És önt ki irritálja a legjobban a magyar futballban?

Fotó: Koszticsák Szilárd

Berki (nem a tornász) a Fradi történetének egyik legsötétebb időszakában, a brit Kevin McCabe regnálása alatt lett a klub sportigazgatója. A Fradi az MLSZ gyanús kizárása után három évig nem tudott visszajutni az első osztályba, majd az első évben csak a szerény hetedik helyig jutott. Az angolok mellett a szurkolók a velük sokszor arrogánsan beszélő, a szurkolói ankétokat ignoráló Berki ellen fordultak, akinek a nevéhez fűződik az első szurkolói kártya bevezetése. Az meg csak bónusz, hogy távozása után nyomozás indult, mert az ő időszaka alatt állítólag milliók tűntek el az FTC környékéről. És hát persze azt se feledjük, hogy Berki időszaka alatt gondolta zseniális ötletnek a Fradi, hogy Máltáról kell erősíteni a keretet. 

A magyar futball masszív lejtmenetéből senki sem vette ki olyan közelről a részét, mint a kellemes modorú, mindig szolgálatkész főtitkár, jelenlegi alelnök. Már az édesapja is sportvezető volt, apáról fiúra szállt a hagyomány. 1989 decemberében választották először az MLSZ főtitkárának. Nem könnyű végiggondolni, hány kapitányi kinevezésben, korosztályos edző kinevezésében vállalt szerepet. Legutóbb Georges Leekens mellett láthattuk mosolyogni, amikor még minden szépnek látszott tavaly október végén. A hízelgés neki is fő motívuma volt, akárcsak az azóta már menesztett kapitánynak. Közel negyven éve él a labdarúgásból, akárhogy gondolkodunk, nem jut eszünkbe olyan húzása, ami maradandó lett volna. És közben hányszor közvetítette Mezey doktor szavait, hogy most éppen miért nem megy előre a futball. A  pozíciója megingathatatlan, hiszen elősegítette Csányi Sándor előmenetelét a FIFA-ban, ez pedig több mint jó pont.

Bognár György Sopronban elkaszinózott több mint tízmilliót a klub pénzéből, de ez csak apróbb botlás ahhoz képest, amit a magyar foci megmondóembereként művel. Büszke rá, hogy semmit nem tanult a külföldi edzőktől, a filozófiáját meg régen kihalt posztokra alapozza. Dárdai kinevezését az edzőszakma arcon köpésének nevezte, majd kiosztotta Storckot a pótselejtező előtt. Utána pedig bocsánatkérés gyanánt közölte, hogy a német csak Dárdai munkáját folytatta. A felcsúti klub szakmai igazgatóságába is belekóstolt, de gyorsan kirúgták, amikor fenyegetővé vált, hogy egy élvonalban is erősnek számító kerettel nem jutnak fel a másodosztályból.

Csank János megítélésének okai beleégtek a magyar futballtörténelembe. A jugoszlávok ellen 12-1-es összesítéssel elbukott vb-pótselejtező kitörölhetetlen emlék, Bánfi János kezdőcsapatba jelölése pedig egyenesen az évszázad húzása volt részéről. Nem tett fel egyetlen kérdést Sir Alex Fergusonnak, amikor a skót legenda Magyarországon tartott előadást. „Nem mondott semmi újat” – summázta az okokat Csank. Idősebb korára igazi megélhetési edző vált belőle, pontosabban sportigazgató. Mindezek mellett nem hisz a külföldiekben, és bármilyen eredményről van szó, azt vele is el tudta volna érni a csapat. Legnagyobb eredménye az marad, hogy a Váccal bajnoki címet nyert az NB I.-ben. 

