Kristóf, Jakab
16 °C
31 °C
Tegnapi újság

Friss kommentek

  • Gyűrött Papír: Vagy legyen foci vagy tűnjön el, de ez a zombi állapot a legrosszabb. De hát amíg a pénz és a hatalom azoknál van, akiknek annyi agyuk van a lasztinak... 2014-07-10 13:11
    1997: átgázoltak rajtunk a jugók
  • 01234567: " A Kádár rendszerben az a legrosszabb ami utána jött!" A különbség az, a ma kommunizmusnak-szocializmusnak nevezett előző rendszer 56 utáni időszakát a lehetséges keretek között ... 2014-05-10 08:04
    1972: Kádár lemond, aztán mégsem
  • efi: Jé, régen az embereknek volt haja (ma 5-ből 4 billiárdgolyófejű, vagy max mohás a feje) és tudták milyen a rövidnadrág (nem bokalangető, meg lig-lógó térdtakaró) 2014-04-29 09:19
    1988: megnyit az első magyar McDonald's

1970: Négy gépeltérítés egy napon

2011. szeptember 5., 23:57

A gépeltérítések aranykorának számító hetvenes-nyolcvanas években is ritkaság volt az, hogy egy napon négy gépet térítsenek el Nyugat-Európa fölött, ráadásul mindegyik gép célállomása New York volt.

Szólj hozzá! Tovább

Orbán Viktor felesége pogácsát sütött a népnek

2011. szeptember 3., 13:19

Antall József, Boross Péter vagy Horn Gyula idején ilyen bezzeg nem fordulhatott volna elő. Orbán Viktor miniszterelnök a feleségével nyílt napot tartott a Parlamentben, és 280 szerencsés látogatót fogadott, akiket 3 821 jelentkező közül sorsoltak ki. Sorsolás nélkül bekerültek egy kecskeméti idősotthon lakói, köztük egy 103 éves néni, valamint egy hétgyermekes budapesti család. A látogatókat csoportokba osztották, a miniszterelnök minden egyes emberrel kezet fogott.

110 hozzászólás Tovább

1991: Puccskísérlet rengeti meg a Szovjetuniót

2011. augusztus 19., 00:00

Húsz évvel ezelőtt, 1991. augusztus 19-én saját kormányának tagjai, a hadsereg és a KGB magas rangú tagjai puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke ellen. A puccs ugyan néhány nap alatt megbukott, azonban felgyorsította a Szovjetunió felbomlását, és a későbbi orosz elnök, Borisz Jelcin megerősödésében is fontos szerepet játszott.

36 hozzászólás Tovább

1967: Lángoló pokollá változik egy amerikai hadihajó

2011. július 29., 09:51

1967. július 29-én az egyik saját vadászgépéről véletlenül elindított rakéta miatt szabályosan csatatérré változott a USS Forrestal amerikai repülőgép-hordozó fedélzete, a pusztító lángokban 134-én életüket vesztették, 21 vadászgép megsemmisült, a károk mértéke meghaladta a 72 millió dollárt, derül ki a hajóra emlékező Forrestal.org-on. John McCain későbbi amerikai szenátor és republikánus elnökjelölt éppen csak megúszott egy robbanást.

29 hozzászólás Tovább

Amikor Kádár fogadta a kínaiakat

2011. június 28., 18:50

Haldoklik az Aral-tó - adta hírül a Népszabadság 1987. június 16-én, a vezető hír meg az volt, hogy Budapestre érkezett Csao Ce-jang a kínai államtanács elnöke, megbízott pártfőtitkár. Nagy esemény volt ez, első alkalommal látogatott kínai pártvezető Magyarországra.

"A budapesti magyar-kínai eszmecserék, a most aláírt megállapodások kapcsolataink új szakaszát, új minőségét is jelzik. Az utóbbi öt évben már meghétszereződött a két ország áruforgalma: a jövőben a

kereskedelem mellett a gazdasági együttműködés a közös vállalatok, kooperációk révén, a bankkapcsolatok fejlesztésével bővülhet". Ezt az összegzést az 1987. június 19-i Népszabadságból vettük.

