A Research in Motion bejelentette, hogy több mint húszezer boltban előrendelhető a Blackberry Playbook. A táblagép wifivel és 16 gigabájtos tárhellyel 500 dollárba kerül, 32 gigával már 600 dollárba, 64 gigabájttal pedig 700 dollárba. Az alig több mint 400 grammos gép kijelzője 7 hüvelykes, az operációs rendszere egyszerre több programot tud futtatni, és van rajta Adobe Flash. A táblagépek várhatóan április 19-én érkeznek meg a boltokba.

Kedden megnyílt az Amazon androidos telefonokra szánt szoftverboltja. A bolt az amazon.com/appstore címen érhető el, ahonnan a felhasználók egy programot is letölthetnek, amellyel könnyebb a vásárlás.

Az Amazon január óta gyűjti a programokat, és mindegyiket ellenőrzi. A kereskedőóriásnak nem mindegy, hogy milyen árut kapnak az ügyfelek. Jelenleg 3800 program van a katalógusban, ami elenyésző az Android Market több százezres kínálatához képest, de az Amazon szándékosan nem a mennyiségre, hanem inkább a minőségre hajt. Persze a legfontosabb fejlesztők már csatlakoztak, a boltban elérhetők a Gameloft játékai és a Handmark programjai is.

Nincs boltnyitás vevőcsalogató akciók nélkül - az Amazon App Store esetében az Angry Birds új verziója, a Rio tölthető le ingyen. Sajnos játék magyar rajongói ebből a körből (is) kimaradnak, mert az Amazon App Store egyelőre nem működik a régiónkban, noha az Amazon már hazánkba is szállít Kindle ekönyvolvasókat, és a felhasználók vehetnek is rajta könyveket.

Legalább öt éve hallgatunk különféle elemzéseket, tanulmányokat és prezentációkat arról, hogy jól jönne az országnak egy negyedik mobilszolgáltató, de az egymást követő kormányok legalább öt éve halogatják különféle okokra hivatkozva a parlagon heverő frekvenciák eladását. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrég elmondta, hogy rendezik a frekvenciák sorsát, és már azt is többször jelezte, hogy mindenkinek biztosítani kell hozzáférést valamilyen szélessávú kapcsolathoz.

Mobilon is menne

Kedden a Capital Consulting Group elemzőcég (CCG) azzal a provokatív felvetéssel állt elő, hogy az állam nem csak kényelmesen hátradőlve oszthatja szét a frekvenciákat, hanem aktívabb szerepet is vállalhat egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépésében. Az új szolgáltatóra szerintük azért van szükség, mert beálltak a piaci részesedések, nem tombol a verseny. A mobilinternet piaca dinamikusan fejlődik és ott versenyeznek is a cégek, de az árak lehetnének alacsonyabbak is. A kisebb adatforgalmú, 1 GB-os díjcsomagok olcsóbbak az OECD átlagánál, viszont a havi 10 GB-os csomagok drágábbak (a tanulmány szinopszisa itt elérhető, pdf-ben).

Négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a CCG. Ezek közül a frekvanciapályázat és az aukció a két egyszerűbb megoldás. Az első modell, a negyedik szolgáltató megjelenése a CCG szerint irreális, mert becsléseik szerint egy 2 millió felhasználót kiszolgáló infrastruktúra felépítése 15 év alatt összesen 160 milliárd forint befektetést igényel. Nehezen elképzelhető, hogy ezt valaki bevállalja, mert ennyire még nem ért véget a válság és nagy az üzleti kockázat.

A második verzióban a jelenlegi három szolgáltató, a Vodafone, Telenor és T-Mobile jutna több frekvenciához.

Az erős állami szerepvállalást, mint harmadik lehetőséget, a CCG is csak gondolatébresztőnek szánja. Ebben a modellben egy állami vállalat működtetné a negyedik mobilhálózatot, és éppen az lenne a hátránya, ami az első verziónak is: rendkívül drága, ráadásul az adófizetők pénzéből kellene felépíteni a hálózatot. Előnye az lenne, hogy az állam a versenyserkentés érdekében a hálózatára vonzhatna virtuális mobilszolgáltatókat.

Hasonló elven működne a negyedik, a CCG szerint leginkább reális verzió, csak éppen korlátozott állami szerepvállalással. Magáncég építené ki a rádiós rendszereket, és előírnák neki, hogy be kell engednie a hálózatára a virtuális szolgáltatókat is. Ezért cserébe kedvezményes hozzáférést kapna az állami tulajdonban lévő gerinchálózathoz (a MÁV-nak és az MVM-nek is van ilyen).

