Depp legutóbbi filmjei nem teljesítettek igazán jól a mozipénztáraknál (Transcendence - 75 millió dollár, A magányos lovas - 260 millió dollár, de 250 milliós gyártási/marketing költségre, Sötét árnyak - 245 millió dollár, Rumnapló - 34 millió dollár), így a Whitey Bulger gengszter életéről készülő, Black Mass című filmtől is biztos tartott a stúdió, és jó nagyot sóhajthattak fel, amikor kiderült: Guy Pierce csak nem tudja elvállalni a film másik főszerepét.

A helyére érkező Benedict Cumberbatch sajtója viszont nagyon jó, ő az egyik olyan név most Hollywoodban, akivel nagyjából bármit el lehet adni. A filmben Billy Bulgert, Whitey törvénytisztelő testvérét alakítja majd, aki Massachusetts állam szenátora lett, miközben testvére az egyik legrettegettebb bostoni gengszterré avanzsált.
A filben játszik még Joel Edgerton is, ő azt a John Connolly nevű FBI-ügynököt alakítja majd, aki Bulgert látta el információkkal. és ezért 40 év börtönbüntetésre ítélték, és szerepelni fog benne Jesse Plemons, Sienna Miller, Rory Cochrane, Julianne Nicholson, Adam Scott, David Harbour, Jeremy Strong, Brad Carter, W. Earl Brown és Corey Stoll is.
Depp tavaly nyáron azért szállt ki a projektből, mert nem tudott a producerekkel megállapodni a fizetését illetően, de februárra sikerült elérni amit akart, így visszatért. A producerek egyébként 2004 óta igyekeznek tető alá hozni a produkciót, ami a Boston Globe napilap két riporterének könyvén, a Black Mass: The True Story of an Unholy Alliance Between the FBI and the Irish Mob című tényregényen alapul, és az lesz a felütése, hogy Bulger az FBI tudtával és jóváhagyásával irányította a bostoni alvilágot.
Bulgert végül 2011-ben, 16 éven át tartó menekülés után sikerült elfogni Santa Monicában. 1995-ben vádolták meg, és 2013-ban ítélték el, többek között 11 gyilkosságban való közreműködésért is. Összesen két életfogytiglanig tartó börtönbüntetést plusz még 5 évet kapott (hátha az első kettőt túléli?). Bulger most 84 éves.
Daniel Dae Kim nemrég indította be 3AD nevű saját cégét, és máris igen aktív a piacon: egy észak-koreai menekültről szóló thrillert és egy dél-koreai kórházas sorozat amerikai remake-jét is szívesen elkészítené.
A Hollywood Reporternek nyilatkozó Kim azt mondta, első projektje mindenképpen Mike Kim író Escaping North Korea: Defiance and Hope in the World's Most Repressive Country (Menekülés Észak-Koreából: ellenállás és remény a világ legelnyomóbb országában) című memoárjának filmváltozata lesz, amiben az észak-koreai rendszer ellen tiltakozók Kínába való menekítése lesz a téma.
A második vállalkozása egy dél-koreai kórházas szappanopera lesz, amit a CBS tévének igyekszik eladni.
A 45 éves, koreai születésű színész kiválóan beszél anyanyelvén, így nem okoz gondot neki megtalélni azokat a tévés projekteket, amiket sikerrel át lehet ültetni az amerikai piacra.
Nemcsak a gyártó stúdió, a mindössze második filmjét jegyző Gareth Edwards is jól járt a Godzilla sikerével (216 167 036 dollárnál tart 160 milliós gyártási költségre), hiszen a Disney leszerződtette a 2016-ban mozikba kerülő Csillagok háborúja-spinoff mellé. A film forgatókönyvét Gary Whitta (Eli könyve) írja majd, és egyelőre csak annyi biztos, hogy 2016 december 16-én kerül majd mozikba, de hogy miről (kiről?) fog szólni, az nem.

