Alajos, Leila
19 °C
34 °C

Argentínát a vb-aranyig tolta a diktatúra - Argentína, 1978

1978 argentina
2018.06.05. 14:18 Módosítva: 2018-06-05 19:07:35
A 34-es vébéhez hasonlóan a helyi diktatúra tolta végig csapatát a mezőnyön. A fantasztikus hollandok megint csak ezüstig jutottak, a kiváló brazilok veretlenül lettek bronzérmesek, 66 után a magyar csapat is ott volt. Bevezették a büntetőrúgásokat, és feltűnt a szponzorok között a Coca Cola.

Vb-történelem: 1930, 1934, 1938, 1950, 1954, 1958, 1962, 1966, 1970, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014

Az 1978-as világbajnokság két okból is emlékeztetett az 1934-es tornára: Argentínában is a házigazda nyert, és Olaszországhoz hasonlóan az ország diktatúrája nyomta végig a tornán a hazai csapatot.

Az argentínai világbajnokságon néhol botrányosan csaltak a házigazdáknak, akik – szintén az olaszokhoz hasonlóan – egyébként kiváló csapattal játszottak, de soha nem derül ki, önerőből is legyőzték volna-e a világot. Mindenesetre a világbajnokság végén kiosztották maguknak a Fair Play-díjat is.

A Junta és a Piszkos Háború

A férje halála után Argentínát irányító Isabel Perón hatalmát 1976. március 24-én döntötte meg katonai puccsal a Nemzeti Újjáépítési Tanács, amely hangzatos neve ellenére egy szélsőjobb katonai diktatúra fedőszerve volt. Az ideológiai harc (a Piszkos Háború) már jóval a puccs előtt megindult, de a mészárlás a Junta hatalomátvételével kezdődött: a titkosrendőrség válogatás nélkül gyilkolta le a gyanús elemeket, a halottak és eltűntek számát a mai napig nem lehet pontosan tudni, de a 30 ezer helytálló becslés. A Junta hatalma végül az Angliával vívott Falkland-háborúval ért véget, 1983-ban feloldották a politikai pártok tilalmát, és megindult a demokrácia visszaállítása Argentínában. A diktatúra miatt több sztárjátékos is lemondta a vébé-szereplést, köztük Paul Breitner és Johann Cruyff is.

A négy csoport első két helyezettjei jutottak a középdöntőcsoportokba, ahonnan a két első a döntőbe, a két második a kisdöntőbe ment tovább.

Rekordszámú (107) csapat vágott neki a selejtezőknek, ahol olyan nagyságok buktak el, mint az Európa-bajnok Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió, vagy Anglia, 12 év után ott volt viszont Spanyolország, Franciaország, és Magyarország is. Szovjetunió selejtezős kiverése után az utolsó nagy generációnk (Nyilasi, Törőcsik, Fazekas, Zombori) csapata a pótselejtezőben a nagyképűsködő bolíviaiaknak tartott oktatást, de Argentínában a szerencse elhagyta, és a legnehezebb csoportba került: a házigazda Argentína mellett Olaszország és Franciaország ellen kellett volna továbbjutnunk. Az argentinokkal kezdtünk, és nem is játszottunk rosszul, az 1-1 (Csapó ill. Luque) kifejezetten jó eredmény lett volna, de a faragást egy idő után a játékosok nem tudták elviselni. Passarella egy óvatlan pillanatban – büntetlenül – mellbe rúgta Törőcsiket, akinél a 82. percben szakadt el a cérna, törlesztésért azonnal pirosat kapott a portugál játékvezetőtől, majd már 1-2-nél Nyilasit is ugyanezért állították ki. A tartalékos magyar csapat meglehetősen simán, 3-1-re kikapott Olaszországtól, majd az utolsó meccsen hiába térhettek vissza az eltiltottak, gyenge játékkal Franciaországtól is kikaptunk.

A csoportunkat Olaszország nyerte, Argentína lett a második, miután Bettega góljával kikapott az olaszoktól. A 2. csoportban nem volt komoly meglepetés, a lengyelek és az NSZK ment tovább, de itt szerezte meg első vb-győzelmét egy afrikai csapat: Tunézia 3-1-re legyőzte Mexikót. Az észak-afrikaiak egyébként a továbbjutásba is beleszóltak, hiszen a németek elleni döntetlenjük miatt Lengyelország nyerte a csoportot.

