Kijev európai partnerei egyre inkább olyan megállapodásra készülnek, amely magában foglalhatja Ukrajna egyes területeiről való lemondását biztonsági garanciák fejében – jelentette a The Washington Post november 13-án 10 jelenlegi és volt nyugati tisztviselővel készített interjúkra hivatkozva.
A hír a csatatéren tapasztalható fokozódó ukrán kudarcok és az Egyesült Államok támogatásával kapcsolatos bizonytalanságok közepette látott napvilágot, Donald Trump megválasztását követően. A megválasztott amerikai elnök ugyanis ígéretet tett arra, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak, amely fokozta az az iránti aggodalmakat, hogy Ukrajna fájdalmas engedmények felé sodródhat.
Miközben az Egyesült Államok hivatalos retorikája, Ukrajna teljeskörű támogatását jelenti, a területátadás gondolata csendben egyre nagyobb teret hódít a nyugati tisztviselők körében, annak ellenére, hogy egy ilyen megállapodás részletei továbbra is tisztázatlanok – írja a lap Gerard Araud, egykori francia amerikai nagykövet nyilatkozatára hivatkozva.
A javaslatot állítólag a „földet a békéért” helyett „biztonságot a békéért” kifejezésre változtatják, hogy hangsúlyozzák a biztonsági garanciák szükségességét, amelyek megakadályozzák a további orosz agressziót.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének nagyjából egyötödét foglalja el délen és keleten. Kijev többször is kijelentette, hogy a NATO-ba való belépés a legbiztosabb módja a jövőbeli háborúk elkerülésének, de a javaslatra számos szövetséges elutasítóan, vagy hidegen reagált. A gyors csatlakozás most még valószínűtlenebbnek tűnik, mivel Trump csapatának egyik javaslata állítólag az, hogy legalább 20 évvel késleltessék Ukrajna belépését, és ehelyett Oroszországot látná el elegendő fegyverrel.
Korábban egyes ukrán tisztviselők már elismerték, hogy bizonyos területeket diplomáciai eszközökkel kell felszabadítani, mivel az ország munkaereje és erőforrásai fogynak a könyörtelen orosz támadások miatt. Úgy tűnik, Moszkvában kevés a kompromisszumkészség, miközben erői folyamatosan előrenyomulnak Donyeck területén. Oroszország gazdasága nagyrészt átvészelte a nyugati szankciókat, és jobban ellensúlyozta súlyos harctéri veszteségeit, mint Ukrajna.
Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben kijelentette, hogy országa nem tervez engedményeket, és kijelentette, hogy a békemegállapodásnak Moszkvát kell előnyben részesítenie.
Joe Biden kormánya szeretné Donald Trump januári hivatalba lépése előtt elérni, hogy az Egyesült Államok 2025-ben is pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
„A következő két hónapban a kormányzat benyújtja javaslatát a Kongresszusnak, hogy 2025-ben további forrásokat nyújtsunkk Ukrajnának, amivel lehetőséget teremthetünk nekik egy erősebb tárgyalási pozíció eléréséhez” – fogalmazott Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Sullivan arra a kérdésre nem válaszolt, hogy milyen formában kívánják elérni a 2025-ös finanszírozás jóváhagyását, de azt elárulta, hogy Joe Biden szükségesnek tartja további pénzügyi források elkülönítését Ukrajnának.
Az ukrán védelmi minisztérium idén december 18-ig a hadsereg tagjainak elbocsátási feltételeit és kritériumait meghatározó törvényjavaslat kidolgozását – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Roman Kostenko, a Voice frakció tagja, a Verhovna Rada (ukrán parlament) Biztonsági és Védelmi Bizottságának titkára a lapnak elmondta, hogy „a bizottság hivatalos felkérést intézett a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely felvázolja bizonyos típusú katonai személyzet hadiállapot alatti elbocsátásának feltételeit”.
A minap megerősítették, hogy az ukrán védelmi minisztérium tervének megfelelően a projekt a parlament által megszabott határidőig, vagyis 2024. december 18-ig elkészül. Kostenko szerint egyelőre nem világos, hogy a Honvédelmi Minisztérium milyen eljárásokkal bocsátja el a személyzetet a szolgálatból.
A Donyecki területen található Terny falu közelében az oroszok lelőttek egy helyi lakost, írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint azt a Donyecki Regionális Ügyészség közölte, november 10-én az orosz hadsereg képviselői újabb háborús bűncselekményt követtek el a Donyecki területen. Az orosz katonaság meglátott egy helyi lakost, aki az általuk lerombolt házak mentén sétált az utcán, majd tüzet nyitottak rá és megölték.