A találgatások, és a Hasbro játékgyár kiszivárgott listája alapján Edwards igencsak a Boba Fett fejvadászról szóló filmet irányítja majd, de persze semmi nem szentírás, akár rendezhet egy Az ifjú Yoda kalandjai: A tanonc című intergalaktikus kalandfilmet is. A két ikonikus karakter mellett Han Solo az, aki saját filmet kaphat, illetve Luke Skywalker időskori kalandjai.
Edwards egy sajtóközleményben köszönte meg a bizalmat, és hatalmas Star Wars-rajongóként óriási megtiszteltetésnek tartja, hogy rá esett a stúdió választása. A spinoffokkal kapcsolatban Bob Iger, a Disney elnöke azt nyilatkozta korábban, hogy legalább hármat le akarnak forgatni, és a filmeket a Csillagok háborúja VII, VIII és IX moziba kerülése közötti években mutatnák be.
A rendező a a Godzilla előtt csak egy, Monsters című alacsony költségvetésű (félmillió dollárból kijött) scifit rendezett csak. A szörnyfilm sikere után a stúdió sietve leigazolta a második és harmadik részhez is, de mivel ezek még előkészítés alatt sem állnak, van ideje Boba Fett-filmet forgatni.
Amióta bemutatták a cannes-i filmfesztiválon Nicole Kidman Grace Kelly-életrajzát, a Grace - Monaco csillagát, és az első kritikák a földbe döngölték, már csak egy kérdés maradt. Alul tudták-e múlni a másik szőke ausztrál színésznő, mellesleg Kidman jó barátnője, Naomi Watts tavalyi borzalmát, a Diana hercegnőről szóló életrajzot. Nehéz eldönteni, de azt hiszem, nem. A Grace is rémes, a tárgyához és a főszereplőjéhez méltatlan, rossz ízléssel elkészített film lett, de a karakterek talán egy fokkal kevésbé bárgyúak, mint a Diana-filmben voltak.
Abban viszont teljesen egyforma a két film, hogy fogtak egy nagyon izgalmas, sok szempontból megosztó, a korában kiemelt figyelmet kapó nőt, és kiválasztottak pár érdektelen hónapot az életéből, hogy megfilmesítsék. A Diana-film arra az időszakra koncentrált, amikor a hercegné már külön élt Károly hercegtől, és beleszeretett egy pakisztáni származású szívsebészbe. A kapcsolat állítólag azért ért véget, mert a férfi képtelen volt megszokni a Dianát övező hisztériát. Kár, hogy Diana ellentmondásos viszonya a királyi családdal vagy a sajtóval sokkal több érdekességet tartogatott volna.
port.hu: 10/9
IMDb: 5,6
Rotten Tometoes: 5%
Index: 10/5
A Grace Kelly-film abban az időszakban játszódik, amikor Kelly már évek óta III. Rainer monacói herceg felesége, van két gyerekük, boldogan élnek. Alfred Hitchcock viszont úgy gondolja, hogy új filmje, a Marnie főszerepét csakis Kelly játszhatja el, ezért megpróbálja visszacsábítani őt Hollywoodba. Ezzel párhuzamosan Monaco bajba kerül, mert a franciák meg akarják adóztatni a hercegséget, sőt a városállam függetlenségére törnek.
Biztos bennem van a hiba, de én képtelen vagyok izgulni azon, hogy akkor most fog-e adózni Monaco vagy sem. Aki kicsit is ismeri Grace Kelly életét, az tudja, hogy hollywoodi évei ezerszer izgalmasabbak voltak ennél, már csak azért is, mert ártatlan külseje mögött egy a kor elvárásait teljesen figyelmen kívül hagyó, öntörvényű, szabad szellemű nő rejtőzött. Szép volt, tehetséges, fiatal, sikeres, és ezt kihasználva úgy élt, ahogy manapság mondjuk Leonardo DiCaprio. Na jó, lehet, hogy ez túlzás, de Hollywood akkori összes jó pasija megvolt neki, és eközben a legnagyszerűbb rendezőkkel dolgozott maradandó filmeken.
Ebből sajnos semmi nincs a Monaco csillagában. Van helyette sok üresjárat és nyűglődés, főleg amiatt, mert a forgatókönyvíró mindenáron össze akarta kapcsolni ezt a két szálat, Kelly dilemmáját, hogy visszatérjen-e a filmezéshez, és Monaco küzdelmét a franciák ellen. Ettől a történet sokszor zavaros és ellentmondásos lett. Totál rejtély például, hogy az akkor már hosszú évek óta Monacóban élő hercegnő miért évekkel a megérkezése után kezdi el tanulmányozni a hercegség történetét, tanulni a nyelvét. És hogy mi szüksége van valakinek, aki hollywoodi filmcsillag volt arra, hogy illemórákat adjanak neki. Az egész jelenetsor csak arra szolgál, hogy legyen a filmben egy ilyen montázs is, mert az ilyen filmekben az szokott lenni.
A Monaco csillaga elképesztően unalmas, hosszú, vonatott párbeszédekkel és monológokkal. A kamera annyit időz Nicole Kidman arcán, szemén, száján, hogy minden egyes ráncot és szeplőt fejből le tudnánk rajzolni a vetítés után. Már akkor, ha lennének ráncok és szeplők a színésznő arcán, de Eric Gautier kamerája egy viaszbábút mutat, akinek minden hajszála mindig a helyén van, és a könny is úgy folyik le az arcán, hogy nehogy elrontsa a sminkjét. Ha nem tudnánk, hogy Kidman más filmekben mennyire okos, bátor és bevállalós színésznő, ez alapján a legostobább, leghiúbb sztárnak gondolnánk. A férfi főszereplő, Tim Roth szinte mindig, mindenben jó, de ezzel a szereppel egyszerűen nem tudott mit kezdeni.
Hogy mennyivel többet ki lehetett volna hozni ebből, az a néhány apró geg mutatja, amit az egyébként teljesen humortalan rendező (Olivier Dahan, aki a Piafot is csinálta) megengedett magának. Látjuk, hogy Grace Kelly, aki sokkal magasabb volt a férjénél, lapos papucscipőt visel a csodás estélyi alatt, Hitchcock pedig azt a tanácsot adja a hercegnőnek, hogy az életben is mindig figyeljen arra, hogy soha ne álljon közel a képkivágás széléhez.
Ha Naomi Watts tényleg olyan jó barátnője Nicole Kidmannek, óva intette volna ettől.
Születni tudni kell – kevés ennél nagyobb igazság van. Grace Kelly és Nicole Kidman is jó helyre született, a szegénységet, a kiszolgáltatottságott egyikük sem ismerte, de mindketten önerőből lettek sztárok. Grace Kelly 1929-ben született ír-amerikai és német származású szülők gyermekeként. A katolikus Kelly család Amerika egyik tekintélyes és népszerű családja volt, komoly sport- és üzleti sikerekkel. Grace apja háromszoros olimpiai bajnok, milliomos üzletember és politikus volt. Bátyja szintén olimpikon, később az amerikai olimpiai bizottság elnöke. Állítólag a baletett és színjátszást tanuló Grace-től, a család sokat betegeskedő „kis vakarékától” várták a legkevesebbet, mégis ő lett a leghíresebb Kelly.

A híresen összetartó Kidman család ugyan nem volt ennyire gazdag, de pszichológus, egyetemi tanár apja, aki többek között a rák pszichológiai vonatkozásait kutatja, komoly tekintély Ausztráliában. Testvére, akit sok filmpremieren láthattunk mellette, szintén ismert, belőle tévés újságíró lett. Nicole – Kellyhez hasonlóan – korán elkezdett balettozni és színészkedni. A főiskolát viszont félbe kellett hagynia, mert anyja mellrákos lett, őt ápolta, és csak gyógyulása után tért vissza a színészkedéshez.

