Eleinte az orvosok is furcsállták, hogy egy ember allergiás lehet a vízre, és még most sem teljesen biztosak abban, hogy mi áll a jelenség hátterében, de a megfigyelések önmagukért beszélnek: vízallergia létezik.

Akik ezzel a betegséggel élnek, azoknak a vízzel való érintkezés – legyen az eső, verejték vagy könnycsepp – órákon át tartó fájdalmas viszketést okozhat. Nem tudnak felmosni, ritkán zuhanyoznak, de még a busz után se futhatnak, mert az izzadság ugyanolyan kellemetlen nekik, mint a tiszta víz. 

Radium Girls – úgy hangzik, mint egy női popzenekar, de az igazság ennél szomorúbb és sokkal szörnyűbb. A sajtóban közölt cikkekben a Girls azért került a nevükbe, mert fiatalok voltak. A Radium pedig azért, mert sugárzó rádiummal dolgoztak, és mindannyian emiatt lelték korai halálukat.

A XX. század első felében forgalmazott radioaktív egészségügyi termékekről és kozmetikumokról korábban már írtunk. Ezek azért létezhettek, mert a sugárzó elemek felfedezése után az emberiség évekig nem volt teljesen tisztában azzal, hogy milyen veszélyesek lehetnek a felhasználásukkal készült anyagok – vagy legalábbis kevesen. A Rádiumlányok története azért is szív- és gyomorszorító, mert miközben nap mint nap ki voltak téve egy gyilkos szernek, feletteseik közül sokan pontosan tudták, hogy a lányok az életüket kockáztatják.

Philip K. Dick klasszikus scifi-regénye, az Ember a fellegvárban egy alternatív történelmi korban játszódik, ahol a nácik megnyerték a második világháborút. A sztori egyik érdekes vonala, hogy a németek óriási gátakkal kiszárítják a Földközi-tengert, amivel összeolvasztják Európát Afrikával, rengeteg új termőföldet hozva így létre az egykori tengerfenékből. Kevesen tudják, de ez az ötlet nem teljesen az írói fantázia műve: az 1920-as évektől kezdve egészen komoly tervek voltak Németországban erre a grandiózus vállalkozásra.

Így nézett volna ki Atlantropa az űrből

Amikor teljes fordulatszámon pörgött a második világháború, a résztvevő országok nem sokat finomkodtak, ha egy potenciálisan a háborút eldöntő csodafegyver kifejlesztéséről vagy bevetéséről volt szó. A civil áldozatok vagy a környezeti pusztítás nem számított, csak a hatékonyság, ezt jól láthatjuk Hirosima és Nagaszaki esetéből. A briteknek azonban volt egy fegyverük, ami még az atombombánál is durvább pusztítást vitt volna véghez Németországban, ha bevetik. Kevésen múlt, hogy végül nem így történt.

George Washington, az Egyesült Államok első elnöke a függetlenségi háború idején tábornoki rangban vezette a britek ellen harcoló sereget – ezt a történetet sokan ismerik. Azt már kevesebben, hogy Washington akár New Yorkot is felgyújtotta volna, hogy megállítsa a briteket.

1776 nyarán a kontinentális hadsereg vereséget szenvedett a brooklyni csatában. A megtépázott sereg átkelt az East Riveren, és egészen Manhattanig vonult vissza. Egy korabeli levél szerint, amit Washington az egyik rokonának írt, a tábornok azt javasolta, hogy gyújtsák föl az egész várost.

Masabumi Hosono

A 42 éves Hoszono Maszabumi volt az 1912-ben elsüllyedt Titanic egyetlen japán utasa, egyben egyetlen japán túlélője is. Southamptonban szállt fel a hajóra, és a hajó fejléces levélpapírján kezdett levelet írni a feleségének angol nyelven, de a katasztrófa után már japánul jegyezte le a visszaemlékezéseit.

A katasztrófa napján a másodosztályon utazó Hoszonót kopogás ébresztette az éjszaka közepén. Kirohant, de mivel külföldi volt, a személyzet az alsó fedélzetre küldte, távol a mentőcsónakoktól. Hoszono halálra rémült a jelzőfáklyák fehér fényétől, így felküzdötte magát a felső fedélzetre. Próbálta felkészíteni magát a végső pillanatra, hogy japánként ne hozzon szégyent a hazájára, de nem akart odaveszni sem.