A rendfenntartók sürgős nyomozati akciókat hajtanak végre, amelyek célja az incidens összes körülményének megállapítása és az oroszok áldozatának azonosítása.
A Ukrán Legfelsőbb Tanács emberi jogi biztosa elmondta, hogy levelet küldött az ENSZ-nek és az ICRC-nek a bűncselekménnyel kapcsolatban.
Az európai gázárak az elmúlt egy évben sosem látott mértéket öltöttek, miközben az Oroszországból érkező ellátási zavarok miatt folyamatosak a figyelmeztetések – szemlézte a Jevropejszka Pravda a Financial Times beszámolóját.
Az Intercontinental Exchange-en kereskedett európai irányadó címletű TTF-index csütörtök reggel több mint 5 százalékkal emelkedett, és elérte a megawattóránkénti 46 eurót, ami a legmagasabb szint tavaly november vége óta.
Ez a meredek emelkedés azt követően következett be, hogy az osztrák OMV szerdán késő este figyelmeztetett az Oroszországból származó gázszállítás lehetséges „leállítására”, miután 230 millió eurót kapott a Gazprom gázszolgáltatóval kötött eljárásban.
Az OMV közölte, hogy az összeget „beszámítja” a Gazprommal kötött szerződésébe, amely szerinte „a szerződéses kapcsolat romlásához” vezethet.
Az ukrán eurókötvények 12 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapban, mivel a befektetők optimisták, hogy Donald Trump amerikai elnök győzelme véget vet az orosz-ukrán háborúnak, és növeli Ukrajna hiteltörlesztési képességét − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajnának 2036-ban járnak le kötvényei, melyek egy hónap alatt 5 centtel növekedtek a dollárhoz képest. Ezzel párhuzamosan az orosz támadások ellenére az Ukrenergo kötvényei 2024-ben több mint 160 százalékkal nőttek.
A Financial Times szerint a befektetők abban reménykednek, hogy a megválasztott amerikai elnök gyorsan véget vet a háborúnak, és a békekötést követően az ukrán gazdaság hamar talpra állhat. Azonban nem minden befektető osztja ezt az optimizmust. Bizonytalan, hogy ha gyors megállapodás is születik, akkor az ukrán gazdaság milyen állapotban lesz.
Kijev európai partnerei egyre inkább olyan megállapodásra készülnek, amely magában foglalhatja Ukrajna egyes területeiről való lemondását biztonsági garanciák fejében – jelentette a The Washington Post november 13-án 10 jelenlegi és volt nyugati tisztviselővel készített interjúkra hivatkozva.
A hír a csatatéren tapasztalható fokozódó ukrán kudarcok és az Egyesült Államok támogatásával kapcsolatos bizonytalanságok közepette látott napvilágot, Donald Trump megválasztását követően. A megválasztott amerikai elnök ugyanis ígéretet tett arra, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak, amely fokozta az az iránti aggodalmakat, hogy Ukrajna fájdalmas engedmények felé sodródhat.
Miközben az Egyesült Államok hivatalos retorikája, Ukrajna teljeskörű támogatását jelenti, a területátadás gondolata csendben egyre nagyobb teret hódít a nyugati tisztviselők körében, annak ellenére, hogy egy ilyen megállapodás részletei továbbra is tisztázatlanok – írja a lap Gerard Araud, egykori francia amerikai nagykövet nyilatkozatára hivatkozva.
A javaslatot állítólag a „földet a békéért” helyett „biztonságot a békéért” kifejezésre változtatják, hogy hangsúlyozzák a biztonsági garanciák szükségességét, amelyek megakadályozzák a további orosz agressziót.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének nagyjából egyötödét foglalja el délen és keleten. Kijev többször is kijelentette, hogy a NATO-ba való belépés a legbiztosabb módja a jövőbeli háborúk elkerülésének, de a javaslatra számos szövetséges elutasítóan, vagy hidegen reagált. A gyors csatlakozás most még valószínűtlenebbnek tűnik, mivel Trump csapatának egyik javaslata állítólag az, hogy legalább 20 évvel késleltessék Ukrajna belépését, és ehelyett Oroszországot látná el elegendő fegyverrel.
