Hónapokat kell várni a Windows Phone 7-et futtató mobilok megjelenésére, de már elég sokat tudunk a Microsoft új rendszeréről. A holland Tweakers.net hozzájutott egy dokumentumhoz, amelyből újabb részletek derültek ki.

A Microsoft oprendszerét Snapdragon processzorok futtatják, és a gyártóknak muszáj lesz kameraindító és hangerőállító gombokat szerelni a mobiljaikra. Az érintőkijelzőt több ujjal, összetett mozdulatokkal lehet majd irányítani. A csúcskategóriás készülékek felbontása 800x480 pixel lesz, a kisebb teljesítményűek maradhatnak 480x320 pixelen.

Az is kiderült, hogy a Windows Phone 7 használatához szükség lesz Windows Live azonosítóra, vagyis a Microsoft ugyanúgy a saját szolgáltatásai felé tereli a júzereket, mint ahogy az Apple az iPhone OS-be épített iTunes-szal, vagy a Google az androidos mobilokba integrált Gmaillel.

Mivel a Windows Phone 7 már 32 bites operációs rendszer, csak 4 gigabájt RAM-ot tud kezelni - 2 gigabájtot kap a rendszer, 2 gigabájtot a felhasználói alkalmazások. A rendszerben pontosan ugyanaz a Direct3D 11 lesz, ami a számítógépeken is fut.

Két fájlrendszer támogatott, az IMGFS nevű tárolja az operációs rendszer fájljait, míg a TexFAT tárolja a felhasználó adatait. Ez utóbbi partíción 4 GB-nál nagyobb fájlok is lehetnek, tehát nem okoz gondot egy teljes, dvd-minőségű mozifilm tárolása.

Háromnapos fejlesztői találkozót tart Budapesten a Nokia április 27-29. között. Az érdeklődők megismerhetik az Ovi Áruház belső működését, a Qt fejlesztői eszközök funkcióit, és erről nemcsak a nokiások mondják el a véleményüket, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem és a Szegedi Egyetem oktatói is.

Azok a fejlesztők, akik előre regisztrálják magukat, megmutathatják készülő alkalmazásukat a Nokia képviselőinek, és tanácsokat is kérhetnek tőlük.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) beperelte a T-Mobile mobilszolgáltatót tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása miatt.

Közérdekű keresetükben a bíróságtól azt kérték, állapítsa meg, hogy a T-Mobile  tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaz.

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó két társadalmi szervezet szerint azért tisztességtelen a szolgáltató eljárása, mert a fogyasztó hátrányára állapítja meg a feltételeket, mivel egy öt-tíz másodperces hívásért is 30 másodpercet fizettet ki az ügyféllel, vagyis többet, mint amennyit használ.

A fogyasztóvédők diszkriminatívnak is tartják a szolgáltató eljárását, mert míg az üzleti ügyfelek esetében mód van a másodperc alapú számlázásra, addig az egyéni fogyasztóknál ez nem lehetséges.

A közleményben szerepel, hogy a KÖFE korábban levélben fordult a szolgáltatóhoz, hogy módosítsa általános szerződési feltételeit, de a cégtől nem érkezett válasz.

Eredetileg úgy volt, hogy 2009 második felében megjelenik a Flash 10.1 mobilos verziója. Ez a verzió azért nagyon fontos, mert a számítógépes böngészőre tervezett Flash tartalmak nagy részét meg tudja jeleníteni a mobilok kis méretű kijelzőjén.

Az Adobe korábban csak az Androidra és a Palm WebOS rendszerre akarta elkészíteni a lejátszót, és meg is jelent a fejlesztőknek szánt béta verzió. A szoftverfejlesztő azonban úgy döntött, hogy a RIM Blackberry, a Symbian és a Microsoft Windows Phone 7 rendszerekre is elkészíti a Flasht.

Shantanu Narayen, az Adobe vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy az Apple nem műszaki, hanem pusztán üzleti okból nem támogatja a Flasht. Mint az köztudott, az iPhone és az iPad nem tudja lejátszani ezeket a tartalmakat. Narayen állításának viszont ellentmond, hogy ők maguk is képtelen voltak leszállítani egy tökéletesen működő mobilos Flash-lejátszót.

A HTC új csúcskategóriás mobilja, a Desire ugyan lejátssza a Flasht, de azt tapasztaltuk, hogy sok tartalom hibásan jelenik meg, és néhány Flash-alapú webes videolejátszó egyáltalán nem működik a mobilon.

Én vagyok az a hülye, aki megveszi a telefont a felhasználói élményért, a forradalmi kezelőfelületért, meg az előremutató technikai megoldásokért. Ja és persze a telekommunikációs innovációért, vagy miért. Persze előtte fórumozok bőszen, és megnézek pár órányi Youtube-videót, amikben kicsomagolják, és bekapcsolják. Elolvasom az első teszteket, és kétszer visszamegyek a boltba, hogy kipróbáljam. Aztán mindig elcseszem.

A HTC Heróval úgy a második hét végén kezdődtek a bajok, amikor először lefagyott, aztán a földhöz vágásig, hajtépésig, vécébe bezárkózva szentségelésig lelassult. Egy idő után már naponta többször merevedett meg a pillanat, hogy amúgy mátrixosan körbejárjon a kamera: kezemben a telefon, arcomon elkeseredettség, száj dühösen ordításra nyílik, de már nincs erőm kiborulni sem. Lefagytam.

Mert hiába ígértek a reklámok Twitter- és Facebook-integrációt, Gmaillel frissülő címjegyzéket és naptárat, hiába ismételgették a HTC piárosai, hogy a kezembe tartom a világot, az én kezemben csak egy lassú, akadozó, a szoftverek alatt csendben szenvedő hardver volt. És mielőtt még jönnének a jól belőtt sérójú Apple-hívek, hogy ezért nem kell androidos telefont venni, bezzeg az iPhone, inkább gyorsan közlöm, hogy az első generációs iPhone éppen ugyanígy nyöszörgött a kezemben.

Merthogy én beveszem, hogy a legújabb fejlesztések, meg az innováció nem jelent kompromisszumokat. Pedig frászt nem. Az iPhone a 3G megjelenéséig lassú volt a mindennapi használathoz, sőt a 3GS piacra kerülésével kaptuk csak meg azt az élményt, amit a tévéreklámok ígérnek. Ahol persze minden gombnyomás talál, mindenki mosolyog és soha nem akad meg a görgetőrutin.

A HTC Hero az 1.6-os Androiddal és a Sense kezelőfelülettel ugyanazt kínálja mint az első iPhone: forradalmi felhasználó élményt, de inkább csak elvben. És nem a mindennapokban.

Tökéletesítve

Itt van viszont most a HTC Legend, ami leginkább egy Hero 2, csak a HTC-nél mostanában egyre kevésbé rajonganak a számokért. Ráadásul a Legend nem is olyan nagy előrelépés hardveresen a Heróhoz képest, ez nem egy Desire, nincs benne egy gigahertzes csúcsprocesszor. A Qualcomm 528 megahertzes chipje helyett csak egy 600 megahertzeset tettek bele, és kapott még 96 megabátjnyi rendszermemóriát. És ezzel tulajdonképpen le is tudták a fejlesztést a mérnökök.

Nem nagy előrelépés, még akkor sem, ha vadonatúj amoled-kijelző ragyog bele a képünkbe, és a Hero hajlított, teflonnal bevont műanyag háza helyett most már egyetlen darab alumíniumból vágták ki a Legendet, és az 5 megapixeles kamera mellé most már vaku is jár. A Legend csak a Hero-tulajdonosok kívánságlistáját teljesíti, meg persze a vérnyomásukat emeli meg kicsit: „Baszod, ilyet másfél éve nem tudtatok volna?”

