Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti televíziós nyilatkozatban azt állította, hogy Oroszország nem egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) lőtt ki Ukrajnára, hanem egy másik kísérleti fegyvert vetett be.

Mint írtuk, korábban az ukrán légierő is azt állította, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakéta csapódott be csütörtökön Dnyipro városában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén azt mondta, hogy a fegyver „minden jellemzője – sebesség, magasság – egy interkontinentális ballisztikus [rakéta] jellemzőire utal”, bár még zajlanak a szakértői vizsgálatok. Az ukrán sajtó pedig azt is tudni vélte, hogy az eszköz egy RZS–26 Rubezs típusú rakéta volt. 

A Reuters szerint most Vlagyimir Putyin mindezt cáfolta. Az orosz elnök azt mondta:

A megfogalmazás mindenesetre azért bír jelentőséggel, mert az orosz elnök szerint nincs szó interkontinentális ballisztikus rakéta bevetéséről, amelyek hatótávolsága 5500 kilométertől kezdődik. Ehelyett valójában egy „nagy” hatótávolságú ballisztikus rakétáról lehet szó, amelyeket rendszerint az IRBM rövidítéssel (Intermediate-Range Ballistic Missile) szokás megjelölni, és a hatótávolságuk 3000 és 5500 kilométer közt van.

Putyin azt állította, hogy a szóban forgó fegyver valójában egy Oresnyik típusú rakéta volt, ami hiperszonikus fegyvernek minősül, és a csapást az amerikai–brit nagy hatótávolságú fegyverekkel, Oroszország területén végrehajtott támadásokra válaszolva hajtották végre. 

Az Oresnyik-rendszer bevetése válasz volt az Egyesült Államok azon tervére, hogy közepes és rövid hatótávolságú rakétákat gyártanak és vetnek be […] Eszkaláció esetén Oroszország határozottan és szimmetrikusan fog válaszolni

– fogalmazott a The Guardian szerint Vlagyimir Putyin. 

Az orosz elnök továbbá azt is állította, hogy a támadás célpontja az egykori „Szovjetunió egyik legnagyobb és legismertebb ipari komplexuma” a Juzsmas (mai nevén: Pivdenmas) üzem volt, amely „ma rakétatechnológiát és más fegyvereket gyárt az ukrajnai Dnyipro városában”.  Azt is megismételte, hogy Moszkvának „joga van” csapást mérni azokra a nyugati országokra, amelyek Kijevet nagy hatótávolságú fegyverekkel látják el.

ICMB vagy IRBM volt? – Az üzenet szempontjából szinte mindegy is

A Reuters-nek eközben több nyugati tisztviselő is azt mondta, hogy szerintük az oroszok nem ICBM-mel hajtották végre a csapást (bár megjegyezték, hogy egyelőre nem tudnak eleget a támadásról). Egyikük szintén úgy vélekedett, hogy az oroszok egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát, vagyis IRBM-et vethettek be.

A BBC-nek nyilatkozva Mark Cancian, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóintézet munkatársa szintén kétségbe vonta, hogy Oroszország ICBM-et vetett volna be. „Az ICBM-ek jellemzően nem hagyományos robbanófejjel rendelkeznek. Ha egyet kilőttek volna egy működőképes silóból, az Egyesült Államok riadókészültségbe lépett volna, attól tartva, hogy nukleáris támadásról van szó” – mondta, majd megjegyezte, hogy az esetről készült felvételek alapján szerinte egy az ICMB-nél kisebb hatótávolságú ballisztikus rakéta lehetett az eszköz.

Mindeközben a BBC-nek is azt mondta egy amerikai tisztviselő, hogy Oroszország szerinte egy kísérleti, közepes hatótávolságú rakétát (MRBM – Medium Range Ballistic Missile) vethetett be, amelyekből csak kevés áll az oroszok rendelkezésére. Más amerikai tisztviselők viszont (vélhetően még Putyin bejelentése előtt nyilatkozva) fenntartották az állítást, hogy szerintük egy ICBM lehetett a kilőtt rakéta (egyelőre ukrán részről sem érkezett reakció Putyin szavaira). 