Korábban egyes ukrán tisztviselők már elismerték, hogy bizonyos területeket diplomáciai eszközökkel kell felszabadítani, mivel az ország munkaereje és erőforrásai fogynak a könyörtelen orosz támadások miatt. Úgy tűnik, Moszkvában kevés a kompromisszumkészség, miközben erői folyamatosan előrenyomulnak Donyeck területén. Oroszország gazdasága nagyrészt átvészelte a nyugati szankciókat, és jobban ellensúlyozta súlyos harctéri veszteségeit, mint Ukrajna.
Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben kijelentette, hogy országa nem tervez engedményeket, és kijelentette, hogy a békemegállapodásnak Moszkvát kell előnyben részesítenie.
Új parancsnokot, Armen Mirzabekovot nevezték ki az Ungvári Területi Toborzási és Szociális Támogatási központ élére, miután elődje súlyos korrupciós ügyek gyanújába keveredett, és menesztették – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A 33 éves új parancsnok kinevezését megelőzően a Kárpátaljai Regionális Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ toborzási és személyzeti osztályának vezetőfeladatait látta el.
Elődjét, Igor Tiscsukot, az ungvári toborzóközpont korábbi parancsnokát nagyjából két hete bocsátották el, mert sajtóértesülések szerint az ezredes súlyos korrupciós ügyek gyanújába keveredett. Kenőpénzért cserébe segített hadköteleseknek olyan orvosi dokumentumok elkészítésében, amelyek kibúvót jelentettek a mozgósítás alól.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az ukrán Országos Rendőr-főkapitányság hat új tervet hozott nyilvánosságra, amelyek a mozgósítás elkerülésére és a katonakorú férfiak illegális határátlépésére irányultak. Az Ukrajna különböző régióiban végrehajtott nagyszabású akció eredményeként tíz szervezőt vettek őrizetbe, akik hamis okiratok alapján 3–20 ezer dollár kenőpénzt vettek fel a sorozás elkerüléséhez nyújtott segítségért – tudatta az RBK Ukraine.
A cselekmények szervezőit Ukrajna büntető törvénykönyvének megfelelő cikkelyei alapján vagyonelkobzással, valamint 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
„Rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása” − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön reggel sugárzott a Vesztyi FM orosz állami hírrádió.
Lavrov hangot adott álláspontjának, amely szerint az azt célzó javaslatok, hogy a harci érintkezés vonala mentén vagy tíz évre fagyasszák be a konfliktust, nem mások, mit „a minszki megállapodások új csomagolásban”, sőt annál is rosszabbak − tájékoztatott az MTI.
„A minszki megállapodások véglegesek voltak. Ha akkor valaki vette volna a fáradságot, felismerhette volna, hogy így volt. A Donyec-medence egy kis részéről volt szó őszintén szólva. Minden azért omlott össze, mert Volodimir Zelenszkij és előtte Petro Porosenko ukrán elnök kategorikusan a Donyec-medence ezen részének, amely Ukrajna maradt volna, nem akart különleges státuszt biztosítani, mindenekelőtt anyanyelvhasználati jog formájában” – magyarázta Lavrov.
A második minszki megállapodáscsomagot 2015 februárjában hozták tető alá a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaság”, illetve Kijev között, Oroszország, Németország és Franciaország támogatásával. Célja az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása és a Donyec-medencének az Ukrajnán belüli megtartása volt, széles körű autonómiajogokat biztosítva a régiónak. Az akkori ukrán, német és francia vezetők utóbb elismerték, hogy céljuk nem a kiegyezés volt, hanem időt akartak nyerni az ukrán hadsereg felfegyverzéséhez.
Lavrov az interjúban nehezményezte, hogy Nyugaton most sem törődik senki az ukrajnai orosz és oroszajkú lakosság megsértett jogainak helyreállításával. Megismételte, hogy Oroszország sosem zárkózott el a konfliktus tárgyalásos rendezésétől, rámutatva, hogy az ukrán vezetés maga tiltotta meg önmaga számára a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerével.
Világos, hogy nem Zelenszkij az, aki ebben dönteni fog
− hangsúlyozta a miniszter, ismételten éreztetve, hogy Moszkva szerint az ukrán elnök mandátuma május 20-án lejárt. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnában a jövőre tervezett elnökválasztás megoldja-e a kijevi hatalom legitimitásának kérdését, Lavrov azt mondta: ez attól függ, hogyan fogják őket lebonyolítani. Rossz példaként hozta fel a legutóbbi moldovai választásokat.