A Legend ugyanis nemcsak sokkal szebb, hanem sokkal jobban is használható, mint a Hero. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az Android már nem 288 megabájtot nőhet csak be, de az operációs rendszer is sokat fejlődött (a Legenden már a 2.1-es verzió fut), nem is beszélve a HTC saját fejlesztésű Sense felületéről, ami egyetlen ujjal, több desktopon végigpörgethető, minden információt egyenesen a retinánkra éget, és garantált a váu-élmény. Csak eddig inkább lefagyott, mint nem.

Most viszont pofára esés, sőt remegő lábak nélkül fut a Sense, az asztalon tudunk szörfözni a Facebook-bejegyzések, az emailek és az sms-ek között, megnézhetjük a híreket, az időjárást és a naptárat, hogy mégis hol kéne lennünk, ha nem folyton a telefonunk nyomkodnánk. És ezek még csak a widgetek.

A Sense és az Android fejlesztésével ráadásul megoldódott az idegesítő programhibák többsége: a Gmail kontaktlistája ezentúl nem szemeteli tele a névjegyzékünk egy darab emailből álló nevekkel, sőt a telefonon is össze tudunk vonni névjegykártyákat. A Legend most már kezeli a Facebook telefonkönyvét, úgyhogy az általános iskolai osztálytársainkat is felhívhatjuk, akiket utoljára akkor láttunk, amikor mobilt még csak a pasztellrózsaszín öltönyt viselő termékmenedzserek használtak.

Sőt a Legend már arra a bravúrra is képes, hogy kiírja, hogy pontosan mikor volt nem fogadott hívásunk, hiszen a Hero eddig csak a napot adta meg. Today, hát köszönöm szépen. És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy a HTC fejlesztői végre rájöttek, hogy nemcsak név, de mondjuk cégnév, vagy foglalkozás alapján is szoktunk keresni a névjegyzékben. Az Android mindenhol kereső keresője, sőt a HTC saját fejlesztésű névjegyzékprogramja is tudja már ezt, így akár párhuzamosan, két külön programmal is rákereshetünk az állatorvosra, vagy hogy mégis hogy hívják azt a nagy mellű, barna hajú csajt annál a most meg nem nevezett pr-ügynökségnél.

A HTC ráadásul eddig is híres volt az apró ötleteiről, a Legendbe pedig minden eddiginél több geget pakoltak, és most nem a virtuális szélben lengedező animált pázsitra gondolok. Hanem hogy például finom rezgés jelzi, amikor a vonal másik végén végre felveszik a telefont, így nem kell hallgatnunk ahogy búg az átjátszóállomás, vagy hogy elnémul a telefon, ha megfordítjuk, sőt már attól elhalkul, ha felemeljük. Udvarias, és nem akar a pofánkba üvölteni. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Legend jobban illik a Mac Book Próhoz mint egy iPhone, meg hogy amúgy is szép és jól összerakott darab, akkor a HTC új telefonjával már csak két apró baj van: Hogy nem Herónak hívják, és nem tavaly tavasszal dobták piacra, amikor éppen telefont cseréltem.

Pénteken kiadott egy közleményt a Pannon a weboldalán, amiből kiderül, hogy május 18-tól az internetszolgáltatások roamingdíja 0,1 megabájtonként 59 forintra csökken. Mindegyik megkezdett 0,1 MB-os adategységet kiszámlázzák.

Ez jelentős csökkentés, most ugyanis 250 forintot kell fizetni 100 kilobájt adatforgalomért.

Nagyon a háttérbe húzódva készül a Nokia és az Intel a közös új operációs rendszerük, a MeeGo debütálására. Ez egy Linux, ami az N900 okostelefonon futó Maemo és az Atom processzoros netbookokra szánt Moblin összegyúrásával jön létre. A MeeGo az Androidhoz - és egyre inkább az iPhone OS-hez is - hasonlóan több platformos rendszer, amely telefonokon, táblagépeken és számítógépeken is fut.

Az Intel a pekingi fejlesztői fórumán mutatott be egy videót a MeeGo képességeiről. Ebből kiderül, hogy a MeeGo interfésze nagyon hasonlít a Moblinéra, a felső menüsorban lehet elérni a névjegyeket, a közösségi szolgáltatásokat és a szoftvereket. Megkérdeztem a Nokiát, hogy lehet-e tesztelni a rendszert, de azt mondták, hogy az Intel által bemutatott verzió egyelőre nem elérhető kipróbálásra.

Az adózott eredmény 21 millió euró lett a márciussal zárult három hónapban. A Reuters által megkérdezett elemzők 128 millió euró veszteségre számítottak. A tavalyi első negyedévet 293 millió euró veszteséggel zárta a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártója, amely a svéd Ericsson és a japán Sony Corp tulajdona.

A cég 10,5 millió készüléket adott el az idei első negyedévben átlagosan 134 eurós áron. Tavaly ugyanekkor 14,5 millió készüléket értékesített 120 eurós átlagáron. A cég bevétele 1,4 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 1,74 milliárd euróról. A szakértők nagyobb, 1,63 milliárd eurós bevételre számítottak.

A Sony Ericsson az előző hét negyedévet veszteséggel zárta. A cég komoly költségcsökkentési intézkedéseket vezetett be az elmúlt negyedévekben. A szerkezetátalakítási költség ugyanakkor meglepően alacsony, 3 millió euró volt a márciussal zárult negyedévben, a szakértők által várt 51 millió euróval szemben.

A lap pénteki számában azt írta, hogy a 2005-ben elindított, és akkor technológiai innovációnak számító szolgáltatást május 18-án vezetik ki a szolgáltató rendszeréből. A döntés okát firtató kérdésükre a vállalat annyit közölt, hogy a MobilTV igénybevételéből származó bevétel hosszabb ideje nem érte el a fenntartásának költségeit, ezért döntöttek a leállításról.

A lap saját információira hivatkozva közli, hogy az utóbbi időben már csak százas nagyságrendű volt a MobilTV-felhasználók száma, és a szolgáltatást kipróbáló új felhasználók közül alig akadt visszatérő felhasználó. A döntés szerintük mégis érdekes, mert szembemegy a távközlésben nemzetközileg jelenleg elfogadott három képernyős modellel, amely szerint a tartalomszolgáltatók a tévén, a mobilon és a számítógépen juttatják el a felhasználókhoz a különböző médiatartalmakat.

A Pannonnál azonban az az elfogadott vélemény, hogy a tévécsatornákat a hazai piacon nem igénylik a mobilképernyőn keresztül, arra sokkal inkább otthoni, családi tevékenységként tekintenek.

A dokumentum szerint a világ második legnépesebb országában csak 366 millió embernek, vagyis a lakosság 31 százalékának adatik meg, hogy illemhelyet használjon. A nyilvántartott mobiltelefonok száma viszont jóval magasabb, 545 millió, ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy sok indiainak két, három vagy akár több készüléke van.

Indiában robbanásszerűen ugrott meg a mobiltelefon-használat: 2000 januárjában 100 indiaira még mindössze 0,35 százalék készülék jutott, most pedig 45. „Keserű irónia, India olyan tehetős, hogy lakossága felének van mobiltelefonja, de sokakat még az a legalapvetőbb dolog és méltóság sem illet meg, hogy vécét használhasson” – hangsúlyozta Zafar Adeel, az ENSZ Egyetem illetékese.

Világszerte 1,1 milliárd ember végzi szükségét a szabadban az ENSZ adatai szerint. A világszervezet millenniumi fejlesztési céljai között a tagállamok 2000-ben azt is elhatározták, hogy 15 éven belül felére csökkentik azoknak az embereknek a számát, akik nem jutnak hozzá az elemi higiéniai létesítményekhez. „Úgy tűnik, hogy Indiában inkább az egymilliárd mobiltelefont érjük el, mintsem a célunkat” – olvasható a jelentésben, amely szerint egy vécé mintegy 300 dollárba (körülbelül 58 ezer forintba) kerülne. Világszerte 358 milliárd dollárt kellene költeni ahhoz, hogy a millenniumi cél teljesüljön.

