Oroszország nem fog meghalni, ha Zelenszkij „piszkos bombát” dob Moszkvára, de úgy fog válaszolni, hogy Ukrajna eltűnik – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, kommentálva az Oroszországban terjedő pletykákat, miszerint Ukrajnának már van „piszkos bombája”.
Vologya Zelenszkij nem olyan bátor, mint azt néha gondoljuk. (…) Először is kell némi bátorság ahhoz, hogy megnyomja a piros gombot. Másodszor pedig arra kell gondolni, hogy mi lesz utána. Tehát megnyomta, és aztán mi lesz? Oroszország összeomlik, mert ledob egy piszkos bombát, akár Moszkvára is? Nem, Oroszország nem fog elpusztulni, de olyan választ ad, hogy Ukrajna eltűnik a föld színéről
– fogalmazott a belorusz elnök, Vlagyimir Putyin legközelebbi szövetségese.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Ismeretlenek megtámadták az orosz gárda konvoját a csecsenföldi Groznij külvárosában, egy ember meghalt, egy további pedig megsérült – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az áldozatot kórházba szállították, ahol minden szükséges segítséget megkapott. „Intézkedéseket tesznek a támadók felkutatására és őrizetbe vételére” – írta közleményében az orosz gárda, hozzátéve, hogy a biztonsági erők próbálják megtalálni és őrizetbe venni a támadókat.
A BRICS-csúcson Vlagyimir Putyin felhívást tett közzé, miszerint egy olyan alternatív fizetési rendszer létrehozására van szükség, ami megakadályozná, hogy az Egyesült Államok politikai fegyverként használja a dollárt. Oroszország egy olyan elszámolási és fizetési infrastruktúra létrehozásán dolgozik, ami megkerülné a belgiumi székhelyű SWIFT fizetési rendszert – írja a The Guardian.
Az orosz elnök elmondta, hogy az Oroszország és Kína közötti kereskedelem közel 95 százaléka ma már rubelben és jüanban zajlik. A világgazdaság dollármentesítésére irányuló lépés azonban zavar néhány BRICS-tagot – nevezetesen Brazíliát és Indiát –, akik nem akarják, hogy gyorsan bővülő klubjuk Nyugat-ellenessé váljon.
Agathe Demarais, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szankciós szakértője elmondta: „Ebben a szakaszban nehéz elképzelni a BRICS pénzügyi eszközeinek széles körű fejlesztését és globális elfogadását. Az amerikai dollár uralma a globális valutapiacon mind a kereskedelmi tranzakciók, mind a devizatartalékok tekintetében megrögzött: a globális kereskedelmi tranzakciók több mint 80 százalékát amerikai dollárban számlázzák, és a központi bankok tartalékainak közel 60 százalékát is az amerikai dollár teszi ki.
Egy francia lap szerint utolsó fázisba fordultak a tárgyalások az Auchan oroszországi leánycégének egy helyi vállalat számára történő eladásáról – írja a The Kyiv Independent. Az Auchan azon kevés francia üzletlánc közé tartozik, amelyik a háború kitörése után nem vonultak ki az országból.
Mint írják, 2022 februárjában Oroszország a francia áruházlánc globális értékesítésének 10 százalékát tette ki.
Az Auchan tulajdonosa, a Mulliez holdingvállalat a következő hetekben véglegesítheti az üzletet, de erre még az orosz hatóságoknak is rá kell bólintaniuk. A francia üzletlánc nem a háború miatt, inkább a külföldi cégekre kivetett adók emelése okán döntött úgy, megszabadul az oroszországi leányvállalattól.
Az Auchan 94 hipermarkettel és 138 szupermarkettel rendelkezik Oroszországban, de Ukrajnában is jelen van 43 üzlettel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vett a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Elnökségének ülésén, ahol felszólított a győzelmi terv hromadai (Ukrajna közigazgatási felosztásának alapegysége – a szerk.) szintű végrehajtására – számolt be az Interfax.
