Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne – jelentette ki az MTI szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve, hogy ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.
„A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak” – fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára.
Ukrajna elnöke kijelentette, hogy a meghívással azt üzenné a világ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkva „nem diktálhat új világrendet”.
Az elnök emellett kiemelte a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre – mint mondta – mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb.
A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el. „Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent” – jelentette ki.
Kitért Észak-Koreának az ukrajnai háborúban vállalt szerepére is, és azt mondta, hogy az ukrán hírszerzésnek van információja olyan észak-koreai katonákról, akik „jelenleg is kiképzésen vesznek részt”, hogy aztán az orosz csapatokat támogassák. Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta – a Szovjetunió idején a területére telepített – nukleáris arzenálját, cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt.
Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert, vagy pedig csatlakozik a NATO-hoz.
„Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem” – jelentette ki. Kérdésre válaszolva az ukrán államfő elmondta, a csúcstalálkozón sikerült az EU összes vezetőjével találkoznia, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Üdvözöltük egymást; ez jó dolog” – fogalmazott. Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott „győzelmi tervre”. Leszögezte, hogy a terv célja „Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára”. „Egy nap NATO-tagok leszünk, de elfogadjuk azt is, ha ez csak a háború után lehetséges. Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de minél hamarabb megerősödünk, annál hamarabb lesz béke” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője.
A Bild – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki, atomfegyvereket is érintő beszédével összefüggésben – arról számolt be, hogy egy nyugati tisztviselő korábban közölte: Ukrajna képes lenne heteken belül atomfegyvereket előállítani. A részletekről itt írtunk.
Két ukrán tank megtámadott egy orosz páncélozott járművet az oroszországi Kurszki régióban – írja az Unian.
Az ukrán hadsereg 17. harckocsi dandárjának járművei, T–64-esek vagy T–72-esek, állítólag kétszer is eltalálták az orosz APC-t.
A furcsa csata azzal kezdődött, hogy egy orosz jármű szelte át a mezőt két ukrán harckocsi felé tartva. Hogy az APC legénysége miért hajtott egyenesen a két ukrán tank felé, rejtély, az Unian szerint talán az oroszok összetévesztették az ukrán tankokat a sajátjaikkal, de akár az is lehetséges, hogy az oroszok azt hitték, hogy a tankokat eltalálták, és otthagyták őket.
Mindenesetre a harckocsik közvetlen találatot kaptak, viszont több orosz katonának is sikerült élve kiszállnia a járműből.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a The Pioneer című német lapnak adott interjújában azt mondta, hogy az EU-ban sok politikus óvakodik attól, hogy nyilvánosan kifejezze szimpátiáját Donald Trump amerikai elnökjelölt iránt, mert ez az álláspont nem tartozik a mainstreambe. Szerinte Trump az ukrajnai háború szempontjából is jobb elnöke lenne az Egyesült Államoknak.
Az interjúban Magyarország miniszterelnökét arról kérdezték, hogy miért ő az egyetlen olyan döntéshozó politikus az EU-ban, aki Donald Trump republikánus elnökjelölt győzelmét reméli.
Én vagyok az egyetlen, aki nyilvánosan kifejezi reményét. A többi politikus titokban tartja a véleményét, mivel nem ez a mainstream álláspont
– fogalmazott Orbán Viktor.
„Nézzük a tényeket. Csak két jelölt van. Mindkettőjüknek lehetősége volt négy évig csinálni valamit. Egyiküknek elnökként, másikuknak alelnökként. Ha megnézzük a mérlegüket, nyilvánvaló, hogy Donald Trump sokkal jobb volt, különösen európai szemszögből, mert ő véget vetett a konfliktusoknak. Nem indított új háborút, és igyekezett mindenütt békét teremteni, még a világ legbonyolultabb régiójában, a Közel-Keleten is. Európai szempontból Trump mindannyiunk vezetőjelöltje” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, utalva Kamala Harris demokrata jelöltre.
Ukrajna évszázadok óta vitatott terület – fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök a The Pioneer című német lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.
Az interjú alatt a tudósító megpróbált párhuzamot vonni az 1956-os budapesti események és a jelenlegi ukrajnai konfliktus között. Amikor Orbán azt mondta, hogy Ukrajnában teljesen más a helyzet, megkérdezték tőle, hogy miért gondolja ezt.