Egy amerikai fogyasztóvédelmi szervezet szerint az új Microsoft Kin mobilok reklámja szexüzenetek küldésére buzdít. Angol nyelvterületen ezt sextingnek nevezik, ami a sex és a texting (üzenetküldés) szavak összevonásával jött létre. Tinik körében elterjedt, hogy erotikus képeket küldenek magukról. Aztán persze jön a pofára esés, amikor kiderül, hogy nemcsak a címzett fiú látta a képet, hanem az összes haverja is, vagy éppen mindenki, mert a kép felkerült valami nyilvános tárhelyre. Valószínűleg az nem tetszik a fogyasztóvédőknek, hogy az egyik jelenetben egy srác a pólója alá villant, és elküldi a fotót a barátnőjének.

Az Intel elkészítette a mobiltelefonokon használt Android operációs rendszer Atom processzorra optimalizált változatát. Legfőbb célja az, hogy a készülő Atom-alapú telefonok is futtatni tudják az egyre népszerűbb Androidot. A mobilok piacán ugyanis a rivális gyártók sokkal erősebbek, az okostelefonok többsége valamilyen ARM processzort használ.

Bár a Google eredetileg úgy írta meg az Androidot, hogy RISC-processzorokon legyen futtatható (ilyeneket gyárt az ARM is), a nyílt forráskódú rendszert az Intel szabadon átírhatta, hogy az általa gyártott x86-os processzorokon is fusson. Az Intel egyelőre nem árulta el, hogy mely gyártók adnak ki először androidos és atomos kütyüket, de a legfrissebb pletykák szerint a Google nagyon közel áll ahhoz, hogy bemutassa saját érintőkijelzős táblagépét, amely az Apple iPad riválisa lehet.

Egyébként nem az Intel volt az első cég, amely x86-os Androidot készített, hanem az Acer. A tajvani gyártó tavaly piacra dobott egy netbookot, amelyre a Windows XP mellé Androidot is telepített. Noha az Android nem olyan összetett rendszer, mint az XP, de böngészni jól lehet vele. Gyorsabban bútol, mint az XP, vagyis a felhasználó előtt hamarabb megjelenik a Facebook vagy a Twitter.

Nem hivatalos forrásból is beszerezhető az Android x86-os változata. Hekkerek a szabadidejükben dolgoznak azon, hogy a rendszer bármilyen netbookon futtatható legyen. Egy Asus S101 netbookon kipróbáltuk, gyorsan elindult, működött a wifi, kezelte a tapipadot, és az Index.hu szinte tökéletesen betöltődött.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy az Android x86 még csak a kínai hekkerek érdeklődését keltette fel. Alapból van hozzá kínai karakterkészlet, de magyar nincs. Aki hozzászokott a magyar qwertz kiosztáshoz, annak szenvedés a rendszer használata. Néhány ékezetes karakter előcsalogatható, pontosan úgy, mint az androidos mobilokon. Ehhez a virtuális billentyűzetet kell használni, például az A betűt hosszan lenyomva előugrik az Á betű is.

Visszatérve az Intelhez: nem az Android az egyetlen rendszer, amit a gyártó a netbookokra akar rakni. A csipgyártó a Nokiával közösen jelentette be februárban, hogy a mobilos Maemo és Moblin Linux egyesítésével létrehozzák a MeeGo nevű rendszert, amit Atom-processzoros telefonokon, táblagépeken és netbookon lehet majd futtatni. A MeeGo várhatóan májusra készül el.

Elképzelni sem tudom, hogy a mobilgyártók mi alapján időzítik a bejelentéseiket, ugyanis a Microsoft után a Nokia és a Sony Ericsson is bemutatott egy rakás telefont. Ráadásul mindegyik csatlakozik a legnépszerűbb közösségi hálózatokra, a Facebookra és a Twitterre. Ez úgy látszik elég hamar általános tulajdonság lesz, mint az, hogy a mobilokkal lehet telefonálni.

A Nokia az alsó kategóriát bővítette a C3, C6 és E5 nevű modellekkel. Mindegyiknek qwerty gombkészlete van, ami ideális a státuszüzenetek frissítéséhez. A C3 különlegessége, hogy ez az első S40 rendszerű qwerty-mobil. A főmenüből eléri a közösségi oldalakat, rögtön lehet kommentálni, fotókat megosztani. Ez áfa és szolgáltatói támogatás nélkül 90 euróba kerül, és bár a mobilhálózaton csak EDGE-et ismer, van benne wifi. A másiodik negyedévben jelenik meg.

Komolyabb eszköz a C6, amelyen Symbian operációs rendszer fut, és a kezelőfelülete az N97-re hasonlít. Érintőkijelzője 3,2 hüvelykes, van rajta GPS ingyenes navigációval, 5 megapixeles a kamerája, és az Ovi Áruházban lehet hozzá extra szoftvereket venni. Ez már 220 euróba kerül, és szintén a második negyedévben érkezik meg a boltokba.

A harmadik mobil az üzleti felhasználóknak szánt Eseries tagja, a Nokia E5. Symbian-alapú, ez az E72 és E63 olcsóbb utódja. Első ránézésre nagyon ronda lett, utoljára a HP kínálatában láttam ehhez hasonló kinézetű üzleti készülékeket. Mentségére szól, hogy a vállalati levelezőrendszerek (Exchange, Lotus stb.) többségét kezeli, 10 megabites letöltési sebességet biztosít, 5 megapixeles a kamerája, ingyenes navigáció jár hozzá, és a közösségi portálokat is beleintegrálták. Mindezért 180 eurót kér a Nokia.

Zenével próbálkoznak a svédek (és a japánok)

A Sony Ericsson két új Walkman-mobillal rukkolt elő. A Spiro és a Zylo is kommunikál a Twitteren és a Facebookon, és az utóbbi már támogatja a veszteségmentes FLAC formátumot, ami az mp3-nál jobb hangminőséget biztosít.

A Microsoft hétfőn bemutatta a korábban Pink projektnek nevezett fejlesztés eredményeit, a Kin One és Kin Two mobilokat. Mindkét eszközzel a fiatalokat akarják megszólítani, ezért a mobilokba beépítették a legnépszerűbb közösségi szolgáltatásokat, a Facebookbot, a Twittert és a MySpace-et.

A négyzet alakú Kin One és a téglalap alakú Kin Two májustól lesz kapható az Egyesült Államokban, kizárólagos forgalmazója a Verizon Wireless. A mobilszolgáltató társtulajdonosa, a Vodafone a főbb európai piacokon – az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban – várhatóan ősszel vezeti be a két mobilt.

Az érintőkijelzős és qwerty billentyűzetes telefonokon a Microsoft operációs rendszere fut, amelyről annyit lehet tudni, hogy a Windows Phone 7 alapelemeire épül. A Kin nem okostelefon, nem lehet rá programokat telepíteni, de a közösségi szolgáltatások alapból elérhetők rajta.

Van a mobiloknak néhány hiányossága, amelyek talán átmenetiek: nincs naptáralkalmazás, és nem lehet a mobilra tölteni az Outlook vagy a Google Calendar bejegyzéseit. Nincs azonnali üzenetküldő, és nem lehet lejátszani az online videókat a YouTube-ról vagy a Huluról, és nem lehet képeket vagy videókat feltölteni a Twitterre.

Az Opera Software bejelentette, hogy böngészőjüket elfogadta az Apple, és az ingyenes program 24 órán belül megjelenik az iPhone App Store kínálatában. A magyarországi szoftverboltból már letölthető.