A győzelmi tervvel hromadai szinten ugyanazt a munkát szorgalmazom, mint amit az egész állam szintjén végzünk. A régiók, közösségek, városok közötti kapcsolatok alapvetően fontosak ahhoz, hogy más országok közösségei érezzék, mire képes Ukrajna, és hogyan tudjuk közelebb hozni a békét
– mondta Zelenszkij a csütörtök esti videóbeszédében.
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Elnökségének ülésén tartott beszédében az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna megkezdte a partnerekkel való együttműködést a győzelmi terv végrehajtása érdekében. Ezenkívül folyamatban van a munka azokkal a vezetőkkel, kormányokkal és parlamentekkel, akik igazságos békét akarnak.
„Arra kérem Önöket, kedves közösségek, hogy kezdjék meg ezt a munkát más államok régióival, a partnerországok közösségeivel való kapcsolataik szintjén. Ezt a háborút csak együtt nyerhetjük meg” – mondta az elnök a találkozó résztvevőihez fordulva.
Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent az ukrajnai háború kitörése, vagyis a 2022 februárjában indított orosz támadás óta. Az okok között szerepel többek között a kivándorlás és a termékenység csökkenése – írja a Kárpáti Igaz Szó az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) közlése szerint.
Mint írják, jelentésüket az ukrán kormány adatai alapján állították össze, majd hozzáteszik, hogy Ukrajna „már a háború eszkalációja előtt is komoly demográfiai gondokkal nézett szembe, mivel a tömeges kivándorlás miatt a legalacsonyabb népesedési rátával rendelkezett Európában”.
A jelentés szerint az ország társadalma öregedésnek indult, és összlakossága csökkent, amit jelentősen felgyorsított a háború és a veszteségek.
Kiderült, hogy Ukrajnában ma egy nőnek átlagosan egy gyereke születik, ami világszinten is az egyik legalacsonyabb termékenységi mutatónak felel meg, és jóval alatta marad a társadalom reprodukciójához minimálisan szükséges 2,1-es értéknek.
Kiemelték ugyanakkor, hogy Ukrajna példája nem egyedülálló Kelet-Európában, ahol több ország is ehhez hasonló demográfiai gondokkal küzd. Közölték azt is, hogy a háború kezdete óta 6,7 millió ember menekült el Ukrajnából.
A médiában elterjedt információ, miszerint hét ország ellenzi Ukrajna meghívását a NATO-ba, nem igaz, mivel Ukrajna meghívásának gondolatát a NATO-tagállamok túlnyomó többsége támogatja – közölte Szergej Nyikiforov elnöki szóvivő az Interfax szemléje szerint.
A médiában megjelent információ, miszerint hét ország ellenzi Ukrajna meghívását a NATO-ba, nem igaz. Ezek a híresztelések azoknak kedveznek, akik azt a hamis benyomást akarják kelteni, hogy Ukrajna csatlakozása nem élvez széles körű támogatást a szövetség tagjai között. Valójában Ukrajna meghívásának gondolatát a tagállamok túlnyomó többsége támogatja, a többiek esetében pedig aktív érdekérvényesítő munka folyik
– mondta Nyikiforov.
Korábban a Politico meg nem nevezett amerikai és NATO-tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Németország és az Egyesült Államok azon fő országok közé tartozik, amelyek nem sietnek reagálni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólítására, hogy azonnal küldjenek meghívót Ukrajnának a NATO-ba.
Emellett a kiadvány szerint állítólag Magyarország, Szlovákia, Belgium, Szlovénia és Spanyolország is ellenzi a meghívást. Megjegyzik, hogy a szövetség kulcsfontosságú országai attól tartanak, hogy háborúba keverednek Oroszországgal.
Az orosz hadsereg gyalogsági csoportjai a keleti külterületről próbálnak meg beszivárogni a Donyecki területen lévő Szelidove városába, de az ukrán védők tartják a védelmet. Az Ukrán Nemzeti Gárda (NSU) közlése szerint a védelmi erők kiütik az oroszokat, és megakadályozzák, hogy megvethessék lábukat a városban, megfigyelő- vagy tüzelőállásokat létesítsenek – számolt be a Unian.