24 éve természetesen végig vezető anyag volt az MSZMP központi lapjában a háromnapos látogatás, de címekben meglepően visszafogott volt a Népszabadság: "Csao Ce-Jang ünnepélyes fogadása a Kossuth Lajos téren", "Kínai vendégünk zárótárgyalásai Budapesten", "Csao Ce-jang elutazott hazánkból". Hogy mennyit fejlődött címadásban a kommunizmus óta az újságírás, azt bizonyítja a napilapok közül véletlenszerűen kiválaszott hétfői Magyar Nemzet öthasábos címe: "Történelmi együttműködés Kínával ", alcímben: "Példátlan megállapodásokat hozott Ven Csia-pao miniszterelnök magyarországi látogatása"

54 hozzászólás Tovább

A katasztrófa itthon nem volt címlapsztori

2011. április 26., 07:04

Két fő oka volt annak, hogy a magyar lapok és híradók 1986 tavaszán nem tudtak részletes tájékoztatást adni a csernobili balesetről. Egyrészt a szovjet források szűkszavúsága, másrészt az a tény, hogy akkor még a rendszerváltás előtt voltunk: szovjet katonák állomásoztak az országban, és a szocialista politikai rendszer ellenőrizte a keleti szomszédunkról szóló rossz híreket.

Éljen május 1-je!

Moszkva először április 28-án este, majdnem három nappal a katasztrófa után adta hírül, hogy üzemzavar történt egy atomerőműben. Az MTI egy rövid hírben tudatta: „Előre beütemezett karbantartás közben történt egy baleset, megnövekedett a sugárzási szint, amely azóta már helyre is állt, folyik a károk felmérése és a helyreállítás.” Az esti tévéhíradó is bemondta a balesetről szóló hírt.

Sugárzó Ikaruszok

Váradi Emil, aki az MTI egyik moszkvai tudósítójaként dolgozott 1986-ban, így emlékszik vissza a tájékoztatásra:

"Anyagaim kezdetben egyetlen példányban landoltak Marjai József miniszterelnök-helyettes asztalán és ő döntött a köztájékoztatásról.

A helyzet nagyon ellentmondásos volt, én igyekeztem alternatív forrásokat is felkutatni. Így például találtam Kijevben egy Ikarusz telepvezetőt, aki lényeges információkat szolgáltatott nekem telefonon. A városban akkoriban Ikarusz buszokkal bonyolították a tömegközlekedést és ezeket a buszokat használták fel Pripjaty kitelepítésére. A telepvezető elmesélte, hogy mindenkit pucérra vetkőztettek, órát, nyakláncot, fülbevalót és gyűrűt mind le kellett vetni, katonai ruházatba öltöztettek mindenkit. A sugárszennyezett buszokat aztán a busztelephelyen egy elkerített területen tartották, mert nem lehetett ezeket tovább használni."

Ezután még aznap este újabb és részletesebb jelentés érkezett a távirati irodától, de szigorúan a szerkesztők tájékoztatására, tilos volt nyilvánosságra hozni – írja Horváth Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiumának munkatársa a magyar sajtóvisszhangokról szóló tanulmányában. Bedő Iván, a rádió hírszerkesztőségének ügyeletes vezetője a tiltás ellenére a BBC hírére hivatkozva mégis bejelentette a katasztrófát az este kilenckor kezdődő híradóban. Az adást a rádió vezetése letiltotta, Bedőt megbüntették.

Április 29-én sem Csernobil szerepelt a címlapokon, hanem a készülődés a május 1-jei felvonulásra. A Népszabadság a második oldalon hozott egy rövidke hírt, amelyben csak a szerencsétlenség ténye szerepelt, és annyi, hogy a Szovjetunióban ez volt az első ilyen baleset. Másnap Marjai József miniszterelnök-helyettes vezetésével létrejött egy rendkívüli kormánybizottság, amelynek feladata a katasztrófáról szóló tájékoztatás irányítása volt. Innentől kezdve a lapok rendszeresen cikkeztek Csernobilról, de továbbra sem fő hírként kezelték (a címlapokon továbbra is a május elsejei várakozás, illetve az ünnepségek értékelése szerepelt).

Számok nélkül

Április 30-án a Népszabadság már hosszabb cikket közölt a negyedik oldalon, amelyben kitért arra, hogy az erőműből radioaktív anyag szivárgott ki. A cikk két halottat és sérülteket, valamint az erőműhöz közel lakók kitelepítését is említi. A TASZSZ-ra hivatkozva azt írja, hogy a helyszínen dolgozó szakemberek stabilizálták és folyamatosan ellenőrzik a sugárzás mértékét. Más országokról is szó esik: a cikk közli, hogy Skandináviában, Csehszlovákiában és Lengyelországban megnövekedett sugárzást mértek, de ez már csökkent. Az írás alcímében viszont azt állítja, hogy Magyarországon még nem növekedett meg az aktivitás, holott a felhő már április 29-én elérte hazánkat. A cikk vége a felesleges pánikot igyekszik megelőzni: leírja, hogy a paksi erőmű biztonságos, nem olyan rendszerű, mint a csernobili.

