Joe Biden amerikai elnök csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el, az erről szóló nyilatkozatot szerdán terjesztette a kongresszus elé – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtótájékoztatón az MTI szerint.
Matthew Miller elmondta, hogy 4,65 milliárd dollár gazdaságisegély-hitelről van szó, amely fele az idén tavasszal elfogadott, ukrajnai segítségnyújtásról szóló törvényben szereplő kölcsönnek. A jogszabály felhatalmazást adott az elnöknek a csaknem 10 milliárd dollárnyi hitel felének elengedésére 2024. november 15-ét követően.
Megtettük a lépést, amelyre a törvény lehetőséget ad az érintett hitelösszeg törlését illetően, így megadjuk ezt a gazdasági segítséget, és most a kongresszuson a sor, hogy üdvözölje a lépést – fogalmazott, majd hozzátette, meg lenne lepődve, ha a törvényhozáson nem menne át a javaslat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti televíziós nyilatkozatban azt állította, hogy Oroszország nem egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) lőtt ki Ukrajnára, hanem egy másik kísérleti fegyvert vetett be.
Mint írtuk, korábban az ukrán légierő is azt állította, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakéta csapódott be csütörtökön Dnyipro városában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén azt mondta, hogy a fegyver „minden jellemzője – sebesség, magasság – egy interkontinentális ballisztikus [rakéta] jellemzőire utal”, bár még zajlanak a szakértői vizsgálatok. Az ukrán sajtó pedig azt is tudni vélte, hogy az eszköz egy RZS–26 Rubezs típusú rakéta volt.
A Reuters szerint most Vlagyimir Putyin mindezt cáfolta. Az orosz elnök azt mondta:
Oroszország egy prototípust, egy „közepes” hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki az ukrajnai Dnyipro város egyik katonai objektumára [bár elképzelhető, hogy az eszköz egy másik kategóriába sorolható valójában a közepes helyett – a szerk.)
A megfogalmazás mindenesetre azért bír jelentőséggel, mert az orosz elnök szerint nincs szó interkontinentális ballisztikus rakéta bevetéséről, amelyek hatótávolsága 5500 kilométertől kezdődik. Ehelyett valójában egy „nagy” hatótávolságú ballisztikus rakétáról lehet szó, amelyeket rendszerint az IRBM rövidítéssel (Intermediate-Range Ballistic Missile) szokás megjelölni, és a hatótávolságuk 3000 és 5500 kilométer közt van.
Putyin azt állította, hogy a szóban forgó fegyver valójában egy Oresnyik típusú rakéta volt, ami hiperszonikus fegyvernek minősül, és a csapást az amerikai–brit nagy hatótávolságú fegyverekkel, Oroszország területén végrehajtott támadásokra válaszolva hajtották végre.
Az Oresnyik-rendszer bevetése válasz volt az Egyesült Államok azon tervére, hogy közepes és rövid hatótávolságú rakétákat gyártanak és vetnek be […] Eszkaláció esetén Oroszország határozottan és szimmetrikusan fog válaszolni
– fogalmazott a The Guardian szerint Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök továbbá azt is állította, hogy a támadás célpontja az egykori „Szovjetunió egyik legnagyobb és legismertebb ipari komplexuma” a Juzsmas (mai nevén: Pivdenmas) üzem volt, amely „ma rakétatechnológiát és más fegyvereket gyárt az ukrajnai Dnyipro városában”. Azt is megismételte, hogy Moszkvának „joga van” csapást mérni azokra a nyugati országokra, amelyek Kijevet nagy hatótávolságú fegyverekkel látják el.
A Reuters-nek eközben több nyugati tisztviselő is azt mondta, hogy szerintük az oroszok nem ICBM-mel hajtották végre a csapást (bár megjegyezték, hogy egyelőre nem tudnak eleget a támadásról). Egyikük szintén úgy vélekedett, hogy az oroszok egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát, vagyis IRBM-et vethettek be.
A BBC-nek nyilatkozva Mark Cancian, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóintézet munkatársa szintén kétségbe vonta, hogy Oroszország ICBM-et vetett volna be. „Az ICBM-ek jellemzően nem hagyományos robbanófejjel rendelkeznek. Ha egyet kilőttek volna egy működőképes silóból, az Egyesült Államok riadókészültségbe lépett volna, attól tartva, hogy nukleáris támadásról van szó” – mondta, majd megjegyezte, hogy az esetről készült felvételek alapján szerinte egy az ICMB-nél kisebb hatótávolságú ballisztikus rakéta lehetett az eszköz.
