Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy „fejlett fegyverekkel” csapást mér az Egyesült Államok lengyelországi légi támaszpontjaira, órákkal azután, hogy a jelentések szerint interkontinentális ballisztikus rakétát indított ukrajnai célpontok ellen – írja a Daily Mail.
Moszkva szerint a Balti-tenger partjaihoz közeli Redzikowóban egy új amerikai ballisztikus rakétavédelmi bázis megnyitása „növeli a nukleáris veszély általános szintjét”, így a bázis felkerült az Oroszország számára lehetséges célpontok listájára.
A november 13-án megnyitott létesítmény része a NATO „Aegis Ashore” elnevezésű, szélesebb körű rakétapajzsának, amelynek célja a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus fegyverek elfogása.
Ez egy újabb őszintén provokatív lépés az amerikaiak és szövetségeseik mélyen destabilizáló akcióinak sorában
– fogalmazott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az üggyel összefüggésben.
A szervezett bűnözés elleni harc hivatala (ÚBOK) fogja vizsgálni Szlovákiában az előző kormányzat idején Ukrajnának ajándékozott haditechnika ügyével kapcsolatban felmerült bűncselekménygyanút – jelentette be Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján.
Az ügy felderítésére a szervezett bűnözés elleni hivatal egy „Ajándékozó” nevű speciális nyomozócsoportot állított össze. Ennek a feladata lesz kivizsgálni az ügyben tett feljelentéseket, valamint a legfelsőbb számvevőszék (NKÚ) ezzel kapcsolatos állításait.
Az ügy előzménye, hogy Szlovákia 2023-ban, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején a teljes vadászrepülőgép-állományát – 13 darab MiG–29-est és egy Kub légvédelmi rendszert ajándékozott Ukrajnának. Az előző, liberális-progresszív kormány idején a Jaroslav Nad vezette védelmi minisztérium már azt megelőzően is jelentős hadieszköz-állományt ajándékozott Ukrajnának, köztük egy SZ–300-as légvédelmi rendszert, helikoptereket, több tucat páncélozott csapatszállítót, aknamentesítő rendszereket, muníciót és üzemanyagot is.
A számvevőszék jelentése szerint az ukrajnai konfliktus kezdete óta a Szlovákia által Ukrajnának ajándékozott hadieszközök értéke mintegy 700 millió eurót (280 milliárd forint) tett ki, miközben az ország mindössze 82 millió eurót (32,8 milliárd forint) kapott az Európai Unió Békekeretéből.
A belügyminiszter a hadieszközök odaajándékozásával összefüggésben élesen bírálta az előző kormányt „önkényes” és komoly anyagi károkat okozó döntései miatt. Rámutatott: az előző kormány az adófizetők pénzén vásárolt, működőképes haditechnikát adott át Ukrajnának, miközben figyelmen kívül hagyta az ország érdekeit, és saját, illetve „idegen hatalmak” érdekeinek megfelelően cselekedett. „Védelmi képességei tekintetében Szlovákia lemeztelenedett” – jelentette ki Sutaj Estok, akit a TASR közszolgálati hírügynökség idézett.
Az ügyben a védelmi tárca jelenlegi vezetője, Robert Kalinák idén júniusban bejelentette: feljelentést tesz az elajándékozott MiG–29-esek miatt. Kalinák akkor egyenesen „hazaárulásnak” nevezte az előző kormány döntését.
A TASR jelentése szerint Jaroslav Nad a csütörtöki bejelentésre reagálva „teljesen alaptalannak” nevezte az ajándékozás kapcsán felhozott vádakat, és annak a véleményének adott hangot, hogy a témával azért állt elő a belügyminiszter, hogy ezáltal „elfedje a saját és a kormánykoalíció problémáit”.
A nyugati országok egyre több megállapodást kötnek Azerbajdzsánnal a gázszállításokról, ami Oroszország számára előnyös lehet – erről ír a Politico. Az Európába irányuló exportjának növelése érdekében Baku erőteljesen növelte az Oroszországból származó üzemanyagimportot. Egyes szakértők azt gyanítják, hogy Azerbajdzsán egyszerűen továbbértékesíti az orosz gázt, de Baku tagadja, hogy ez így lenne.
Baku jelenleg csaknem egymilliárd köbméter üzemanyagot szállít Európába. Az állami tulajdonú SOCAR azt tervezi, hogy 2033-ig 37 milliárd köbméterről 49 milliárd köbméterre növeli éves termelését. Legalább egymilliárdot a Gazpromtól vásárol.
A szállítások még növekedhetnek, mivel Baku tárgyalásokat folytat arról, hogy a jelenlegi orosz gáztranzitszerződés év végén lejár, és Ukrajnán keresztül szállítja a gázt Közép-Európába.