Az angol nyelvű szakkifejezések (medium range és intermediate range) miatt egyébként az sem volt teljesen egyértelmű, hogy Putyin a gyakorlatban IRBM-ről vagy MRMB-ről beszélt-e, de a vezető hírügynökségek beszámolóiban az előbbi kifejezés szerepelt. A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh utóbb megerősítette, hogy ők is az IRBM-ek közé sorolták be a fegyvert.

 Azt is megjegyezte, hogy

„Ez egy új típusú halálos képesség volt, amelyet a harctéren vetettek be, így ez mindenképpen aggodalomra adott okot” – mondta Singh.

A BBC szintén úgy látta, hogy „rendkívül fontos annak meghatározása, hogy pontosan milyen típusú ballisztikus rakétát használtak, mivel ez fogja meghatározni Ukrajna és szövetségesei válaszlépéseit – akik közül néhányan már figyelmeztettek, hogy egy ICBM használata egyértelműen a konfliktus eszkalálódását jelentené”.

Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem rakétatechnológiára és nukleáris stratégiára szakosodott kutatója viszont némiképp máshogy látta a kérdést. 

Akár ICBM, akár IRBM volt, nem a hatótávolság a fontos tényező

– mondta Hoffman az Associated Press hírügynökségnek, majd hozzátette: az a tény sokkal fontosabb, hogy a kilőtt rakéta MIRV típusú robbanófejjel rendelkezett [Multiple Independently Targetable Reentry Vehicle, amely lényegében arra utal, hogy több, önállóan célra irányítható robbanófejjel bírt az eszköz – a szerk.] hordozott. Véleménye szerint az oroszok üzenete szempontjából ez sokkal jelentősebb, mert ez a típus rendszerint „kizárólag a nukleáris rakétákhoz kapcsolódik”. 

A nyugati nagy hatótávolságú rakéták orosz területre mért csapásai az ukrajnai konfliktus globális jellegzetességeit mutatják – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós nyilatkozatban a TASZSZ szerint.

Ettől a pillanattól kezdve, mint azt már többször hangsúlyoztuk, a korábban a Nyugat által kiprovokált ukrajnai konfliktus globális jellegű elemeket öltött

– hangsúlyozta az orosz elnök.

Ahogy arról beszámoltunk, szerdán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz vörös vonalat. Andrej Klejn, Oroszország londoni nagykövete a támadás után arról beszélt, hogy ezzel az Egyesült Királyság közvetlenül is részese lett az orosz–ukrán konfliktusnak.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete – akit Volodimir Zelenszkij lehetséges kihívójaként is gyakran emlegetnek – közölte: miután Oroszország autokrata szövetségesei közvetlenül részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban, úgy tekinthető, hogy megkezdődött a harmadik világháború.

Úgy látom, 2024-ben abszolút úgy gondolhatjuk, hogy a harmadik világháború elkezdődött

– mondta Zaluzsnij egy díjátadó ünnepségen, amelyet az Ukrajinszka Pravda nevű lap által szervezett.

Hozzátette: azért gondolja így, „mert 2024-ben Ukrajna már nem Oroszországgal áll szemben. Észak-Korea katonái állnak Ukrajnával szemben”.

Legyünk őszinték! Ukrajnában már iráni Sahídokkal [drónok – a szerk.] gyilkolnak civileket teljesen nyíltan, minden szégyenérzet nélkül. Észak-koreai gyártmányú rakéták repülnek Ukrajnába, és ezt nyíltan vállalják. Kínai lövedékeket robbantanak fel Ukrajnában, kínai alkatrészeket használnak orosz rakétákban

– fogalmazott a volt főparancsnok.

Még meg lehet állítani 

Valerij Zaluzsnij szerint a katonák többsége egyetértene azzal, hogy a felsorolt tényezők mindegyike okot ad arra, hogy azt mondják: a világháború elkezdődött, és a világnak fel kell készülnie erre. „Amire oly régóta vártak, az már elkezdődött. De azt akarom mondani, hogy maga Isten ad egy esélyt, és nemcsak Ukrajnának, hanem az egész világnak, hogy még legyen időnk levonni a megfelelő következtetéseket” – fogalmazott. 