Mindeközben a BBC-nek is azt mondta egy amerikai tisztviselő, hogy Oroszország szerinte egy kísérleti, közepes hatótávolságú rakétát (MRBM – Medium Range Ballistic Missile) vethetett be, amelyekből csak kevés áll az oroszok rendelkezésére. Más amerikai tisztviselők viszont (vélhetően még Putyin bejelentése előtt nyilatkozva) fenntartották az állítást, hogy szerintük egy ICBM lehetett a kilőtt rakéta (egyelőre ukrán részről sem érkezett reakció Putyin szavaira).
Az angol nyelvű szakkifejezések (medium range és intermediate range) miatt egyébként az sem volt teljesen egyértelmű, hogy Putyin a gyakorlatban IRBM-ről vagy MRMB-ről beszélt-e, de a vezető hírügynökségek beszámolóiban az előbbi kifejezés szerepelt. A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh utóbb megerősítette, hogy ők is az IRBM-ek közé sorolták be a fegyvert.
Azt is megjegyezte, hogy
a kísérleti rakéta kialakítása az RSZ–26 Rubezs interkontinentális ballisztikus rakétáén alapult – ami megmagyarázza azt, hogy miért vetődött fel először az, hogy ezt használhatta az orosz fél.
„Ez egy új típusú halálos képesség volt, amelyet a harctéren vetettek be, így ez mindenképpen aggodalomra adott okot” – mondta Singh.
A BBC szintén úgy látta, hogy „rendkívül fontos annak meghatározása, hogy pontosan milyen típusú ballisztikus rakétát használtak, mivel ez fogja meghatározni Ukrajna és szövetségesei válaszlépéseit – akik közül néhányan már figyelmeztettek, hogy egy ICBM használata egyértelműen a konfliktus eszkalálódását jelentené”.
Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem rakétatechnológiára és nukleáris stratégiára szakosodott kutatója viszont némiképp máshogy látta a kérdést.
Akár ICBM, akár IRBM volt, nem a hatótávolság a fontos tényező
– mondta Hoffman az Associated Press hírügynökségnek, majd hozzátette: az a tény sokkal fontosabb, hogy a kilőtt rakéta MIRV típusú robbanófejjel rendelkezett [Multiple Independently Targetable Reentry Vehicle, amely lényegében arra utal, hogy több, önállóan célra irányítható robbanófejjel bírt az eszköz – a szerk.] hordozott. Véleménye szerint az oroszok üzenete szempontjából ez sokkal jelentősebb, mert ez a típus rendszerint „kizárólag a nukleáris rakétákhoz kapcsolódik”.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is – jelentette ki csütörtökön Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak az MTI szerint.
Peszkov arra reagált, hogy Thomas Buchanan ellentengernagy az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának (STRATCOM) szóvivője kijelentette: Washington, bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen áll egy ilyen forgatókönyvre, „a legelfogadhatóbb feltételek” mellett. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Buchanan ilyen feltételként nevezte meg az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. Mindemellett hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtonnak „érdemi párbeszédet kellene folytatnia” Moszkvával és Pekinggel.
„Nukleáris doktrínánk keretében hangsúlyoztuk, hogy Oroszország felelős álláspontot képvisel abban a tekintetben, hogy maximális erőfeszítéseket tesz az ilyen (nukleáris) konfliktus megelőzésére. Elvárjuk, hogy más országok is ugyanilyen felelősségteljes álláspontot képviseljenek, és ne vegyenek részt provokatív akciókban” – mondta a Kreml szóvivője.
A Bloomberg hírügynökségnek – azzal az állításával kapcsolatban, hogy Storm Shadow robotrepülőgépeket vetettek be Oroszországban, egy, a Kurszki régióban található célpont ellen – Peszkov azt mondta, hogy „újabb eszkaláció van folyamatban”. Az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentésében két Storm Shadow lelövéséről számolt be, anélkül, hogy a helyszínt megnevezte volna. A szóvivő ismét kritizálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért „olajat önt a tűzre”.
Arról az (egyelőre nem igazolt) állításról pedig, hogy Belarusszal szemben egy olyan támadás lenne előkészületben, ami második frontot nyithat az ukrajnai háborúban, azt mondta, hogy az orosz és a belarusz szakszolgálatok folyamatos kapcsolatban állnak egymással a potenciális nyugati fenyegetések ügyében.
Mindeközben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján egyebek között arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, tekintettel a létesítmény által képviselt fenyegetés szintjére. Mint mondta, az amerikai NATO-projekt, amely az orosz biztonsági aggályok teljes mellőzésével közel egy évtizeden át épült, Oroszország figyelmének fókuszába került, ami a válaszlépések előkészítésével töltötte ezeket az éveket.