Mert Magyarország soha nem volt a Szovjetunió része. Magyarország területén soha nem volt orosz ajkú közösség. Ukrajna több száz éve vitatott terület, ami nagy különbséget jelent Magyarország és Ukrajna között
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A magyar kormányfőnek azt a kérdést is feltették, hogy akkor harcolt-e volna az orosz hadsereg ellen Budapesten, mire Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy „természetesen, az első sorban”.
Orbán Viktor hozzátette, hogy Európa „úgy tesz, mintha az ukrajnai konfliktus a saját konfliktusa lenne, vesztésre áll”. „Ha megnézzük a frontvonal katonai helyzetét és a két hadviselő fél cselekvőképességét, akkor nyilvánvaló, hogy jelenleg vesztes helyzetben vagyunk” – mondta a magyar kormányfő.
Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne – jelentette ki az MTI szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve, hogy ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.
„A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak” – fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára.
Ukrajna elnöke kijelentette, hogy a meghívással azt üzenné a világ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkva „nem diktálhat új világrendet”.
Az elnök emellett kiemelte a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre – mint mondta – mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb.
A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el. „Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent” – jelentette ki.
Kitért Észak-Koreának az ukrajnai háborúban vállalt szerepére is, és azt mondta, hogy az ukrán hírszerzésnek van információja olyan észak-koreai katonákról, akik „jelenleg is kiképzésen vesznek részt”, hogy aztán az orosz csapatokat támogassák. Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta – a Szovjetunió idején a területére telepített – nukleáris arzenálját, cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt.
Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert, vagy pedig csatlakozik a NATO-hoz.
„Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem” – jelentette ki. Kérdésre válaszolva az ukrán államfő elmondta, a csúcstalálkozón sikerült az EU összes vezetőjével találkoznia, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Üdvözöltük egymást; ez jó dolog” – fogalmazott. Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott „győzelmi tervre”. Leszögezte, hogy a terv célja „Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára”. „Egy nap NATO-tagok leszünk, de elfogadjuk azt is, ha ez csak a háború után lehetséges. Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de minél hamarabb megerősödünk, annál hamarabb lesz béke” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője.
Nagyobb támogatást kért csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az országa területének negyedét ellepő aknák és fel nem robbant bombák biztonságos eltávolítása céljából egy svájci konferencián – számolt be róla az MTI.
Az aknamentesítéshez anyagi támogatást nyújtó Svájc ad otthont a héten annak a konferenciának, amelynek keretében mintegy 50 ország meghívott tisztségviselői körében támogatást gyűjtenek a világ aknákkal leginkább elárasztott országának aknamentesítéséhez.
A Világbank tanulmánya szerint a teljes aknamentesítés 34,6 milliárd dollárba (12,7 ezer milliárd forint) is kerülhet.
Az aknamentesítés a mezőgazdasági termelés fellendítésének és az ukrajnai háború kezdete óta elmenekült több millió ember biztonságos visszatérésének alapvető feltétele. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői szerint eddig 399 civil vesztette életét, és 915-en sérültek meg taposóaknák miatt az országban. „Ez óriási mértékű kihívás” – fogalmazott Denisz Smihal a lausanne-i találkozón, ahol „az egész civilizált világot” felszólította, hogy növeljék Ukrajnának szánt támogatásukat az aknamentesítések terén. Elmondása szerint az ukrán aknamentesítési stratégia keretében a folyamat befejezését 2033-ra tűzték ki, de Ukrajnának több segítségre van szüksége, különösen az aknamentesítési munkálatokat végző tízezer ember kiképzése terén, és a terepet az embereknél százszor gyorsabban megtisztítani képes gépek gyártásában.
Ukrajnában már megkezdődött ezeknek gépeknek a gyártása, de az önök segítségére is szükségünk van
– emelte ki Ukrajna miniszterelnöke.
