Eldar Murtazin szerint a Microsoft már készül a Nokia mobilgyártó részlegének felvásárlására, és a két vállalat jövő héten ül tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák az üzlet részleteit. Az orosz újságíró nem először indít útnak pletykákat a mobilipar óriásairól, és a legtöbb igaznak bizonyult. Hónapokkal a bejelentés előtt tudott arról, hogy Olli-Pekka Kallasvuo helyére új vezérigazgatót nevez ki a Nokia, és azt is megjósolta, hogy a Windows Phone 7 lép a Symbian helyére. Legfrissebb találata az Ovi márkanév leépítése, amit éppen a napokban jelentett be a Nokia. Mindez ad némi alapot a felvásárlásról szóló pletykának is.

Ha összejön, ez lesz az év egyik leghatalmasabb üzlete, a Nokia piaci értéke ugyanis 32 milliárd dollár. A Microsoftnak nagy készpénztartaléka van, és a Skype felvásárlása is azt jelezte, hogy komoly szándékai vannak a telekommunikáció piacán. A vállalat keresi az új bevételi lehetőségeket, mert a Windows és az Office eladásából hosszú távon csökkenni fog a bevétele, mert mindkét termék piacán hevesen támadja a Google a Chrome OS-szel és a Google Apps programcsomaggal. A távközlés jó irány, mert most ott lehet elérni a legnagyobb nyereséget.

Egy hardvergyártó felvásárlása azonban gyökeres változást jelent a Microsoft eddig működéséhez képes. A redmondi céget nem véletlenül könyvelték el szoftveróriásként. A pc-k és a mobilok piacán is csak szoftverlicencet adott el, és gyártókra bízta a telefonok összerakását, azok végezték el az utolsó simításokat, amivel jelentősen befolyásolták a felhasználói élményt. Ez kissé megváltozott a Windows Phone 7 színre lépésekor: a gyártók nem módosíthatták a rendszert, és szigorú hardverkövetelménynek kellett megfelelniük.

Csakhogy a telefononként nagyjából 15 dolláros szoftverlicencekből nem folyik be elegendő pénz. Azok a riválisok, amelyek saját kezükben tartják a hardvert és a szoftvert is (RIM, Apple), készülékenként több száz dollárt kaszálnak. Erre a Microsoftnak is lehetősége van, ha ügyesen összerakja a szoftvert és hardvert, ám ehhez szüksége van egy profi gyártócsapatra. A Nokiával kötött megállapodás nem elegendő, mert a profit jelentős része a finn gyártónál marad. A Nokiának évente 40 milliárd dollár a forgalma, és az eszközgyártó és szolgáltatási részlege évente 3 milliárd dollár profitot termel. Majdnem annyit, amennyit a Microsoft online részlege 2010-ben elveszített (2,5 milliárd dolláros mínuszban zárta a 2010-es évet).

Az üzletet esélyessé teszi az is, hogy a Microsoft készpénzének 80 százaléka adózási okokból Európában parkol, a legtöbb Írországban. Ha ezt a pénzt hazavinné az Egyesült Államokba, akkor tetemes adót kellene fizetnie, magyarán elherdálná a befektetők pénzét. A Skype is európai, és Steve Ballmer is megemlített a felvásárlás bejelentésekor, hogy a vállalat központja Luxembourgban van, ahol jó helyen van a vállalat pénze.

A Nokia és a Microsoft egyesülése, a Skype kliensével kiegészítve olyan integrált  készülék-szoftver-szolgáltatás kombinációt eredményezhet, amilyennel most csak az Apple rendelkezik. Ezzel a Nokia is esélyt kap arra, hogy megtartsa piacvezető szerepét, amely az elmúlt években igencsak megingott a Google Android és az Apple iPhone megjelenése után.

Délután a Nokia kommentálta a pletykát, noha általában nem foglalkozik az ilyen megerősítetlen hírekkel. A finn cég szóvivője csak annyit írt, hogy "Eldar pletykái nyílvánvalóan egyre pontatlanabbak". Ez nem túl erős cáfolat, tehát még mindig kérdéses, hogy a Microsoft megveszi-e a Nokiát.

Amikor az iPad 2-ről kiszivárogtak az első hírek, a Foxconn shenzeni üzemében lenyomozták az információkat kiadó munkásokat, és kirúgták őket - ennek ellenére most hasonló történt az iPhone 5-tel (amit egyes értesülések szerint iPhone 4S-nek fognak hívni).

Az első képek tanúsága szerint a képernyő kicsit nagyobb lett, oldalirányban egészen a telefon széléig tart, a képernyőt körülvevő perem eltűnt. A kijelző képátlója így 3,5-ről 4 hüvelykre nő, a képarány pedig 2:3-ról 3:4-re változik. Ez azért fontos (és logikus) lépés, mert az iPad táblagépek képernyőjének is ilyen az oldalaránya, így az alkalmazások kezelőfelületét és grafikáját elég lesz majd egy képarányhoz igazodva megalkotni. Látványos, és szintén ésszerű változás még a hátoldali kamera mellől a vaku áthelyezése a másik sarokba. Az iPhone 4-en közvetlenül egymás mellett volt a kamera és a vaku, és ez sokszor rontott az elkészült képek minőségén.

A kiszivárgott hírek szerint az új telefonba a négyes iPhone-ban dolgozó A5 processzor kétmagos verziója fog kerülni, ami jelentősen megemeli a számítási teljesítményt. A hivatalos bejelentés nyár közepére, a premier pedig őszre várható a pletykák szerint.

Sokan vágynak táblagépre, mert ezzel az eszközzel egyszerűbben lehet tartalmakat fogyasztani. Azt már tudjuk, hogy az Apple iPad elég jó, viszik is, mint a cukrot. Ezért annak jártam utána, hogy mennyire fejlett az egyik legnagyobb riválisnak tekintett Android operációs rendszer. Három gépet teszteltem, és az eredmény nagyon vegyes. Mindegyiken másmilyen Android van, ami arra mutat rá, hogy a különböző felhasználói csoportokat másképp kell kiszolgálni.

Tablet a kanapéra

Tegye fel a kezét, aki ismeri a HannSpree nevű céget! Jó, végül is van a cégnek zsiráf alakú monitora, amivel felhívhatta magára a figyelmet, de azért számítógépgyártóként elsősorban nem ők jutnak az eszembe. Ettől függetlenül megjelent egy táblagépe, és nagyon meglepődtem, ebben találtam a legtöbb izgalmas fejlesztést. Vagy legalábbis fejlesztési irányt, amiből később még lehet valami.

Első ránézésre a HannSpad 10.1 (SN10T1) egy ronda és nehéz táblagép, és ez a benyomásom később sem változott. Ez egy elég ronda és nehéz táblagép. Lomha, a kijelzője nem a legszebb, és az érintésérzékeny felület nehézkesen reagál a rajta kopogó ujjaimra. Csak lassan lehet vele szöveget írni, olyan nyugdíjas tempóban. Ez azonban nem negatívum, hanem egy sok millió potenciális júzerből álló célcsoport meghatározása.

A Google szolgáltatásai nyomokban sem fellelhetők a HannSpadon. Nincs Gmail-kliens, Google Maps, az Android Market helyett is egy másik szoftverbolt van, szerényebb kínálattal. Mobilnet sincs a gépben, csak wifi, hiszen ezt a kütyüt otthoni használatra tervezték.

Félrevezető lenne azt állítani, hogy a HannSpad csak időseknek való, mert a gyártó valójában a családot célozta meg. A beállításoknál külön menüpontban lehet megadni a családtagok nevét, az extra szoftverek innen tudják, hogy mennyi felhasználó adatait kell kezelniük. Mindenki a saját cetlijére írhatja fel a tennivalóit, van bevásárlólista, elkülönített személyes postafiókok. A programok interfésze elnagyolt, ami a rosszabbul látó és az épp csak olvasni tanuló felhasználók esetében egyaránt előnyös lehet.

A HannSpad ezen változata nem kincsesbánya a fejlesztőknek, mert nem tabletre való Android fut rajta (2.2-es), külön kell rá kiadni a szoftvereket. Ennek ellenére merem állítani, hogy van létjogosultsága ennek az koncepciónak, egy olyan táblagépnek, amit a családfő nem visz magával minden reggel. Amivel a gyerekek elvannak, amikor a felnőttek dolgoznak a laptopon, és nem olyan bonyolult, hogy az idősebb embereknek gondot okozzon a használata. A jelenlegi verziónak nem jósolok nagy jövőt, de nagyon várom a következő típust. A gépet az Extreme Digital adta kölcsön a teszthez.

Tablet a zsebbe

A Dell Streak 7 átmenet az okostelefonok és a táblagépek közt, és van egy különleges tulajdonsága, amelyet a drágább és nagyobb riválisai is megirigyelnének. Nem körömnyi memóriakártyát használ, hanem teljes méretű SD-t. Ugyanannyi pénzért körülbelül egy mérettel nagyobb SD-kártyát vehetünk, mint amekkora microSD-t, magyarán 8 gigabájtos helyett 16-ost, amin ugye pont kétszer több sorozatepizód, mp3 és fénykép fér el. Ráadásul a rendes méretű kártyához nem kell semmilyen adapter, egy mozdulattal átdughatjuk a laptopba vagy a profi fényképezőnkbe.

Ez jó ötlet volt a Delltől, sokan nem szeretnek mobillal fényképezni, mert a körömnyi lencsével nem lehet igazán jó fotókat készíteni. A táblagép viszont a válogatásban jobb, a nagyobb méretű kijelzőjén jobban látszanak a részletek, és ha van mobilnetünk, akkor a fotóinkat rögtön megoszthatjuk Facebookon, vagy hazaküldhetjük emailben.
Bár a Dellen is az okostelefonokra szánt Android 2.2.2 fut, ehhez is készült egy widgetekből álló speciális interfész, amely nagyjából kiküszöböli ezt a problémát. E widgetekkel gyorsan elérhető a Facebook meg a Twitter, a telefonon tárolt zenék, és a főmenüben mindig a leggyakrabban használt tucatnyi program indítóikonja látható.

Azért sem feltétlenül hátrány, hogy telefonokra szánt Android fut a gépen, mert ezen már több tízezer szoftver elérhető, míg a tabletes Android 3.0-án csak pár száz program futtatható biztonsággal. A Dell Streak 7 kijelzője 7 hüvelykes, de a felbontása ugyanakkora, mint az okostelefonoké (800x480 pixel), tehát minden olyan program fut rajta, amit eredetileg telefonra adtak ki. A Dell Streak 7 hardvere viszonylag erős, kétmagos Tegra 2 a processzora, ezért nem éreztem olyan fapadosnak, mint a korábban kipróbált ZTE tabletet.