Fotó: Bődey János

Működtetni tud egy olyan közép-európai régiós vállalatbirodalmat, mint az OTP, az üzleti életben tulajdonképpen bármit elérhet, egy-egy részvényeladásával több pénzt mozgathat meg, mint amennyit magyar futballistáért valaha adnának. És mégis alávetette magát Orbán akaratának, hogy legyen MLSZ-elnök. És kinevezte szövetségi kapitánynak Pintér Attilát. És kitalálták a futballkártyák rendszerét. Hatalmában állna függetlennek lenni, ehelyett lojális a magyar futballba hóbortból korlátlanul pénzt öntő politika és Orbán Viktor iránt. MLSZ-elnöksége alatt a magyar futballt nem sikerült piaci alapon működő, tartósan fejlődő pályára állítani, nem nőtt a bajnoki nézőszám, a válogatott presztízsét a 2016-os sikerek után gyorsabban sikerült erodálni, mint hogy kimondanánk: Georges Leekens. Ja, azóta már Leekenst is menesztették. 

A mostanában leginkább Twitter-posztjaival villogó fideszes politikus az MTK-elnökeként az NB I.-ből kiesést szégyennek tartotta, de szerencsére karakánul megmondta, hogy neki ebben a klub elnökeként mekkora a felelőssége: semekkora. Rögtön ezután be is indult, és kirúgta az akadémia vezetőjét és a klubigazgatót. A visszajutás végül azonnal sikerült, az MTK az NB II. bajnokaként került vissza, az majd a következő szezonban derül ki, hogy ez mire lesz elég az élvonalban. 

Fotó: Ránki Dániel

A magyar válogatott volt szövetségi kapitánya, Egervári „1-8” Sándor, aki a gyenge, idegesítő eredmények ellenére éveken át a semmitmondás nagymestere volt, és tökéletesen ki tudta magyarázi magát bődületes közhelyekkel és hárítással, miközben egyetlen nagy eredménye a svédek elverése volt. Bár az amszterdami emlékezetes 1-8 után már ez sem ment, össze is dőlt a nemzet Sanyi bácsija imidzs. Emlékezetes alakítása volt még a híres győri faszrajz: a klubtól való távozása előtt egy papírlapra egy méretes  farkat rajzolt, és ezt a két klubvezető, Tarsoly Csaba és Klement Tibor fiókjába csempészte.

A vácszentlászlói mezőgazdasági vállalkozó az MSZMP segítségével hosszú ideig vezetője, majd 2001-től elnöke lett a Ferencvárosnak. Fél évtizedes irányítása alatt jutott el a klub a mennyből a pokolba. Az Üllői útra hozta az ország egyik leggazdagabb vállalkozóját, Várszegi Gábort, aki aztán sokáig nem viselte el a lelátói agressziókat, és a Debrecen ellen elbukott bajnoki döntő után pályára özönlő szurkolók, az edzőverés végleg elvette a Fotex-elnök kedvét a Fraditól, és kiszállt. A következő években annyi kamubefeketető még nem járt a magyar csapatok környékén, mint Furulyás idejében. Majd akkor távozott, amikor a klub anyagilag már olyan lehetetlen helyzetbe került, hogy az NB II.-es szezon befejezése is kérdésessé vált. 

33 évig, 1977 és 2010 között volt különbözõ klubcsapatok edzõje úgy, hogy a legjobb eredménye – még 1998-ból – egy bronzérem a Vasassal. Szövetségi kapitányként a 2004-es Eb-re kellett volna kivinnie a válogatottat, ehhez csak a svédek, a lettek és a lengyelek állták utunkat, így az ötcsapatos csoportban San Marinót megelõzve sikerült a legjobb négyben végeznünk. A 23 válogatott meccsén 34,8 százalékos mutatóval zárt, és bár vele a luxemburgiakat legalább még megvertük, a fehéroroszok elleni hazai 2-5 örök emlék marad. Ahogy a magyar foci teknõsbékái, Gyepes vagy Juhár iránti érthetetlen rajongását is nehéz megbocsátani. Utolsó meccse a válogatott élén egy észtek elleni hazai vereség volt, ezután dolgozott még a Zalaegerszeg, a Ferencváros és a Paks edzőjeként, sokáig a magyar futball nagy túlélője volt.

