Az orosz hadsereg létszáma jelentősen nőtt a háború előtti időszakhoz képest, de minősége azóta csökkent – nyilatkozta Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Reuters kérdésére, amit az Unian is szemlézett.
„Jelenleg az oroszok nem jelentenek akkora fenyegetést, mint amekkorát 2022 februárjában jelentettek, így van időnk felkészülni” – mondta, hozzátéve, hogy ez a védelmi iparba történő beruházások növelését jelenti majd.
Bauer ugyanakkor sürgette a vállalkozásokat, hogy készüljenek fel egy „háborús forgatókönyvre”, és ennek megfelelően állítsák át termelési és értékesítési kapacitásukat, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak az olyan országok kihívásainak, mint Oroszország és Kína.
Az admirális azt is elismerte, hogy a NATO tárgyalja a megelőző célzott csapások lehetőségét orosz területre, ha konfliktus törne ki Oroszországgal.
Bauer pozitívnak nevezte, hogy a NATO megváltoztatta a védelmi szövetségként való megítélését. Emellett megváltozott az a felfogás, hogy „hátradőlve várjuk meg, hogy megtámadjanak”, és csak azután reagáljunk.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A miniszteri kabinet új eljárást tett közzé a mozgósítással kapcsolatos halasztásokra vonatkozóan – közölte a Kárpáti Igaz Szó az RBK Ukraine alapján, a miniszteri kabinet határozatára hivatkozva.
A kormány megállapította, hogy
a gazdasági minisztérium határozatai által adott halasztások a megadásuk idejére, de legfeljebb 2025. február 28-ig érvényesek. Ugyanez vonatkozik az Egységes Állami Elektronikus Szolgáltatások Webportálján („Gyija”) keresztül kérvényezett halasztásokra is. E határidő lejárta után a halasztások érvényüket vesztik.
A Gazdasági Minisztériumnak meg kell küldenie a halasztás törléséről szóló határozatot az állami hatóságoknak, valamint a Digitális Átalakulásért Felelős Minisztériumnak és a Védelmi Minisztériumnak.
A határozat 2024. december 1-jén lép hatályba.
Az orosz hadsereg létszáma jelentősen nőtt a háború előtti időszakhoz képest, de minősége azóta csökkent – nyilatkozta Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Reuters kérdésére, amit az Unian is szemlézett.
„Jelenleg az oroszok nem jelentenek akkora fenyegetést, mint amekkorát 2022 februárjában jelentettek, így van időnk felkészülni” – mondta, hozzátéve, hogy ez a védelmi iparba történő beruházások növelését jelenti majd.
Bauer ugyanakkor sürgette a vállalkozásokat, hogy készüljenek fel egy „háborús forgatókönyvre”, és ennek megfelelően állítsák át termelési és értékesítési kapacitásukat, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak az olyan országok kihívásainak, mint Oroszország és Kína.
Az admirális azt is elismerte, hogy a NATO tárgyalja a megelőző célzott csapások lehetőségét orosz területre, ha konfliktus törne ki Oroszországgal.
Bauer pozitívnak nevezte, hogy a NATO megváltoztatta a védelmi szövetségként való megítélését. Emellett megváltozott az a felfogás, hogy „hátradőlve várjuk meg, hogy megtámadjanak”, és csak azután reagáljunk.
Ha Európa bizonyítani akar valamit Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, ha meg akarja győzni, hogy segítsen Ukrajnának, akkor keménynek kell lennie –nyilatkozta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Jevropejszka Pravdának adott interjújában.
Egy dolgot biztosan tudunk Trumpról, mégpedig azt, hogy ő egy kemény ember. Ezért ha mi, Európa, be akarunk neki bizonyítani valamit, vagy esetleg meg akarjuk győzni valamiről, akkor nekünk is keménynek kell lennünk
– mondta Lipavsky, hozzátéve, hogy Ukrajna éppen ilyen kemény.