A Mobil X-től tesztre kölcsönkapott Dell Streak sajnos nem a magyar piacra készült. Egy rakás olyan program van rajta, amely itthon nem használható. Izgalmasabb lenne, ha a nem működő külföldi helyett a működő hazai T-Home tévés szoftvere, műsorajánlója, illetve magyar műveket kínáló ekönyvbolt és zenebolt lenne beégetve a tablet memóriájába. A készülék egyetlen hibája, hogy a nemrég kipróbált Dell Venue Próhoz hasonlóan ez sem kezeli tökéletesen a zenéket. Ha nincs felcímkézve egy dal, akkor az megy az ismeretlen előadók közé. Persze megtehetném, hogy rendesen felcímkézem a dalokat, de az azért elég meredek elképzelés, hogy a felhasználóra bízzák a probléma innovatív megoldását, és nem a saját mérnökeikre. A Samsung Galaxy S például két mappanévből pontosan kitalálja a zenei album címét és előadóját.

Tablet a térdre

Sokat elárul a Samsung Galaxy Tab 10.1 képességeiről, hogy ezt a cikket teljes egészében a kijelzőjén gépeltem be, miközben egy buszon zötykölődtem a Budapest-Krakkó útvonalon. Ez a mutatvány laptoppal nehezebben oldható meg, mert az előttünk lévő szék háttámlája miatt nem lehet eléggé kinyitni a kijelzőt. A tablet sajnos töri a magyart, a rendszere még nem ismeri a hosszú ő és ű betűket. A kalapos karaktereket végül egy pc-s szövegszerkesztő segítségével kellett lecserélnem.

A nagyméretű tabletet még januárban mutatta be a Samsung, és a dél-koreai cég annyira betojt az iPad 2-től, hogy visszavonulót fújt és teljesen áttervezte a gépét. Persze az eredetit sem dobta ki, 10.1v néven eladta a Vodafone-nak, így a britekhez és hazánkba is eljutott. Ez tehát nem a vékony és könnyű áttervezett verzió, hanem az eredeti. Még így sem túl nehéz, és a szögletessége egyedi stílust ad neki. Az viszont már elég nagy baj, hogy a készüléken futó Android 3.0 Honeycomb operációs rendszer a legnagyobb jóindulattal is csak béta terméknek tekinthető, olyan sok benne a hiba.

A Honeycomb előnye a jól kitalált kezelőfelület, ami egyetlen hét alatt megszokható. Amikor a Tab 10.1 után vettem a kezembe egy iPad 2-t, az utóbbi nehezebben kezelhetőnek tűnt. Nagyon kényelmes a programváltó menü, külön (virtuális) gombbal érhető el a főmenü, és a jobb alsó sarokban lévő értesítési területen gyorsan végig lehet pörgetni a beérkezett üzenetek listáját. Az órára bökve találjuk meg a legfontosabb beállításokat is, a wifit és a fényerőt.

Jól bírja a Tab 10.1 akkuja: reggel 8-kor lehúztam a töltőről, nap közben 3-3,5 órán át neteztem vele, beleértve 5-6 HD felbontású YouTube-videót és másfél óra folyamatos online zenelejátszást, és persze volt egy kis Angry Birds-özés is, folyamatosan szinkronizáltam a leveleimet, a twiteket, és este 11-kor még mindig 10 százalék fölött volt a töltöttség.

Még a Samsung saját extrái is hiányoznak a Tab 10.1-ről, pedig a dél-koreai cég igazán sok mindent rak a telefonjaira. A Galaxy S okostelefonon például van egy Press reader nevű program, amellyel a Washington Posttól a Heves Megyei Hírlapig több száz újságot lehet megvenni. Nem is értem, hogy a táblagépről hogyan lehetett ezt kihagyni, amikor 10.1 hüvelykes kijelzőn már élvezhetően olvashatóak lennének az újságok. Csak olyan extra van, mint a 8 megapixeles fényképező, amely full HD felbontásban (1920x1080 px) tud videózni, de elég hülye érzés egy bazi nagy lapos tárggyal fotózni nyaralás közben, és a képek minősége sem tökéletes.

Aki most vesz Android 3.0-ás tabletet, annak nagyon kell szeretnie a béta szoftvereket. A Facebook-kliens, amelynek a kezelőfelületét még nem optimalizálták tabletre, néha már az indításnál kifagy, érdemes inkább a böngészőben megnyitni a közösségi portált. Foursquare és Tweetcaster még nincs, csak a telefonos verzió fut felnagyítva, de így túl sok a kihasználatlan, üres felület. Az Amazon Kindle könyvolvasó tabletes verziója a tesztelési időszak alatt jelent meg, a Quickoffice szövegszerkesztőt és a Pulse hírolvasót is már a nagy kijelzőhöz igazították, ezek mind nagyon jól használható programok.

A böngésző az Android 3.0 legjobban működő szoftvere, azzal mindent elérünk. Fut rajta a Flash, tehát megnézhetők az Index.hu videói és a Kongregate portálon elérhető játékok is futnak a gépen.

Sufnituning

A három táblagép közös tulajdonsága, hogy nem telefonálásra valók, hanem kifejezetten a digitális tartalmak megjelenítésére. Erre a feladatra pedig még mindig az Apple iPad 2 alkalmasabb. Sok olyan program van iPadre, amit az ember nem akar böngészőben futtatni, mert olyankor is szükség van rájuk, amikor nincs netkapcsolat.

Egyelőre az látszik, hogy az Android platformot fejlesztő Google, és a kütyük gyártói is még csak kísérleteznek, feszegetik a határokat, keresik a legjobb fegyvert az Apple ellen. A Galaxy Tab 10.1 áll a legközelebb e célhoz, de az iPadet legyőzni még nem tudja.

Két nappal az Android Market működését kritizáló cikkem megjelenése után megtörténtek azok a változtatások, amelyekkel a magyar felhasználók és a szoftverfejlesztők is jobban élvezhetik az operációs rendszer előnyeit. Mindez csak véletlen egybeesés, a Google a San Franciscóban május 10-11-én megtartott I/O konferencián jelentette be az újításokat. Az egyik legfontosabb hír az, hogy végre Magyarországon is lehet fizetni a Marketen, tehát a minőségi szoftverek a telefon rendszerének feltörése nélkül is megszerezhetők. A Google az eddigi 32 után újabb 99 országot kapcsolt be a fizetési rendszerébe.

Ez jó hír a fejlesztőknek is, mert akkor is pénzhez juthatnak, ha nem akarnak reklámokat helyezni a szoftverük kezelőfelületére. Ezzel elgördült az akadály a Sony Ericsson Xperia Play mobil magyarországi megjelenése előtt is. A játékra kihegyezett Playtation-mobilt a fizetős Market hiánya miatt nem dobták piacra a nemzetközi premierrel egy időben. Hiszen csak akkor hasznos, ha lehet rá játékokat venni.

Az Android Market webes verziójában megjelenik két új kategória. Ezek segítségével kiszűrhetjük a legtöbb bevételt hozó szoftvereket, és könnyebben megtaláljuk azokat is, amelyeket egyre többen töltenek le, azaz kezdenek népszerűek lenni. Az Android fejlesztői is aktívabban részt vesznek a programok osztályozásában, a legjobb fejlesztők megkapják az "Editors choice", vagyis a szerkesztők ajánlata címkét.

A fejlesztők ezentúl megtehetik, hogy bizonyos eszközökön megtiltják a szoftverük letöltését. Ez előnyös is lehet, de kellemetlenségeket is okozhat. Egyik előnye, hogy kiszűrhetők azok a telefonok, amelyeken az adott program nem nyújt elég jó felhasználói élményt (például gyenge processzor miatt). Emellett a HTC vagy a Samsung is megteheti, hogy az általa kifejlesztett programokat csak a saját vevőinek teszi elérhetővé. Ez nem feltétlenül jó, mert a felhasználónak az lenne az előnyös, ha a Samsung lcd-tévéket wifin távirányító program nem csak Samsung-mobilon futna. Meglátjuk, hogy mennyire lesznek önzők a gyártók.

A fenti újításhoz szorosan kapcsolódik, hogy egy programból a fejlesztők többféle telepítőfájlt feltölthetnek, így lehet olyan Angry Birds verzió, amely lassabb, kisebb kijelzőjű telefonon fut, és lehet csúcsmobilra szánt változat.

Elsősorban a játékfejlesztőknek kedvez, hogy a Marketre akár 4 GB-os programokat is feltölthetnek. Túlzásnak tűnik? Egyáltalán nem az. A Gameloft által kiadott Asphalt 6 autós játék a pár megabájtos alapprogram telepítése után több mint 900 MB tartalmat, grafikákat és hangokat tölt le a mobil memóriakártyájára, és ez a szoftver még nem is nagy kijelzős táblagépre készült, hanem egyszerű okostelefonra.

A Nokia valószínűleg több eszköz kifejlesztésén dolgozik a Microsofttal kötött házasság eredményeként, és nem csak egyszerű Windows Phone 7-es okostelefonok állnak össze a szorgos mérnökök kezei közt. Egy szabadalmi kérelemből legalábbis az derül ki, hogy a Nokia egy szemüveg nélkül nézhető 3D kijelzős mobilt akar kifejleszteni. Az LG már bemutatott egy ilyen okostelefont Optimus 3D néven, de a Nokia készülékének két kijelzője lesz.

A szabadalom szerint egy szenzor vizsgálja majd, hogy a felhasználó merre van a kijelzőhöz képest, és a virtuális objektumoknak azon felületei válnak majd láthatóvá, amelyek az adott szögből valóban láthatóak.

A leírás alapján csak az egyik kijelző lesz 3D,  a másik árnyékokat és egyéb tartalmakat jelenít meg.

Pletyka jelent meg legalább egy készülő Windows 8-as táblagépről is, amely 2012-ben vagy 2013-ban kerül a boltok polcára. Addig is kaphatók lesznek a Nokia symbianos készülékei, és jövőre valószínűleg 5-7 közép- és csúcskategóriás okostelefon jelenik meg ezzel a rendszerrel.