Rendező: Olivier Dahan
Forgatókönyv: Arash Amel
Operatőr: Eric Gautier
Szereplők: Nicole Kidman, Roger Ashton-Grfiffiths, Tim Roth, Milo Ventimiglia, Parker Posey, Paz Vega
Költségvetés: 30 millió dollár
Premier: május 22.
Bár a Kelly család egyáltalán nem volt elájulva az ötlettől, Grace kitartott amellett, hogy színésznő lesz. 21 évesen tévésorozatokban kezdett játszani, 1950-ben kapásból öt sorozatban játszott, és a következő két évben is ilyen munkái akadtak. Aztán eljött az 1952-es Délidő című western, és vele Grace Kelly első moziszerepe. Bár nem ő volt a főszereplő, ez a négy Oscar-díjas film volt az első, aztán a Mogambo a második lépcső a mozis karrierhez.
Nicole Kidman szintén a tévében kezdte, még alig volt 16 éves, amikor szerepet kapott egy tévéfilmben, aztán az Ausztrál expressz című sorozatban is, amit mi, akik a kilencvenes évek elején voltunk gyerekek, a legendás Walt Disney bemutatja című műsorban követhettünk vasárnap délutánonként. A mozi- és filmszerepek között ott a szintén kultikus BMX banditák, hogy aztán 1989-ben eljöjjön a nagy áttörés. Ezt egy sorozat, a nálunk is sikeres Bangkok Hilton, és egy film, a Halálos nyugalom hozta el. Bár ebben a filmben a szereplők néha egészen debil döntéseket hoznak, tulajdonképpen egész izgalmas a vitorlázgató házaspár (Kidman és Sam Neil) elrablása a bájgúnár pszichopata (Billy Zane) által.
„Grace Kellynek több szeretője volt egy hónap alatt, mint nekem egész életemben” – ezt a kedvességet Gábor Zsazsa mondta Kellyről, nyilván minden irigység nélkül. Tény, hogy a szűzies külsejű színésznő, Madonnát megszégyenítve pasizott akkor, amikor ez még egy hírességtől sem volt elfogadott, persze csak ha az illető nő volt. Kelly tojt az elvárásokra, állítólag összejött többek között Oleg Cassini divattervezővel, Frank Sinatrával, William Holdennel, Bing Crosbyval, Gary Cooperrel és Clark Gable-lel is. „Mi mást tehet az ember lánya, ha egyedül van egy sátorban, Afrika közepén Clark Gable-lel?” – ez a legtöbbet idézett mondat tőle. Mindenkinek tetszett, kicsit mindenki beleszeretett, az IMDb ma is minden idők tíz legszebb színésznője között tartja számon.

Nicole Kidman egy másik kor gyermeke, így fordulhat elő, hogy ha egymás mellé tesszük a 20 éves és a 45 éves korában készült fotóját, nehezen jövünk rá, hogy ez ugyanez a nő. Saját maga is bevallotta, hogy a kelleténél jobban rákattant a botoxra negyven felett. „Szerencsére azóta már újra tudom mozgatni az arcom.” Valószínűleg nem ez az oka, de Kidmannak döbbenetesen kevés pasiügye volt. Két férjén kívül csak két hosszabb kapcsolatáról tudunk, Lenny Kravitzcel és Steven Bing üzletemberrel.
Mindkét színésznő legmeghatározóbb kapcsolata úgy indult, hogy kinézték őket, ők meg elfogadták a kitartó nyomulást. Állítólag III. Rainier monacói herceg tanácsadói fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy híres és szép feleség, mert akkor javulna a törpeállam imidzse, több turista látogatna az országba, és enyhülnének a hercegség anyagi gondjai. III. Rainier hallani sem akart az első ötletről, ami Marilyn Monroe volt, így végül Grace Kellyvel szerveztek le neki egy randit 1955-ben Cannes-ban.
Grace Kelly:
Gyilkosság telefonhívásra (1954)
Hátsó ablak (1954)
Vidéki lány (1954)
Gazdagok és szerelmesek (1956)
Nicole Kidman:
Tágra zárt szemek (1999)
Más világ (2001)
Moulin Rouge! (2001)
Az órák (2002)
Dogville – A menedék (2003)
Vonzások (2013)
Mivel éppen országos áramszünet volt, Kelly nem tudta megszárítani a haját, és normálisan felöltözni. Ez akkora csapás volt, hogy le akarta mondani a találkozót, ami végül mégis létrejött a Kelly által „Hogyishívják hercegnek” nevezett Rainier-vel. Néhány hónap levelezés után a herceg megkérte a kezét. Ez volt az első esküvő, amit Európában és Amerikában is élőben közvetítettek, a négymillió dolláros hozományt Kelly apja és a színésznő felesben perkálta le.

Kidman még csak Ausztráliában volt ismert, amikor a már hollywoodi szupersztárnak számító Tom Cruise kinézte őt magának. Csak úgy vállalta el az egyébként eléggé felejthető Mint a villám főszerepét, ha Kidman lesz a partnere. Mire véget ért a forgatás, már egy pár voltak, Crusie akkori felesége, Mimi Rogers meg ment a levesbe. Még két közös filmet csináltak, a Túl az Óperencián borzalmas, a Tágra zárt szemek című utolsó Kubrick-film viszont nagyszerű lett. Tíz éven át ők voltak Hollywood álompárja, Cruise meg az első számú férfiszínész. És bár Kidman is folyamatosan forgatott, az ő karrierje igazán csak 2001-es válásuk után indult be. Kellynek viszont az esküvővel véget ért a színészi pályája.
Bár a szépségük és a magánéletük fordulatai sokszor elterelték a figyelmet a lényegről, Kelly és Kidman nagyon jó filmekben játszott. Kelly csak 11 filmet készített, de ezek között olyanok vannak, mint a Gyilkosság telefonhívásra, a Hátsó ablak és a Fogjunk tolvajt! Hitchcockkal, vagy a Vidéki lány, amiért megkapta az Oscart, pedig abban az évben (1955) Audrey Hepburn és Judy Garland is jelölt volt. Éppen Hitchcock volt az, aki képtelen volt beletörődni abba, hogy Kelly a karrierje csúcsán felhagy a filmezéssel. Többször próbálta visszacsábítani, erről is szól a Grace – Monaco csillaga. „Egy nap borzasztó baleset ér itt valakit. Meg fog halni. Érzem” – talán a Hitchcock-filmek miatt alakult ki az a legenda, hogy Kelly megérezte korai halálát. Állítólag ezt mondta annál a kanyarnál, ahol később, 1982-ben halálos autóbaleset érte.