A május első napjaiban megjelent hírek már főként azzal foglalkoztak, hogy Magyarországot hogyan érinti az ideért radioaktív felhő: május elsejétől kezdve a Népszabadság is többször beszámolt arról, hogy nőtt a radioaktivitás a környezetben, de sugárzásértékeket nem ír a lap, holott az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) bizonyára rendelkezett pontos adatokkal. A lap tehát számok nélkül nyugtatta az embereket, május elsején például így: „A legfrissebb mérési adatok alapján a légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő, a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől.”

Ezek a hírek azonban nem tudták teljesen megnyugtatni a közvéleményt, éppen azért, mert a tudományos háttért és a magyarországi helyzetet csak részben magyarázták el (a legtöbb cikk például nem tett különbséget külső és belső sugárterhelés között). Az olvasók így azt tapasztalták, hogy miközben a lapok és a híradók azt hangoztatják, nincs semmi baj, több olyan intézkedés is történik a környezetükben, ami aggodalomra ad okot. Például több településen cserélték a játszótéri homokozókban a homokot, a polgári védelem pedig minden lehetséges fórumon azt hangoztatta, hogy a kerti zöldségeket alaposan és többször meg kell mosni, termelői tej helyett pedig zacskós tej fogyasztását javasolta.

Alapos tájékoztatás híján nehéz volt elhinni, hogy ezeket az intézkedéseket csak az elővigyázatosság diktálja, és nincs komoly baj – ráadásul sok olvasó eleve kétellyel állt hozzá az MSZMP érdekeit gyakran kiszolgáló médiához.

Nyugati hisztériakeltés

A májusi hírek másik fő csapásiránya a Szovjetunió kínos helyzetének enyhítése volt. Május 4-én moszkvai tudósítóját idézve arról írt a Népszabadság, hogy a katasztrófaelhárítás szervezetten zajlik – ez akkor már valószínűleg így is történt, de az első, áprilisi napokban jelentős késéssel álltak neki a szovjetek a mentésnek. A hír Borisz Jelcint (akkor a moszkvai pártbizottság első titkára) is idézi, aki két halottat és 18 súlyos sebesültet említ, pedig ekkor már sejteni lehetett, hogy ezek a számok jóval magasabbak lesznek.

A cikk arról is ír, hogy a szovjet tévé híradójában „külföldi turistákkal beszélgettek, akik provokációnak, nyugati kormányok szovjetellenes hangulatkeltésnek minősítették az erőműben történt szerencsétlenség körüli kampányt.” A Népszabadság a következő napokban is többször említette „egyes nyugati lapok hisztériakeltését”, miközben arról egy szó sem esett, hogy a május 4-én hazánk fölül elvonult radioaktív felhőt a következő napokban visszasodorta a szél az ország keleti felére.

A Népszabadság május közepén megjelent lapszámai már több száz sebesültről írnak, de magyar, illetve szovjet sugárzásadatok továbbra sem szerepelnek ezekben. Az olvasóknak csak a rendszerváltás utáni kutatásokból és cikkekből derült ki, hogy a Magyarországot ért sugárzás valóban nem volt veszélyes. Az 1986-os május elseje viszont jól sikerült a radioaktív felhő alatt.

Szólj hozzá!

Gagarin csárdásozott Kádár feleségével

2011. április 12., 01:04

"Mindenki tudta, mindenki várta, hogy az első ember, aki felemelkedik a Kozmoszba, az első szocialista nagyhatalom, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének polgára lesz. Most mégis tétován keressük az öröm méltó szavait. Hiszen itt nemcsak a Szovjetunióról van szó, hanem az ügyről is, a kommunizmus ügyéről, amely nemzetközi, amely korunkban egyet jelent mindazzal, ami szép és nagyszerű az emberi nemben."

Nehezen találta a szavakat a Népszabadság moszkvai tudósítója, amikor elküldte bevallottan meghatott cikkét Jurij Gagarin 1961. április 12-i űrutazásáról. Bár azt írta, hogy nyílt titok volt az első űrrepülés, ebben koránt sincs igaza.