Még meg lehet állni itt, Ukrajna területén. De valamiért a partnereink ezt nem akarják megérteni. Nyilvánvaló, hogy Ukrajnának már így is túl sok ellensége van. Ukrajna a technológiának köszönhetően életben fog maradni, de nem tudni, hogy képes lesz-e egyedül megnyerni ezt a csatát. Ezért úgy vélem, hogy üdvözölhetjük a világháborút, már elkezdődött.

– zárta gondolatait. 

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán véleményezte azt az információt, miszerint Oroszország (a történelemben először) bevetett egy interkontinentális ballisztikus rakétát Ukrajna ellen. 

Ha igaz, ez jelentős eszkaláció orosz részről, már csak azért is, mert egy ICBM kilövése félreértést okozhat Washingtonban, hiszen ezek elsősorban nukleáris fegyverek hordozására vannak tervezve

– írta Demkó Attila. Megjegyezte azt is, hogy „egy interkontinentális ballisztikus rakéta nagyobb méretű és nagyobb robbanófejet hordoz, mint amivel az oroszok eddig támadták Ukrajnát”.

Nem mindegy, hogy 500 kg, vagy 1-2 tonna robban. Ukrajna szinte biztos, hogy nagyon nehéz hetekre számíthat, és a Nyugat a sajnálkozáson és a felháborodáson túl nem sokat tud tenni

– fogalmazott, majd megjegyezte azt is, hogy „az eszkalációs spirált az nyeri meg, aki többet tud és mer beletenni. A »mer« és a  »tud« terén is az oroszok állnak jobban”.

Egy későbbi bejegyzésben Demkó Attila utalt arra is, amit korábbi cikkünkben mi is említettünk, vagyis hogy az ilyen rakéták ellen Ukrajnának nincs megfelelő védelme, és csak az Egyesült Államoktól kaphatna megfelelő eszközöket. „Izrael kapott, Ukrajna aligha fog” – mondta a szóban forgó rendszerekről Demkó Attila, hozzátéve, hogy ezekből a nyugati országoknak sincs nagy készletük.

Mi az amit látunk? Egy eszkalációs spirál, aminek a vége egy Kuba-szituáció lehet. Elmegyünk a falig, a Nyugat is és az oroszok is, aztán mindenki szépen elmondja, hogy atomháborút azért mégse, és szépen lesz egy kompromisszum. Ukrajna addig meg még tovább pusztul, de a végén a sok jótét lélek a nyugati fővárosokban felmentve érezheti magát, hogy megtett mindent az ukránokért. Katarzis, függöny le, jó emberek vagyunk!

– fűzte hozzá véleményét a szakértő, aki szerint az elmúlt harminc évben „ki nem kényszerített geopolitikai hibák tömegét követte el a Nyugat”, és ezért tartunk most ott, ahol.

Ez nem menti az oroszokat, mert ők meg a maguk ki nem kényszerített hibáival válaszoltak. Kína közben hátradőlhetett, és nézhette, bármelyik lövés talál, neki jó. A vége nem atomháború lesz, hanem kiegyezés Trump alatt, az ukránokat meg úgy fogják megkérdezni, mint Fidel Castrót és Kubát anno. Sehogy

– összegezte Demkó Attila.

Oroszország bevetett egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) Ukrajna egyik nagyvárosa ellen – jelentette az ukrán sajtó a Reuters szerint. Később az ukrán légierő is megerősítette az információkat, és egyelőre az orosz fél sem cáfolta azokat.

Az ukrán légierő szerint a rakétát az oroszországi Asztrahán térségéből lőtték ki, és több mint 700 kilométerrel arrébb, a közép-kelet-ukrajnai Dnyipro városában csapódott be, amelynek valamivel kevesebb mint 1 millió lakosa lehet. A légierő először nem pontosította, hogy milyen robbanófejjel rendelkezett a rakéta, és csak az is később derült ki, hogy milyen típusúról lehet szó.