Kidmant érzelmileg ugyan teljesen padlóra küldte a válás Cruise-tól, amiben a szcientológia éppúgy benne volt, mint Penelopé Cruz feltűnése, de szakmailag ennél jobb dolog nem történhetett vele. 2001 óta olyan filmekben játszott, mint a Moulin Rouge!, a Más világ, Az órák (amiért meg is kapta az Oscart), a Dogville, a Hideghegy. Hiába A-listás sztár, rendszeresen vállal kis, független produkciókat, mint a Margot az esküvőn, az Engedd el! vagy Az újságos fiú.
Miközben mindig ügyel a tökéletes megjelenésre, gondosan őrzi a magánéletét, ezekben a filmekben simán bevállal olyan jeleneteket, amiket más, hasonló kaliberű hollywoodi színésznők nem, legyen szó maszturbálásról vagy Zac Efron lepisiléséről. Grace Kelly eljátszása is bátor döntés volt, részben a szerep és a színész korkülönbsége, részben a hercegnőt övező kultusz miatt. Naomi Watts megbukott Diana hercegné szerepében, talán Kidman szerencsésebb lesz.
A cannes-i filmfesztiválon beszélt arról Rupesh Paul indiai rendező, hogy filmet forgat az eltűnt maláj repülőjáratról, ami hetekig tartotta izgalomban a világot, írja az MTI. Az eltűnt repülőről szóló film a rendező szerint "nem érinti" az iszonyatos megpróbáltatásokon átesett hozzátartozókat, a forgatást már ősszel be akarják fejezni.
Eddig mindenki szimplán Batman vs. Supermanként emlegette Zack Snyder következő szuperhősfilmjét, mára viszont kiderült a hivatalos cím: Batman vs. Superman: Dawn of Justice, vagyis az Igazság hajnala.
Elkészült az előzetese a Life of Crime bűnügyi vígjátéknak, amiben elrabolják Jennifer Anistont, és váltságdíjat kérnek érte, csak a férje igazából nem nagyon akarja kifizetni az összeget. Az 1978-as Elmore Leonard-regényén alapuló filmben szerepel John Hawkes, Tim Robbins, Will Forte és Yasiin Bey, akit legtöbben Mos Def rapperként ismerhetnek.
A filmet augusztus 29-én vetítik az amerikai mozik.
Óriási a hype az új Csillagok háborúja körül, pedig alig kezdték meg a forgatást. Erre persze a készítők is rájátszanak, most egy olyan akciót találtak ki, ami minden Star Wars-fanatikus álma: szerepelni valamelyik filmben.
a sztori: mit választanál: 1000 euró év végi bónuszt vagy azt, hogy elbocsátanak egy embert és emiatt kicsit többet kell dolgoznod? Sandrának egy hétvége alatt kell meggyőznie a munkatársait, hogy megtarthassa az állását
a bennünk élő savanyújóska előfeltevése: a Dardenne-fivérek csak magukat tudják ismételni, ötödszörre hozzák ugyanazt a filmet Cannes-ba, most azt hiszik, ha szupersztárral erősítenek, akkor más lesz?
a valóság ezzel szemben az: Marion Cotillard nulla sminkkel, teljes odaadással és természetességgel nyomja végig a filmet, mi pedig vele együtt megyünk az érzelmi hullámvasúton. A sztori klasszikusan az a szar helyzet, amikor mindenkinek igaza van, annak is, aki a lelkiismeretére hallgat, és annak is, aki egyetlen keresőként a családjának rendel alá mindent. Banális és egyszerű, mégis borzasztóan izgalmas film.

tapsfaktor: abszolút megérdemelt, pontos rendezés és színészi játék, életszerű történet, fontos tétekkel
sztori: egy fiú a történelem legjobb jazzdobosa akar lenni - a történelem legelvetemültebb mentorát kapja meg hozzá
a bennünk élő savanyújóska előfeltevése: biztos valami indie cukiskodás, amit egyszerre értékelt túl a Sundance közönsége és zsűrije
a valóság ezzel szemben az: a Whiplash a kiképzős filmek izgalmával dolgozza fel a dobolni tanulás egyébként monoton élményét, a két főszereplő pedig emberére akadt a másikban. Miles Teller véres tenyérrel és szétizzadva teljesen szétdobolja az agyát, J. K. Simmons pedig olyan rohadt gonosz, hogy öröm nézni az összecsapásukat.

tapsfaktor: a film utolsó nagyjelenete (meg egyébként is, az egész film) annyira magával ragadó, hogy muszáj nekünk is elájulni a végén.
sztori: egy egyedülálló anya egy düledező, szürreális mocsárvilágban próbál boldogulni két gyerekével
a bennünk élő savanyújóska előfeltevése: Ryan Gosling a legszebb férfi egész Cannes-ban, bármikor szívesen látjuk, a kérdés csak az, hogy vajon mennyit nyelt abból a lila ködből, ami a Csak isten bocsáthat meg forgatását belengte?