Megjegyzik, hogy az ellenség aktívan rohamozza Pokrovszkot, és gyakori támadásokat folytat Szelidove irányában.
Az elmúlt 24 órában az oroszok 19 alkalommal támadták Szelidovét, jelentős mennyiségű gyalogságot bevetve. A gárdisták 118 lakost öltek meg, visszaverve ezeket a támadásokat
– jegyezte meg az NSU, közzétéve egy videót a városban zajló harcokról.
A jelentés szerint az oroszok aktív légicsapásokat hajtottak végre Szelidovénél. Emellett a város külső kerületeit rendszeresen tüzérségi fegyverekkel lövik. A Nemzeti Gárda hozzátette, hogy a honvédség október 23-án 38 orosz támadást vert vissza a fronton a Pokrovszki régióban.
„Az Ukrajna által bemutatott győzelmi terv teljes körű végrehajtása után Oroszország ott lesz a békecsúcson” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krími Platform parlamenti csúcstalálkozóján – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy Ukrajna bemutatta partnereinek a győzelmi tervet, amely mindent tartalmaz, ami „az igazságos békét szolgálja”.
Ha a győzelmi terv teljes mértékben megvalósul, akkor Oroszországot látni fogjuk a békecsúcson, látni fogjuk a békeformula megvalósulását. Látni fogjuk, hogy az ENSZ-alapokmány céljai és elvei teljes mértékben helyreállnak
– fogalmazott Zelenszkij.
Mint ismert, John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági ügyekért felelős szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja az igazságos békét Ukrajnában. „Nyilvánvaló, hogy a részleteken még gondolkodunk. Tehát nem fogok minden egyes pontot részleteiben bemutatni. Azt azonban elárulom, hogy – amint azt világossá tettük – támogatjuk Zelenszkij elnök tervét.”
Kórházba szállítottak egy gyalogsági akna detonációja által megsebesült férfit a Herszon régióbeli Beriszlav járásában – tudatta az Ukrajinszka Pravda.
Az 1975-ben született férfi egy gyalogsági akna felrobbanásának következtében sérült meg. Elvesztette a lábát és repeszsérüléseket is szenvedett. A sebesültet kórházba szállították, ahol az orvosok minden szükséges segítséget megadnak neki.
Mostanra már 35 százalékra nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások „a béke elérésének hatékony eszközei, amelyeket most kellene alkalmazni”. Ugyanakkor az ország polgárainak 48 százaléka nem ért egyet ezzel – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A Razumkov Központ felmérése szerint 2023 szeptember–októberében a megkérdezettek 21 százaléka úgy vélte, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalás „a béke elérésének hatékony módja, amelyet most kellene alkalmazni”, míg ezzel 63 százalék nem értett egyet.
2024 szeptemberében az így gondolkodók aránya 35 százalékra nőtt, ugyanakkor a relatív többség (48 százalék) továbbra sem értett egyet ezzel.
Ugyancsak nőtt azok száma, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy a „tárgyalásokat Oroszországgal csak azt követően kell elkezdeni, hogy csapatait a 2022. február 23. előtti vonalakra vonja vissza” (az ilyenek aránya 25 százalékról 37 százalékra nőtt), és 61 százalékról 41-re csökkent azok aránya, akik nem értenek egyet ezzel.
Ugyanakkor csökkent azoknak a száma, akik szerint „Oroszországgal csak azután kellene tárgyalásokat folytatni, hogy az 1991-es határ mögé vonja ki csapatait” (arányuk 61-ről 49 százalékra csökkent).
Ukrajna déli régiójában a lakosok relatív többsége (48 százalék) egyetért azzal, hogy a tárgyalásokat Oroszországgal már most is le lehet folytatni (37 százalék nem így látja). A nyugati régió lakosainak többsége (23, illetve 57 százalék) és a központi régió lakosainak relatív többsége (37, illetve 47,5 százalék) nem ért egyet. A keleti régióban az egyetértők és az egyet nem értők aránya statisztikailag nem különbözik (39, illetve 43 százalék).
