Képzeljenek el egy nyílt ökoszisztémát, ahol izgalmas felhasználói élmények jöhetnek létre. Ugye önök is egy zöld rétet látnak maguk előtt, amin jókat lehet hancúrozni? Ezt az idilli képet vetítette elém a Nokia és az Intel a sajtóközleményében, de nem pajzán gondolatok jártak a fejükben. A MeeGo nevű operációs rendszerről mondtak ilyeneket, ami állítólag netbookon, táblagépeken és okostelefonokon is jól fut majd. Ezzel akarják meghódítani mobilipar csúcskategóriás szegmensét, arról viszont nem nagyon beszéltek, hogy ez mikor válik valósággá, és a MeeGo mire lesz jó.

Mi a MeeGo?

A világ legnagyobb mobilcége és a világ legnagyobb processzorgyártója egy operációs rendszert mutatott be, amit két Linuxból gyúrtak össze. Az egyik donor a Nokia által kifejlesztett Maemo, ami az N900 mobilon fut, a másik pedig az Intel által támogatott Moblin, amit most is bárki kipróbálhat a számítógépén.

A MeeGo fejlesztését koordináló Valtteri Halla a napokban jelentette be a blogjában, hogy a vártnál gyorsabban, március végére elkészülhet a MeeGo első fejlesztői változata. Ebből néhány hónap alatt összeraknak egy stabil verziót, amit az egyszerű felhasználók is nyugodtan feltelepíthetnek a netbookjaikra.

De miért akarna bárki MeeGo Linuxot telepíteni a Moblin helyett?

Mindent bele

Hargitai Zsolt, a Novell üzletfejlesztési igazgatója szerint a MeeGo sokkal teljesebb lehet bármelyik jelenlegi asztali Linuxnál, mert a Nokia és az Intel szoftverboltjaival az ügyfelek több értékes tartalomhoz és szolgáltatáshoz férnek hozzá. A Nokia a mobiltelefonjain bevezetett Ovi Áruházzal, az Intel a tavaly év végén bemutatott AppUp Centerrel ad el szoftvereket.

Azért fordultunk a kérdéseinkkel a Novellhez, mert a cég jól ismeri a Linux világát: 2003-ban vette meg a népszerű Suse Linuxot, és elsőként raktak előre telepített Moblint az MSI netbookjára. Hargitai Zsolt szerint nagyon fontos, hogy megmaradjon a MeeGo integritása, azaz ne jöjjenek létre egymástól eltérő verziók. Ennek az oka igen egyszerű: ha a készülékeken más-más MeeGo verzió lenne, akkor minden egyes szoftverből többféle verziót kellene legyártani, ami megnöveli a fejlesztés költségét és idejét.

A Nokiát is megkerestem, hogy áruljanak el többet a MeeGo Linuxról, de kevés konkrét tény hangzott el. Például még nem lehet tudni, hogy a rivális gyártók milyen feltételekkel telepíthetik a MeeGót, ugyanakkor kiderült, hogy a rendszerre más cégek is szabadon feltelepíthetik majd a szoftvereiket és a szolgáltatásaikat.

Egészen biztos, hogy a Nokia-mobilok legfontosabb szoftverei és szolgáltatásai (Ovi.com, Exchange alapú levelezés) a MeeGo Linuxon is elérhetők lesznek. A már létező linuxos programok is futnak rajta, ami nem jelenti azt, hogy e programokat érdemes is futtatni. A kezelőfelületük jobban passzol a számítógépek nagy kijelzőjéhez, mint a zsebre vágható okostelefonokhoz.

Kjúti, az aranyos középút

Ezt a problémát a Nokia a Qt nevű multiplatform fejlesztői környezettel akarja megoldani. A Qt a szoftverek működését meghatározó forráskódot lefordítja az operációs rendszer nyelvére, és nagyon sok platformot támogat. A programozók által megírt forráskódból a pc-s Windows, a Linux, a Mac OS X, a Windows Mobile, a Symbian, és a Maemo Linux rendszerekre is lehet szoftvereket gyártani.

A Qt segítségével tehát megoldható, hogy egy program a mobilon, a tévén, és a számítógépeken is fusson, és csak a kezelőfelületet kell az eszközök kijelzőjére optimalizálni.

Ennél is fontosabb, hogy a Qt már a kilencvenes években megjelent, és a használatát jelenleg is tanítják. Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai tanszékének docense elmondta, hogy a Linux-programozás kurzuson 7-8 éve foglalkoznak a Qt-vel, és évente körülbelül százhúsz hallgató ismeri meg ezt a fejlesztői eszközt.

Charaf Hassan szerint aki Qt-ben tud számítógépre programot írni, az pár nap alatt átáll a mobilra való programozásra. Miután a Nokia megvette a Qt-t fejlesztő céget, a Trolltechet, a fejlesztőeszközt kiegészítette egy Mobility API nevű csomaggal. Ebben vannak benne azok a programozási összetevők, amelyek - legalábbis most még - főleg a mobilokon használhatók. Ilyen például az üzenetek, kontaktok elérése vagy a beépített multimédiás eszközök kezelése.

"Nagy dobás lehet, hogy Qt-hez elég sokan értenek, és nem kell agysebésznek lenni egy egyszerűbb program megírásához" - mondta az informatikai docens. Szerinte a Qt mobil kiegészítője néhol kicsit hiányos, de ez néhány hónap alatt pótolható. Charaf Hassan úgy látja, hogy a MeeGo stabil alapokra épül, és azzal, hogy a rendszerben megjelenik az Intel processzorok támogatása, fellendülhet a szoftverek gyártása, egyszerűbb lesz mobilra átültetni a programokat.

A Nokia az új Microsoft?

Lesz tehát egy új operációs rendszer, ami mindenféle eszközön fut, és könnyen kibővíthető programokkal. Most lehetetlen megjósolni, hogy sikeres lesz-e, mert nagyon sok múlik a felhasználói interfészen.

A Nokia és az Intel bejelentése előtt hónapokig teszteltem a MeeGo alapjául szolgáló két rendszert, az N900-on futó Maemót, illetve a Moblin különböző verzióit is feltelepítettem a netbookomra (a hivatalos 2.0-át, 2.1-et, és a Novell által gyártott OpenSuse Moblint) .

A Nokia ügyesebben integrálta a Maemóba az online szolgáltatásokat, ami nem meglepő: ezt a mobilokon ma már kötelező megoldani. Például az N900-zal készült képeket azonnal fel lehet tölteni a Facebookra, az adatok szinkronizálható a Gmaillel és más online szolgáltatásokkal, a névjegyalbumot és a csevegőprogramot szépen integrálták a rendszerbe.

A Moblin ideális rendszer a netbookra, amennyiben az ember nem egy szélsőségesen ostoba windowsos gépet akar használni (értsd: semmire nem jó, de legalább megtalálom rajta a start menüt, mert azt már felismerem). A Moblin interfészét kis kijelzőre optimalizálták, és nagyon jó az a főmenü, ahol a teendőket, twiteket és legfrissebb képeket lehet megtekinteni. De vannak gyerekbetegségei, például csak a Twittert meg a Last.fm-et integrálták bele a több száz népszerű online szolgáltatásból, és néhány programnak nem tervezték át a kezelőfelületét. A Nokia megoldásai jól kiegészítenék.

A cikk első bekezdésében emlegetett zöld rét egyébként létezik, majdnem egy évtizeden át uralta az informatika világát. Fejlesztők tízezreit vonzotta magához, de mára elavult, nem elég nyílt, és csak a foltok tartják egyben. Íme:

Ha a MeeGo Linux ügyesen integrálja a Nokia kiforrott szolgáltatásait, és egy kommunikációra meg böngészésre kihegyezett, leegyszerűsített kezelőfelületű operációs rendszer jön létre, akkor a világ vezető mobilgyártója nemcsak az okostelefonok piacán erősítheti pozícióját, hanem a Windows XP utolsó menedékét, a netbookokat is meghódíthatja.

Persze a bizonyos szempontból előrébb járó Android célja is ugyanez. A Google rendszere már több mobilon fut, sok tízezer alkalmazást írtak rá, és az Android idén megjelenik táblagépeken és más hardvereken is. Kíváncsian várjuk, hogy a webes óriás Google, vagy a mobilok piacán toronymagasan vezető Nokia vonzza-e jobban a vevőket.

Kevés konkrétum hangzott el azzal kapcsolatban, hogy mi áll a névváltoztatás mögött, de van néhány ismert cégnév, amiből lehet következtetéseket levonni. Említi például a Telenor Connexion márkanevet, illetve a Multi Alarmot, amely egy magyar vagyonvédelmi cég, riasztókat üzemeletet.

A névváltoztatásnak több oka van. Nem arról van szó, hogy megjavítunk valamit, ami elromlott, hanem egy jól működő dolgot akarunk még jobbá tenni. A Telenor névvel könnyebben és hatékonyabban tudunk csatlakozni a Telenor-csoport kezdeményezéseihez. A Telenor Connexion például a globális megoldásunk a gépek közti kommunikációra [M2M, ide tartozik a mérőóra-leolvasás is]. Ezt vezetjük be a különböző országokban.

Egyszerűbb átültetni a meglévő globális szolgáltatásokat, ha nem Pannon, hanem Telenor a cég neve?

Ez a névválasztás átláthatóvá teszi az ajánlatokat, és egyben jelzi azt is, hogy hosszú ideig e szolgáltatások mögött fogunk állni. A vállalatok olyan telekommunikációs partnert keresnek, akivel évekig együttműködhetnek, és a Telenor márkanév nagyobb bizalmat kelt. Ugyanakkor helyi cégekkel akarjuk bevezetni az új szolgáltatásokat, azaz globálisan gondolkozunk, de helyben cselekszünk.

Pontosan mikortól felejthetjük el a Pannon nevet? Talán még nincs is meg a dátum?

Nagyon pontosan tudjuk, hogy mikortól nem lesz többé Pannon, de ezzel kapcsolatban még nagyon sok a tennivaló, és lesz pár meglepetésünk is, amelyekről egyelőre nem szeretnék beszélni. Csak annyit mondhatok, hogy az első félévben megtörténik a váltás.

A Pannontól a hetekben kirúgtak kétszáz dolgozót. Nem fog így üresen kongani az új székház? Az új befeketetések miatt van szükség a helyre?

Egyrészt egy székház tervezésekor nehéz előre kitalálni, hogy pontosan mennyi helyre lesz szükség a későbbiekben. Tény, hogy elkezdtük csökkenteni a létszámot, és nagyon sok megtakarítás jön abból, hogy a menedzsment hierarchiájából sok szintet kivettünk, és emiatt hatékonyabban dolgozunk. A felszabadult helyre szükség lehet az új partnerek miatt, akikkel szorosan együttműködünk, és elképzelhető, hogy más platformokba és szolgáltatásokba is befektetünk a jövőben, és kell majd hely a bővüléshez.

Úgy tudom a Djuice is kiköltözik a székházból, azaz még több szabad hely lesz.

A Djuice márkával sokkal célzottabban koncentrálunk a fiatal korosztályra, és teljesen elkülönítjük a Pannontól, illetve a Telenortól. Már most is teljesen más a Djuice imidzse, más a logója, és a jövőben Djuice-márkaboltok is lesznek. Tehát aki betéved egy Telenor-boltba, nem is találkozik majd a Djuice márkával.

A Pannon nagyobb hangsúlyt fektetne a szélessávra, az adatszolgáltatásra, és ezzel kapcsolatban a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak is sok a tennivalója. Csakhogy választások lesznek, és több döntést már a következő kormánynak kell meghoznia.

