Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Zaklatópártok, zaklatószínházak és zaklatott hangulat a parlamentben

2019.12.10. 23:53

Heves vita bontakozott ki a parlamentben a kulturális életet felforgató törvénymódosításról. A késő éjszakába nyúló vitában az ellenzék azzal támadta a kormánypártot, hogy erőszakkal, zsarolással próbálják leuralni a magyar művészeti életet, miközben a kormánypárti képviselők gyurcsányozással, eltussolással és zaklatóknak való falazással vádolták az ellenzéket.

Az óriási indulatokat kiváltó kultúrtörvénnyel kapcsolatos vitát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Szerinte a mostani törvénymódosítást valójában nemcsak az elmúlt napokban találták ki, hanem az előkészítése már 2015-ben elkezdődött, amikor öt művészeti intézet igazgatója (Vidnyánszky Attila, Ókovács Szilveszter, Jordán Tamás, Oberfrank Pál és maga Fekete Péter) közösen döntött arról, hogy visszautasítják a tao-támogatásokat, és ezzel elindult egy – ahogy fogalmazott – öntisztulási folyamat, amelynek a mostani törvénymódosítás az eredménye. Kitért még arra, hogy Magyarország európai szinten kiemelkedően sokat költ kultúrára, és amíg az állam egyre többet költ a színházakra, addig az önkormányzatok egyre kevesebbet.

Az ellenzék támadásba lendül

Az ellenzékből elsőként a DK-s Arató Gergely szólalt fel, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet szerint a kormány zsarolási pozíciót hoz létre azzal, hogy csak akkor ad pénzt a színházaknak, ha azoknak beleszólhat a személyi döntéseibe. Ráadásul az is probléma, hogy ma Magyarországon nincs olyan színház, ami kizárólag önkormányzati támogatással, állami támogatás nélkül tudna működni.

A kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy az önkormányzati színházak vezetőinek megválasztásába beleszóljanak.

Ezután arra panaszkodott, hogy mégis milyen törvénytervezet az, amit pár nap alatt, mindenféle vita vagy kommunikáció nélkül nyújtottak be, hogy aztán szerdán már meg is szavazzák. Aratóra a kormány részéről először L. Simon László, az NKA korábbi elnöke reagált. A mondandóját elsősorban arra húzta fel, hogy az ellenzék olyan pontokból csinált ügyet, amelyek a jelenlegi törvénytervezetben nem is szerepelnek, mint például az NKA leépítése, bár elmondása szerint az ott töltött ideje során benne is felmerült, hogy a szervezet reformra szorul.

L. Simon aztán kitért egy olyan pontra, amire később egyáltalán nem reagáltak a képviselők a parlamentben, pedig erős állítás volt. Arról beszélt, hogy még a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese is egyetértett vele abban, hogy a Radnóti Színház III. Richárd című előadásának második felvonásában szerepelő 10 perc kormánykritikának nincs helye egy Shakespeare-darabban. 

Majd kitért arra, hogy ha az önkormányzatok színházat akarnak működtetni, akkor tegyék hozzá a forrásaikat, és erre a pontra később több alkalommal is visszatértek a képviselők. Egy másik fontos elszólás is volt L. Simon beszéde közben, ugyanis kimondta, hogy a taó igenis közpénz volt, noha erről a kormányban sem sikerült máig egységes véleményt kialakítani.

A kormány nem akarja kiválasztani a színházigazgatókat. De ha az állam a fenntartó, akkor viszont hadd legyen beleszólása

- zárta L. Simon a gondolatmenetét.

A jobbikos Balczó Zoltán ezután arra panaszkodott, hogy ahhoz képest, hogy Fekete Péter szerint már 2015-ben megkezdődött a mostani törvénymódosítás előkészítése, akkor miért csak most hétfő reggel 9-kor nyújtották azt be. Emiatt nem volt lehetőség szakértőket bevonni, nem volt lehetőség szakmai tárgyalásra. Ráadásul a Rogán Antal-féle propagandaminisztérium (és Kocsis Máté elszólása) miatt a kormánymédia már zaklatószínházakat emleget, ami szerinte egyáltalán nem helyes. Végül még kitért arra, hogy szerinte ugyanúgy nincs értelme fasiszta színháznak hívni a Dörner György-féle Újszínházat azért, mert Wass Albert-darabot tűztek műsorra, ahogy a Katona József Színházat sem érdemes liberálisozni, miközben ott orosz darabok is mennek.

Balczó-Nacsa Show

A kormány álláspontját a KDNP-s Nacsa Lőrinc védte (akit Balczó egyszer összekevert Nacsa Olivér kormánypárti humoristával), pontosabban támadott, mert L. Simonhoz hasonlóan szintén arra panaszkodott, hogy az ellenzék nem létező pontokon akadt fent a törvénymódosításban, majd kemény vádaskodásba kezdett.