„Ez a lépés beleillik abba a régóta folytatott és destruktív gyakorlatba, hogy a NATO katonai infrastruktúráját Oroszország határaihoz közelítik. Az ilyen lépések aláássák a stratégiai stabilitást. Célja – más kártékony katonai-politikai és haditechnikai intézkedésekkel párosulva – a saját területtől több ezer kilométerre történő amerikai erőfitogtatás, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és más nukleáris hatalmakra, elkerülhetetlenül növeli a stratégiai kockázatokat, következésképpen a nukleáris veszély általános szintjét” – fogalmazott Zaharova.
Oroszország több mint ezer rakétát halmozott fel, ami legalább tíz, Ukrajna elleni nagy erejű csapáshoz elegendő – mondta Valerij Romanenko repülési szakértő az Unian ukrán hírportálnak.
A szakértő emlékeztetett, hogy az ukrán védelmi hírszerzés szerint július 18-án az oroszok 150-200 különböző típusú rakétával rendelkeztek.
„Ha a ballisztikát nézzük, akkor körülbelül 150 Iszkander típusú ballisztikus rakétájuk volt, és a gyártási ütemük havonta 40-50 darab. Ha augusztus, szeptember, október, július egy részét és novembert is beleszámoljuk, akkor az oroszok összesen több mint 300 ilyen rakétával rendelkeznek. Vegyük a Kinzsalt: az orosz készlet akkoriban 55 rakéta volt, a gyártás pedig havi két-hat darab. Összesen körülbelül 70 ilyen rakéta van. Vagyis összesen mintegy 370 darab” – magyarázta a szakértő.
Ezenkívül az orosz erők nagyjából 600 más típusú rakétával rendelkeznek – tengeri Kalibr, Onyx, X–101 levegő-föld cirkálórakéták, és minimális számban a legújabbak közül az X–69-esek.
„Vagyis a készlet 1100-1200 rakétára becsülhető. Tehát – tekintve, hogy a gyártás folyamatos – az oroszok képesek akár 10 ilyen kilövést is végrehajtani” – vetette fel Romanenko.
A nyugati nagy hatótávolságú rakéták orosz területre mért csapásai az ukrajnai konfliktus globális jellegzetességeit mutatják – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós nyilatkozatban a TASZSZ szerint.
Ettől a pillanattól kezdve, mint azt már többször hangsúlyoztuk, a korábban a Nyugat által kiprovokált ukrajnai konfliktus globális jellegű elemeket öltött
– hangsúlyozta az orosz elnök.
Ahogy arról beszámoltunk, szerdán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz vörös vonalat. Andrej Klejn, Oroszország londoni nagykövete a támadás után arról beszélt, hogy ezzel az Egyesült Királyság közvetlenül is részese lett az orosz–ukrán konfliktusnak.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete – akit Volodimir Zelenszkij lehetséges kihívójaként is gyakran emlegetnek – közölte: miután Oroszország autokrata szövetségesei közvetlenül részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban, úgy tekinthető, hogy megkezdődött a harmadik világháború.
Úgy látom, 2024-ben abszolút úgy gondolhatjuk, hogy a harmadik világháború elkezdődött
– mondta Zaluzsnij egy díjátadó ünnepségen, amelyet az Ukrajinszka Pravda nevű lap által szervezett.
Hozzátette: azért gondolja így, „mert 2024-ben Ukrajna már nem Oroszországgal áll szemben. Észak-Korea katonái állnak Ukrajnával szemben”.
Legyünk őszinték! Ukrajnában már iráni Sahídokkal [drónok – a szerk.] gyilkolnak civileket teljesen nyíltan, minden szégyenérzet nélkül. Észak-koreai gyártmányú rakéták repülnek Ukrajnába, és ezt nyíltan vállalják. Kínai lövedékeket robbantanak fel Ukrajnában, kínai alkatrészeket használnak orosz rakétákban
– fogalmazott a volt főparancsnok.
Valerij Zaluzsnij szerint a katonák többsége egyetértene azzal, hogy a felsorolt tényezők mindegyike okot ad arra, hogy azt mondják: a világháború elkezdődött, és a világnak fel kell készülnie erre. „Amire oly régóta vártak, az már elkezdődött. De azt akarom mondani, hogy maga Isten ad egy esélyt, és nemcsak Ukrajnának, hanem az egész világnak, hogy még legyen időnk levonni a megfelelő következtetéseket” – fogalmazott.
Még meg lehet állni itt, Ukrajna területén. De valamiért a partnereink ezt nem akarják megérteni. Nyilvánvaló, hogy Ukrajnának már így is túl sok ellensége van. Ukrajna a technológiának köszönhetően életben fog maradni, de nem tudni, hogy képes lesz-e egyedül megnyerni ezt a csatát. Ezért úgy vélem, hogy üdvözölhetjük a világháborút, már elkezdődött.