Meg tudjuk mutatni mind a jelenlegi, mind a jövőbeni kormánynak, hogy miként látjuk a dolgokat. Ezért beszélünk inkább a 2010 és 2020 közötti időszakban várható változásokról, és nem csupán a 2010-es évről, a választások évéről. Nagyon optimista vagyok a jelenlegi és a lehetséges jövőbeni kormánytagokkal, illetve az NHH-val folytatott beszélgetések alapján. Mindenki elismeri, hogy változásokra van szükség. Megvan a szakértelem, a változásra való igény, ami nekünk mint külföldi befektetőknek elég ahhoz, hogy továbbra is bízzunk a magyar piacban.

Hogyan tevezik növelni a szélessáv vidéki lefedettségét? Ezt a folyamatot fel lehet gyorsítani?

A gyorsaság a kulcsfontosságú. Fokozni kell a 3G/hspa kiépítését a következő években, de ez most drága a frekvenciadíjak miatt. Ha a hatóság megváltoztatja a díjazást, és bevezethetjük a 3G/hspa szolgáltatást a 900 MHz-en, akkor olcsóbban terjeszkedhetünk, és jobb lesz a felhasználói élmény. Ez óriási mértékben megnövelné a szélessáv elérhetőségét a vidéki területeken. A távolabbi jövőben pedig a 4G mindenkinek elérhetővé teszi a szélessávú internetet.

Pénzügyi körökből nemrég hallani lehetett olyan pletykákat, hogy a Pannon eladásának előkészítése folyik. Ezek szerint szó sincs ilyesmiről?

Nem. Akkor nem tennénk ilyen befektetéseket, mi hosszú távú jelenlétben gondolkozunk. Természetesen nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, de jelenleg nincsenek ilyen terveink.

A Pannon GSM Távközlési Zrt. a magyar GSM-mobiltávközlési piacon 1994-ben elsőként indította el szolgáltatását. A társaság jelenleg a norvég Telenor 100 százalékos tulajdonában van. Az anyacég jelenleg a világ hatodik legnagyobb mobilszolgáltatója, Skandináviában, Kelet-Európában és Ázsiában a legerősebb, összesen 172 millió előfizetője van.

A magyar távközlési piacon már történt névváltás, 2004-ben a Westel vette fel a T-Mobile nevet. Ez a váltás piaci információk szerint 2-4 milliárd forintba került. A Pannon arculatváltása nem ennyire hirtelen: 2006-ban már lecserélték a régi piros-fehér-zöld Pannon GSM feliratú logójukat a Telenor emblémájára, a közismert világoskék propellerre. A teljes arculatváltás néhány hónapot vesz majd igénybe.

A cég bejelentette a Digitális Magyarország koncepció iránti elkötelezettségét is, amely gazdasági és társadalmi téren is segít kiaknázni a mobilinternetes kommunikációban rejlő lehetőségeket. A Telenor által ma közzétett felmérés eredményei szerint az internet terjedése növelheti a GDP-t azáltal, hogy 88 ezer új munkahelyet teremt a hagyományos és új, kreatív iparágakban, és akár 44 ezer új vállalkozás elindításához is vezethet a 2020-ig tartó időszakban.

A Pannon GSM Távközlési Zrt. az elmúlt évben 73,4 milliárd forint kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el, ami 3,6 milliárd forinttal kevesebb a 2008. évinél. A társaság bevétele tavaly 177 milliárd forint volt, ami 11,3 milliárddal forinttal kisebb az egy évvel korábbinál.

Magyarországon januárban 11 millió 834 ezer mobilelőfizető volt. A teljes ügyfélszám alapján számítva a Vodafone piaci részesedése 22,09 százalék, a Pannoné 34,68 százalék, a T-Mobile-é pedig 43,23 százalék volt.

Kiállításokon és a gyártócégek házi bemutatóin már sokszor láttam, hogy mire képes az LTE nevű mobilhálózati technológia, amelynek a letöltési sebessége a leggyorsabb vezetékes hálózatokéhoz mérhető. Ezek a bemutatók azonban elég hiteltelenek. Előre legyártott kezelőfelületen demonstrálnak, előre kiválasztott videókat játszanak le, és a kérdésekre előre legyártott válaszokat adnak. Amik általában szó szerint visszaolvashatók a sajtóközleményekből.

Szerencsére a jövő mobilhálózatát Magyarországon is tesztelik, és sikerült bejutni a T-Mobile egyik irodaépületébe, ahol élő hálózaton, boltban kapható eszközökkel, bármilyen weboldallal kipróbálhattam az LTE-t.

A teszt azzal kezdődött, hogy az Ericsson által delegált szakemberek betöltötték a kedvenc sebességmérő szájtomat (speedtest.net), és elindítottak egy mérést. Ugyanazt az LTE-modemet használtuk, amit a skandináv TeliaSonera árul az LTE-előfizetőinek.

"Húha!" - mondam én.
"Hú, de rossz!" - mondták ők.

Miközben nagyon jól tudtuk, hogy sokan kezüket-lábukat törnék egy 20 ezredmásodperces pingért és a 35 megabites letöltési sebességért. Ezután mértek még egyet, és a 25 ezredmásodperc láttán nagyon csóválták a fejüket, majd harmadjára összejött a várt 10 ezredmásodperc és a 46 megabites letöltés.

Mik ezek az ezeredmásodpercek? Bár a szolgáltatók inkább a megabitekről beszélnek, a ping, vagyis a hálózat válaszideje ma már sokkal fontosabb tulajdonság. A most elérhető 3-5 megabites letöltési sebességgel ugyanis jól futnak az online videók is.

Böngészésnél azonban fontosabb a ping. Az Index.hu weboldala például sok kis elemből áll, a számítógépnek sokszor kell adatokat lekérnie a szerverről, és a rossz válaszidő miatt még az 5 megabites 3G/hspa-hálózaton is örülhetünk, ha a böngésző összehoz 300 kilobit per másodperces valódi letöltési sebességet. Ez amiatt van, hogy az általunk jelenleg használt 3G/hspa-hálózatnak rosszabb a válaszideje. A szakértők szerint 70-80 ezredmásodperc a válaszidő, szerintem gyakran inkább 120 vagy még rosszabb.

Ehhez képest az LTE-n az Index.hu szó szerint azonnal megjelent a böngészőben. Hasonlóan gyors volt az internetre való felcsatlakozás. A hspa-modemek körülbelül 3 másodpercig vacakolnak az internetelérés aktiválásával, az LTE-n mire felengedtük az egér gombját, már a hálózaton volt a laptop. Persze hozzá kell tenni, hogy a kísérleti mobilhálózat garantáltan nem volt túlterhelve: az egész LTE-rendszerre egyetlen laptop kapcsolódott, a mienk.

Azt is elárulták a szakértők, hogy az LTE sebességénél már nem a mobilhálózat lesz a szűk keresztmetszet, hanem a számítógép és a böngésző renderelési képessége. Vagyis az válik érezhetővé, lassító tényezővé, hogy a gép milyen gyorsan tudja kirajzolni a kijelzőre a betűket, a videókat és a képeket. Állítólag a Windows 7 és a Vista között is nagy a különbség, Linuxokat viszont még nem próbáltak.

Játszanak a frekvenciákkal

A T-Mobile és az Ericsson szakértői többféle tesztet elvégeznek. Faraday-kalitkával leárnyékolva is figyelik a rádiójelet, de fontosabbak a nyílt terepen végzett kísérletek. Ezekben például megnézik, hogy a lefedett zóna határán milyen letöltési értékeket kapnak, hogyan változik a kapcsolat minősége, és mi történik akkor, amikor kilépnek a lefedett területről.

Egyik legfontosabb cél, hogy a mérnökök megismerjék az új hálózati eszközöket, megtanulják a rendszer finomhangolását. Azt nem akarták elárulni, hogy mennyi ideig tart az ismerkedés, de megemlítették, hogy a svéd TeliaSonera 2009 januárjában még csak tesztelt, december közepén viszont már elindította a svéd és norvég fővárost lefedő LTE-hálózatát. Az egyetlen kapható LTE-modemmel jók a tapasztalataik: ami kiolvasható volt az LTE-szabványból, hogy mit kellene tudnia egy ilyen készüléknek, azt tudta is.

Néhány nagyon szakmai részletet is elárultak az LTE újításairól, olyan műszaki újításokról, amelyek alapvetően befolyásolják a felhasználói élményt. A mostani mobilhálózatokon telefonáláskor a hálózat dönti el, hogy milyen kódolással, milyen minőségben továbbítódjon a hang. Ezzel szemben az LTE-n a hálózati eszközök nem szólnak bele a minőségbe, erről a felhasználónál futó telefon-kliens dönt.

Rendezgetett sávok

Még izgalmasabb, hogy az LTE milyen módszerrel osztja ki a felhasználóknak a sávszélességet. Korábbi cikkemben megírtam, hogy ideális esetben a mobilszolgáltatók egy 20 MHz szélességű sávot kapnak majd az LTE-nek kijelölt frekvenciatartományban. A T-Mobile kísérletében a 2,6 GHz-es tartományban zajlik a teszt és jelenleg 10MHz sávszélességen működik a rendszer.

Az LTE az úgynevezett Orthogonal Frequency-Division Multiplexing (OFDM) technológiát használja, ami szörnyen hangzik, de elég egyetlen kép ahhoz, hogy minden érthetővé váljon.

Arról van szó, hogy a rendelkezésre álló teljes frekvenciasávot (ami a T-Mobile kísérletében 10 MHz széles) aszerint osztják szét a felhasználók közt, hogy mekkora a pillanatnyi sávszélességigényük. A képen a három szín három felhasználót jelez, és látszik, hogy az idő elteltével hogyan változik a nekik kiosztott sáv szélessége. Az LTE ezredmásodpercenként végzi el a sávszélesség újraosztását.

Először a piros és a kék felhasználó 3-3, a zöld 2 egységnyi sávszélességet kap, majd a következő lépésben a zöld sávszélessége megduplázódik - mondjuk elkezd letölteni egy videót, amíg a többiek csak böngésznek. Az ábra utolsó lépésében a piros júzer már nem forgalmaz adatot, viszont a kék valami komolyabb letöltésbe kezdett, mert a 8 egységből 5 neki jut, a zöld pedig csak 3-mat kap.

Az OFDM használata miatt rugalmasabban lehet kezelni a frekvenciát, és az aktuális használat alapján lehet szétosztani a sávszélességet. A jelenlegi 3G/hspa-mobilhálózaton nem OFDM van, hanem úgynevezett W-CDMA, azaz Wideband Code Division Multiple Access technológia. Ez teljesen másként működik, eltérő kódolással választják el egymástól a júzerek adatforgalmát.

Másfél évvel ezelőtt arra figyelmeztettek a Georgia Tech kutatói, hogy az okostelefonok alkalmasak lehetnek botnetek létrehozására. Azaz mobilokból is létrehozható olyan globális hálózat, amelyet a hekkerek távolról irányítanak, és a fertőzött eszközökkel spamet küldenek, banki adatokat lopnak, vagy szervereket támadnak meg.

Névtelen forrásokra hivatkozva azt írja a Wall Street Journal, hogy a Sony újabb frontokon próbálja letámadni amerikai riválisát, az Apple-t. A pletyka szerint a japán cég új hordozható eszközöket készít, például egy táblagépet, amely egyszerre lesz elektronikus könyvolvasó, játékkonzol és netbook. Ez a válasza az Apple iPadra.

A cég az Ericssonnal közösen olyan okostelefont is fejleszt, amelyen futnak a Playstation-játékok. Még nem derült ki, hogy mi lesz az új mobil operációs rendszere, de az tudható, hogy a Sony Ericsson egyre több készülékére telepít Androidot és Symbiant. Bármelyik rendszert választják, az eladásokra jótékony hatással lenne, ha a játékok nemcsak a Sony Ericsson mobiljain, hanem a riválisok androidos vagy symbianos készülékein is futnának.

Készül az iTunes bolt riválisa is, a Sony Online Service (SOS?) felületén lehet majd zenéket, mozifilmeket, játékokat és tévésorozatokat letölteni.

