Most fordul igazán élesre a Trump ellen készülő demokraták küzdelme

GettyImages-1198185653
2020.02.03. 20:27 Módosítva: 2020.02.04. 02:16
0 hozzászólás

Négy év után újra egy alig több mint hárommillió lakosú tagállamra, Iowára figyel majd egész Amerika: hétfőn este (magyar idő szerint kedd hajnalban) megkezdődik a demokrata előválasztás, ami alatt eldől, ki lesz Donald Trump kihívója a novemberi elnökválasztáson. A több mint négy hónapig tartó előválasztás azonban azt is komolyan befolyásolhatja, hogy az egymással szembenálló demokrata irányvonalak közül melyik kerekedhet felül. Az utolsó felmérések a balszárnyat képviselő Bernie Sanders előretörésére utaltak Iowában, de Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke nem sokkal volt mögötte, összességében pedig négyen is belátható távolságban vannak egymáshoz képest.

Egymásnak feszültek

A hagyományosan november első hétfőjét követő keddjén, ezúttal november 3-án tartott elnökválasztást valójában több mint másfél éves kampány előzi meg, Donald Trump pedig egyébként is lényegében konstans kampányüzemmódban van, rendszeresen tart újraválasztási nagygyűléseket. A Trump ellen készülő demokraták elnökjelöltségére pályázók pedig már akár az előválasztási időszak kezdete előtt egy évvel felmérték a lehetőségeiket, a háttérben lobbiztak, mielőtt bejelentették indulásukat.

Tavaly június végén tartották az első tévévitájukat, amire annyira népes mezőny állt össze több mint húsz indulóval, hogy az egészet két estére kellett bontani. Azóta azonban hosszú utat tettek meg a jelöltek, akik közül többen már kipotyogtak (még 11-en vannak versenyben): nem tudtak eléggé kitűnni a vitákon, nem tudtak elég támogatót meggyőzni, és a kampány folytatásához szükséges pénzcsapjaik is elapadtak.

Közben viszont az elmúlt fél évben is elég jól megmutatkoztak a Demokrata Pártot megosztó törésvonalak a progresszívek és a mérsékeltek között több kérdésben, ahogy a generációs különbségek is szembeötlőek voltak. A balszárny két legismertebb alakja, Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor komoly fordulatot akar elérni, míg az establishmentet képviselő Joe Biden magát próbálja a leginkább alkalmas jelöltnek beállítani Trump legyőzésére. Rendszeresen a viták középpontjába került Sanders mindenkire kiterjedő, „Medicare for All” nevű egészségbiztosítási javaslata is, míg Biden szerint a demokrata exelnök egészségügyi reformjának kiterjesztése a legjobb megoldás.

Sanders már négy évvel ezelőtt is azt vallotta, hogy az amerikai jobboldalhoz hasonlóan a baloldal is megérett a forradalmi változásra, 

Az előválasztás így a 2016-os folyamatokat is folytatva arról is szól majd, hogy milyen irányba induljon el a Demokrata Párt.

Az élen nem volt nagy átrendeződés

Kezdettől Biden állt az élen a felmérésekben, de számos baki és kisebb botrány is kísérte jelöltségét, ráadásul a Trump ellen megindított, az elmúlt fél évet az amerikai politikában uraló impeachment eljárás miatt is rendszeresen előtérbe került a hírekben. A 2016-os elnökválasztáson Hillary Clinton kihívójaként berobbant, magát demokratikus szocialistának valló Sanders szívinfarktuson is átesett ősszel, de újult erővel tért vissza, és 78 évesen is ő lelkesíti leginkább a fiatalokat és a progresszíveket, az utóbbi hetekben pedig egyértelműen közelebb került Bidenhez, miközben Warrennel feszültebb lett a viszonya.