Az amerikai–magyar üzletember az egyik legfurcsább jelenség a magyar fociban. Imádja Orbán Viktort és a Fidesz politikáját, és teljes mellszélességgel kiáll a magyar fociért. Viszont miközben arról ír, hogy jaj, a bevándorlók, a Honvéd közismert arról, hogy Hemingway regnálása évi egy tucat afrikai légióssal tölti fel a keretét, hogy aztán ezeknek a játékosoknak a 80 százaléka fél évet is alig bírjon ki az NB I.-ben. Évek óta harcot folytat a saját szurkolóival, és persze vegyük ide, hogy Hemingway máig gond nélkül elviseli, hogy Felcsúton einstandolták Puskás Ferenc hagyatékát. A tulajdonos akkor sem áll ki a saját szurkolói mellett, amikor ezt számonkérik Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc csapatán. Ráadásul Hemingway a  Honvédnak bajnoki címet építő Marco Rossiba szállt bele korábban teljesen feleslegesen, hogy aztán leszlovákfaluzza Dunaszerdahelyet.

Kassai Viktor

Fotó: Czeglédi Zsolt

Hat éve a világ legjobb bírójának választották, de ha van kifutott eredmény, a 2011-es Bajnokok Ligája-döntő mindenképpen az. Azóta a 2012-es Eb-n kiejtette az ukránokat, amikor nem adott meg a csoportkörben egy gólt, noha John Terry lába combtól volt a vonal mögött, mikor kihúzta a labdát a kapuból. Kisebb-nagyobb NB I.-es botrányai is voltak, idén például Patrick Mevoungou bíróságon állította, hogy Kassai rasszista megjegyzéssel illette. Tavaly tavasszal a BL-ben írta le végleg a karrierjét, amikor Madridban kiejtette a Bayernt a Bajnokok Ligájából. A németek főnökei ritkán emlegetnek bírót név szerint, de Rummenigge és Hoeness is megtette, heteken át. Már a vb-keretbe sem fért be, bár papíron még mindig a világ élvonalába tartozik. 

2006 és 2010 között volt az MLSZ elnöke, akinek egy torszülötte a Ligakupa, amit azóta már szerencsére megszüntettek. A nevéhez fűződik – mint később a bíróság megállapította – a Ferencváros jogtalan kizárása, ami miatt a magyar klub több évig a másodosztályban szenvedett, amíg sikerült visszajutnia. Annyi főtitkára nem volt még MLSZ-elnöknek, mint nekik, hétszer váltotta le közvetlen segítőjét, de az általa vezetett szövetség kinevezési módszerét sem nagyon lehetett érteni. Lemondása előtt nem sokkal tört ki Magyarországon a fogadási botrány, amiben több játékost is elmeszeltek. Kisteleki végül 2010-ben mondott le az MLSZ-elnökségről. 

Fotó: Mohai Balázs

Kubatov annak idején hősként kerül a Ferencváros élére, amikor a másodosztálytól és az angol vezetéstől sújtott csapat romokban volt. Papíron sikerült is gatyába ráznia a klubot, de hát ezt elmondhatja magáról minden olyan fideszes politikus, akinek ömlenek a csapatához az állami pénzek. A nem haveri médiával kutyaként bánik, és egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy egy közpénzek millióiból fenntartott klub mindenki számára elszámolással tartozik, nem csak a szűk pártkörének. Kubatovnak ráadásul az a bravúr is sikerült, hogy elüldözött jó tízezer stabil Fradi-drukkert is a stadionból a vénaszkenneres beléptetéssel, majd létrehozta a párthű gálaszurkolók csoportját, hogy aztán egy kamu, mesterségesen létrehozott szurkolói formációt próbáljanak úgy beállítani, mint A Tábor. Aztán amikor a régi tábor visszatért, egy késeléses balhé történt a stadionban, amit végül egy szektorbezárásos büntetéssel megúszott a klub. 