Viola Amherd svájci elnök a találkozón bejelentette, hogy országa további három távirányítású aknamentesítő gépet fog szállítani Ukrajnába. Stanley Brown, az Egyesült Államok politikai és katonai ügyekért felelős államtitkár-helyettese kifejtette, hogy Washington egy Ukrajnával közös újabb aknamentesítési projekt elindítását tervezi. A találkozón az aknamentesítéshez használt gépeket, új felszereléseket, valamint mesterséges intelligenciával működő robotokat és drónokat is bemutattak.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) korábban olyan mesterséges intelligenciával ellátott drónokkal támogatta Ukrajna aknamentesítési projektjét, amelyek a legkisebb aknákat is képesek felismerni. Az ilyen technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt évben 18 ezer négyzetkilométernyi területet sikerült megtisztítani, 137 ezer négyzetkilométerre csökkentve a veszélyes területeket – közölte Jaco Cillers, az ENSZ Fejlesztési Programjának ukrajnai képviselője. Számos területen a frontvonalhoz való közelség miatt nem lehet emberi aknamentesítést végezni, ezeket a területeket az ukrán hadsereg tisztítja meg.
Az Egyesült Államokat és szövetségeseit egyre jobban nyugtalanítja Észak-Korea nukleáris fegyverkezése és fenyegető retorikája, valamint az Oroszországnak nyújtott háborús segítsége – közölte szerdán Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes az MTI szerint.
Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok szerdán bejelentették, hogy nyolc másik nyugati országgal együttműködve létrehoztak egy, az ENSZ Biztonságtechnikai Tanácsának helyébe lépő, Észak-Korea nukleáris rakétafejlesztési programjának megfékezését célzó szankciók ellenőrzésével megbízott testületet.
Oroszország március végén megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Észak-Korea, illetve annak atom- és ballisztikusrakéta-programja elleni szankciók ellenőrzéséért felelős szakértői testület mandátumának meghosszabbítását. Oroszország visszautasította az Egyesült Államok és szövetségesei azon vádjait, amelyek szerint a vétóval kívánja leplezni az ukrajnai háborúhoz Phenjantól vásárolt fegyvereket és rakétákat.
Campbell szerint vannak arra utaló jelek, hogy Észak-Korea katonai és fegyveres segítséget nyújt Oroszországnak az Ukrajnával vívott háborújához, ami szerinte „tovább fokozza Európa instabilitását”.
Ennek előzménye, hogy az ukrán média hónap eleji beszámolója szerint hat észak-koreai katona is volt azok között, akik október 3-án Donyeck megye orosz megszállás alatt álló részén haltak meg ukrán rakétacsapásban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a részletek közlése nélkül azt állította, hogy Észak-Korea katonákkal segíti Oroszországot a háborúban (Campbell szóban nem reflektált ezekre az állításokra).
Az ukrán elnök által bemutatott győzelmi tervet és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.
Az MTI szerint Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta:
Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.
Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok még a hivatali idejének lejárta előtt megállapodásra jutnak az Ukrajnának a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához.
Nyersolajat és cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító orosz tartályhajókra rendelt el kikötési és szolgáltatási tilalmakat tartalmazó szankciókat csütörtökön a brit kormány – közölte az MTI.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés 22 olyan hajóra vonatkozik, amelyek „árnyékflotta” módjára, az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.
A tárca hangsúlyozza, hogy a háború kitörése óta ez a legnagyobb ilyen jellegű brit szankciócsomag az orosz „árnyékflotta” ellen.
Az ismertetés szerint Nagy-Britannia a csütörtöki intézkedéssel együtt eddig 43 orosz tartályhajó ellen rendelt el hasonlót. A szankciók alapján ezek a hajók nem köthetnek ki brit kikötőkben, és nem vehetik igénybe a globális kiterjedésű brit tengerhajózási szektor szolgáltatásait. A brit külügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint az új szankciókkal sújtott orosz tartályhajók az elmúlt egy évben 4,9 milliárd dollár értékű nyersolajat szállítottak.
Ugyanakkor a korábbi brit szankciók által érintett orosz tartályhajók jelentős része kihasználatlanul vesztegel a világ különböző kikötői előtt, és így nem jelent jövedelemforrást az orosz háborús költségvetés számára – fogalmaz csütörtöki tájékoztatásában a londoni külügyi tárca. London és az Európai Unió már 2022 nyarán, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után megállapodott az orosz kőolajat szállító hajók biztosításának együttes és összehangolt tilalmáról.