A Palm eladásának híre múlt héten kezdett terjedni, és ennek hatására egy hét alatt 32 százalékkal nőtt a cég részvényárfolyama. Aztán a cég CEO-ja, Jon Rubinstein azt nyilatkozta, hogy a Palmnak jó terve arra, hogy nyereséges legyen, és mindjárt alaptalan pletykának tűnt az eladásról szóló híresztelés.

Akkor most itt az alapos pletyka: a Bloomberg a vételben érintett három, magát megnevezni nem kívánó emberre hivatkozva azt írja, hogy a Palm a héten már konkrét ajánlatokat vár, és két befektetési tanácsadó céggel, a Goldman Sachs Grouppal és a Qatalyst Partnersszel dolgozik azon, hogy vevőt találjon. A források szerint a tajvani HTC és a kínai Lenovo ajánlatot fog tenni a Palmnak. A Bloomberg végighívott mindenkit a Palmtól a tanácsadó cégeken át a HTC-ig és a Lenovóig, de egyik cég szóvivője sem kívánta kommentálni az értesülést.

Az 1992-ben alapított Palm úttörő volt a PDA-piacon, de az okostelefonok piacán már nem volt olyan sikeres. 2009 elején mutatta be a CES-en Palm Pre készülékét, az első olyan okostelefont, amin a WebOS futott. A telefon júniusban jelent meg, olcsóbb változata, a Pixi pedig novemberben. A CES-es bemutató után két nap alatt 80 százalékkal, 5,96 dollárra ugrott a cég részvényárfolyama, és szeptemberig 17,46 dollárig kúszott. A következő hat hónapban viszont 79 százalékos volt a visszaesés, ahogy jöttek a hírek arról, hogy a Pre és a Pixi nem fogy jól. A cég értéke jelenleg 870 millió dolláron áll.

Bár egyelőre csak mintegy 100-200 ezer embernek van Magyarországon csúcskategóriásnak számító érintőkijelzős okostelefonja (például amilyen az iPhone, az Android-os készülékek, a Blackberry, vagy a HTC), a nemzetközi trendek és a magyar adatok is azt mutatják, hogy jelentős térnyerés előtt állnak ezek a készülékek.

A legfejlettebb piacokon, például az USA-ban várhatóan öt éven belül az összes eladott mobil okostelefon lesz. Szintén öt éven belül várható az Ipsos szerint, hogy többen fognak a világon mobiltelefonon internetezni, mint számítógépen. Ehhez az egyre gyorsabban terjedő okostelefonok adják a lehetőséget.

Az Ipsos közleménye szerint már 2009 végén új korszak kezdődött a mobilkommunikációban: globális szinten a mobil adatforgalom meghaladta a hangátvitel forgalmát. A 400 millió mobil szélessávú előfizetés jelenleg nagyobb adatforgalmat generál havi szinten, mint a világ 4,6 milliárd mobil előfizetőjének összes beszélgetése.

A magyar felhasználókat azonban nem a telefon operációs rendszere érdekli igazán, 75 százalékuk nem is tudja, mi fut a telefonján. Számukra a használhatóságon van a hangsúly. A felmérés alapján alapvető átalakulás előtt áll a mobiltelefon-használat, jelenleg heti rendszerességgel használja a magyarok többsége a mobiltelefonját telefonálásra, SMS-írásra, ébresztésre, számolásra, naptár nézegetésre - tehát a megszokott klasszikus dolgokra.

Az újfajta, okostelefonokra jellemző alkalmazásmódok még nem terjedtek el, így például a böngészés, levelezés, alkalmazások letöltése, könyvolvasás és blogolás. Ezeket jelenleg csupán az embereknek kevesebb, mint 10 százaléka használja heti rendszerességgel, ám az Ipsos szerint fokozatos térnyerésük várható annak arányában, ahogyan az alkalmazások letöltését lehetővé tévő platformokat használó okostelefonok elterjednek.

Az okostelefonokra való átváltás Magyarországon is elkezdődött: a felhasználók 40 százaléka már érintőkijelzős telefont választ legközelebb, ha megteheti. Ez egybecseng a globális trendekkel is, a Nielsen szerint az amerikai válaszadóknak 45 százaléka állította, legközelebb biztos, hogy nem az egyszerű mobilok közül választ.

A közlemény szerint a telefonok átlagos 1-3 éves lecserélődési idejével számolva tehát hamarosan tömegével használják majd az érintőképernyős okostelefonokat. Az érintőkijelzős okostelefonok magyarországi elterjedésére alapvető hatással lesz a készülékek árazása, jelenleg ugyanis az előfizetők kétharmada 30 ezer forintnál nem hajlandó többet adni egy új mobiltelefonért.

Kizárólag azok tölthetik le az Apple fejlesztőcsomagját, akik elfogadják a hozzá tartozó licencet. Ebben pedig az áll, hogy a programok kódját Objective-C, C vagy C++ nyelven kell megírni, csak közvetlenül ilyen kódól lehet létrehozni az iPhone-on futtatni kívánt szoftvereket.

Szakértők szerint ebből az következik, hogy senki sem használhatja az Adobe Flash Professional CS5-ben megjelenő új funkciót, amellyel a Flash alapú programokat iPhone-on futó programként is el lehet menteni. Magyarán az Apple alaposan pofán vágta az Adobe-ot. Emellett letiltották azon fejlesztőeszközöket is, amelyek C# és .Net programkódból készítenek iPhone-os szoftvereket.

John Gruber, a Daring Fireball blog szerzője szerint az ok nyilvánvaló: az Apple nem akarja, hogy a saját fejlesztőkörnyezete helyett valami más legyen a legelterjedtebb programozási platform. Az idegen fejlesztőkörnyezet fejlődésébe ugyanis az Apple nem tudna beleszólni.

Az Apple elég rendszeresen bemutat hardveres újításokat a készülékein. Ha nem az Apple saját fejlesztőkörnyezete a legnépszerűbb, hanem egy más által fejlesztett programcsomag (mondjuk a Flash CS5) akkor előfordulhat, hogy a szoftverekben jókora késéssel jelenik meg a hardveres újítások hatása. Az Adobe akkor implementálja az újításokat, amikor akarja.

Gruber szerint a fejlesztőknek nem kell szeretniük ezt a szigort. Ő csak azt akarta bemutatni, hogy az Apple szempontjából teljesen logikus a Flash és az idegen fejlesztőeszközök kizárása. Akik az Adobe vagy a Microsoft tanácsát követik abban, hogy miként programozzanak iPhone-ra, azok rosszul járnak, de akik eddig is az Apple tanácsait követték, azoknál semmit nem változtat az új előírás.

Egy kis csapat - élén Biró Balázs marketingvezetővel - elhatározta, hogy markáns, fiatalos, pörgős márkát csinálnak a djuice-ból. Ezt pedig úgy próbálják megvalósítani, hogy a Pannon (nemsokára Telenor) világvégén lévő székházából beköltöznek Budapest közepére, a Nyugati mellé, és bevezetnek egy új üzleti modellt, amilyent Magyarországon még senki sem látott.

Az egyik legfontosabb kritérium a már említett 26 éves korhatár. Ezt azért találták ki, hogy a díjcsomagjaikat és szolgáltatásaikat pontosabban a 15 és 26 év közötti korosztály igényeihez tudják igazítani. Biró Balázs a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fiatalok egyáltalán nem érdeklődnek a tartalomszolgáltatások iránt, nem akarnak zenét vásárolni, viszont olcsón akarnak telefonálni.

A djuice jelenlegi előfizetőiknek nem kell aggódniuk, ha elmúltak 26 évesek, mert megtarthatják meglévő előfizetésüket. Viszont új előfizetést és kedvezményes készüléket már nem vehetnek. Nekik át kell migrálniuk a Pannonhoz.

