Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnában már régóta dolgoznak nyugati katonák, viszont Oroszország és Észak-Korea között létrejött egy megállapodás, amely nyílt és nem titkos.
„Semmiképpen nem sérti a nemzetközi jog rendelkezéseit, mert többek között egymás segítségnyújtását jelenti abban az esetben, ha katonai támadást hajtanak végre valamelyik szerződő ország ellen” – idézte a miniszter kijelentését a TASZSZ orosz hírügynökség.
Hozzátette, hogy Moszkva álláspontja teljesen őszinte és nyílt.
Mint írtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben egy sajtóértekezletén közölte hétfőn, megerősítik , hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszki területre telepítették.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója egy televíziós interjúban azt mondta, hogy ebben a pillanatban képtelenség az Oroszországgal való tárgyalásokról beszélni.
Az Orosz Föderáció ragaszkodik ahhoz, hogy joga van büntetlenül gyilkolni, jogában áll szuverén államok területére behatolni, joga van megsérteni más államok szuverenitását, szubjektivitását, területi integritását
– idézte az Unian Podoljakot.
Kiemelte, hogy az oroszok szerint sem anyagi, sem jogi felelősségre vonás nem illeti őket „az általuk elkövetett nagyszabású bűncselekményekért”, és amíg ez a hozzáállás jellemzi őket, addig nem lehet szó semmilyen alkuról.
Az ukrán elnök tanácsadója hangsúlyozta, hogy Oroszországgal nem lehet tárgyalni, de bizonyos tárgyalásokra rá lehet kényszeríteni.
Ehhez az szükséges, hogy a háborút minél inkább Oroszország területére vezessék át, sokkal több csapást mérjenek Oroszország területére, és sokkal több olyan felszerelést szerezzenek, amelyet mind a védelemben, mind a támadó hadviselésben be lehet vetni
– hangsúlyozta Podoljak.
Két lány sebesült meg játék közben a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nyikopolban, amikor Oroszország támadást intézett egy játszótér ellen – írja az Unian.
A Dnyipropetrovszki területi rendőrség tájékoztatása szerint a két lány a játszótéren játszott, amikor délelőtt 11 óra 30 perc körül Oroszország csapást mért a területre.
Abban a pillanatban egy ellenséges kamikaze drón lebegett felettük, és meredeken ereszkedni kezdett. A gyerekek menekülni kezdtek, majd a földre estek, és bekövetkezett a robbanás. A lányok repeszsérüléseket szenvedtek
– olvasható a közleményben.
A gyerekeket mentőautó szállította egy egészségügyi intézménybe, majd a területi kórházba. A jelentés szerint a szülők a robbanás epicentrumának közelében voltak, de nem sérültek meg.
A támadás helyszínére érkező rendőrök rögzítették a bizonyítékokat. A rendőrség emlékeztetett arra, hogy „az ellenség alattomos és cinikus, és a civil lakosság ellen irányítja fegyvereit”, ezért a légi riadó bejelentése esetén azonnal óvóhelyre kell menni.
Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok becslése szerint Észak-Korea mintegy 10 ezer katonát küldött Oroszországba kiképzésre és Ukrajna elleni harci műveletekre, ezekre pedig „a következő hetekben” kerül sor – írja az Ukrajinszka Pravda.
Singh szerint az észak-koreai csapatok egy részét, amelyeknek Oroszországba való telepítését a múlt héten erősítették meg, már átcsoportosították Ukrajnához eső közelebbi területekre.
Egyre inkább aggódunk amiatt, hogy Oroszország ezeket a katonákat harcban vagy az ukrán erők elleni harci műveletek támogatására kívánja felhasználni Oroszországban a Kurszki területen
– fogalmazott Sabrina Singh.
A Pentagon szóvivője szerint Lloyd Austin vezérkari főnök már nyilvánosan figyelmeztetett, hogy az észak-koreai katonák hadviselőnek és legitim katonai célpontnak minősülnének, ha részt vennének az Ukrajna elleni háborúban.