Az akkori egyezmény gyakorlatilag kizárta az orosz tengeri olajszállítási szektort a londoni Lloyd’s szindikált biztosítási piacáról, amely évszázadok óta a globális tengerhajózás központi biztosítás intézménye. A Lloyd’s List Intelligence nevű, londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum legfrissebb információi szerint szeptemberben rekordmennyiségű olajat szállítottak a cég által „sötét flottaként” nyilvántartott és szankcionált orosz tartályhajók, amelyeknek nincsenek ismert biztosítási kötvényeik.
A Lloyd’s List Intelligence adatai szerint a 670 hajóból álló „sötét flotta” szankcionált orosz, venezuelai és iráni nyersolajat szállít, és ezek közül a múlt hónapban 141 keresett fel orosz kikötőket, amelyekben olajat, üzemanyagot és egyéb finomított termékeket vett fel. A cég szerint ez azt jelenti, hogy az orosz kikötőkbe betérő tartályhajók 55 százaléka tartozott szeptemberben a „sötét flottához”. A Lloyd’s List meghatározása szerint ezek olyan hajók, amelyek 15 évnél régebbiek, tulajdonosi hátterük nem ismert, és kizárólag szankcionált olajtermékek szállítására használják őket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Tanács brüsszeli ülésén való részvétele után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Oroszország mintegy 10 ezer katonát kíván toborozni Észak-Koreából az Ukrajna ellen háborúhoz – írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy hírszerzési jelentések szerint észak-koreai tisztek már az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken tartózkodnak, és orosz katonákkal együtt gyakorlatoznak.
Nem tudom, hogy hány tisztről van szó, de vannak olyan hírszerzési adatok, hogy Oroszország számít ilyen erősítésre
– mondta az ukrán elnök. „Tudom, hogy van egy olyan szándék, hogy 10 ezer katonát képezzenek ki a fegyveres erők különböző ágaiból” – jegyezte meg Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint olyan jelentések is vannak, miszerint Észak-Korea már most egy kontingenst készít elő, hogy harcoljanak Ukrajna ellen.
„Ez már tulajdonképpen egy hivatalos megerősítés, hogy a második országot is bevonják a háborúba, és Oroszország mellett kontingensként Észak-Korea is harcolni fog Ukrajna ellen” – zárta Zelenszkij.
Oroszország hadihajóival próbálja meg elterelni Ukrajna légvédelmét a rakétatámadások alatt, mert azok nem elég hatékonyak rakétakilövésekre − közölte Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője csütörtökön.
Az oroszok több rakétát lőttek ki a Fekete- és Azovi-tengeren állomásozó hajóikról. Az elmúlt hetekben Moszkva fokozta a kikötők és a civil hajók elleni támadásokat Odessza déli részén − írta a The Kyiv Independent.
Dmitro Pletencsuk azt nyilatkozta, hogy Oroszország nem csak támadásra használja a cirkálóikat; alacsony hatékonyságuk miatt többet használják őket a légvédelem figyelmének elterelésére − állítja a szóvivő, majd hozzátette, hogy az orosz tengeralattjárók pedig a part menti bázisok őrzését látják el.
Az orosz flotta eddig mintegy 30 százalékát vesztette el hajóinak az ukrán hadsereg szerint. A Krímből emiatt erőik nagy részét ki is vonták Novorosszijszkba, amely az orosz fekete-tengeri flotta kulcsfontosságú kikötője.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 674 270 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1420 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 17 104 hadműveleti és taktikai drónt, 3446 egység speciális felszerelést és 2620 cirkálórakétát számoltak fel.
Az EU-csúcson prezentálta győzelmi tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint győzelmi terve a legjobb eszköz arra, hogy Oroszországot tárgyalásra kényszerítsék. Zelenszkij diplomatikusan megköszönte az EU eddigi támogatását, ugyanakkor aláhúzta: nehéz tél elé néz Ukrajna, és további segítségre van szüksége.
Október 17-én, csütörtökön gyűltek össze az Európai Unió tagállamainak vezetői, hogy az egynapos EU-csúcson többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervéről is tárgyaljanak, amit az ukrán elnök személyesen prezentál a tagállamok állam- és kormányfőinek. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
A NATO nem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Azonban Volodimir Zelenszkij nem nukleáris elrettentő csomagot jelentett be győzelmi tervének meghirdetése előtt. A brit hadsereg egy volt tisztje szerint a brit erőket a támadástól való félelem miatt vonták ki Ukrajnából, bár az elmúlt héten fontolóra vették, hogy a kiképző csapatait elküldik Nyugat-Ukrajnába. Erről azonban nem született megállapodás.