Egyértelműen a nagy sávszélességnek köszönhető a mobilinternet elterjedése, de néhány éven belül a mostaninál sokkal gyorsabb hálózatokra lesz szükség, mondja a T-Mobile, aki szerint a jövőbeni multimédiás igényeket a LTE (Long Term Evolution) technológiával lehet majd jól kiszolgálni. Már készülnek a bevezetésére.

Még nem tudni, hogy Magyarországon mikor indul be az LTE-szolgáltatás, ehhez ugyanis ki kell osztani plusz frekvenciákat, amelyeken nagyobb adatátviteli sebesség érhető el. A T-Mobile mindenesetre már 2009 októberében elkezdte kiépíteni a teszthálózatát a Szerémi úti központjában. Az Ericsson eszközeit használják, és idén január közepétől valós körülmények között kísérleteznek az LTE-vel.

Az Ericssontól elárulta, hogy a svéd TeliaSonera LTE-hálózatán is használt usb-modemekkel, és különböző prototípus eszközökkel csatlakoznak az LTE-bázisállomásra. A próbákhoz a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól kaptak egy 20 MHz széles sávot a 2,6 GHz-es frekvenciatartományban. Ez nem zavarja a már működő mobilszolgáltatásokat, ami a 900MHz-es, 1800MHz-es és 2,1GHz-es tartományban van.

A jelenlegi 3G-rendszerénél négyszer nagyobb sávszélességű rádiócsatornán már 48 megabites letöltési sebességet is mértek, de később 100 megabites maximális letöltési sebesség is elérhető lesz.

Régi ígéretét váltotta valóra a Nokia, hiszen évekkel ezelőtt szó volt egy Skype-kliens megjelenéséről. A szerdán  bejelentett szoftver ingyen letölthető az Ovi szoftverboltjából, és nemcsak wifin, hanem mobilneten, 3G és EDGE hálózaton is lehet vele telefonálni. Vannak Skype-Skype közti ingyenes hívások, olcsó nemzetközi sms,kép, videó és fájlmegosztás.

A támogatott készülékek listája már most is elég hosszú, és a Skype hamarosan a Symbiant használó Sony Ericsson mobilokra is elkészül. A legjobb, hogy az esetleg fiók mélyén heverő, 2-2,5 éves készülékek is Skype-mobillá alakíthatók.

Ezeken már most fut: Nokia N97, Nokia N97 mini, Nokia X6, Nokia 5800 XpressMusic és Nokia 5530, valamint a nem érintőkijelzős modellek közül a Nokia E72, Nokia E71, Nokia E90, Nokia E63, Nokia E66, Nokia E51, Nokia N96, Nokia N95, Nokia N95 8Gb, Nokia N85, Nokia N82, Nokia N81, Nokia N81 8 Gb, Nokia N79, Nokia N78, Nokia 6220 classic, Nokia 6210 Navigator, Nokia 5320.

Skandináviában tavaly decemberben elindították a negyedik generációs mobilszolgáltatást (4G), az USA-ban az AT&T jövőre vezeti be. Mindkét országban az új LTE (Long Term Evolution) technológiát használják. Úgy tűnhet, hogy megint súlyosan lemaradunk, hiszen Magyarországon csak 3,5G van - ez a HSPA-technológia, amelyen most 7-14Mbps a letöltési sebesség. A Pannon áprilistól kísérletezik az LTE-vel, amit várhatóan 2012-ben vezet be, és a Vodafone is csak néhány utcát fed le 21 megabites HSPA+ szolgáltatással.

Barcelonában a mobilkiállításon egyértelműen a 4G és az LTE volt a menő, a Nokia Siemens Networks például 100 Mbps-es élő adatkapcsolatot mutatott be, az Ericsson pedig egyetlen másodperc alatt 1 Gb adatot tolt át a rádiós interfészén. Ehhez képest mire jó a HSPA+ huszonvalahány megabitje? Jobban járunk, ha meghúzzuk magunkat a sarokban?

Kétpetéjű ikrek

Valójában szó sincs óriási lemaradásról, az általunk használt HSPA+ technológia és a vadonatúj LTE közt több a hasonlóság, mint a különbség, mondja az Ericsson, amely mindkét technológia fejlődésében érdekelt. Mindkét technológia a legújabb rádiótechnológiai eszközöket használja, az LTE és a HSPA+ fejlettségi szintje azonos. Az európai 3G-szolgáltatók kényelmes helyzetben vannak, mert a HSPA+ technológiával még jó ideig lépést tudnak tartani a piaci igényekkel. Amerikában viszont égető az LTE bevezetése, mert ott a 3G másik, CDMA-2000 szabványú változatát használják, és az nem fejlődik tovább. (Az Ericsson az AT&T LTE-házatának egyik fő beszállítója.)

A HSPA+ nemcsak a szolgáltatók szempontjából előnyös, a felhasználók is jól járnak azzal, hogy a technológia régóta elérhető. A készülékek árát ugyanis az határozza meg, hogy mekkora a mobilok, modemek és csipek piaca. A HSPA-eszközök ára mára jelentősen lecsökkent, míg az LTE esetében még be kell indulnia a gyártásnak, és idő kell a gazdaságos mennyiség eléréséhez. Az Ericsson a világszerte négymilliárd ember által használt GSM technológiát említette példaként: azért lehet Afrikában is mindenkinek mobilja, mert olcsó a GSM-csipek tömeges gyártása.

Hosszabb távon persze az LTE az előnyös, mert sokkal egyszerűbb a hálózat felépítése, és teljesen IP-alapú. Ennek az előnyét a felhasználók is észreveszik, az Ericsson elmondta, hogy az LTE-hálózat válaszideje 10 ezredmásodperc, míg a HSPA+ a legjobb esetben is csak 40 ezredmásodpercig tud lemenni. A válaszidő nagyon fontos az online videojátékoknál, de az Index Rocketjump-ügyi Szakbizottsága szerint az átlagjátékos ezt a különbséget nem veszi majd észre. Tehát a HSPA+ is elegendő lesz a Counter Strike és a Starcraft 2 rajongóinak.

Egyébként az LTE-re való felkészülés is megvalósítható fokozatosan. A Pannon például elkezdte IP-alapúvá alakítani a meglévő hálózatát, és elmondták, hogy már az LTE bevezetése előtt arra számítanak, hogy ettől csökken a késleltetés, nő a sebesség és a sávszélesség, azaz javul a felhasználói élmény.

Gyorsulási verseny?

2001-ben nevetséges 384 kbps letöltési sebességgel és videotelefonálással debütált a 3G, két éve van 7,2 megabites elérés, és már világszerte terjed a 21 megabites sebesség. Az antennák számának a növelésével és a kódolási technikák javításával eddig lehet elmenni azon az 5MHz szélességű frekvenciasávon, amit a mobilszolgáltatók használnak.

Ha a szolgáltatók kétszer nagyobb sávot, 10MHz-et kapnának, akkor először 42 megabitre, majd 84 megabitre lehet növelni az átviteli sebességet, mondja az Ericsson. Amennyiben 20 MHz-es sávot kapnak a szolgáltatók, akkor 168 megabit a HSPA+ felső határa.

Eleinte a HSPA+ agyonveri az újabb LTE-t, mert az LTE 10 MHz-es sávon csupán 73 megabitre, 20MHz-es 150 megabitre képes. Végül azonban 2014-ben megjelenik a mobilhálózatok szabványának 10-es verziója, a 4G csúcsa, amelyen 1000 megabites sebesség érhető el.

Útelágazódáshoz érkeztek

Az Ericsson arra hívta fel a figyelmünket, hogy a letöltési csúcssebesség az elsődleges marketingeszköz, de a júzereknek és a szolgáltatóknak legalább ilyen fontos a rádiócellák kapacitása. Vagyis a reklámokban a sebességgel kampányolnak majd, de akinek nem lesz jó hálózata, annál mindegy, hogy hány megabit a maximum, úgyis akadozni fog az internetelérés.

A HSPA és az LTE teljesítménye összemérhető, és az Ericsson szerint a berendezéseikkel működő hálózatok bármelyik irányba könnyen továbbfejleszthetőek.

Jól látszik azonban, hogy a 4G beindításához igen komoly feladat hárul a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (NHH). Jövőálló megoldást kell találnia a GSM (2G) által használt 900MHz-es blokk újraosztására, hiszen a fenti példából is látszik, hogy szolgáltatónként 10-10MHz még a régebbi HSPA+ technológiával is nagy sebességet biztosít.

Emellett dönteni kell az analóg tévéadás leállásakor (2012-ben) felszabaduló 800MHz környéki frekvenciablokkról, amely 5-10MHz-es sávokkal jól lefedheti a vidéket, és még a sebesség sem lesz túl alacsony. Az Ericsson szerint a városi sok száz megabites kapcsolatokra jó lesz az új 2,6 GHz-es sáv, ahol 20 MHz-es sávokat lehet majd kiosztani a szolgáltatóknak.

Az NHH-nak azt is mérlegelnie kell, hogy mennyire fontos a nagy sebesség. Jól hangzik a 80 megabit, de azt tapasztaltam, hogy egy YouTube-HD-videó 5 megabites vezetékes kapcsolaton is jól fut. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy a mobilneten - menet közben, laptoppal vagy mobiltelefonnal - ennél többre lesz szükségünk.

Nagy átrendeződés várható a mobiliparban a készülékek piacán. A Gartner piackutató cég adatai szerint az elmúlt 6 évben csak két dél-koreai tigris, a Samsung és az LG nőtt megállás nélkül. Mindkét cég szinte megháromszorozta az eladásait, így nagy lendülettel közelítenek a piacvezető Nokiához, amely ez idő alatt csupán duplázni tudott.

Az elmúlt 6 év legnagyobb vesztese a Motorola és a Sony Ericsson. Ha megnézzük, hogy évente mennyi mobilt adtak el, akkor láthatjuk, hogy a Motorola a 2006-os csúcsteljesítményének csak a harmadát hozta 2009-ben. A Sony Ericsson egy évvel később, 2007-ben érte el a rekordját, de piacának majdnem a felét elbukta 2009-re. Persze a legnagyobb lúzer a Benq/Siemens volt, a cég 2006-ban kiszállt a mobiliparból.

Ész is kell a hódításhoz

A Gartner csak két éve figyeli külön az okostelefonok piacát, ahol nem a gyártók eladásit követi nyomon, hanem az operációs rendszerek részesedését. Szerencsére így is kiderül, hogy az Apple és a Research In Motion (RIM) piaci részesedése a teljes piacon is kimutatható. Tavaly az Apple iPhone szerezte meg az eladások 2,05 százalékát, míg a RIM által gyártott Blackberry mobilok 2,85 százalékos részesedést szereztek.

Az okostelefonok piacán három operációs rendszer verseng az élen: a Symbian, az iPhone OS és a Blackberry. Mindháromról elmondható, hogy a gyártó irányítja a felhasználói élmény fejlesztését: az operációs rendszer, a készülékek és a kulcsfontosságú szolgáltatások kialakítását. Ez utóbbi a Nokiánál az adatszinkronizációt, térképeket, képmegosztást, zenét és szoftvereket kínáló Ovi.com, az Apple iPhone esetében az App Store és az iTunes Store, a Blackberry pedig a vállalati levelezőjét adja a mobiljaihoz.

Persze nemcsak szigorú kontrollal lehet sikeres egy mobilcég. A Google-féle Androidot bárki szabadon felhasználhatja, és a rendszer úgy szerzett 3,9 százalékos részesedést, hogy 2009-ben alig néhány mobilon volt kapható. A februárban megtartott barcelonai mobilkiállításon rengeteg androidos mobil debütált, és a többségük áprilisban vagy később kerül a boltokba.