a valóság ezzel szemben az: sajnos elég sokat. A Lost River első egy órája teljesen rendben van, amíg megismerjük ezt az omladozó világot, amiben olyan nagy szeretetben élnek együtt a szereplők. Gosling viszont történetet is akart mondani, méghozzá rendhagyót - nem kellett volna. Az anyát (Christina Hendricks) egy Bibliotheque Pascalra kísértetiesen hasonlító bárba küldi dolgozni, a fia (Iain De Caestecker) pedig egy tó alján zseblámpázgat bőszen, a film végén pedig lassítva táncol és énekel egy férfi (Ben Mendelsohn).
tapsfaktor: teljesen egyértelműen csakis és kizárólag Ryan Gosling szépségének szólt, itt és itt bele lehet nézni.
sztori: élt egyszer a huszadik század egyik legjobb szociofotósa (Sebastião Salgado), aki addig-addig fotózta a különböző (polgár)háborúkat kísérő nyomort, amíg egyszerre (valahol a ruandai népirtás környékén) elege lett az egész emberiségből, az emberek erőszakos, (ön)pusztító viselkedésmódjából.
Salgado ekkor letette a fényképezőgépet és családjával visszavonult apja kipusztult dél-amerikai farmjára. A farmon aztán tíz év alatt sivatagból burjánzó természetet varázsolt, de olyat, hogy a területet ma már nemzeti parkként lehet látogatni, és a modellt (ahogy az ember által kipusztított természetbe új életet lehelt) ma már a világ minden részén tanítják és a gyakorlatban is alkalmazzák. Salgado pedig újra fotózni kezdett, immár főleg természeti témákat.
a bennünk élő savanyújóska előfeltevése: Wim Wenders óriási rendező volt, de talán megkophatott már benne valami, ha kétórás fotó slideshow-t akar eladni nézhető filmként.
a valóság ezzel szemben az: Salgado képei annyira hihetetlenül erősek, személyisége pedig olyan izgalmas, hogy végül Wendersnek van igaza, és az ezer fős moziterem tátott szájjal üli végig a – még egyszer – nagyrészt fotó slideshowból álló dokumentumfilmet. (A film hosszán még lenne mit rövidíteni, de ez a lényegen nem változtat).
tapsfaktor: valahol a végén jövünk rá, hogy az egész, amit nézünk, egy jól felépített óda a természethez. 10-ből 9 ilyen próbálkozás kliséhalmaz és gejl lenne, ez a film viszont végig hiteles, így a végére transzba esett hippiként mi is állva tapsoltunk.
Az utóbbi időben Woody Allenről leginkább az újra előcibált pedofilvádja miatt lehetett hallani, pedig júliusban megjelenik az új filmje. A Magic in the Moonlightban Colin Firth és Emma Stone a főszereplők, most elkészült a mozi első hivatalos előzetese.
Márciusban még arról írtunk, hogy Guy Pearce alakíthatja Johnny Depp testvérét a híres bostoni maffiafőnökről szóló, Black Mass című filmben, de helyette Benedict Cumberbatch-csel tárgyal a stúdió, írja a Hollywood Reporter.

A 2011-es X-Men: Az elsők zseniálisan ötvözte a világmegmentős szuperhősfilmeket a '60-as évek James Bond-világával, a tavalyi év ostoba Farkas mozifilmje után viszont szomorúbbak lettünk, mint Rozsomák egy antialkoholista jótékonysági buliban.

A régi-új rendezőnek, Bryan Singernek tehát fel volt adva a lecke: egy eleve ingatag lábakon álló időutazós csavarral kellett két és fél órába összezsúfolnia a 10 évvel ezelőtti filmjeinek szereplőit (lásd: öreg Xavier és barátai) és Az elsők fiatal, hippi mutánsait (Xavier hajjal, tolószék nélkül). És persze mindezt úgy, hogy az is jól szórakozzon, aki nem követi naprakészen az X-Men sztoriját, és utoljára általánosban olvasta a pad alatt a Kandi Lapokat.
Minden képregényfan megnyugodhat: a hadművelet sikerült. Igaz, ehhez néha zavart elméjű mellékszereplővé kellett lefokozni a minden X-Men-filmbe kötelező Farkast (tudjuk, tudjuk, Rozsomák).
Messze van még az újabb Oscar-szezon, de a Foxcatcher cannes-i bemutatója után máris sokan arra tippelnek, hogy a jövő év nagy befutója Steve Carell lesz. Bennett Miller, a Capote rendezőjének új drámáját hétfőn mutatták be az újságíróknak, és Carell alakítása mindenkit lenyűgözött. A színész egyébként alig felismerhető a filmben, műorra van (mint Nicole Kidmannak az Órákban) és a fogsora sem igazi.
Carell alakítása azért is meglepő, mert ő eddig komikus szerepeiről volt híres, Miller azonban azt nyilatkozta, elég volt vele egy ebéd, ahol meggyőződött róla, hogy alkalmas lesz a szerepre, hiszen "minden komikusnak van egy sötét oldala." Steve Carell egyébként egy skizofrén milliomos ornitológust, John du Pont-ot alakítja a filmben, aminek az alapja egy igaz történet.