Az orosz agresszió következtében az Ukrajna elleni háború kezdete óta mintegy 60 millió négyzetméternyi lakóterület semmisült vagy rongálódott meg jelentősen – közölte Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, az ukrán Verhovna Rada állami építéssel, regionális fejlesztéssel, helyi önkormányzatokkal és várostervezéssel foglalkozó bizottságának elnöke az Ukrinformnak adott interjújában.
Olena Suljak úgy fogalmazott, hogy míg a háború előtt évente mintegy 10 millió négyzetméternyi lakást adtak át Ukrajnában, addig „a nagy háború három éve alatt elveszítettük azt, amit több mint öt évig építettünk”.
A képviselő hangsúlyozta, hogy ezt az adatot különböző tanulmányok is megerősítik. A Világbank például az ukrán újjáépítési minisztériummal együttműködve 2023 decemberében kár- és veszteségfelmérést végzett, és a lakásszektort találta az orosz–ukrán háború egyik leginkább érintett területének.
Ha háború lesz a NATO és Oroszország között, Finnországot rakétákkal fogják leteríteni, valószínűleg nukleáris rakétákkal – írta vasárnapi X-bejegyzésében Tuomas Malinen finn geopolitikai szakértő, a Helsinki Egyetem professzora.
Ez a fenyegetés a NATO előtt nem létezett. Olyan kib*szott hülyék vagyunk.
– hangsúlyozta a szakértő, utalva a megváltozott helyzetre, amelyet Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való 2023-as csatlakozása eredményezett.
Véleményét a finn vezetés nem osztja, Alexander Stubb finn elnök szerint a jelenlegi geopolitikai környezetben a NATO visszatér elsődleges feladatához, amiért létrehozták: az elrettentéshez, és a keletről, elsősorban Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni védelemhez. Stubb szerint Finnország aktívan részt vesz a szolidaritási tevékenységekben és a szövetség parancsnoki struktúráinak fejlesztésében. Saját fegyveres erői részeként egy erős szárazföldi komponenst hoz létre. Ezenkívül Finnország Svédországgal együtt egy haladó szárazföldi csoport létrehozásán dolgozik a NATO északi szárnyának megerősítésére.
A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó, a más országok által Ukrajnának történő továbbadást akadályozó tilalom felülvizsgálatát – közölte az MTI. Viola Amherd szerint az embargó árt Svájc iparának és biztonságának.
„Úgy gondolom, hogy a svájci ipar érdekében előre kell lépnünk” – fogalmazott Svájc elnöke, aki megválasztását megelőzően a svájci államszövetség védelmi miniszteri pozícióját töltötte be. „A tilalom nehézségeket okoz, mert egyes országok, mint például Hollandia, úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak Svájctól fegyvereket, mivel azokat nem adhatják tovább szabadon, és én ezt megértem” – tette hozzá.
Ha problémánk lesz a fegyveriparban, az azt jelenti, hogy biztonságpolitikai problémánk is lesz, mert fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges technológiával és a know-how-val
– mondta Viola Amherd, hozzátéve, hogy Svájc – amely a globális konfliktusokban békeközvetítőként lép fel – soha nem szállítana közvetlenül fegyvereket egy háborúban álló országnak.
A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Svájc a régóta fenntartott semlegességi politikája ellenére 2022-ben a világ 14. legnagyobb fegyverexportőre volt. A svájci fegyvereladások 2023-ban visszaestek, a bírálók az ország semleges politikáját okolják ezért. Viola Amherd szerint Svájcnak többet kell befektetnie a biztonságba szerte Európában, és azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait az ország partnereivel, köztük a NATO-val. „Az elmúlt 30 évben Svájc nem fektetett eleget a védelmébe, ezért az országnak fel kell zárkóznia” – mondta az elnök.
Oroszországban rekordalacsony, 2,4 százalékos a munkanélküliségi ráta – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó hétfői moszkvai tanácskozáson az MTI szerint.