Az Android terjedését csupán az nehezíti, hogy a szolgáltatók és a gyártók is tartanak a Google hatalmától. A webes behemótnak meg kell nyugtatnia a versenytársait, mert ha rossz lépéseket tesz, akkor a szolgáltatók és a gyártók ellenségnek fogják tekinteni, és kizárják a soraikból.

Az okostelefonok piacának is van egy nagy vesztese, a Palm. A cég kis híján eltűnt, és mindent a Palm Pre mobilon bemutatott webOS operációs rendszerre tett fel. Bármilyen ígéretesnek is tűnt webbel összekapcsolt interfész, a cég csak 0,7 százalékos részesedést tudott kiharcolni magának. Éppen csak megelőzi az egyéb kategóriát. Szakértők szerint nagyon kérdéses, hogy a Palm meddig tudja folytatni.

Beásták magukat

Nagyon nehéz megítélni, hogy a Nokia milyen év előtt áll. A Gartner szerint az erős középkategóriás portfoliója miatt megtartja a részesedését, de a csúcskategóriában továbbra is sokat veszít. A Barcelonában bemutatott Symbian^3 rendszer - ami már teljesen nyílt forráskódú - valószínűleg csak nyáron jelenik meg a piacon, és a csúcstelefonokra szánt új MeeGo Linux platformról még semmi sem derült ki. Csak annyit tudunk, hogy a Moblin és a Maemo rendszerek egyesítésével hozzák létre, és az Intel is támogatja.

Az LG is támogatja a MeeGo rendszert, egy fejlesztés alatt lévő táblagépen ennek az elődjét, a Moblin operációs rendszert futtatja. A Samsung ezzel szemben a saját Linux-alapú rendszerével, a Badával akarja meghódítani az okostelefonok szegmensét. A Motorola mindent az Androidra tett fel, és a cég már nem akar alsó kategóriás mobilokkal foglalkozni, csak a magasabb profitot hozó okostelefonokkal. Kérdéses, hogy miként tud versenyezni az Android fejlesztésénél is bábáskodó HTC-vel, a tajvani cég ugyanis elég jó és széles kínálattal rukkolt elő a mobilkiállításon.

Két embert őrizetbe vettek, míg a többiek „adminisztratív büntetést” kaptak, miután az egyhetes munkaszüneti időszakban a Hszincsiang területén és azon kívülre is küldött, illetve továbbküldött üzenetekkel pánikot keltettek. A bűnösök több mint a fele diák vagy egyéni vállalkozó volt – állapította meg a rendőrség, hozzátéve, hogy sokan közülük tréfának gondolták az üzenet továbbítását. A beszámoló, amelyet a China Daily című lap közöl, nem tér ki részletesen arra, mi volt az üzenetek szövege, tartalma.

Egy másik esetben a rendőrség pénzbírsággal sújtott a terület székhelyén, Urumcsiban két személyt, akik „lőfegyverrel kapcsolatos” rémhíreket találtak ki, illetve terjesztettek. Büntetésük egyenként 50 jüan volt, ami kevesebb mint 1500 forintnak felel meg. A tavaly július 5-i, 197 halálos áldozattal járó urumcsi zavargások kezdetétől számított 24 óra múlva a térségben felfüggesztették a mobiltelefonokra küldhető sms-szolgáltatást, amit a hatóságok azzal indokoltak, hogy a szervezők annak segítségével irányították a különböző helyszíneken elkövetett erőszakos cselekményeket.

A belföldi sms-szolgáltatást idén január 17-én állították helyre Hszincsiangban. Minden egyes mobilszám-tulajdonos legfeljebb húsz üzenetet küldhet naponta, a kvóta maradványa nem vihető át más napokra. Az ünnep időszakára a küldhető üzenetek számát ötvenre emelték. A hszincsiangi hatóságok korábban felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy például a betegségekkel, terrorista szervezkedéssel kapcsolatos lázító, zavarkeltő üzenetek küldőit felelősségre fogják vonni.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. júniusi rendelete szerint a szolgáltatók több korlátot is megállapíthatnak, akár összegben, akár adatforgalomban meghatározva a limitet. A megállapított limitek közül az úgynevezett alapértelmezett összeghatár a számlázási időszakban nem haladhatja meg a nettó 50 eurót, azaz a rendelet hatálybalépésekor megállapított árfolyamon számítva a mintegy bruttó 17710 forintot.

Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője szerint ez a megoldás nagyban javítja a fogyasztók helyzetét és hozzájárul ahhoz, hogy ne legyenek sokkoló számlák, azaz a jövőben ne fordulhasson elő, hogy valaki egy néhány napos külföldi tartózkodás és átlagos internetezés után több tíz- vagy esetleg százezer forintos mobilinternet-roaming számlával szembesüljön.

Takács ezért felhívja az Európai Unió tagállamaiba utazók figyelmét arra, hogy éljenek a lehetőséggel, kérjék szolgáltatójuktól a megfelelő határérték beállítását, egyben elvárja a szolgáltatóktól, hogy mielőbb, minél szélesebb körben tájékoztassák ügyfeleiket a lehetőségről, illetve annak igénybe vételi módjáról.

Adatmennyiségben is megadható

A rendelet szerint a szolgáltatók a korlátot adatmennyiségben is kifejezhetik, feltéve, hogy az ügyfeleket előre tájékoztatják a megfelelő pénzügyi vonzatokról. Amennyiben a szolgáltató a határt adatmennyiségben szabja meg, akkor sem lehet az egyik felkínált határ a nettó 50 eurós alapértelmezett értéknél magasabb.

A rendelet értelmében július 1-jétől az 50 eurós határ beállítását minden olyan ügyfélnél alkalmazni kell, aki nem választott más értéket. A szolgáltatóknak utazó ügyfeleiket sms-sel, emaillel vagy a számítógépen felugró ablakkal tájékoztatniuk kell arról, hogy elérték a pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80 százalékát. Biztosítani kell az ügyfelek számára a jogot, hogy kérjék szolgáltatójuktól az ilyen értesítések küldésének megszüntetését, illetve hogy bármikor díjmentesen kérjék a szolgáltatás visszaállítását.

Ha az ügyfél forgalma túllépi a pénzben, vagy adatban megállapított korlátot, akkor a szolgáltatónak szintén üzenetet kell küldenie, és jeleznie kell, hogy a felhasználó hogyan kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetni a határértéken felüli egységekhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben az ügyfél nem válaszol a kézbesített értesítésnek megfelelően, a szolgáltatónak haladéktalanul meg kell szüntetnie a barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását, nem számolhat fel további díjat, kivéve, ha és ameddig az ügyfél kéri a szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását.

Csak EU-országokban

2010. november 1-jétől, amennyiben az ügyfél pénzügyi vagy adatforgalomra vonatkozó limit-funkciót igényel, vagy annak megszüntetését kéri, a váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés más részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz.

Az uniós rendelet hatálya csak az EU tagállamokra, valamint Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre terjed ki, ezért Takács Péter a más országokba utazóknak azt javasolja, hogy indulás előtt minden esetben érdeklődjenek a roaming, ezen belül a mobilinternet (adatroaming) tarifákról az NHH megfelelő oldalán, illetve szolgáltatójuknál.

Ismét kongatják a vészharagot mobilbiztonsági téren, ezúttal az amerikai hadsereg tudományos alapítványának támogatásával folytatott kutatás eredményeit vázolták fel a Rutgers Egyetem szakértői a napokban véget érő HotMobile 2010 konferencián. A prezentációban olyan támadási metódusokat ismertettek, melyek egyaránt fenyegetik a személyi számítógépeket és a teljes értékű operációs rendszereket futtató okostelefonokat is. A kutatók a rootkites fertőzésekben találtak közös pontra: amennyiben e rendkívül nehezen detektálható kártékony szoftverek utat találnak maguknak a mobil lelkébe, rendkívül súlyos következményekkel járó problémákat okozhatnak.

A rootkitek felfedezése és kiirtása azért is körülményes az okostelefonok esetében, mert ezeket a kártevőket jórészt csak külső rendszer bevonásával detektálhatjuk. Ennek oka, hogy a rootkit mélyre ásó változatai képesek a platform magját támadni, beépülni a rendszerfolyamatok közé, elrejteni kulcsfontosságú információkat, így az ugyanazon a platformon futó szkenner egyszerűen nem lát át az álcán. Éppen ezért szokás kívülről (praktikusan egy másik operációs rendszerről) rootkitek után vadászni, de gyakran szóba kerül a virtualizált környezetből történő szkennelés is – ilyen megoldások minden további nélkül működnek asztali gépekről, de egy mobil számítási kapacitása már kevés az optimális eredmények eléréséhez.

Mivel a mobiltelefonok különös ismertetőjele, hogy szinte minden percben a felhasználó közvetlen közelségében tartózkodnak, az okostelefonok ellen irányuló rootkites támadások bizony súlyosabb következményekkel járhatnak, mint a pc-t eltérítő manőverek. A kutatók többféle tesztet is végrehajtottak. Az egyik demonstrációban egy láthatatlan üzent elküldésével hívást indítottak az áldozat készülékéről, természetesen távolról bekapcsolták a készülék mikrofonját is, így kényelmesen le tudták hallgatni a teremben folyó beszélgetést a felhasználó tudta nélkül.

Egy másik esetben a mobil GPS-egységét utasították arra, hogy rendszeresen tájékoztassa a távoli állomást a telefon tartózkodási helyéről. Végezetül a rootkitek hardveres manipulációs képességeit mutatták be: a szoftver egyszerre bekapcsolta a mobil GPS-vevőjét és Bluetooth-vezérlőjét, így viszonylag gyorsan lemerítette az akkumulátort.

A kutatók fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a fenti tesztek nem egy bizonyos márka vagy platform sérülékenységére mutatnak rá, hanem általánosságban hívják fel a figyelmet a védelmi rendszerek kidolgozásának szükségszerűségére. Ez minden gyártó elemi érdeke, hiszen rootkitek az összes népszerű környezet alá írhatóak.

A három mobilszolgáltató  együttműködésén alapuló gyorsjelentés szerint januárban a felhasználók mintegy 1 millió 176 ezer igagábjt adatot forgalmaztak, 66 ezerrel többet, mint az előző hónapban. A felhasználók átlagos adatforgalma mindhárom hálózatban nőtt, így az egy aktív ügyfélre jutó adatforgalom januárban a decemberi 1,55 gigabájtról a 1,6 gigabájtra nőtt.

Az összes előfizetőt tekintve a T-Mobile piaci részesedése a decemberi 45,93 százalékról 46,38 százalékra, a Vodafoné pedig 24,72 százalékról 25,04 százalékra emelkedett, míg a Pannoné 29,35 százalékról 28,58 százalékra csökkent januárban. A forgalmazásban részt vevő, aktív előfizetések alapján a Pannon részesedése a decemberi 25,32 százalékról 25,36 százalékra, a Vodafoné pedig 26,11 százalékról 26,28 százalékra emelkedett, míg a T-Mobile részesedése 48,57 százalékról 48,36 százalékra csökkent. A mobilinternet-szolgáltatásra előfizetők száma 2009 januárjában 508 ezer, az aktív felhasználók száma pedig 424 ezer volt.

Az adatforgalom alapján a T-Mobile piaci része az egy hónappal korábbi 44,71 százalékról 43,52 százalékra, a Vodafoné pedig 29,01 százalékról 28,49 százalékra csökkent, míg a Pannoné 26,27 százalékról 27,99 százalékra emelkedett. Az egy előfizetőre jutó adatforgalom januárban a Pannon esetében 1,61 gigabájtról 1,76 gigabájtra, a Vodafonnál 1,72 gigabájtról 1,73 gigabájtra, a T-Mobile-nál pedig 1,43 gigabájtól 1,44 gigabájtra emelkedett.