16 hozzászólás Tovább

1975: Fölavatják Károlyi Mihály szobrát

2011. március 3., 09:54

Nem túl eredeti, mi több, kifejezetten hülye kérdés: ki a fene gondolta volna 1975. március 3-án, Varga Imre szobrászművész parlament melletti Károlyi-emlékművének avatásán, hogy jó harmincöt év múlva egy politikai tüntetésen kipát tesznek a szoboralak fejére, és táblát akasztanak a nyakába azzal a felirattal: ÉN FELELEK TRIANONÉRT. Mi több: néhányan még hurkot is dobnak a szobor nyakára, és a kötelet vagy nyolcan-tízen húzni kezdik, de a ledöntéstől megmentik a művet a pártcsendőrök.

Szólj hozzá! Tovább

Egy 28 éves bróker tönkreteszi a királyi bankot

2011. február 26., 08:58

Nick Leeson ma 43 éves brit üzletember, nyolcadik éve él második feleségével; éves fizetése nagyjából 50 000 font, legalábbis ennyi volt a kilencvenes évek első felében. Ha ebből egy fillért sem költene el, akkor mától számított 16 540 éven belül vissza tudná fizetni azt a pénzt, amit 1995 elejére elüzletelt – ha még lenne kinek. Határidős kontraktusokon ugyanis rövid idő alatt összesen 827 millió angol fontot bukott el – ez mai árfolyamon számolva 267,1 milliárd forintnak felel meg –, amivel csődbe vitte a megszűnéséig a legrégibb brit pénzintézetnek számító, 1762-ben alapított Barings Bankot, amely egykor a Napóleon elleni háborúkat is finanszírozta.

101 hozzászólás Tovább

1999: A legsúlyosabb alpesi lavinakatasztrófa

2011. február 23., 15:40

Galtür egy mindössze 878 lakosú falu Tirolban, negyven kilométeres összefüggő pályarendszerével osztrák mércével nem is túl jelentős síterep.1999 februárjában azonban sokkal többen ismerték meg a helyet annál, ahányan valaha itt síeltek. Itt történt az utóbbi negyven év legsúlyosabb alpesi lavinakatasztrófája.

18 hozzászólás Tovább

1980: Egy hokimeccs, amiből film készült

2011. február 22., 11:54

A jégkorong történetének egyik legfantasztikusabb győzelme született 1980. február 22-én Lake Placidban. A február 14-én rajtolt téli olimpia utolsó előtti napján a házigazda Egyesült Államok csapata a torna négyes döntőjének első mérkőzésén 4-3-ra megverte a Szovjetuniót (majd miután megverte a finneket is, a svédek ellen pedig már korábban döntetlent játszott, megnyerte az olimpiát).

A meccs és az 1980-as torna abszolút esélyese a szovjet csapat volt, amely 1964-től minden olimpián aranyérmes volt, a négy tornán 24 meccséből 22-t nyertek (utolsó vereségüket olimpián 1968. február 15-én, vagyis több mint 12 éve szenvedték el). Lake Placidben is jól indultak, az első öt meccsüket nyerték. Az 1980-as csapatban olyan fiatal zsenik játszottak, mint a húszas évei elején lévő Fetyiszov, Kaszatanov és Makarov és a még csak 19 éves Krutov, illetve olyan sztárok, mint Harlamov, Szkvorcov vagy a későbbi válogatottsági csúcstartó és válogatott gólkirály Malcev (több mint 320 meccs, csaknem 250 gól).

Az amerikaiak csapatában csak főiskolások szerepeltek, NHL-esek nem, a torna kezdetén a négy közé jutást sem várták tőlük. Az olimpia nyitónapján a Népsport is arról írt, hogy a csehszlovákok és a szovjetek a nagy esélyesek – a hetvenes években csak ez a két csapat lett világbajnok –, a világversenyeken a négy közé általában a svédek és a kanadaiak jutottak még.

16 hozzászólás Tovább

1971: Több a patkány, mint az ember

2011. február 20., 13:27

Ma már természetes, hogy Budapesten viszonylag ritkán látunk patkányt. Nem volt ez mindig így. A hetvenes évek elejéig köztünk éltek, Budapesten 2,5-3 millió példány volt, a belső kerületekben különösen elszaporodtak.

108 hozzászólás Tovább

1997: Elhunyt Teng Hsziao-ping, aki kínai pólóba öltöztette a világot

2011. február 19., 11:43

"Teng Hsziao-ping, a kínai reform és nyitás politikájának atyja tegnap, 92 éves korában elhunyt Pekingben. A nagy tekintélyű vezető, aki 1994 februárja óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, a Pekingben kiadott közlemény szerint előrehaladott Parkinson-kórban és tüdőfertőzésben szenvedett, s az ezekből adódó komplikációk okozták halálát" – így kezdődik a Népszabadság.1997. február 20-i számának a lakonikusan Meghalt Teng Hsziao-ping címet viselő cikke, amelyből az is kiderült, hogy a temetésének intézésére 459 tagú bizottságot hoztak létre Pekingben.