Warrennek volt egy erős felívelése, októberben egy ponton még Bident is befogta, de aztán visszaesett a harmadik helyre. A negyedikre a világ 10. leggazdagabb embere, Michael Bloomberg milliárdos jött fel, aki rengeteg pénzt ölt már az előválasztásba, és állítása szerint kész akár egymilliárd dollárt is áldozni arra, hogy ne válasszák újra Trumpot. Az utolsó hetekben előzte be a felmérésekben Pete Buttigieg-et, egy indianai kisváros nyíltan meleg volt polgármesterét, aki 38 évesen őrségváltást sürget az előtte álló, hetvenes korukban járó indulókkal szemben.

A demokrata jelölteket itt mutattuk be részletesebben:

A RealClearPolitics felméréseket összesítő átlaga alapján Biden 27,2 százalékkal vezet, mögötte Sanders feljött 23,5 százaléka. Warren 15 százalékkal a harmadik, Bloomberg 8 százalékkal a negyedik, Buttigieg 6,7 százalékon, Andrew Yang vállalkozó 4,7, Amy Klobuchar minnesotai szenátor 4,3 százalékkal áll. A többiek már nem érik el a 2 százalékot sem. Az önmagukban inkább csak jelzésértékű országos felméréseknél azonban hamar sokkal fontosabb lesz, hogy az előválasztáson egymás után szavazó államokban hogyan szerepelnek a jelöltek.

Sok van még előttük

Hétfőn az iowai kaukusszal (jelölőgyűléssel) megkezdődik az előválasztási időszak, aminek a végére, június elejére mind az ötven tagállamban, a fővárosban, valamint öt, az elnökválasztáson szavazati joggal nem rendelkező területen (pl. Amerikai Szamoa), és a külföldön élő demokraták között döntenek arról, hogy ki legyen a demokraták hivatalos elnökjelöltje.

Ötven helyen hagyományos, titkos szavazással folyó előválasztást tartanak a demokraták, míg hét helyen jelölőgyűlést, amit kaukusznak nevezünk (erről mindjárt bővebben). A jelöltek minden államban delegáltakat gyűjtenek, olyan küldötteket, akik később a nyáron majd hivatalosan is megszavazzák, ki legyen az elnökjelölt. Összesen 3979 ilyen küldöttet osztanak szét az előválasztás alatt, ezért ha valaki eléri az 1991-et, akkor lényegében eldőlne, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje.

Az előválasztás egyik fénypontja a szuperkedd, hagyományosan az a keddi nap, amikor a legtöbb állam tart egyszerre előválasztást. A most március 3-ára eső szuperkedd az itt kiosztott rengeteg delegált miatt is fontos, de a széles területi eloszlás miatt azt is megmutatja, milyen országos esélyei lehetnek egyik vagy másik indulónak.

Olyan forgatókönyv sem zárható ki, hogy egyedül egyik jelöltnek sem lesz a végére sem 50 százaléknál több delegáltja. Bárhogy is van, a demokraták elnökjelöltjéről hivatalosan a pártok jelöltállító gyűlésén döntenek, ami izgalmas is lehet, ha egyik induló sem a jelöltséggel a zsebében érkezik. Van több mint 760 szuperdelegált is: a demokrata pártvezetés, volt elnökök, a kongresszusi képviselők, szenátorok és kormányzók. Azonban a Clinton és Sanders küzdelmében sok kritikát kapott rendszer miatt 2016 után úgy döntöttek, a szuperdelegáltak a jelöltállító gyűlésen az első körben nem szólhatnak bele a szavazásba, csak ha ott nem sikerül döntésre jutni.

Az előválasztás menetét ebben a videónkban foglaltuk össze:

Így zajlik a demokrata előválasztás

A republikánusoknál is lemegy az előválasztási folyamat, de ott borítékolható Trump győzelme, nincs is komolyan vehető kihívója, ezért azokban az államokban, ahol megrendezik az előválasztást/kaukuszt, a Republikánus Párt leginkább az önkénteshálózat szervezésére, a szavazók mozgósítására használja a demokrata előválasztás miatt amúgy is oda szegeződő figyelmet az őszi elnökválasztás előtt. A jelöltállító gyűléseket mindig az elnökválasztáson fontos államokban tartják: a demokraták július 13-16. között Milwaukee-ban (Wisconsin), míg a republikánusok augusztus 24-27. között Charlotte-ban (Észak-Karolina).