Az elemzők által várttal összhangban Oroszországban éves összehasonlításban bővült az ipari termelés szeptemberben.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint szeptemberben az ipari termelés éves szinten az elemzői várakozásokkal összhangban gyorsuló ütemben, 3,2 százalékkal bővült az augusztusi 2,7 százalékos növekedés után. Szeptember volt a 19. egymást követő olyan hónap, amikor az oroszországi ipari termelés éves összevetésben bővülést mutatott – számolt be az MTI.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az idei évre az ipari termelés 2,5 százalékos növekedésével számol, ezen belül a feldolgozóipar 4 százalékos bővülését várja. Oroszországban az ipari termelés 4,1 százalékkal nőtt tavaly a 2022. évi 0,7 százalékos bővülést követően.
Aljakszandr Lukasenka a BRICS-találkozó alkalmával adott interjút a BBC-nek. A belarusz elnököt arról kérdezték, mit gondol azokról a hírekről, miszerint Oroszország észak-koreai katonákat vet be az ukrán háborúban.
Lukasenka mindezt „baromságnak” minősítette, hangsúlyozva, hogy amennyire ismeri az orosz vezetőt, nem próbálna meg rávenni egy másik országot, hogy vonja be hadseregét a háborúba. Amennyiben a jelentések beigazolódnak, az a konfliktus eszkalálódásához vezetne”– tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin kért-e belarusz segítséget, azt válaszolta, hogy „soha, a korábbi és a jelenlegi orosz védelmi miniszter sem vetette fel ezt a kérdést”.
A Herszoni terület Beriszlav járásában kórházba szállítottak egy férfit, aki egy gyalogsági akna felrobbanása következtében sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A férfi elvesztette a lábát, és repeszsérüléseket szenvedett.
„Felhívjuk a régió lakóit, hogy szigorúan tartsák be az aknabiztonsági szabályokat! Ne látogassanak el olyan helyekre, amelyeket még nem ellenőriztek. Ne nyúljanak gyanús eszközökhöz, hanem azonnal hívják a 101-es vagy a 102-es telefonszámot” – figyelmeztetett a herszoni OVA a Telegramon.
A lengyel hatóságok felszámoltak egy bűnszervezetet, amely embereket csempészett Oroszországból és Belaruszból Lengyelországon át az Európai Unió területére. 11 bandatagot őrizetbe vettek – jelentette be csütörtökön az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete, az akcióban részt vevő Europol.
Az október 14-től 16-ig zajló műveletben a hágai székhelyű testület műveleti munkacsoportjának keretében Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, illetve Ukrajna hatóságai is részt vettek.
Az őrizetbe vettek zöme lengyel, orosz és ukrán állampolgár – írja az MTI.
Az ukrán elnöki hivatal cáfolta azt az információt, miszerint hét NATO-ország ellenzi Ukrajna meghívását a szövetségbe, megjegyezve, hogy a tagállamok többsége támogatja az intézkedést – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szerhij Nyikiforov, az Elnöki Hivatal szóvivője elmondta, hogy a médiában megjelent információ, miszerint hét ország ellenzi Ukrajna meghívását a NATO-ba, nem igaz.
Ezek a híresztelések azoknak kedveznek, akik azt a hamis benyomást akarják kelteni, hogy Ukrajna csatlakozása nem élvez széles körű támogatást a szövetség tagjai között. Valójában Ukrajna meghívásának ötletét a tagállamok abszolút többsége támogatja, a többiek esetében pedig aktív érdekérvényesítés folyik
– mondta a szóvivő.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese csütörtökön az X-en a következőket írta: „A lengyelek egy kis verekedésre vágynak. Bezárják a konzulátusunkat és fontolgatják a nagykövetünk kiutasítását. Az 1920-as években az igazságszolgáltatás gyors volt az ellenséges országok követeivel szemben. Példa erre Andrejev, Bljumkin és a szegény német nagykövet, Von Mirbach.”
Végül hozzátette:
Bóbr kurwa!