A Samsung átvette a vezetést a Nokiától a nyugat-európai mobiltelefon piacon; a dél-koreai vállalat az idei első negyedévben 29,3 százalékos piaci részesedésre tett szert. Az IDC piackutató vállalat adatai szerint a Nokia 27,9 százalékos részesedéssel a második helyre csúszott vissza a rangsorban. A harmadik helyezést az Apple iPhone vívta ki magának 9,8 százalékkal.

Ez drámai fordulat, mert egy évvel ezelőtt még magasan a Nokia vezetett. A finn cégnek tavaly ilyenkor még 32,7 százalékos piaci részesedése volt, a Samsung pedig 29,1 százalékon állt. Ez a ranglista az összes eladott készülék alapján készült. Az IDC szerint a Samsung az olcsóbb készülékek kategóriában helyes dizájn-döntéseket hozott, míg a felső kategóriában az Android operációs rendszernek köszönhetően tört előre az értékesítésekben.

Okosban az Apple a nyerő

Az okostelefonok piaci szegmensében az Apple ütötte ki a Nokiát a vezető pozícióból. Az iPhone egymaga az IDC adatai szerint 20,8 százalékos piacrészre tett szert, míg a Nokia okostelefonjai együttesen 19,6 százalékot hasítottak ki maguknak. Tavaly a Nokiának még 40,6 százalékos részesedése volt az okostelefon piacán.

A Samsung részesedése az okostelefon piacon 12,1 százalék, amivel az ötödik helyen áll, de a tavalyihoz képest eladásait 744 százalékkal növelte.

A Nokia sorsfordító hatást remél a Microsoft Windows Phone 7 operációs rendszerének bevezetésétől az okostelefon modelljeinél. A Nokia egyszerűbb modelljeivel piacvezető a feltörekvő térségekben, Indiában és Kínában, ami biztosítja számára a világpiaci vezető szerepet is. Az Android operációs rendszer támadásától azonban ezek a térségek sem mentesek és erősen szorongatják a Nokia eladásait.

Olvasóink jelezték, hogy Balatonfüreden csak a partról tudnak telefonálni a Vodafone hálózatán, és a gyenge térerő alapján ott is csak távolabbi adótornyokra csatlakozva. A Vodafone sajtóosztályán elmondták, hogy a nyári szezonra készülnek, és a Balaton keleti medencéjében a hálózati elemek cseréje közben egyes helyeken műszaki problémák adódtak.

A vodások Siófokon, valamint Csopakon és Balatonfüreden hajnaltól nem tudtak telefonálni.  A Vodafone szakemberei a hibát megtalálták, és az elhárítása már folyamatban van. A siófoki szolgáltatás már zavartalanul működik. A Vodafone Magyarország elnézést kér az előfizetőit ért kellemetlenségért.

Már ma is óriási üzlet mobilos alkalmazásboltot futtatni, de ez még inkább így lesz pár év múlva az IHS iSuppli elemzőcég tanulmánya szerint. Az Apple, a Google, a Nokia és a RIM okostelefonos letöltőközpontjai 2009-ben 830 millió, tavaly pedig 2,1 milliárd dollár forgalmat bonyolítottak le, az idei várható bevételük 3,8 milliárd lesz, 2014-re pedig 8,3 milliárd dollár a becslés.

A toronymagas piacvezető az Apple App Store-ja, honnak iPhone-ra és iPadre lehet letölteni alkalmazásokat. Idén 2,9 milliárd dolláros forgalmat várnak tőle az elemzők, hosszú távon pedig azt, hogy a mostani, 75 százalék körüli piaci részesedése 60 alá csökken. A Google Android Marketje 425 millió dolláros forgalommal közel 300 százalékoys éves növekedést mutat, a harmadik legnagyobb pedig a Blackberry telefonok alkalmazásboltja, ahonnan idén 279 millió dollárért töltenek le a felhasználók szoftvereket.

A Nokia 200 milliós forgalommal a negyedik, de várhatóan a helyét átveszi majd a Windows Phone Store, mivel a Microsoft megállapodott a Nokiával, hogy a finn gyártó az ő operációs rendszerével szállítja ezután az okostelefonjait.

A T-Mobile ügyfelei már a nyáron érzékelik a fejlesztés eredményét, mert kétszáz új bázisállomás körzetében lesz 21 megabit a legnagyobb letöltési sebesség. Maradi István, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az EDGE-lefedettséget 100 százalékosra növelik, és 2013-ban az országnak majdnem a teljes területén elérhető lesz a 21 megabites hálózat. Az LTE bevezetésére már az idén felkészül a cég.

Az Ericsson olyan új eszközöket szállít a Magyar Telekomnak, amelyek a felmerülő igények alapján, rugalmasan állíthatók át a második generációs GSM technológiáról harmadik generációs HSPA vagy LTE technológiára. Úgy tudjuk a fejlesztés gerincét az RBS 6000 bázisállomás adja, amely kipróbált technológia, a norvég TeliaSonera is ezzel az eszközzel kezdte modernizálni a hálózatát idén januárban.

A fejlesztés után a Magyar Telekom akár a 900MHz-es frekvencián is képes lesz 3G szolgáltatást nyújtani, amivel elsősorban vidéken tudja növelni a 3G-vel lefedett területet. A távközlési cég új bázisállomásai kevesebb helyszínről képesek nagy lefedettséget biztosítani, tehát megspórolható az adótornyok felállításának tetemes ára. Az üzemeltetési költség Maradi István szerint akár 50 százalékkal is csökkenhet, mivel három eszközt építenek egyetlen eszközbe.

Mit kapnak a mobilcégek?

A távközlési cég sajtótájékoztatóján jelen volt Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is, aki a Vodafone korábbi bejelentésén is beszédet tartott. A politikus már akkor, márciusban elmondta, hogy meghirdetik a jelenleg nem használt 900 MHz-es frekvenciák tenderét, amire a szolgáltatóknak szükségük van ahhoz, hogy ezen a frekvencián is működjön a 3G. Most ismét elhangzott, hogy várhatóan az idei harmadik negyedében a eladják a frekvenciákat, már megkezdték az ehhez szükséges jogszabályok létrehozását.

Fellegi Tamás elmondta, nem a minisztérium, hanem a piac dolga eldönteni, a maradék frekvenciát ki kapja. Ezzel kitért azon újságírói kérdés elől, hogy egy negyedik szolgáltató érkezése várható-e, vagy a meglévő három közt osztják szét a frekvenciát. Mindenesetre úgy tűnik, nagy esély van az utóbbira. A válságadó kivetése után még arról beszéltek a szolgáltatók, hogy alaposan megfontolják, mennyit költenek fejlesztésekre. Ehhez képest mindhárman belevágtak a hálózat modernizációjába, felkészültek az LTE-re, ami aligha történik meg, ha nincs a kezükben valamilyen ígéret a kormányzat részéről.

Végül is a kormánynak nagy segítséget jelentenek ezek a fejlesztések, hiszen az Európai Unió elvárja, hogy 2013-ban minden állampolgár hozzáférjen valamilyen szélessávú interneteléréshez. A kormány is elkötelezett híve a modernizációnak, és hogy minden magyar állampolgárt interneteléréshez juttasson.

Melyik lesz a legjobb?

A T-Mobile, a Telenor és a Vodafone nagyon hasonló technológiákkal újítja meg a hálózatát, csak mindegyik más cég gyártja a bázisállomásokat. Az Ericcson, a ZTE illetve a Huawei. Jelenleg nem lehet eldönteni, hogy melyik hálózat lesz jobb minőségű, mert ez nemcsak a gyártón múlik, hanem azon is, hogy a szolgáltató miként állítja be a rendszereit.

A vállalat árbevétele 37,5 milliárd forint, EBITDA-ja 13,1 milliárd forint volt, a kettő aránya 35 százalékra esett az egy évvel korábbi 42,1 százalékról. A Telenor előfizetőinek száma 3,54 millió volt az első negyedév végén, szemben az egy évvel korábbi 3,58 millióval.

Christopher Laska, a Telenor Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint a cég pénzügyi eredményeit az összekapcsolásból származó bevételek csökkenése és a távközlési különadó határozta meg leginkább. A cégvezető jelentős növekedési lehetőséget lát a mobilinternetben. A társaság szeretné tovább növelni az internetezők számát, mert meggyőződésük, hogy a digitális írástudatlanság felszámolása erősíteni fogja az ország versenyképességét. Az első negyedévében a cég használt kártyák száma alapján számított piaci részesedése 32,36 százalék, míg a mobilinternet-piacon 26,41 százalék volt.

A Telenor közleménye szerint az első negyedévi eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon továbbra is visszafogott a lakossági fogyasztás. Az egy előfizetőre számított átlagos havi költés a tavalyi első negyedévi 3470 forintról idén 3279 forintra csökkent.

A társaság az idén az első negyedévben 2,09 milliárd forintot költött beruházásra, szemben az egy évvel korábbi 1,74 milliárd forinttal. A pénz döntő részét hálózatfejlesztésre fordították.

Egyértelműen a mobilszolgáltató feladata a hálózat kiépítése és működtetése, de vannak olyan helyzetek, amikor a felhasználónak is érdemes segítenie. A Vodafone például azt vállalta, hogy 2012-re a lakosság 99 százalékát lefedi 3G-vel, és azt mondja, hogy ezt saját erőből meg is valósítja. Mégis piacra dobott két bázisállomást, úgynevezett femtocellát, amelyet az ügyfélnek kell megvennie, és a saját szélessávú netjére kell rákötnie, ha jobb lefedettséget akar.

Fehér foltok

A femtocella nagyjából olyan, mint egy wifi hotspot. Tulajdonképpen egy rádiós végpontot biztosít a saját szélessávú elérésünkhöz. Csakhogy amíg a wifire szinte bármivel felcsatlakozhatunk, a femtocella kizárólag SIM-kártyás eszközökkel érhető el. Ebben az esetben Vodafone-kártyával.

Akkora, mint egy wifi hotspot

A Vodafone Mini Bázis a mobilhálózat jelét tuningolja 30-100 méteres körzetben, és ennek köszönhetően a lakás legmélyebb zugában is akadozás nélkül beszélgethetünk, vagy videotelefonálhatunk, és a letöltési sebességünk is gyorsabb lehet. Az Alcatel Lucent által gyártott kütyük 3G/HSDPA lefedettséget hoznak létre, amelyhez csak 3G-készülékkel lehet csatlakozni, és eleinte 7,2 megabit lesz rajtuk a maximális letöltési sebesség.