Oroszországban a munkanélküliség már harmadik hónapja rekordalacsony szinten, 2,4 százalékon áll. Ami különösen fontos, a 25 év alatti fiatalok körében csökken a munkanélküliség, ez most kevesebb mint kilenc százalék
– fogalmazott Oroszország vezetője.
Vlagyimir Putyin szerint az ipar, beleértve a csúcstechnológiai szektort is, a tervezettnél gyorsabban növekszik. Közlése szerint az ipari termelés növekedése 2024 első nyolc hónapjában 4,5 százalékos volt. A feldolgozóipar 8,1 százalékkal, a gépgyártás pedig csaknem 20 százalékkal bővült. Az elnök elismerte, hogy az orosz gazdaságban még mindig fennáll az egyensúlyhiány, amit a nehéz körülményekkel hozott összefüggésbe.
Ebben közrejátszanak mind a külső szankciók, mind a saját strukturális korlátaink, beleértve a szakember- és technológiahiányt, a logisztikát. Ezek a tényezők egyebek között a fogyasztói árak dinamikájában is tükröződnek
– mutatott rá az orosz államfő, aki hangoztatta, hogy a hatóságok feladata a kínálati oldali gazdaság fejlesztése, az áruk és szolgáltatások kibocsátásának növelése, új beruházási projektek indítása és modern munkahelyteremtés minden ágazatban. Az orosz elnök előrejelzésekre hivatkozva kijelentette, hogy az orosz GDP az idén várhatóan 3,9 százalékkal nő, ami magasabb a világátlagnál.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnában már régóta dolgoznak nyugati katonák, viszont Oroszország és Észak-Korea között létrejött egy megállapodás, amely nyílt és nem titkos.
„Semmiképpen nem sérti a nemzetközi jog rendelkezéseit, mert többek között egymás segítségnyújtását jelenti abban az esetben, ha katonai támadást hajtanak végre valamelyik szerződő ország ellen” – idézte a miniszter kijelentését a TASZSZ orosz hírügynökség.
Hozzátette, hogy Moszkva álláspontja teljesen őszinte és nyílt.
Mint írtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben egy sajtóértekezletén közölte hétfőn, megerősítik , hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszki területre telepítették.
Vovcsanszkban az épületek csaknem 80 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott, miután Oroszország offenzívát indított a város ellen – derült ki a Bellingcat és az AFP október 28-án közzétett közös vizsgálatából, amelyet a The Kyiv Independent ukrán hírportál szemlézett.
A vizsgálat szerint a műholdképek alapján a város összes épületének mintegy 60 százaléka megsemmisült, 18 százaléka pedig részben megrongálódott. Szeptember végére az épületek mindössze 22 százaléka maradt épségben.
Az egykor 17 ezer lakosú város a Harkivi területen mindössze 5 kilométerre található az orosz határtól. Vovcsanszk települését 2022 őszén szabadították fel az ukránok, majd 2024 májusától, miután Oroszország újabb előrenyomulásba kezdett, a város ismét súlyos harcokkal nézett szembe, miközben sok lakos arra kényszerült, hogy elmeneküljön otthonából.
Teljesen alaptalan a vád, miszerint Oroszország beavatkozott a georgiai parlamenti választásokba, a Kreml ezt határozottan visszautasítja – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak az MTI szerint.
„Határozottan visszautasítjuk az efféle vádakat” – mondta kérdésre válaszolva Peszkov.
Sok ország esetében már szabványnak számít, hogy azonnal beavatkozással vádolják meg Oroszországot. Nem, ez nem igaz, nem volt semmilyen beavatkozás, és a vádak teljesen megalapozatlanok
– mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem avatkozik be a georgiai belügyekbe, és nem is szándékozik ilyet tenni. Rámutatott ugyanakkor, hogy több európai politikai erő megpróbált befolyást gyakorolni a választásokra. „Ezt senki sem titkolta, erről nyilvános bejelentések voltak” – mondta.
Hozzátette, hogy kísérletek történnek a georgiai belpolitikai helyzet destabilizálására, amiről szintén nyíltan beszélnek.