Argentína, 1978

1978. június 1. - június 25.
Stadionok: 6 (5 városban)
Résztvevők (16): Ausztria, NSZK, Franciaország, Magyarország, Skócia, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Mexikó, Irán, Tunézia, Argentína, Brazília, Peru
Mérkőzések: 38
Gólok: 102 (2,68 meccsátlag)
Gólkirály: Mario Kempes (ARG) 6
Világbajnok: Argentína (1)

A 3.-ban bombameglepetés történt: a favorit brazilok nem nyerték meg a csoportjukat, és ebben nem Spanyolország vagy Svédország akadályozta meg őket, hanem az esélytelennek tartott Ausztria. Az utolsó fordulóban az a furcsa helyzet állt elő, hogy az osztrákok már biztos továbbjutók voltak, a braziloknak pedig le kellett győzniük Ausztriát, hogy egyáltalán továbbjussanak (ezt végül 1-0-ra meg is tették). A történethez hozzátartozik, hogy a Brazília-Svédország meccs (1-1) mindkét félidejét úgy fújta le a walesi játékvezető, hogy a brazilok éppen gólt szereztek.

A francia Bernard Lacombe és az olasz Mauro Bellugi párharca
A francia Bernard Lacombe és az olasz Mauro Bellugi párharca

A 4. csoportot a már 70-ben is szemkápráztató támadójátékkal előrukkoló Peru nyerte, miután a holland válogatott meglepetésre kikapott (azzal a bizonyos Archie Gemmill-góllal) Skóciától. A vereség ellenére 74 döntőse ment tovább, bár a holland válogatottban nem játszott Johann Cruyff, aki elsősorban az argentin diktatúra elleni tiltakozásul maradt távol, de döntésében szerepet játszott, hogy feleségével együtt el akarták rabolni Barcelonában, emiatt depresszióba süllyedt.

Minden labdák anyja, a Tango

Az Adidas 1970-től gyárt speciális labdákat a vébékre, az utóbbi 10-15 évben kevés sikerrel (azóta egy jó szava nincs egyetlen játékosnak sem az újabb és újabb, űrtechnikával kifejlesztett labdákra), azért voltak jól sikerült próbálkozások. Itt van például az argentínai tornára készült Tango, ami a Telstar után már egyértelmű világsiker lett. A labda végül fajtája archeotípusa lett, akinek volt, büszkén hordta a grundokra, kiderült, hogy kell kinéznie egy futballabdának.

Bár középdöntőket rendeztek, ezúttal is úgy alakult, hogy volt elődöntőnek nevezhető összecsapás a felső ágon: az Olaszország-Hollandia meccs győztese szinte biztos döntős lett (a németeknek nagyon meg kellett volna verniük utolsó meccsükön Ausztriát, ehelyett fél évszázad után először kikaptak tőlük). Az olasz-holland meccsen egy öngóllal az olaszok vezettek, de a hollandok fordítottak, Arie Haan gólja azt jelentette, hogy zsinórban másodszor jutottak döntőbe.

Daniel Passarella a kupával
Daniel Passarella a kupával
Fotó: Staff / AFP

Az alsó középdöntőágon a szervezők sportszerűtlenül úgy alakították a beosztást, hogy a házigazda mindig este játsszon, így az argentinok tisztában voltak vele, milyen eredmények születtek a többi meccsen. Szükségük is volt az ügyeskedésre, hiszen a Brazília elleni 0-0 után úgy állt a helyzet, hogy az utolsó körben legalább négy góllal meg kellett verniük Perut ahhoz, hogy jobb gólkülönbségükkel döntőbe jussanak. A feltűnően motiválatlan peruiak lefeküdtek a házigazdának, Argentína 6-0-ra nyert, és bejutott a döntőbe.

Még nem volt vége az argentinok ügyeskedésének: a döntőre felsorakozó hollandokat 8 percig váratták a pályán (ez egy bemelegített csapatnál nagyon nem mindegy), majd mikor nagy nehezen kijöttek, azon kezdtek vitatkozni, hogy René van de Kerkhoef pályán lehet-e begipszelt kézzel, pedig az egész vébét így játszotta végig. Az olasz bíró már épp nekik adott volna igazat, erre viszont a hollandok közölték, hogy egyik legjobbjuk nélkül nem hajlandóak játszani, végül 17 perc csúszással, de elkezdődött a finálé.

A rengeteg alattomos fault és rugdosódás mellett néhol futballoztak is, Kempes gólját a hajrában egyenlítette ki Nanninga, így hosszabbítás következett, ahol újra Kempes talált be – ez volt a 6. gólja, ami gólkirályi címet ért –, a végső győzelmet Bertoni biztosította be. Argentína lett az ötödik ország, amely saját rendezésű világbajnokságon tudott győzni.

A brazil válogatott hiába tudta le veretlenül az egész tornát, csak bronzérmet szerzett (a kisdöntőben Olaszországot verte 2-1-re). Hollandia totális futballjával új alapokra helyezte a labdarúgást, de két elbukott vébédöntője mellé csak egy Európa-bajnokságot tudott nyerni.

(Borítókép: AFP / Index)

15%
5999 Ft
5100 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft