Orosz katonák lelőttek két elfogott ukrán védőt a Pokrovszkij térségében – számolt be az Unian a főügyészség közleménye alapján. A donyecki területi ügyészség eljárási utasításai alapján előzetes vizsgálatot indított az emberek halálát okozó háborús bűncselekmény elkövetése miatt.
„A védőket 2024. november 10-én a Pokrovszkij körzetben lévő Novodmitrovka falu közelében lévő erődítmény ostromakor ejtették fogságba az Orosz Föderáció katonái. Ezt követően a foglyokat levetkőztették, majd egy erdőbe vezették, ahol agyonlőtték őket” – áll a jelentésben.
Az ilyen cselekmények súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősülnek és súlyosan sértik a genfi egyezményeket. Az előzetes vizsgálatot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói végzik Donyeck és Luhanszk régiókban. November 11-én látott napvilágot a tény, hogy oroszok fegyvertelen katonákat végeztek ki a Kurszki területen. Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint az orosz csapatok valószínűleg közvetlen közelről lőttek le legalább két fegyvertelen ukrán hadifoglyot.
Az orosz hadsereg légibombákkal támadott a donyecki régióban található Konsztantyinovka lakónegyedére, hat ember megsérült – számolt be róla az RBC.
„November 20-án este az orosz fegyveres erők megtámadták Kosztyantyinovka városát. Ezt megelőzően az ellenség két UMPK-modullal ellátott FAB–250-es légibombát dobott a településre” – áll a donyecki regionális ügyészség által kiadott közleményben. Az ügyészség szerint az oroszok lakóövezetet céloztak.
A támadásban öt nő és egy férfi megsérült, miközben az otthonukban tartózkodtak. A sebesülteknél az orvosok aknarobbanásos sérüléseket, zúzódásokat és agyrázkódást diagnosztizáltak. A Kosztyantyinovkai Kerületi Ügyészség háborús bűncselekmény miatt indított nyomozást
Vietnámban elfogták, majd kiadták Belarusznak Vaszil Veramejcsiket, azt a belorusz katonát, aki Ukrajna oldalán harcolt a háborúban. A katona előbb Litvániába menekült a harcokból, ott azonban nem adtak neki letelepedési engedélyt a belorusz hadseregben végzett korábbi szolgálata miatt – írja a The Kyiv Independent.
Veramejcsik a belorusz önkéntesekből álló Kalinouski-ezredben harcolt, amelyet 2022 márciusában hoztak létre, a háború kitörése utáni hetekben. Az alakulatot a belorusz legfelsőbb bíróság a közelmúltban terrorszervezetnek nyilvánította, így a férfi súlyos büntetésre számíthat szülőhazájában.
A férfi részt vett 2020-ban a belorusz választások után kirobbant tüntetéseken, majd Ukrajnába menekült, tartva a megtorlástól.
Joe Biden amerikai elnök csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el, az erről szóló nyilatkozatot szerdán terjesztette a kongresszus elé – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtótájékoztatón az MTI szerint.
Matthew Miller elmondta, hogy 4,65 milliárd dollár gazdaságisegély-hitelről van szó, amely fele az idén tavasszal elfogadott, ukrajnai segítségnyújtásról szóló törvényben szereplő kölcsönnek. A jogszabály felhatalmazást adott az elnöknek a csaknem 10 milliárd dollárnyi hitel felének elengedésére 2024. november 15-ét követően.
Megtettük a lépést, amelyre a törvény lehetőséget ad az érintett hitelösszeg törlését illetően, így megadjuk ezt a gazdasági segítséget, és most a kongresszuson a sor, hogy üdvözölje a lépést – fogalmazott, majd hozzátette, meg lenne lepődve, ha a törvényhozáson nem menne át a javaslat.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.
Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi
– mondta Sziluanov.
A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin. Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd euró bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből.
Moszkva ezeket az intézkedéseket lopásnak minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csaknem 70 állatot küldött ajándékba észak-koreai kollégájának, Kim Dzsongunnak. Az állatok Phenjan központi állatkertjébe kerültek. Az ajándékot Alekszandr Kozlov ökológiaminiszter személyesen adta át, amikor az észak-koreai fővárosba látogatott.
Az RBK Ukraine információi szerint az állatokat a moszkvai állatkertből vitték el ajándékba.
Egy afrikai oroszlán, két barna medve, két házi jak, öt fehér kakadu, 25 különböző fajú fácán és 40 mandarinkacsa fog ezentúl az észak-koreai állatkertben élni
– közölte a Kreml.
Érdekesség, hogy Kozlov szerint ez az együttműködés „új mérföldkő az országok közötti interakcióban”. Véleménye szerint Oroszország és Észak-Korea mostantól szorosabban együttműködik majd az állategészségügyi kérdésekben, a rehabilitációban és a ritka fajok visszatelepítésében.
