„Szükségessé vált a falu elpusztítása annak érdekében, hogy megmenthessük” – mondta egy amerikai őrnagy a vietnami háború idején. Az idézetet azóta már többszörösen eltorzították, de nem kell ahhoz őrnagynak lenni, hogy ilyen okos következtetésekre jussunk. A cianobaktériumok nélkül például nem lenne élet a Földön – mégis nekik köszönhető, hogy a Földről több milliárd éve csaknem minden élet kipusztult.

Fotó: Wikipedia

A középkorban elég fura dolgokban voltak hajlamosak hinni az emberek, eléggé elmosódott például a határ a népmesék, és a messzi földek élővilágáról alkotott kép között. Ma már tudjuk, hogy unikornisok, sellők, és tengeri krákenek csak a legendákban léteztek, de pár száz éve ezek még simán belefértek abba a képbe, ami az emberek fejében élt arról, hogy milyen fura szerzetek laknak a távoli vidékeken. Az összes egzotikus képzeletbeli állat legendája közül kiemelkedik egy mára teljesen elfeledett lény: a zöldségbárány.

A tatár bárányfű, szkíta bárány, és borometz neveken ismert lényről azt tartották, hogy egy páfrányszerű növény, aminek a gyümölcse egy igazi, élő báránnyá fejlődik. A zöldségbárányt köldökzsinórszerű szár köti össze a növénnyel, aminek az elvágása azonnal megöli az állatot. (Az előző mondat szóhasználata valószínűleg késhegyre menő vitákat okozott volna a korabeli zoológusok és botanikusok körében, akik évszázadokon át nem tudtak megegyezni abban, hogy a borometz növénynek vagy állatnak minősül. A gondolatkör vélhetőleg az akkori vegetariánusokat is komolyan megosztotta, de erről nem maradt fenn írásos emlék.)

Az unalom nagy probléma volt a második világháborúban a katonai fogolytáborokban, a németek meg is engedték a nyugati segélyszervezeteknek, hogy társasjátékokat küldjenek az elfogott szövetségeseknek, hogy azok nyugton maradjanak.

Afrika régebbi térképein szerepel néhány furcsa hegyvonulat, amelyek keletről nyugatra szelik át a kontinenst. Évszázadokon át nem lehetett kiirtani a Kong és a Moon (Hold) nevű hegységeket a térképekről, még akkor sem, amikor már rég kiderült, hogy nem léteznek. Még 1995-ben is feltűntek egyes térképeken ezek a hegyek.

A furcsa történet az ókori görögökig vezethető vissza. Amikor a görög kereskedők a Nílus forrása után kutattak,  meséltek az óriási hegyvonulatokról. Livingstone, a híres felfedező is hitt a hegyek létezésében – még azután is, hogy nem találta ott ezeket, amikor a területen utazgatott.  

A Titanic elsüllyedése minden idők leghíresebb hajókatasztrófája, a történet részleteit, ha máshonnan nem, hát a filmből mindenki ismeri: a sérthetetlennek hirdetett luxushajó jéghegynek ütközik, és elsüllyed, a zenekar végig játszik (vagy nem), nincs elég mentőcsónak, ezért rengetegen meghalnak. Az már sokkal kevésbé ismert történet, hogy három évvel később a Titanic áttételesen egy újabb hajó elsüllyedését és több mint 800 ember halálát okozta.

Egyik legrégibb mesénk a Fehérlófia, ami valószínűleg urál-altaji eredetű, legalábbis a változatait megtalálni az eurázsiai sztyeppe más népeinél is. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint több mint ötven változatban él – ezek közül a legismertebb Arany László elbeszélése, illetve Jankovics Marcell ebből készült, szimbólumokkal telepakolt rajzfilmje, amit 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. (És persze említsük meg a Bëlga kétrészes feldolgozását is.)

Ha holnap az orosz hadiflotta felvonulna New York és San Francisco kikötői előtt, abból valószínűleg a világ botránya lenne, és olyan közel kerülnénk a harmadik világháborúhoz, mint még soha. Amikor ugyanez 1863-ben történt meg, Gideon Welles, amerikai haditengerészeti miniszter ezekkel a szavakkal fogadta őket:

Isten áldja az oroszokat!

Gideon Welles

Fotó: Chicago History Museum / Getty Images Hungary

Igaza is volt, az amerikai polgárháborúnak ez a kevéssé ismert epizódja, a cári flotta erődemonstrációja jó eséllyel a nulladik világháború kitörését akadályozta meg, és elévülhetetlen érdeme volt az USA mai formájának létrejöttében.