  • Kitért arra, hogy a Jobbik itt politikai alapon történő igazgatói kinevezéseken vagy kirúgásokon rugózik, miközben korábban éveken keresztül politikai alapon igyekeztek eltávolítani Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház éléről.
  • Felháborodott azon, hogy az ellenzék szerint rendben van, ha Karácsony Gergely nevezi ki a színházigazgatókat, de akkor diktatúrát kiáltanak, ha Kásler Miklós tenné ugyanezt.
  • Végül arra jutott, hogy az ellenzék szándékosan falazott és mismásolt a Gothár-ügyben.

Később Hiller István (MSZP) is arra panaszkodott, hogy a kormány 50 óra alatt próbálja megoldani az egész törvény átverését, és hogy az nem egyeztetés, amikor késő éjszakai órára száműznek egy ilyen vitát. Hiller szerint a Fidesz az autonómiákat csorbítja, ahogy tette ezt az iskolák államosításával és a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek megfosztásával is.

Ezután tért ki arra, ami rendszeresen visszajött az ellenzéki felszólalásoknál is, miszerint a kormány évek óta tartó éheztetése és a pénzek folyamatos elvonása kényszerhelyzetbe hozta az önkormányzatokat, emiatt az állam nélkül nem tudnak színházakat üzemeltetni.

Ha adok pénzt, akkor én mondom meg, ki a színházigazgató. Ha ebbe nem egyezel bele, akkor nincs megállapodás. Ha nem szólhatok bele abba, hogy ki az igazgató, akkor nem adok pénzt. Ez az állam túlterjeszkedése. Ez a törvényjavaslat nem a művészetről, hanem a hatalomról szól

- mondta Hiller, aki utalt arra, hogy az októberi önkormányzati választási eredmények miatti bosszú vezérli a kormányt a mostani esetben, amivel célba vették a művészeteket, a kultúrát, és hódítási kísérletbe kezdtek.

A zaklatószínház kifejezés az kulturális horror

- utalt Hiller még a kormánypropagandában népszerűvé vált, Kocsis Mátétól származó kifejezésre, amelyről korábban Balczó is beszélt. Szerinte ezzel egy közösséget bélyegez meg a kormány és kollektív bűnösséget feltételező szemléletet képvisel.

Jó érzésű, demokrata ember ezt elutasítja. Ezt nagyon gyorsan töröljék a szótárukból. Illene ezért bocsánatot kérni a magyar kulturális élettől

- zárta a felszólalását Hiller.

Te vagy kommunista! Nem, te vagy a kommunista!

Ezt követően rövidebb felszólalások következtek, amelyek egy idő után a korábban elhangzott állításokat ismételgették, illetve apróbb részletekbe kapaszkodtak. A DK-s Gréczy Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy L. Simon László is elismerte, hogy a tao valójában közpénz. A fideszes Pósán László azzal vádolta az ellenzéket, hogy arra a maradék 2-3 színházra akarják rátenni a kezüket, amelyek nem liberálisok, hiszen Karácsony is megüzente Dörnernek, hogy ne tervezzen hosszú távra. Ezzel szemben Tarlós István például maga nevezte ki azt a Máté Gábort, aki most a Katona József Színház igazgatója.

A színház vagy balliberális vagy unalmas

- idézte tévesen Pintér Béla rendező hétfői beszédét Pósán, majd arról beszélt még, hogy Berlinben például a színházi igazgatókat a szocialista városvezetés nevezi ki. Az ellenzék részéről az egyik legharciasabb megszólalás a jobbikos Brenner Kolomannak jutott, aki bolsevik, MSZMP-tagokból álló pártnak nevezte a Fideszt.

Maguk egy zaklatópárt!

- mondta, és kitért arra, hogy a Fidesz bűnös politikája miatt menekülnek Magyarországról a kutatók, mert a Fidesz zaklatja a magyar tudományt, a médiát és a kultúrát. Ahogy előtte és utána is többen megjegyezték, Brenner szerint is a Fidesz bosszúja a mostani törvénymódosítás az októberi választások miatt.

Később még Arató reagált Nacsa Lőrincre, aki azzal vádolta az ellenzéket, hogy igyekeztek eltussolni a Gothár-ügyet. A DK-s Arató levezette, hogy ameddig a Katona József Színház lefolytatott egy saját vizsgálatot, és beleállt abba, hogy zaklatási ügy történt az intézményben, addig Dörner György az Újszínházban ilyet nem tett meg, sőt igyekeztek úgy tenni, mintha nem lenne ügy, és az egész csak egy liberális támadás lenne

Meghurcolják a Katonát, mert lefolytattak egy rendes vizsgálatot. Közben védik Dörnert, aki ki sem vizsgálta a zaklatást, hanem elmismásolta.

