Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij szerint három tényező befolyásolhatja az oroszokat a béketárgyalások megkezdésében;
• A BRICS-országok közötti nézeteltérések törhetik össze Putyin vágyait;
• A G7-csoport olyan eszközhöz nyúlna, ami minden eddiginél jobban fájna Putyinnak?;
• Alekszej Navalnij özvegye indulna az orosz elnökválasztásokon;
• Újabb ország csatlakozhat az ukrajnai háborúhoz, ez még Vlagyimir Putyint is aggasztja;
• Hatalmas problémával küszködik Ukrajna, akár 100 évig is elhúzódhat a helyreállítás.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!

Az ukrán elnök szerint Oroszország kemény reakciótól tart Kína részéről az Ukrajnával folytatott háborúban való részvételre Észak-Koreából érkező katonák bevonásának kérdésében. A Kreml szegénységével magyarázta az ország politikájának támogatását – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Szerintem a pénz miatt támogatják Oroszország politikáját, mert Észak-Korea nagyon szegény. A frontra küldik az embereiket

– mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Oroszország, az EU és az USA is óvatos ebben a témában, mert tartanak Kína reakciójától.

De mi megkongatjuk a vészharangot, mert tudjuk, hogy ezek kockázatot jelentenek számunkra

– hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Dél-Korea „nagyon határozott kijelentéseket tett” arról, hogy Észak-Korea lövedékekkel, fegyverekkel és katonai személyzettel segíti az oroszokat. 

Elmondása szerint országa „normális párbeszédet” folytat Dél-Koreával, és elviekben támogatják is Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy elvárja partnereitől a NATO-csatlakozásra való felkérést, remélve, hogy az még a háború alatt megtörténik. Azt is hangsúlyozta, hogy „akármilyen utat is választunk”, jogilag „senki sem fogja a megszállt területeket más államok területeinek elismerni” − írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán csatlakozás feltételeiről, és arról, hogy a folyamat mennyi ideig fog tartani, az elnök azt mondta, hogy ez diplomáciai kérdés. Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna nem tárgyal a NATO-tagságról a megszállt területekért cserébe. 

„Erről nem beszélünk. De úgy tűnik, néhány partnerben lehetnek ilyen gondolatok. Ezért nem kommunikálják velem közvetlenül ezt a kérdést, de a médián keresztül természetesen ellenőrzik. Azt hiszem, minden az ukrán társadalomtól függ” − mondta az államfő. 

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari jelentése szerint kedden a frontvonalon 73 támadást regisztráltak az orosz csapatok részéről, a legnagyobb aktivitás a Pokrovszki szektorban volt, de különösen feszült a helyzet Szelidove közelében – írja az Ukrajinszka Pravda.

Megjegyzik, az oroszok nem hagyják abba a próbálkozást, hogy Ukrajna területének mélyére nyomuljanak, de az ukrán védelmi erők visszatartják őket, jelentős veszteségeket okozva nekik. 

A legtöbb harci cselekményt a Pokrovszki szektorban regisztrálták. Így a nap kezdete óta a megszállók 26 kísérletet tettek arra, hogy kiszorítsák védőinket a Miroljubivka, Promin, Liszivka és Szelidove területén lévő állásaikból. […] A védelmi erők már 16 ellenséges támadást vertek vissza a térségben

– olvasható a jelentésben.

Andrej Kosztyin főügyész közölte, hogy lemond posztjáról, ezt Telegram-csatornáján tette közzé. Állítása szerint több visszaélést tapasztalt az ukrán ügyészség rendszerében − írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Kosztyin nem értett egyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a rokkant- és öregségi nyugdíjak körüli határozatokkal kapcsolatos álláspontjával. Véleménye szerint nemcsak jogszabályi és szervezeti, hanem személyi változásokra is szükség van, hozzátéve a politikai felelősségvállalást is.

„Hálás vagyok Ukrajna elnökének a bizalomért. De ebben a helyzetben helyesnek tartom, hogy bejelentem a legfőbb ügyészi tisztségből való felmentésemet” − közölte Andrej Kosztyin.

Csökkenti a geopolitikai kockázatokat a nemzeti valuták arányának növelése a BRICS-országok közötti elszámolásokban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a csoport kazanyi csúcstalálkozójának keddi nyitónapján fogadta Dilma Rousseffet, az Új Fejlesztési Bank elnökét.