Vajon mi lenne, ha valaki ellopná a világ legértékesebb márkájának titkos receptjét, és megpróbálná eladni a konkurenciának? Alighanem megdőlne a monopóliumuk, és a riválisok rövidesen óriásit kaszálnának, az eredeti feltalálókra pedig rövidesen a kutya se emlékezne, nem?

Hát, nem. Lehet, hogy a Pepsi nem ad el annyi üdítőt, mint a Coca-Cola, de üzleti etikából köröket vernek sok más cégre.

A méheknek igencsak szervezett az életük, úgynevezett államalkotó rovar, több tízezer példány él egy családban. A méhcsaládot különböző funkciót betöltő egyedek alkotják és igazi jövőképet adnak utódaiknak. Ez azt jelenti, hogy a takarító nem marad örök életében takarító és a dajka is előlép őrző-védővé, ha elég idős lesz hozzá.

A gyakorlatban a Trinity indította el az atomkorszakot – ez volt a neve az Egyesült Államok első atombombatesztjének, amit 1945 júliusában hajtottak végre az új-mexikói sivatagban, Jornada del Muerban. Ezzel kezdetét vette egy zűrös időszak, amikor az amerikaiak (meg persze a világ másik oldalán a szovjetek) egymás után tesztelték az újabb és újabb atombombákat.

Vajon mi lenne, ha odamenne a sarki rendőrhöz, és azt mondaná neki, hogy tele van a szája egy hihetetlenül potens, nem tesztelt vegyszerrel, ami sokkal erősebb a morfiumnál? A rendőr valószínűleg arra gyanakodna, hogy heroint szopogat, és a gumibotos ütlegelés és a járőrkocsiba zsuppolás közben elszavalná a Btk. 178. paragrafusát. Pedig nem kell ehhez drog, csak egy patkánykísérlet, egy logikai ugrás és egy vegyianyagteszt: ennyi kellett hozzá, hogy felfedezzék az opiofrint, ami egy, a morfiumnál hatszor erősebb fájdalomcsillapító szer.

Több ok is vezethet egy háborúhoz, de a fő indíték általában a terület- vagy a zsákmányszerzés, ami lényegében ugyanaz. Jóval érdekesebb téma a casus belli, vagyis a hadüzenet oka; a háborút indító fél általában ezzel ideologizálja meg a vérontást. De adhat-e ideológiai alapot egy vödör? A kérdés nem elméleti: a XIV. századi Itáliában lezajlott egy háború, amit a szemben álló felek egy favödör miatt vívtak.

Gondolkozott már azon, hogy miért vannak ilyen szokatlan nevei az IKEA bútorainak? Na jó, nyilván azért, mert svéd nevük van, azok meg magyar füllel elég hülyén hangzanak annak, aki nem beszéli a nyelvet, vagyis nagyjából a 99 százalékunknak. Azt is tudjuk már, hogy angolul is remek szóviccalapanyagot szolgáltatnak. De az a helyzet, hogy aki érti ezeket a szavakat, az is meglepődhet, mert felfedezhet bizonyos mintázatokat az áruházban bóklászva.

Rájönnek, mi a baj ezzel a képpel? Addig világos, hogy Margaret Thatcher arcképét látjuk fejjel lefelé fordítva, de valami nem stimmel. A legtöbben meg tudják mondani, mi a különbség a két kép között, de nem tudják, mi a probléma a képpel.

A fehér köpeny alig száz éve alaptartozéka az orvosi uniformisnak, addig a fekete jelezte a hivatás komolyságát – és azt, hogy a doktor kezei közül sokan már nem kerülnek ki élve. A fehérség azonban nem mindig jótékony szimbólum, a köpeny jövője pedig mintha már csak a beavatottaknak lenne fontos.

A fehér köpeny ma a köztudatban annyira hozzátartozik az egészségügyhöz, hogy ha az orvos éppen oldani akarja a páciens félelmeit, jobb, ha máshogy öltözködik: a gyermekorvosok és a pszichiáterek éppen ezért a legtöbb országban utcai viseletben dolgoznak. A fehér szín összekapcsolása a kórházakkal annyira erős, hogy szinte önmagában is képes szomatikus tüneteket produkálni: a „fehér köpeny szindróma” esetében a páciens szokatlanul magas vérnyomásának pusztán az orvosi beavatkozástól való félelem az oka.

Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban Steven Spielberg túlmozgásos régésze a nácikkal fut versenyt, hogy megtalálja a régészet szent grálját: a Szent Grált. Bár Indy története fikció, a valóságban is létezett egy mindenre elszánt Grál-vadász, csakhogy őt éppen a nácik pénzelték, hogy kerítse elő a történelem legjobban keresett ereklyéjét. Közös pont, hogy végül Otto Rahn történetében is a nácik játsszák el a főgonosz szerepét, de a szomorú valóságban az igazi régész nem találta meg a Grált, és ezért az életével fizetett.

Adrian Carton de Wiart 1880-ban született Brüsszelben, és utána nyolc évtizeden át nem sokat unatkozott. Brit színekben végigharcolt három háborút, kapott 4 különböző országtól 24 katonai kitüntetést, túlélt két repülőgép-balesetet, és egy hadifogolytáborból is kiásta magát. Menet közben több testrészét érte golyó, mint amennyi épségben megúszta: arcon, koponyán, gyomron, sarkon, lábon, csípőn és fülön lőtték, elvesztette a fél szemét és az egyik karját is, és egyszer letépte két saját ujját, mert az orvos nem volt hajlandó levágni.

Azt gondolhatnánk, hogy ezek után minimum nagyon elege volt a fél évszázadon át vívott harcokból. Pedig szó sem volt ilyesmiről, sőt ahogy a visszaemlékezéseiben írta:

Őszintén szólva élveztem a háborút.

Zárja le a szemét és képzelje el annak az arcát, akit a legjobban szeret: milyen színű a szeme, milyen hosszú a haja, arcának minden egyes részletét. Sikerült? Nos, nem mindenki képes erre.

A neve alapján a Tizenhárom Klub akár egy új budapesti diszkó is lehetne, pedig italkedvezményeket se adtak, és a terem közepére hányás se volt különösebben jellemző rájuk. Viszont annál nagyobb elköteleződéssel oszlattak el népszerű babonákat. Gyakorlatilag a Szkeptikus Társaság 19. századi amerikai rokona volt a klub, kicsit több amerikai elnökkel és kicsit kevesebb Vágó Istvánnal.

Próbált már úgy dolgozni, hogy közben közvetlen közelről ordibáltak a fülébe? Nehezebben koncentrálna a munkára, ugye? Akkor biztosan nem csodálkozik azon, hogy a merevlemezek is hirtelen megtorpannak, amikor rájuk kiabál a rendszergazda, például ezen a videón:

A különbség, hogy ön valószínűleg megijed vagy megsértődik, ha a főnöke ordibálni kezd a fülébe, a merevlemezt viszont inkább az erős hang által gerjesztett rezgések zavarják, de azok nagyon.

Az sem igazán szerencsés, amikor egy ártalmatlan eseményre repül rá túl pr-szagúan egy-egy cég, hogy saját magát hirdesse. Az viszont még visszatetszőbb, amikor egy tragédia után fordul elő, hogy azt valaki gátlástalanul a saját hírneve tuningolására használja fel. Pedig ez sem ritka, Donald Trumpról például épp mostanában került elő egy interjú, amelyben a 9/11-es terrortámadás napján kérdezik a történtekről, és sikerül azzal nyitnia, hogy ezzel megint az ő felhőkarcolója a legmagasabb. Egy Alicia Esteve Head nevű spanyol nőnek viszont talán még ezt is sikerült bőven túlszárnyalnia.