Más országokban már 2-3 évvel ezelőtt megjelentek a femtocellák, a Vodafone UK már több mint százezret adott el belőle. Azt viszont tudni kell, hogy Angliában az összes mobilszolgáltató lefedettsége sokkal rosszabb, mint Magyarországon. Idén Londonban egy telefonhívásom 3-4 perc alatt körülbelül ötször szakadt meg, amit csak bóvlinak tudok nevezni. A magyar Vodafone elsősorban azokat veszi célba a Mini Bázissal, akiknek üzleti érdekük a lefedettség növelése. Egy borospincében vagy egy erdő mélyén lévő hotelnek fontos lehet, hogy a VIP ügyfelek ne maradjanak térerő nélkül.

Az árak egyáltalán nem durvák, a lakossági ügyfeleknek szánt változat, amely egyszerre négy telefonhívást tud kiszolgálni 30 ezer forintba kerül, míg a nyolc egyidejű hívást lebonyolító vállalati kütyüért 115 ezer forintot kérnek. Az utóbbi egy átlagos irodai környezetben (értsd: ahol nem telefonos ügyfélszolgálat működik) a Vodafone szerint 40-50 felhasználóra elegendő. A lakossági eszköz hatósugara 30-40 méter, a vállalatié 80-100. Ez persze nem igaz a vasbetonnal két négyzetméteres szobára osztott épületekben, hiszen a falak akadályozzák a jel terjedését.

Az üzleti modell világos, a felhasználó fizeti a vezetékes netet és a meglévő mobilos tarifacsomagja sem változik attól, hogy néha nem a háztetőn lévő nagy bázisállomásra, hanem a saját femtocellájára csatlakozik. A femtocella folyamatos működés esetén havi 260-400 forinttal dobja meg az áramszámlánkat, de a 3-4-szeres jelerősség miatt lassabban merül le a mobilunk akkuja.

Nem feltétlenül kell fizetni a femtocelláért. hiszen indokot esetben akár adhat is egy femtót az operátor. Például akkor, ha ezzel megelőzheti az ügyfél esetleges szolgáltatóváltását. Más országokban arra is van példa, hogy az ügyfél kedvezményes tarifát kap, amikor a saját femtocelláját használja.

Cellatársak

Eleinte olyan egyszerű lesz a femtocella, mint egy fapapucs. Az ügyfél bedugja, csatlakoztatja a netre és bekapcsolja. Ennyi. Később a júzer azt is megadhatja majd, hogy kit enged be a cellájába. A nyílt üzemmód mellett megjelenik egy zárt is, amelyben csak az előre megadott számok tudnak majd a cellára csatlakozni, mintha a saját otthoni mobilszolgáltatónk lennénk. A Vodafone szerint a félig zárt mód lesz a legnépszerűbb, amelyben néhány szám mindig prioritást kap, egyébként mindenki csatlakozhat.

Egyelőre nem tudni, hogy a Vodafone milyen intelligensebb szolgáltatások bevezetését tervezi, de az biztos, hogy a femtocella sok lehetőséget kínál. Például a szülők automatikus sms-t kaphatnak, amikor a gyermek hazaért, azaz belépett a femtocella hatósugarába. Ugyanez  a módszer a cégeknél a jelenléti ívet helyettesítheti. Arra is van lehetőség, hogy a mobil automatikusan letöltsön minden fényképet és videót az otthoni fájlszerverre, amint a cellánkba léptünk. Illetve a lakásunkba betörő bűnözők nagyobb eséllyel kerülnek a jól megérdemelt börtöncellájukba, ha van náluk mobil, mert a femtocella idegen telefonszámok jelenléte esetén riasztást tud küldeni.

Lakásba kisebb femtocella való

Copycat

Szabályozási szempontból a Mini Bázis ugyanolyan bázisállomás, mint amiket a hatalmas adótornyokon látunk. A Vodafone január vége óta teszteli, és több hónapig tartó munkával felkészítette a hálózatát az új eszközök fogadását. Ha csak pár ezret adnak el belőle, akkor is többszörösére nőhet a hazai bázisállomásaik száma.

A femtocella csak a felhasználó által megadott földrajzi címen működik, és külföldön egyáltalán nem használható. A távfelügyeleti rendszerekkel a hekkelést is ki tudják szűrni, valószínűleg letiltják majd a kütyüt megbuheráló előfizetőket.

Külföldi tesztek szerint a Dell Venue Pro az egyik legjobb Windows Phone 7 rendszerű okostelefon, ami nagy szerencse, mert pont egy ilyennel rohangálok néhány napja. Eléggé lehúzza a zsebemet, nehéz ahhoz képest, hogy a borítása csupa műanyag. A nagy súly részben a beépített qwerty gombkészletnek köszönhető. Nem oldalirányba kell szétnyitni a készüléket, ami mostanában gyakoribb megoldás, hanem a kijelzőt felfelé tolva válnak láthatóvá a mechanikus gombok. Kényelmes rajta gépelni, egészen addig, amíg ez ember nem akar bajlódni az ékezetekkel.

Ahhoz, hogy az o betűn legyen egy vessző, előbb meg kell nyomni a rövid o-t, de nem szabad túl hosszan nyomni, mert akkor már 9-es írunk be, és kezdhetjük újra az egészet. Szóval gyorsan megnyomjuk az a jobb hüvelykujjunkkal az o betűt, utána a bal hüvelykujjal rányomunk a äé feliratú gombra, majd ismét a jobb ujjunkkal kiválasztjuk a megfelelő ékezetet. Majdnem olyan szórakoztató, mint az egyszerűbb mobiljátékok, de ha lehet, akkor mégis inkább az Angry Birds-öt választánám. (Na jó jöhet más is, ezt a játékot ugyanis még nem adták ki Windows Phone 7-re.)

A szerkesztőségben erősen megoszlottak a vélemények a készülék szépségéről, hiszen a Venue Pro minden kecsességet nélkülöz. Szerintem ettől függetlenül nem csúnya, vállalható mobil. Az érintőkijelző borítása karcmentes üvegből készült és enyhén íves. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a kép kicsit bekékül, amikor nem szemből nézzük.

Milyen élmény a Dell Venue Pro használata? Nagyjából olyan, mint bármely másik Windows Mobile Phone 7-es készülék használata. A Microsoft nem nagyon engedi, hogy a gyártó belenyúljanak a rendszerébe, és a hardver tekintetében is meghúzott egy alsó határt, amit a Dell is simán teljesít az 1 GHz-es Snapdragon processzor, Adreno 200 GPU, 512 MB RAM és 480x800 pixeles kijelző kombinációval. Úgy kell elképzelni a Windows Phone 7-es készülékek közti különbséget, mintha kijönne egy kék színű iPhone, amit a Dell gyártana, amely az eredetinél kicsit szögletesebb és rondább lenne, de ugyanazon a hardveren ugyanaz az iOS rendszer futna. Más kérdés hogy az Apple ilyet nem engedne.

Csak hobbiból

A Windows Phone 7-ből hiányoznak az előd Windows Mobile 6.5 vállalati környezetbe szánt extrái, hiszen az új verziót elsősorban arra a feladatra készítették fel, hogy jól elszórakoztassa a használóját. Van rajta Xbox Live, és a szoftverboltban rengeteg játék kapható, amelyek nagy részét vásárlás előtt ki is próbálhatjuk. A Marketplace nevű szoftverboltban van FourSquare, Twitter, Facebook, Last.fm és az Androidon is népszerű PicPlz képmegosztó itt PicThx néven tölthető le.

A szórakozás másik fontos része a zenelejátszás. Nekem ez a legfontosabb, és nem igazán értem, hogy 2011-ben ezt hogyan lehet ennyire elbénázni. Szerencsétlen Dell nem is tehet róla, és igazán mindent megtett, hogy jól érezze magát a júzer. A telefon hangszórója erős, a dalok gyönyörűen szólalnak meg, a headset is jó minőségű. De a pc-re telepítendő Zune nevű zeneszinkronizáló kész tragédia.

Rákötöm a Windows 7-re a telefont, és az okos rendszer felismeri, hogy egy Windows Phone 7-es eszközzel áll szemben. Szól, hogy töltsem le hozzá a Zune-t, megnyitja a portált, minden flottul működik. Telepítés közben a Zune még frissítéseket is letölt, legalábbis ezt írja. Amikor a használatra kész Zune-ra megint rákötöm a telefont, akkor már azt írja, hogy frissíthetem a telefon szoftverét (ezután lett a készüléken másolás és beillesztés). De azt írja, hogy ehhez előbb frissíteni kell a Zune-t, amit éppen akkor telepítettem fel.

Itt nem ért véget a problémák sorozata. Azokat az mp3-akat, amelyekből a WinAmp tökéletesen ki tudja olvasni, hogy ki az előadó, mi az album címe és melyik évben jelent meg, abból a Zune az égvilágon semmilyen információt nem tudott kihámozni. Három album össze-vissza keveredve ment a Unknown mappába, és nekem túl progresszív a Guns N' Roses és Mr. Scruff egymásra keverése. Én ennél a pontnál feladtam.

Gyönyörű a Windows Phone 7, nagyon jól kitalálták a kezelőfelületét, gyorsan és kényelmesen használható, és hibátlanul működik a másolás és a beillesztés, és a hardver elég erős. Van Word, Excel és Powerpoint, és vállalati SharePoint szerverről is tölthetünk le dokumentumokat. A Dell Venue Pro kártyafüggetlenül 110-130 ezer forintért kapható, és ebben a kategóriában elvárnám, hogy a zenelejátszás is gördülékenyen működjön.

A Huawei nyeresége tavaly 30 százalékkal bővült, elérte a 23,8 milliárd jüant (3,6 milliárd dollár), ami a forgalom 12,8 százalékának felelt meg. A bevételek 24,2 százalékos éves növekedéssel a múlt évben 185,2 milliárd jüant (28,4 milliárd dollár) értek el. A vállalat a külföldi eladásai 33,8 százalékkal 120,4 milliárd jüanra ugrottak.

A sencseni (Senzhen) székhelyű távközlési vállalat a világ 140 országában van jelen termékeivel és megoldásaival, de az Egyesült Államokban eddig már három alkalommal - legutóbb idén februárban - hiúsult meg üzleti kezdeményezése piacvédelmi, biztonsági okokból.

A Huawei külföldi eladásai az összes értékesítésnek tavaly 65 százalékát tették ki, 5 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. A hazai piacon viszonylag szerényebb - 9,7 százalékos - bevétel emelkedést mértek.

A növekedés forrása elsősorban a távközlési hálózatok, berendezések és a globális szolgáltatások területén fokozódó kereslet volt - vélte közzétett értékelésében Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a cégalapító elnök.

Hamarosan a boltokba kerül az iPad 2 második kihívója a Motorola Xoom után, a RIM Blackberry Playbook. A bemutatót nagy várakozás előzte meg, mert sokan úgy gondolták, hogy a RIM igazán jól elnavigál a vállalati berkekben, és olyan táblagépet dob majd a piacra, amely kitűnően helytáll a menedzserek kezei közt. Ehhez képest az első kritikákból az derült ki, hogy Steve Jobs nyugodtan hátradőlhet, mert az iPadnek még mindig nincs méltó ellenfele.

A tesztelők nagyjából egyetértenek abban, hogy a Playbook kezelőfelülete nagyon intuitív, a kijelző éppen elég nagy a HD videók lejátszásához, és a 3D játékok is szépen jelennek meg rajta. Kiváló a táblagép szövegszerkesztője, és böngésző lejátssza a Flasht is, amire még az iPad 2 sem képes.

Ugyanakkor mindenkit ledöbbent azon, hogy mennyire félkész a termék. A tesztelők a fejüket fogják, hogy pont a RIM táblagépéből hogy a fenébe maradhatott ki az emailkliens, a naptár és a névjegyzék. Nincsenek ilyen szoftverek a Playbookon. Ezeket a funkciókat a felhasználó csak akkor éri el, ha párosítja a tabletet egy Blackberry mobillal. Akinek mondjuk egy iPhone-ja van, az a Playbookon csak webes levelezőt és naptárat használhat.

Másfajta letölthető programból sincs sokféle, és a vállalat napokkal a készülék piacra dobása előtt is gyakran frissíti a rendszert. Néhány tesztelő szerint majd a Playbook 2 lesz alkalmas a használatra. Az is elég sokat elárul, hogy a PC Mag értékelésén az iPad 2 öt pontból négy és felet kapott, az Androidot futtató Motorola Xoom három és felet, míg a Playbook csak két és felet.

Az Androidot használó gyártóknak nagyon sok lehetőségük van arra, hogy kényelmessé tegyék a rendszer használatát. Belenyúlhatnak a menük működésébe, extra alkalmazásokat telepíthetnek, és áttervezhetik az Android beépített programjainak dizájnját. A Sony Ericsson tavaly sok hibát elkövetett az Xperia X10-zel, de ezekből tanult, és az Arc már olyan készülék, amit élmény használni.

Almát a körtével

A Sony Ericsson mérnökei jól ismerik az Apple csilivili extráit, mert ezek köszönnek vissza az Arcon. A programindító menüben például oldalra lehet lapozni az ikonokkal teli lapokat, pontosan úgy, mint az iPhone-on. Ezt kiegészítették azzal, hogy az ikonokat többféleképpen lehet sorrendbe állítani. Lehetnek betűrendben, telepítés sorrendjében, de a legjobb az, amikor a legtöbbet használt programok kerülnek előre. Ilyenkor a telefon figyeli, hogy melyik ikonra mennyiszer bökünk, és előre lépteti a fontosabbakat. Néhány nap után a menü első két-három lapján már csak a gyakran használt programok vannak.

A főképernyőn is van egy effekt, amit az Apple-től lestek el. Egy csippentés a kijelzőn, és máris láthatóvá válik az összes ikon és widget. Pontosan úgy, mint ahogy Mac gépeken lévő Exposé egymás mellé rendezi az éppen futó programok ablakait. Látványos, egyszerű, hatékony.

Még egy kiváló eszközt találtam a mobilban, a LiveWare nevű programban azt lehet beállítani, hogy a kiegészítők csatlakozásakor mi történjen. Például a mikrofonos headset rákötésekor jelenjen meg a tárcsázó, az egyszerű fejhallgató viszont inkább a zenelejátszót indítsa el. Elméletileg bluetooth eszközökre külön parancs állítható be, de a Nokia gyártmányú fülesemet hiába kötöttem rá az Arcra, a telefon nem észlelte. Talán túl régi típus.

Kő' kóla?

Zenebolt is van az Arcon, de kétlem, hogy Magyarországon sokan vesznek 400 forintért dalokat. Sokkal hasznosabb a TrackID nevű program, amellyel felvehetjük a környezetünkben szóló zenét, és a gép megmondja, hogy az előadó és a szám címét. A telefonon médiakiszolgáló is van, tehát az otthoni wifire csatlakozó Arc tárhelye megjelenik a hálózati médialejátszókon, és azok meg tudják jeleníteni a telefonon tárolt képeket, videókat és zenéket.

Kevésbé érthető, hogy mire jó a Hanashi nevű program. Ez egy Twitter-klón, ami attól különleges, hogy valószínűleg egyetlen ismerősünk sem használja, mert aki mikroblogol, az úgyis a Twitteren teszi. Nem látszanak rajta az ismerősök üzenetei, viszont a random chat funkcióval idegen júzerekkel is cseveghetünk. Utoljára 18 évesen tettem ilyet, még az ICQ-n, és e funkció segítségével haverkodtam össze egy tök idegen bolgár lánnyal. Ami ‘98-ban még elég menő dolognak számított.

Ívet húzott

Az Xperia Arc az íves kialakításáról kapta a nevét, a hátára fektetett készülék alatt simán elfér egy névjegy. A mobil nagyon könnyű és vékony, de a különleges kialakítás miatt a mérnökök kompromisszumokat is bevállaltak. Teljesen értelmetlen módon a készülék oldalára került a fülhallgató csatlakozója, tehát a gyári füles használatakor egy centivel szélesebb lesz mobil, és emiatt nehezebb zsebre vágni. Nem érdemes olyan fejhallgatót rákötni, amelynek nem L alakú a csatlakozófeje, mert az még jobban kiáll. Jobb lett volna a telefon tetejére rakni a fülhallgatót, és az oldalára a hdmi-portot. Amikor tévére kötjük a mobilt, teljesen mindegy, hogy merre kanyarognak a kábelek.

A Sony Ericsson Arc körülbelül 130 ezer forintba kerül. Nagyjából ennyit kértek egy évvel ezelőtt a hasonló felszereltségű, nem sokkal vastagabb Samsung Galaxy S-ért. Azért van egy kis különbség, még ha elsőre nem is nagyon látszik. Például az Arcon már az Android frissebb, 2.3.2-es verziója fut. A kijelzője pixelre és centire is nagyobb, 480x854 képpont fér el a 4,2 hüvelykes lcd panelen.

Memóriával a Samsungot jobban ellátták, az Arcnak csak 320 MB belső tárhelye van, amelyen én már nem is férnék el, mert körülbelül 500 megabájtnyi programot telepítettem, nem számítva az SD-kártyán heverő gigabájtokat.

Összességében az Arcról elmondható, hogy nagyon jól sikerült, főleg a tavalyi X10-hez képest, de az ára egy kicsit magas, mert ennyi pénzért már kétmagos, erősebb okostelefonokat is kaphatunk. Az Archoz hasonló 1 GHz-es modellek pedig 10-20 ezer forinttal olcsóbbak.

Egy pillanatig úgy tűnt, hogy Beck György és Christopher Mattheisen elásta a csatabárdot abban a kérdéseben, hogy melyiküké az ország leggyorsabb mobilinternetes hálózata. Ám hamar kiderült, hogy csak az IVSZ konferenciájára tették félre a fegyvereket. A Vodafone és a T-Mobile már csütörtökön nagy lendülettel esett egymásnak.

Először a Vodafone vitt be egy ütést, mégpedig azzal, hogy április 14-től módosította a szerződéseiben a HSPA szolgáltatás garantált sebességeit. Éppen úgy, hogy egy árnyalatnyival megelőzze a T-Mobile hasonló vállalását. A Vodafone ugyanis HSPA-n 2,1 megabites   sebességet ígér az ügyfeleinek, míg a T-Mobile csupán 2 megabitet.

Ez tízpontos ütés, hiszen a T-Mobile korábban éppen azzal érvelt, hogy ők 2 megabitet biztosítanak, míg a Vodafone csak 150 kilobitre mert garanciát vállalni.

Rögtön visszavágott a T-Mobile, de ez a támadás nem akkora durranás. Egy ARCchart nevű cég 28 európai országra és 94 mobilszolgáltatóra kiterjedő felmérését rángatták elő a fiókból. Ebből az derül ki, hogy "a magyar T-Mobile szélessávú hálózata a kontinensen a harmadik leggyorsabb letöltési sebességet biztosítja ügyfeleinek." A T-Mobile azt írja, hogy a hálózatán mért átlagosan 2,18 megabites érték alapján kétszer olyan gyors, mint a második helyezett magyarországi mobilszolgáltató.

Az ARCchart felmérése iPhone-ra és Androidra letölthető alkalmazással készült, 28 európai országban 2 millió mérést végeztek el. Az már nem derül ki, hogy ebből mennyi mérés volt Magyarországon, mindegyik szolgáltatót ugyanolyan aktívan mérték-e, és mekkora különbségek vannak a készülékek maximális letöltési sebességében.

A Magyar Telekom úgy látja, hogy a magyarországi mobilszolgáltatók éles versenyének köszönhetően a hazai mobiltelefonálás nemzetközi összehasonlításban is kedvező, amelyet az OECD ezzel összefüggő jelentése is alátámaszt. Ez végül is igaz, ha a közepes használatról készült grafikon vizsgáljuk, mert a fogyasztói kosár 290 dolláros éves költsége jócskán elmarad az OECD-országok 386 dolláros átlagától.

Aktívabb használatnál sem katasztrofális a helyzet, mert még mindig az OECD-átlag alatt van hazánk. Itt viszont már sokkal kisebb a különbség, az 579 dollár közel van az OECD 594 dollárjához. A spanyol júzerek a legnagyobb lúzerek, mert a legaktívabbak kétszer többet, körülbelül 1200 dollárt fizethetnek évente a mobilozásért, és mindegyik összehasonlításban a legrosszabb helyen állnak. Magas használatnál a szlovákok és a csehek helyzete sem olyan kedvező, mint a miénk.

Magyarországon a nyilvánvalóan szegényebb, kevesebbet telefonáló előfizetők vannak a legrosszabb helyzetben, ők ugyanis az OECD-átlagnál (195) kicsit többet, 204 dollárt költenek.

A Magyar Telekom a közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy ahol olcsóbb a mobilozás, hogy kevesebb az állam áfabevétele, de a felhasználót valószínűleg ez a legkevésbé sem érdekli.

Életem első külföldi sajtóútjára a Nokia vitt el 2004 novemberében, amikor még a finn óriás diktált az okostelefonok piacán. Ezen az eseményen mutatkozott be az érintőkijelzős Nokia 7710, amelyben digitális tévé és ekönyvolvasó is volt. Ha 2004 végén megkérdezték volna az emberek, hogy mi az a HTC, a többség valószínűleg a kannabisz pszichoaktív összetevőjét válaszolta volna. Hibásan.

Végül a Nokia 7710 a kukában kötött ki, nem lett folytatása, és a finn cég szép lassan maga alá zuhant. Ezzel egy időben az Apple tökéletesre fejlesztette az érintőkijelzős formátumot, a HTC pedig az Androiddal berobbant a köztudatba. Nem is kicsit robbant, hiszen egyetlen év alatt megtriplázta a negyedéves profitját, és a vállalat jelenleg értékesebb a Nokiánál.

Nézze meg közelebbről az új HTC-t!

Életem első teljesen fölösleges sajtóútja a HTC londoni bemutatója volt. Ezen debütált a Sensation nevű szupertelefon, amelynek a 4,3 hüvelykes és 540x960 pixeles qHD, azaz negyed HD felbontású kijelzője mögött kétmagos 1,2 GHz-es processzor és 768 megabájt memória lapul. A telefonon az Android 2.3 operációs rendszer fut és a legfrissebb Sense 3.0 kezelőfelület.

Kipróbáltuk a hardvert, de nagyon érezhető volt, hogy nem a végleges szoftverek futnak rajta. Bár a teljes méretű Index.hu bekapcsolt Flash reklámokkal is egészen gyorsan megjelent, néha még a menü is akadozni kezdett. Nem volt a készülékeken egyetlen olyan program sem, amely igazán jól bemutatta volna a készülék erejét, pedig az Android Market tele van jobbnál jobb 3D játékokkal, és már kaphatók olyanok is, amelyek kizárólag kétmagos processzoron futtathatók.

Futtattunk néhány teljesítménymérő szoftvert is. A Linpack mérésén a HTC Sensation sokkal jobb eredményt ért el, mint a Samsung Galaxy S-em, a Quadrant mérésén viszont rosszabbul teljesített. De nem is ez számít, hanem a használat élménye, de a fentebb említett okok miatt nem látszott nagy előrelépés a többi Sense 3.0-ás HTC-hez képest. Egy Desire-használó kolléga szerint a Sensation nagyjából annyival tűnt gyorsabbnak, amennyivel az 1,2 GHz több a Desire 1 GHz-énél. Nem volt érezhető, hogy két mag dolgozik a telefonban.

Egy tanulsága azért mégis csak volt a sajtótájékoztatónak. Az egyik az, hogy a finnek még mindig jobbak a dizájnban, mint a tajvaniak. A HTC jelenlegi portfoliója tök unalmas, mindegyik mobil ugyanolyan lapos szürke kavics, csak árnyalatnyi különbségek vannak. Az egyik egy kicsit nagyobb, a másik kicsit kisebb. A HTC-nek vigyáznia kell, nehogy úgy járjon, mint a Motorola. Az amerikai gyártó annyira belefeledkezett a RAZR-klónok gyártásába, hogy közben elhúzott mellette a világ. Kedden például a Nokia is bemutatott két új mobilt, ezek közül X7-nek elég határozott vonásai vannak. Hiába, a finnek értenek a dizájnhoz.

A Nokia kedden bemutatott két új okostelefont, és kiadott egy javítást a Symbian operációs rendszerhez is. Nem volt meglepő az újabb symbianos telefonok érkezése. Stephen Elop, a finn vállalat vezérigazgatója év elején ugyan bejelentette, hogy a csúcskategóriában teljesen átállnak a Windows Phone 7 platformra, de a boltokat addig is meg kell tölteni valamivel.

Az X7 egy multimédiára és játékra kihegyezett modell, 4 hüvelykes érintőkijelzővel, rozsdamentes acél házzal. Előre feltelepítik rá az Asphalt 5 autós játékot és a Galaxy on Fire-t. A kamerája 8 megapixeles és 720p felvételeket készít.

Nokia X7

Az E6 a sikeres  E71/E72 utódja, és a vállalati felhasználóknak készült. Ennek csupán 2,46 hüvelykes és VGA felbontású a kijelzője. Van rajta Mail for Exchange levelező, Microsoft Sharepoint hozzáférés, illetve mobilos Powerpoint, Word és Excel. Az új mobilok pár hónapon belül a boltokba kerülnek.

Nokia E6

A Symbian frissítése (ami Anna kódnéven ismert) gyorsabb böngészést ígér, megváltoztatja az ikonokat, javítja a biztonsági funkciókat és az Ovi Térképek működését.

Pénteken hatályba lépett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének első olyan rendelete, amelyet a szervezet saját hatáskörben alkothatott meg. A frekvenciahasználati díj számítása változik meg április 1-től, és az NMHH szerint az új, sávos díjszabás ösztönzi a mobilszolgáltatók beruházásait és javítja az ország versenyképességét.

Mindhárom magyar mobilszolgáltató évek óta keményen kritizálta a hazai díjszámítási rendszert. Eddig bázisállomásonként kellett frekvencia-használati díjat fizetni, és úgy tudjuk egyetlen 3G állomás éves díja nagyjából 300 ezer forint volt. A Telenor eddig ötmilliárd forintot költött el évente a frekvenciadíjakra.

A korábbi számítással az volt a gond, hogy amikor bekapcsoltak egy bázisállomást, az rögtön elkezdte vinni a pénzt, még azelőtt, hogy bárki használni kezdte volna - mondta Drozdy Győző, a Telenor stratégiai tanácsadója. Még így is a magyar frekvenciadíj lesz a legmagasabb Európában, de ezentúl nem lesz gátja a bővítéseknek - tette hozzá.

A Telenornál a ZTE-vel elkezdett hálózatfejlesztési projekt nyitja meg a lehetőségét annak, hogy kihasználják a rendeletet. Drozdy Győző azt mondta, hogy a modernizációt a rendelettől függetlenül kezdték el, és az új díjszabás hatására nagyobb kapacitással működhet majd az új mobilhálózat.

Nemcsak a Telenor készült a rendeletre, hasonló beruházást jelentett be március elején a Vodafone is. A mobilszolgáltató a hálózatfejlesztés utolsó fázisába lépett, és amellett, hogy teljes EDGE-lefedettséget épít ki, még négyszáz új bázisállomást is telepít, hogy javítsa a lefedettséget. A Vodafone célja, hogy az ország lakosságának 99 százaléka elérje a szélessávú mobilinternetes szolgáltatását.

Ez már nem is femtocella, hanem otthoni mikrocella

Jöhetnek a femtocellák

A frekvenciadíj azt is lehetővé teszi, hogy a mobilszolgáltatók a jelenlegieknél sokkal kisebb területet lefedő bázisállomásokkal, úgynevezett femtocellákkal bővítsék a hálózatukat. Ezekkel a miniatűr bázisállomásokkal 4-5 éve kísérleteznek a gyártók, és fejlett országokban már kaphatók a szolgáltatóknál. Eredetileg beltéri használatra fejlesztették ki, ideális eszköz lehet például egy irodában, ahol a munka alapfeltétele a mobilhívások jó hangminősége és gyors mobilnetes hozzáférés.

Hivatalosan is megérkezett Magyarországra a Nokia E7, a vállalati szférában méltán népszerű Kommunikátorok utódja, és április 11-től kapható a márkaboltokban. A finn gyártó nem siette el az E7 piacra dobását, hiszen a kütyü tavaly szeptemberben jelent meg a nagyközönség előtt. Persze az elmúlt fél év zűrös volt a Nokiánál, hiszen kiderült, hogy az E7-en is futó Symbian helyett ezentúl egy új operációs rendszerre, a Microsoft Windows Phone 7-re koncentrál a cég. Magyarán az E7 lehet az egyik utolsó symbianos készülék, ha nem változik meg a Stephen Elop cégvezér által kitűzött menetrend.

A Nokia bizonyos szempontból lemaradt a riválisai mögött, mert nem tudta elég gyorsan megújítani a Symbian interfészét, és a rendszer nem nyújt olyan felhasználói élményt, mint egy iPhone vagy az Android. Az utóbbi két platform mágnesként vonzotta magához a fejlesztőket és a felhasználókat, és ennek köszönhetően a Symbian piaci részesedése csökkenni kezdett.

Hozta a nyarat

Az E7 ettől függetlenül elég jó telefon, mert a hardver strapabíró és nagyon jó képességei vannak. Nyolc megapixeles és HD filmeket rögzít a kamerája, HDMI kimenettel tévén is lejátszhatunk filmeket vagy prezentációkat, 4 hüvelykes a kijelző, 16 GB-os a belső memóriá, és usb pendrive-ot köthetünk a mobilra, így roppant egyszerűvé válik a fájlok megosztása.

Az E7 menendzsereknek szánt telefon, és előny lehet a Symbian elterjedtsége, ismertsége és széles körű támogatottsága. A Nokia egyébként az üzleti alkalmazások terén évek óta együttműködik a Microsofttal, például a Mail for Exchange segítségével minden email, naptárbejegyzés és névjegy a telefonra kerül, és csatlakozni lehet a vállalati címtárakhoz. A készüléken látható a munkatársak naptár szerinti státusza is, tehát kiderül, hogy érdemes-e a ötvenszer megcsörgetni a kolléga mobilját, vagy jobb emailt küldeni neki.

Természetesen nem minden területen maradt le a Nokia a riválisok mögött, az például egyedülálló, hogy 80 országban lehet ingyen navigálni az E7 segítéségével. Emellett a Nokia elég sok helyi szolgáltatást kínál. A szerdai sajtótájékoztatón az Index és a CEMP csoport volt a főszereplő – a Bookline alkalmazás segítségével néhány gombnyomással lehet vásárolni, a Portfolióval a tőzsdei információk, az Index appjával a világ hírei érhetők el a mobilon. E programok heteken belül megjelennek az Ovi Áruház szoftverboltban. A Random Capital szofverével a mobilról rögtön részvényt is vehetnek a szolgáltatás előfizetői, míg a Budavár Tours programjával Lisztferihegyre menet, a taxiból lefoglalhatják a repjegyet és a szállást.