000 SAPA970224252340
Teng Hsziao-Ping a ravatalon

Az elhunyt Tengre aznap még egy cikkel, a Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja címet viselő életrajzzal emlékezett a lap, míg másnap Dunai Péter tollából közöltek egy nagyobb portrét Teng Hsziao-ping, az ember, aki rizst adott címmel, amelyben a huszadik század tíz legjelentősebb személyisége egyikének nevezték őt.

25 hozzászólás Tovább

1983: Mészárlás a Wah Mee kártyabarlangban

2011. február 18., 08:54

1983. február 18. előtt a Wah Mee klub a Seattle-i kínai negyed egyik legendás helye volt. Félig kártyabarlangként, félig illegális kocsmaként működött, és híres volt az egész északnyugati parton. Itt ment a legnagyobb tétben a játék ezen a vidéken, a kínai közösség befolyásos üzletemberei és meghatározó alakjai közül is sokan jártak ide, a nyertesek több tízezer dollárral gazdagodtak egy-egy este alatt.

wah450

A szerencsejáték ugyan illegális volt, de a rendőrök eltűrték, mert ők is megkapták a maguk részét a klub pénzéből. Azon a napon azonban nem csak a klubban, hanem szinte az egész kínai negyedben megváltozott minden.

16 hozzászólás Tovább

1979: Kína lerohanja Vietnamot

2011. február 17., 17:34

Hetek óta fokozódott a feszültség, végül 1979. február 17-én szinte a teljes határ mentén kínai csapatok hatoltak be Vietnam területére. A huszonkilenc napig tartó háború alatt mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett, százezernél is többen halhattak meg a harcokban Vietnam északi részén.

32 hozzászólás Tovább

1997: Vádemelési javaslat Zemplényi György ellen

2011. február 14., 13:43

A Központi Bűnüldözési Igazgatóság harmincegyrendbeli csalással, továbbá négyrendbeli sikkasztással gyanúsítja Zemplényi Györgyöt – idézi a Népszabadság az azóta különös eseteiről elhíresült, és egyenruhájától is eltiltott Kiss Ernő dandártábornokot, a mai Nemzeti Nyomozó Iroda elődjének, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak a főigazgatóját. A lap tudósítása szerint a rendőrség arra jutott: az úszószövetség egykori elnöke harmincnyolc jogi és magánszemélynek bizonyíthatóan 452 millió 784 ezer forint kárt okozott.

26 hozzászólás Tovább

1961: Meggyilkolták Lumumbát!

2011. február 13., 12:05

Az 1961. február 14-i Népszabadság a címlap alján, de nyomtatott nagybetűkkel közli a hírt: MEGGYILKOLTÁK LUMUMBÁT!

Egy átlagos napon a hajtás fölött futott volna a szalagcím, de nem volt ez átlagos nap, mivel a szovjet Venus-rakéta egy 643 kilogrammos bolygóközi állomást röpített a magasba. Járt a dicséret a felcímben: "A világ csodálattal adózik a szovjet űrkutatás új, nagy sikerének."

Szólj hozzá! Tovább

1999: Orbán–Dzurinda Pozsonyban

2011. február 12., 10:26

Két fiatal miniszterelnök találkozott Pozsonyban 1999. február 12-én, miközben Magyarország a hó fogságában volt, a rendkívüli időjárásban nyolc ember vesztette életét.

C VEG19990211015
Elakadt a pályatisztító villamos a hóban, így megállt a villamosközlekedés Miskolcon

Még néhány cím az aznapi Népszabadságból: Bill Clintont felmentették a vádak alól. A Postabank feljelentette Princz Gábort. A déli autópálya igazolja magát.

10 hozzászólás Tovább

1990: Mandela huszonhat év után újra szabad

2011. február 11., 11:14

Viszonylag kevés figyelem jutott 1990-ben Dél-Afrikára, pedig ott is rendszerváltás, vagy ahogy ők nevezik, átalakulás zajlott. Kelet-Európa elvitte a show-t, de azért Dél-Afrika is tudott szenzációval szolgálni.