– zárta gondolatait.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán véleményezte azt az információt, miszerint Oroszország (a történelemben először) bevetett egy interkontinentális ballisztikus rakétát Ukrajna ellen.
Ha igaz, ez jelentős eszkaláció orosz részről, már csak azért is, mert egy ICBM kilövése félreértést okozhat Washingtonban, hiszen ezek elsősorban nukleáris fegyverek hordozására vannak tervezve
– írta Demkó Attila. Megjegyezte azt is, hogy „egy interkontinentális ballisztikus rakéta nagyobb méretű és nagyobb robbanófejet hordoz, mint amivel az oroszok eddig támadták Ukrajnát”.
Nem mindegy, hogy 500 kg, vagy 1-2 tonna robban. Ukrajna szinte biztos, hogy nagyon nehéz hetekre számíthat, és a Nyugat a sajnálkozáson és a felháborodáson túl nem sokat tud tenni
– fogalmazott, majd megjegyezte azt is, hogy „az eszkalációs spirált az nyeri meg, aki többet tud és mer beletenni. A »mer« és a »tud« terén is az oroszok állnak jobban”.
Egy későbbi bejegyzésben Demkó Attila utalt arra is, amit korábbi cikkünkben mi is említettünk, vagyis hogy az ilyen rakéták ellen Ukrajnának nincs megfelelő védelme, és csak az Egyesült Államoktól kaphatna megfelelő eszközöket. „Izrael kapott, Ukrajna aligha fog” – mondta a szóban forgó rendszerekről Demkó Attila, hozzátéve, hogy ezekből a nyugati országoknak sincs nagy készletük.
Mi az amit látunk? Egy eszkalációs spirál, aminek a vége egy Kuba-szituáció lehet. Elmegyünk a falig, a Nyugat is és az oroszok is, aztán mindenki szépen elmondja, hogy atomháborút azért mégse, és szépen lesz egy kompromisszum. Ukrajna addig meg még tovább pusztul, de a végén a sok jótét lélek a nyugati fővárosokban felmentve érezheti magát, hogy megtett mindent az ukránokért. Katarzis, függöny le, jó emberek vagyunk!
– fűzte hozzá véleményét a szakértő, aki szerint az elmúlt harminc évben „ki nem kényszerített geopolitikai hibák tömegét követte el a Nyugat”, és ezért tartunk most ott, ahol.
Ez nem menti az oroszokat, mert ők meg a maguk ki nem kényszerített hibáival válaszoltak. Kína közben hátradőlhetett, és nézhette, bármelyik lövés talál, neki jó. A vége nem atomháború lesz, hanem kiegyezés Trump alatt, az ukránokat meg úgy fogják megkérdezni, mint Fidel Castrót és Kubát anno. Sehogy
– összegezte Demkó Attila.
Magyarországnak nem áll szándékában visszautasítani az oroszországi energiaszállításokat – közölte Szijjártó Péter az EU Külkereskedelmi Tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón a RIA Novosztyi szerint.
Az orosz hírügynökség szerint Szijjártó azt mondta: „Magyarország elégedett az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködéssel. […] Az a tapasztalatunk, hogy Oroszország megbízható beszállító, mindig megkaptuk a szerződött mennyiséget a megbeszélt áron, és akkor, amikorra megbeszéltük.”
Jobb ajánlatot még nem kaptunk, sem megbízhatóbbat, sem olcsóbbat. És amíg nem kapunk, addig nem is fogunk változtatni
– szögezte le végül a tárcavezető.
Oroszország bevetett egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) Ukrajna egyik nagyvárosa ellen – jelentette az ukrán sajtó a Reuters szerint. Később az ukrán légierő is megerősítette az információkat, és egyelőre az orosz fél sem cáfolta azokat.
Az ukrán légierő szerint a rakétát az oroszországi Asztrahán térségéből lőtték ki, és több mint 700 kilométerrel arrébb, a közép-kelet-ukrajnai Dnyipro városában csapódott be, amelynek valamivel kevesebb mint 1 millió lakosa lehet. A légierő először nem pontosította, hogy milyen robbanófejjel rendelkezett a rakéta, és csak az is később derült ki, hogy milyen típusúról lehet szó.
A rakéta kilövése azért is jelentős fejlemény, mert
szakértők szerint ez lenne az első katonai bevetése egy interkontinentális ballisztikus rakétának.
Ezt a fegyvertípust eddig csak teszteken használták. Az ICBM-eket nukleáris robbanófejek célba juttatására tervezték, és fontos részét képezik Oroszország nukleáris elrettentő erejének. E téren nem mellékes az sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöképp a napokban módosította Oroszország nukleáris doktrínáját.
