. A szövetségen belül közös a biztonsági kihívások megértése, és nagyon fontos, hogy most már mindkét irányban, az elrettentés és a védelem terén dolgozunk.”

Stubb szerint Finnország aktívan részt vesz a szolidaritási tevékenységekben és a szövetség parancsnoki struktúráinak fejlesztésében. Saját fegyveres erői részeként egy erős szárazföldi komponenst hoz létre. Ezenkívül Finnország Svédországgal együtt egy haladó szárazföldi csoport létrehozásán dolgozik a NATO északi szárnyának megerősítésére.

A szövetséges országok szombatra, október 12-re tervezett csúcstalálkozóját, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott nagyobb katonai támogatás összehangolása, elhalasztották. Háromnapos németországi útja végén Joe Biden elnökölt volna a csoport ülésén − írta meg a Politico.

A halasztás oka a Milton hurrikán, mely a héten éri el az amerikai kontinenst, ezért a Fehér Ház kedden bejelentette, hogy az amerikai elnök nem látogat el Németországba.

Szombat délelőtt Joe Biden tárgyalt volna Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel, illetve Volodimir Zelenszkij itt is ismertette volna győzelmi tervét. 

A pilóta nélküli rendszerek erőinek egységei a védelmi erők más részeivel együtt megtámadták az orosz védelmi minisztérium rakéta- és tüzérségi főigazgatóságának 67. arzenálját Brjanszk régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az éjszaka folyamán az Ukrán Fegyveres Erők pilóta nélküli rendszerekkel felszerelt erőinek egységei a védelmi erők más komponenseivel együttműködve tűzharcot intéztek az orosz védelmi minisztérium rakéta- és tüzérségi főigazgatóságának 67. arzenálja ellen a Brjanszki területen

– közöle az Ukrán Fegyveres Erők.

A jelentések szerint a raktárban rakéta- és tüzérségi rendszerek lőszereit tárolták, beleértve az Észak-Koreából származó lőszereket, valamint irányított légibombákat. Ennek az arzenálnak a nagy részét a szabadban tárolták.

A létesítmény területén robbanások történtek, ezután a helyi hatóságok lezárták az utakat az arzenál területén. A csapások eredményeinek tisztázása még folyamatban van.

A vezérkar megjegyezte, hogy az ilyen arzenálok megsemmisítése komoly logisztikai problémákat okoz az orosz hadsereg számára, és jelentősen csökkenti az orosz erők támadási potenciálját.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nem érdekli a Nyugat és Ukrajna vitája arról, hogy kell-e tárgyalni Moszkvával, és hozzátette, hogy az ilyen viták üres beszédek – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

„Nem érdekel, nem követem tovább. Mi már nem egyszer felidéztük a közmondást a Jemeljáról, ez az egész a Jemeljáról szól” (Bolond Jemelja Oroszország népszerű népmese-karaktere – a szerk.) – mondta Lavrov újságíróknak, amikor arra kérték, kommentálja a Nyugat és Ukrajna újabb kijelentéseit az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésének lehetőségéről.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2024. október 4-én

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Európai Parlamentben szólalt fel. Egyik válaszában visszautasította az ’56-os szabadságharcosok összevetését az ukrán háborúval, a kettő között nincs kapcsolat. Szerinte vesztésre áll az ukrán front, és ezzel nem akar az unió szembesülni. Téves stratégiával vágtak bele a háborúba, ezt le kell cserélni egy másik stratégiával.

Minden háborúban kell diplomáciai tevékenység és kommunikáció, mert ezek nélkül nem lehet megoldani a problémát.

Az európai parlamenti vitáról kövesse az Index percről percre közvetítését ide kattintva!

Orbán Viktor Strasbourgban 2024. október 9-én

Fotó: Frederick Florin / AFP

Az ukrán parlament, a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) ismét szavazott a települések átnevezéséről. Ezúttal öt település került terítékre, azonban végül csak kettő esetében alkottak véleményt Ukrajna népi képviselői. Ennek értelmében az érintett települések nevét ukránra fordították – írja az Ukrajinszka Pravda.

Roman Lozsinszkij parlamenti képviselő beszámolója alapján az Odesszai terület Juzsnye városának új neve ezentúl Pivdenne, míg a mikolajivi területi Juzsnoukrajinszk ezentúl Pivdennoukrajinszk lesz. A parlament előtt ugyanakkor alternatív megnevezések is szerepeltek: előbbi esetében a Port-Annental, utóbbinál pedig a Hard.

Egyelőre úgy néz ki, hogy a maradék három város megőrzi eddigi nevét. A javasolt átnevezési lehetőségek között a következők szerepeltek:

• Dnyipropetrovszki terület: Szinelnikove helyett Ridnopillja,
• Dnyipropetrovszki terület: Pavlohrad helyett Matvijiv,
• Mikolajivi terület: Pervomajszk helyett Olviopol/Olvija.