A halhatatlanság az emberiség egyik legrégebbi álma, sokan, sokféle módszerrel próbálták már elérni, természetesen sikertelenül. Nem meglepő az sem, hogy a legkülönfélébb trükkös csalók is gyakran rámozdultak a témára. Az egyik legbizarrabb történet, ahol jellegzetesen összemosódik az ezoterikus hülyeségekbe vetett vakhit és a hiszékeny emberek pénzének zsebre tétele, az második világháború korai éveiben esett meg Amerikában, főszereplői pedig a Metafizikus Mesterek Királyi Testvérisége, és Baby Jean, a halhatatlan gyerek.

Benito Mussolini, a hírhedt fasiszta diktátor sok borzasztó dologba vágott bele a 21 év alatt, míg Olaszország miniszterelnöke volt. Ezek közül az egyik legkevésbé ismert, de az olasz konyhát kedvelők számára egyenesen hajmeresztő - és szerencsére kudarcba fúlt - terve az volt, hogy száműzi az olasz konyhaművészetből a tésztát.

Néhány napja jött a hír, hogy tudományosan is cáfolták a chemtrail-összeesküvést, semmilyen bizonyítékot nem találtak a kutatók arra, hogy a kormányok titokban (vagy nem is olyan titokban) mérgező anyagokkal permeteznék a világot. Az összeesküvésben hívők előszeretettel hangoztatott érve, hogy régebben sokkal kevesebb volt a kondenzcsík a repülők mögött és ez biztos nem a véletlen műve.

Forró és száraz napokon a hatalmas sivatagi dűnék furcsa hangokat adnak, mintha hosszasan büfögnének és zúgnának egyszerre. Az emberek évszázadokon keresztül hallották ezt a hangot, de nem nagyon tudták megmagyarázni. Mielőtt erre rátérnénk, hallgassuk meg, mit is nevezünk a dűnék énekének.

Azt gondolnánk, hogy manapság már nemigen alakulnak új vallások, pedig a huszadik században született a rakománykultusz, sok rituális elemmel. Először a melanéz törzseknél írták le a jelenséget, de léteznek még ma is élő mozgalmak, amelyek a nyugati civilizáció és a technikailag nem fejlett kultúrák találkozásakor jött létre.

Az újévi fogadalmak visszatérő motívuma, hogy jövőre le kéne dobni pár kilót – aztán a következő évi karácsonyi zabálásnál jut legközelebb eszünkbe, hogy most már a következő évben aztán tényleg, de tényleg le kéne adni a felesleget. De belegondoltak már abba, hogy mégis hova adjuk le azt a súlyt, hova esik, amit ledobunk – vagyis hogy pontosan mi történik fogyáskor a felesleges zsírral? A válasz nagyon egyszerű:

Miközben az olimpikonjaink szépen teljesítenek Rióban, a magunk módján mi is beszállunk a csúcsdöntögetésbe: az a helyzet, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem is a Mont Blanc Európa legnagyobb hegycsúcsa.

Az autóban olvasás praktikus dolog (már ha nem a sofőr csinálja), hiszen jól kihasználható az utazással töltött holtidő. Sajnos azonban sokan elesnek ettől a remek lehetőségtől, mert egyszerűen nem bírják gyomorral – szoktuk mondani. Pedig nem is a gyomor felelős az ilyenkor jelentkező rosszullétért, hanem az agyunk. Ezért viszont nehezen hibáztatható szegényt, ugyanis ilyenkor gyakorlatilag azt hiszi, éppen megmérgezik.

Tudta, hogy minden ember megeszik évi nyolc pókot? Ne aggódjon, nem akarjuk ilyen olcsón letudni a napi Ma is tanultam valamit-cikket, hogy ekkora közhelyekkel fárasztjuk, persze, hogy tudta, ezt mindenki hallotta már. Csakhogy egyáltalán nem igaz.

Benjamin Franklinnek elég sok mindent köszönhet a világ: ő találta fel például a villámhárítót és a bifokális szemüveglencsét, és az elektromossággal kapcsolatos kutatásai is sokat lendítettek a fizika tudományán a 18. században. Ezen felül ő volt az Egyesült Államok egyik Alapító Atyja, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik szerzője, és az ő arcképe van a százdolláros bankjegyen. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy megpróbált új nyelvet is alkotni a frissen született országnak, az angol leegyszerűsítésével és logikusabbá tételével.

1849 augusztusában, amikor mi éppen a szabadságharc szomorúbb felével, meg a világosi fegyverletétellel voltunk elfoglalva, a Föld túlsó felén lezajlott a történelem egyik legbizarrabb inváziója: Franciaország lerohanta Hawaii szigetét.