Szergej Lavrov Putyinra hivatkozva megismételte, hogy Oroszország nyitott a Donald Trump leendő amerikai elnök csapatával való kapcsolatfelvételre, megjegyezve, hogy „a labda az amerikai oldalon van”. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem táplál semmilyen elvárást az új amerikai kormányzattal szemben, hanem a konkrét lépései alapján fogja megítélni.
Hangot adott véleményének, miszerint Washington alapállása sem az Ukrajnával kapcsolatos, sem az Európát érintő kérdésekben nem fog megváltozni, mert, mint mondta, az Egyesült Államok mindig is arra fog törekedni, hogy az ellenőrzése alatt tartson mindent, ami a NATO keringési pályáján belül, különösen ami a NATO területén történik.
Emellett az Európai Unió és a NATO közötti határok egyre inkább elmosódnak mind katonailag, mind politikailag. Hogy hogyan fogják ezt az ellenőrzést gyakorolni, azt csak találgatni lehet. Nem az én dolgom találgatni, de több lehetőség is van
− mondta az orosz külügyminiszter. Kifejtette, hogy szerinte Donald Trump alatt Kína megfékezése lesz az elsőrendű feladat az Egyesült Államok számára, Oroszországot pedig „mai fenyegetésnek” tekintik a tengerentúlon.
„Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét” – közölték vezető ukrán hírportálok Heorhij Tihij külügyi szóvivő X-en megjelent bejegyzésére hivatkozva.
Ukrajna elkötelezett az atomsorompó-egyezmény mellett; „nem rendelkezünk, nem fejlesztünk és nem szándékozunk nukleáris fegyvereket beszerezni” – szögezte le a szóvivő.
Ukrajna szorosan együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és teljesen transzparens az ellenőrzés tekintetében, ami kizárja a nukleáris anyagok katonai célú felhasználását
– áll a bejegyzésben.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügy cáfolata kapcsán közölte: korábban a The Times című brit napilap az ukrán védelmi minisztérium számára készített „állítólagos” feljegyzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna képes lenne gyorsan létrehozni az amerikaiak által 1945-ben Nagaszakira ledobott bombához hasonló technológiával készült plutóniumbombát.
Az Ukrajna-szerte végrehajtott szerdai orosz támadásokban legalább két civil meghalt, és legkevesebb 28 ember megsebesült – írja a The Kyiv Independent a regionális hatóságok jelentései alapján.
Ahogyan arról már hírfolyamunkban beszámoltunk, az ukrán légvédelem 59 drónból 21-et megsemmisített. A Donyeck megye elleni orosz támadásokban két ember meghalt és nyolc megsebesült – jelentette Vadim Filaskin, a terület kormányzója, aki arról is tájékoztatott, hogy egy ember meghalt és ketten megsebesültek Novotroitszke és Sevcsenko faluban, négy lakos Kosztjantyinivka városában, egy pedig Predtechinében sérült meg.
Egy orosz drón egy lakóépületet rongált meg Harkivban november 13-án, két ember repeszsérüléseket szenvedett el. Egy 67 éves, egészségügyi intézmény sofőrje is megsebesült Kupjanszkban. Herszonban pedig mintegy 15 ember sebesült meg az orosz támadásokban. Egy közműcég, egy tűzoltószertár és lakóépületek váltak a támadás áldozataivá.
Két civil megsebesült a Miropillia közösség elleni orosz támadásokban is Szumi régióban. Dnyipropetrovszk, Kijev, Poltava, Luhanszk, Mikolajiv és Zaporizzsja területét is megtámadták, de áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az orosz fegyveres erők egy Ukrajna elleni különleges műveletben katonai repülőtereket, energetikai létesítményeket és az ukrán katonai-ipari komplexum vállalatainak infrastruktúráját támadták – közölte az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség információi szerint.
Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek csapatai drón-, rakéta- és tüzérségi csapásokat mértek a katonai repülőterek infrastruktúrájára.
Tűz alá vették továbbá az ukrán katonai-ipari komplexum vállalatainak munkáját támogató energetikai létesítményeket – áll a jelentésben.
Egy orosz csapás következtében megsérült egy nagyfeszültségű távvezeték a Harkiv megyei Derhacsi járásában található Szlatyino közelében – számolt be Vjacseszlav Zadorenko, a járás katonai adminisztrációjának vezetője a Jevropejszka Pravda közlése alapján.
