Összefoglaló

Percről percre Obama kiváló találkozóról beszélt, Trump megtisztelve érezte magát

A kedden elnökké választott Donald Trump csütörtökön találkozott Barack Obamával a Fehér Házban
Obama azt mondta, hogy megnyugtatta Trump hozzáállása, a milliárdos pedig azt mondta, megtisztelve érezte magát
Obama azt mondta, hogy segíteni akar a gördülékeny átmenetben
A Fehér Ház után Trump a republikánus kongresszusi vezetőkkel is találkozott, a bevándorlást, az adócsökkentést, az Obamacare-t nevezte prioritásainak
Az Egyesült Államokban elnökválasztást tartottak kedden, amit Donald Trump nyert, Hillary Clinton, volt first lady és külügyminiszter elismerte vereségét. "Ez fájdalmas, és sokáig az lesz" - mondta beszédében
Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
Elektorok

270 elektor kell a győzelemhez
Szavazati arány
  • Az előrejelzések alapján Észak-Karolinában Tim Scott, Kentuckyban Rand Paul húzta be a jobboldalnak a szenátusi széket.

    Vermontban pedig a demokrata Patrick Leahy nyer az első adatok szerint.

    Ezek között sem volt meglepetés.

  • Indiana és Kentucky várható volt, hogy Trumpra szavaz, és Clinton vermonti győzelme is borítékolható volt.

    • Virginia
    • Georgia
    • Dél-Karolina

    sem volt elég egyértelmű ahhoz, hogy máris kihirdessék valamelyik jelölt győzelmét.

  • Clinton vitte Vermontot az előrejelzések alapján, ezzel a republikánus jelölt vezet 19-3-ra az elektori szavazatokat nézve.

  • 3,6 százalékos feldolgozottságnál 65,1 százalékon áll, Clinton pedig 31-en. 11 elektori szavazat múlik ezen.

    • Indiana
    • Kentucky
    • Dél-Karolina

    biztosan gyorsan oda lesz adva a republikánusoknak

    • Vermont

    pedig a demokratáknak.

    Sokkal érdekesebb viszont, hogy mi lesz két olyan állammal, ami azért szorosabb volt a felmérésekben. Ha ezeket biztosan viszi Trump és Clinton, az már valamit jelent.

    • Georgia
    • Virginia
  • És ezzel 8 elektori szavazat is. Ugyan csak 2,9 százalékos feldolgozottsági adatot ismerünk, de Trump 67,5 százalékkal vezet a 28,5 százalékos Clinton előtt jelenleg. Perceken belül zárnak az államban egyébként.

  • Éppen egy Trump elleni demonstrációra készült James Otis, amikor elkapták, jelentette a Las Vegas-i rendőrség. Otis egy hete egy csákánnyal esett neki Trump hollywoodi csillagának, most pedig a Trump toronyház 64. emeletéről akart lógicsálni az elnökjelölt ellen tüntetve.

  • Na jó, hazudtam, nem gyakoroltak önkritikát, csak Julian Assange kidobott egy közleményt a Twitterre, hogy ő nem akarta befolyásolni az elnökválasztást, csak információkat akart átadni a jelöltekről az amerikai népnek. Ja, és hogy ezzel csak az amerikaiak nyertek.

    Mondjuk arról, hogy végül miért csak Hillary Clintonról sikerült információkat átadnia, arról nem beszélt. A dolognak egyébként nem lett túl nagy hatása, itt írtunk hosszabban arról, hogy mi volt ez az egész balhé.

  • Az izgalmak fokozódnak, eddig 3 államban számolnak már, mindenhol Trump vezet, de nagyon-nagyon alacsonyak a feldolgozottsági arányok.

  • Az ország több helyén is vannak fennakadások a technikai problémák miatt, Durnhamben viszont sikerült elérni, hogy másfél órával tovább legyenek nyitva a szavazóhelyek, mert hosszú sorok alakultak ki.

  • Az orosz Gazeta.ru nem csak arról számolt be, hogy Donald Trump forró drótot nyitott, ahol a választási szabálytalanságokat lehet bejelenteni. De még egy fontos információt hozzátett(844) 332-2016-os telefonszámhoz:

    „Az USA nemzetközi kódja +1. Arra az esetre, ha Oroszországból telefonálna.” 

    Ki tudja, talán Cseljabinszk-külsőből látszik, ha a demokraták ravaszkodnak Floridában. Vagy a Kreml hekkerei vehetnek észre ezt-azt, de ők talán maguktól is kiderítik, mi az USA telefonos országkódja. 

    A más időket is látott Gazeta.ru-nak egyébként a tulajdonosa a 2,5 milliárd dollárral rendelkező Alekszandr Mamut, akinek három sajátja mellett két nevelt gyereke is van, akik nem mások, mint Leonyid Brezsnyev dédunokái.