Honolulu látképe

A trópusi paradicsom ekkor már jó ideje ismert volt az európaiak előtt, először a híres brit felfedező, James Cook járt arra 1778-ban, és Sandwich-szigeteknek nevezte el, az útjait szponzoráló John Montagu, Sandwich 4. grófja tiszteletére (egyébként ő találta fel a szendvicset, és tette ezzel halhatatlanná a nevét, ha már a szigetről lekopott). Az európai utazók, kereskedők és bálnavadászok nagyon szerették a szigetet, a helyiek viszont nem annyira őket, mert jött velük egy csomó betegség, ami csúnyán megtizedelte a helyieket. Akárhogy is, a sziget az 1800-as évek közepére leginkább a britek és a protestáns vallás befolyása alá került. Ekkor jött a képbe Louis-François-Marie-Nicolas Le Goarant de Tromelin francia admirális, akinek érthető okokból ez nem nagyon tetszett.

Al Gore-t nem nagyon kell bemutatni, nyolc éven át volt Bill Clinton alelnöke, és miután elvesztette az elnökválasztást George W. Bushsal szemben, a világ egyik legismertebb környezetvédő aktivistájává vált, amiért 2007-ben Nobel-békedíjat is kapott. Az viszont kevésbé ismert, hogy részben róla mintázták minden idők egyik leghíresebb mozis szerelmespárjának férfi tagját.

Az élősködő vagy parazita (régiesen: élősdi) egy másik faj (a gazdafaj) egyedének testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik

– írja a Wikipédia vonatkozó szócikke.

Fotó: Science Picture Co / Getty Images Hungary

De vajon az élősködőkön ki élősködik? Hiszen a farkába harapó kígyón kívül saját magából nyilván egyik állat se szívesen táplálkozik, és még ez az egy szem példa is csak metaforikus.

Tudósok egy csoportja a 19. század végén úgy gondolta, hogy kellene írni egy minden korábbinál teljesebb latin szótárat. A Thesaurus Linguae Latinae munkálatai el is kezdődtek 1894-ben, és az egy dolog, hogy a munka ma is javában folyik, de majdnem negyven évig biztosan nem is fognak még végezni vele.

Az első és legfontosabb dolog, amit az olimpiákon átadott aranyérmekről tudni kell, hogy valójában ezüstérmekről van szó. A bevonat van csak 24 karátos aranyból, ez átlag hat százalékát teszi ki a teljes éremnek, a maradék 94 százalék 92,5 százaléka ezüst, a többi pedig ötvözőanyagként használt réz.

Ez természetesen azért van így, mert elég komoly költséget jelentene, ha a versenyszámok győzteseinek mind színaranyból készült érmeket kellene átadni, vagy hát lehetne úgy is, csak akkor nem 400 grammos lenne egy aranyérem, hanem mondjuk tényleg medál méretű kis fityegő. Ha valaki ugyanis 400 grammos aranyból akarná elkészíteni a nagyjából 400 darab aranyérmet, amit kiosztanak, az fejenként ötmillió forintos költséget jelentene, míg ezüstből ennek a töredékéért kijön az egész buli. Utoljára az 1912-es stockholmi játékon osztottak színarany érmeket, azóta a szervezők picit takarékosabban bánnak az alapanyagokkal. A The Wall Street Journal számítása szerint az ezüstalapú aranyérem értéke napi árfolyamon számolva 564 dollár, vagyis úgy 157 ezer forint.

Fotó: Odd Andersen / AFP

De az aranyéremnek átvitt értelemben is van értéke. Egy közvetlenebb megközelítés, ha azt nézzük, mennyit ér az érem, ha egy nyertes, vagy annak leszármazottja akar túladni rajta. A nemzetközi példák azt mutatják, vannak akár milliós értéket képviselő aranyérmek. Például Jesse Owens négy aranya közül az utolsóként kalapács alá kerülő darab 1,47 millió dollárt ért, de az átlag inkább a néhány tízezer dollár körül van. Természetesen minél idősebb és különlegesebb az az érem, annál magasabb az ár, egy 1924-es arany Chamonix-ból 47 ezer, egy 1956-os melbourne-i arany már csak 10 ezer dollárt ért egy 2016 januári árverésen. És persze olyan is van, hogy az előzetes várakozások ellenére pontosan nulla dollárt ajánlanak fel egy éremért: egy, az amerikai hokiválogatott 1980-as hőstettéért járó aranyérmet előzetesen 1,5-2 millió dollárra becsültek, aztán a kutya sem akarta megvenni.

Szuperhősök eredettörténete szokott így kezdődni a képregényekben: egy titkos amerikai katonai kísérletben a negyvenes években gyanútlan pácienseket oltottak be radioaktív plutóniummal. Albert Stevens, egy egyszerű szobafestő akkora dózist kapott intravénásan, ami a mai szabályozás szerint az atomerőművekben dolgozók éves egészségügyi határértékének 1280-szorosa. Simán túlélte.