Négy díjcsomag lesz, a számlás előfizetésnél 20, a feltöltőkártyásnál 29 forint a percdíj. Ezen kívül lesz olyan tarifacsomag, amelyben a MyVIP közösségi hálózat tagjai ingyen felhívhatják egymást.

Van olyan mobilnetes hozzáférésük, amelynél nem havi keret van (amit akkor is ki kell fizetni, ha annak csak a töredékét használjuk el), hanem lehet megabájtonként 5 forintért is netezni. Biró Balázs szerint a fiataloknál ez praktikusabb lehet, mert vizsgaidőben, vagy a nyári szünet alatt sokat neteznének mobilon, máskor viszont egyáltalán nem, mert a koleszban és otthon van vezetékes hozzáférésük.

A djuice egyik újdonsága még, hogy felhasználóik 15-20 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak a partner divatüzletekben, sportkereskedésekben, olcsóbban szerezhetnek meg bizonyos koncertjegyeket. A mobilokhoz adnak majd egy RFID-csipet, ez helyettesíti a szokványos csipkártyákat, ezzel lehet majd kedvezménypontokat gyűjteni.

Biró Balázs szerint fontos, hogy a djuice mögött álló csapat mindössze 18-20 fős, mert így gyorsabban, rugalmasabban tudnak dolgozni, mint a nagy mobilcégek. Nemcsak a Vodafone és a T-Mobile lesz a versenytársuk, hanem a Pannon is. Az anyacégüknek is lesznek olyan díjcsomagjai, amelyek ugyanezt a korosztályt célozzák meg.

Most körülbelül félmillió djuice-előfizető van, ezt év végére 100-200 ezerrel akarják növelni.

Az elmúlt három hónapban jelentősen megerősödött az USA-ban az Android operációs rendszer. A ComScore piackutató cég szerint a Google által bevezetett, sok gyártó által támogatott Android piaci részesedése 5,2 százalékponttal 9 százalékra nőtt.

Ha ilyen ütemben folytatja a növekedést, akkor hamar utolérheti a Windows Mobile-t, amely most 15,11 százalékon áll, az 5,4 százalékon megrekedt Palmot pedig állva hagyta a rajtvonalnál. Amerikában még mindig a RIM Blackberry a legerősebb 42,1 százalékkal, az Apple iPhone pedig 25,4 százalékkal második.

A szoftverfejlesztők is felvették a ritmust, januárban 4458 új programot írtak, februárban 5532-őt, márciusban viszont 9331 programot tettek közzé az Andrloid Marketen. Most nagyjából 30 ezer program futtatható a platformon, ami még mindig nagyon messze van az iPhone szoftverboltjának 160 ezres kínálatától. Viszont ha az Androidra fejlesztők is egyre aktívabbak lesznek, akkor a havi növekedés öt számjegyű lesz, és hamar utolérik a nagy riválist.

Fokozhatja a fejlesztők lelkesedését, hogy a februári Mobile World Congress óta szinte hetente megjelenik egy új androidos mobil, azaz folyamatosan bővül a felhasználók köre.

Néhány háromdimenziós játéknál eddig is érezni lehetett, hogy azok inkább az új iPhone 3GS erősebb hardverére készültek. Ezek a programok a régebbi modelleken percek alatt töltődnek be, és élvezhetetlenek. Ha ez még volt elég ok a régi készülék kidobására, akkor érdemes végignézni, hogy az Apple milyen újításokat vezet be az iPhone 4 operációs rendszerben. Ennek ugyanis a legfontosabb funkciója, ami a programok háttérben való futtatását teszi lehetővé, kizárólag a 3GS modellen és az iPod Touch legfrissebb, harmadik generációján működnek majd.

Feltalálták a duplaklikket

Roppant egyszerűen működik majd a programváltás: kétszer kell megnyomni a kijelző alatti gombot, és ilyenkor előgördül az éppen futó programok ikonja. Ha kilépünk egy programból, mondjuk egy játékból, akkor visszalépve ugyanott folytathatjuk.

Hét olyan folyamat lesz, ami a háttérben tovább futhat, amíg a júzer más programokkal szórakoztatja magát. A zenelejátszók (például a Pandora) folytatják a dalok lejátszását, a Skype és más VoIP-szoftverek a háttérben is fogadnak telefonhívásokat, és lesznek helyi értesítések, azaz egy tévéműsorszoftver szólhat, ha kezdődik a Joshi Barat vagy a Barátok közt. Az elkezdett folyamatok, például a letöltések és feltöltések is befejeződnek a háttérben.

Ügyesen oldották meg, hogy a navigációs programok is fussanak a háttérben, mégse merítsék le pillanatok alatt az iPhone akkuját. A szoftverek érzékelik, hogy egy másik adótorony közelébe ér (azaz cellát vált a júzer), és csak akkor kapcsolják be a gps-t, hogy pontosan bemérjék a helyzetét. Ennek nem az autós navigációnál lesz előnye, amikor mindig a legpontosabb koordinátákra van szükség. Inkább a közösségi helyfüggő szoftverknél, amelyekkel például azt lehet figyelni, hogy van-e a közelben bolt, ismerős, buszmegálló.

Apró szépítés, hogy az ikonokat mappába lehet rendezni, a levelező több Exchange-fiókot kezel és a mobilon is lesz iBook online könyvesbolt. A vállalati júzerek nekik fontos funkciókat kapnak, például központilag lehet szoftvereket telepíteni a készülékekre, az átlag júzerek meg egy Game Center nevű közösségi szolgáltatással mérkőzhetnek meg, hogy ki a jobb/gyorsabb a játékokban.

Mozgó célpontok

Steve Jobs legkomolyabb fegyvere az iAds hirdetési platform volt, amit megpróbált úgy eladni a sajtótájékoztatón, hogy ez mennyire jó lesz mindenkinek. Azzal érvelt, hogy gagyik a reklámok, bezzeg ami az iPhone-on jelenik meg, az mindenkinek tetszik majd. Az érzelmek és az interaktivitás volt a két kulcsszó.

Csak nehogy idegesség legyen az érzelem, és az off gomb nyomkodása meg Jobs anyázása legyen az interakció. Elhangzott ugyanis, hogy hány csilliárd hirdetést lehet majd eladni, ha 3 percenként megjelenik egy reklámspot. Talán az a taktika, hogy ezzel majd a fizetős és reklámmentes programok felé hajtják a júzereket.

Szétszedik a tábort

A fejlesztők csütörtöktől játszhatnak az új rendszerrel, a felhasználók nyáron jutnak hozzá, az iPadre pedig ősszel adják ki. Természetesen csak a sajtótájékoztató legvégén közölték a rossz hírt, hogy mindebből az iPhone 3G és a régebbi iPod touch felhasználói kimaradnak. Az első iPhone-t meg sem említették. Tehát a most bemutatott, régóta várt újítások még több részre osztják a felhasználók táborát. A 3G és a 3GS-ben már csak a hátlap lesz ugyanolyan, nem a használat élménye.

Tavaly februárban még tízezer új mobilinternetes ügyfelet szerezett a három magyar mobilszolgáltató, idén év elején azonban már nem tudtak ilyen dinamikusan bővülni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb gyorsjelentése szerint 2010 februárjában csupán 2559-cel nőtt az aktív mobilnetes előfizetések száma. Az NHH grafikonján jól látszik az év eleji megtorpanás, valamint az is, hogy 220 ezer előfizetést nem használnak.

Ez nem a Pannon hónapja volt, a szolgáltatónál ugyanis január vége óta  hatezerrel csökkent az aktív előfizetők száma. A cégnél az összes előfizető száma is csökkent, igaz csak ötszázzal. Anders Jensen, a vállalat vezérigazgatója február elején jelentette be, hogy a mobilnet fejlesztésére akarnak koncetrálni, úgy látszik ennek a hatása még nem érezhető.