Egy ukrán parlamenti képviselő úgy véli, hogy több fegyverzet átadására és az ukrán erők növelésére gondolhatott Zelenszkij, de nagy hatótávolságú rakéták bevetésére és fejlesztésére is utalhatott egy ukrán katonai forrás szerint − írta az Unian.
Ukrajna NATO-tagállam lesz, csak az időpontja kérdéses Mark Rutte, a katonai szövetség főtitkára szerint, amit csütörtökön a NATO-csúcstalálkozó előtt osztott meg.
Szerinte jelenleg „úgy tűnik, hogy Ukrajna lesz a NATO 33. tagja”. Viszont a főtitkár nem tartja kizártnak, hogy egy másik ország még Kijev előtt csatlakozna a szövetséghez − írta az Unian.
Mint arról beszámoltunk, három órán át tartó orosz légicsapás érte Kijevet. Az ukrán légierő a Telegramon azt is közölte, hogy az orosz erők egy H–59 típusú irányított levegő-föld rakétát lőttek ki egy meg nem nevezett célpontra az oroszországi Kurszk térségéből, valamint 56 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe – írja az MTI.
Az ukrán légvédelem 22 drónt lelőtt Szumi, Kijev, Poltava, Csernyihiv, Zsitomir, Mikolajiv, Cserkaszi, Odessza és Ternopil megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 27 pedig eltűnt a radarokról „az elektronikus hadviselés aktív ellenintézkedéseinek eredményeként” – áll a közleményben.
A támadás elhárításában az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.
A drónok öt esetben csapást mértek a front menti területek infrastrukturális létesítményeire
– jelentette az ukrán légvédelem.
Az orosz drónok hullámokban és különböző irányokból támadták Kijevet. A Kijev Városi Katonai Közigazgatás közölte, hogy az éjszaka négyszer hirdettek légiriadót a fővárosban, a veszély összesen három és fél órán át tartott.
Kijev Desznyanszkij kerületében kisebb károk keletkeztek egy társasházban, illetve egy óvoda épületében. Áldozatokról, sérültekről egyelőre nincs információ.
Nyikita Klenkovot, az orosz katonai hírszerző ügynökség (GRU) egyik egységének parancsnokhelyettesét ismeretlen támadó lőtte agyon Moszkva területén − jelentette a Moscow Times, amit közölt a The Kyiv Independent.
Az orosz Telegram-csatorna, a Baza arról számolt be, hogy Klenkovra egy út szélén lőttek rá a Moszkvától keletre fekvő Melenki városában. A támadó nyolc lövést adott le egy autóból. A TASZSZ orosz állami média szerint Klenkov „egy hete tért haza” az ukrajnai frontvonalról. A gyilkosság kivizsgálása folyamatban van. Egyelőre nem bizonyítható, hogy politikai merényletről van-e szó.
Júliusban az orosz GRU egy másik tisztjének a lábát felrobbantották egy bombatámadásban Moszkvában. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a független orosz médiának elmondta, hogy szerinte „meghibásodás történt az autóban”.
Az orosz légierő drónokkal támadta Kijevet, ami megrongált egy lakóházat a Desznyánszki kerületben. A támadás következtében három emeleten kitörtek az ablakok, a szobák berendezése is sérült, áldozatokról nem érkezett hír az Unian szerint.
A légiriadó 3,5 órán keresztül tartott Kijevben, az orosz drónokat az ukrán védelem lelőtte, pontos számukról az ukrán fegyveres erők nyújtanak tájékoztatást. Összesen 31 drónt semmisítettek meg Kijev, Csernyihiv, Cserkassz, Poltava és Szumi térségében.
Szerdán a német légierő egy orosz Il−20-as felderítőgépet fedezett fel a légterében. Az orosz repülőgépet rádiókapcsolat és repülési terv nélkül észlelték a Balti-tenger felett. Eurofighter vadászgépek kísérték ki az orosz kémrepülőt − írta meg az Unian.