És akkor jöjjön a kaukusz

Ez azonban még nagyon messze van, az első lépést hagyományosan Iowa jelenti. Helyi idő szerint este héttől (magyar idő szerint éjjel kettőtől) kezdődik meg a kaukusz, ami kicsit sem hasonlít egy szokványos előválasztásra (primary). Miután a pártok szavazói összegyűltek a kijelölt körzetekben egy nagy teremben, ott csoportokba szerveződnek. Az egyes jelöltek támogatói csoportjainak vezetői

BESZÉDEKET MONDANAK, MAJD NAGYJÁBÓL FÉL-EGY ÓRA ALATT MEGPRÓBÁLJÁK MEGGYŐZNI A TÖBBI JELÖLT TÁMOGATÓIT.

A demokratáknál az a szabály, hogy amelyik jelölt támogatói az adott körzetben nem érik el a 15 százalékot, azoknak vagy tartózkodniuk kell, vagy meggyőzhetik őket, hogy inkább az egyik erősebb jelölt mellett álljanak ki (és persze a 15 százalék alattiak egymást is győzködhetik). A jelöltek aztán a végleges eredmények alapján kapnak egy többlépcsős folyamat végén delegáltakat, akik közül Iowában összesen 41-et lehet elnyerni (ebből 14-et állami, 27-et körzeti eredmények alapján).

Ezúttal még a szokásosnál is izgalmasabbá teszi majd az iowai kaukuszt, hogy a demokrata párt először fogja azt is nyilvánosságra hozni, hogy melyik jelölt hány szavazatot kapott a 15 százalékos olló előtt, és a kieső kisebb jelöltek szavazóinak átrendeződése után. Ez pedig már előrevetíti az eredmények többféle olvasatát is.

Warren kutyája is bedobta magát

A demokrata jelöltek kampányhajráját az is befolyásolta Iowában, hogy az impeachment szenátusi tárgyalása miatt Sanders, Warren és Klobuchar is Washingtonban ragadt, többször csak videókapcsolaton keresztül tudtak bejelentkezni. Sanders azért a hétvégén tartott koncertekkel megtüzdelt kampánygyűléseket, Warren golden retrieverje, Bailey pedig az egyik legnagyobb sztár lett a közös fotót vadászó iowaiak között.

A fiatalokra nagyon számító Sanders kampánya szerint annyi támogatójuk is lehet, mint 2016-ban, amikor csak szűken kapott ki Hillary Clintontól Iowában. Warren azzal próbált érvelni maga mellett, hogy a nők jól szerepelnek, mióta Trumpot beiktatták. „Ez 2020, nem 2016” – mondta. Biden kampányrendezvényeit a helyszíni tudósítók kicsit fáradtabbnak érezték, mint Sandersékét, de a volt alelnök stabilitást és Trump legyőzését ígérve próbált támogatókat gyűjteni. Biden és Sanders a hajrában nem nagyon említette riválisait, Buttigieg viszont a volt alelnököt kockázatosnak, a vermonti szenátort pedig megosztónak nevezte.

Összesen 70 millió dollárt költöttek el tévéhirdetésekre az elsőként szavazó Iowában a kampányok. A pénzgyűjtést eddig egyébként Sanders nyerte, a többiekhez képest messze többen, 1,4 millióan adakoztak neki, ráadásul több mint 60,6 millió dollárt gyűjtött olyanoktól, akik kevesebb mint 200 dollárt adományoztak. Warren és Yang is a kampánypénzeik több mint felét a kisebb donoroktól kapta. Buttigieg összességében a második legtöbb pénzt kalapozta össze, viszont bárki másnál többet kapott a 200 dollár feletti adományokból.

Biden kevesebbet gyűjtött, de kevesebbet is költött, mint a többi esélyes. Az első négy államot februárban teljesen kihagyó, a szuperkeddre készülő Bloomberg és egy másik milliárdos jelölt, Tom Steyer viszont egyenként már közel 200 millió dollárt égetett el a kampányban.

Kimaradt a nagyhírű poll

2008-ban 240 ezren vettek részt a demokrata kaukuszon Iowában, míg 2016-ban 171 ezren. Most leginkább a kettő közötti aktivitás várható. A legtöbben arra számítanak, hogy Sanders tudja majd a legtöbb embert megmozgatni hétfő este, és a felmérések alapján az utolsó időszakban ő tudott előretörni. A NewsWhip Axios által ismertetett adatai szerint a Sandersről szóló bejegyzések hírek sokkal több interakciót generáltak az elmúlt három hétben a közösségi médiában, mint Biden esetében, 20,1 milliót, szemben a 14,2 millióval.

A RealClearPolitics összesítése szerint Sanders 23 százalékkal vezet, Biden 19,3-mal második, Buttigieg 16,8, Warren pedig 15,5 százalékkal szorosan követik egymást, és az utolsó pillanatban erősödő Klobuchar is 9 százalékon állt a legvégén. Andrew Yang vállalkozó és Tom Steyer is 4 százalék alatt szerepelhet, a 15 százalékos küszöb miatt mégis fontos lehet, kit választanak második preferenciaként a támogatóik.

A legjobb amerikai választási adatelemző oldal, a FiveThirtyEight modellje szerint Sandersnek 39 százalék esélye van, hogy a legtöbb szavazatot kapja. Bidennek 34 százalék, Buttigieg-nak 14 százalék, Warrennek pedig 11 százalék. Azonban hangsúlyozzák, hogy egyrészt a kaukuszok esetében sokkal nehezebb jósolni, mint egy hagyományos előválasztásnál, másrészt Iowában elég rendszeresek a meglepetések, és utolsó pillanatos beelőzések.

Az is a szokásosnál egy fokkal bizonytalanabbá teszi a helyzetet, hogy szombaton ezúttal nem hozták nyilvánosságra a Des Moines Register helyi lap, a CNN és a Selzer & Co pollját, ami hagyományosan a legmegbízhatóbbnak bizonyult az évtizedek alatt. Most azért maradt ki végül, mert Buttigieg kampánycsapata jelezte, egy interjúkészítőnél a volt polgármester neve nem látszott a válaszadóknak (névtelen források szerint belenagyított a képbe, amivel levágta az alját). Mivel a megbízhatóságáról híres felmérés készítői nem tudták garantálni, hogy egyszeri esetről volt szó, úgy határoztak, hogy jó hírnevük megőrzése érdekében inkább nem hozzák nyilvánosságra a felmérés eredményeit.

Indul a menet az elnökválasztásra

A kaukuszon lesznek, akik a győzelemre hajtanak, másoknak lényegében bármilyen felmutatható eredmény jól jön majd, amivel egyelőre életben tudják tartani a kampányukat. Egy jó rajt után felsorakozhatnak a támogatók egy jelölt mögé, míg a leszereplők pénzforrásai hamar elapadhatnak, és gyorsan véget érhet. Az biztos, hogy a jelöltek nyolc napon belül már mennek is New Hampshire-be az első hagyományos előválasztásra, és pénteken este még egy tévévitán is szembekerülnek – immár az iowai eredményekkel a hátuk mögött.

Néhány statisztika még a végére: 1972 óta nem vesztette el egyetlen demokrata, vagy republikánus jelölt sem az elnökjelöltséget, ha megnyerte Iowát és New Hampshire-t is. Viszont Bill Clinton például úgy lett „a comeback kid”, és a demokrata elnökjelölt 1992-ben, hogy az első négy előválasztás közül egyiket sem nyerte meg. Úgyhogy fel van adva a lecke az idei indulóknak is.