Alicia Esteve Head (k)

A cirkuszi állatok élete manapság sem irigylésre méltó, de száz éve még rosszabb helyzetben voltak. Így fordulhatott elő, hogy egy amerikai vándorcirkusz Tennessee-ben akasztással büntette a rossz tartási körülmények miatt megvadult, majd a gondozóját megölő elefántját. Az eredetileg Mary névre keresztelt állat az eset miatt Murderous Mary, vagyis Gyilkos Mary néven vált híressé. A kivégzés éppen száz éve, 1916. szeptember 13-án történt Tennessee államban, nem sokkal azután, hogy az állat végzett a gondozójával.

Genomunk 3 milliárd bázispárból áll, ezek határozzák meg testünk tulajdonságait, például a magasságunkat, a szemünk vagy a bőrünk színét, és hogy milyen betegségekre vagyunk hajlamosabbak.

A genetikai építőkockákból azonban elképesztően kevés egyedi, szóval bárki is ül le mellénk a metrón, tekintsünk rá úgy, hogy 

Dns-ünknek ugyanis ekkora része pontosan megyegyezik.

A Hans-sziget egy apró lakatlan sziget a Jeges-tengeren. Mindössze 1,3 négyzetkilométeres, vagyis még akkora sincs, mint Budapest legkisebb kerülete, a 2,09 négyzetkilométeres VII. kerület. Sziget ennél egyszerűbb már nem is nagyon lehetne, egy darab kopár sziklatömb mered csak ki a vízből, pár fóka, ha arra vetődik néha. Semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége nincs, hogy melyik országhoz tartozik, vagy hogy egyáltalán létezik-e. A szigetet az emeli ki mégis a békés jelentéktelenségéből, hogy éppen két ország tengeri határán fekszik: Dánia és Kanada évtizedek óta harcol a tenyérnyi lakatlan területért.

Az Egyesült Államok alapító atyáiról úgy emlékszik a történelem, hogy a lehető legegységesebben léptek fel és gondolkodtak a világ dolgairól. De valójában ez közel sem volt így. Mindenki ismeri Benjamin Franklin, Thomas Jefferson vagy George Washington nevét - de kevesen halottak George Masonról, a lázadó alapító atyáról.

Egy F.D.C. Willard nevű macska volt a társszerzője annak a tanulmánynak, amely 1975-ben jelent meg egy fizikai szaklapban. És nem is akármelyikben, hanem az egyik legrangosabban, a Physical Review Lettersben. És nem viccnek szánták a megjelenést.

Van vagy volt valaha macskája? Akkor itt az utolsó lehetőség, hogy megóvja magát az érzelmi megrázkódtatástól, és bezárja az ablakot, mielőtt megtudja, mivel szórakoztatták magukat eleink a középkorban, amikor még nem volt Pokémon Go, de az igény megvolt a kisállatos játékokra.

Van itt még valaki? Oké.

1944 nyarán az amerikai haditengerészet egyik, csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló tisztje a korallzátonyok felrobbantását felügyelte, amivel a flotta utat csinált a nagyobb méretű hadihajók számára. E. A. Gibson figyelmét nem a borzasztó környezeti pusztítás keltette fel (háborús időkben ilyesmivel nemigen foglalkozik az ember), hanem az, hogy a robbantások esetenként ijesztően nagy hullámokat indítottak el a vízen, hasonlóakat a földrengések okozta szökőárakhoz. Az 50 éves titkosítás alól 2000-ben feloldott katonai dokumentumok szerint így kezdődött az amerikai-új-zélandi szuperfegyver, a cunamibomba fejlesztése.

A jellegzetes formájú gombafelhőt általában nukleáris robbanással társítjuk, pedig más, nagy erejű robbanás is okozhatja. Még természetes úton is létrejöhetnek, például vuklánkitörés és meteoritbecsapódás után.

Németországban, azon belül is Bajorország Donau-Ries nevű járásában található egy Nördlingen nevű, 20 ezer fős kisváros. Többek között a Scharlachrennen (skarlát futam) nevű helyi középkori lóversenyről ismert, ez Európa egyik legrégebbi ilyen rendezvénye. Egy ekkora városka turizmusa már ebből is eléldegélne, de azért az se jön rosszul a forgalomnak, hogy

Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary