Ukrajna NATO-tagállam lesz, csak az időpontja kérdéses Mark Rutte, a katonai szövetség főtitkára szerint, amit csütörtökön a NATO-csúcstalálkozó előtt osztott meg.
Szerinte jelenleg „úgy tűnik, hogy Ukrajna lesz a NATO 33. tagja”. Viszont a főtitkár nem tartja kizártnak, hogy egy másik ország még Kijev előtt csatlakozna a szövetséghez − írta az Unian.
Mint arról beszámoltunk, három órán át tartó orosz légicsapás érte Kijevet. Az ukrán légierő a Telegramon azt is közölte, hogy az orosz erők egy H–59 típusú irányított levegő-föld rakétát lőttek ki egy meg nem nevezett célpontra az oroszországi Kurszk térségéből, valamint 56 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe – írja az MTI.
Az ukrán légvédelem 22 drónt lelőtt Szumi, Kijev, Poltava, Csernyihiv, Zsitomir, Mikolajiv, Cserkaszi, Odessza és Ternopil megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 27 pedig eltűnt a radarokról „az elektronikus hadviselés aktív ellenintézkedéseinek eredményeként” – áll a közleményben.
A támadás elhárításában az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.
A drónok öt esetben csapást mértek a front menti területek infrastrukturális létesítményeire
– jelentette az ukrán légvédelem.
Az orosz drónok hullámokban és különböző irányokból támadták Kijevet. A Kijev Városi Katonai Közigazgatás közölte, hogy az éjszaka négyszer hirdettek légiriadót a fővárosban, a veszély összesen három és fél órán át tartott.
Kijev Desznyanszkij kerületében kisebb károk keletkeztek egy társasházban, illetve egy óvoda épületében. Áldozatokról, sérültekről egyelőre nincs információ.
Nyikita Klenkovot, az orosz katonai hírszerző ügynökség (GRU) egyik egységének parancsnokhelyettesét ismeretlen támadó lőtte agyon Moszkva területén − jelentette a Moscow Times, amit közölt a The Kyiv Independent.
Az orosz Telegram-csatorna, a Baza arról számolt be, hogy Klenkovra egy út szélén lőttek rá a Moszkvától keletre fekvő Melenki városában. A támadó nyolc lövést adott le egy autóból. A TASZSZ orosz állami média szerint Klenkov „egy hete tért haza” az ukrajnai frontvonalról. A gyilkosság kivizsgálása folyamatban van. Egyelőre nem bizonyítható, hogy politikai merényletről van-e szó.
Júliusban az orosz GRU egy másik tisztjének a lábát felrobbantották egy bombatámadásban Moszkvában. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a független orosz médiának elmondta, hogy szerinte „meghibásodás történt az autóban”.
Az orosz légierő drónokkal támadta Kijevet, ami megrongált egy lakóházat a Desznyánszki kerületben. A támadás következtében három emeleten kitörtek az ablakok, a szobák berendezése is sérült, áldozatokról nem érkezett hír az Unian szerint.
A légiriadó 3,5 órán keresztül tartott Kijevben, az orosz drónokat az ukrán védelem lelőtte, pontos számukról az ukrán fegyveres erők nyújtanak tájékoztatást. Összesen 31 drónt semmisítettek meg Kijev, Csernyihiv, Cserkassz, Poltava és Szumi térségében.
Szerdán a német légierő egy orosz Il−20-as felderítőgépet fedezett fel a légterében. Az orosz repülőgépet rádiókapcsolat és repülési terv nélkül észlelték a Balti-tenger felett. Eurofighter vadászgépek kísérték ki az orosz kémrepülőt − írta meg az Unian.
A Deutsche Welle Telegram-bejegyzése szerint az orosz repülőgép Rügen és Bornholm között tűnt fel a német légtérben, ezért kellett az Eurofightereket riasztani. További jelentések alapján a háború kezdete óta átlagosan három-négy hetente szállnak fel vadászgépek Németországban, mert orosz kémrepülőgépet észlelnek.