A rakéta kilövése azért is jelentős fejlemény, mert

Ezt a fegyvertípust eddig csak teszteken használták. Az ICBM-eket nukleáris robbanófejek célba juttatására tervezték, és fontos részét képezik Oroszország nukleáris elrettentő erejének. E téren nem mellékes az sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöképp a napokban módosította Oroszország nukleáris doktrínáját.

Több szakértő azt is megjegyezte, hogy a rakéta ilyen módon történő felhasználása nem indokolt, hiszen Dnyipro ellen az orosz fél kisebb hatótávolságú rakétákat is be tudott volna vetni. Sokak szerint

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hírre reagálva azt mondta: „Ma érkezett egy új orosz rakéta. Minden jellemzője – sebesség, magasság – egy interkontinentális ballisztikus [rakéta] jellemzőire utal. Jelenleg szakértői vizsgálat folyik.”

Az orosz fél részéről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz hadsereghez irányította a rakétával kapcsolatos kérdéseket. Egy videó szerint az orosz külügy szóvivőjét, Marija Zaharovát pedig külön utasítást kapott arra, hogy ne kommentálja az esetet – írta a Reuters (az utóbbiról készült felvétel alább megtekinthető, és mivel a mikrofon kihangosítva maradt, hallható is, hogy miről beszéltek). 

Ez lehet a konkrét típus, amelyet kilőttek – nem tudják kivédeni az ukránok 

Az Ukrajinszka Pravda névtelen katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Dnyipróba becsapódott rakéta

Ennek az interkontinentális ballisztikus rakétának a hatótávolsága 5800 km az oroszok szerint, a hossza 12 méter, a súlya pedig 36 tonna. És állítólag képes akár egy 800 kilogrammos nukleáris robbanófej hordozására is.

Az orosz fél 2012-ben tesztelte először sikeresen a rakétát. A mostani csapásnál a dnyiprói ipari infrastruktúra lehetett a célpont.  Az ukrán légierő nem közölte, hogy mit céloztak meg a fegyverrel, és hogy okozott-e kárt, de Szerhij Liszak regionális kormányzó szerint egy csütörtöki rakétatámadás megrongált egy ipari vállalkozást, és tüzet okozott Dnyipróban, ennek következtében két ember megsérült.

Az ukrán Defense Express katonai hírportál mindehhez azt is hozzátette, hogy

„Jelenleg az ukrán Patriot PAC-3 rendszereket rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, például az Iszkander rakéták elfogására optimalizálták. A Rubezs azonban mint közepes hatótávolságú rakéta, meghaladja a Patriot alapvető képességeit, ami fejlettebb rakétavédelmi rendszereket tesz szükségessé” – írta a Defense Express.

Megjegyezték, hogy az ideális megoldás a THAAD nevű rendszer beszerzése lenne, amelyet kifejezetten közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására terveztek. „Az Egyesült Államok azonban csak hét THAAD-üteggel rendelkezik, amelyek közül egyet már Izrael védelmére telepítettek” – tették hozzá. Ezért ehelyett az SM–6 föld-levegő rakétarendszer lenne az, amely szerintük segíthetne Ukrajnának, és képes lehetne akár 240 kilométeres távolságban is a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és egyéb légi fenyegetések elhárítására.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy ennek a fegyverrendszernek a működtetése is komoly logisztikai kihívásokba ütközhetne, arról nem is beszélve, hogy „az SM–6 típusú rakéta exportköltsége egységenként elérheti a 40 millió dollárt, ami Ukrajna számára megnehezíti a beszerzést”.

Mindazonáltal a fejlett rakétavédelmi rendszerek beszerzése Ukrajna számára létkérdés a fokozódó fenyegetésekkel szemben

– összegzett a katonai portál. 

A napokban a NATO több tagállamában is növelték a készültséget a nyugati és orosz eszkalációs lépések miatt, miközben Magyarország északkeleti részébe is további légvédelmi egységeket telepített a Honvédség. 

A brit fegyveres erők készen állnának arra, hogy „még ma este” harcba szálljanak Oroszországgal, ha Vlagyimir Putyin újabb kelet-európai országot támadna meg – mondta csütörtökön egy brit katonai vezető a Politico szerint.