A helyi valutákban történő elszámolások növelése lehetővé teszi az adósságszolgálati kifizetések csökkentését, a BRICS-tagországok pénzügyi függetlenségének növelését és a geopolitikai kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentését, a gazdasági fejlődésnek a politikától való megszabadítását, amennyire ez a mai világban lehetséges

– hangoztatta az orosz államfő.

Dilma Rousseff arról beszélt, hogy a globális Dél országainak szükségük van arra a finanszírozásra, amelyet most meglehetősen nehéz feltételekkel lehet megszerezni.

A BRICS keretein belüli együttműködés nem irányul senki és semmi – sem a dollár, sem más valuták – ellen.

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

Narendra Modi indiai elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust békés eszközökkel kell megoldani, amihez az emberiesség szellemében hazája részéről további segítséget kínált fel. 

A Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfővel folytatott megbeszélésén Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva nagy jelentőséget tulajdonít az afrikai kontinens országaival való kapcsolatok fejlesztésének, valamint hogy mindkét ország az igazságos világrend megteremtését támogatja.

A csúcson 36 ország képviselteti magát, közölük 22 a legmagasabb szinten. Jelen van António Guterres, az ENSZ főtitkára, és másik öt nemzetközi szervezet vezetője.

Az orosz csapatok az elmúlt nap során 260-szor nyitottak tüzet, 41 légicsapást hajtottak végre, és 68 irányított bombát dobtak le lakott területekre az oroszországi Kurszki régióban, ahol augusztus elején kezdett hadműveletet az ukrán hadsereg − hozta nyilvánosságra az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében. 

A jelentés szerint 134 katonai összecsapás volt a fronton, a leghevesebb csaták Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove térségében zajlottak.

Ivan Petricsak, a 24. gépesített dandár szóvivője egy keddi tévéműsorban elmondta, hogy az orosz erők éket vertek az ukrán védelmi vonalba a Donyecki régióban lévő Csasziv Jar városnál. Egyúttal leszögezte, hogy a város elvesztéséről nincs szó, az ukrán erők még mindig ellenőrzésük alatt tartják.

A kelet-ukrajnai országrészben lévő Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe az az 54 éves férfi, aki a régióban lévő Kucserivka falu elleni orosz ágyúzásban sebesült meg.

Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a Zaporizzsja város elleni hétfői orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma háromra, a sérülteké pedig húszra emelkedett.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy leleplezték a déli Mikolajiv megyei Regionális Orvosi és Szociális Szakértői Központ vezetőjét, aki a mozgósítás megkerülésével kapcsolatos korrupciós cselekményeket követett el. A házkutatások során a tisztségviselőnél több mint 450 ezer dollár készpénzt találtak, valamint egy ékszergyűjteményt, amelyet különböző címeken rejtett el.

A pénzeszközök és az értékek jelentős részét fia lakásában rejtették el, aki egy orvosi egyetem gyakornoka. A fiúnál egy orosz útlevelet is találtak, amit az odesszai orosz konzulátuson szerzett be még a teljes körű orosz invázió kezdete előtt − tájékoztatott az MTI.

Vlagyimir Putyin a világ több vezetőjével együtt közel három évvel azután szervez csúcstalálkozót, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt az egész civilizált világ elítélte Moszkvát. Az „autokrata” ezzel azt jelzi, hogy egyáltalán nincs egyedül, és az országok egy formálódó koalíciója áll mögötte – írja a CNN.

A kedden Kazanyban kezdődő háromnapos BRICS-csúcstalálkozó az első ilyen rendezvény azóta, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát – gazdasági érdekek mentén – tömörítő csoport az év elején Egyiptommal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Etiópiával és Iránnal bővült.

A BRICS-országok e heti találkozója messze a legnagyobb nemzetközi fórum lesz, amelyet az orosz elnök az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta rendezett. A találkozó azon nemzetek egyre növekvő közeledésére világít rá, amelyek a globális erőviszonyok megváltozását remélik, egyesek pedig – például Moszkva, Peking és Teherán – közvetlenül szembeszállnak az Egyesült Államok vezette Nyugattal.

Ez utóbbi üzenetet fogja Putyin és közeli partnere, a BRICS-országok legerősebb vezetője, Hszi Csin-ping az elkövetkező napokban sugallni:

Vlagyimir Putyin pénteken újságíróknak nyilatkozva „tagadhatatlan tényként” üdvözölte a BRICS-országok növekvő gazdasági és politikai súlyát, és azt mondta, hogy ha a BRICS-országok és az érdekelt államok együttműködnek, akkor „az új világrend lényeges elemévé válnak”. Azt azonban tagadta, hogy a csoport „Nyugat-ellenes szövetség” lenne.