A bejegyzéséhez egy képet is csatolt, amelyen egy hód látható lengyel zászlóval a kezében.
Those Polacks are cruisin’ for a bruisin’. They’re shutting down our consulate and considering expelling our ambassador. In the 1920s, justice was swift for envoys from enemy countries. Andreyev, Blyumkin and poor German ambassador von Mirbach are examples.
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) October 24, 2024
Bóbr kurwa! pic.twitter.com/OXAaGOnn8v
Hétre nőtt az oroszok által a Kupjanszk piacán csütörtök reggel végrehajtott légicsapás következtében megsérültek száma – írja az Interfax.
„Légibomba csapódott be egy bolt közelében a piacon. Öt nő és két férfi különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett. Az egyik áldozat állapota súlyos” – jelenti a Harkivi Állami Rendőrség kommunikációs osztálya.
A légicsapás következtében a piacon egy kétszintes épület részben megsemmisült, 12 kereskedelmi bódé, óvoda, lakóépület, valamint egy adminisztratív épület megrongálódott.
Az előzetes adatok szerint az orosz fegyveres erők ODAB–1500-at használtak.
A washingtoni orosz nagykövetség elítélte az amerikai kormány döntését, hogy 20 milliárd dollárt utal át Ukrajnának a zárolt orosz vagyon terhére.
Még az átlagember számára is világos, hogy ami most történt, az állampolitikai rangra emelt lopás
– áll a nagykövetség kommentárjában. Diplomaták a döntést a nemzetközi jog durva megsértésének nevezték.
Megjegyezték azt is, hogy az Egyesült Államok által befolyásolt országok egy szűk csoportjának „neokolonialista törekvései” negatív reakciót váltanak ki a világközösség tagjainak többségéből. Ennek megerősítéseként a nagykövetség megemlítette a kazanyi BRICS-csúcstalálkozót, amely arról is szólt, hogy szükség van egy független pénzügyi rendszer létrehozására.
Egy nappal korábban Janet Yellen amerikai és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterek nyilatkozatot írtak alá arról, hogy Washington 20 milliárd dollárt kíván Kijevnek biztosítani a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből származó visszafizetéssel.
Az ukrajnai orosz háború kitörése után az EU és a G7-országok befagyasztották Oroszország mintegy 300 milliárd eurós devizatartalékának csaknem felét, amelyből több mint 200 milliárd euró az EU-ban van. Moszkva ezt egyenesen lopásnak nevezte – írta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Vesztegetés gyanúja miatt őrizetbe vették a Ternopili Kerületi Toborzó és Szociális Támogató Területi Központ vezetőjét. Az Ukrajinszka Pravda forrása szerint Szerhij Jancseszkijről van szó.
Az őrizetbe vételre október 21-én került sor. A bíróság több mint 240 000 hrivnya
összegű óvadék ellenében letartóztatta Jancsetszkijt, és felfüggesztette a szolgálat alól
– közölte az ügyészség.
A nyomozás szerint a 45 éves ezredes jogtalan juttatást követelt egy katonai szolgálatra kötelezett üzletembertől 1000 liter gázolajra szóló, 1000 dollárnak megfelelő kuponok formájában azért, hogy a mozgósítás idejére halasztást kapjon a katonai szolgálat alól.
Az üzletember egy olyan oktatási intézményben tanul, ahol törvényes joga van arra, hogy halasztást kapjon a sorozás alól, a katonatiszt azonban figyelmeztette, hogy csak kenőpénz – az ezer liter gázolajra szóló kuponok – ellenében adja ki neki a halasztásról szóló igazolást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a béketárgyalások megkezdéséhez az ukrán energia-infrastruktúra elleni légitámadások befejezése lehet az első lépés – írja a Kárpáti Igaz Szó a Financial Times alapján.
Ha sikerül eredményeket elérni az energia és a hajózás terén, az már jelezheti, hogy Oroszország készen áll a háború befejezésére
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök alkuajánlatot is tett Oroszországnak: nem támadják tovább az orosz energiaellátást, ha Oroszország is felhagy a hasonló támadásokkal, ami a lap szerint a háború aktív szakaszának a végéhez is vezethet. Az ajánlat magában foglalja a teherhajók elleni támadások felfüggesztését is.