Nacsa erre direktben nem reagált, az jobban érdekelte, hogy mikor határolódott el az ellenzék a Katona József Színháztól, és egyébként is, szerinte Gyurcsány Ferenc nemrég elárulta, hogy valójában ő irányítja a fővárost. Nem igazán tiszta, hogy a KDNP-s képviselő ezt miért ekkor és így hozta fel, de addigra már 10 óra is elmúlt, és a kormánypárti képviselőkből mindössze 3-4 ember maradt, és Nacsa elég keményen magára maradt az összellenzéki sortűzzel szemben. Valószínűleg ezért ismételte el újra, hogy az ellenzék falazik a Gothár-ügyben, és egyébként is, mi a különbség aközött, hogy Karácsony vagy Kásler nevezi ki a színházigazgatókat.

Kocsis Mátétól kérdezném, hogy a pedofil esetek miatt mikor vizsgálja fölül a Fidesz az egyházakhoz fűződő viszonyát?

- utalt Gurmai Zita (MSZP) arra, hogy ha Kocsis zaklatószínházakként bélyegez meg egy komplett művészeti ágat, akkor ilyen alapon a katolikus papok gyerekmolesztálási ügyein is el kéne gondolkozni. Gurmai szerint a színházak kézi vezérlése jön azután, hogy a pártállami berendezkedést sértő Népszabadságot bedarálták, és tiltólistákat tartanak fent a közmédiában.

A vita aztán este 11 felé kezdett leülni, a kormánypárt részéről csak 1-2 ember maradt, és a képviselők egy idő után rátértek arra, hogy ki az ifjúkommunista vagy ki a kisnyilas, majd az LMP-s Csárdi Antal kvázi magából kikelve jelezte azt is, hogy a Kocsis Máté-féle zaklatószínház kifejezéssel a kormány visszahozta a kollektív bűnösség elvét, amire eddig csak a náci Németországban és a kommunista Szovjetunióban volt példa.

Vesztésre állnak a kultúrharcban!

- jelentette még ki Csárdi arra utalva, hogy a "jobbos" színházak (Nemzeti, Újszínház) látogatottsága jóval alacsonyabb a többi színházhoz képest, miközben a Nemzetibe már busszal utaztatják vidékről az embereket. Gréczy Zsolt is arról beszélt, hogy Dörner negyedházzal működteti a színházát, és egyébként is komoly különbség van aközött, hogy a Katona lefolytatta magától a vizsgálatot, míg az Újszínház esetében Gy. Németh Erzsébet alpolgármesternek kellett ezt kezdeményeznie.

Az este egyik érdekes pontja volt még, hogy a független, korábban jobbikos Volner János egyedüliként állt a kormánypárt mellé az ügyben, és arra panaszkodott, hogy a Fidesz nem képes rendesen megvívni a kultúrharcot, a liberálisok pedig ettől erősödnek, és Karácsony ki fogja végezni Dörnert és az Újszínházat. Majd visszaült a helyére.

A végére még kicsit fokozódott a hangulat, Ungár Péter az LMP-től például arról beszélt, hogy a kormánypárti Kálomista Gábor által vezetett Thália Színház enyhén szólva nem öregbíti a színházművészet hírnevét. Feltette a kérdést, hogy őt miért nem veszi elő a kormány a minőségtelenség miatt, ugyanis nemrég látott egy darabot ott, és abban semmi polgári és konzervatív nem volt. Ungár egyébként azt is megemlítette, hogy annak idején még a jobboldali Eperjes Károly is azt mondta a szombathelyi színházi üggyel kapcsolatban, hogy a színházigazgató kijelölése legyen a város feladata, és ezzel utalt Nacsa Lőrinc "Kásler kontra Karácsony" felvetésére.

Az LMP-s képviselő még arról is beszélt, hogy anno a #MeToo-mozgalmat a kormány és a médiája liberális hecckampányként állította be, és lekicsinylően beszélt a nemzetközi zaklatási ügyekről, most pedig egy hazai esetben közpolitikai következményt akarnak csinálni belőle. Végén még megjegyezte, hogy ne azért legyen már dráma, mert Szakács Árpád és Szánthó Miklós megvannak sértődve a világra. Itt utalhatott arra a régóta terjedő hírre, hogy a kormány mostanában egyik kedvenc ideológusának számító Szakács az egyik fő motorja a Fidesz szélsőjobbra tolódó kulturális irányváltásának.

A vitát Fekete Péter beszéde zárta, aki először köszönőleveleket kezdett el olvasni, amelyeket különböző színházaktól és társulatoktól kapott, majd kategorikusan kijelentette, hogy

Soha senkinek az eszébe meg sem fordult, hogy Kásler Miklós nevezzen ki színházigazgatókat.

Fekete záró felszólalása teljes egészében itt megtekinthető:

Fekete Péter államtitkár zárófelszólalása a Parlamentben a kultúrtörvénnyel kapcsolatban