A Deutsche Welle Telegram-bejegyzése szerint az orosz repülőgép Rügen és Bornholm között tűnt fel a német légtérben, ezért kellett az Eurofightereket riasztani. További jelentések alapján a háború kezdete óta átlagosan három-négy hetente szállnak fel vadászgépek Németországban, mert orosz kémrepülőgépet észlelnek.
Félbeszakadt szerdán a horvát parlament védelmi bizottságának ülése, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában. Az ülést élőben közvetítette az N1 horvát kereskedelmi csatorna.
Az MTI tájékoztatása szerint Ivan Anusic védelmi miniszter kijelentette: mivel Tihomir Kundid vezérkari főnök nem lehetett jelen és nem tisztázhatott olyan kérdéseket, hogy mit jelentene ez a küldetés, valamint, hogy kik és hol vennének részt benne, új ülés összehívását kezdeményezik. Tihomir Kundid részvételét Zoran Milanovic államfő nem engedélyezte.
Ezután a kormányzó többség parlamenti képviselőivel együtt elhagyta a termet, így az ülés határozatképtelenné vált.
Az elnöki hivatalt Nikola Jelic szóvivő és Orsat Miljanic kabinetfőnök képviselte. Miljanic elmondta, a köztársasági elnök korábban sem engedte, és most sem fogja megengedni, hogy a „katonaságot átpolitizálják”.
„Ezekben a kérdésekben a politikusok döntenek, nem a katonák, nekik itt semmi keresnivalójuk, ők parancsokat teljesítenek“ – hangsúlyozta a kabinetfőnök, hozzátéve: meg lehet kérdezni, hogy a hadseregnek szüksége van-e felszerelésre, és a politikusok feladata, hogy ennek eleget tegyenek.
De ne katona értelmezze, hogy a küldetés szükséges-e vagy sem a békéhez, ez szóba sem jöhet. Ha ez demokrácia, vállaljatok felelősséget a döntéseitekért, gyertek ide, és indokoljátok meg őket
– üzente a kormánynak.
Zoran Milanovic korábban nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. Ezt azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök és valamennyi horvát állami intézmény feladata is egyben megvédeni Horvátországot a háborútól, és meghozni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsák az országot a háborús konfliktusoktól.
Éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és azért, hogy megvédje az országot egy esetleges háborús konfliktustól – magyarázta az elnök.
A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök – a hadsereg főparancsnoka – előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.
A kormány ennek ellenére másfél héttel ezelőtt megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot. Andrej Plenkovic miniszterelnök a kormányülésen azt mondta: két tisztet küldenek a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre – hangsúlyozta a kormányfő, és a parlament támogatását kérte a döntéshez.
Joe Biden amerikai elnök újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be a kijevi vezetésnek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésén – közölte a washingtoni Fehér Ház.
Az amerikai elnök hivatala szerint a támogatás egyebek között légvédelmi, illetve földi célpontok elleni, levegőből indítható eszközöket, páncélozott járműveket és Ukrajna számára szükséges lőszereket foglal magában.
Zelenszkij Telegram-oldalán mondott köszönetet Bidennek, illetve az amerikai kongresszus mindkét pártjának, valamint az amerikai népnek a támogatásért. Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy Bidennel megvitatta öt pontból álló „győzelmi tervét” is, amelyet szerdán mutatott be a Verhovna Radában.
Javasoltam megfontolásra a közös fegyvergyártást
– ismertette Zelenszkij. „Megbeszéltük az ukrán katonák további kiképzésének szükségességét is” – tette hozzá.
Ukrajna köszönetet mond az Egyesült Államoknak, „amiért kész segíteni a kijevi vezetésnek megerősíteni helyzetét a tisztességes diplomácia útjára kényszerítve ezzel Oroszországot” – emelte ki Zelenszkij.
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-hoz akkreditált nagykövete szerdai online sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a katonai szövetség egyelőre még nem tart ott, hogy csatlakozási meghívást intézzen rövid távon Ukrajnához. „Ám mint mindig, továbbra is folytatjuk a párbeszédet ukrajnai barátainkkal arról, hogy miként kerülhetnek közelebb a szövetséghez” – tette hozzá.