Néhány kattintás a könyvvásárlás

Ezerrel jön a Windows Phone?

Egy nappal a Nokia bemutatója előtt meglepő jóslattal állt elő az IDC: 2015-ben a Windows Phone lesz a második legnépszerűbb platform a Google Android után, és a Microsoft operációs rendszerének pont akkora lesz a részesedése – 20,9 százalék – mint most a Symbiannak. Elég nagy merészség öt évre előre jósolni, és az is nagyon szúrja a szememet, hogy az IDC szerint kizárólag a Symbian és a Windows Phone részesedése változik meg jelentősen. A HP által felkarolt webOS például eltűnt az egyéb platformok között, és így 4,6 százaléknál kisebb részesedést jósol neki az IDC.

Nehéz elhinni, hogy az Apple, a HP és a RIM ölbe tett kézzel nézi majd a Nokia-Microsoft koprodukciót, és egyelőre az is csak egy szép álomnak tűnik, hogy a korábban Symbiant használó emberek mind átállnak majd Windows Phone 7-re.

A Microsoft mobilos operációs rendszere, a Windows Phone 7 négy év alatt a mostani 5,5 százalékról 21 százalékra növeli majd piaci részesedését, jósolják az IDC piackutató cég szakértői. Elemzésük szerint az okostelefonok piacán az Android erősödő dominanciája várható, a Blackberry és az iPhone enyhe visszaesése, a Symbian halála, és a Windows szárnyalása.

A Windows felemelkedésére a jelenlegi erős növekedése és a Nokiával kötött milliárdos megállapodás ad okot, de az elemzők szerint a Microsoftnak ennek ellenére sem sikerül majd a megszűnő Symbian teljes piaci részesedését átvenni, mert annak bő negyedét az Android szívja majd fel. A Blackberry és az iOS hanyatlása mögött az áll, hogy a két operációs rendszer zárt, csak az RIM, illetve az Apple néhány készülékén fut, így a teljes okostelefon-piac bővülési ütemével nem tudják tartani a lépést. A teljes piac növekedését évi 20 százalékra teszik az elemzők.

Ha bejön az IDC számítása, négy év múlva már majdnem minden második okostelefonon Android fut majd. Persze erre nem garancia még az sem, hogy a cég általában megbízhatónak számít, hiszen a tavaly ilyenkori hasonló elemzésükben 2014-re jósolták az Android 25 százalékos piaci részesedését, ami a valóságban 2011 elején jött el, és várhatóan idén év végére 39 százalékra nő.

Múlt héten új közösségi hálózat indult Color néven, és a média rögtön felkapta a sztorit. Ha egy cég 41 millió dolláros kezdő tőkével dobja piacra a termékét, akkor abban lehet valami.

Alig néhány órával a Color megjelenése után kiderült, hogy az új közösségi hálózat hitelesítési rendszere pillanatok alatt feltörhető. Ehhez nem is kell szoftverkódot módosítani, vagy bármilyen elektronikus bűncselekményt elkövetni. A felhasználónak csupán le kell töltenie egy kis programot, amivel meghamisítja a tartózkodási helyét.

Chris Wysopal, az informatikai biztonsággal foglalkozó Veracode műszaki igazgatója azt mondja, hogy iPaden sikerült módosítania a tartózkodási helyét, és így az adott helyen megnézhette, kik készítettek fotókat. Ezzel a módszerrel sikerült megtalálnia Bill Nguyent, a Color alapítóját is, és végignézhette a róla és a családjáról készült fotókat. Ezzel a módszerrel be lehet sétálni a celebek által is látogatott zárt körű klubokba is.

Nem ígértek semmit

A Color azzal védte meg magát, hogy ők rögtön az elején közölték, minden fénykép nyilvános. Az alkalmazás e trükk nélkül is használható arra, hogy végignézzük az emberek ismeretségi hálózatát. Sőt, a Color fejlesztői is gondolkoztak a távolba kukkolás bevezetésén, hogy a felhasználók egy másik helyre, vagy mások fotógyűjteményébe is átugorhassanak. Persze ezt úgy képzelték el, hogy csak a célszemély engedélyével lehessen megtekinteni az albumokat.

Wysopal szerint az általa kitalált trükk könnyen kivédhető, ha a Color kiszűri a váratlan helyváltozásokat. Nagyon úgy tűnik, hogy máris figyelembe vették a tanácsát, mert amikor kedd reggel áthelyeztem magam az Index.hu irodájából New York közepére, nem sikerült fotót feltöltenem. Helyes koordinátával viszont azonnal megjelent a fotóm.

Örök barátok?

Hétvégi tesztünkön más kellemetlen hibát is észrevettünk a Color rendszerében. Hancu kollégámmal a szerkesztőségben készítettünk néhány fényképet, amelyeket a Color összefűzött, észlelve, hogy nagyjából egy helyen vagyunk. Később készítettünk pár olyan képet is, amelyeken sem egy időben, sem egy helyen nem voltunk.

Ezek a fényképek is automatikusan megjelentek a mobilunkon. A Color már 7-8 közös fotó alapján úgy gondolta, hogy mi barátok vagyunk, tehát egészen biztosan látni akarjuk, mi történik a másikkal, amikor nem vagyunk egy helyen. Hancu így megtudta, hogy hazafelé menet a Móricz Zsigmond körtérnek csúfolt építési területen haladtam át, én pedig azt láttam, hogy Hancu a munka fáradalmát egy korsó sör mellett piheni ki.

A Color nem lesz túl szórakoztató, ha egy koncert után több száz vagy ezer idegen ember fotói áramlanak majd a mobilunkra, és a végén fél Budapest az ismerőseink közé kerül. Emiatt egészen biztos, hogy a családomról, a barátaimról és a legszemélyesebb élményeimről nem a Colorral osztom meg a fotókat. Ugyanakkor a szélesebb közösség érdeklődését felkeltő képek - például amelyek a Móricz Zsigmond körtér rettenetes állapotáról készültek - a lehető legjobb helyen vannak a Color nyilvános adatbázisában.

A legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, az AT&T egy hete jelentette be, hogy 39 milliárd dollárért (7400 milliárd forint) felvásárolná a T-Mobile amerikai leányvállalatát, így messze a legnagyobb szolgáltatóvá válna Amerikában. A sajtótól az AT&T&T becenevet kapott óriáscégnek, ha a versenyhivatal engedélyezi az összeolvadást, 130 millió előfizetője lesz, míg a maradék két nagy piaci szereplő, a Verizon és a Sprint alaposan lemarad a versenyben, 95, illetve 50 millió ügyféllel.

Az üzlet ellen most a Sprint tiltakozik hivatalos közleményben, azt állítva, hogy az összeolvadás, és a piac háromfősre szűkülése súlyosan sértené a felhasználók, illetve a mobilos cégeket kiszolgáló beszállító vállalatok érdekeit, és a megerősödő AT&T túl nagy befolyással bírna a piacon, ami korlátozná a versenyt. A cég szerint az AT&T 25 éve azon dolgozik, hogy elhozza az új Ma Bell-monopóliumot - ez a cég volt több mint száz éven keresztül Amerikában a legnagyobb (sokáig az egyetlen) telefonszolgáltató, 1984-ben a szövetségi bíróság monopóliumellenes döntése értelmében feldarabolták.

Bár hivatalosan még be sem jelentették a készüléket, az elmúlt négy év tapasztalatai alapján mindenki azt várta, hogy a következő generációs iPhone első bemutatása tavasszal, a piacra dobás pedig nyáron esedékes, ahogyan az eddigi négy verziónál is. Úgy tűnik azonban, az Apple változtat a bevált stratégián, és az ötödik iPhone késik.

A jólértesültségéről híres Techcrunch techblog szellőztette meg belsős információforrásokra hivatkozva, hogy az iOS operációs rendszer, és az ötödik generációs iPhone premierje egyaránt 2011 őszére csúszik. Hogy ez stratégiaváltást jelen-e a cég részéről, vagy egyszerűen nem készül el a szokásos nyári időpontra a telefon és a szoftver, nem tudni.

A késés jól jöhet a konkurenseknek, akik ezzel több hónapos előnyt kapnak a saját készülékeik bevezetésére. Elemzők szerint a HP, és a Blackberryt gyártó RIM járhat legjobban az Apple csúszásával, előbbi a Palm felvásárlásával megszerzett WebOS platform új verziója, utóbbi a Blackberry-alapú táblagép, a Playbook bevezetése miatt.

A kiszivárgott hírek szerint az iPhone 5 a négyesénél jóval erősebb, kétmagos processzort, és újratervezett grafikus rendszert kap, elképzelhető, hogy nagyobb lesz a kijelzője (3,5 inch helyett 4), szoftveres oldalon pedig a telefonnal való fizetés lehetősége lesz az egyik nagy újdonság, a másik pedig az, hogy többé nem lesz kötelező a számítógépre telepített iTunes, és az azzal való szinkronizálás.

A Color csak az egy helyen tartózkodó felhasználókat köti össze, szemben a korábbi hasonló képmegosztókkal, amelyeknél baráti listákat kell létrehozni, és csak az ismerősök látják egymás képeit.

Az iPhone-ra és Androidra kiadott közösségépítő programban egyáltalán nincsenek baráti listák, nem lehet senkit követni. Minden megosztott fénykép azonnal nyilvánossá válik, és egy algoritmus számolja ki, hogy kik az ismerősök. Akik elég sokat lógnak együtt ugyanabban a kocsmában, szaunában vagy pártszékházban, valószínűleg találkoztak már egymással.

Sajnos pont ez az új alapelv bukott meg az első napon. Hiába lehet a Colorral sok idegen felhasználót megismerni, az emberek magányosnak érzik magukat a meglévő barátaik nélkül, ha pont nekik nem küldhetnek fotókat.

Bár a felhasználói igényeket nem találták el pontosan, a hírverést nagyon profin kivitelezték. Az alkalmazás Magyarországon máris megszerezte az első helyet az App Store közösségi szoftverei között, és kilencedik az összes ingyenes szoftver listáján. Már ez is sokat segíthet a Coloron: hamar megtelik képekkel, ha sokan elkezdik használni.