A Vodafone sem szárnyalt, 127 mobilnetezőt szerzett, és kevesebb mint ezerrel növelte az összes előfizető számát.

Februárban a T-Mobile volt a nyertes, hiszen egyetlen hónap alatt több mint egy százalékkal növelte a piaci részesedését. A 49,38 százalékkal piacvezető mobilcég 8757 aktív mobilnetezőt szerzett, az összes előfizetés számát pedig 11861-gyel bővítette.

Nem használt internet minek van?

Látványos a különbség az összes előfizető és az aktív ügyfelek száma közt. Ez azzal magyarázható, hogy nagyon sok kedvezményes díjcsomaghoz része az internetszolgáltatás is, és előfordulhat, hogy erre az ügyfélnek semmi szüksége nincs. Emellett sokan mobilnetes díjcsomaggal vesznek kedvezményes laptopot vagy drága okostelefont.

A Nokia az E71 és E66 mobilokon is elérhetővé teszi az ingyenes gyalogos és autós navigációt, ami több más modellen január óta elérhető. A finn gyártó szerint az Ovi Térképek legújabb verzióját nem volt egyszerű feladat elkészíteni a korábbi készülékekre is. Az S60 3.1-es és korábbi verzióit futtató készülékek közül ez a kettő az utolsó, amelyeken használható lesz az Ovi Térképek aktuális verziója. A jövőben megjelenő Nokia okostelefonok azonban már ingyenes navigációval érkeznek.

Az Ovi Térképekkel a Nokia N97, Nokia N97 mini, Nokia 5800 XpressMusic, Nokia 5800 Navigation Edition, Nokia E52, Nokia E55, Nokia E72, Nokia 5230, Nokia 6710 Navigator, Nokia 6730 classic, Nokia X6, Nokia N86 8MP, illetve eltérő funkciókkal a Nokia E71, és a Nokia E66 kompatibilis

Az Apple csütörtökön mutatja be az iPhone legújabb generációjához készült, várhatóan a nyáron megjelenő készülékekre szabott operációs rendszerét. Az előzetes tájékoztatás szerint az Apple cupertinói központjába szervezett eseményen engednek betekintést a több mint 40 milliós darabszámban értékesített okostelefon negyedik generációs kiadására optimalizált operációs rendszerbe.

Internetes találgatások szerint elsősorban a telefon gyorsaságában és az akkumulátor üzemidejében várható jelentős változás. Az Engadget pedig azt sugallja, hogy a videotelefonálás támogatására előlapi kamerát is szerelnek az új 4G-s telefonokba.

A japán szigeteken ezekben a napokban kezdődik a cseresznyevirágzás szezonja, amely egybeesik a virágpor-allergiák jelentkezésével. A tokiói cég szerint az új csengőhang csökkenti az allergiás panaszokat, ha a telefont az orruk alá helyezik a páciensek.

A feltaláló, Szuzuki Macumi szerint a csengőhang olyan hullámokat kelt, amelyek eltávolítják az orrlyukakban lerakódott pollenszemcséket. A forgalmazó Index Corporation cég azonban figyelmeztet, hogy az egyes használóknál az eredmény eltérő lehet. „Semmilyen garancia nincs a tényleges egészségjavulásra” – jelentette ki a cég szóvivője. Az új terméket máris háromszor annyian töltik le, mint a cég katalógusában szereplő többi csengőhangot, noha a beígért hatásokat tekintve azok is csábítónak tűnnek. A már említetteken kívül vannak közöttük fogyást segítő, a dohányzásról való lemondást előmozdító, hátfájást csökkentő változatok is.

Korábban már nagy feltűnést keltett az országban a Bowlingual nevű szerkentyűje: ez állítólag azt jelzi a tulajdonosnak, hogy mit akarna kifejezni emberi nyelven kutyája, amikor ugat. A Takary Tomy nevű játékgyár által 2002 óta forgalmazott berendezés egy mobiltelefonos segédprogramból és egy mikrofonból áll, amelyet a kutya nyakörvére helyeznek. Az ugatás módja alapján a tulajdonos ebe hat lelkiállapotáról értesülhet. Ezek közé tartozik az öröm, a bánat és a csalódás, vagy az olyan egyszerű felszólítás is, mint a „Játsszál velem!” Ugyanez a tolmácsgép macskaváltozatban is létezik.

A Sony Ericson 2007-ben több mint 100 millió mobilt adott el, de 2009-ben már csak 55 milliót. Mi okozta ezt a nagy visszaesést?

Az elmúlt években minden a feje tetejére állt, a mobilok képességeivel kapcsolatos elvárások óriásiak lettek. Emögött azonban még mindig nincs nagy számú felhasználó. Érdemes megnézni, hogy a magyar mobilszolgáltatóknál milyen feltöltőkártyás ajánlatok vannak, ezek fogynak tömegesen. Ugyanakkor a csúcskategóriás mobilok nagyon meghatározzák a döntéseket és a márkákhoz való viszonyt. Kicsit belassult nálunk az innováció, ráadásul a Sony Ericsson erőssége a középkategória volt, és a világgazdasági válság ezt a kategóriát sújtotta a legjobban.

Hogyan próbálnak újra talpra állni?

Volt egy döntés másfél éve, hogy a szórakoztató kommunikációra koncentrálunk, és ennek az eredménye az új X10 család, a Vivaz és a Greenheart sorozat.

Nem okoz gondot, hogy a mobilok sok fontos alkotóeleme, például az operációs rendszer, nincs a Sony Ericsson kezében? A Symbian a rivális Nokia tulajdona, a Windows Phone fejlődését a Microsoft irányítja, az Androidot a Google adja ki.

Ez is egy jó megközelítés, de szerintem inkább az a kérdés, hogy amikor megfogod a készüléket, akkor minek érzed. Az X10 például Android OS platformot használ, de ez nem egy Android-mobil, hanem egy Sony Ericsson. Nem a rendszer fontos, hanem az élmény. Ha bármilyen mobil a kezedbe kerül, és azon elmosolyodsz, akkor végigmész a rendszer elemein. A WAP mögött is komoly rendszerek voltak, de kevesen mosolyodtak el az elején, nem is lett sikeres. Az érintőkijelző is csak egy illúzió marad, ha nem töltik fel értelmes tartalommal.

Valamennyire azért megköti a kezüket, hogy milyen rendszert használnak.

Ez egy tévhit, hogy a platform a legfontosabb. A magasabb kategóriás telefonok nagyon nagy része Symbian alapú, de a Symbian csak egy eszköz, hogy működjön a telefon. A platformok arra jók, hogy lehetővé tegyenek bizonyos multimédiás funkciókat. Az Android például a webes dolgokban nyújt sokat, és ennek köszönhetően az X10 felületén is végignézheti az ismerősei twitjeit és a barátok Facebook-bejegyzéseit, az emailjeit. Olyan, mintha egy Magyar Nemzet vagy egy Népszabadság lenne a farzsebében, és folyamatosan cserélődnének rajta a betűk azzal, ahogy időben cserélődnek rajta az információk. Más népszerű, csúcskategóriás készülékeken offline a felület, és csak akkor történik valami, ha a felhasználó elég sokat klikkel.

Mondhatjuk, hogy Android kell a jó webes telefonhoz?

Az Android körül óriási a felhajtás, de tény, hogy a webre van optimalizálva. Viszont más operációs rendszerrel is nézhet ki ugyanúgy egy telefon, mint egy androidos. A kijelző közepére ugyanolyan digitális óra rakható, aminek ugyanúgy gördül le a számlapja, és lehetnek rajta widgetek is. Mindezek mellett vannak androidos telefonok, amelyek egyáltalán nem lettek sikeresek. Szépen, kényelmesen kell tálalni a tartalmakat, a legfontosabb az, hogy mit lát a felhasználó, amikor a kezébe veszi a mobilját.