Több orosz banknál is lejárnak a Visa és Mastercard chipkártyák biztonsági tanúsítványai 2024 végéig, ami fizetési problémákhoz vezethet – közölte a The Moscow Times.

A tanúsítványok érvényességét a Visa és a Mastercard a 2022-es oroszországi kivonulásuk előtt információk szerint meghosszabbította, azonban most a bankok önállóan döntenek arról, hogy elfogadják-e ezeket a kártyákat.

Ez nem érintheti a tömeges ügyleteket, de gondot okozhat a halasztott tranzakcióknál, például a tömegközlekedési jegyek kifizetésénél vagy az offline fizetéseknél, ahol a POS-terminálok nem kapcsolódnak a hálózathoz

– mondta egy pénzügyi szektorból származó forrás a lap szerint.

Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, valamint Gael Veyssiere, Franciaország ukrajnai nagykövete 200 millió euró értékű támogatási megállapodást írt alá a kritikus infrastruktúra helyreállításának és támogatásának elősegítésére, valamint az ukrán gazdaság kiemelt ágazatainak támogatására – olvasható az ukrán gazdasági minisztérium honlapján.

A mai napon aláírtuk az Ukrajna és Franciaország közötti támogatás végrehajtási megállapodását, amely lehetőséget teremt arra, hogy 200 millió eurós támogatáshoz jussunk. E pénzeszközök legfeljebb 50 százalékát a helyreállítási projektekhez szükséges ukrán áruk és szolgáltatások vásárlására fordítjuk. A projekteket az Ukrajnát aktívan támogató francia vállalatokkal szoros együttműködésben fogják megvalósítani, amelyek jelenleg 25 000 embert foglalkoztatnak hazánkban

– fogalmazott Julija Szviridenko, hozzátéve, hogy a megállapodás keretében finanszírozásban részesül többek között az egészségügy, az energiaügyi infrastruktúra és a mezőgazdaság is.

A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából nyújt hitelt Ukrajnának a brit kormány – írja az MTI a londoni pénzügyminisztérium keddi tájékoztatására hivatkozva. A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának eddig jóváhagyott idei 3 milliárd fontos brit katonai támogatáson felül nyújtja.

Ukrajna az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd font (1090 milliárd forint) kölcsönt a katonai célokra fordított költségvetési kiadások finanszírozására – mindenekelőtt légvédelmi és tüzérségi eszközök beszerzésére – használhatja. Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (6170 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az Ukrán Fegyveres Erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.

A tárca ismertetése szerint a hitelcsomagot a szankciók alapján nyugaton zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából finanszírozzák. A nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott károk megtérítésére – áll a brit pénzügyminisztérium keddi tájékoztatásában.

A tárca szerint az orosz vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezete működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket. A brit pénzügyminisztérium adatai szerint az ukrajnai háborúra fordított kiadások az éves orosz költségvetés forrásainak 40 százalékát emésztik fel.

Rachel Reeves a 2,26 milliárd fontos hitelcsomagot bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a zárolt orosz szuverén vagyoneszközök elkobzását jelenti, a hitelt London ezeknek a pénzügyi eszközöknek a hozamából finanszírozza. A brit pénzügyminiszter szerint ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.

Mintegy 60 drónnal támadta az orosz hadsereg keddre virradóan Ukrajnát, az északkelet-ukrajnai Szumi városa elleni légicsapásokban legkevesebb három ember meghalt, köztük gyerekek – közölték kedden városi tisztségviselők és a hadsereg.

Ihor Kalcsenko, Szumi megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyet kedd hajnalban érő légicsapások az egyik lakónegyedet és a létfontosságú infrastruktúrát rongálták meg. A kormányzó képeket is közzétett füstölgő romokról és megrongálódott lakóépületekről. A Szumi megyei katonai közigazgatás jelentése szerint az egyik légicsapás lerombolt egy többemeletes lakóépületet.

A dél-ukrajnai Herszon városában helyi tisztségviselők jelentése szerint egy nő megsebesült, amikor az egyik drón egy buszmegállóba csapódott. Az Ukrajna ellen indított mintegy 60 drónból az ukrán légvédelem 42-t megsemmisített az ország középső, déli és keleti területei felett, tíz légicsapásmérő eszköznek pedig „nyoma veszett” – közölte a hadsereg.