Ukrajna annyira kemény, hogy Oroszország nem tudná legyőzni három nap vagy három hónap alatt. És biztos vagyok benne, hogy Oroszország három év alatt sem lesz képes legyőzni titeket.
– mondta.
A miniszter ugyanakkor arra buzdított, hogy várják meg Trump kormányának végleges összetételét, és szerinte meg kell majd győzni Trump csapatát arról, hogy a háború nemcsak Oroszországról és Ukrajnáról szól, hanem globális kérdés is, ami érinti az élelmezésbiztonságot és az indo-csendes-óceáni térség biztonságát.
Jan Lipavsky meggyőződése az is, hogy a határozott viselkedés nem fog válaszlépéseket kiváltani, mert „a keménység olyasvalami a való világban, ahol élünk, amit tiszteletben tartanak”.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg megsemmisített nyolc amerikai JDAM irányított légibombát és 45 drónt. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen nyomult előre – adta hírül az MTI.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Csasziv Jarban a város legnagyobb erődítménye, a tűzálló anyagokat gyártó üzem területén folynak a harcok.
A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában szerintük eltalált vagy megsemmisített katonai célpontokat és haditechnikai eszközöket is felsorolta.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Kurszki régióban „civilek ellen elkövetett bűncselekmények miatt terrorizmus és zsoldostevékenység” címén büntetőeljárást indítottak egy litván állampolgár ellen.
Az ukrán belügyminisztérium szerint a háború előtti 2021-eshez évhez képest 42-szeresére nőtt Ukrajnában a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma – írja az Interfax.
2021-ben 273 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 2022-ben ezek száma több mint 4,6-szorosára, 1267-re nőtt, 2023-ban pedig ez a szám már 11 186 volt
– nyilatkozta Leonyid Timcsenko belügyminiszter-helyettes, aki hozzátette, hogy 2024-ben eddig 11 489 ilyen bűncselekmény történt.
A fronton megöltek egy luhanszki újságírót, Andrij Bucsakot, aki az ukrán fegyveres erőknél szolgált – írja az Ukrinform.
Az információk szerint Andrij Bucsak 2024. augusztus 13-án tűnt el a Donyeck területén található Vodiane közelében. Bucsak lett ezzel a 93. médiaszemély, aki a háború következtében halt meg.
Hétfőn a lengyel nemzetvédelmi minisztérium sajtószolgálata közölte, hogy a cseh hadsereg részvételével, harckocsikkal és önjáró tüzérségi rendszerekkel megkezdődtek a 17. gépesített dandár gyakorlatai Lengyelország balti-tengeri partvidékén – írja az Interfax. Az őszi kiképzés november 27-ig tart majd.
„A fő cél a katonák kiképzési szintjének tesztelése a közös taktikai műveletek tervezése, előkészítése, végrehajtása és javítása terén” – közölte a lengyel védelmi minisztérium.
A jelentések szerint a gyakorlaton több mint 500 katona, 100 haditechnikai eszköz, köztük önjáró aknavetők, kerekes páncélozott személyszállító járművek, légvédelmi rendszerek, harckocsik és logisztikai járművek vesznek részt.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter számolt be arról, hogy International Drone Coalition for Ukraine-ben részt vevő országok 1,8 milliárd eurót különítenek el az ukrán fegyveres erők támogatására. A miniszter ezt a Facebookon jelentette be – írja az Ukrinform.
Október 31-én Rigában tartotta alakuló ülését a koalíció, amely a következő 17 országot egyesíti: Ausztrália, Egyesült Királyság, Dánia, Észtország, Olaszország, Kanada, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Németország, Új-Zéland, Lengyelország, Franciaország, Csehország, Svédország és Ukrajna.
Úgy tűnik, Dnyipróban megismétlődött a nyáron nagy botrányt kavart történet, amikor egy orosz felderítő drón akadálytalanul berepült az ukrajnai mirhorodi repülőtérre, és orosz rakétát irányított az ott álló harci gépekre – szemlézte a Forbes információját az Unian.
November 23-ára datálható, hogy egy orosz felderítő drón újra akadálytalanul átrepült a Dnyipro városához közeli Aviatorskoje-Dnyipro légi bázis felett, ami körülbelül 95 kilométerre van a frontvonaltól.
A megfigyelők jelentése szerint a drón egy rejtekhelyet vett célba, ahol valószínűleg az ukrán légierő MiG–29-es vadászgépe tartózkodott. Néhány perccel később egy Iszkander ballisztikus rakéta szállt le, és közvetlenül az óvóhely felett robbant fel, valószínűleg megsemmisítve a MiG-et.
Mint a Forbes megjegyzi, 2023 ősze óta az oroszok valószínűleg legalább két Szu–27-est, négy MiG–29-est, egy Szu–25-öst és valószínűleg egy Mi–24-est tudtak megsemmisíteni ilyen taktikával.
Jack Watling, a londoni Royal United Services Institute elemzőjének véleménye szerint ilyen sikeres Iszkander-támadások csak azért lehetségesek, mert Oroszország „folyamatos és intenzív megfigyelést” folytat Ukrajna felett. Eközben Ukrajna még mindig nem rendelkezik elegendő légvédelmi rendszerrel ahhoz, hogy teljes mértékben megvédje légterét és légi bázisait
A Forbes megjegyzi, hogy a nagy reményekkel kecsegtető nyugati F–16-osok és Mirage 2000-esek ugyanerre a sorsra juthatnak, ha Ukrajna nem javítja jelentősen légvédelmét.
Angela Merkel volt német kancellár a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy amennyiben Ukrajna 2008-ban megkezdte volna a NATO felé való közeledést, Oroszország korábban háborút indított volna ellene, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az interjúban Merkel határozottan megvédte a hivatali ideje alatt hozott döntéseit. Szerinte az ukrajnai háború valószínűleg nemcsak korábban kezdődött volna, de még rosszabb is lett volna, mint most.
„Még korábban katonai konfliktusnak lehettünk volna tanúi. Teljesen világos volt számomra, hogy Putyin nem nézte volna tétlenül, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz. És akkor Ukrajna biztosan nem lett volna olyan felkészült, mint amilyen 2022 februárjában volt” – mondta Merkel.
Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin újabb fenyegetései miatt is, miszerint Moszkva atomfegyvereket fog bevetni. „Mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a nukleáris fegyverek használatát” – hangsúlyozta a volt német kancellár.
Nem szabad, hogy megbénítson bennünket a félelem, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal együtt a két legnagyobb atomhatalom egyike
– tette hozzá Merkel.
Az orosz csapatok megtámadták Odessza központi részét, 11 ember megsérült, és több lakóépületben is kár keletkezett – írta Oleh Kiper, a regionális állami közigazgatás vezetőjének nyilatkozata alapján az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország rakétatámadást indított Odessza központja ellen. A civil áldozatok mellett az infrastruktúrában és több lakóházban is kár keletkezett
– nyilatkozta Kiper.
Volodimir Zelenszkij később tisztázta, hogy az odesszai károkat egy orosz rakéta töredékei okozták.
Az Egyesült Királyság 30 olajszállító tartályhajót vett fel az Oroszországgal szembeni szankciós listákra – derül ki a brit kormány szankciókról szóló frissített adataiból. A hajókat azért korlátozták, mert orosz olajat vagy olajtermékeket szállítottak harmadik országokba.
A brit hatóságok szerint a szankciós listákra került tankerek többsége orosz lobogó alatt hajózik, de nyolc hajó Panama zászlaját hordozza.
A frissítést követően az Egyesült Királyság szankciói több mint 80, Oroszországból olajat szállító tartályhajóra terjednek ki.
Az ukrajnai háború óriási terheket ró az európai és a magyar gazdaságra is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten az MTI beszámolója szerint.
Mindannyian tudjuk, hogy a növekedéshez békére, nyugalomra, stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség […] Ezért is várjuk lélegzet-visszafojtva, hogy a következő két hónap minél gyorsabban elteljen […] És várjuk azt, hogy a következő év januárjának második felében ismételten visszatérjen a béke ide, Közép-Európába
– fogalmazott a tárcavezető, utalva Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépésére.
„Hogyha a világgazdaság növekedési perspektívái kinyílnak, márpedig a béke képes lenne ezen perspektívák kinyitására, akkor a magyar gazdaság előtt is nagyszerű időszak állhat” – jelentette ki a külügyminiszter, aki hangsúlyozta a munkahelyek megóvásának és az új munkahelyek teremtésének fontosságát a jelenlegi nehéz körülmények közepette is.
Az orosz–ukrán háború zaporizzsjai szektorában Oroszország 90 ezer fős Dnyeper nevezetű csoportja van jelen, amely stabil és zavartalan logisztikával rendelkezik, különösen az Azovi-tenger északi partja mentén húzódó vasútnak köszönhetően – írja az Unian.
Vlagyiszlav Szeleznyov katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának egykori szóvivője az Espresso műsorában arra figyelmeztetett, hogy az orosz erők az ukrán hadsereg védelmének gyenge pontjait keresik a frontnak ezen a területén. Bár Oroszország taktikai offenzívákat folytat, ezek a tendenciák meglehetősen fenyegetőek.
E tendencia mögött több tényező áll. Az első tényező a Dnyeper nevű 90 ezer fős orosz katonai csoportosulás, amelyet Mihail Teplinszkij orosz vezérezredes vezet. Ő az orosz hadsereg légi csapatának parancsnoka is, egyébként egy meglehetősen józan orosz tábornok
– magyarázta a szakértő.
Szeleznyov szerint ezek az erőforrások nem elegendőek ahhoz, hogy megtámadják és elfoglalják Zaporizzsját, de ahhoz igen, hogy sok problémát okozzanak a védelmi erőknek ezen a területen. Ugyanakkor a második tényező ennek a csapatcsoportnak a jó logisztikája.
„Ezt a logisztikát az Azovi-tenger északi partja mentén futó vasútvonalak biztosítják. És a legfontosabb dolog az, hogy a Volnovaha vasútállomás nemrégiben teljesen biztosítva van, és a mi tüzéreink nem tudnak hatékonyan dolgozni rajta, hogy megakadályozzák az oroszok stabil vasúti kapcsolatát. Elvesztettük az ellenőrzést Vuhledar felett, így a tüzérségünk nem tudja elérni azokat a területeket. Egy másik fontos tényező az orosz hadsereg erőforrás-képessége. Október elején arra számítottunk, hogy a lehetőségeik kimerülnek, de ez nem történt meg. Egyelőre kijelenthetjük, hogy a Zaporizzsjai terület déli részén az utóbbi időben jelentősen felerősödtek a harcok” – zárta a szakértő.
Az orosz hatóságok „tisztogatást” indítanak a légi közlekedési ágazat vezetői között, miután az ágazat nem teljesítette a Kreml azon tervét, hogy a nyugati modellek helyettesítésére hazai polgári repülőgépeket gyártson – közölte hétfői cikkében a The Moscow Times.
A PJSC Yakovlev vezérigazgatóját, Andrej Boginszkijt és a PJSC Tupolev ügyvezető igazgatóját, Konsztantyin Timofejevet eltávolították pozíciójukból. Boginszkijt Mihail Miszustin miniszterelnök utasítására bocsátották el „a polgári repülési program kudarca” miatt.
A kormány ambiciózus terve a légi közlekedési ipar újjáélesztésére 40 polgári utasszállító repülőgép gyártását tűzte ki célul 2023-ra. A tervek szerint 2026-ra a gyártás évi 120 repülőgépre emelkedett volna, 2028-ra elérte volna a 200-at, 2030-ra pedig a 230-at, ami az 1970-es évek vége óta a legmagasabb szint. A program azt is előrevetítette, hogy az orosz légitársaságok tavaly két importált Szuhoj Szuperjetet és három Tu–214-es utasszállítót kapnak. Az idei évre 20 Szuhoj Superjet, hét Tu–214-es, hat MC–21-es és két Il–114–300-as repülőgép szerepelt a célokban.