Elmondása szerint november 14-én hajnal óta nincs áramszolgáltatás Szlatinóban, Bezrukijban, Prudjanka, Zupivka és Nova Kozacsja településeken.
A szakemberek a helyszínen dolgoznak. Az energetikai mérnökök mindent megtesznek, hogy a lehető leghamarabb megoldják a problémát
– mondta Zadorenko.
Oroszország 716 070 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 14-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők mintegy 1690 fős élőerős veszteségét is, amelyet az oroszok csak az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9 319 harckocsit, 18 947 páncélozott harcjárművet, 29 090 járművet és üzemanyagtartályt, 20 472 tüzérségi rendszert, 1252 rakéta-sorozatvető rendszert, 997 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18 852 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
November 14-e virradóra az orosz haderő 59 Sahíd típusú drónnal támadta Ukrajna területét, melyből az ukrán légvédelem 21-et megsemmisített, a többi eltűnt a térségben.
A drónokat Szumi, Harkiv, Poltava és Kijev közelében lőtték le, ezen kívül további 38 veszhetett oda − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Dél-koreai és amerikai hírszerző ügynökségek megerősítették az észak-koreai csapatok részvételét az oroszországi hadműveletekben, különös tekintettel a kurszki régióra – közölte a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) az Ukrajinszka Pravda szerint.
A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat november 13-án jelentette, hogy az elmúlt két hétben kiképezték és fokozatosan a harctérre vezényelték a csapatokat.
Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta: több mint 10 ezer észak-koreai katona állomásozik Kelet-Oroszországban, és többségük a kurszki régióba vonult, ahol az orosz erőkkel együtt vesznek részt a harcokban.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint az orosz haderőnek hosszú távon nem lesz elegendő felszerelése a háború folytatásához, már jelenleg is raktárakból kivont páncélozott járműveket, valamint javított tankokat használnak − írja az Unian ukrán hírügynökség.
Viktor Kevljuk, az Ukrán Védelmi Stratégiák Központjának szakértője november 13-án megjegyezte, hogy az oroszok havonta körülbelül 150-160 új harckocsit gyártanak és állítanak helyre, vagyis évente körülbelül 1920 tankot. Ez szinte megegyezik a háborús veszteségeik számával.
A holland Oryx nyílt forráskódú projekt számításai szerint az orosz csapatok eddig körülbelül 3558 harckocsit veszítettek a háború kezdete óta. A szakértő közölte, hogy az egy év alatt gyártott harckocsiknak csak 30 százaléka új, a többit raktárakból szerelik le. A legfrissebb brit hírszerzési becslések szerint, ha ez az ütem folytatódik, az orosz raktárak 2025 őszére elfogynak.
A brit Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) 2024 februárjában megállapította, hogy az orosz haderő a raktárakból származó járművek reaktiválásával legalább a következő két-három évben évente mintegy 3 ezer tank elvesztését is elbírná. Ugyanakkor Kosztyantyin Maszovics ukrán katonai megfigyelő rámutatott, hogy az orosz hadiipar évente mintegy 250-300 új harckocsit tudna gyártani és még egyszer ennyit tudna megjavítani.
Magyarország területére 2024. november 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4169 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4309 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt Olaf Scholz német kancellárral a német légvédelmi rendszerek szállításáról – derül ki Ukrajna államfőjének X-bejegyzéséből. Zelenszkij közölte, hogy a beszélgetés során a kancellár megerősítette, hogy Ukrajna az év végéig megkapja a hatodik tervezett IRIS-T légvédelmi rendszert.
Megvitattuk a jövő évi légvédelmi szállításokat és a Németországtól érkező további légvédelmi segítség lehetőségeit is
– fogalmazott az ukrán elnök.
I spoke with @Bundeskanzler Olaf Scholz and thanked him for Germany’s significant bilateral defense assistance and its leadership in uniting partners to support Ukraine.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2024
Chancellor Scholz confirmed that the sixth planned IRIS-T air defense system will be delivered to Ukraine by… pic.twitter.com/2oLWObdHzT
Ukrajna államfője kijelentette, hogy a kancellárral folytatott megbeszélése során összehangolták az Ukrajnának nyújtandó „lehető legerősebb védelmi és politikai segítségnyújtás biztosítására irányuló erőfeszítéseket”.