Innentől a teszttel folytatjuk, két készüléken néztük meg, hogy a Sony Ericsson miként váltja valóra az elképzeléseit.

Már februárban, a barcelonai mobilkiállításon megnéztem a Sony Ericsson teljes idei kínálatát, de hosszabb ideig tartó tesztre egyelőre csak két modellt kaptunk kölcsön, a csúcskategóriás Xperia X10-et és a középkategóriás Elmet. Azért vágtam bele a dupla tesztbe, mert az X10 szolgáltatófüggetlen változata körülbelül 150 ezer forintba kerül, míg az Elm csupán 50 ezerbe, de a legfontosabb webes szolgáltatások mindkét mobilon elérhetők. (Részletes adatok a GSMArena portálon.)

Idén a Sony Ericsson mobilok legfőbb ismertetőjele a hajlított hátlap, csak a kamera nyílása és a cég logója töri meg az ívet. Az X10 hátlapja egy nagy, tenyérbe simuló felület, ami elegánsabb, mint az Elm fémet és műanyagot kombináló hátlapja. Szemből még nagyobb a különbség, hiszen az X10-en csak három gomb és egy hatalmas, 4 hüvelykes kijelző látható, míg az Elm kijelzője csupán 2,2 hüvelykes, és a felület nagy részét a 12 számgomb és néhány vezérlőgomb foglalja el.

A kijelző aktiválásakor mindkét mobil mutatja az időt és a dátumot, de meglepő módon az olcsóbb Elm még a Facebook vagy a Twitter legfrissebb bejegyzéseit is megjeleníti. Ezzel szemben az X10 csak annyit árul el, hogy új email és sms érkezett, és hogy volt-e nem fogadott hívásunk.

A billentyűzár/kijelző feloldása után az X10 is megmutatja a legfrissebb twiteket, és rögtön kiderül az is, hogy ez miért Sony Ericsson mobil, és nem egy átlagos androidos készülék. Az X10 főmenüje teljesen egyedi, az innen elérhető információkezelő és médialejátszó programok is a Sony Ericsson saját fejlesztései.

Kétféleképpen lehet beállítani a főmenüt. Az alapbeállításnál csak a legfrissebb esemény látszik, és erre kattintva lehet megjeleníteni az összes többit. Ez inkább a nyugis felhasználóknak ajánlott, nem zúdul a szemük elé nyomasztó információs cunami. A digitális bennszülötteknek, akiknek az ereikben is bitek áramlanak vér helyett, a másik beállítás való. Ez időrendben mutat minden friss Twitter- és Facebook-bejegyzést, üzenetet, telefonhívást, valamint a nemrég meghallgatott dalokat és megnézett videókat. Nagyjából a teljes digitális életüket nyomon követhetik az eseménylistával, aminek a neve Timescape.

Aki igazán aktív digitális életet él, annak hamar átláthatatlanná válhat az eseménylistája. A Timescape azonban könnyen kezelhető, mert az események szétválogathatók forrás szerint. Azaz vannak olyan listák, amelyeken csak a telefonhívások, csak az sms-ek, csak a bejegyzések jelennek meg. További könnyítés, hogy a Twitter- és Facebook-profilok hozzáfűzhetők a névjegyekhez. Kézzel kell megadni, hogy melyik névhez milyen Twitter tartozik, ami biztonságosabb megoldás. Sok mobil ugyanis magától összeköti a Facebookot a névjegyekkel, és szépen át is írja a névjegyeket. Aztán kereshetjük az Apu meg Anyu néven elmentett telefonszámokat, a szülők becses nevénél.

Van még egy multimédiás kezelőfelület is, a Mediascape. Ez is élő felület, nem ábécésorrendben mutatja a mobilon tárolt zenéket, hanem a legutolsó lejátszás ideje alapján állítja sorba őket. Ha engedélyezzük, akkor a Sony Ericsson PlayNow zeneáruháza is megjelenik a kijelző alján, így megismerhetjük a legnépszerűbb dalokat. Ezeket meg is lehet venni dalonként 475 forintért. Azt nyugodt szívvel kimondhatjuk, hogy ez az ár nem sok embert fog vásárlásra ösztönözni, bár az is igaz, hogy néhány éve még ugyanennyi pénzért lehetett kapni röhejesen gagyi háttérképeket, és a biznisz virágzott.

A videóknál csak a készüléken tárolt felvételek jelennek meg, de a fényképek menüje ismét aktív, a mobillal készített fotók alatt a Facebookon és a Picasán tárolt albumjaink is láthatók.

Persze a felszín alatt az X10 ugyanolyan androidos mobil, mint a többi. Magyarán jól kezeli az emaileket, könnyen kezelhető a böngészője, és több tízezer különféle szoftvert lehet rá letölteni az Android Market nevű szoftverboltból.

Az Elm utcában

Sokkal kevésbé interaktív az Elm. A mobil főmenüjében szintén a legfrissebb események láthatók, persze sokkal egyszerűbb felületen, mint az X10-nél. A kijelző kis mérete miatt vagy a Twitter, vagy a Facebook legfrissebb eseményei jelennek meg, és sokkal többet kell nyomkodni a gombokat azért, hogy végignézhessük mindegyik ismerősünk hozzászólásait. Viszont még ezzel az olcsó mobillal sem maradhatunk le semmilyen szöveges bejegyzésről. Csak azokról az internetes videókról, amelyek nem a YouTube-on vannak, hanem mondjuk az IndaVideón, mert az Elm csak a YouTube tartalmát tudja lejátszani.

Mediascape helyett az Elm a Sony Ericsson évekkel ezelőtt bevezetett médiakezelőjével lehet böngészni a zenéket, képeket és videókat. Az Elm bizonyos szempontból többet is tud, mint a drága X10. A webes albumokat ugyanis a Flickrről a Picasáról és a Bloggerről is betölthetjük, a videók közt nemcsak a memóriában tárolt felvételek láthatók, hanem a YouTube is. Persze hozzá kell tenni, hogy az Elm parányi, 240x320 pixeles kijelzőjén nem akkora élmény képeket és videókat nézegetni, mint az X10 több mint ötször nagyobb felbontású, 480*854 pixeles megjelenítőjén.

Ugyanakkor az Elmről is elmondható, hogy az árához képest tele van extrákkal (gps alapú navigáció, wifi is van benne), és szerintem már ezen a mobilon is érdemes előfizetni egy havi 100-500 MB-os mobilinternet csomagra. Lehet olvasgatni az ismerősök státuszüzentetét, twitelni és képeket feltölteni, és vásárláskor nem ürül ki teljesen a pénztárcánk, ami ebben a válságos időben fontos szempont lehet.

Gombok, vagy mégsem?

Nehéz eldönteni, hogy melyik mobilon lehet kényelmesebben bejegyzéseket gyártani, mert gépelésben egyik sem áll a helyzet magaslatán. (Erre inkább a qwerty gombkészletes Vivas Pro és a X10 Mini Pro lehet alkalmas). Az X10 érintőkijelzőjén rendszeresen mellényomtam, kihagytam betűket, a Elmen pedig a rengeteg gombnyomással fárasztott, és a T9 a szavak többségét nem ismeri. A szókincs hiánya pedig elég nagy baj egy olyan mobilnál, aminek az egy fő extrája a Twitter.

Fotózásban mindkét mobil egész jól teljesített, de másképp. Az X10 felismerte a fotón az emberek arcát, és rögtön címkézni lehetett a képet, hogy ki látható rajta. Az Elmmel viszont könnyebb képet feltölteni a Facebookra vagy a Twitterre, mert rögtön a fotózás után megoszthatók a képek.