„Ha a brit hadsereget arra kérnék, hogy ma este harcoljon, akkor ma este harcolna” – mondta Rob Magowan, a brit védelmi vezérkar helyettes vezetője az alsóház védelmi bizottsága előtt.

Nem hiszem, hogy ebben a teremben bárkinek is illúziói lehetnek, hogy ha az oroszok ma este megszállnák Kelet-Európát, akkor abban a harcban találkoznánk velük

– tette hozzá.

A megszólalásra akkor került sor, amikor a képviselők csütörtökön arról kérdezték Magowant, hogy hány brit dandár tudna eljutni a NATO keleti szárnyára egy nagyobb oroszországi eszkaláció esetén.

A kelet-európai NATO-tagok, köztük Lettország és Észtország idegesen szemlélték Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját, míg Finnország, amely keletről határos Oroszországgal, éppen ezen a héten figyelmeztetett a kritikus infrastruktúrák szabotálására. A NATO kollektív védelemre vonatkozó szabályai előírják, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.

A Politico szerint ugyanakkor Magowan kemény szavai ellenére továbbra is aggályok merülnek fel az Egyesült Királyság katonai képességeit illetően egy európai eszkaláció esetén.

Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy „fejlett fegyverekkel” csapást mér az Egyesült Államok lengyelországi légi támaszpontjaira, órákkal azután, hogy a jelentések szerint interkontinentális ballisztikus rakétát indított ukrajnai célpontok ellen – írja a Daily Mail.

Moszkva szerint a Balti-tenger partjaihoz közeli Redzikowóban egy új amerikai ballisztikus rakétavédelmi bázis megnyitása „növeli a nukleáris veszély általános szintjét”, így a bázis felkerült az Oroszország számára lehetséges célpontok listájára.

A november 13-án megnyitott létesítmény része a NATO „Aegis Ashore” elnevezésű, szélesebb körű rakétapajzsának, amelynek célja a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus fegyverek elfogása.

Ez egy újabb őszintén provokatív lépés az amerikaiak és szövetségeseik mélyen destabilizáló akcióinak sorában

– fogalmazott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az üggyel összefüggésben. 

Az orosz hadsereg légibombákkal támadott a donyecki régióban található Konsztantyinovka lakónegyedére, hat ember megsérült – számolt be róla az RBC.

„November 20-án este az orosz fegyveres erők megtámadták Kosztyantyinovka városát. Ezt megelőzően az ellenség két UMPK-modullal ellátott FAB–250-es légibombát dobott a településre” – áll a donyecki regionális ügyészség által kiadott közleményben. Az ügyészség szerint az oroszok lakóövezetet céloztak.

A támadásban öt nő és egy férfi megsérült, miközben az otthonukban tartózkodtak. A sebesülteknél az orvosok aknarobbanásos sérüléseket, zúzódásokat és agyrázkódást diagnosztizáltak. A Kosztyantyinovkai Kerületi Ügyészség háborús bűncselekmény miatt indított nyomozást

Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter. 

Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi

– mondta Sziluanov.

A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.

Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin. Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd euró bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből.

Moszkva ezeket az intézkedéseket lopásnak minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.

Ukrajna jogilag nem ismerheti el egyetlen megszállt területét sem orosznak – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában, amikor arról kérdezték, hajlandó lenne-e területeket átengedni egy békeegyezmény keretein belül. Az interjút még az előtt készítették, hogy a Pentagon szerdán bejelentette, hogy további 275 millió dollár katonai támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszország elleni harcban. 

A Fox News vezető külföldi tudósítójának, Trey Yingstnek adott exkluzív interjúban az ukrán elnök beszélt a Krím területének 2014-es orosz annektálásáról is. Mint fogalmazott, készek arra, hogy diplomáciai úton visszaszerezzék a félszigetet.

Nem áldozhatjuk fel több tízezer emberünket arra, hogy meghaljanak azért, hogy a Krím visszakerüljön… megértjük, hogy a Krímet diplomáciai úton lehet csak visszaszerezni

– fogalmazott Zelenszkij, aki az interjúban elmondta, kész tovább harcolni akkor is, ha az Egyesült Államok nem ad több támogatást neki, bár abban is biztos, hogy ilyen esetben elveszítik a háborút.