Hiába volt az Aranycsapat utáni korszak egyik legjobb magyar védője, és juttatta ki kapitányként a válogatottat a vébére, mégis ő az egyik szimbóluma a züllött magyar futballunknak. Edzőként túlélte az 1988-as bundabotrányt , amikor a ZTE szaktanácsadójaként részt vett a Győr elleni meccs befolyásolásában. A 2012-es, nullaszavazatos Eb-pályázat egyik arcaként a reptéren borult ki a dühös szurkolók előtt: „Át lettünk verve! Átvertek minket ! Üssenek agyon! Fogjunk össze a büdös úristenit, belebolondulok! Én a magyar labdarúgásnak akarok jót. (...) Elvtelenül mocskos módom megfosztottak minket a lehetőségtől.” A 2007-es amúgy se volt a legjobb éve. „Épphogy lejöttek a fáról Afrikában, és már hozzák is őket” – mondta élő adásban, az MLSZ elnöki  tanácsadói posztja bánta . 

Az 1986-os vébére olyan sima volt az utunk, mint Détárié a nagyot domborító menedzsereken át a világhír helyett a Neuchâtel Xamaxhoz. De azért ez akkor nem egyedülálló siker volt, 1984-ben ifi-Eb-t nyertünk, az 1982-es vb-n az utolsó csoportmeccs hajrájáig az első helyen álltunk. Aztán jött a mexikói vb-s 0-6, ami az 1-7 és 1-8 után is, Málta, Andorra és Luxemburg után is szimbólum marad. De Mezey fő bűne nem az irapuatói égés, hanem hogy sokáig a magyar edzőképzés atyaúristene volt, és ez alatt az idő alatt a magyar edzőszakma is lezüllött. Ezenkívül megmondóembere is lett a magyar focinak, ráadásul sértett megmondóember, a rotterdami 2-1 és a brazilok elleni 3-0 erkölcsi és szakmai talapzatáról. Legutóbb novemberben jelentkezett be, és igyekezett védeni a magyar szakmát azzal, hogy hülyébbnél hülyébb edzőket hoznak Magyarországra.

Fotó: Beliczay László

Orbán Viktor szerelmes a magyar futballba. Évtizedek óta mindenki a forráshiányt hibáztatta a színvonalért, Orbán százmilliárdokat tolt bele, de olyan átláthatatlanul, következetlenül és legfőképpen haveri alapon, hogy ma már annyian tülekednek ezek közül a haverok közül a futball környékén, hogy még az a néhány tisztességes ember is elmenekült a szakmából, aki egyáltalán volt. Így aztán hiába költjük rá a világ pénzét, a focink nem lett jobb, csak drágább. Orbán tényleg tehetne a futballért, de az elképzelései avitt lózungokból és néhány aranyköpésből állnak. Megjósolta már, hogy piaci alapokon áll majd a focink, hogy tíz éven belül ötven magyar játszik majd a négy nagy bajnokságban (ezt 2007-ben mondta, most játszik összesen kettő), vagy hogy nemzetközileg meghatározó csapat lesz a Fradi és a Vidi. A válogatott és a klubfutball nemzetközi sikertelensége miatt nemrég a horvátok vb-sikerét próbálta meglovagolni azzal, hogy a szomszédaink  futballja a mi kutyánk kölyke .

Piero Pini olasz húsmogul a Honvéd tulajdonosa volt pár évig (2003–2006). Megpróbálta elköltöztetni a Honvédot Dunaújvárosba, ami tényleg elég erős húzásnak tűnik, még így bő tíz év távlatából is. Emellett nagy kedvvel igazolt le egzotikus játékosokat. Volt, aki bevált közülük, mint Benjamin és Genito, a többség viszont viccnek is gyenge volt. Michal Silhavý, Max Oraze, Marcel Horký, Zoran Stamenić, Patricio, Júnior, Marito, Ariel, Yannick, Eric és persze Mano Mano. Tulajdonosként folyton azzal mártírkodott, hogy mennyi pénzt tett a csapatba, de a fizetések így is rendszeresen késtek, Tornyi Barnabás pedig olyan sokáig nem kapta meg járandóságát, hogy majdnem visszasorolták miatta a csapatot a másodosztályba.