  • Indianában 70-26 az arány, Kentuckyban 67-29 Trump javára. A harmadik helyen a libertariánus Gary Johnson áll. 

    Persze ezt nem kell ám komolyan venni, mindkét helyen 1 százalék alatt a feldolgozottság, tehát kicsit olyan, mintha Abádszalók eredményei alapján jósolnánk meg a magyar választások végkimenetelét.

  • A latinókról van szó, akik nem nagyon szeretik Trumpot, mert elég csúnya dolgokat mondott róluk a kampányban, például hogy nemi erőszaktevők, rablók, ilyenek.

    Pedig amúgy ők társadalmi kérdésekben jellemzően konzervatívok, tehát alapvetően a republikánusok állnának közelebb hozzájuk. Most várhatóan mégis inkább Clintonra szavaznak majd.

    Fordítsa el mobil készülékét!

  • Hagyomány már a leköszönő elnöknél, hogy a választás reggelét egy kis baráti kosárlabdázással tölti. 2008-ban és 2012-ben is így tett, négy éve a Chicago Bulls-legenda Scottie Pippen is vele tartott.

    Később Facebook-üzenetében kiemelte, hogy bár nem hagyott fel ezzel a hagyománnyal, a legfontosabb, hogy mindenki menjen el szavazni.

  • A kaliforniai Azusában lövöldözés volt helyi idő szerint délután kettő körül,  a rendőrség szerint négy sérültet kellett kórházba szállítani. 

    A közelben van két szavazóhely is, ezeket le kellett zárni, több iskolával együtt. 

  • Budapesten az Ankertben lehet követni az elnökválasztás eredményeit, közel telt ház van és a CNN közvetítését nézik. 

  • Természetesen az idén is a pénzről szól az elnökválasztás

    Kevés olyan, széles körben örök érvényű igazságként kezelt dolog van az amerikai elnökválasztással kapcsolatban, mint az, hogy ez az egész hajcihő végső soron a gazdaságról szól. Hiszen az átlag amerikait (mint bármelyik más ország átlagpolgárát) a nap végén nem az foglalkoztatja, hogy mi van a Közel-Keleten vagy házasodhassanak-e a melegek, hanem hogy mennyi pénz van az ő (és szomszédja) zsebében.

  • Rövid ideig egy kis trükkel bárki beírhatta a maga üzenetét Donald Trump honlapjának fejlécébe, ugyanis hibás volt az oldal kódolása, így bárki a fejlécbe írhatta, amit gondolt, ha az URL végére írt. Ezt vették észre leleményes internetezők, utána el is indult az őrület.

    A hibát azóta már javították, amíg működött, addig így (is) nézett ki:

  • Az atomot csak nem veti be Trump

    Sok szempontból teljesen jogos, hogy Donald Trump megkérdőjelez egyes rossz politikai lépéseket - például a Hillary Clinton által is megszavazott második iraki háborút -, viszont hatásvadász retorikai bombái kül- és biztonságpolitikai szempontból sokszor értelmezhetetlenek. Az meg egyenesen riasztó, hogy Trump nem rejtette véka alá a konfliktusmegoldás legitim eszközének tartja a nukleáris fegyver bevetését. Itt olvashatja el, mit akarnak a jelöltek a külpolitikában.

  • Azt írta: az utah-i hatóságok szerint az egész országban gondok vannak a szavazógépekkel. Sounds legit.

  • Kentuckyban indul a számlálás, az első pár ezer voks alapján Trump agyonveri Clintont Kentuckyban.

    Kár, hogy még több mint 100 millió voksot össze kell majd számolni.

  • A szenátusért is vérre mennek

    Hillary Clinton és Donald Trump párharcával párhuzamosan a kongresszusért is küzdenek a demokraták és a republikánusok. A kongresszusi képviselőket minden két évben újraválasztják, a szenátorok viszont hatéves ciklusokat töltenek ki, ami azt jelenti, hogy minden második évben a 100 szenátor harmadáról szavaznak csak.

    A képviselőház szinte biztosan a republikánusoké marad, a szenátus sorsa viszont végül tényleg hajszálon is múlhat. A FiveThirtyEight felméréseket összesítő modelljében még egy hete is volt 66 százalék esélyük a demokratáknak a többség megszerzésére, azonban az utolsó pillanatban ez egy centivel átfordult, és a republikánusok 51,6 százalékos győzelme lett a valószínűbb. Ez lényegében egy teljesen lutri helyzetet jelent, ahol tényleg az utolsó államban dőlhet el, kinek sikerül többséget szereznie.

  • A GoogleTrends hozta le Twitteren, hogy az öt csatatérállamban, vagyis Észak-Karolinában, Wisconsinban, Pennsylvaniában, Ohioóban és Coloradóban kikre keresnek a legtöbbet az ott élők. Ez persze nagyjából semmit nem jelent a szavazás szempontjából, sőt, lehet, hogy a vezetőknek inkább rosszat jelent, hiszen ezek alapján pont a választás napján akarnak velük képbe kerülni.