Hangsúlyoztam, hogy az igazságos és tartós békére vonatkozó ukrán elképzelést be kell mutatni a G20-ak brazíliai csúcstalálkozóján, és megköszöntem Németország elkötelezettségét, hogy támogat bennünket ebben az erőfeszítésben
– zárta bejegyzését Volodimir Zelenszkij.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, szerda délután kormánynyilatkozatot tett a Bundestagban a kisebbségi kabinetet irányító Olaf Scholz. A német kancellár bejelentette, hogy december 16-án bizalmi szavazást kér kormánya ellen, amelyet vélhetően elveszít, így könnyítve meg az utat a mielőbbi parlamenti választások előtt, a tervek szerint február 23-ig.
Kiömlött mintegy 20 millió köbméter víz a donyecki régióban található kurahovei víztározóból, miután a harcok következtében megrongálódott a gátja – jelentette be Vadim Filaskin, a megye kormányzója egy szerdai tévéműsorban, amelyről az MTI számolt be.
A kormányzó szavai szerint a Kurahove városát és környékét hetek óta ostromló orosz erők a felelősek a gát megrongálódásáért.
Hivatalának adatai szerint a víztározóban 55 millió köbméter víz volt, vagyis több mint az egyharmada folyt el. A kormányzó mindazonáltal biztosított afelől, hogy eddig lakóépületeket nem öntött el a víz, és emberek nem kerültek emiatt veszélybe. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy mindössze 1300-an maradtak a kurahovei térségben, és körülbelül 800 ember magában a városban, valamennyien olyan lakosok, akik nem hajlandók távozni, az összes gyermeket viszont már elszállították a térségből.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hamarosan kinevezhet egy ukrajnai békenagykövetet, aki az Oroszország elleni háború befejezéséről szóló tárgyalásokat vezetné – jelentette november 13-án a Fox News több, meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
Egy nagyon magas rangú különmegbízottról van szó, olyasvalakiről, aki nagyon hiteles, és akinek az lesz a feladata, hogy megoldást találjon, hogy eljusson a békerendezéshez
– fogalmazott az egyik forrás, hozzátéve, hogy a kinevezés „rövid időn belül” megtörténik.
Hasonló pozíciót töltött be Kurt Volker, aki 2017 és 2019 között önkéntes alapon volt az Egyesült Államok ukrajnai tárgyalásokért felelős különmegbízottja. A most betöltendő ukrajnai békeküldöttségi poszt várhatóan szintén fizetés nélküli pozíció lesz.
Az elmúlt napokban Donald Trump bejelentette leendő kormányának új tagjait, akik közül korábban többen is ellentmondásos nyilatkozatokat tettek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és ellenezték a Kijevnek nyújtott további katonai segélyek biztosítását.
A nemzetbiztonsági tanácsadói pozícióra Trump Michael Waltzot választotta, míg Marco Rubio szenátort külügyminiszterének. A hír hallatán reménykedni kezdtek az ukrán tisztviselők, akik szerint a második Trump-adminisztrációban sem állnak le az Egyesült Államokból érkező támogatások.
Bár korábban Waltz és Rubio sem támogatta az Ukrajnának szánt segélycsomagokat, de ezt információk szerint csak az Egyesült Államok hazai prioritása miatt ellenezték. Ukrán politikusok szerint a két személy kinevezése biztosíthatja a további segélyeket Ukrajnának.
Oroszország szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „megaterrorista” akcióra készül Oroszországban, és azt tervezi, hogy felrobbantja a krími hidat. A Moszkovszkij Komszomolec szakértőket szólaltatott meg a hírrel kapcsolatban.
A biztonsági struktúrák holdingjának vezetője, Roman Naszonov elmondta, hogy a krími híd továbbra is jelentős objektum Oroszország számára, és biztonsági rendszere magas szinten működik.
Naszonov szerint Zelenszkij megpróbálja megmutatni Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, hogy komoly ember, aki képes megoldani a legnehezebb problémákat is, csak pénzt kell neki adni.
Nem érzi magát terroristának, hanem valamiféle szuperkatonai vezetőnek tartja magát
– tette hozzá a szakértő.
Dmitrij Satunov politológus szerint Zelenszkij öngyilkos tettel akarhatja megmutatni maradék erejét, mivel az Ukrán Fegyveres Erőket hamarosan kiverik a Kurszki területről. Emellett az ukrán hadsereg visszavonulóban van, és Zelenszkijnek már nem maradt érve az új Trump-adminisztráció előtt, hogy újabb pénzügyi támogatásért könyörögjön – vonta le a következtetést Satunov.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!