Ez a kreatív megoldás csak egy vékony álca egy kellemetlen igazságra: Azerbajdzsán lényegében orosz gázt mosna tisztára Európa számára
– írja a lap.
Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy „fejlett fegyverekkel” csapást mér az Egyesült Államok lengyelországi légi támaszpontjaira, órákkal azután, hogy a jelentések szerint interkontinentális ballisztikus rakétát indított ukrajnai célpontok ellen – írja a Daily Mail.
Moszkva szerint a Balti-tenger partjaihoz közeli Redzikowóban egy új amerikai ballisztikus rakétavédelmi bázis megnyitása „növeli a nukleáris veszély általános szintjét”, így a bázis felkerült az Oroszország számára lehetséges célpontok listájára.
A november 13-án megnyitott létesítmény része a NATO „Aegis Ashore” elnevezésű, szélesebb körű rakétapajzsának, amelynek célja a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus fegyverek elfogása.
Ez egy újabb őszintén provokatív lépés az amerikaiak és szövetségeseik mélyen destabilizáló akcióinak sorában
– fogalmazott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az üggyel összefüggésben.
Az orosz hadsereg légibombákkal támadott a donyecki régióban található Konsztantyinovka lakónegyedére, hat ember megsérült – számolt be róla az RBC.
„November 20-án este az orosz fegyveres erők megtámadták Kosztyantyinovka városát. Ezt megelőzően az ellenség két UMPK-modullal ellátott FAB–250-es légibombát dobott a településre” – áll a donyecki regionális ügyészség által kiadott közleményben. Az ügyészség szerint az oroszok lakóövezetet céloztak.
A támadásban öt nő és egy férfi megsérült, miközben az otthonukban tartózkodtak. A sebesülteknél az orvosok aknarobbanásos sérüléseket, zúzódásokat és agyrázkódást diagnosztizáltak. A Kosztyantyinovkai Kerületi Ügyészség háborús bűncselekmény miatt indított nyomozást
Vietnámban elfogták, majd kiadták Belarusznak Vaszil Veramejcsiket, azt a belorusz katonát, aki Ukrajna oldalán harcolt a háborúban. A katona előbb Litvániába menekült a harcokból, ott azonban nem adtak neki letelepedési engedélyt a belorusz hadseregben végzett korábbi szolgálata miatt – írja a The Kyiv Independent.
Veramejcsik a belorusz önkéntesekből álló Kalinouski-ezredben harcolt, amelyet 2022 márciusában hoztak létre, a háború kitörése utáni hetekben. Az alakulatot a belorusz legfelsőbb bíróság a közelmúltban terrorszervezetnek nyilvánította, így a férfi súlyos büntetésre számíthat szülőhazájában.
A férfi részt vett 2020-ban a belorusz választások után kirobbant tüntetéseken, majd Ukrajnába menekült, tartva a megtorlástól.
Joe Biden amerikai elnök csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el, az erről szóló nyilatkozatot szerdán terjesztette a kongresszus elé – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtótájékoztatón az MTI szerint.
Matthew Miller elmondta, hogy 4,65 milliárd dollár gazdaságisegély-hitelről van szó, amely fele az idén tavasszal elfogadott, ukrajnai segítségnyújtásról szóló törvényben szereplő kölcsönnek. A jogszabály felhatalmazást adott az elnöknek a csaknem 10 milliárd dollárnyi hitel felének elengedésére 2024. november 15-ét követően.
Megtettük a lépést, amelyre a törvény lehetőséget ad az érintett hitelösszeg törlését illetően, így megadjuk ezt a gazdasági segítséget, és most a kongresszuson a sor, hogy üdvözölje a lépést – fogalmazott, majd hozzátette, meg lenne lepődve, ha a törvényhozáson nem menne át a javaslat.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.
Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi
– mondta Sziluanov.
A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin. Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd euró bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből.
Moszkva ezeket az intézkedéseket lopásnak minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csaknem 70 állatot küldött ajándékba észak-koreai kollégájának, Kim Dzsongunnak. Az állatok Phenjan központi állatkertjébe kerültek. Az ajándékot Alekszandr Kozlov ökológiaminiszter személyesen adta át, amikor az észak-koreai fővárosba látogatott.
Az RBK Ukraine információi szerint az állatokat a moszkvai állatkertből vitték el ajándékba.
Egy afrikai oroszlán, két barna medve, két házi jak, öt fehér kakadu, 25 különböző fajú fácán és 40 mandarinkacsa fog ezentúl az észak-koreai állatkertben élni
– közölte a Kreml.
Érdekesség, hogy Kozlov szerint ez az együttműködés „új mérföldkő az országok közötti interakcióban”. Véleménye szerint Oroszország és Észak-Korea mostantól szorosabban együttműködik majd az állategészségügyi kérdésekben, a rehabilitációban és a ritka fajok visszatelepítésében.