A kilencvenes években játszódó történet Mark Schultz olimpiai bajnok birkózóról szól, akinek a, - szintén olimpiai bajnok- öccsét du Pont meggyilkolta, ezért Schultz bosszút állt. Carell hónapokat készült a szerepre, hosszan tanulmányozta du Pont megszállott viselkedését és életét. De nem csak őt dicsérik a kritikák, ódákat zengenek a mellékszereplőkről, Mark Ruffalóról és Channing Tatumról is, mindhárom színész Oscar-esélyesként emlegetik.
A Foxcatcher mozibemutatója november 14-én lesz.
Angelina Jolie a hamarosan mozikba kerülő filmjét, a Demónát reklámozó interjúkban masztektómiájáról, az elrabolt nigériai iskolás lányokról és arról is beszélt, hogy újra Brad Pitt-tel készül forgatni.
Jolie a gonosz Demónát alakítja a Disney új játékfilmjében, amely a Csipkerózsika-mesét dolgozza fel a rossz tündérrel a főszerepben. A színésznő a május 30-án debütáló produkcióról beszélve nem tagadta, hogy a Disney-meséket elég unalmasnak találja, írja az MTI. Demóna azonban más, "olyan, mint egy negatív hős", és amikor "úgy érzi sérelem érte, ha valaki megbántja, úgy válaszol: 'Hát, rendben. Szórakoztok velem? Akkor figyeljetek rám".
Az interjúban Jolie ismételten hangsúlyozta, hogy a nigériai iskolás lányokat elrabló Boko Haram iszlamista szervezetet fel kell göngyölíteni és bíróság elé kell állítani. Mindemellett szerinte a médiának nem szabad rövidlátónak lennie, a világban történt számos más szörnyűségről is tudósítania kell, köztük a szíriai menekültek millióinak helyzetéről.
Az éppen egy éve történt kettős melleltávolításáról szólva hangsúlyozta: nagyon örül neki, hogy a többi nő láthatja, számukra is nyitva áll ez a lehetőség. Jolie-nál az orvosi vizsgálatok szerint rendkívül nagy volt az esélye a mellrák kialakulásának.
A színésznő egy másik, az Extra tévémagazinnak adott nyilatkozatában elárulta, hogy a karácsonyra a mozikba kerülő Unbroken című második világháborús alkotása - második rendezése - után máris újabb filmterv foglalkoztatja. "Nem nagy film és nem akciófilm. Olyan, amit szeretünk, mégis ritkán szerepelhetünk ilyesmiben" - mondta hozzáfűzve, hogy a "nagyon kísérleti, független jellegű filmet" ő írta, és a forgatáson vőlegényével, Brad Pitt-tel áll majd ismét a kamera elé.
Pitt-ről, akivel tíz éve él együtt, kijelentette, hogy ő a családja. "Nemcsak a szerelmem, a partnerem, ami csodálatos, hanem most már ő a családom. Van már közös történetünk és keményen dolgozunk azon, hogy az életünk nagyszerű legyen."
A Fekete leves nem éppen egy tündérmese, ahogy a forgatás sem volt egy leányálom – derül ki az alábbi werkvideóból. A film a készítők szerint nem valós történeten alapszik, de valós személyekkel játszik. Nem volt finomkodás a forgatáson: az egyik szereplőt, Szabó Simont igazi fradista fociultrák verték laposra.
Novák Erik (Zuhanórepülés) újabb alvilági filmje már debütált a nagyközönség előtt a Titanic fesztiválon, ezután a film készítői vállaltan megfogadták a kritikusok és a közönség meglátásait, és újravágták a filmet, de úgy, hogy az eredeti játékidő 20 perccel rövidebb lett. (Nekünk tetszett a film, de mi is a feszesebbre vágást javasoltuk.)
Az egyik jelenetben megelevenedik egy mostanában szokásos módszer, a rivális csapatok ultrái nem a meccsek után, a rendőrök szeme láttára verekszenek, hanem előre megbeszélt időben, lehetőleg minél elhagyatottabb helyen. Szabó Simon az egyik csapat erős embere, de a fradista brigád leveri őket, ő meg ott marad egy maradandó sérüléssel, ami olyan amnéziával jár, hogy ötpercenként elfelejt mindent. Íme:
„Háromszor-négyszer vettük fel a jelenetet. Mondjuk, ezen nem segített, hogy már elsőre sikerült valakinek fejbe vernie a baseballütővel, merthogy igazi fociultrákkal dolgoztunk, akik egyből ráéreztek az egyoldalú bunyó ízére. Előzőleg persze megbeszéltük, hogy mégis hogyan fog kinézni az, hogy szétverik a fejem, de nem kellett túlbonyolítani a koreográfiát, a srácok tudták a dolgukat” – mesélte Szabó.
Elmondása alapján eddig még csak egy focimeccset látott életében, de az sem hagyott túl mély nyomot benne. A huligánkodást is elhagyta, ahogy elmúlt 18. Így jogos a kérdés, hogy akkor mégis hogy sikerült beszervezni a filmbe a Fradi kemény magját? „Erik is és én is régóta ismerjük a filmben szereplő bandavezért. Megkerestük, és mondtuk, hogy lenne egy ilyen filmes balhé, és erre pont akadt pár jelentkező, akiben ott volt is hajlandóság egy jó ütésre.”
A film forgatására az Index is elment, riportunkat itt lehet elolvasni. A Fekete leves június 5-étől a Krez Film forgalmazásában látható a magyar mozikban.
Matthew McConaughey egy ideig valószínűleg bármiben is szerepel, azonnal berohannak rá a nézők a moziba. Nem véletlen, hogy az ő főszereplésével készült az idei év egyik legjobban várt filmje, Christopher Nolan Csillagok között című sci-fi-je.
Matthew McConaughey mellett szerepel még a filmben Anne Hathaway, Jessica Chastain, Michael Caine, Bill Irwin és Casey Affleck, az amerikai bemutató időpontja 2014. november 7. Az exkluzív magyar nyelvű előzetes az Indexen látható először.
A filmről szándékosan nem közöltek eddig sok információt, a mostani előzetesből már jobban kirajzolódik a sztori, e szerint az emberiség a jövőben kénytelen lesz elhagyni a Földet, hiszen nem lesz már elég ennivaló. Ugyanekkor drasztikus változást hoz egy felfedezés, amellyel forradalmasítható az űrutazás, és egy csapása elérhetővé válik az egész galaxis. A megoldást tehát a Naprendszeren túl keresik, természetesen Matthew McConaughey segítségével.
Több hidegháborús film is van elfekvőben mostanság, nemrég írtuk meg, hogy felmelegítették a Gorbacsov-Reagen találkozóról szóló filmtervet, aminek már a rendezője is megvan, Baltasar Kormakur személyében. És melegítik Steven Spielberg filmtervét is, Tom Hanks-szel a főszerepben, aminek most úgy tűnik, hogy a Coen fivérek fognak végleges keretet adni. Ők írják ugyanis egy friss bejelentés szerint a forgatókönyvet. Az egyelőre cím nélküli projekt forgatókönyvét eddig Matt Charman jegyezte, de a Coen fivérek vállalták, hogy újraírják a könyvet, ami a siker záloga lehet, hiszen ők már a Fargo és a Nem vénnek való vidék forgatókönyvéért is megkapták az Oscar-díjat.
A film James Donovan amerikai ügyvédről szól, őt választotta ki a CIA 1962-ben a hideg háború alatt, hogy tárgyaljon Francis Gary Powers kémpilóta szabadon engedéséről, akit a Szovjetunió fölött lőttek ki.