Szólj hozzá! Tovább

Kovács László mind megette Reagan kesudióját

2011. február 6., 11:38

„Az új vezető [Grósz Károly] csak májusban vette át a hatalmat, és otthon úgy nevezik: gorbacsovi típusú magyar miniszterelnök. Nem kevesebb ő, mint az első magyar kommunista vezető, aki valaha is hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban” – lelkendezett a kommunizmus elleni harcban élenjáró, a liberális Washington Post ellensúlyaként alapított Washington Times 1988. augusztus 3-án, Grósz Károly látogatása után.

Szólj hozzá! Tovább

1988: Pánik egy újabb orosz atomerőmű-katasztrófa miatt

2011. február 3., 07:42


1988. február 3-án, délután három óra egy perckor a TT nevű svéd hírügynökség kiadott egy gyorshírt arról, hogy Csernobil után újabb szovjet atomerőműben történt katasztrófa. A hírt közreadta a svéd közszolgálati rádió, villámgyorsan elterjedt az országban, majd a világban.

13 hozzászólás Tovább

1994: Lékó Péter lesz a legfiatalabb sakknagymester

2011. január 30., 13:00

Tizennégy éves, négy hónapos és huszonkét napos volt a szabadkai születésű Lékó Péter, amikor 1994. január 30-án véget ért a sakkozók hollandiai Mekkájában, Wijk aan Zeében az év első jelentős nemzetközi tornája. A versenyt követően Lékó – aki a tízfős tornán két győzelemmel, hat döntetlennel és egy vereséggel zárt – a világ legfiatalabb sakknagymestere lett. Az addigi rekord egyébként a címet 15 évesen és 4 hónaposan megszerző Polgár Judité volt, aki Bobby Fischer 1958-as korrekordját, a 15 év 5 hónapot döntötte meg 1991-ben.

14 hozzászólás Tovább

1986: A Challenger űrkatasztrófája

2011. január 28., 11:00

Az Amerikai Egyesült Államok történetének addigi legsúlyosabb űrkatasztrófája történt 1986. január 28-án, kedden, helyi (floridai) idő szerint 11 óra 40 perckor: nagyjából 73 másodperccel az elrajtolása után, megközelítőleg 15 000 méteres magasságban felrobbant a Challenger űrrepülőgép.

Az izzó lángcsóvává vált, darabjaira hullott űrrepülő legénysége hét főből állt, valamennyien meghaltak. A földi maradványaikat rejtő utaskabint a korabeli magyarországi sajtóhírek tanúsága szerint csak március első napjaiban találták meg. Egy március 11-i Népszabadság-cikk szerint a floridai partoktól negyven kilométerre keletre, 30 méteres mélységben bukkantak a roncsra, amiben "űrhajósok maradványai" is vannak.

A legénységből hatan profiok voltak, négyen – Francis Dick Scobee parancsnok, Judith Resnik, Ronald McNair és Ellison Onizuka küldetésfelelősök – korábban már jártak az űrben, míg Michael J. Smith pilóta a Haditengerészet tesztpilótája, Gregory Jarvis rakományfelelős pedig a légierőnél szolgált századosi rangban. A személyzet hetedik tagja egy civil, Christa McAuliffe volt. Ő egy New Hampshire-i pedagógusként került az űrrepülőre – ahol hivatalosan rakományfelelősi tisztséget kapott –, a Tanár az űrben program nagyjából 11 000 résztvevőjéből választották ki; a tanítványai a földi űrközpontban, lényegében a helyszínen voltak a katasztrófa szemtanúi.

challengercrew-browse
A legénység
73 hozzászólás Tovább

1980: Mugabe szenzációs hazatérése

2011. január 27., 12:28

"Nem veszünk el földet olyantól, aki használja azt" – ígérte 1980. január 27-én Robert Mugabe, aki ötévnyi kényszerű száműzetés után tért vissza az akkor még Rhodéziának nevezett későbbi Zimbabwébe, hogy alig néhány héttel a parlamenti választások előtt előkészítse várható győzelmét.

65 hozzászólás Tovább

1992: TGM lett az SZDSZ ot elnöke

2011. január 25., 11:37

„Egységforrottságra tett kísérletnek tekinthető, hogy az SZDSZ országos tanácsának elnökségébe olyanok kerülek be, akik tavaly novemberben nem akartak ügyvivők lenni” – mondta Tamás Gáspár  Miklós 1992. január 25-én, azután, hogy a liberálisok ot-jának elnökévé választották. Egy hasonlattal: az ügyvivői testület a párt kormánya, az ot a parlamentje volt.

9 hozzászólás Tovább