Félbeszakadt szerdán a horvát parlament védelmi bizottságának ülése, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában. Az ülést élőben közvetítette az N1 horvát kereskedelmi csatorna.
Az MTI tájékoztatása szerint Ivan Anusic védelmi miniszter kijelentette: mivel Tihomir Kundid vezérkari főnök nem lehetett jelen és nem tisztázhatott olyan kérdéseket, hogy mit jelentene ez a küldetés, valamint, hogy kik és hol vennének részt benne, új ülés összehívását kezdeményezik. Tihomir Kundid részvételét Zoran Milanovic államfő nem engedélyezte.
Ezután a kormányzó többség parlamenti képviselőivel együtt elhagyta a termet, így az ülés határozatképtelenné vált.
Az elnöki hivatalt Nikola Jelic szóvivő és Orsat Miljanic kabinetfőnök képviselte. Miljanic elmondta, a köztársasági elnök korábban sem engedte, és most sem fogja megengedni, hogy a „katonaságot átpolitizálják”.
„Ezekben a kérdésekben a politikusok döntenek, nem a katonák, nekik itt semmi keresnivalójuk, ők parancsokat teljesítenek“ – hangsúlyozta a kabinetfőnök, hozzátéve: meg lehet kérdezni, hogy a hadseregnek szüksége van-e felszerelésre, és a politikusok feladata, hogy ennek eleget tegyenek.
De ne katona értelmezze, hogy a küldetés szükséges-e vagy sem a békéhez, ez szóba sem jöhet. Ha ez demokrácia, vállaljatok felelősséget a döntéseitekért, gyertek ide, és indokoljátok meg őket
– üzente a kormánynak.
Zoran Milanovic korábban nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. Ezt azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök és valamennyi horvát állami intézmény feladata is egyben megvédeni Horvátországot a háborútól, és meghozni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsák az országot a háborús konfliktusoktól.
Éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és azért, hogy megvédje az országot egy esetleges háborús konfliktustól – magyarázta az elnök.
A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök – a hadsereg főparancsnoka – előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.
A kormány ennek ellenére másfél héttel ezelőtt megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot. Andrej Plenkovic miniszterelnök a kormányülésen azt mondta: két tisztet küldenek a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre – hangsúlyozta a kormányfő, és a parlament támogatását kérte a döntéshez.
Joe Biden amerikai elnök újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be a kijevi vezetésnek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésén – közölte a washingtoni Fehér Ház.
Az amerikai elnök hivatala szerint a támogatás egyebek között légvédelmi, illetve földi célpontok elleni, levegőből indítható eszközöket, páncélozott járműveket és Ukrajna számára szükséges lőszereket foglal magában.
Zelenszkij Telegram-oldalán mondott köszönetet Bidennek, illetve az amerikai kongresszus mindkét pártjának, valamint az amerikai népnek a támogatásért. Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy Bidennel megvitatta öt pontból álló „győzelmi tervét” is, amelyet szerdán mutatott be a Verhovna Radában.
Javasoltam megfontolásra a közös fegyvergyártást
– ismertette Zelenszkij. „Megbeszéltük az ukrán katonák további kiképzésének szükségességét is” – tette hozzá.
Ukrajna köszönetet mond az Egyesült Államoknak, „amiért kész segíteni a kijevi vezetésnek megerősíteni helyzetét a tisztességes diplomácia útjára kényszerítve ezzel Oroszországot” – emelte ki Zelenszkij.
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-hoz akkreditált nagykövete szerdai online sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a katonai szövetség egyelőre még nem tart ott, hogy csatlakozási meghívást intézzen rövid távon Ukrajnához. „Ám mint mindig, továbbra is folytatjuk a párbeszédet ukrajnai barátainkkal arról, hogy miként kerülhetnek közelebb a szövetséghez” – tette hozzá.
Magyarország területére 2024. október 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4818 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4439 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vlagyimir Putyin úgy véli, az elhúzódó háború az oroszoknak kedvez, ezzel szemben az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint ez a terv nem biztos, hogy beválik. Ugyan az orosz hadvezetés célja az ukrán védelmi erők kimerítése, valamint hogy ne tudjanak elegendő erőt összegyűjteni ellentámadásaikhoz. Jelenleg az oroszok a Kurszki terület védelmével vannak elfoglalva, miközben folytatják előrenyomulásukat Kelet-Ukrajnában − írta az Unian.
Elemzők szerint az orosz hadsereg az év hátralévő részében tovább folytatja pokrovszki offenzíváját, valamint a Donyecki területen igyekszik visszaszorítani az ukránokat. Egybehangzó vélemény, hogy Putyin folyamatos támadásokat intéz majd Ukrajna ellen, de ez a saját erejét és felszerelését is kimeríti, ezért az offenzívák ütemezése lelassulhat. Emiatt az ukrán védelmi erők átvehetik a kezdeményezést a harctér egyes szakaszain.
Szakértők hozzátették, hogy az anyagi források is végesek Oroszország számára, a végtelenségig nem tudnak katonákat toborozni. Az önkéntesek száma ugyanis csökken − szól a Háborús Tanulmányok Intézetének elemzése. Ezen kívül a hadiipari kapacitás sem tudja a megfelelő gyorsasággal ellátni a veszteségeket, már most is sok esetben egykori szovjet készletet használnak fel, melyek szintén végesek. Emiatt Oroszország aktívan vásárol katonai felszerelést Észak-Koreától és Irántól, valamint Kínától is szerez be fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészeket, ez azonban nem elegendő. Viszont Putyin teljes mozgósítást nem tervez – tették hozzá.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Luhanszki régióban lévő Nevszke és a Donyecki régióban található Krasznij Jar települést – közölte az orosz védelmi minisztérium szerda este.
A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomultak, Ukrajnában 23, a kurszki régióban pedig kilenc megkísérelt ellentámadást vertek vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1800, Kurszk irányában pedig további több mint 350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Nagyszabású sikeres műveletet hajtottak végre a kelet-ukrajnai Harkiv megyében az ukrán katonai hírszerzés csapatai a Lipci falutól északra fekvő erdőterület felszabadítására – hozta nyilvánosságra szerdán honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A közlemény szerint az ukránok elfoglalták az egyik orosz zászlóalj által ellenőrzött területet, Lipcitől északra megtisztítottak az ellenséges erőktől 400 hektár erdőt, ezenfelül csaknem
egy ezrednyi orosz katonát tettek harcképtelenné, és többeket fogságba ejtettek.
Az MTI szerint a műveletben a hírszerzés alá tartozó Artan és Kraken elnevezésű alakulatok, valamint a Nemzetközi Légió katonái vettek részt.
Az ukrán védelmi minisztérium közleményében arról tájékoztatott szerda este, hogy egy újabb hazai gyártású drón harctéri használatára adott engedélyt. A Csaklun (varázsló) névre keresztelt, új, pilóta nélküli rendszer a tárca közlése szerint egy többfunkciós drón, amely alkalmas a tüzérségi tűz pontosítására.
A drón hatékonyan ellenáll az elektronikus interferenciának, ami fontos tényező a harci küldetések végrehajtásához olyan körülmények között, amikor az ellenség aktívan használja az elektronikus haditechnikát. A Csaklunhoz ukrán programozók olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a drón hatékony irányítását még rossz időjárási körülmények között is
– írta a minisztérium.
Az ukrán 225. különálló rohamdandár sajtószolgálata arról számolt be, hogy az oroszországi kurszki régióban egy orosz páncélozott csapatszállító jármű ukrán harckocsik felé tartott, utóbbiak kilőtték, a rajta lévő orosz katonák pedig fogságba estek. Az ukrán dandár ellentámadásba lendült a rohamot indító orosz csapatok állásai ellen, és elfoglalta azokat – tették hozzá a sajtóközleményben.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 673 ezret, előző nap az orosz hadsereg mintegy 1450 katonát veszített. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 29 tüzérségi fegyvert és 31 drónt – írta az MTI.
Kedves olvasóink!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!