Évezredes megfigyelés, hogy a nők kevésbé tolerálják az alkoholt, mint a férfiak, sokkal kisebb mennyiségtől lesznek részegek. Ezt sokáig a két nem eltérő testfelépítésével magyarázták: a nőknek általában is kisebb a tömegük, a testükben pedig nagyobb a zsír, és kisebb a víz aránya, mint a férfiaknál. Ez pedig ahhoz vezet, hogy az alkohol könnyebben szívódik fel a szervezetükben. Csakhogy ez nem magyarázza azt, hogy azonos termetű, azonos testzsír-százalékot mutató férfiak és nők között is megvan a különbség: ugyanannyi alkohol elfogyasztása után a hölgyek véralkohol-szintje lesz magasabb, és ők maradnak kevésbé józanok is.

A rejtély nyitjára a 2000-es évek legelején jöttek rá amerikai és olasz tudósok, akik felfedezték, hogy az ember gyomrában levő, alkohol-dehidrogenáz nevű enzim más mennyiségben van jelen, és másképp működik a nőknél és a férfiaknál.

Stanley Koren feltaláló és Michael Persinger 1990 környékén megalkotott egy sisakot – amit akkor még Koren-sisaknak hívtak –, hogy a homloklebeny stimulálásával vizsgálják az énképet, a kreativitást, a vallásos érzületeket. Miután több résztvevő, akin kipróbálták az eszközt, úgy nyilatkozott, hogy "érzik (isten) jelenlétét", gyorsan felkapták a kifejezést, és a találmányra hamar ráragadt az istensisak elnevezés. A jelenségről dokumentumfilmek is készültek.

Kerti törpét már mindenki látott, sokan fanatikusan gyűjtik őket, telepakolva akár több száz darabbal is a kertjüket. De a kertek díszítésének volt ennél, mai, de talán korabeli szemmel nézve is sokkal extrémebb módja: a 18. századi Angliában a gazdagok önkifejezésének érdekes megoldása volt, hogy egyfajta élő kerti törpeként funkcionáló embereket fizettek meg, hogy a kertjükben remetéskedjenek.

Edd meg szépen a sárgarépát, attól fogsz megtanulni fütyülni - ezzel hitegettek gyerekkorunkban a szüleink, őket meg anno az ő szüleik, és így tovább. A dolognak persze semmi értelme és alapja sincs, és az eredete is a homályba vész. Nem úgy, mint a répaetető trükk angolszász verziójának, ahol a csali az, hogy ha megesszük a répát, attól élesebb lesz a látásunk, és ha sokat eszünk belőle, a sötétben is látni fogunk. Ezt a mesét eredetileg nem a gyerekek átverésére találták ki, hanem a nácikéra a második világháborúban.

2009-ben Calvino Inman, egy 15 éves tennessee-i srác belenézett a fürdőszobatükörbe, és nem hitt a szemének: vért könnyezett. A jelenség nagyon megijesztette, azt hitte, meg fog halni. 2006-ban ugyanígy járt Michael Spann: 22 évesen egyszer csak vér folyt a szeméből, az orrából és a szájából is. Spannt egyébként kirúgták a munkahelyéről, csak mert az arcán folyt a vér. 2013-ból is ismerünk egy esetet, egy chilei lány, Yaritza Oliva kezdett vért könnyezni. A konkrét esetekben nem sikerült megállapítani a jelenség okát.

Van az úgy, hogy az ember hazudik a bíróság előtt, mert menteni próbálja az irháját. De hogy bevalljon több tucat brutális gyilkosságot, amit valójában nem követett el, nos, az elég ritka. Sture Bergwall, aki a médiától hamar megkapta a svéd Hannibal Lecter nevet, így tett: 38 bűntényt vallott be töredelmesen. Gyomorforgató aprólékossággal számolt be az esetekről: kínzás, csonkítás, nemi erőszak, kannibalizmus, és a vége mindig gyilkosság. A leírásokban ugyan egy csomó részlet nem stimmelt, és logikai bakik is akadtak bőven a vallomásban, de a vallomása alapján elítélték. 23 évet töltött egy elmegyógyintézetbe zárva, mire kiderült, hogy nem gyilkos, csak krónikus hazudozó.

Hőségben nagyon fontos, hogy az ember ne csak saját magára, de háziállataira is gondoljon – a kutyák, macskák, hörcsögök, nyulak stb. megóvására gyakran fel is hívják a figyelmünket. De azt kevesen tudják, hogy a tűző napon a halak sincsenek biztonságban. Legalábbis azok, amelyek sekély vízben ragadtak, ezek ugyanis le tudnak égni, különös tekintettel a kerti tavakban előszeretettel tartott koi pontyokra. Akár végzetes is lehet számukra, ha sokáig nem jutnak árnyékhoz, illetve ha a napégést sokáig nem kezelik rajtuk.

Fotó: John S Lander / Getty Images Hungary