    Mindenestre a keresések alapján úgy fest a helyzet, hogy Hillary Clintonra keresnek a legtöbbet a jelöltek közül Észak-Karolinában és Pennsylvaniában, Trump vezet Wisconsinban és Ohióban, míg Coloradóban 41-41 % a keresési arány a két legnagyobb jelöltre.

    • A szavazók 54 százaléka nem szereti Clintont, 61 százaléka pedig nem szereti Trumpot.
    • 59 százalék szerint Clinton nem szavahihető, Trumpnál ez az arány 65 százalék.
    • 53 százalék szerint Clinton méltó elnöknek, Trump viszont csak 37 százalék szerint az.
    • 38 százalék a változásra szavazott, 22 százalék szerint a tapasztalat a legfontosabb, 22 százalék szerint a jó ítélőképesség, 15 százalék szerint pedig az, hogy a jelölt "odafigyeljen az olyan emberekre, mint én".

    Meg még egy csomó mindent megkérdeztek a szavazóktól, csak azt nem, hogy KIRE SZAVAZTAK!?!?!?!?!?

  • Néhány államon múlik majd Clinton és Trump csatája

    Az idei választás demográfiai sajátosságai különösen sokat számíthatnak a végén, az egyes szavazói csoportok aktivitása döntheti el végül az elnökválasztást. Clinton például szélesítette a demokraták bázisát a Trump különböző beszólásain is kiakadó latinók között, akik korábban az országos átlagot jóval alúlmúlva mentek el szavazni. Ezúttal azonban olyan fontos államokban is nagyon kedvező jelek mutatkoztak a demokratáknak, mint Florida és Nevada, így a latinók részvétele akár még úgyis mindent eldönthet, hogy a legtöbben Kaliforniában és Texasban élnek, két olyan államban, amiket biztosan nyer egyik, és másik párt.

  • Azt ugyebár tudjuk, hogy ha az európaiak szavazhatnának az amerikai választáson, akkor mindig a demokraták nyernének. 

    Viszont mi lenne, ha az amcsik szavazhatnának nálunk?

    • Valószínűleg az összes fősodorbeli európai baloldali párt elvesztené esélyét a győzelemre, aminek bármiféle szocialista vagy szociáldemokrata van a nevében, annak lőttek. 
    • A jobbközép pártok hirtelen balközép pártokká válnának, legalábbis a választók szemében.
    • Feljönnének az olyan szélsőséges pártok, amelyek legnagyobb problémái olyan, Európában senkit nem érdeklő témák, mint a fegyvertartás vagy az abortusz (pl. KDNP).
    • Minden választás arról szólna, hogy eltöröljék-e az állami egészségbiztosítást, vagy sem.
    • Érdekes kérdés, hogy felbomlana-e az EU, vagy inkább a föderalista hagyomány jönne át a tengerentúlról? Szerintem előbbi, de simán lehet, hogy ők már hozzá vannak szokva Washington diktátumaihoz.
    • Európának ismét elég sokat kellene háborúznia, a veteránok pedig érinthetetlen szentté válnának a politika szemében.
    • Még több New York Times-cikk Orbán Viktorról.
  • Nagyon vicces mellékszála volt a választásnak a közvélemény-kutatók és választási előrejelzők mellékcsatája, ami az utolsó napokra aranyos kis kurvaanyázásba fordult.

    Történt ugyanis, hogy Nate Silver, az amerikai választási előrejelzés Lengyel Lászlója (fiatalabb olvasók kedvéért: Lengyel László a magyar politológia Gera Zoltánja) a republikánus előválasztási kampány során végig azt hajtogatta, hogy Trump úgysem nyerhet. Aztán Trump nyert, amiből Silver kb. azt vonta le, hogy bizony idén a váratlan dolgokra nagyobb esély van, mint általában, úgyhogy egy olyan előrejelző modellt dolgozott ki, ami jóval valószínűbbnek tartja a meglepetéseket, így például Trump győzelmét.

    Erre az amerikai Népszava, a Huffington Post (ami hangsúlyozottan nem az Amerikai Népszava!) azt írta, hogy Silver ugyanazt csinálja, mint azok az elmeroggyant trumpisták, akik szerint Trump azért áll rosszabbul a közvélemény-kutatásokban, mert a közvélemény-kutatók liberális hazudozók.

    Amire Silver azt válaszolta, hogy a HuffPost szerzője egy kibaszott idióta, és kurvára nem tudja, mit beszél. A HuffPo szerint egyébként Clinton győzelmének esélye 98%, Silver szerint 70% körül van.

    Sajnos azt nem fogjuk tudni eldönteni, hogy kinek van igaza, mert még a HuffPo is takarózhat azzal egy Trump győzelem esetén, hogy hát bejött a 2 százalék.