Magyarország területére 2024. október 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4818 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4439 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vlagyimir Putyin úgy véli, az elhúzódó háború az oroszoknak kedvez, ezzel szemben az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint ez a terv nem biztos, hogy beválik. Ugyan az orosz hadvezetés célja az ukrán védelmi erők kimerítése, valamint hogy ne tudjanak elegendő erőt összegyűjteni ellentámadásaikhoz. Jelenleg az oroszok a Kurszki terület védelmével vannak elfoglalva, miközben folytatják előrenyomulásukat Kelet-Ukrajnában − írta az Unian.
Elemzők szerint az orosz hadsereg az év hátralévő részében tovább folytatja pokrovszki offenzíváját, valamint a Donyecki területen igyekszik visszaszorítani az ukránokat. Egybehangzó vélemény, hogy Putyin folyamatos támadásokat intéz majd Ukrajna ellen, de ez a saját erejét és felszerelését is kimeríti, ezért az offenzívák ütemezése lelassulhat. Emiatt az ukrán védelmi erők átvehetik a kezdeményezést a harctér egyes szakaszain.
Szakértők hozzátették, hogy az anyagi források is végesek Oroszország számára, a végtelenségig nem tudnak katonákat toborozni. Az önkéntesek száma ugyanis csökken − szól a Háborús Tanulmányok Intézetének elemzése. Ezen kívül a hadiipari kapacitás sem tudja a megfelelő gyorsasággal ellátni a veszteségeket, már most is sok esetben egykori szovjet készletet használnak fel, melyek szintén végesek. Emiatt Oroszország aktívan vásárol katonai felszerelést Észak-Koreától és Irántól, valamint Kínától is szerez be fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészeket, ez azonban nem elegendő. Viszont Putyin teljes mozgósítást nem tervez – tették hozzá.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Luhanszki régióban lévő Nevszke és a Donyecki régióban található Krasznij Jar települést – közölte az orosz védelmi minisztérium szerda este.
A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomultak, Ukrajnában 23, a kurszki régióban pedig kilenc megkísérelt ellentámadást vertek vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1800, Kurszk irányában pedig további több mint 350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Nagyszabású sikeres műveletet hajtottak végre a kelet-ukrajnai Harkiv megyében az ukrán katonai hírszerzés csapatai a Lipci falutól északra fekvő erdőterület felszabadítására – hozta nyilvánosságra szerdán honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A közlemény szerint az ukránok elfoglalták az egyik orosz zászlóalj által ellenőrzött területet, Lipcitől északra megtisztítottak az ellenséges erőktől 400 hektár erdőt, ezenfelül csaknem
egy ezrednyi orosz katonát tettek harcképtelenné, és többeket fogságba ejtettek.
Az MTI szerint a műveletben a hírszerzés alá tartozó Artan és Kraken elnevezésű alakulatok, valamint a Nemzetközi Légió katonái vettek részt.
Az ukrán védelmi minisztérium közleményében arról tájékoztatott szerda este, hogy egy újabb hazai gyártású drón harctéri használatára adott engedélyt. A Csaklun (varázsló) névre keresztelt, új, pilóta nélküli rendszer a tárca közlése szerint egy többfunkciós drón, amely alkalmas a tüzérségi tűz pontosítására.
A drón hatékonyan ellenáll az elektronikus interferenciának, ami fontos tényező a harci küldetések végrehajtásához olyan körülmények között, amikor az ellenség aktívan használja az elektronikus haditechnikát. A Csaklunhoz ukrán programozók olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a drón hatékony irányítását még rossz időjárási körülmények között is
– írta a minisztérium.
Az ukrán 225. különálló rohamdandár sajtószolgálata arról számolt be, hogy az oroszországi kurszki régióban egy orosz páncélozott csapatszállító jármű ukrán harckocsik felé tartott, utóbbiak kilőtték, a rajta lévő orosz katonák pedig fogságba estek. Az ukrán dandár ellentámadásba lendült a rohamot indító orosz csapatok állásai ellen, és elfoglalta azokat – tették hozzá a sajtóközleményben.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 673 ezret, előző nap az orosz hadsereg mintegy 1450 katonát veszített. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 29 tüzérségi fegyvert és 31 drónt – írta az MTI.
Kedves olvasóink!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!