Orosz katonák a Donyecki területen lévő Szelidove város közelében elfogták az Ukrán Nemzeti Gárda négy tagját, majd kihallgatásuk után megölték őket − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
2024. október 6-án a négy katona harci feladatot hajtott végre a Donyecki területen, azonban az orosz csapatok délután egy órakor egy ellentámadásban elfogták őket, majd videóra rögzítették kihallgatásukat. A következő napon az ukrán fegyveres erők visszaszerezték állásaikat, ekkor fedezték fel a katonák holttestét.
Az ukrán főügyészség hangsúlyozta, hogy a hadifoglyok megölése sérti a genfi egyezményeket, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül. Az előzetes vizsgálatot az SBU főigazgatóságának nyomozói végzik a Donyecki és Luhanszki területen.
Arszen Zsumadilov Ukrajinszka Pravdának adott interjújában utalt arra, hogy a hadsereg logisztikai támogatása érdekében kellett létrehozni 2023-ban az állami logisztikai üzemeltetőt, amire azért volt szükség, mert korábban korrupciós botrányok voltak a hadsereg ellátása miatt, mely szerint nem kaptak megfelelő minőségű árut.
Az ügynökség 2023. december elsején kezdte meg munkáját. Több botránnyal kellett megküzdenie, amelyek közül néhány személyesen érintette a logisztikai üzemeltető vezetőit. A szolgáltató olyan vádakkal is szembesült, mint például a katonák rossz minőségű étellel való ellátása, de a beszerzési eljárások sem voltak átláthatók.
Az interjúban azokra a kérdésekre is válaszolt, hogy mennyire elterjedtek a hasonló esetek az ukrán fegyveres erők logisztikájában, sikerült-e megváltoztatni a hadsereg közbeszerzési piacát, valamint hogyan fogadta az Állami Logisztikai Üzemeltető és a Védelmi Beszerzési Ügynökség esetleges egyesítésének ötletét.
Október 23-án este Románia légiriadót hirdetett a dunai Tulcea térségében. A város lakói este figyelmeztetést kaptak arról, hogy az ukrán határ közelében törmelékek hullhatnak az égből – írja az Ukrajinszka Pravda.
A védelmi minisztérium később arról számolt be, hogy 20:45 körül a radar légi célpontot észlelt, ezt követően figyelmeztetést küldtek a lakosoknak, és két román F–16-os vadászgépet vetettek be a helyzet megfigyelésére.
Az azonosítatlan célpont tovább haladt Tulcea város felé, majd 21:00 óra körül eltűnt a jel. 21:20-kor a radarok ismét egy légi célpont jelét észlelték, de valószínűleg nem ugyanaz az objektum volt. Ezt a jelzést körülbelül 21:40-kor veszítették el. 22:16-kor a vadászgépek visszatértek a bázisra.
A Politico szerint nem Németország és az Egyesült Államok az egyetlen akadálya Ukrajna NATO-csatlakozásának; Magyarország, Szlovákia, Belgium, Szlovénia és Spanyolország is ellenáll – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap kifejti, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terve azért ütközik problémába, mert azon alapul, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, és néhány kulcsfontosságú szövetséges nem érdekelt abban, hogy ez megtörténjen.
Julianne Smith, az Egyesült Államok leköszönő NATO-képviselője kijelentette, hogy „a szövetség ma még nem tart ott, hogy készen álljon arra, hogy tagságot vagy meghívást ajánljon fel Ukrajnának”.
Orbán Viktor kormányfő csütörtökön „több mint rémisztőnek” nevezte Zelenszkij győzelmi tervét, korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig azt hangoztatta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása „jó alap lenne a harmadik világháborúhoz”, és megígérte, hogy ebbe „soha nem fog beleegyezni”.