Januárban a T-Mobile ügyfelei a decemberi 496 ezer gigabájt után 512 ezer gigabájt adatot forgalmaztak, a Pannon ügyfeleinek forgalma 292 ezer gigabájtról 329 ezer gigabájtra nőtt, a Vodafone ügyfelei pedig a decemberi 322 ezer gigabájt után januárban 335 ezer gigabájt adatot töltöttek le, illetve fel.

Az NHH által havonta publikált jelentés képet ad a három szolgáltató mobilinternet-lefedettségéről is, mind százalékosan, mind pedig térképeken bemutatva a kül- és beltéri lefedettséget. A szolgáltatók általános szerződési feltételeiben (ÁSzF) szereplő, eltérő garantált le- és feltöltési sebességek alapján készült lefedettségi térképek az NHH honlapján érhetőek el.

A lépésre az állami vagyont felügyelő és irányító bizottság (SASAC) kötelezte a China Mobile-t; e szervezet hatáskörébe összesen 128 állami tulajdonú vállalat tartozik. A fizetések csökkentésére már január hónaptól sor került. Az évi tízszázalékos megvonást öt egymást követő éven át kell végrehajtania a cég vezetésének.

A lap információi szerint a döntést megelőzően a SASAC 2004-ben és 2007-ben már kérte a vállalatot alkalmazottai bérének visszafogására azt követően, hogy feltűnést keltettek a túlzó munkabérek. Tavaly decemberben nagy figyelmet keltett, amikor „súlyos gazdasági ügyek és fegyelemsértés” miatt leváltották a China Mobil párttitkárát, egyben alelnökét, az 51 éves Csang Csun-csiangot.

A távközlési ágazatban 2009 végére lezajlott legutóbbi átalakulások következtében a korábbi hat szolgáltató vállalatból az egyesülések következtében három lett: a China Moblie, a China Unicom és a China Telecom.

Úgy tűnik, a mobil-távközlési piac viszonylag simán vette a válságot, de a technikai változások és nyomukban a fogyasztók igényei itt is alaposan átrendezik a pályát: egyre kisebb a haszon a sima telefonáláson, egyre nagyobb a mobilinternetezők aránya...

Egyik oldalon a válság valóban kevésbé érintett bennünket, mint más iparágakat, de azt nem mondanám, hogy nem érezzük. Szinte minden családban van több mobil, az embernek vannak munkahelyi mobiljaik, és amikor a munkanélküliség nő, a gazdasági aktivitás csökken, akkor az nyilván nálunk is érezhető, szinte minden elbocsátott ember mínusz egy felhasználó. Illetve csökken a családok vásárlóereje, spórolnak, ez is érezhető a forgalomban.

Melyik fogyasztói szegmensben legnagyobb a visszaesés?

A kis- és középvállalati szektorban a legnagyobb csökkenés a bedőlt cégek miatt, utána a lakossági szektorban.

Visszatérnék a piac átrendeződésére és a mobilinternetre. Nemrég feltűnt a Vodánál a Magyar Telekom volt vezérigazgatóhelyettese, az Origo egyik alapítója Simó György, akit elsősorban tartalomipari szakembernek tartanak. A Vodafone Magyarország  tartalomstratégián dolgozik?

Ezen a területen mostanában nem léptünk előre, mert az alapokat kellett rendbe tenni, de látjuk, hogy a bővülésre ebben az irányban is szükség van. Három nagy csata van a mobiltávközlésben: a hang, az adat és a tartalom piacán. A hangszolgáltatással tizenöt évig küzdöttünk, de most már a hívások hetvenöt–nyolcvan százaléka mobil.

Az adat csatájába három éve szálltunk be a hsdpa megjelenésével, és nem kell tizenöt év, hogy átvegyük a vezető szerepet. Két éve a mobilnet részesedése két-három százalék volt, most harminc százalék fölött van, és a piacunk az elmúlt hat hónapban harminv–negyven százalékkal bővült. Ehhez képest az adsl és a kábel piaca alig változott. A következő nagy csata a tartalomiparban lesz, és ez bonyolultabb, mert itt mindenki mindenki ellen harcol. A mobilosok mennek tévézni, a tévések mennek az internetre, a vezetékesek mobilra.

A világért sem akarnék cinikus lenni, de az átlagfelhasználó rendkívül ostoba, hogy ne mondjam, átverésszagú mobiltartalmak hirdetéseivel találkozik nap mint nap újságokban, tévékben: hat másodperces zenék több száz forintért, kis jépegek, nem beszélve a radar a mobilodra!, megcsal-e a csajod?, mennyire vagy meleg? osztályú minősített sületlenségekről. Ezek után meg lehet győzni a felhasználókat, hogy igenis találnak hasznos tartalmat a mobiljukra?

Inkább azt érzékeljük, hogy egy rossz mozdulat tönkre tudja vágni a szolgáltatásokat. Ilyen például a mostani autópálya-matricás ügy. A magyar piac nagyon konzervatív, hiányzik az emberekből a mobilitás, nehezen mozdulnak, amit én OTP-effektusnak hívok, és ezzel mi mint a piacra utolsóként belépő mobilcég, nagyon küzdöttünk.

Aránylag friss szereplő a mobilpiacon a Google, de az eddigi tapasztalatok alapján van okuk félni tőle. Ahol megjelennek, ott letarolják a piacot. Do no evil ide vagy oda, megzabálnak lassan mindent.

A Google-jelenséget két irányból próbáljuk kezelni. Ez a koopetition nevű helyzet, bizonyos helyeken keményen ellenállunk, más területeken együttműködünk. A készülékeit mi is forgalmazzuk, és használjuk a szolgáltatásait. Az Apple megjelenésével történt egy váltás a piacon. Korábban készülékgyártók, a Nokia, a Sony Ericsson eladták a készülékeiket az operátoroknak, zsebre vágták a pénzt, és elmentek.

Az Apple mondta azt először, hogy itt  a készülék, de mi itt maradunk, kérünk részesedést a forgalomból, és az App Store révén közvetlen kontaktusban maradunk a fogyasztóval, eladunk neki még egy csomó mindent, amit csak bírunk. Ez a szolgáltatókat sokkolta, eleinte talán nem is akartak belemenni, de rájöttek, hogy nincs más választásuk. Lehet nemet mondani, de az Apple vagy a Google úgyis megtalálja a maga bejáratait.

A Google több fronton támad, a szolgáltatásai mellett vannak készülékei is az Android operációs rendszerrel.

Nem elég az okostelefon, ha nem készülnek rá alkalmazások, akkor nem lesz belőle nagy dolog. Most már beindult az alkalmazások piaca, és erre a Vodafone is reagált, elindított egy Joint Innovation Lab nevű szervezetet, amelyben benne van még a Verizon, a China Mobile és Softbank is. Ezek a cégek összesen egymilliárdos ügyfélkört szolgálnak ki, tehát aki ide fejleszt szoftvert, rengeteg embert elér.

A szolgáltatók és a gyártók közt mennyire kiegyensúlyozottak az erőviszonyok? Az évente négyszázmillió mobilt eladó Nokia is komoly versenytárs lehet.

Bizonyos szempontból igen, más szempontból nem. A Nokia kevés ügyfélhez fér hozzá, ha egyáltalán, ezzel szemben a Vodafone folyamatosan kapcsolatban áll a saját háromszázharmincmillió ügyfelünkkel. A Nokia nincs ügyfélközelben.

Viszont minden erejükkel próbálnak ezen változtatni.

Megjelent az Apple az App Store-ral, a Google az Androiddal és a maga dolgaival, az emberek elkezdtek vásárolni tőlük. A Nokia és a Samsung is beszállt az mobilalkalmazások piacára. Ez is ennek a csatának a része, próbálnak ők is a szakítani azzal, hogy buta készülékgyártóknak tekintsék őket. Küzdünk azért, hogy kié az ügyfél. Bár most világszinten kevesebb készüléket adtak el, az okostelefonok aránya gyorsan változik. Most tíz–tizenöt százalék az arány Európában, de felmegy harminc–negyven százalékra.

Az okostelefonok terjedése mellett a laptopok árának drasztikus csökkenése is növeli a mobilinternet iránti keresletet.

Nem tudunk annyit behozni, amennyit elvinnének. Komoly versengés alakult ki, jön a konszolidáció, jönnek elő az új technológiák. Hosszabb távon azt várom, hogy a pécék jelentősége drasztikusan csökken. Ugyanúgy, ahogy a vezetékes internet: nem tűnik el teljesen, de csökken. Ma a Távol-Keleten az információs társadalom fejlődésének a mércéje nem a pécé elterjedtsége, hanem annak csökkenése, és a mobil terjedése.

Szó volt arról, hogy az internetezők harminc százalékának van mobil hozzáférése. Csakhogy ők az NHH adatai szerint egyre kevesebb adatot töltenek le. Egy évvel ezelőtt a Vodafone-nál még fejenként 3 GB volt az átlag, most már csak 1,72 GB. Közben viszont a kábelen, optikán nő a letöltési sebesség, és több a tartalom.

Európában az egyik legmagasabb ez a fejenkénti 1,72 GB-os érték. A csökkenés egyik oka az ügyfélszám növekedése, először bejöttek a heavy userek, akik sokat töltöttek le, de aztán nagy tömegben jöttek azok, akik már már nem töltögetek ennyit, inkább csak elolvassák a leveleiket, ránéznek egy-egy weboldalra. A másik magyarázat az, hogy az ügyfelek ötven–hatvan százaléka a telefonján, tehát nem laptopon mobilnetezik. Az okostelefonokon 300–400 mega az átlag, ami másfél év alatt 700–800-ra is felmegy, ahogy dúsulnak a tartalmak.

A tartalom beszerzésében a globális Vodafone mennyire nyitott a helyi cégekre? Vagy inkább külföldről hoz be partnert?

Teljesen szabad kezünk van, nincs központosítás, csak profitelvárás van. Keressük is a lehetőségeket, és mindenképpen helyi dologgal indulnánk. Vannak azért globális megállapodások is, mint az Unlimited Music Store.

Online közösségek esetében is előnyösebb lehet mondjuk a Facebookkal globális szerződést kötni, mint sok kis helyi céggel.

A Google-lel, MySpace-szel folyamatos a párbeszéd. Azt látjuk, hogy gyorsan változik a helyzet, egy évvel ezelőtt például még nem volt alternatívája az Iwiwnek, de azóta a Facebook nagyon jön fel.

Az újabb közösségi tartalmak egy részét szinte mobilra teremtették volna, ott vannak a Twitter vagy a Facebook egyes funkciói.

Úgy tudom, a Facebook harminc–negyven százaléka mobilos elérés.

A Twitter szó talán fájdalmasan hangzik, alaposan megégette magát a Voda a twitterező marketinges kirúgásával...

Persze, de hát a közösség itt is egyetlen momentumot kapott föl, azon rágódott, pedig az az ember elkövetett három szarvashibát, de ezekről már nem esett szó. Nem az volt a baj, hogy beszólt, hanem megvette a Google-hirdetéseket, amelyek a T-Mobile üzemzavarára reflektáltak, és a többi. Ezek nem férnek bele a mi üzleti filozófiánkba. Lehet, hogy én régimódi vagyok, de úgy gondolom, hogy az ellenfelet tisztelni kell, ilyen eszközök etikátlanok, és nem lenne jó, ha a piac ebbe az irányba menne.

Van olyan technológiai vízió, hogy egy mobilos háztartás hogyan néz majd ki a jövőben? Most elég nagy a káosz: van egy SIM kártya a riasztóban, a laptopban, az egyik telefonban, másik telefonban, az autóban, de még lehet a hűtőszekrényben vagy a vasalóban is, ez így nem túl kényelmes.

A mobilszolgáltatás több mint százhúsz százalékos penetrációja sem kétmillió eltitkolt lakos miatt van, hanem éppen emiatt, nekem is mégy-öt SIM kártyám van. Ennek vannak triviális megoldásai, mint a hsdpa-wifi router, ami szétosztja a netet az eszközök közt. Előbb-utóbb a cső lesz a korlát, és a megoldás az optikai hozzáférés lesz. Lesz a házban egy router, az szétszórja a sávszélességet, és nem kell majd több SIM kártya. Ez elég befektetésigényes, és alapkérdés az egész szabályozása.