Ha nagyon hiányzik valamilyen információ, írj Twitteren, válaszolok és töltök föl még képeket!

Az USA saját nagy mobilkiállításán, a CTIA Wireless kongresszuson elhangzott, hogy 2009 decemberében a világ mobilos adatforgalma meghaladta a hangátviteli forgalmat. Az Ericsson mérései szerint az adatforgalom globális szinten az elmúlt két évben 280-280%-kal nőtt, és az elkövetkező öt évben várhatóan évente megduplázódik.

Az adat körülbelül havi 140 000 terabájtos értéknél előzte meg a hangot. A rekord jelentőségét jól érzékelteti, hogy körülbelül 400 millió mobilnetes előfizetés jelenleg nagyobb adatforgalmat generál, mint a világ összes, 4,6 milliárd mobilelőfizetésének hangátviteli forgalma.

Az Ericsson közleménye szerint jelentős mobilos adatforgalomért felelősek a közösségi oldalak - több mint 100 millió aktív felhasználó éri el a mobiljával a Facebookot.

A magyar mobilpiac tavaly a becslések szerint értékben 6-8 százalékkal csökkent 2008-hoz képest, az iparági előrejelzések szerint várhatóan 2009-hez hasonlóan alakul a helyzet az idén is, és csak valamikor 2010 végén stabilizálódik a piac. A növekedést meghatározza, hogy a munkanélküliekkel jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik lemondanak a mobil használatáról, mondta Beck György, a Vodafone vezérigazgatója a társaság szerdai sajtótájékoztatóján.

Beck György április 1-től a magyar leánycégnél az igazgatóság elnöki tisztét is betölti, és elmondta, hogy korábbi szerződését 2010 elején újabb három évre meghosszabbították a Vodafonnal.

A társaság áprilistól létrehozza a körülbelül 25 fős üzletfejlesztési részlegét, amelynek a feladata az új piaci lehetőségek feltárása lesz. Ennek a csoportnak az élére kerül Simó György, aki korábban a rivális Magyar Telekomnál dolgozott, és az Origo hírportál egyik alapítója.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a globális Vodafone csoporton belül a magyar leányvállalat kimondottan jól teljesít, aminek az egyik következménye, hogy sok alkalmazottat átcsábítanak más országok leányvállalataihoz. Ugyanakkor hazánkban is várható bővülés, a Vodafone Miskolcra telepített regionális ügyfélközpontjában és a budapesti pénzügyi központban. Az utóbbinál most körülbelül háromszázan dolgoznak, de az idén nagyjából kétszáz munkatársat vesznek fel. A miskolci központban  százötvenen dolgoznak, és év végre a tervek szerint a számuk megduplázódik vagy még ennél is nagyobbra nő.

A vezérigazgató a március végén lezáruló pénzügyi évről az anyavállalat előírásaik miatt nem nyilatkozott, az adatokról csak később beszélhet. Beck György csupán annyit mondott, hogy a cég  teljes piacra kivetített részesedése 22,07 százalék, míg a csak aktív ügyfelek esetében 22,70 százalék, az árbevételt nézve pedig 23 százalék feletti, mert a társaságnál a legmagasabb az egy főre eső átlagos költés.

A több mint 2,6 millió ügyfelet kiszolgáló társaság a mobilinternet piacán egy év alatt kétszeresére növelte az aktív előfizetők számát, most több mint 187 ezer ilyen ügyfele van. Év végére a számuk a tervek szerint eléri a 250 ezret.

Június 10-ig lehet jelentkezni a Forum Nokia által meghirdetett Calling All Innovators globális fejlesztői versenyre. A világ vezető mobilgyártója ezzel a kezdeményezéssel próbálja felpiszkálni a fejlesztők érdeklődését. A verseny keretében elkészülő új programok természetesen bekerülnek az Ovi Áruház szoftverboltba, hiszen a Nokia célja az, hogy újdonságokkal bővítse a Symbian platform szoftveres kínálatát.

A legjobb magyar szoftver fejlesztője 1 millió forintot kap, a második és harmadik helyezett modern Nokia készüléket. Aki a szoftverét angol nyelven is elkészíti, részt vehet a globális versenyen is. Az eredményeket szeptemberben hirdetik ki.

Évekig azt szajkózta a három mobilszolgáltató, hogy nincs szükség virtuális mobilszolgáltatókra. Ezek olyan mobilcégek, amelyeknek nincs saját hálózatuk, ettől virtuálisak. A meglévő három szolgáltatóktól vesznek nagykereskedelmi áron telefonszolgáltatást, és azt adják el az előfizetőiknek, saját percdíjakkal. Tavaly november 20-án azonban váratlanul megjelent a Postafon, aki a Vodafone hálózatán szolgáltat, megcélozta a vidéki lakosságot, és majdnem fél évig egy szót sem szólt arról, hogy sikerült-e elérnie a célját.

Ambíciózus tervekkel indultak, 2009 végére ötezer előfizetőt akartak magukhoz csábítani. Ez nem jött össze, kérdésünkre elmondták, hogy most van körülbelül háromezer előfizetőjük. Igaza volt a három nagynak, és tényleg nincs itt helye egy virtuális negyediknek?

Az újdonság erőtlensége

A Magyar Posta elismeri, hogy merész tervei voltak, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az indulást nem segítette nagy és drága reklámkampány. Tény, hogy háromezer vásárló a riválisok több millió ügyfeléhez képest semmi, de mielőtt ítéletet mondanánk a Postafonról, érdemes egy pillantást vetni a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) piaci adataira.

A grafikonból látszik, hogy a Vodafone folyamatosan növelte ügyfeleinek számát, és 2009 utolsó két hónapjában is erős növekedést könyvelt el. Eközben a piacvezető T-Mobile nemhogy plusz háromezer ügyfelet nem szerzett, hanem folyamatosan ügyfeleket vesztett 2009 végéig, és csak 2010 februárjában ért el minimális növekedést. A Pannon hamarabb összeszedte magát, decemberben kimagaslóan teljesített, és azóta is a pozitív tartományban van. Ezen a terepen kellett a Postafonnak új ügyfeleket szereznie.

Kimásznak a slamasztikából?

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője elmondta, hogy az előfizetők száma egyre jobban nő, és a vevők érdeklődését jobban felkeltette az új készülékük. A Posta március elején vett fel a kínálatába egy új modellt, amely már nem a világ legegyszerűbb mobilja, van benne VGA kamera és bluetooth is.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az emberek húsz éve nem a Postától rendelik meg a telefonjukat, hiszen 1990 elején kivált a cégből a Matáv, a mai Magyar Telekom elődje. Idő kell ahhoz, hogy az új mobilszolgáltató beépüljön a köztudatba. A nagy mobilszolgáltatóknak is több mint egy évtizedük volt arra, hogy felépítsék milliós ügyfélbázisukat.

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz a Postafon sorsa. Más országokban vannak jól menő virtuális mobilszolgáltatók, de még több olyan, amely hosszú kínszenvedés után bedőlt, bezárt.

Biztató, hogy az NHH adatai alapján a Postafon egy létező piaci résre nyomult be. A háztartások csupán 83 százalékának van mobil előfizetése, a vezetékes telefonvonalak száma pedig zuhan, mint a kő (2002-2009-ig vannak adatok a táblázatban). A Postafon ráadásul több száz olyan településen is elad szolgáltatást, ahol korábban nem volt kapható mobil, és nem volt helyben ügyintézés.

Kérdéses, hogy a Magyar Posta miként tud ismét megkapaszkodni a távközlés piacán, ahol csökken a telefonálásból származó profit, erősödik a verseny, és a hangsúly inkább a mobilinternetre helyeződik át.