Több szakértő azt is megjegyezte, hogy a rakéta ilyen módon történő felhasználása nem indokolt, hiszen Dnyipro ellen az orosz fél kisebb hatótávolságú rakétákat is be tudott volna vetni. Sokak szerint
a rakéta kilövése inkább egy üzenet lehetett Ukrajna és a Nyugat felé – amit igazolni látszik az is, hogy Oroszország a történtekkel párhuzamosan egy fenyegető nyilatkozatot adott ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hírre reagálva azt mondta: „Ma érkezett egy új orosz rakéta. Minden jellemzője – sebesség, magasság – egy interkontinentális ballisztikus [rakéta] jellemzőire utal. Jelenleg szakértői vizsgálat folyik.”
Az orosz fél részéről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz hadsereghez irányította a rakétával kapcsolatos kérdéseket. Egy videó szerint az orosz külügy szóvivőjét, Marija Zaharovát pedig külön utasítást kapott arra, hogy ne kommentálja az esetet – írta a Reuters (az utóbbiról készült felvétel alább megtekinthető, és mivel a mikrofon kihangosítva maradt, hallható is, hogy miről beszéltek).
Az Ukrajinszka Pravda névtelen katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Dnyipróba becsapódott rakéta
egy RSZ–26 Rubezs típusú fegyver volt.
Ennek az interkontinentális ballisztikus rakétának a hatótávolsága 5800 km az oroszok szerint, a hossza 12 méter, a súlya pedig 36 tonna. És állítólag képes akár egy 800 kilogrammos nukleáris robbanófej hordozására is.
Az orosz fél 2012-ben tesztelte először sikeresen a rakétát. A mostani csapásnál a dnyiprói ipari infrastruktúra lehetett a célpont. Az ukrán légierő nem közölte, hogy mit céloztak meg a fegyverrel, és hogy okozott-e kárt, de Szerhij Liszak regionális kormányzó szerint egy csütörtöki rakétatámadás megrongált egy ipari vállalkozást, és tüzet okozott Dnyipróban, ennek következtében két ember megsérült.
Az ukrán Defense Express katonai hírportál mindehhez azt is hozzátette, hogy
az ukrán fél a jelenlegi arzenáljával nem képes kivédeni ezeket a fegyvereket, ezért újabb típusú amerikai rakétákra lenne szükségük.
„Jelenleg az ukrán Patriot PAC-3 rendszereket rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, például az Iszkander rakéták elfogására optimalizálták. A Rubezs azonban mint közepes hatótávolságú rakéta, meghaladja a Patriot alapvető képességeit, ami fejlettebb rakétavédelmi rendszereket tesz szükségessé” – írta a Defense Express.
Megjegyezték, hogy az ideális megoldás a THAAD nevű rendszer beszerzése lenne, amelyet kifejezetten közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására terveztek. „Az Egyesült Államok azonban csak hét THAAD-üteggel rendelkezik, amelyek közül egyet már Izrael védelmére telepítettek” – tették hozzá. Ezért ehelyett az SM–6 föld-levegő rakétarendszer lenne az, amely szerintük segíthetne Ukrajnának, és képes lehetne akár 240 kilométeres távolságban is a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és egyéb légi fenyegetések elhárítására.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy ennek a fegyverrendszernek a működtetése is komoly logisztikai kihívásokba ütközhetne, arról nem is beszélve, hogy „az SM–6 típusú rakéta exportköltsége egységenként elérheti a 40 millió dollárt, ami Ukrajna számára megnehezíti a beszerzést”.
Mindazonáltal a fejlett rakétavédelmi rendszerek beszerzése Ukrajna számára létkérdés a fokozódó fenyegetésekkel szemben
– összegzett a katonai portál.
A napokban a NATO több tagállamában is növelték a készültséget a nyugati és orosz eszkalációs lépések miatt, miközben Magyarország északkeleti részébe is további légvédelmi egységeket telepített a Honvédség.
A brit fegyveres erők készen állnának arra, hogy „még ma este” harcba szálljanak Oroszországgal, ha Vlagyimir Putyin újabb kelet-európai országot támadna meg – mondta csütörtökön egy brit katonai vezető a Politico szerint.
„Ha a brit hadsereget arra kérnék, hogy ma este harcoljon, akkor ma este harcolna” – mondta Rob Magowan, a brit védelmi vezérkar helyettes vezetője az alsóház védelmi bizottsága előtt.
Nem hiszem, hogy ebben a teremben bárkinek is illúziói lehetnek, hogy ha az oroszok ma este megszállnák Kelet-Európát, akkor abban a harcban találkoznánk velük
– tette hozzá.
A megszólalásra akkor került sor, amikor a képviselők csütörtökön arról kérdezték Magowant, hogy hány brit dandár tudna eljutni a NATO keleti szárnyára egy nagyobb oroszországi eszkaláció esetén.