A virtuális szolgáltatók azért előnyösek, mert új fogyasztói csoportokat is el tudnak érni. Rossz példa erre a Postafon, amely nem érte el a célját, körülbelül 10 ezer ügyfelet szerzett a várt 70 ezer helyett. Jó példa lehet azonban a TV2 által indított mobilnet-szolgáltatás, de még ennek is be kell bizonyítania, hogy életképes. Még bőven vannak lehetőségek, más országokban például vannak nemzetiségi szolgáltatók, amelyeknek zömmel bevándorlók az ügyfeleik, és az anyaország eléréséhez biztosítanak alacsony percdíjakat. Emellett vannak vállalati ügyfelekre, fiatalokra és kizárólag mobilnetre kihegyezett szolgáltatók is.

Miért pont egy negyedik?

Jók a CCG felvetései, de arról nem volt szó a sajtótájékoztatón, hogy az állam a meglévő három szolgáltatót is rákényszerítheti, hogy engedjék be a hálózatukra a virtuális szolgáltatókat. Ezt az aukción piacra dobandó frekvenciák felhasználási feltételei közt is előírhatják. A MÁV és az MVM gerinchálózatának kihasználtságát pedig most is növelhetné a kormány, ha kedvezőbb áron adna hozzáférést a szélessávú szolgáltatásokat nyújtó cégeknek.

A három jelenlegi szolgáltatónak kedvező aukciót valószínűsíti az is, hogy a cégek már nagyszabású fejlesztéseket indítottak vagy indítanak el. A hálózataikat úgy alakítják át, hogy azon szinte egy gombnyomással elindítható legyen a LTE 4G szolgáltatás, tehát az esetleges negyedik szolgáltatónak nem lesz sok műszaki előnye, még akkor sem ha a legmodernebb rádiós eszközökkel kezdene saját hálózatot építeni.

Hatalmas átalakulás várható az Egyesült Államok mobilszolgáltatói piacán, ha a versenyhatóság is áldását adja az AT&T nagyszabású tervére. Az ország vezető mobilszolgáltatója 39 milliárd dollárért megvenné a nála sokkal kisebb T-Mobile USA-t.

A felvásárlás hatásait valószínűleg alaposan megvizsgálja az amerikai versenyhatóság. Könnyen lehet, hogy nem engedélyezik a két cég egyesülését. Az amerikai kereskedelmi hatóság tavaly nem azt állapította meg, hogy a mobiszolgáltatók lázasan versenyeznek egymással, és az ügylet csak bebetonozná a jelenlegi viszonyokat.

2010 végén az AT&T-nek 95,5 millió előfizetője volt, míg legnagyobb versenytársának, a Verizon Wirelessnek 94,1 millió ügyfelet szolgált ki. A T-Mobile USA ügyfélbázisa 33,7 milliós, tehát az üzlettel 129,2 milliósra duzzadna az AT&T ügyfélköre.

Korábban kiderült, hogy az USA harmadik legnagyobb szolgáltatója, a Sprint is érdeklődik a T-Mobile iránt, de úgy látszik az AT&T jobb ajánlatot tett. Az új fejlemények alapján valószínű, hogy a Sprint is beolvad egy másik cégbe, például a Verizonba vagy a Comcastbe - írja a Business Insider.

A T-Mobile-osok részben jól járnának, mert az AT&T vadonatúj LTE-hálózatát is használni tudnák, és egyszerűen jutnának iPhone-hoz. Ugyanakkor veszítenének is, mert a T-Mobile USA eddig agresszív árpolitikával próbált versenyezni a nagy riválisaival. Ha egyesül az AT&T és a T-Mobile, akkor senki sem próbálja majd lenyomni az árakat.

A hálózati berendezések gyártói, az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a Nokia Siemens Networks is rosszul járnak. Ha csak egy nagy cégnek kell eszközöket szállítaniuk, nem tudják magasan tartani a profitjukat, rosszabb alkupozícióban lesznek.

A GigaOM hírportál szerint a Google sem örülne, mert az AT&T valószínűleg saját alkalmazásboltot nyitna az Androidon, és arra kényszerítené az ügyfeleit, hogy csak onnan vásároljanak. Az USA elveszítene egy innovatív, új technológiákkal kísérletező mobilszolgáltatót, és kapna egy erősebb, monopóliumban gondolkodó céget.

A kereskedőóriás Amazon szeptemberben jelentette be, hogy saját szoftverboltot nyit az Android platformon, és a Wired.com értesülése szerint március 22 lesz a nyitás napja. Most az Android Marketből lehet szoftvereket letölteni, de a Google nem ellenőrzi a minőséget, ezt a feladatot a felhasználókra bízza. Ezzel szemben az Amazon minden egyes programot megvizsgál.