Apropó szabályozás: a Pannon nemrég leszerelte néhány adóját tiltakozásul a szabályozás bizonyos pontjai ellen.

A magyar frekvenciaszabályozás egyedülálló Európában, és tökéletesen iparágellenes. Nálunk a frekvanciadíjat a használat arányában kell fizetni. Tehát még el sem indult egy torony, de már fizetek érte, és minél többet forgalmazok, annál többet fizetek, pedig az állam számára a frekvencia használata semmilyen költségnövekedést sem okoz.

Más országokban pont fordítva van, a szolgáltató kifizeti a frekvenciadíjat, és akkor fizettetnek többet, ha valami miatt nem használja. Olyan szinten túlszabályzott minden, hogy évről évre csak a reguláció miatt öt–kilenc százalékkal csökken a bevételünk. Két irányból is kapjuk a pofonokat: a magyar NHH és az EU felől. 2009. január 1-én még tizenhat forintot kaptunk a hálózatra érkező hívásokra végződtetési díjként, de decembertől már csak tizenegyet.

Ezt a felhasználó szinte észre sem veszi. De. Ma még meg tudjuk csinálni, hogy valaki csak hívásokat fogad, nincs pénze, van egy kártyája, ennyi. Ha a végződtetési díjakat tovább csökkentik a hatóságok, akkor előbb-utóbb pénzt kell kérni azért, hogy valaki hívásokat fogadjon. Ettől kezdve egy réteg kilép majd a fogyasztói körből, nem akarja fizetni ezt a díjat. Ez sokmilliárdos bevételkiesést jelenthet az iparágnak.

Az EU csak három területen nyúlt bele radikálisan a dolgokba. A hangroamingot, az adatroamingot és az sms-roamingot is drasztikusan leszabályozta, sok pénzt kivett. A mobilipar úgy lett elkönyvelve, hogy onnan pénzt lehet elhozni, miközben a vezetékes technológiák az elmúlt években tízmilliárdos nagyságrendben kaptak uniós támogatásokat.

Kemény nyilatkozatháborút vív egymással az Apple és az Adobe. Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója azzal vádolta meg az Adobe mérnökeit, hogy lusták kijavítani a programhibákat. Ezzel magyarázza, hogy az iPhone és az iPad miért nem támogatja a Flash-animációkat.

Az Adobe erre azt válaszolta, hogy az Apple a sötét középkorba taszítja az internetet az agyonszabályozott szoftvereivel. Tény, hogy Steve Jobs csak a Flash kizárásával arra törekszik, hogy a kezében tartsa a szoftverfejlesztést. Hiszen ami nem írható meg Flashben, azt szoftverként kell megírni.

Az Adobe azonban hiába harcolná ki, hogy az iPhone és az iPad lejátssza a Flash-animációkat, mert a webfejlesztőknek ezzel nem lenne sokkal könnyebb az életük.

Látható, de nem megy

A jelenlegi Flash-alapú tartalmak egyetlen érintőkijelzős eszközön nem működnének jól, és ezen sem az Apple, sem az Adobe nem tud változtatni, véli Morgan Adams, aki Flash-animációkat készít. Ennek az oka, hogy az animációkat egérrel való használatra tervezték, és nagyon sok helyen kihasználják az egérmutató mozgását.

Az Indavideó portálon például akkor jön elő a kereső, amikor a videó ablakának a teteje felé mozgatjuk a kurzort. A hangerőállító akkor jelenik meg, amikor a hangszórót ábrázoló ikon fölött lebeg az egérmutató. Ezeket a funkciókat a mobilokon máris elfelejthetjük, mert a legtöbb készüléken nincs szabadon mozgatható kurzor. A kijelző megérintése az egérrel való kattintással egyenértékű.

Morgan Adams szerint az egérmutató használata nagyon kényelmes, és túlságosan elterjedt ahhoz, hogy egyik napról a másikra lemondjanak róla néhány okostelefon kedvéért.

A bonyolultabb animált weboldalakhoz azért nem kell leírást mellékelni, mert a kezelőfelületen azonnal megjelenik a magyarázat, ha egy gomb fölött lebegtetjük az egérmutatót. Egy ilyen popup talán el sem férne a mobilok kijelzőjén. Sok játékban az egér balra-jobbra rángatásával mozgatható a kormánykerék, a mobilokon ezt inkább a készülék elforgatásával oldják meg. Ha mindez nem lenne elég, a Flash még a billentyűzetet is kihasználja, és igencsak rontaná a játékélményt, ha a kijelző felét a virtuális gombkészlet foglalná el.

A Morgan Adams által felvázolt megoldások közül egy járható út van: mindent újra kell programozni, a kezelőfelület utolsó kis szögletétől a menük struktúrájáig. El kell felejteni az egérmutatót, annak ellenére, hogy a pc-n ez a legkényelmesebb. (A rossz megoldások: bonyolult gesztusok, duplaklikk, újratervezett érintőkijelzők.) Ha megvan az új interfész, akkor már csak amiatt kell aggódni, hogy a Flash miatt mikor omlik össze a brózer, és a túlpörgetett processzor milyen gyorsan meríti le az akkut.

Elméletileg van még egy megoldás: az iPhone Safari böngészője is meg tud jeleníteni animációkat, csak a mobilra kell optimalizálni a kódot. Csakhogy a webfejlesztőknek már most is elég dolguk van azzal, hogy a pc-n futó Firefox, Safari, Chrome, Opera és Internet Explorer 6, 7, és 8 böngészőkre optimalizálják a portálokat.

Néhány érintőkijelzős mobilon, például a Nokia N900-on és az érintőkijelzős BlackBerry-ken előhívható az egérmutató, de ezeknél sem megoldott, hogy egyszerre lehessen a mutatót mozgatni, és vadul klikkelni.

Nagyon lényeges, hogy sem a 2007-ben bemutatott iPhone, sem az Apple nem kapta meg a mobilipar hivatalos elismerését. Azt az embert díjazták, aki össze tudott rakni egy új ökoszisztémát, amelynek az iPhone csupán egyetlen alkotóeleme, köztük az online vásárlás, az iTunes és a fejlesztőkkel és mobilszolgáltatókkal kötött megállapodások.

A Mobile World Congress 2010 pedig azért volt izgalmas kiállítás, mert a Jobs által megtámadott riválisok megértették, és elkezdték alkalmazni az Apple módszerét. Egy évvel ezelőtt még gyenge próbálkozásokat láttam, tonnányi widgetet, százféle megoldás volt mindenre, de egyik sem volt igazán jó. Mostanra összeállt a kép, a mobilszolgáltatók is egységesített ökoszisztémát akarnak felépíteni, amely kényelmesebbé teszi a készülékek használatát, illetve segíti a fejlesztőket, beszállítókat.

Tolják a kontentot

A világ mobilszolgáltatói azt találták ki, hogy létrehoznak egy gigantikus fejlesztői platformot Wholesale Applications Community néven, ami az Apple-féle központosított szoftverbolttal megy szembe, és globális szinten valósítja meg ugyanazt. Többek közt a T-Mobile, a Telefonica, Telecom Italia és a Vodafone is része a közösségnek, összesen 3 milliárd mobilozót képviselnek. A cél az, hogy a fejlesztők egyetlen ponton csatlakozhassanak, és ne kelljen minden egyes gyártóval tárgyalni ahhoz, hogy bekerüljenek a szoftverboltjukba.

Két magyar mobilszolgáltató, a Vodafone és a T-Mobile anyavállalata is foglalkozik a kezelőfelületek és a szolgáltatások egységesítésével. A Deutsche Telekom termékfejlesztési igazgatója, Rainer Deutschmann elmondta, hogy nem a fejlesztőket akarják kontrollálni, hanem olyan szolgáltatásokat és szoftvereket akarnak összeválogatni a felhasználóknak, amelyek valóban működnek. Külön kiemelte, hogy a közép és alsó kategóriás mobilt használóknak is vonzó portfoliót akarnak felépíteni, mert végül mindenkinek szüksége lesz adatszolgáltatásra. Még akkor is, ha nem tud róla – az időjárás például mindenkit érdekel.

Deutschmann szerint az a fontos, hogy a szolgáltatások rögtön ott legyenek a mobilon, ne az ügyfélnek kelljen telepítéssel bajlódnia. Versenyre és a nyitottságra törekednek, például nem törlik le a Google térképszoftverét az androidos mobilokról, hanem amellé telepítik fel a sajátjukat, ha másfajta navigációs szoftvert akarnak adni ügyfeleiknek. Az egységesítés megjelenik olyan apróságokban, hogy a mobilok kezelőfelületén ugyanúgy néz ki a névjegyalbum és néhány fontosabb program interfésze. Emellett azt akarják elérni, hogy minden névjegy, naptár, fotó vagy videó szinkronizálható legyen, függetlenül attól, hogy milyen telefonja van a júzernek.

A Magyar Telekom egyébként a cégcsoporton belül élen jár az újítások bevezetésében, például a három képernyő, a televízió, a mobil és számítógép összekapcsolásában, mondta Langsteiner Marianne marketingigazgató.

Flash lesz mindenhol

A mobilszolgáltatók törekvését megnehezíti, hogy a kínálatukban több száz különféle készülék van, és minden szolgáltatásukat többféle operációs rendszerre kell optimalizálniuk.

Az egységesítésben szerepet kaphatnak az Adobe technológiái, a Flash és az Air, amelyek a számítógépek után az okostelefonokon és a táblagépeken is elérhetővé válnak (kivéve persze az Apple eszközeit). Az Android, Blackberry, Symbian, Palm webOS és Windows Mobile platformokon teljes Flash Player fut majd, ami fontos lehet többek közt az online videók és játékok futtatásához. Az Adobe Air pedig kihasználja a legmodernebb hardveres funkciókat, a több ujjal történő érintőkijelzős vezérlést, a gyorsulásmérőket, gps-eket és más szenzorokat.

Szoftverbolt került Opera Mobile és Mini böngészőkbe is, a norvég gyártó az Ericsson eStore technológiájával terjeszti majd az alkalmazásokat. Az Opera böngészői nagyon sokféle platformon futnak, olcsóbb mobilokra is eljuttathatják a szoftvereket.

Mobil a felhőben

A mobilos ökoszisztémák egyre fontosabb része a cloud computing, mert a telefonok könnyebben elveszíthetők, kisebb a tárhelyük, gyengébb a processzoruk, mint egy számítógépnek. Érdemes tehát komoly teljesítményű szerverekre menteni az adatokat.

Az LG Mini nevű készülék például rögtön három irányban szinkronizálható az új Air Sync technológiával. A felhasználó folyamatosan összhangban tarthatja a naptárbejegyzéseit, telefonkönyvét, fotóit és videóit a mobilján, a számítógépén, illetve az LG szerverén. A technológia korábban csak nyílt rendszerű okostelefonokon működött, míg az LG Mini zárt rendszerű multimédiás mobil. Vagyis ezeket a szolgáltatásokat a jövőben többen megkapják, nem csak a drága okostelefonok felhasználói.

Weben tárolt dokumentumok kezelését segíti a Quickoffice Connect. A mobilokon futtatható irodai programcsomag kezeli a Microsoft Excel, a Word és a Powerpoint fájlokat, amelyek most már online tárhelyről –  Google Docs, Box.net, Apple MobileMe – letölthetők és ugyanoda vissza is tölthetők.