A georgiai parlamenti választást, amelyen 18 párt vett részt, a 12 éve kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt nyerte meg, a szavazatok mintegy 53 százalékával.
A parlamentbe bejutó négy ellenzéki párt elutasította a választás eredményének elfogadását. Szalome Zurabisvili georgiai elnök szerint a voksolást meghamisították, ami „Georgia Oroszországnak való alárendelését” jelenti, és tiltakozásra szólított fel.
Pascal Allizard, az EBESZ megfigyelői missziójának vezetője a választásokat jól szervezettnek minősítette, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfigyelők számos jogsértést regisztráltak.
A finn bűnüldöző szervek megkezdték az orosz állami tulajdon elkobzását Helsinkiben – közölte hétfőn az Interfax orosz hírügynökség a Helsingin Sanomat című finn napilap értesüléseire hivatkozva.
Az egyik ingatlan a Helsinki területén található orosz állami Tudományos és Kulturális Központ
– derül ki a finn médium tájékoztatásából.
Az ingatlanok tulajdoni lapja és a terhelési nyilvántartás szerint a lefoglalás múlt hét csütörtökön lépett hatályba, amikor egy 3326 négyzetméteres telket is lefoglaltak. Az orosz tulajdonban lévő vagyontárgyak lefoglalásának hátterében az áll, hogy egy ukrán energetikai vállalat kártérítési igényt nyújtott be Oroszország ellen – olvasható az Interfax beszámolójában.
Az ukrán frontra küldött észak-koreai csapatok nem Kim Dzsongun hadseregének elit képviselői. A hírszerzés és a videófelvételek azt mutatják, hogy a katonák között sok tinédzser és fiatal felnőtt van, akik valószínűleg újak a szolgálatban. Alacsonynak és vékonynak tűnnek, ami az alultápláltságra utal – számolt be a Wall Street Journal cikke alapján a Korrespondent.
A lap szerint a katonákat a dél-koreai hegyek körülményeire képezték ki, a különleges erők feladatára összpontosítva, amely nem egészen alkalmas katonai műveletekre Ukrajna síkvidékein. Felszerelésük elavult, és maguk a katonák talán soha nem hagyták el az országot.
A dél-koreai védelmi miniszter „ágyútöltelékes zsoldosoknak” nevezte őket.
Mint írtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben egy sajtóértekezletén közölte hétfőn, hogy megerősítik, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszki területre telepítették.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzájárulását adta Andrij Kosztyin főügyészi tisztségből való felmentéséhez – írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrij Kosztyin főügyész a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács október 22-i ülése után jelentette be lemondását, miután leleplezték, hogy számos ügyész jogosulatlan juttatásokat kapott.
A lap felidézte, hogy október 4-én a bűnüldöző szervek munkatársai illegális meggazdagodás miatt leleplezték a Hmelnyickiji Területi Egészségügyi és Szociális Szakértői Központ vezetőjét, Tetjana Krupát és fiát, Olekszandr Krupát, a területi nyugdíjalap tisztviselőjét.
Jurij Butuszov újságíró, a Censor.Net főszerkesztője megállapította, hogy Tetjana Krupa a Hmelnyickiji terület 49 ügyészének, élükön Olekszij Olajnik területi ügyésznek rokkantsági igazolást állított ki.
Olijnik maga is megerősítette a rokkantságról szóló információkat, de tagadta az újságírók információit, miszerint azt törvénytelenül kapta volna. Később azonban ő maga kérte, hogy menesszék a posztjáról.
A legfejlettebb ipari államok küzdenek a ténnyel, hogy az Oroszország ellen elrendelt gazdasági büntető intézkedések viszonylag könnyen megkerülhetők, ezért egyéb országokat is figyelemmel kell kísérniük, elsősorban Kínát, Iránt, de Indiát is – írja a Euronews.
A G7-országok miniszterei, a hét ország jegybankjának vezetői, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az OECD vezető tisztségviselői szombaton Washingtonban úgy határoztak, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak megakadályozására, hogy Oroszország továbbra is kikerülje az Ukrajna megtámadása óta bevezetett szankciókat.