A valóságban az iparnak csak két Tu–214-est és egy Il–96–300-ast sikerült leszállítania. Ennek eredményeként a kormány drasztikusan csökkentette céljait. A 2025-re tervezett gyártást 82 repülőgépről mindössze 20-ra, a 2026-os célt 120-ról 97-re, a 2027-est pedig 180-ról 140-re csökkentették.
Az orosz megszállók a létszámproblémák miatt jemenieket toboroznak az Ukrajna elleni háborúhoz – írja az Unian Ivan Sztupak katonai szakértőre hivatkozva.
Arról kérdezték a szakértőt, hogy mire utalnak az oroszok azon kísérletei, hogy több száz külföldit, köztük jemeni állampolgárt toborozzanak az Ukrajna elleni harcra.
Úgy néz ki, mint egy cserekereskedelem az Orosz Föderáció és a jemeni lázadók között. Korábban voltak olyan tárgyalások, hogy Oroszországból fegyvereket szállítanának Jemenbe, hajóelhárító rakétákat, amelyeket a partjaik mentén kilőhetnének, és amerikai és európai hajókat semmisíthetnének meg… Ezért, mint lehetőség, egyfajta barter – ti adtok nekünk rakétákat, mi adunk nektek embereket – valóban lehetséges lehet
– mondta Sztupak, de hozzátette, hogy erre vonatkozóan nincs megerősítés.
Úgy véli, hogy az a tény, hogy az oroszok tömegesen toboroznak más országokból, köztük Észak-Koreából, ami azt bizonyítja, hogy Oroszország nehezen talál olyan emberi erőforrást, amely készen áll arra, hogy háborút folytassanak Ukrajna ellen.
Hétfő délelőtt Oroszország brutális csapást mért Ukrajna egykori fővárosára, Harkivra. A helyszínen hatalmas tűz ütött ki, a támadásban eddigi információk szerint 23-an sérültek meg, de az áldozatok száma folyamatosan emelkedik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Harkivban robbanás történt. Legyenek óvatosak! A becsapódás a város Kijevi kerületében történt. A becsapódás helyén tűz van
– így számolt be a támadásról Ihor Terehov, a város polgármestere.
„A helyszínre érkeztek a mentőszolgálatok. A polgári infrastruktúra és járművek sérültek meg. Vannak áldozatok, a helyszínen dolgozik a katasztrófavédelem” – egészítette ki az információkat Oleh Szinyehubov, a területi katonai közigazgatás vezetője.
Terehov szerint a csapás a sűrű lakóépületek területét érte. A találat azokban az udvarokban történt, amelyek körül többszintes épületek vannak. Melléképületek és autók is kigyulladtak.
Az előzetes becslések szerint 41 épület sérült meg különböző mértékben.
Szinyehubov elmondta, hogy az áldozatok között 13 nő és 6 férfi volt, 21 és 71 év között. Az áldozatok közül 16-an közepes, a többiek könnyű sérüléseket szereztek. Tizenhárom embert kórházba szállítottak. A rendőrség jelentése szerint 10 óráig 23 sérültről van tudomás.
Volodimir Klicsko ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnok orosz propaganda terjesztésével vádolta meg Joe Rogant. A népszerű amerikai podcaster nemrég kijelentette egy műsorban, hogy az Egyesült Államok és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a harmadik világháború kirobbantására törekszik – írja az index.hr.
A korábbi nehézsúlyú világbajnok X közösségi oldalán válaszolt Joe Rogan kijelentésére. Klicsko szerint az amerikai podcaster az orosz propagandát ismételgeti. Kiemelte, hogy Putyin Oroszországa bajban van, ezért mindenkire rá akarnak ijeszteni.
Videójában Klicsko azt is felajánlotta, hogy szerepet vállal Rogan podcastjában, hogy megvitathassák a dolgok különböző nézőpontjait.
. @joerogan , I disagree pic.twitter.com/tSGvwUnXOQ
— Klitschko (@Klitschko) November 24, 2024
Az orosz erők november 25-én reggel megtámadták Odessza város központi részét, több embert is megsebesítve, valamint károkat okozva a polgári infrastruktúrában – jelentette Oleh Kiper, az odesszai katonai igazgatóság vezetője a Telegramon.
Orosz terroristák rakétatámadást hajtottak végre Odessza központja ellen. Vannak áldozatok, a polgári infrastruktúra, köztük lakóházak is megsérültek
– írta közösségi oldalán az ukrán tisztviselő.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 732 350 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1610 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 329 orosz hajót is elveszítettek – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Fontos változás, hogy Oroszország képességeit ezúttal már nemcsak hangoztatják (az elmúlt majdnem három évben mindenki megszokta, hogy csak hangoztatják), hanem demonstrálják is – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
A lap szerint már térképeket rajzolnak az Oresnik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta hatótávolságával és a Kapusztin Jarból az európai fővárosokba való repülési idővel. A szerző hangsúlyozta, hogy még Londonba is kevesebb mint 20 perc a rakéta útja.
Az Oresnik-csapás nem nukleáris változatában is összehasonlítható a stratégiai fegyverek használatával. A nyilvánosság megijedt. Az »Oroszország vereségét« követelő ruszofób sajtó (Daily Mail, The Spectator, The Guardian) valahogy hirtelen őrültségnek nevezte az eszkalációt. Ez jó jel – ez azt jelenti, hogy úgy tűnik, átvesszük az irányítást az eszkaláció felett. Hiszen amíg a Nyugat irányított, addig az eszkalációt ez a sajtó jó megoldásnak tartotta
– fogalmazott a Moszkovszkij Komszomolec.
Ukrajnát ismét csapás érte – emlékeztetett a szerző, majd feltette a kérdést, hogy a kollektív Nyugat vajon sajnálja-e az országot? Egy kicsit sem – válaszolták meg azonnal a kérdést. „Az egész országot beültethetik mogyoróval” – tette hozzá a lap, utalva ezzel a rakétára, ugyanis az oresnik mogyorót jelent.
Dróntámadást követően kigyulladt egy rakétaalkatrész-gyár az oroszországi Kalugában – közölte hétfőn közösségi oldalán Andrij Kovalenko, az ukrán védelmi erők hadnagya, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács központi hírszerzési osztályának vezetője.
A hírszerzési vezető elmondta, hogy az orosz üzem kommunikációs rendszereket, elektronikus hírszerző- és radarberendezéseket gyárt, valamint alkatrészeket állít elő a katonai felszerelésekre szerelt megfigyelő- és irányítórendszerekhez.
A gyár a Typhoon-típusú légvédelmi rendszerek, repülőgépek és rakétarendszerek alkatrészeit is gyártja, valamint karbantartja és javítja az orosz hadseregnél szolgálatban lévő eszközöket. Az üzem emellett különböző katonai rendszerek integrálásához szükséges elektronikus modulokat és speciális berendezéseket is előállít.
A lángokba borult orosz katonai üzemről videó is készült.
У російській Калузі після атаки безпілотників спалахнула пожежа. Відео з російських Telegram-каналів pic.twitter.com/I8LjEtT0sg
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) November 25, 2024
A Háborús Tanulmányok Intézetének (Institute for the Study of War, ISW) elemzői szerint az orosz erők sokkal gyorsabban haladnak előre a fronton, mint 2023 egészében, és nem adják fel szándékukat, hogy elfoglalják az egész Donyeck megyét – derül ki az intézet vasárnap közzétett jelentéséből.
Oroszország közelmúltban megerősített eredményei azt jelzik, hogy az ukrajnai háború nincs patthelyzetben, ráadásul az orosz erők több száz jemeni állampolgárt toborozhattak a hadseregbe.