Láthatatlan technológia

Ha a szolgáltatók jó ökoszisztémákat akarnak felépíteni, úgy kell összeválogatniuk a technológiákat, hogy a felhasználó észre se vegye, hogy kinek a fejlesztését használja. Teljesen mindegy, hogy a Nokia vagy egy kisebb rivális szállítja-e a térképszoftvert, amíg az ügyfél minden telefonon ugyanazt kapja. Más kérdés, hogy a gyártók, egy Samsung vagy egy Nokia is megteheti ugyanezt, a Google pedig az Androiddal kerülhet az iparág élére. Még nem dőlt el a nagy mobilos szoftverháború, és könnyen lehet, hogy az Apple mindig lépéselőnyben lesz az egyetlen készülékével, amelyre csak egyszer kell jól megírni a szoftvereket.

A barcelonai MWC-n bemutatott fordító program újdonsága, hogy a - hasonló szolgáltatásokat kínáló szoftverekkel ellentétben - a fordítás nem a telefonon, hanem a Google nagyobb erőforrásokkal rendelkező, ebből adódóan pontosabb fordítást lehetővé tévő szerverein készül.

Az Android operációs rendszerre írt program piacra dobásáról egyelőre még nem közöltek részleteket. Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a mobiltelefonokra írt alkalmazások legfontosabb előnyének a felhőprogramozást (cloud computing) tartja, ezzel a módszerrel ugyanis a telefonok korlátozott teljesítménye a számítási felhőben, azaz az internetre kapcsolt gépek kapacitásával növelhető.

Ezzel azonban még az a probléma, hogy az ilyen műveletek elvégzéséhez nagysebességű 3G/HSDPA lefedettségre van szükség, ez pedig számtalan országban még korlátozottan, vagy csak nagyobb telefonköltség árán vehető igénybe.

A probléma oka az lehet, hogy a legtöbben biztosítást kötnek a drága készülékre, így amikor új iPhone jelenik meg a piacon, akkor olcsóbb a biztosítócégen keresztül beszerezni az új típust, mint megvenni azt. Ezért sokan cselhez folyamodnak, szándékosan tönkreteszik saját iPhone-jukat, majd mondvacsinált okokkal bejelentik kárigényüket. A Supercover Insurance biztosítócég állítása szerint ezek az esetek ötven százalékkal gyakrabban fordulnak elő, amikor az Apple új modellt jelentet meg az iPhone-ból. Nem meglepő, hogy az ilyen időszakokban a cég tízből négy kárigényt gyanúsnak talál.

Carmi Korine, a Supercover Insurance igazgatója szerint az iPhone fanatikusok az új modellek megjelenésekor úgy érzik, hogy egy okostelefon-generációval le vannak maradva. Ilyenkor az emberek bemagyarázzák maguknak, hogy ha nem jutnak hozzá a legújabb iPhone modellekhez, akkor örökre elveszítik a hitelességüket az Apple világában, és az iPhone-os barátok is kirekesztik őket.

A Supercover technikuscsapata elmondta, hogy találkoztak olyan esettel, amikor a mobiltelefon láthatóan kalapácsütéstől sérült meg. Más alkalommal az egyik telefontulajdonos azt állította, hogy elejtette a mobilját, és egy autó áthajtott rajta. Mivel egy iPhone-ban nehéz olyan nagy kárt okozni, hogy egyáltalán ne működjön, ezért a totálkáros telefonok egyértelműen csalásra utalnak. Ha a biztosítási cég úgy ítéli meg, hogy szándékos károkozás miatt akarja valaki lecseréltetni a mobilját, akkor elutasítja a kérelmet. Eddig a kártérítési követelések több mint negyedét utasította vissza a cég.

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban négyből három nyugdíjas rendelkezik mobiltelefonnal, Franciaországban azonban csak az idősek 41 százalékának van mobilja.

A Synovate piackutató cég öt országban kétezer 65 év feletti személy megkérdezésével próbálta kideríteni az idősek mobiltelefon-használati szokásait. Erre pedig az a brit Doro mobiltelefon-gyártó vállalat adott felkérést, amely kifejezetten az idősebb felhasználók számára készít az átlagosnál nagyobb kijelzővel és egyszerűbb kezelői felülettel szerelt készülékeket.

A felmérés szerint Svédországban a 65 és 74 év közötti korosztály közel 90 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, míg a 75 év felettieknél ez az arány kétharmadra csökken.

A mobillal rendelkező nyugdíjasok 56 százaléka maga választja ki telefonját, Franciaországban viszont az idősek 73 százaléka dönt egyedül arról, hogy milyen készüléket használjon. Ezek alapján pedig már nem meglepő, hogy a mobilozó idős franciák azok, akik a legtöbbet használják készülékeiket: 96 százalékuk indított vagy kapott hívást az utóbbi két hétben. Ugyanebben az időszakban az amerikai idősek 85, a svédek 81 és a németek 73 százaléka használta a mobilját.

Fagypont közelében Barcelona nem a világ legjobb helye, de ebben a hidegben is muszáj volt odautaznunk, mert itt zajlik a világ legnagyobb mobilkiállítása, a Mobile World Congress.

Idén ráadásul az MWC-n rengeteg szupersztárt fellép, Steve "25 billion hángériön forinc" Ballmertől egészen a Duran Duranig. A vásár jelentőségét csökkenti, hogy a gyártók már a januári CES-en bemutatták a legjobb készülékeiket. A barcelonai rendezvénynek egyetlen előnye van: nem kell olyan messzire utazni azért, hogy megfogdossunk néhány okostelefont és kifaggassuk a mobilipar okostojásait.

Bármilyen meglepő, a Nokia idén távol maradt a rendezvénytől, és a kiállítás területén kívül tartott egy sajtótájékoztatót. Nagyszerű ötlet volt, mert a több száz újságíró háromnegyed órás várakozással tudott bejutni. Végül mit mutattak be? Semmit.

Egyetlen nagy bejelentésük az volt, hogy az N900-on lévő Maemo Linux egyesül az Intel-féle Moblin Linuxszal, az új operációs rendszer neve pedig MeeGo lesz. A helyszínen a rendszert nem mutatták be, és a MeeGo.com portálon jelenleg 0 projekt érhető el. A világ legnagyobb mobilcége nem erőltette meg magát.

A másik Linux

Jól látható azonban a Google-féle Linux, az Android erőteljes nyomulása. A Sony Ericsson egészen zseniális módon alkalmazza az operációs rendszert az Xperia X10 mini és X10 mini pro mobilokon. Ezek az apró készülékek érintőkijelzővel vezérelhetők, de a pro változaton van qwerty gombkészlet is, méretéhez képest meglepően jó minőségű. Mindkét készülék a tinilányokat célozza meg a kinézetével és a közösségi szolgáltatásaival.

Nagyon jó móka volt a CES-en bemutatott Motorola Backflip különleges kezelőfelülete. A mobil nagyméretű qwerty gombkészlete az alján van, az öt megapixeles kamera a gombok közt van elrejtve, és az érintőkijelző mögött is van egy érintőfelület. Ezzel a felülettel úgy lehet irányítani a mobilt (még duplaklikk is van), hogy közben nem takarjuk ki az ujjainkkal a megjelenő képet.

Jól sikerült mobilnak tűnt Garmin Nüviphone androidos verziója. Egy gombnyomással át lehet váltani a szokványos menüről a navigációs szoftver kezelőfelületére, amit vezetés közben magabiztosabban lehet nyomkodni.

A másik Microsoft

Szándékosan a végére tartogattam a show nagy meglepetését, a Microsoft ugyanis szédítően jó operációs rendszert mutatott be. Ha előreveszem, el sem olvassák az androidos részt. A Windows Phone 7 - nagyon helyesen - nem próbálja imitálni az Apple iPhone rendszerét, hanem hatalmas lendülettel túllép azon.

Nem nyomorult kis ikonokból áll a felhasználói élmény, hanem nagyon látványos, egyszerű felépítésű menükkel a júzer arcába tolják a Facebookon és más online szolgáltatásokon megosztott infókat, az emaileket és mindent, ami egy mobilon fontos lehet. Joe Belfiore, a Windows Phone fejlesztésével megbízott alelnök persze nem ment be a menük mélyére, de állította, hogy mindent nagyon egyszerűen, néhány gombnyomással lehet majd beállítani.

A kijelzőn élő ikonok lesznek, amelyek megmutatják a beérkező üzeneteket, hogy mi történt az ismerősünkkel, hogy milyen zenéket hallgattunk legutóbb. A naptár nagyon dögös lett, és magától felismeri a bejegyzésekben szereplő címeket, telefonszámokat. Egy címre kattintva megjelenik a térkép, először vektorgrafikus nézetben, és utcaszintű nagyításban magától átvált műholdfelvételes nézetre.

Több központba szervezték a Windows Phone 7 szolgáltatásait, a People menü például alapból a legutóbb keresett ismerőseink listáját mutatja, egy kicsit oldalra lapozva látható az összes ismerős, tovább lapozva pedig megnézhető, hogy mi történt mostanában a haverokkal. Vagyis itt van a beépített Facebook.

Van külön fotóközpont, ahol a telefonon és az interneten tárolt képek jelennek meg, ide lehet bekötni a Picasát vagy a Flickrt. A zene és videó központjában nemcsak bekötni, hanem vásárolni is lehet ilyen tartalmakat, de gyanítjuk, hogy Magyarországon ezt sem vezetik be. Egy szűkebb közönség meg annak örülhet, hogy az Xbox Live bizonyos szolgáltatásai is benne lesznek a rendszerben.

Mindez 2010 karácsonyára jelenik meg a mobiltelefonokon, úgyhogy a Windows-fanoknak lesz idejük gyűjtögetni.

A másik világ

Ázsiában egészen furcsa dolgokat művelnek az okostelefonokkal, van például vékony projektoros készülék, amely 800x480 pixeles felbontású videót vetít a falra, a Docomo mobilszolgáltató pedig kifejlesztett egy fülhallgatót, ami szemmel vezérelhető. Ha például a júzer jobbra, le, balra majd felfelé néz a szemével, akkor számot léptethet a zenelejátszóban.

A Samsung nem ilyen badarságot mutatott be, hanem a Bada nevű mobil-operációsrendszerét, a Wave nevű mobilon. Az interfész gyors, a ragyogó amoled-kijelzőn gyönyörűen néz ki, de egyelőre nem merünk többet írni róla - éppen az orrunk előtt matricáztak fel a mobilok alá egy üzenetet, hogy még nem végleges a termék, és sokat javulhat.

Amióta piacra került a Google telefonja a Snapdragon processzorral, kérdés, hogy milyen sebesség elérésére képes az iPhone-hoz képest. A mobilok világában az eltérő platformok miatt nincsenek olyan egyértelmű tesztek, mint a pc-k között, ezért a harccal meg kell várni, amíg megjelennek a több platformra optimalizált alkalmazások.

A Distinctivegame készített egy ilyet, amivel remekül összemérhetővé vált a két készülék hardvere. A rengeteg poligonból álló grafika leterheli a mobilok grafikus gyorsítóját és igény esetén processzorát is, hogy kiderítse, mennyit bírnak a készülékek.

Elsőre az látszik, hogy az iPhone valamivel többet: amikor két mozgó tárgy (harcosnő) áll a virtuális terem közepén, az Apple mobilja másodpercenként 60, míg a Google-é alig 30-35 képkocka kirajzolására képes. Nyolc mozgó tárgy kirajzolása már jobban megviselte a mobilokat, a Nexus mutatója 21-re esett vissza, míg az iPhone-é 29-re, ami alig rosszabb, mint a konkurens két mozgó tárggyal felmutatott eredménye. Az Apple előnye itt 38 százalékos.

A két készülék hardverét elnézve ugyanakkor nem tisztességes az összehasonlítás, hiszen míg az iPhone kijelzője 480x320 pixeles, addig a Nexusnak 480x800 pixelt, két és félszer annyit kell kirajzolnia. A Distinctivegame ezért lecsökkentette a képméretet, hogy megnézze a változást, ami viszont elmaradt a várakozásoktól: két karakterrel 30-ról 40-re ugrott a kirajzolt képkockák száma, de nyolc alkalmazással már ugyanúgy 21-re esett vissza, mint amikor még 480x800 pixellel küzdött a mobil.