Fotó: Huszti István

Szövetségi kapitányi kinevezése az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetése volt. Az már az első nyilatkozatai alapján is lejött, hogy óriási tévedés volt őt erre a posztra tenni, aztán jöttek az összetartások, ahová a fél NB I.-et meghívta, majd néhány bohóckodással felérő barátságos találkozó és végül az északírek elleni elvesztett első tétmeccs hazai pályán. Elég ritka, hogy egy szövetségi kapitány első tétmérkőzésén hangosan tüntet ellene a közönség, márpedig miután az északírek fordítottak, hangosan zúgott a „Pintér, takarodj!”, amire azt reagálta a szövetségi kapitány, hogy ő nem hallott ilyet a lelátóról. Napokkal később kirúgták. A válogatott után a Mezőkövesdnél és a Felcsútnál dolgozott, utóbbinál egy kupadöntős szereplés mellett azzal is kitűnt, hogy nemhogy akadémistákat, de egy időben még magyarokat is alig nevezett a kezdőbe.

Magyarország 13., Kisvárda 1. legbefolyásosabb embere, egy enyhén szólva is vitatható múltú egykori ügyvédből lett miniszter. Kisvárosában már az NB III.-hoz olyan minőség dukált stadionban, amilyen az NB I.-ben sincs mindenkinek. Politikusként csalás elleni uniós nyomozókkal gyűlt meg a baja, a magyar futballban ilyen veszély nem fenyegeti. A városi fociba csak úgy gurulnak a tao-milliárdok és állami támogatások. Mezőkövesd, Felcsút és Balmazújváros után újabb jelentős focihagyományokkal büszkélkedő, több mint tízezer lakosú nagyvárosnak lehet focicsapata a miniszter jóvoltából. Ráadásul az idényt már NB I.-esként kezdheti meg a Kisvárda, igazoltak is gyorsan tíz légióst. A feljutásról döntő meccsről hiába próbáltunk tudósítani, kollégánkat kivezették.

Fotó: Szigetváry Zsolt

A sportújságíró-szövetséget vezető Szöllősi a felcsúti akadémiában található és időnként revolvercikkekkel működő FourFourTwo és a Mészáros Lőrinchez került Nemzeti Sport főszerkesztője. Eközben a saját fotóival illusztrálja az újságját, a FourFourTwo-ban lehozatta, hogy ő lett a Nemzeti Sport főszerkesztője. Szöllősi a kettős főszerkesztői posztja mellett volt még a felcsúti focicsapat sajtófőnöke, majd megtették a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövetének, ami konkrétan egy direkt miatta kitalált pozíció. A Fidesz nagyrabecsülését már 2001-ben kivívta, az akkori sportminiszter, Deutsch Tamás érezte fontosnak, hogy egy 1997-ben megjelenő könyv után négy évvel köszönetet mondjon neki. Gyaníthatóan semmi köze nem volt ehhez a díjhoz annak, hogy az MLSZ Deutsch által felfüggesztett elnökét olykor heti rendszerességgel bírálta.

A pénzügyminisztériumi államtitkár és országgyűlési képviselő, volt NAV-elnök mezőkövesdi csapata tökéletesen példázza, miként folynak el a magyar foci fejlesztésére szánt eszement pénzek. Nem sok köze volt a futballhoz 2010 előtt, hogy aztán a második Fidesz-kormány színre lépése után pár év alatt pénzszivattyút csinált a helyi egyesületből. Mezőkövesden mindenre kaptak már közpénzből a foci nevében: stadion, akadémia,  sportcsarnok, sportszálló, kemping, park, parkoló, út és persze pályák rogyásig. Csak egy dolog nem lett a pénzből: utánpótlás. Az akadémia indulásakor szakmányban kellett igazolniuk a srácokat, hogy legalább húszan legyenek. Tállait egyetlen dolog érdekli: az NB I., de az is csak a vele járó politikai presztízs miatt. Hogy még több alkalma legyen Orbán Viktort és Puskás Ferencet együtt ábrázoló festményeket ajándékozni a főnökének. Úgyhogy most Mezőkövesden van egy összevásárolt csapat tele külföldivel, fiatalok nélkül, viszont az élvonalban. 