Szumi megyében egyre gyakoribbá váltak az orosz légitámadások azóta, hogy augusztusban az ukrán hadsereg területeket foglalt el Oroszországnak az ukrajnai területtel határos kurszki régiójában.

Ukrán drónok támadtak meg négy üzemet az oroszországi Tula, Tambov és Voronyezs megyékben október 22-én éjjel – állítják az orosz helyi hatóságok a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy légvédelme 11 drónt semmisített meg a Brjanszki, hármat a Belgorodi, kettőt a Kurszki és egyet-egyet a Tulai és Oreli terület felett.

A gyártó honlapja szerint az üzem „az állam számára stratégiai fontosságú termékeket” állít elő, különösen etanolt, amelyet számos termék, köztük robbanóanyagok gyártásához használnak. Az éjszaka folyamán további két szeszfőzdét ért támadás a Tulai területen, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Észak-Korea hétfőn „alaptalan pletykákként” utasította vissza Dél-Korea és Ukrajna vádjait, miszerint katonákat küldenek az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán harcolni – írta a Yonhap dél-koreai hírügynökség kedden. Kim Szong, Észak-Korea ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy országa Moszkvával fennálló kapcsolatai „törvényesek és együttműködők”.

Ez volt az első nyilvános megjegyzés egy észak-koreai tisztviselőtől azóta, hogy a dél-koreai kémügynökség a múlt héten közölte, hogy észak mintegy 12 000 katonát küldött az orosz–ukrán háborúba, és közülük már 1500-an Vlagyivosztokban gyakorlatoznak.

Ami az úgynevezett katonai együttműködést illeti Oroszországgal, küldöttségem nem érzi szükségét, hogy kommentálja az ilyen alaptalan sztereotip pletykákat, amelyek célja Észak-Korea imázsának elcsúfítása és a két szuverén állam közötti legitim, baráti és együttműködő kapcsolat aláásása

– mondta Észak-Korea ENSZ-képviselője az ENSZ New York-i bizottsági ülésén.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén Hwang Joon-kook dél-koreai ENSZ-nagykövet az Észak-Korea és Oroszország közötti növekvő katonai együttműködés azonnali leállítására szólított fel, ami szerinte potenciálisan „aktív hadviselővé teszi Északot a háborúban”.

Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 681 580 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1350 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 9079 tankot,
• 18 119 páncélozott harcjárművet,
• 19 623 tüzérségi rendszert,
• 1234 rakétavetőt,
• 981 légvédelmi berendezést,
• 369 repülőgépet,
• 329 helikoptert és
• 27 111 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 28 orosz hajót, 17 404 hadműveleti és taktikai drónt, 3499 egység speciális felszerelést és 2625 cirkálórakétát számoltak fel.

Magyarország területére 2024. október 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4097 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.

A KNDK közeli szomszédunk, partnerünk, kapcsolatainkat minden téren fejlesztjük, és ez a mi szuverén jogunk. Ez senkiben nem kelthet aggodalmat, mert ez az együttműködés nem irányul harmadik országok ellen. Tovább fogjuk fejleszteni ezt az együttműködést

– szögezte le az orosz elnök szóvivője.

Peszkov egymásnak ellentmondónak nevezte az észak-koreai katonáktól szóló dél-koreai és amerikai kijelentéseket, és mivel szavai szerint az az ukrajnai háborút érinti, azt tanácsolta az újságíróknak, hogy vegyék fel a kapcsolatot az orosz védelmi minisztériummal.

A szöuli külügyminisztérium hétfőn bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában.

A dél-koreai titkosszolgálat a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea októberben 1500 katonát küldött Oroszországba, hogy Ukrajnában vessék be őket, és várhatóan további észak-koreai katonákat is vezényelnek majd az ukrán frontra.

Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Kárpátalján, az ukrán–magyar határon szükség van egy új, nagy áteresztőképességű teherforgalmi határátkelő megépítésére – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Mint mondta, az új átkelőhely nyolcsávos lenne, amely kielégítené a teherfuvarozók igényeit a két ország közötti határszakaszon. Hozzátette, jelenleg folynak a tárgyalások a magyar féllel a projekt megvalósításáról. Az új átkelőhely nemcsak a teherforgalmat, hanem a vasúti szállítást is gyorsíthatná.

Jelenleg öt közúti határátkelőhely működik az ukrán–magyar határszakaszon: Csap, Harangláb, Mezőkaszony, Asztély és Tiszaújlak településeken, a 7,5 tonnánál nagyobb tömegű teherautók viszont csak a Csap–Záhony-átkelőn haladhatnak át.