Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Vb-győzelmet vettek a fasiszták - Olaszország, 1934

2 2
2018.05.29. 21:03 Módosítva: 2018-06-05 18:55:22
A második labdarúgó-világbajnokságra 8 városban építettek új stadionokat, Olaszország nagyon meg akarta mutatni a világnak, egyébként is kiváló csapata minden segítséget megkapott ahhoz, hogy világbajnoki címet szerezzen.

Vb-történelem: 1930, 1934, 1938, 1950, 1954, 1958, 1962, 1966, 1970, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014

Olaszország, 1934

Május 27-június 10
Stadionok: 8 (nyolc külön városban)
Résztvevők (16): Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Egyiptom
Mérkőzések: 17
Gólok: 70 (4,12 meccsátlag)
Gólkirály: Oldrich Nejedly
Világbajnok: Olaszország

A Benito Mussolini vezette Olaszország világbajnoki címe 1934-ben kőbe volt vésve, a házigazdának egyébként is fantasztikus csapata volt, de a fasiszta vezetés semmit nem bízott a véletlenre. A tornába beleölt iszonyatos pénzek, az infrastruktúra, a közlekedés – állítólag még azt is elérték, hogy a vonatok menetrend szerint közlekedjenek – és persze a stadionok (8 városban építettek új létesítményeket) fejlesztéséért cserébe Mussolini azt várta, hogy Olaszország nagyszerűségének hírétől legyen hangos az egész világ: a vébégyőzelmen kívül minden más kudarcnak számított volna.

Az uruguayi tornához képest annyiból világbajnokibb volt a mezőny, hogy selejtezőket rendeztek a 16 vb-helyért, és érkezett csapat Afrikából is (Egyiptom), és összesen három amerikai csapat is elindult. A brazilok és az argentinok – jogosan tartva attól, hogy az európai országok elcsábítják legjobb játékosaikat – szándékosan gyenge csapatot küldtek Olaszországba.

A házigazda mellett komoly esélyesnek számított az osztrákok aranycsapata, a Hugo Meisl vezette Wundermanschaft, a csehek korszakos csapata, és a magyar válogatott. A vébék történetében először és utoljára nem vett részt a címvédő, Uruguay megsértődött az európaiakra, amiért bojkottálták a centenáriumi ünnepségen rendezett tornát.

A világbajnokságot egyenes kieséses rendszerben bonyolították le, a legjobb 8 közé mindegyik párból az esélyesek jutottak. A gyenge amerikai csapatok mind mentek haza, a negyeddöntőbe kizárólag európai csapatok jutottak. A magyarok visszavágtak Egyiptomnak a 24-es olimpián kapott óriási pofonért, de a 8 között a torna legjobb csapatával, az osztrákokkal találkoztak. Az ideges, rengeteg szabálytalanságot hozó meccsen 2-1-re kikaptunk, amit a csapat tagjai a részrehajló játékvezetésnek tulajdonítottak.  

Bírócsere, kiállítás, meg nem adott büntető, és kiesés

A magyar-osztrák meccs kijelölt játékvezetője a belga Luis Baert lett volna, de az osztrák kapitány, Hugo Meisl a meccs előtt Firenzébe utazott, és elérte, hogy az olasz Francesco Mattea vezesse a negyeddöntőt. Az olasz játékvezető hagyta elszabadulni az indulatokat, döntetlennél nem adott meg egy büntetőt Sárosi buktatásáért, majd két perccel azután, hogy a Doktor góljával 2-1-re szépítettünk, Mattea kiállította Markost. A kocsmai verekedést idéző meccs már csak azért is nekünk állt volna, mert fizikailag az egyik legerősebb csapat volt a magyar, de amit az egyik oldalon engedett az olasz bíró, azt a másikon kiállítással torolta meg.

Olaszország hasonlóan botrányos körülmények között gyűrte le Spanyolországot, a vb-k történetének első újrajátszásában komoly szerepet játszottak a spanyoloktól elvett gólok, fordított ítéletek. A spanyol játékosok azt mondták, egyszerűen nem engedték őket nyerni.

Az győztes olasz csapat ünnepel.
Az győztes olasz csapat ünnepel.
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

Az elődöntőben az olaszok annyira tartottak az osztrákoktól, hogy Mussolini gyorsan csináltatott egy kupát, hogy ha esetleg kiesnének, legyen mit átadnia az olasz válogatottnak. A négy nap alatt három meccset játszó hazaiak végül Guaita góljával megnyerték a sáros talajon lejátszott meccset, de az elődöntő hőse nem az argentin származású játékos, hanem egy másik betelepülő, Monti volt, aki levette a pályáról az osztrákok Puskás Öcsijét, Matthias Sindelart. A másik ágról a Németországot legyűrő csehek mentek be a döntőbe.

Oriundi - olasz, vagy nem olasz?

Az oriundo kifejezést olyan általában Dél-Amerikában született emberekre használják, akik olasz felmenőkkel rendelkeznek. A kivándorlók gyermekei közül rengetegen lettek olasz válogatottak az 1934-es vb-n, köztük olyanok is, akik négy évvel korábban még Argentínával játszottak döntőt (Luisito Monti). Az olasz csapat meghatározó játékosai közül Orsi, Guaita és DeMaria Argentínában, Filo pedig Brazíliában született, mégis az olasz válogatottal szereztek vb-győzelmet. Döntésüket 1936-ban gyorsan átgondolták, és mindannyian távoztak az országból, mikor megérkeztek az Abesszíniai háborúba vezénylő behívóparancsok. Az oriundók a mai napig jelen vannak, a 2006-os világbajnok csapat tagja volt Mauro Camoranesi, aki szintén Argentínában született.

A 30-as években csak Dunai Iskolának nevezett rövidpasszos, technikás játék (az osztrákok és a magyarok is hasonló stílusban futballoztak) miatt a csehek egyáltalán nem tűntek esélytelennek, és a későbbi gólkirály, Oldrich Nejedly passzából Puc megszerezte a vezetést, amikor már csak 14 perc volt hátra a döntőből. Két perccel később Svoboda óriási kapufát lőtt, a 81. percben mégis az olaszok egyenlítettek, majd a hosszabbításban a zseniális Vittorio Pozzo húzásainak köszönhetően Schiaviano megszerezte Olaszország vb-győzelmet érő gólját.

A játékvezetők, ha nem is olyan markánsan, mint a spanyolok ellen, azért megtolták az olaszok szekerét a döntőben is, hiszen a győztes gólpasszt jegyző Giuseppe Meazzát elfelejtették kiállítani, amikor ököllel megütötte ellenfelét.

GettyImages-962146144
Fotó: Fototeca Storica Nazionale / Getty Images Hungary

Szó sem volt arról, hogy az olasz válogatott saját erejéből nem lehetett volna képes megnyerni a világbajnokságot, hiszen korszakos egyéniségek játszottak a csapatban (nem is beszélve a szövetségi kapitány Pozzóról), de a fasiszta politikai ideológiába nem fért bele a szimpatikus vesztes szerepe, különösen azután, hogy a vb-rendezés kis híján államcsődbe vitte Olaszországot.

Ahogy Uruguayban az első, úgy a második világbajnokságon is tolták a házigazdát, és ez a szokás megmaradt egészen a legújabb kori tornákig, nem véletlen, hogy a vb-k egyharmadát a házigazda csapatok nyerték.

(Borítókép: Getty Images Hungary / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?