Spielberg és Tom Hanks már háromszor dolgoztak együtt, a Ryan közlegény megmentésén, a Terminálon és a Kapj el, ha tudsz! című filmen. Hogy a hidegháborús drámára mikor kerülne sor, azt egyelőre nem tudni, Spielberg ugyanis másik három filmben is benne van. Fejlesztés alatt van a Robopocalypse forgatókönyve, dolgozik egy nagy szabású történelmi drámán Montezuma címmel és egy Roald Dahl könyvéből készült forgatókönyvön.
A cannes-i filmfesztiválon debütált Ryan Gosling első rendezése a “Lost River”, ami sokak szerint a filmfesztivál eddigi legjobban várt eseménye volt. Gosling filmje az Un Certain Regard szekcióban kapott helyet, ott, ahol Mundruczó Kornél filmje, a Fehér Isten is.
A keddi vetítés után azonban a kritikusok többsége internetes fórumain szidta és ütötte a filmet, Gosling igen kevés dicsérő szót kapott. A filmről eddig csak homályos dolgokat lehetett tudni, például azt, hogy egy része a víz alatti városban játszódik, a kritikák szerint azonban nem sok minden derült ki a vetítés után sem.
Eléggé ledorongolta a filmet a Varitey.com kritikusa is, szó szerint azt írta, hogy olyan, mintha Terrence Malick forgatókönyvírónak és David Lynch-nek lett volna egy szerelemgyereke, akit elraboltak, megfojtottak és többször arcon rúgtak. Unalmasnak és önteltnek találta a filmet a The Guardian kritikusa is, aki szerint Gosling nem is rendezhetett volna filmet, ha nem lenne sztár. A legtöbb kritikus hasonlóképpen ostorozta Goslingot, a legjóindulatúbb megjegyzés a filmmel kapcsolatban az volt hogy "művészi katyvasz". Abban egyébként minden kritikus egyet értett, hogy a film nagyon David Lynch-re hajaz.
Goslingnak nem idegen a hűvös cannes-i fogadtatás, a tavaly szintén itt vetített, Csak Isten bocsáthat meg című filmet, amiben ő az egyik főszereplő, igencsak negatív kritikákkal illették.
A hétvégén ugyan egy kicsit beborult az ég Cannes felett, és a szél is feltámadt, de ez egyáltalán nem érdekelt minket, mert olyan filmeket vetítettek, mint a nagyszerű Melquiades Estrada három temetése után visszatérő Tommy Lee Jones új rendezése, a Homesman, vagy a Capotet és a Pénzcsinálót jegyző Bennett Miller új filmje, a Foxcather, vagy az Animal Kingdom rendezőjének, David Michodnak az új filmje, a Rover Robert Pattinsonnal és Guy Pearce-szel.
Úgyhogy sztárokban sem volt hiány: Channing Tatum, Mark Ruffalo, Steve Carell (ők a birkózós Foxcather szereplői) mellett egyszer csak feltűnt az Expendables 3 stábja is (Sylvester Stallone, Jason Statham és Harrison Ford), de itt volt Hilary Swank, Monica Belucci, Melanie Laurent és Audrey Tatou is. Alig valakit láttam élőben, inkább a szuper filmeket néztem a moziban.
Valószínűleg csak a legfanatikusabb Csillagok háborúja rajongók tudták eddig, hogy Han Solo szőrös és morgolódós vuki másodpilótája, Csubakka eredetileg nem is George Lucas teremtménye volt. Egy másik George találta ki: a Trónok harca könyv- és tévésorozat (tudjuk, tudjuk, valójában Tűz és jég dala regényciklusnak hívják) ünnepelt írója, George R. R. Martin.

Tegye fel a kezét, aki tudta, hogy gyerekkorunk kedvenc horrorvígjátékának, az idén 30 éves Szellemirtóknak nem is az volt az eredeti címe, hogy Ghostbusters, hanem az hogy Ghostblasters! Vagy Ghoststoppers. Én nem tudtam, most botlottam bele a hírbe a Geektyranten.
Előkerült ugyanis egy régi werkfilm, ahol Bill Murray, Dan Aykroyd és a februárban elhunyt Harold Ramis azt a jelenetet veszik fel egymás után vagy ötször, amikor a még kezdő garázscégként működő, szobatudós osztag először akarja reklámozni a Szellemirtók megbízható szolgáltatásait a tévében.
Pár nap és bemutatják Cannes-ban Ryan Gosling első rendezését, ami az Un Certain Regard szekcióban kapott helyet, ott, ahol Mundruczó Kornél filmje, a Fehér Isten is.
Gosling filmjének eredeti címe az volt, hogy How to cath a monster, ebből lett később a még titokzatosabb Lost River. A filmről eddig nem lehetett túl sokat tudni, csak annyit, hogy szerepel benne Christina Hendricks, Matt Smith és Saorsie Ronan is. Később kiderült, hogy a cím egy víz alatti városra utal, amit egy kamaszfiú fedez fel.
Most végre kijött egy teaser a filmhez, amitől sokkal okosabbak azért nem lettünk. Van benne egy szépen fényképezett égő ház, egy izmait mutogató férfi és az egész persze nagyon művészi. Tudósítónk természetesen megnézi Gosling filmjét Cannes-ban, úgyhogy nemsokára be fogunk számolni róla.
Újabb trailert kapott A galaxis őrzői, ami augusztus 1-jén érkezik a magyar mozikba. A Marvel új képregényfilmjéről eddig is tudtuk, hogy az év legfurcsább filmje lehet, mert szerepel benne többek között egy faember, egy beszélő mosómedve és egy zöld nő is.
A faember hangját Vin Diesel, a mosómedvéét Bradley Cooper kölcsönzi, de rajtuk kívül Chris Pratt, Zoe Saldana, Karen Gillan, Chris Pratt, Lee Pace, Michael Rooker, Djimon Hounsou, John C. Reilly, Glenn Close és Benicio del Toro is szerepel majd a filmben, a rendező pedig az a James Gunn, aki a Supert is rendezte.
Most kijött egy újabb előzetes e remek vállalkozáshoz, amiből tulajdonképpen semmi új nem derül ki, csak annyi, hogy a film szerencsére egyáltalán nem veszi magát komolyan, szóval simán lehet belőle nagyon vicces nyár esti szórakozás.
Az amerikai hétvégi nézettség után már nem volt meglepetés a magyar: Godzilla itthon is mindent letaposott, 59 ezer nézővel lett első a hazai toplistán.
A film hazai forgalmazója, az InterCom örömében ezt a sajtóközleményt adta ki:
Megagodzilla! Godzilla valóban nagyon nagy.
A világ egyik leghíresebb szörnyének különleges látványvilágú, pusztító hangulatú visszatérése nagyszerűen sikerült. Magyarországon az új Godzilla film az év legsikeresebb premierjét könyvelhette el: a bemutató utáni első hétvégén több mint 59 ezren váltottak rá jegyet – idén még egy filmre sem voltak közvetlenül a premier után ilyen sokan kíváncsiak. És Godzilla nemcsak nálunk pusztít: az Egyesült Államokban több mint 93 millió dollárért vettek rá jegyet, az Észak-Amerikán kívüli bemutatókból pedig még 103 millió dollár. Az amerikai bevételek több mint felét a 3D-s változatra költötték, és az IMAX mozik is 14 milliót könyvelhettek el – ebben a formátumban ez rekord!
És mindez csak a kezdet: Godzilla tovább pusztít a mozikban!
A második Seth Rogen és Zac Efron kotondobálós-egymást idegesítős Szomszédokja, a Rossz szomszédság lett 38 ezer nézővel, a dobogó harmadik helyét pedig a Csajok bosszúja csípte el, Kate Upton melleivel és Cameron Diaz részegeskedésével.
Pár héttel azután, hogy a Hasbro kiszivárogtatta Ben Kenobi vendégszereplését a Rebels tévésorozatban, a patinás játékgyár most elkotyogta a Star Wars-jogok fölött rendelkező Disney összes Csillagok háborúja-filmtrervét, egészen 2020-ig, írja az Uproxx.