Az orosz erők 2024 ősze óta folyamatosan haladnak előre Délkelet-Ukrajnában. Annak ellenére, hogy jelenlegi taktikai előretörés gyorsabb, mint a 2023-as és 2024. eleji nagyrészt statikus hadviselés, továbbra is messze elmaradnak a 2022 márciusában elért eredményektől.
A jelentés szerint az orosz katonai parancsnokság jelenleg azon dolgozhat, hogy hogyan tud előrenyomulni Dnyipropetrovszk megye délkeleti részébe, támogatva Donyeck megye teljes elfoglalását.
Elfogtak az orosz erők egy brit férfit, miközben Ukrajnáért harcolt – írja a BBC.
Az interneten terjedő videón egy katonai ruhába öltözött férfi a 22 éves James Scott Rhys Anderson néven azonosítja magát, és azt állítja, hogy korábban a brit hadseregben szolgált.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség egy katonai forrást idéz, amely szerint az általuk „brit zsoldosnak” nevezett személyt „Oroszország kurszki térségében ejtették foglyul”. A régió egy részét Ukrajna az augusztusi meglepetésszerű offenzíva megindítása óta tartja ellenőrzése alatt.
A Telegramon közzétett videón Anderson elmondja az őt egy kamera mögül kérdező férfinak, hogy 2019 és 2023 között a brit hadseregben szolgált közlegényként.
Arról beszél, hogy azután csatlakozott az ukrán Nemzetközi Légióhoz – egy külföldi önkéntesekből álló katonai egységhez –, hogy elvesztette a munkáját, és látta a televízióban a háborúról szóló beszámolókat. Elmondása szerint Lutonból a lengyelországi Krakkóba repült, onnan pedig busszal utazott az ukrán határig.
Ukrajna augusztus 6-án indított meglepetésszerű támadást a kurszki terület ellen, 29 kilométerre előretörve, és mintegy 1000 négyzetkilométernyi orosz területet elfoglalva.
Oroszország mintegy 50 ezer katonát vezényelt a térségbe, és heves harcok közepette megkezdte a területek visszavételét. Azóta Oroszország oldalán a háborúba Észak-Korea is belépett 10 ezer katonával, akiket éppen a kurszki térségbe vezényeltek. Ezzel Észak-Korea az első ország, amely államközi szerződés alapján vesz részt a harcokban. Történik mindez annak ellenére, hogy Oroszország tiltakozik az ellen, hogy külföldi zsoldosok is harcolnak Ukrajna mellett.
Az amerikaiak csaknem 60 százaléka fogadja el Donald Trump munkáját az elnöki hatalomátadás eddig eltelt időszakában – derül a YouGov közvélemény-kutató MTI által szemlézett közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 83 százaléka – függetlenül attól, hogy kire szavazott – legitim módon megválasztott elnöknek tartja Donald Trumpot, és mindössze 17 százalék utasítja ezt el.
A kutatásban részt vett választópolgárok többsége szerint az új adminisztrációnak korlátoznia kellene az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket, aminek az emberek harmada (33 százalék) szerint kiemelt prioritásnak kell lennie, míg további bő harmaduk (36 százalék) közepes prioritásként várja el.
A közvélemény-kutatás alapján az amerikaiak fele-fele arányban megosztottak Ukrajna fegyveres és katonai megsegítésének kérdésében, 51 százalék szerint Amerikának nem kellene ilyen támogatást nyújtania, míg 49 százalék ennek folytatását látná szívesebben.
Magyarország területére 2024. november 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 4231 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4232 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Elképzelhető, hogy Ukrajna a következő, nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal végrehajtott csapását az eddigiekhez képest egy újabb orosz régióba, a rosztovi területre irányíthatja. Ott ugyanis számos olyan létesítmény van, amely kézenfekvő célpontja lehet az ukrán fegyveres erőknek – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ).
Korábbi sajtójelentésekben még az állt, hogy Joe Biden amerikai elnök csak a kurszki területre vonatkoztatva adott engedélyt a fegyverek bevetésére, azonban az előző héten mégis történt egy csapás nyugati fegyverekkel egy másik régióban, Brjankszban is.