Az ukrán hadsereg szerdán nagy erejű csapást mért Storm Shadow rakétákkal egy Kurszk régióban lévő létesítményre. A célpont valószínűleg egy föld alatti bunker volt, ahol az egyik orosz hadsereg tábornokai és észak-koreai tábornokok parancsnoksága tartózkodott – írja az Unian a Defence Express alapján.
Elemzők szerint a Marjino faluban lévő objektumot érte a támadás.
„Nagy valószínűséggel ez nem egy közönséges kommunikációs létesítmény, hanem egy parancsnoki állás. (...) Nagyon valószínű, hogy a kurszki területen lévő orosz csapatok parancsnoksága használta. És tekintettel arra, hogy Észak-Korea csapatai is ott tevékenykednek, nem kizárt, hogy észak-koreai tábornokok is jelen lehettek ott” – írja a Defense Express.
Szakértők elmondták, hogy a Storm Shadow az ilyen kategóriájú célpontok eltalálására szolgál, mivel 450 kilogrammos robbanófejüket kifejezetten védett célpontok eltalálására tervezték.
Régebbi típusú hadihajókat, helikoptereket és drónokat szerel le takarékossági okokból a brit kormány – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter.
Healey a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint Ukrajna most első ízben brit gyártmányú Storm Shadow rakétákkal lőtt egy oroszországi katonai létesítményt. A brit védelmi tárca vezetője elmondta, hogy a ma már elavultnak számító védelmi eszközök leszerelésétől a minisztérium a következő két évben 150 millió font, a következő öt évben 500 millió font (246 milliárd forint) megtakarítást vár.
Az MTI azt írja, hogy a program keretében a brit kormány kivonja a szolgálatból a Northumberland nevű fregattot. A hajónak Healey szerint olyan szerkezeti sérülése van, amelynek kijavítása nem lenne gazdaságos, bár a miniszter nem részletezte a hiba mibenlétét. A tárca leszereli az Albion és a Bulwark partra szállító hajókat is, amelyek már egy ideje nincsenek használatban, de fenntartásuk évi 9 millió fontba kerül, emellett gyorsított eljárással kivon a hadrendből 14 Chinook és 17 Puma típusú katonai helikoptert. A védelmi miniszter szerint a Chinook helikopterflotta egyes tagjai 35 évesnél idősebbek, a Puma helikopterek között pedig van olyan, amelyik több mint 50 éve repül.
A brit kormány leszerel 46 Watchkeeper típusú drónt is, amelyek Healey elmondása szerint 14 éve állnak hadrendben és túlhaladta őket a technológiai fejlődés. A miniszter ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt a célt a kormány mikor tervezi elérni.
Orosz katonák lelőttek két elfogott ukrán védőt a Pokrovszkij térségében – számolt be az Unian a főügyészség közleménye alapján. A donyecki területi ügyészség eljárási utasításai alapján előzetes vizsgálatot indított az emberek halálát okozó háborús bűncselekmény elkövetése miatt.
„A védőket 2024. november 10-én a Pokrovszkij körzetben lévő Novodmitrovka falu közelében lévő erődítmény ostromakor ejtették fogságba az Orosz Föderáció katonái. Ezt követően a foglyokat levetkőztették, majd egy erdőbe vezették, ahol agyonlőtték őket” – áll a jelentésben.
Az ilyen cselekmények súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősülnek és súlyosan sértik a genfi egyezményeket. Az előzetes vizsgálatot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói végzik Donyeck és Luhanszk régiókban. November 11-én látott napvilágot a tény, hogy oroszok fegyvertelen katonákat végeztek ki a Kurszki területen. Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint az orosz csapatok valószínűleg közvetlen közelről lőttek le legalább két fegyvertelen ukrán hadifoglyot.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 3926 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3983 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Ukrajna jogilag nem ismerheti el egyetlen megszállt területét sem orosznak – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában, amikor arról kérdezték, hajlandó lenne-e területeket átengedni egy békeegyezmény keretein belül. Az interjút még az előtt készítették, hogy a Pentagon szerdán bejelentette, hogy további 275 millió dollár katonai támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszország elleni harcban.
A Fox News vezető külföldi tudósítójának, Trey Yingstnek adott exkluzív interjúban az ukrán elnök beszélt a Krím területének 2014-es orosz annektálásáról is. Mint fogalmazott, készek arra, hogy diplomáciai úton visszaszerezzék a félszigetet.
Nem áldozhatjuk fel több tízezer emberünket arra, hogy meghaljanak azért, hogy a Krím visszakerüljön… megértjük, hogy a Krímet diplomáciai úton lehet csak visszaszerezni
– fogalmazott Zelenszkij, aki az interjúban elmondta, kész tovább harcolni akkor is, ha az Egyesült Államok nem ad több támogatást neki, bár abban is biztos, hogy ilyen esetben elveszítik a háborút.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!