„Az olyan országok, mint Belgium, Szlovénia vagy Spanyolország az Egyesült Államok és Németország mögé bújnak” – mondta egy NATO-tisztviselő. Más Politicónak nyilatkozó tisztviselők hangsúlyozni kívánták, hogy sem az Egyesült Államok, sem Németország nem zárta ki Ukrajna szövetséghez való csatlakozását.
Az ukrán–magyar határszakaszon szerdán 4223-an léptek be Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4746-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnök, különösen az ukrán hadifoglyokkal szemben tanúsított kegyetlenségek kerültek napirendre. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa nyitóbeszéden ismertette, hogy rendszerint az ukrán rabok kínzása, sőt, legalább 177 esetben bizonyított a hadifoglyok kivégzése a jogsértéseket kivizsgáló ügyészi csoport megállapítása szerint.
Sandra Kalniete lett EP-képviselő az EUrologus beszámolója szerint arról beszélt, hogy az oroszok ugyanúgy bánnak a hadifoglyokkal, mint az elítélt gyilkosokkal. A rabok nem tarthatják a kapcsolatot családtagjaikkal, nem jutnak élelemhez, sőt, az is megtörtént, hogy egy ukrán hadifogoly fejének levágását a közösségi oldalakon mutatták be.
A lett képviselő szerint azonban gyakori a nemi erőszak, az elektromos sokkolás, az alvásmegvonás, valamint a hadifoglyok kényszerítése arra, hogy éjszakánként órákon keresztül énekeljék az orosz himnuszt és orosz hazafias dalokat.
Tomász Buczek lengyel képviselő a Patrióták Európáért képviselőcsoport nevében úgy fogalmazott, hogy az oroszok viselkedésének megismerésére volt ideje a kelet-európai népeknek, akiknek rá kellett jönniük, hogy Oroszország „nem érti a nemzetközi szerződések nyelvét”. Valamennyi képviselő amellett érvelt, hogy a bűnösöket kivétel nélkül bíróság elé kell állítani.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szribrjanke és Mikolajivka települést – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.
A tárca közlése alapján az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 21, a kurszki régióban pedig két ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2050, Kurszk irányában pedig több mint 280 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Közös befektetési platform és gabonatőzsde létrehozására tett javaslatot szerdán, a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójának második napján Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja az MTI. Az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a tagja.
A BRICS soros orosz elnöksége nevében, házigazdai minőségében felszólaló Putyin szerint a befektetési platformra azért van szükség, hogy maximalizálni lehessen a BRICS-gazdaságok potenciálját és ki lehessen használni a globális gazdasági növekedés előnyeit.
Ezzel összefüggésben egy új BRICS befektetési platform létrehozását javasoljuk, amely hatékony eszköze lenne gazdaságaink támogatásának, valamint pénzügyi forrásokat biztosítana a globális Dél és Kelet országai számára
– fogalmazott Oroszország elnöke. Vlagyimir Putyin arról is szólt, hogy az általa létrehozni javasolt BRICS-gabonatőzsdéből idővel teljes körű árutőzsdét lehetne kialakítani.
Az orosz elnök azt mondta, hogy a gabonatőzsde megkönnyítené „a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakítását” és lehetővé tenné „a nemzeti piacok védelmét a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a termékek mesterséges hiányának előidézésére irányuló kísérletektől”.
Hszi Csin-ping kínai elnök egyebek között arról beszélt, hogy meg kell akadályozni az ukrajnai konfliktus továbbterjedését és eszkalálódását. „Az elhúzódó ukrán válsággal összefüggésben Kína, Brazília és a globális Dél országai létrehozták a béke barátainak csoportját” – mondta Kína elnöke, hozzátéve, hogy ennek célja, „hogy egyesítse a meghatározó hangokat a béke érdekében”.
A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. Putyin közölte, hogy a nyilatkozatot közös dokumentumként eljuttatják az ENSZ-hez. A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek. A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról „a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében”.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd eurónyi hitel visszafizetésében segíti Ukrajnát – közölte az uniós tanács szerdán.
A tagállamok által jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére használhatók fel, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján hagyta jóvá a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba – írja az MTI.