A jelek szerint a WSJ sem zárja ki, hogy az eset megismétlődik. Mint írták,
orosz célpontok százai vannak most olyan rakéták hatótávolságán belül, amelyek jóval nagyobb pusztításra képesek, mint az Ukrajna által használt drónok.
A lap szerint a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet mintegy 200 katonai célpontot talált az ATACMS és Storm Shadow rakéták hatótávolságán belül. Ezek elsősorban orosz repülőterek, lőszerraktárak és gyakorlóterek (de azt is megjegyezték, hogy a 200-nál a valós szám akár jóval nagyobb is lehet).
Az ISW szerint Ukrajna a hírszerzési adatokat felhasználva támadhatja a főhadiszállásokat és más, olyan létesítményeket is, amelyeknek a helyszíne időről időre változhat. Egy dandár vagy hadosztály főhadiszállásának kiiktatása több napra szóló fennakadást okozhat több száz orosz katona számára – tették hozzá.
A WSJ szerint a célpontok egyik legnagyobb koncentrációja a Rosztovi régióban van, ezért is lenne kézenfekvő ukrán szempontból, hogy azt lőjék a fegyverekkel. Rosztov a leszállóhelye sok katonának, akiket nagy katonai repülőgépekkel szállítanak oda, felszerelnek, buszokra raknak, és Ukrajna megszállt keleti részére visznek. A lap szerint
Egy csapás a térségre pusztító hatású lehet, és nagy zavart okozhat az orosz csapatok egyik kulcsfontosságú állomáshelyén.
Mint írták, legalább négy olyan repülőtér van, amelyet a nyugati rakéták még elérhetnek – bár ezek egy része civil gépeket fogad elvileg.
A délkelet-ukrajnai nagyváros, Zaporizzsja közelében erődítményeket húznak fel az ukránok, mivel attól tartanak, hogy Oroszország ebben a térségben indíthat meg egy újabb offenzívát – közölte egy helyszíni riportban a The Economist.
A lap szerint az ukrán parancsnokok úgy vélik, hogy Oroszország még nem áll készen a nagyszabású támadás megindítására. Az orosz csapatok jelenleg 30 kilométerre vannak a várostól, de nem zárják ki, hogy megpróbálhatják elfoglalni azt.
Az ukrán hírszerzés szerint egy ilyen támadásnak orosz szempontból nézve lenne értelme, mivel Zaporizzsja az ukrán kézen maradt „három nehézipari központ egyike”, és kritikusan fontos regionális központ „Ukrajna, mint működő állam fennmaradása szempontjából”.
A lap szerint az új erődítések több gyűrűben épülnek a város körül. „A munkálatokat gondosan végzik – aknamezők, műszaki akadályok, betonból és vasból készült szerkezetek –, ellentétben a szomszédos donyecki terület kaotikusabb képével, ahol még mindig heves harcok folynak” – írták.
Ugyanakkor vannak olyan parancsnokok is az ukrán oldalon, akik még kétségbe vonják, hogy Oroszország tényleg megindíthat egy offenzívát ezen a területen. Egyikük, a helyben szolgáló Olekszij Hilcsenko ezredes azt mondta, hogy az oroszok most le vannak kötve máshol. Elmondása szerint az oroszok két hadosztályt (20-30 ezer katonát) terveztek küldeni a zaporizzsjai offenzívához, de ennek az erőnek a felét már a kurszki régiójába helyezték át az utóbbi hetekben.
A The Economist arról is írt, hogy az állítólagos offenzívától függetlenül is egyre mélyülnek Ukrajna problémái a fronton – főként azért, mert emberhiánnyal küzdenek, és az ukrán mozgósítási kampány is kudarcot vallott, mivel a tervezett létszámnak csak a kétharmadát sikerült behívni. Probléma továbbá az is, hogy a beérkezett újoncok sem a legjobbak: nagy többségük 45 év feletti, és/vagy egészségügyi problémákkal küzd.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!