Az is lehet, hogy elcsendesülnek a felhasználók, és ráéreznek a Color új lehetőségeire. Könnyen híressé válhat, aki a város szinte minden sarkán jó fotókat készít és értelmes gondolatokat oszt meg. Egy meccsen is érdekes lehet megnézni a gólt mások szemszögéből.

A Color fejlesztői azzal próbálnak javítani a helyzeten, hogy dinamikusan méretezik a felhasználó környezetének tekintett területet. A szoftver a semmi közepén nagyobb távolságban keres más felhasználókat, mint a sűrűn lakott városokban, ahol nagyobb eséllyel kerül a közelünkbe még egy júzer. A Color most 45 méteres körzetet vizsgál, de az új rendszerben fél kilométerre is nőhet a távolság, amikor egy kis faluban járunk.

Februárban körülbelül húszezerrel nőtt az aktív mobilnetezők száma, és a T-Mobile ügyfeleinek száma átlépte a félmilliót. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság gyorsjelentései közül a mobilinternetesben vannak a legizgalmasabb adatok, mert ez a piac elég dinamikusan növekszik, és teljesen más erőviszonyok alakultak ki, mint a mobilos hanghívások piacán.

Ha azt feltételezzük, hogy a mobilinternet-szolgáltatásban csalódó ügyfelek egy idő után a fiók mélyén temetik el a SIM-kártyájukat, akkor a Vodafone van a legjobb helyzetben. Ennél a szolgáltatónál 283 ezer aktív ügyfélre csupán 57 ezer passzív ügyfél jut - az utóbbiak közt azok vannak, akik nem forgalmaztak adatot a kártyájukon az elmúlt 3 hónapban. Ugyanennyi passzív előfizetés volt a szolgáltatónál 2009 augusztusában, amikor még csak 141 ezer aktív ügyfele volt, vagyis jelentősen javítani tudott az arányon.

Sokkal rosszabbul áll a Telenor, ahol szinte minden harmadik mobilinternet előfizetés passzív. 2011 februárjában 243 ezer aktív előfizetőre 112 ezer passzív kártya jutott. Mivel a legtöbb mobilnetes díjcsomagot előre kell fizetni, a Telenor így is megkapja a pénzét, de nem lenne meglepő, ha itt komolyabb lemorzsolódás lenne.

Nem szerencsés, hogy a Telenornál most van folyamatban a mobilnetes hálózat teljes cseréje. Bár a ZTE modern eszközeivel gyorsabb lesz a letöltés és javulhat a felhasználói élmény, a hálózatépítő szakiknak nagyon oda kell figyelniük, hogy ne legyenek komolyabb leállások. Akadozó mobilnettel - amire volt is példa mostanában - ügyfeleket veszíthetnek el.

Nem panaszkodhat viszont a T-Mobile, hiszen ő a piacvezető, de nála nem olyan jó az aktív és a passzív ügyfelek aránya, mint a Vodafone-nál, mert 509 ezer aktív kártyára 144 ezer passzív jut. Az viszont komoly teljesítmény, hogy februárban a T-Mobile 12 ezerrel növelte az aktív ügyfeleinek számát, miközben a Vodafone és a Telenor csak 3-3 ezret növekedett.

A Motorola Mobility felvett több programozót, hogy rakjanak össze neki egy weben működő operációs rendszert - mondta egy neve elhallgatását kérő informátor az InformationWeek teches portálnak. A pletyka forrása szerint az amerikai mobilgyártó az Android alternatíváját akarja elkészíteni. A projekt létét a Motorola sem cáfolta, viszont azt mondja, elkötelezett az Android mellett.

A Motorola az elmúlt kilenc hónapban az Apple-től és az Adobe-tól is sok szakértőt felvett, akik alkalmasak lennének egy új operációs rendszer létrehozására. Egyik mobilgyártónak sem előnyös, ha egyetlen platformtól függ, az viszont nem valószínű, hogy a Motorola visszatérne a régi kerékvágásba, amikor egyszerre tucatnyi különböző operációs rendszert kellett folyamatosan fejlesztenie.

Elképzelhető, hogy az Android körüli bizonytalanság vette rá a Motorolát a lépésre, hiszen az Oracle és a Microsoft is perekkel kóstolgatja a Google platformját használó gyártókat. A web sok szempontból jó irány, hiszen rengeteg programozó ért hozzá, és sokféle eszközzel fejleszthető.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Motorolának van egy Atrix nevű telefonja, amely dokkolóba helyezve úgy működik, mint egy számítógép. A telefonként használt készüléken Android fut, míg a dokkolóban egy Linux indul el. Az utóbbi elég kezdetleges rendszer, csak egy Firefox fut rajta. Logikus lenne az Atrix tudását a weben bővíteni, hiszen az online szolgáltatások Androidról és a Linuxról egyaránt elérhetők.

Az okostelefonokon működő Color fejlesztői csapatát Bill Nguyen építette fel. A Szilícium-völgy legendás szakértője már tucatnyi kis céget felpörgetett, legutóbbi nagy dobása Lala.com eladása volt, amiért az Apple nagyjából 80 millió dollárt fizetett.

A Color weboldalán rögtön látszik, hogy itt már nem a Facebook és Linkedin oldszkúl üzleti modelljéről van szó. Nincs ott semmilyen portál, csak két link az iTunes App Store és az Android Market szoftverboltokra. Bár egészen biztos, hogy lesz ott valamilyen portál is, az üzenet egyértelmű: ez a pc utáni világ közösségi hálózata.

A color.com nyitólapja

Képben mondom el

A Color másban is szakít elődeivel, ugyanis fényképek és videók megosztásával lehet rajta közösséget építeni. Ez önmagában még nem nagy szám, mert láttunk már néhány közösségi képmegosztó programot. Az iPhone-osok jelenleg az Instagrammal, az androidosok a PicPlz-zel osztják meg a képeiket. A Color azonban teljesen más elven működik.

Minden fotó és videó egy online tárhelyen landol, és szinte azonnal láthatóvá válnak az összes olyan felhasználó előtt, akik a közelben tartózkodnak. Nem kell felhasználói azonosítással bajlódni, számítógépre szinkronizálni, baráti listákat kezelni. Nincs jogosultság-kezelés, minden azonnal publikus. Persze a Color azt ígéri, szűri majd a sértő tartalmakat, nehogy ez legyen az új Chatroulette, ahol főleg maszturbáló perverzek ültek a webkamera elé.

Nagyon sok lehetőség van a Color technológiájában, például egy élő koncerten vagy sporteseményen különböző szemszögekből is megnézhetjük az eseményeket. Ha egy focimeccsen elég sokan használják a Colort, akkor a gólok azonnal láthatók a pálya minden sarkából. Feltéve persze, hogy a nézők elég szemfülesek, és minden komolyabb akciót felvesznek a mobiljukkal.

A videókat és fényképeket a keletkezésük időpontja szerint rendszerezi a Color, és a felhasználók visszatekerhetnek az időben. Így tíz-tizenöt év múlva, amikor az Etele téren már egy élettel teli városközpont áll majd, végignézhetjük, hány évig kellett ott kerülgetni a ledózerolt épületeket és munkagödröket.

Get a life

Bill Nguyen úgy véli, a Color leszakítja az embereket a mobiljukról, és visszahelyezi őket a való világba. Hogy ezt megértsük, érdemes végigszaladni azon, miként használjuk a Facebookot és a Twittert. Fogjuk a mobilunkat, és készítünk vele egy fotót, majd írunk hozzá egy sommás véleményt, és feltöltjük az egészet a Facebookra. Ezt néhány ismerősünk percekkel vagy órákkal később észreveszi, reagál rá, mi pedig újabb percek vagy órák elteltével megnézzük, hogy milyen reakciók születtek. Ez a folyamat arra késztet minket, hogy folyamatosan a mobilunkkal bíbelődjünk, ne csak akkor és ott, ahol éppen valami érdekes, megosztani kívánt gondolatunk támad.

Ezzel szemben a Color valós időben és valós helyen osztja meg az élményeket. Amíg a Facebookon virtuális barátok is vannak, akikkel lehet, hogy többhavonta csak egyszer találkozunk, a Coloron azok az emberek jelennek, meg, akik az adott pillanatban is ott tartózkodnak, ahol mi. A Color egyik lehetséges üzleti modellje, hogy pénzt kér azoktól a boltoktól és éttermektől, amelyek be akarják illeszteni fotóikat a felhasználói képek közé. Az alkalmazás az okostelefonok beépített szenzoraival akár azt is érzékelni tudja, hogy hosszabb ideje egy étteremben ülünk, és a fotók közé behelyezi egy somlói és egy gőzölgő kávé képét, hátha megjön a kedvünk a rendeléshez. Persze ez a modell is csak akkor működőképes, ha mégsem a való világgal és a környezetünkben lévő emberekkel foglalkozunk, hanem a Color miatt is állandóan a mobilunkat nyomkodjuk.

Kedden bemutatkozott az új Samsung Galaxy Tab 10.1 táblagép, amit a gyártó eléggé áttervezett, hogy méretben és súlyban is fel tudja venni a versenyt az Apple tabletjével. Az új Tabnak nagyobb és jobb felbontású a kijelzője, mint az iPad 2-nek, ugyanúgy kétmagos 1 GHz-es processzora van, de csupán 595 grammot nyom. Az Apple iPad 2 wifis változata ezzel szemben 601 grammos. A Tab körülbelül 8,38 milliméter vékony, az iPad 2 viszont 8,63 milliméteres. Apró különbség, de éppen elég ahhoz, hogy a Samsung legyen a rekorder, ne az Apple.

Ennél is fontosabb a Galaxy Tab 10.1 ára, a 16 GB-os wifis verzió ugyanis pont annyiba kerül, mint az iPad 2 wifis és 16 GB-os verziója: 499 dollárba. A Samsung ráadásul még egy versenyzőt indított az iPad 2 ellen, egy 8,9 hüvelykes kijelzőjű Tabot, amelyben ugyanaz az 1 GHz-es processzor lesz, mint a 10.1 hüvelykes modellben.

A Samsung kamerája jobb, mint az iPadé, és a Flash is fut rajta. Már csak azt a hátrányt kell ledolgozni, hogy az iPadra több mint 60 ezer programot lehet letölteni, míg az androidos táblagépekre optimalizált szoftverek száma egyelőre a százas nagyságrendben mozog. Sajnos az új verzió kipróbálására még várni kell, az USA-ban júniusban dobják piacra.