A lap szerint az büntetőlépések főként pénzügyi jellegűek lesznek.
Sajtóértesülések szerint a Moszkva jövedelemszerzési lehetőségeit a globális piacokon, kivált az energiahordozók és a ritkafémek terén igyekeznek korlátozni. Ennek pedig fő eszközeként a harmadik országok kisebb vállalataira és pénzintézeteire helyezendő nyomást vagy szankciós fenyegetést említik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 12023. számú törvényt, amely lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgárok és hontalan személyek szerződéses alapon csatlakozzanak az Ukrán Fegyveres Erőkhöz, a Nemzeti Gárdához és az állami közlekedési szolgálathoz – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
A törvény értelmében külföldiek és állampolgárság nélküli személyek különleges ellenőrzés után köthetnek szerződést. Az ellenőrzést az ezután alakuló külföldiek toborzási központja végzi majd, amelynek megalakítását a kormány szabályozza.
Az alábbi szempontok alapján vizsgálódnak:
A törvény értelmében külföldiek és hontalanok is betölthetnek tiszti pozíciókat az ukrán hadseregben.
Az intézkedésekre, mint írták, a jelenlegi katonai helyzet és a frontvonalon kialakult bonyolult szituáció miatt van szükség.
Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a kurszki régióba telepítették – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
Mark Rutte sajtóértekezletén közölte, hétfőn Dél-Korea delegációja tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot és más indiai- és csendes-óceáni partnereket, Ausztráliát, Japánt és Új-Zélandot Észak-Korea növekvő részvételéről Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
Rutte kijelentette: az észak-koreai csapatok bevetése, azaz Phenjan Oroszország illegális háborújában való részvétele jelentős eszkalációt, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését és Oroszország háborújának veszélyes kiterjesztését jelenti. A NATO-főtitkár közölte: a katonai szövetség felszólítja Oroszországot és Észak-Koreát, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel az akciókkal, az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése ugyanis mind az indiai- és csendes-óceáni, mind az euroatlanti biztonságot fenyegeti.
Jurij Ignat, az ukrán légierő egyik szóvivője arról számolt be a Facebookon, hogy a háború első heteiben az ukrán pilóták a Brjanszki területre repültek és „merész műveleteket” hajtottak végre Oroszország légterében – írja az Unian.
Az első hetekben a pilóták nem egyszer sikeresen Brjanszk közelébe repültek, és logisztikai területekre mértek csapásokat több irányban. Merész és bátor műveleteket hajtottak végre
– írta.
Az ukrán légierő szóvivője arról is beszámolt, hogy a háború kezdetén az ukrán pilótáknak nem voltak „vörös vonalaik”, és a merész küldetések rendkívül fontosak voltak az invázió első napjaiban.
Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Oroszországgal határos NATO-tag Norvégia korábban már bejelentette, hogy növeli az ország védelmi kiadásait. A norvég hadsereg hétfőn be is jelentette, hogy
Norvégia több mint négymilliárd korona (136 milliárd forint) értékben közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták beszerzéséről állapodott meg az amerikai hatóságokkal.
A norvég védelmi minisztérium kereskedelmi és műszaki beszerzési hivatalának (NDMA) közleménye szerint az AIM–120C–8 AMRAAM légvédelmi rakétákat a földi légvédelemben, valamint az F–35A vadászgépek fegyverzetéhez is felhasználhatják majd.
Bjoern Arild Gram norvég védelmi miniszter a közleményben hangsúlyozta, hogy „több és korszerűbb rakétával a norvég hadsereg jobban meg tudja majd védeni az országot a légitámadások ellen”.
Az MTI szerint a mostani rakétavásárlás Norvégia eddigi legjelentősebb egyedi fegyverbeszerzései közé tartozik.
Sándor Fegyir, a budapesti ukrán nagyköveti poszt várományosa – potom másfél éve – a 444-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az ukránok – akárcsak a magyarok 1956-ban – már győztek, nem számít, hogy a háború még tart, ugyanis „megtalálták a helyüket a világban”, és ez az igazi győzelem.