Az ukrán hadsereg szerdán nagy erejű csapást mért Storm Shadow rakétákkal egy Kurszk régióban lévő létesítményre. A célpont valószínűleg egy föld alatti bunker volt, ahol az egyik orosz hadsereg tábornokai és észak-koreai tábornokok parancsnoksága tartózkodott – írja az Unian a Defence Express alapján.
Elemzők szerint a Marjino faluban lévő objektumot érte a támadás.
„Nagy valószínűséggel ez nem egy közönséges kommunikációs létesítmény, hanem egy parancsnoki állás. (...) Nagyon valószínű, hogy a kurszki területen lévő orosz csapatok parancsnoksága használta. És tekintettel arra, hogy Észak-Korea csapatai is ott tevékenykednek, nem kizárt, hogy észak-koreai tábornokok is jelen lehettek ott” – írja a Defense Express.
Szakértők elmondták, hogy a Storm Shadow az ilyen kategóriájú célpontok eltalálására szolgál, mivel 450 kilogrammos robbanófejüket kifejezetten védett célpontok eltalálására tervezték.
Régebbi típusú hadihajókat, helikoptereket és drónokat szerel le takarékossági okokból a brit kormány – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter.
Healey a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint Ukrajna most első ízben brit gyártmányú Storm Shadow rakétákkal lőtt egy oroszországi katonai létesítményt. A brit védelmi tárca vezetője elmondta, hogy a ma már elavultnak számító védelmi eszközök leszerelésétől a minisztérium a következő két évben 150 millió font, a következő öt évben 500 millió font (246 milliárd forint) megtakarítást vár.
Az MTI azt írja, hogy a program keretében a brit kormány kivonja a szolgálatból a Northumberland nevű fregattot. A hajónak Healey szerint olyan szerkezeti sérülése van, amelynek kijavítása nem lenne gazdaságos, bár a miniszter nem részletezte a hiba mibenlétét. A tárca leszereli az Albion és a Bulwark partra szállító hajókat is, amelyek már egy ideje nincsenek használatban, de fenntartásuk évi 9 millió fontba kerül, emellett gyorsított eljárással kivon a hadrendből 14 Chinook és 17 Puma típusú katonai helikoptert. A védelmi miniszter szerint a Chinook helikopterflotta egyes tagjai 35 évesnél idősebbek, a Puma helikopterek között pedig van olyan, amelyik több mint 50 éve repül.
A brit kormány leszerel 46 Watchkeeper típusú drónt is, amelyek Healey elmondása szerint 14 éve állnak hadrendben és túlhaladta őket a technológiai fejlődés. A miniszter ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt a célt a kormány mikor tervezi elérni.
Orosz katonák lelőttek két elfogott ukrán védőt a Pokrovszkij térségében – számolt be az Unian a főügyészség közleménye alapján. A donyecki területi ügyészség eljárási utasításai alapján előzetes vizsgálatot indított az emberek halálát okozó háborús bűncselekmény elkövetése miatt.
„A védőket 2024. november 10-én a Pokrovszkij körzetben lévő Novodmitrovka falu közelében lévő erődítmény ostromakor ejtették fogságba az Orosz Föderáció katonái. Ezt követően a foglyokat levetkőztették, majd egy erdőbe vezették, ahol agyonlőtték őket” – áll a jelentésben.
Az ilyen cselekmények súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősülnek és súlyosan sértik a genfi egyezményeket. Az előzetes vizsgálatot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói végzik Donyeck és Luhanszk régiókban. November 11-én látott napvilágot a tény, hogy oroszok fegyvertelen katonákat végeztek ki a Kurszki területen. Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint az orosz csapatok valószínűleg közvetlen közelről lőttek le legalább két fegyvertelen ukrán hadifoglyot.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 3926 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3983 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Ukrajna jogilag nem ismerheti el egyetlen megszállt területét sem orosznak – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában, amikor arról kérdezték, hajlandó lenne-e területeket átengedni egy békeegyezmény keretein belül. Az interjút még az előtt készítették, hogy a Pentagon szerdán bejelentette, hogy további 275 millió dollár katonai támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszország elleni harcban.
A Fox News vezető külföldi tudósítójának, Trey Yingstnek adott exkluzív interjúban az ukrán elnök beszélt a Krím területének 2014-es orosz annektálásáról is. Mint fogalmazott, készek arra, hogy diplomáciai úton visszaszerezzék a félszigetet.
Nem áldozhatjuk fel több tízezer emberünket arra, hogy meghaljanak azért, hogy a Krím visszakerüljön… megértjük, hogy a Krímet diplomáciai úton lehet csak visszaszerezni
– fogalmazott Zelenszkij, aki az interjúban elmondta, kész tovább harcolni akkor is, ha az Egyesült Államok nem ad több támogatást neki, bár abban is biztos, hogy ilyen esetben elveszítik a háborút.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!