A kelet-európai NATO-tagok, köztük Lettország és Észtország idegesen szemlélték Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját, míg Finnország, amely keletről határos Oroszországgal, éppen ezen a héten figyelmeztetett a kritikus infrastruktúrák szabotálására. A NATO kollektív védelemre vonatkozó szabályai előírják, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.
A Politico szerint ugyanakkor Magowan kemény szavai ellenére továbbra is aggályok merülnek fel az Egyesült Királyság katonai képességeit illetően egy európai eszkaláció esetén.
A szervezett bűnözés elleni harc hivatala (ÚBOK) fogja vizsgálni Szlovákiában az előző kormányzat idején Ukrajnának ajándékozott haditechnika ügyével kapcsolatban felmerült bűncselekménygyanút – jelentette be Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján.
Az ügy felderítésére a szervezett bűnözés elleni hivatal egy „Ajándékozó” nevű speciális nyomozócsoportot állított össze. Ennek a feladata lesz kivizsgálni az ügyben tett feljelentéseket, valamint a legfelsőbb számvevőszék (NKÚ) ezzel kapcsolatos állításait.
Az ügy előzménye, hogy Szlovákia 2023-ban, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején a teljes vadászrepülőgép-állományát – 13 darab MiG–29-est és egy Kub légvédelmi rendszert ajándékozott Ukrajnának. Az előző, liberális-progresszív kormány idején a Jaroslav Nad vezette védelmi minisztérium már azt megelőzően is jelentős hadieszköz-állományt ajándékozott Ukrajnának, köztük egy SZ–300-as légvédelmi rendszert, helikoptereket, több tucat páncélozott csapatszállítót, aknamentesítő rendszereket, muníciót és üzemanyagot is.
A számvevőszék jelentése szerint az ukrajnai konfliktus kezdete óta a Szlovákia által Ukrajnának ajándékozott hadieszközök értéke mintegy 700 millió eurót (280 milliárd forint) tett ki, miközben az ország mindössze 82 millió eurót (32,8 milliárd forint) kapott az Európai Unió Békekeretéből.
A belügyminiszter a hadieszközök odaajándékozásával összefüggésben élesen bírálta az előző kormányt „önkényes” és komoly anyagi károkat okozó döntései miatt. Rámutatott: az előző kormány az adófizetők pénzén vásárolt, működőképes haditechnikát adott át Ukrajnának, miközben figyelmen kívül hagyta az ország érdekeit, és saját, illetve „idegen hatalmak” érdekeinek megfelelően cselekedett. „Védelmi képességei tekintetében Szlovákia lemeztelenedett” – jelentette ki Sutaj Estok, akit a TASR közszolgálati hírügynökség idézett.
Az ügyben a védelmi tárca jelenlegi vezetője, Robert Kalinák idén júniusban bejelentette: feljelentést tesz az elajándékozott MiG–29-esek miatt. Kalinák akkor egyenesen „hazaárulásnak” nevezte az előző kormány döntését.
A TASR jelentése szerint Jaroslav Nad a csütörtöki bejelentésre reagálva „teljesen alaptalannak” nevezte az ajándékozás kapcsán felhozott vádakat, és annak a véleményének adott hangot, hogy a témával azért állt elő a belügyminiszter, hogy ezáltal „elfedje a saját és a kormánykoalíció problémáit”.
A nyugati országok egyre több megállapodást kötnek Azerbajdzsánnal a gázszállításokról, ami Oroszország számára előnyös lehet – erről ír a Politico. Az Európába irányuló exportjának növelése érdekében Baku erőteljesen növelte az Oroszországból származó üzemanyagimportot. Egyes szakértők azt gyanítják, hogy Azerbajdzsán egyszerűen továbbértékesíti az orosz gázt, de Baku tagadja, hogy ez így lenne.
Baku jelenleg csaknem egymilliárd köbméter üzemanyagot szállít Európába. Az állami tulajdonú SOCAR azt tervezi, hogy 2033-ig 37 milliárd köbméterről 49 milliárd köbméterre növeli éves termelését. Legalább egymilliárdot a Gazpromtól vásárol.
A szállítások még növekedhetnek, mivel Baku tárgyalásokat folytat arról, hogy a jelenlegi orosz gáztranzitszerződés év végén lejár, és Ukrajnán keresztül szállítja a gázt Közép-Európába.
Ez a kreatív megoldás csak egy vékony álca egy kellemetlen igazságra: Azerbajdzsán lényegében orosz gázt mosna tisztára Európa számára
– írja a lap.
Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy „fejlett fegyverekkel” csapást mér az Egyesült Államok lengyelországi légi támaszpontjaira, órákkal azután, hogy a jelentések szerint interkontinentális ballisztikus rakétát indított ukrajnai célpontok ellen – írja a Daily Mail.
Moszkva szerint a Balti-tenger partjaihoz közeli Redzikowóban egy új amerikai ballisztikus rakétavédelmi bázis megnyitása „növeli a nukleáris veszély általános szintjét”, így a bázis felkerült az Oroszország számára lehetséges célpontok listájára.
A november 13-án megnyitott létesítmény része a NATO „Aegis Ashore” elnevezésű, szélesebb körű rakétapajzsának, amelynek célja a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus fegyverek elfogása.
Ez egy újabb őszintén provokatív lépés az amerikaiak és szövetségeseik mélyen destabilizáló akcióinak sorában
– fogalmazott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az üggyel összefüggésben.
Az orosz hadsereg légibombákkal támadott a donyecki régióban található Konsztantyinovka lakónegyedére, hat ember megsérült – számolt be róla az RBC.
„November 20-án este az orosz fegyveres erők megtámadták Kosztyantyinovka városát. Ezt megelőzően az ellenség két UMPK-modullal ellátott FAB–250-es légibombát dobott a településre” – áll a donyecki regionális ügyészség által kiadott közleményben. Az ügyészség szerint az oroszok lakóövezetet céloztak.
A támadásban öt nő és egy férfi megsérült, miközben az otthonukban tartózkodtak. A sebesülteknél az orvosok aknarobbanásos sérüléseket, zúzódásokat és agyrázkódást diagnosztizáltak. A Kosztyantyinovkai Kerületi Ügyészség háborús bűncselekmény miatt indított nyomozást
Vietnámban elfogták, majd kiadták Belarusznak Vaszil Veramejcsiket, azt a belorusz katonát, aki Ukrajna oldalán harcolt a háborúban. A katona előbb Litvániába menekült a harcokból, ott azonban nem adtak neki letelepedési engedélyt a belorusz hadseregben végzett korábbi szolgálata miatt – írja a The Kyiv Independent.
Veramejcsik a belorusz önkéntesekből álló Kalinouski-ezredben harcolt, amelyet 2022 márciusában hoztak létre, a háború kitörése utáni hetekben. Az alakulatot a belorusz legfelsőbb bíróság a közelmúltban terrorszervezetnek nyilvánította, így a férfi súlyos büntetésre számíthat szülőhazájában.
A férfi részt vett 2020-ban a belorusz választások után kirobbant tüntetéseken, majd Ukrajnába menekült, tartva a megtorlástól.
Joe Biden amerikai elnök csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el, az erről szóló nyilatkozatot szerdán terjesztette a kongresszus elé – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtótájékoztatón az MTI szerint.
Matthew Miller elmondta, hogy 4,65 milliárd dollár gazdaságisegély-hitelről van szó, amely fele az idén tavasszal elfogadott, ukrajnai segítségnyújtásról szóló törvényben szereplő kölcsönnek. A jogszabály felhatalmazást adott az elnöknek a csaknem 10 milliárd dollárnyi hitel felének elengedésére 2024. november 15-ét követően.
Megtettük a lépést, amelyre a törvény lehetőséget ad az érintett hitelösszeg törlését illetően, így megadjuk ezt a gazdasági segítséget, és most a kongresszuson a sor, hogy üdvözölje a lépést – fogalmazott, majd hozzátette, meg lenne lepődve, ha a törvényhozáson nem menne át a javaslat.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.
Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi
– mondta Sziluanov.
A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin. Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd euró bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből.
Moszkva ezeket az intézkedéseket lopásnak minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csaknem 70 állatot küldött ajándékba észak-koreai kollégájának, Kim Dzsongunnak. Az állatok Phenjan központi állatkertjébe kerültek. Az ajándékot Alekszandr Kozlov ökológiaminiszter személyesen adta át, amikor az észak-koreai fővárosba látogatott.
Az RBK Ukraine információi szerint az állatokat a moszkvai állatkertből vitték el ajándékba.
Egy afrikai oroszlán, két barna medve, két házi jak, öt fehér kakadu, 25 különböző fajú fácán és 40 mandarinkacsa fog ezentúl az észak-koreai állatkertben élni
– közölte a Kreml.
Érdekesség, hogy Kozlov szerint ez az együttműködés „új mérföldkő az országok közötti interakcióban”. Véleménye szerint Oroszország és Észak-Korea mostantól szorosabban együttműködik majd az állategészségügyi kérdésekben, a rehabilitációban és a ritka fajok visszatelepítésében.