A magyar futball sikertörténete lehetne az övé, ha a pénzügyi alapok nem Bróker Marcsi szakmaiságán nyugodtak volna. A Quaestornak köszönhetően számolatlanul öntötte a pénzt a győri csapatba, amellyel 2011-tõl 2014-ig folyamatosan a dobogón végeztek. Aztán ahogy összeomlott a piramis, összeomlott a győri foci is, de így legalább nem csak a Kisvárdának volt NB III.-asként csilivili stadionja. A szóbeszéd szerint amikor 2013 õszén elégedetlen volt az előző évben a csapatának bajnokságot nyerő Pintér Attilával (öt meccs után nyeretlenül álltak a középmezőny alján), ő súgta meg Orbánnak, hogy a bajnokcsapat edzője ideális szövetségi kapitány lenne. Ha így volt, ez már elég ok arra, hogy a listánkra kerüljön.

Húsz év alatt nyolc NB I.-es csapatnál volt edzõ, közülük három helyen tíz meccset sem ért meg a kispadon. A magyar fociban a legnagyobb sikere egy NB II.-es feljutás (1997-ben a Diósgyőrrel), már ha nem számoljuk azt a 46 millió forintot, amit a Honvédról gombolt le, miután egy mérsékelten sem sikeres sorozat lezárásaként kirúgták. Szinte minden kispadról idő előtt repült – a nyolcból csak három helyen volt 50 százalékosnál jobb a mérlege, de ebben benne van a négymeccses siófoki és az ötmeccses zalaegerszegi menetelés is –, kivéve a Vasaséról, amit az NB II.-ig vezetett. Egyszer azt mondta: „Pályafutásom alatt egy helyen lehetett normálisan dolgozni” (az olimpiai válogatott volt az), illetve a kudarcokban gazdag életút eredményeként természetesen szakkommentátor lehetett.

Fotó: Bődey János

A saját könyvéből tudhatjuk, hogy imádja az Újpestet, hogy a kocsmából ment a válogatottba, és hogy úgy általában félrészegen tántorgott végig pályafutásán. Ez még önmagában nem különös a magyar futballközegben, de Urbán erkölcsi világítótoronynak állítja be magát, aki a magyar futball utolsó mohikánjaként képviseli az egykori értékeket. Belgiumi pályafutását sem árt helyi értékén kezelni, különösen az Anderlechtet, ahol két egész meccs jutott neki. Egyébként is, a belga bajnokság az ezredfordulón messze nem jelentett akkora színvonalat, a fél NB I. ott kapta meg a lehetőséget. Edzői pályája legfontosabb része, hogy Orbán Viktor edzője volt Felcsúton a kétezres évek közepén,  de nemrég őt is kiosztotta.  Később kiesett a pikszisből, amin annyira megsértődött, hogy jobbikos lett. Emlékezetes még, hogy részt vett az MTV-székház 2006. őszi ostromában, ezután az RTL Klub elbocsátotta szakkomentátori állásából. 

Az egykori újpesti kedvenc egyetlen értékelhető NB I.-es teljesítménye a Pápa NB I.-be juttatása és kétszeri benntartása volt, de ennek már lassan tíz éve. Azóta egyre csak csúszik lefelé a lejtőn, legutóbb a Pest megyei II. osztály keleti csoportjában szereplő Törtelből rúgták ki fél év után, azután került a BLASZ-ban szereplő Vízművekhez. Pedig nagyon hiányzik a szakmai lényeglátása, legyen szó Harsányi Zoltánról („A Harsányitól megkérdezitek, hogy hova a picsába rúgja ki a labdát?”) vagy a pécsi focistákról („NB II.-es futballisták, a faszomat már!”).