Bárhogyan hangoztatják, hogy a magyarok nem szállítanak fegyvert Ukrajnának, attól még a Magyarországon gyártott fegyverek jó része az ukránokhoz kerül
– mondta Fegyir, hozzátéve, hogy továbbra sem tartja oroszbarátnak Orbán Viktort, ugyanis nem az a lényeg, amit mondanak, hanem a tettek alapján ítélkezik. És ezek alapján Magyarország nyújtja a környező országok közül a legtöbb kedvezményt Ukrajnának.
Arra is kitért, hogy egy 100 milliós ország háborúzik egy 20 millióssal, de ettől még „nem fáradtak bele a háborúba”, hiszen a hazájukat védik, az oroszok pedig „csak egy ideológiáért” harcolnak. A NATO-csatlakozást nem mindenképpen tartja szükségesnek Ukrajna számára, viszont a 2022-ben megindított uniós csatlakozással már egyetért, hiszen
az Európai Unió már annyit fektetett Ukrajnába, hogy azt képtelenség lenne visszafizetni, cserébe van kiváló termőföldünk, képzett, tehetséges, keresztény lakosságunk. Ukrajna ajándék lesz Európa számára.
Arról is beszélt, hogy a fronton semmiféle konfliktus nincs a magyarok és az ukránok között, és Kárpátalján is ugyanez a helyzet. A problémák akkor jönnek, ha nincsenek kapcsolatok. Mindeközben a kárpátaljai magyarok fogyásáról azt mondta, hogy „ha elvész egy közösség kulturális identitása, akkor a település létezésének a tartalma üresedik ki”, és ha nincs mit átadni a következő nemzedéknek, az az igazi probléma.
A lengyel hatóságok a poznani konzulátus bezárásával kapcsolatban három orosz diplomatát köteleztek az ország elhagyására, a jegyzék nem a technikai személyzetre vonatkozik – közölte Szergej Andrejev lengyelországi orosz nagykövet a RIA Novosztyival.
Korábban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter közölte, hogy visszavonta a poznani orosz konzulátus engedélyét, a személyzetet pedig „nemkívánatos személyeknek” nyilvánították. Ezt azzal magyarázta, hogy őrizetbe vettek egy szabotőrt, aki Wroclawban gyújtogatásokat tervezett, állítólag az orosz biztonsági szolgálatok megbízásából. Erre vonatkozóan azonban nem mutatott be bizonyítékokat.
A konzulátus bezárására november 30. éjfélig adtak haladékot.
Narendra Modi indiai miniszterelnök befolyásolhatja a háború végét, mivel népesség, befolyás és gazdaság tekintetében egy nagyon nagy állam vezetője – véli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Modi befolyásolhatja a háború végét. Ez az ő nagy értéke bármely konfliktusban. Ez India nagy értéke, hiszen másfél milliárdos a lakossága, amely valóban hatással van erre
– mondta Zelenszkij a The Times of India című lapban hétfőn megjelent interjúban.
Az elnök szerint Oroszország gazdaságának blokkolása, az olcsó energia és az orosz katonai-ipari komplexum munkájának akadályozása Oroszország kisebb harcképességéhez vezetne, és rövidebb időt adna az Ukrajna elleni háborújukhoz is.
Zelenszkij abban is bízik, hogy a G20-ak vezetői „a háború befejezésénél helyére tudják tenni Putyint”. Az elnök hozzátette, hogy nem beszélni, hanem cselekedni kell, mert a mindennapos háború embereket öl.
Ma, október 28-án elhunyt az arab szíriai származású ukrán multimilliomos, Adnan Kivan. A 61 éves üzletember haláláról a KADORR Group Corporation számolt be, amelynek alapítója volt. A beszámolót a Unian szemlézte.