Eszerint saját mozifilmet kap Boba Fett, Han Solo és talán Luke is:
A Disney több évtizednyi énekelgetős Grimm-mese után végre elkezdte dark fantasy köntösbe öltöztetni az eredetileg is véres történeteket, amiket egyébként korábban pont maga Walt Disney öntött nyakon szirupos cukormázzal.
A június 5-én mozikba kerülő Csipkerózsika-feldolgozás már inkább horror lesz tündérmese helyett. A kifordított, új történet szerint az angyalszárnyas-ördögszarvas Demóna nem is volt olyan gonosz, hiszen pont ő védte meg a boszorkánymágiájával a hercegnőt valami sokkal gonoszabb erőtől, amit valójában a király szabadított rá a mesebirodalomra.
A filmhez kijött legújabb részletben Angelina Jolie repked a víz és a felhők felett, ezzel is demonstrálva, milyen ütős látványvilágra számíthatunk IMAX 3D-ben(mi mondjuk pont nem, mert Magyarországra nem érkezik ilyen kópia). Reméljük, nem csalódás lesz a vége, mint legutóbb az Óznál. (via Movieweb)
A 67. cannes-i filmfesztiválon vendégeskedő külföldi kritikusok Mundruczó Kornél legjobb filmjeként értékelték a Fehér Istent, írja az MTI.
A legpatinásabb amerikai filmes szaklap, a Variety szerint:
Ez Mundruczó Kornél eddigi legjobb filmje, egy érzelmekkel teli, technikai mestermű, amely eleinte a Lassie hazatér című történethez hasonló naiv kalandfilmként úgy tűnik, mintha nagyon eltérne a rendező korábbi munkáitól. Egészen addig, amíg a történet mitikus oldalai, nem beszélve a zsigeri erőszakról ki nem bontakoznak.
A kritikus Guy Lodge kiemelte:
Az állatoknak a felsőbbrendű emberektől elszenvedett megaláztatások parabolájaként a Fehér Isten nem egyszerűen a fajok közti hierarchiáról szól, hanem egy egyszerű, de elegáns metafora a faji és osztályelnyomásról, ahol a szűk elit által kirekesztett tömeg összefog, hogy érvényesítse a kollektív erejét. A film címe Samuel Fuller 1982-ben készült Fehér kutya című alkotására utalhat, amely a fajok közi viszonyrendszert egy hasonló konfliktusos helyzetből mutatta be.
Nocsak, készül még olyan film is Hollywoodban, ami nem remake, nem folytatás, és egyetlen alsógatyás szuperember sem rohangál benne? Úgy tűnik igen, bár gyaníthatóan a Coen-testvérek is csak azért kaptak pénzt a Hail Caesarra, mert már annyi filmes díjuk van, hogy simán sakkozhatnak velük egy gigatáblán úgy, hogy az Oscar-szobrok a gyalogok.

82 éves korában elhunyt Gordon Willis, a Keresztapa trilógia és a Az elnök emberei operatőre, aki olyan kultikus Woody Allen-filmeken is dolgozott, mint az Annie Hall vagy a Belső terek.
Willist többször jelölték Oscar-díjra, például Az elnök emberei, a Manhattan, A Keresztapa 3., vagy Woody Allen Zelig című filmjének operatőri munkájáért, végül az amerikai filmakadémia életműdíjjal jutalmazta 2010-ben.
Az 1931-es születésű Széles palettán dolgozott, forgatott romantikus vígjátékot, mint a Manhattan, de a legjobb politikai krimiken is ő dolgozott: ilyen volt Az elnök emberei és A Parallax-terv is. Rendszeresen együtt dolgozott Francis Ford Coppolával, de különösen Woody Allennel, akivel nyolc filmet forgatott, kezdve a fekete-fehér Manhattantől az Annie Hallon és a Kairó bíbor rózsáján át a Belső terekig.
Utolsó filmjét 2012-ben forgatta magáról az Oscar-díjas rendezőről Woody Allen: A Documentary címmel.
Rovataink a Facebookon