Nem volt érdemi változás akkor sem, amikor elkezdték ki és bekapcsolgatni a cpu-t, tehát magára maradt vagy segítséget kapott a grafikus gyorsító. A legoptimálisabb beállítás mellett ugyan faragott valamennyit hátrányából a Nexus One, de megelőzni egyszer sem tudta az iPhone 3GS-t.

Mivel a Google mobilja elvileg erősebb hardvert kapott, mint konkurense, és főleg a grafikus teljesítményben van eltérés a két hardver között, valószínűleg az Android optimalizálásával lesz a gond, a jelenség tehát szoftveresen kezelhető.

Akit érdekelnek a pontos részletek, illetve hogy milyen programnyelveket használtak a teszt megírásához, az a Distinctivegame-en több információhoz juthat.

A Pannon pénteken bejelentette, hogy a személyi költségeken 1,9 milliárd forintot akar spórolni, és az elbocsátásokról konzultációt kezdeményez a dolgozóival. Az  lépés körülbelül 200 munkatársat és 50 egyéb, nem pannonos alkalmazottat érint majd.

Már szerdán, a több mint 70 milliárd forintos eredmény bejelentésekor tudni lehetett, hogy a Pannon 3 milliárd forinttal csökkenteni akarja a kiadásait, de csak most derült ki, hogy ennek a nagy részét kirúgásokkal érik el.

A Pannon azt írja a sajtóközleményében, hogy a kirúgással elért  megtakarítást a termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztésére fordítja. Ezen belül nagy hangsúlyt fektet a mobil szélessáv és a jövőbeli LTE-hálózat fejlesztésére. A mobilszolgáltató szerint ezzel a lépéssel javulnak a hosszú távú üzleti kilátásai, és a vállalat a gyorsan változó telekommunikációs piac élvonalába kerülhet.

Anders Jensen, a Pannon vezérigazgatója közölte, hogy az érintett dolgozók végkielégítési csomagot kapnak, és gondoskodnak arról, hogy megfelelő támogatást kapjanak a munkakereséshez.

Az Opera bejelentette, hogy a barcelonai Mobile World Congress kiállításon megmutatja a nagyközönségnek a böngészője iPhone-on futó  változatát. A szoftver még nem letölthető, a norvég fejlesztőcég éppen a nyilvánosság erejével próbál nyomást gyakorolni az Apple-re, hogy rakja be a böngészőt a szoftverboltjába.

Sok újdonság nincs az Opera érveiben, amivel a böngészőt népszerűsítik, hiszen a világszerte elterjedt program az iPhone-on is ugyanazt adja majd, mint a többi mobilon. Nemcsak ingyenes, de még a webezés költségét is csökkentheti, mert az Opera szerverei tömörítéssel csökkentik a letöltött adatmennyiséget (például a képminőség rontásával, ami a mobilon valóü böngészésben nem okoz gondot).

Az Opera Miniben sok kényelmi funkció is van: a böngésző gyorsindítójával a júzer  egyetlen gombnyomással elérheti 9 kedvenc weboldalát, lehet a weboldalon keresni, elmenthetők a jelszavak, és átállítható a betűméret.

Tavalyi teljesítményéről tartott sajtótájékoztatót a Pannon szerdán, az Astoriánál lévő kiemelt szaküzletében. Anders Jensen vezérigazgató szerint 2009 kemény év volt, és emiatt 11,3 milliárd forinttal csökkent a bevételük, 177 milliárdra. Az eredményük 73,4 milliárd forint volt, ami csupán 3,6 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb növekedést természetesen a mobilinternettel érték el, a szélessávú szolgáltatásból származó bevételük 87 százalékkal nőtt.

Anders Jensen elmondta, hogy 2010-ben is a mobil szélessáv piacán akarnak remekelni, céljuk a piacvezető pozíció megszerzése. Jensen elismerte, hogy ez a célkitűzés igen ambiciózus. Ehhez kapcsolódik, hogy a Pannon már áprilisban elkezdi tesztelni az 3G utódjának számító LTE technológiát. Ez a negyedik generációs mobilszolgáltatás, amellyel akár 100 megabites letöltési és 50 megabites feltöltési sebesség is elérhető. A tervek szerint 2012-ben indul a szolgáltatás.

A Pannon egy feltörekvő kínai eszközgyártó céggel, a ZTE Corporationnel együtt teszteli majd az új technológiát. Arra a kérdésre, hogy miért nem a hagyományos európai beszállítókkal dolgoznak együtt, Anders Jensen elmondta, hogy a kínai cég árban nagyon versenyképes, és a választással nyomást tudnak gyakorolni a többi gyártóra.

Elhangzott, hogy a mobilinternet fejlődése alatt nem csak a laptopozó és mobilon böngésző emberekre kell gondolni, ugyanilyen fontos terület a gépek közti kommunikáció. A Pannon főleg a mérőórák automatikus leolvasásában lát nagy piacot, de a SIM-kártyák számos más területen, például autók beépített segélykérő rendszerében is megjelenhetnek.

Rövid távon nem számít sok jóra a Pannon, ugyanakkor bíznak abban, hogy az év második felére már talpra áll a gazdaság. A szolgáltató 2010-ben húsz százalékkal több pénzt költ befektetésre, de a cég óvatosságát jelzi, hogy ezzel egy időben 3 milliárd forinttal csökkenteni akarja a kiadásait. Anders Jensen nem zárta ki a létszámcsökkentést, és a szerződéseiket is átnézik, hogy hol tudnak spórolni.

Nem a hálózati eszközöket gyártó cégek bemutatói a leglátványosabbak a barcelonai Mobile World Congress mobiltechnológiai kiállításon. Ők viszont könnyen megérthető számokkal vonzzák magukhoz az érdeklődőket: mindenki tudja, hogy mit jelent 84 megabites kapcsolaton letölteni. Az Ericsson ilyen sebességet ígér a vevőinek, a tőle rendelő mobilszolgáltatóknak.

A svéd gyártó közleménye szerint elsőként a 3 Scandinaviánál lesz 84 Mbps HSPA, ami a Dunakorzón áprilisra elkészülő, turistacsalogatónak szánt 21 megabites hozzéférésnél pont négyszer gyorsabb. A skandináv szolgáltató persze csak 2011 közepére készül el az Dániát és négy svéd nagyváros lefedő gyors hálózattal, de azért jól érezhető, hogy lépéselőnyben vannak.

Látványos videóval demonstrálta Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója a belvárosban kiépített új szolgáltatásukat. A 21 megabites hálózaton akadozás nélkül lejátszották a YouTube-ról az Avatar rövid bemutatóját, 720p HD minőségben.

A Közép-Európában egyedülálló letöltési sebességet persze nem csak azért vezették be, hogy a belvárosiak naphosszat videózzanak. Rogán Antal, a Belváros-Lipótváros polgármestere arra számít, hogy a nagy sávszélesség jól jön majd azoknak a politikusoknak és üzletembereknek, akik hazánk uniós elnöksége alatt Budapestre látogatnak.

Most még csak a Dunakorzón van 21 megabites internet, de áprilisig bevezetik a szélessávot az új főutcában, a Kálvin tér és a Szabadság tér között is. Ezen kívül a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hálózat felén akarnak gyorsítani a következő időszakban, a bővítések helyét azonban nem árulták el.

Ha a turisták ki akarják használni a gyors hálózatot, akkor érdemes lesz helyi előfizetés kötniük. A jelenlegi roaming tarifákkal ugyanis a 21 megabites letöltés több mint 20 euró per másodperces kiadást jelenthet, ha valaki egy külföldi SIM-kártyával kezd mobilnetezni. Ennyi pénzért pedig egymás után többször is megnézhető az Avatar, és nem a YouTube-on, hanem IMAX-moziban.

Rekordott döntöttek az okostelefonok 2009 utolsó negyedévében: 53 millió készülék repült le a boltok polcairól. Ez 30 százalékos növekedés 2008 végéhez képest, ami nagyon jó eredmény, mert a teljes mobilpiac csupán 12 százalékkal bővült. Kevesen jártak jól a sikerrel, a Strategy Analytics piackutató cég szerint csak a három legnagyobb gyártó növelte jelentősen az eladásait, a többiek részesedése csökkent.

A Symbian és Maemo platformot támogató Nokia, az iPhone OS X rendszert használó Apple, és Blackberry okostelefonokat gyártó RIM uralja a piac háromnegyedét. A Nokia és a RIM gyengébben teljesített: a Nokia 37 százalékról 39,2 százalékra javított, a RIM 18,6 százalékról 20,2 százalékra. Háromszor nagyobbat ugrott előre az Apple: 10,8 százalékról 16,4 százalékra növelte a részesedését.

Az utolsó negyedévben a Nokia 20,8 millió okostelefont adott el, szemben a 2008 végi 15,1 millióval, a RIM 10,7 millió Blackberry-t adott el, míg 2008 végén csak 7,6 milliót. Az Apple majdnem duplázott, 4,4 millióról 8,7 millióra. Az összes többi gyártó csupán 12,8 millió okostelefont adott el, míg 2008 végén még 13,7 milliót.

Ha 2009 egészét vizsgáljuk, akkor a Nokia 39 százalékos piaci részesedést ért el, a RIM 19,8 százalékot, az Apple pedig 14,4 százalékot. A maradéknak 26,7 százalék jutott.

Az adatokból még nem derül ki, hogy az Android operációs rendszer mennyivel járult hozzá az okostelefonok terjedéséhez. Iparági elemzők szerint a Google rendszere 2010-ben ugrik előre nagyot, mert egyre több gyártó mutat be ilyen készülékeket. Az okostelefonok piacán 2010-ben kemény háború lesz, mert a világ második és harmadik legnagyobb gyártója, az Samsung és az LG is jelentősen növelni akarja a részesedését, és a kisebb játékosok is láthatóvá akarnak válni.

Nagyon meglepte az elemzőket a Nokia csütörtökön kiadott pénzügyi jelentése, a finn cég ugyanis 948 millió eurós eredményről számolt be. Az iparági szakértők csupán 620 millió euróra számítottak, ami elég apró előrelépés lett volna a tavalyi 576 millió eurós profit után. A cég bevétele 5,3 százalékkal 12,0 milliárd euróra csökkent 2008 utolsó negyedévében elért 12,7 milliárdról.

A cég jó eredményeihez hozzájárult az is, hogy az átalakítási költségeket is tartalmazó egyszeri tételek a tavalyi negyedik negyedévben jelentősen alacsonyabbak voltak, mint 2008 utolsó negyedében.

A Nokia 2009 harmadik negyedében 559 millió euró veszteséget szenvedett el (ez volt egy évtizede az első veszteséges negyede), részben eladásai 20 százalékos csökkenése, részben az egyszeri leírások miatt. A nettó bevételek 9,81 milliárd euróra estek a július-szeptember időszakban, az egy évvel korábbi 12,2 milliárd euróról.

Egy évvel korábban 37 százalék volt a Nokia világpiaci részesedése, de az új okostelefonoknak, az N900-nak és N97-nek köszönhetően sikerült 39 százalékra növelnie a részét. A Nokia egyébként 127 million mobilt adott az év utolsó három hónapjában, 63 eurós átlagáron, míg egy évvel korábban még csak 113 milliót, viszont az átlagár jóval magasabb, 71 euró volt.

A Nokia részesedése tavaly 38 százalék körül volt a világpiacon, közel megegyezően 2008. évivel. A cég az idén több mint 500 millió mobiltelefon készülék eladását vette tervbe, többet a korábbi elemzői várakozásoknál.

A Nokia tizenegy éve az első számú mobiltelefon-gyártó.