Ma elhunyt Adnan Kivan, a KADORR Group Corporation alapítója, a legnagyobb ukrajnai arab befektető, aki sikeres üzleti projektekről, szociális kezdeményezésekről, valamint jótékonysági és mecenatúráról volt ismert. Imával az ajkunkon búcsúzunk tőle, mert nem megosztotta, hanem egyesítette az embereket, és hitt abban, hogy minden Isten akarata
– áll a vállalat közleményében. Nem hivatalos jelentések szerint az üzletember súlyos betegség következtében halt meg.
Nyílt források szerint Adnan Kivan befolyásos szíriai családban született, Odesszában tanult, a KADORR Group vállalat, a The Kyiv Post kiadvány és az odesszai 7-es csatorna alapítója (ez a csatorna nemrég jelentette be tevékenységének megszüntetését). Az üzletember pénzén épült az Odessza központjában található Arab Kulturális Központ, emellett több tucat lakópark, bevásárló- és üzletközpontok.
2021-ben a Forbes 240 millió dollárra becsülte Adnan vagyonát (a 42. leggazdagabb ember Ukrajnában és a leggazdagabb odesszai volt ezzel). Források szerint maga az üzletember 1 milliárd dollárra becsülte vagyonát, családjának több mint 40 lakóparkja van Odesszában és Kijevben.
Az üzletember nevéhez több botrány is fűződik. Különösen Odessza polgármesterével került konfliktusba, aki szemrehányást tett neki a város illegális beépítése miatt. Utóbbi korrupcióval vádolta a helyi hatóságokat, különösen azért, mert a Kadorr egy sürgősségi kórházat épített a városban, azt Odesszának adományozta, a hatóságok pedig magánkézbe adták a kórházat.
Ételadománnyal és tanácsadással segíti a menekült gyermekeket az őszi szünet kezdetén a Gyermekétkeztetési Alapítvány és a Magyar Református Szeretetszolgálat – közölték közös sajtómeghívójukban.
Az őszi szünet első napján az alapítvány vezetői az MRSZ munkatársaival közösen 100 menekült gyermek számára gazdagon megtöltött élelmiszercsomagokat adnak át a Gyermekétkeztetési Alapítvány felajánlásával, valamint kísérőprogramként a Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és Gimnáziumban egész napos kreatív foglalkozásokkal, a szülők számára pedig átfogó, a magyarországi tartózkodást támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos előadással készülnek a karitatív szervezetek képviselői.
Mint írták, a Magyar Református Szeretetszolgálat két és fél éve, az orosz–ukrán háború kitörésének első napja óta segíti a hazánkba érkező menekülőket és a Kárpátalján maradó családokat, legyen szó akár élelemről, szálláshelyről, gyógyszeradományról vagy óvóhelyek biztosításáról. Azt is közölték, hogy
a háború érintettjeinek megsegítésére kiadott adományok mennyisége mára meghaladja a 2100 tonnát, ennek több mint fele közvetlenül a határon túli területekre került.
A Magyar Református Szeretetszolgálat fontos szerepet vállal a hazánkba menekült családok integrációjának elősegítésében is: többek között közösségi programokat, egészségügyi támogatást és a magyar nyelv oktatását is biztosítják az ukrán családok számára, akiknek gyermekei idén ősszel már a harmadik tanévüket kezdhették meg magyarországi oktatási intézményekben. A menekült gyermekek megsegítéséhez csatlakozott a Gyermekétkeztetési Alapítvány is, amely szívügyének tekinti a hazánkban élő rászoruló gyerekek megsegítését.
Az orosz hadsereg csak az elmúlt egy hétben több mint 1100 irányított légibombát, több mint 560 drónt és csaknem 20 különféle típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára – tudatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Oroszország nem hagyja annyiban az Ukrajna elleni terrort. Napi szintű agressziót tanúsít népünk, városaink és falvaink ellen különböző fegyverekkel
– idézi a Kárpáti Igaz Szó az államfőt, aki azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán vezetés aktívan együttműködik partnereivel Oroszország megállítása érdekében.