Az ukrán hadsereg szerdán nagy erejű csapást mért Storm Shadow rakétákkal egy Kurszk régióban lévő létesítményre. A célpont valószínűleg egy föld alatti bunker volt, ahol az egyik orosz hadsereg tábornokai és észak-koreai tábornokok parancsnoksága tartózkodott – írja az Unian a Defence Express alapján.
Elemzők szerint a Marjino faluban lévő objektumot érte a támadás.
„Nagy valószínűséggel ez nem egy közönséges kommunikációs létesítmény, hanem egy parancsnoki állás. (...) Nagyon valószínű, hogy a kurszki területen lévő orosz csapatok parancsnoksága használta. És tekintettel arra, hogy Észak-Korea csapatai is ott tevékenykednek, nem kizárt, hogy észak-koreai tábornokok is jelen lehettek ott” – írja a Defense Express.
Szakértők elmondták, hogy a Storm Shadow az ilyen kategóriájú célpontok eltalálására szolgál, mivel 450 kilogrammos robbanófejüket kifejezetten védett célpontok eltalálására tervezték.
Régebbi típusú hadihajókat, helikoptereket és drónokat szerel le takarékossági okokból a brit kormány – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter.
Healey a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint Ukrajna most első ízben brit gyártmányú Storm Shadow rakétákkal lőtt egy oroszországi katonai létesítményt. A brit védelmi tárca vezetője elmondta, hogy a ma már elavultnak számító védelmi eszközök leszerelésétől a minisztérium a következő két évben 150 millió font, a következő öt évben 500 millió font (246 milliárd forint) megtakarítást vár.
Az MTI azt írja, hogy a program keretében a brit kormány kivonja a szolgálatból a Northumberland nevű fregattot. A hajónak Healey szerint olyan szerkezeti sérülése van, amelynek kijavítása nem lenne gazdaságos, bár a miniszter nem részletezte a hiba mibenlétét. A tárca leszereli az Albion és a Bulwark partra szállító hajókat is, amelyek már egy ideje nincsenek használatban, de fenntartásuk évi 9 millió fontba kerül, emellett gyorsított eljárással kivon a hadrendből 14 Chinook és 17 Puma típusú katonai helikoptert. A védelmi miniszter szerint a Chinook helikopterflotta egyes tagjai 35 évesnél idősebbek, a Puma helikopterek között pedig van olyan, amelyik több mint 50 éve repül.
A brit kormány leszerel 46 Watchkeeper típusú drónt is, amelyek Healey elmondása szerint 14 éve állnak hadrendben és túlhaladta őket a technológiai fejlődés. A miniszter ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt a célt a kormány mikor tervezi elérni.
Orosz katonák lelőttek két elfogott ukrán védőt a Pokrovszkij térségében – számolt be az Unian a főügyészség közleménye alapján. A donyecki területi ügyészség eljárási utasításai alapján előzetes vizsgálatot indított az emberek halálát okozó háborús bűncselekmény elkövetése miatt.
„A védőket 2024. november 10-én a Pokrovszkij körzetben lévő Novodmitrovka falu közelében lévő erődítmény ostromakor ejtették fogságba az Orosz Föderáció katonái. Ezt követően a foglyokat levetkőztették, majd egy erdőbe vezették, ahol agyonlőtték őket” – áll a jelentésben.
Az ilyen cselekmények súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősülnek és súlyosan sértik a genfi egyezményeket. Az előzetes vizsgálatot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói végzik Donyeck és Luhanszk régiókban. November 11-én látott napvilágot a tény, hogy oroszok fegyvertelen katonákat végeztek ki a Kurszki területen. Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint az orosz csapatok valószínűleg közvetlen közelről lőttek le legalább két fegyvertelen ukrán hadifoglyot.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 3926 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3983 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Ukrajna jogilag nem ismerheti el egyetlen megszállt területét sem orosznak – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában, amikor arról kérdezték, hajlandó lenne-e területeket átengedni egy békeegyezmény keretein belül. Az interjút még az előtt készítették, hogy a Pentagon szerdán bejelentette, hogy további 275 millió dollár katonai támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszország elleni harcban.
A Fox News vezető külföldi tudósítójának, Trey Yingstnek adott exkluzív interjúban az ukrán elnök beszélt a Krím területének 2014-es orosz annektálásáról is. Mint fogalmazott, készek arra, hogy diplomáciai úton visszaszerezzék a félszigetet.
Nem áldozhatjuk fel több tízezer emberünket arra, hogy meghaljanak azért, hogy a Krím visszakerüljön… megértjük, hogy a Krímet diplomáciai úton lehet csak visszaszerezni
– fogalmazott Zelenszkij, aki az interjúban elmondta, kész tovább harcolni akkor is, ha az Egyesült Államok nem ad több támogatást neki, bár abban is biztos, hogy ilyen esetben elveszítik a háborút.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!