Pervomajszk (Május elseje) városának esetében most további átnevezési lehetőségeket keresnek. Lozsinszkij szerint valóban nem volt megfelelő a javaslat, ugyanakkor nevetségesnek tartja, hogy az ukrán függetlenség 34. évében még mindig Pervomajszknak hívnak egy települést Ukrajnában.

Korábban parlamenti botrányt okozott, amikor a Verhovna Rada nem szavazta meg több mint 300 település deruszifikációját. A képviselők egy csoportja eltorlaszolta a parlament tribünjét, és azt követelték, hogy vigyék véghez a határozatot. Végül másnap 327 település névmódosítását szavazták meg.

A határozat szerint az orosz és szovjet narratívát tartalmazó vagy oroszosított településneveket módosítják. Különösen az orosz történelmi személyekről és a szovjet ünnepekről elnevezett települések érintettek.

A keddről szerdára virradóan végrehajtott orosz dróntámadásban 5 civil sérült meg az Odesszai járásban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz agresszorok immár harmadik egymást követő éjszaka támadó drónokkal terrorizálják az Odesszai járást. Légvédelmi erőink a legtöbb célpontot megsemmisítették. Az Odesszai járásban a támadás következtében egy kilencemeletes épület üvegezése és homlokzata sérült meg további tűz nélkül. Öt ember megsérült, hárman közülük közepes állapotban kórházba kerültek

– közölte Oleh Kiper, az Odesszai Területi Katonai Közigazgatás vezetője.

A támadás alkalmával egy befejezetlen épület padlásszintje is kigyulladt. A 400 négyzetméteres területen keletkezett tüzet a katasztrófavédelem gyorsan eloltotta.

Helyiek állnak egy orosz dróncsapás helyszínén Odesszában 2024. október 8-án

Fotó: Nina Liashonok / Reuters

Megjelent Bob Woodward „Háború” című könyve, amelyben a legendás újságíró arról ír, hogy az orosz inváziót megelőzően az amerikai hírszerzés már 2021 októberében tudott arról, hogy Putyin Ukrajna lerohanását tervezi 175 ezer katonával – írja a CNN.

Az információt többek között egy, a Kremlbe beépített ügynöktől szerezték. „Ez egy elképesztő hírszerzési puccs volt az amerikai hírszerzés »koronaékszereitől«, beleértve egy informátort a Kremlben” – számol be Woodward.

Olyan volt, mintha titokban behatoltak volna az ellenséges parancsnok sátrába, és a térképek fölé görnyedve vizsgálták volna a dandárok számát és mozgását, valamint a többfrontos invázió teljes tervezett sorrendjét

– írja Bob Woodward.

Bár Joe Biden és tanácsadói egyetértettek abban, hogy a terv „halálosan komoly” volt, mégis nehéz volt elhinniük, hogy így van. „Ez az, amit Putyin tervez” – mondta Woodward szerint Bill Burns CIA-igazgató Bidennek. „Ez akkora őrültség lenne” – válaszolta Biden. „Jézus Krisztus! Most már azzal kell foglalkoznom, hogy Oroszország lenyeli Ukrajnát?” – tette hozzá az amerikai elnök.

Joe Biden 2021 decemberében kétszer is szembesítette Putyint a hírszerzési információkkal, először egy videókonferencián, majd egy Woodward által „heves 50 percesnek” nevezett telefonbeszélgetésen, amely annyira elmérgesedett, hogy egy ponton Putyin „fenyegetően felvetette a nukleáris háború kockázatát”.

Joe Biden válaszul emlékeztette Putyint, hogy „lehetetlen megnyerni” egy nukleáris háborút.

Az ismételt figyelmeztetések ellenére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem hitte el, hogy Putyin valóban inváziót hajtana végre Ukrajna ellen. Még azután is kételkedett, amikor Kamala Harris alelnök 2022 februárjában, a müncheni biztonsági konferencián tartott találkozón közölte vele, hogy a küszöbön áll az invázió.

Kamala Harris 2024. július 25-én

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

Kamala Harris azt mondta Zelenszkijnek, hogy „el kell kezdenie gondolkodni olyan dolgokon, mint például egy utódlási terv kidolgozása, az ország irányítása, ha Önt elfognák, megölnék vagy nem tudna kormányozni”. A találkozó után Harris allítólag amiatt aggódott, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor élve látták az ukrán elnököt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) őrizetbe vette Dmitri Chistilint, a Kreml ideológusát, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadóját – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

2016 és 2024 között Chistilin több „elemzőanyagot” készített a Kremlnek, amelyekben támogatta az Orosz Föderáció fegyveres támadásait, valamint részt vett az „információs háborús stratégia” kidolgozásában. Az SBU azután vette őrizetbe, hogy Chistilin tárgyalt a moldovai rendfenntartókkal, amikor harmadik országokon keresztül próbált visszatérni Moszkvába. Vlagyimir Putyin volt tanácsadója életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.