Azért dolgozunk, hogy megállítsuk az ellenséget, megerősítsük Ukrajnát és maximális védelmet nyújtsunk népünk számára, hogy az orosz terror megszűnjön
– tette hozzá. Az ukrán légierő jelentése szerint október 27-én az orosz hadsereg 80 Shahed típusú támadódrónt indított Ukrajna ellen. A légi harc során az ukrán légvédelem 41 drónt semmisített meg Ukrajna tíz különböző régiójában.
Drasztikus sorozásba kezdett az ukrán hadsereg: rendszeresen járják az éjszakai klubokat, bárokat és szórakozóhelyeket, hogy a behívó elől kibújó fiatal férfiakat elvigyék a hadseregbe. A The Wall Street Journal cikke szerint elsősorban Kijevben és Odesszában razziáznak a sorozótisztek.
Erre amiatt van szükség, mert elég sok influenszer és híresség kerüli a hadsereget és nem hajlandó a frontra menni. Szórakozni viszont ők is eljárnak. A front keleti részein az oroszok óriási túlerőben vannak, ezért van szükség egyre több emberre, hogy a súlyos veszteségeket pótolni tudják. Aki eddig hajlandó volt a hazáját szolgálni, az vagy már a hadseregben van, vagy pedig életét is vesztette a lassan 3 éve tartó öldöklő háborúban.
Kijev egyre gyorsabb ütemben veszíti el a katonákat, a toborzási kedv viszont folyamatosan csökken. Ma már csak alig húszezer új katonát tudnak beléptetni a hadseregbe havonta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban 14 új brigád felállítását indítványozta, amelyekkel szerinte áttörést érhetnek el a frontokon. Ebből mindössze négyet tudtak eddig feltölteni emberekkel.
Szerbia 8,4 millió euró értékben generátorokat és transzformátorokat biztosít Ukrajnának humanitárius segélyként – írja az Interfax Alekszandar Vucsics szerb elnök bejelentése alapján.
Generátorokat és transzformátorokat gyűjtöttünk össze 8,4 millió euró értékben Ukrajna számára
– mondta az elnök.
Elmondása szerint a segélyt az új ukrajnai szerb nagykövet fogja átadni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a korhatár lejárta ellenére egy évvel meghosszabbította az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottság vezetőjének, Alekszandr Basztrykinnek a szolgálati idejét, aki augusztusban töltötte be 71. életévét. Megjelent az ehhez kapcsolódó államfői rendelet is.
A vezető közszolgálati idejét a rendeletben foglaltak szerint 2025. augusztus 27-ig hosszabbították meg – idézi a TASZSZ a dokumentumot.
Baszttrykin 2011. január 15. óta tölti be az orosz állami nyomozó hatóság vezetői szerepét.
Az elmúlt 24 órában az ukrán védelmi erők 1680 orosz katonát, 7 harckocsit, 40 páncélozott járművet, 51 tüzérségi rendszert, valamint 114 járművet és hadieszközt számoltak fel – írja az Interfax az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése alapján.
A lap összesítése szerint így az orosz hadsereg vesztesége összesen 690 720 fő, 9120 harckocsi, 18 395 páncélozott jármű, 19 872 tüzérségi rendszer.
Az ukrán haditengerészet szerint október 28-án, hétfő reggel óta Oroszország nem indított hadihajókat vagy rakétahordozókat a Fekete- és az Azovi-tengerre – írta meg az Interfax.
Reggel 6 órakor a Fekete-tengeren nincsenek ellenséges hajók és az Azovi-tengeren sincsenek ellenséges hajók. A Földközi-tengeren két ellenséges hajó van, amelyek közül mindkettő a Kalibr cirkálórakéták hordozója, összesen legfeljebb 24 rakétával
– áll a jelentésben.
Emellett az elmúlt nap folyamán a Kercsi-szoroson át 4 hajó lépett be a Fekete-tengerre, amelyek közül 3 továbbhaladt a Boszporusz felé, és 12 hajó lépett be az Azovi-tengerre, amelyek közül 4 a Boszporuszból indult.