Az Amazon nem őrzi jól a titkait. A héten egy Android-rajongó rátalált a leendő szoftverbolt weboldalára, ahol 48 program volt látható. Az ügyfelek közvetlenül az Amazon.com weboldalon vagy a cég Androidra telepíthető alkalmazásából vehetnek majd szoftvereket. Azok a programok, amelyekből továbbiakat lehet letölteni, nem kapcsolódhatnak a Google-féle Android Markethez. Az extra progtramokat is át kell vinni az Amazon boltjába.

Nyílt rendszer

A Google nem tiltja, hogy mások is szoftverboltot indítsanak az Androidon. Egyesek szerint az Amazon boltja zavarba hozza majd a felhasználókat, hiszen több választási lehetőségük lesz. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ellenőrzött programok vonzóbbak lehetnek, mint a Google szabad piactere, ahonnan nemrég több tucat kártékony programot kellett kitörölni. Raádásul az Amazon boltja több országból elérhető, mint a Google Checkout online fizetőrendszer, amivel az Android Marketen lehet vásárolni.

A TechCrunch hírportál szerint az Amazonnak azért van szüksége a boltra, mert hamarosan androidos táblagépet dob piacra.

A Bloomberg értesülései szerint a Microsoftnak egymilliárd dollárjába került rávenni a Nokiát, hogy a telefonjaira 2012-től Windows Phone 7 operációs rendszert telepítsen. A Nokia saját operációs rendszere, a Symbian fejlesztése nem bírta a tartani a lépést a konkurensekkel, így a finn cég a váltás mellett döntött. Két lehetőségük volt: a Google-féle Android és a Windows. Végül a Microsoft fizetett többet.

Az egymilliárdért cserébe a Nokia minden egyes eladott windowsos telefonja árából 15 dollár jutalékot fizet a Microsoftnak, vagyis a befektetés 67 millió telefon után térül meg. Mivel a Nokia 2010-ben becslések szerint nagyjából 100 millió symbianos mobilt adott el, még a bevezetés évében visszajöhet a Microsoft kasszájába a pénz. Az pedig már csak a ráadás, hogy a megállapodás értelmében a Bing lesz a Nokiák alapértelmezett keresője, és a Nokia szoftverboltja is beépül a Microsoft Marketplace-be.

Elemzők szerint az okostelefonok piaca általában véve jól járt a Nokia döntésével, mert így kiegyensúlyozottabbá válik a szegmens: az Android és a megerősödő Windows 7 mellett a két zárt, más gyártó készülékeibe bejutni nem próbáló Apple iOS, és a Blackberry OS is nagyjából hasonló súlyú versenyzőnek számít.

A Google marketingesei már sokszor ünnepelték meg, hogy az Android piacvezetővé vált az okostelefonos platformok között, gondosan kiemelve, hogy mennyire megverték a nagy rivális iPhone-t. Ezek a statisztikák azonban mindig az éppen aktuális eladásokra vonatkoztak, az összes eladott, és aktívan használt okostelefon között a több éves előnyben levő iPhone, vagy a Blackberry ha csökkenő előnnyel is, de mindig megelőzte.

Ennek a korszaknak ért most vége, legalábbis Amerikában: Android operációs rendszert futtató okostelefonból a ComScore piacelemző felmérése szerint már több van, mint iPhone-ból vagy Blackberryből. A januárral véget ért negyedév adatai alapján az Android 31 százalékra növelte a részesedését a piacon, az iPhone-család megmaradt a 25 százalékos szinten, a Blackberry pedig 30 százalékra csökkent. A Windows mobilos verzióit futtató telefonok a piac 8 százalékát fedik le.

A ComScore adatai szerint 65,8 millió okostelefon van jelenleg aktív használatban Amerikában, és ez a szám negyedévenként átlagosan 8 százalékkal nő, év végére elérheti a 90 milliót.

Még nincs végleges döntés a 900 MHz-es frekvencia értékesítésének ügyében, de a hatóság minden variációra felkészült, és már folyik egy árverező szoftver tesztelése - mondta Mátrai Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese az MTI-nek.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beszélt arról, hogy a kormány hamarosan kiírja a 900-as frekvenciát, ami tovább növeli a szolgáltatási lehetőségeket a piacon.

Azóta egy másik területen is előrelépés történt, a hatóság végre társadalmi egyeztetésre bocsátotta a mobil frekvenciadíj-rendelet tervezetét. A terv az, hogy a mobil díjrendelet lehetőség szerint még áprilisban hatályba lép, és hosszútávon kiszámítható, sávos, előrekalkulálható díjakat tartalmaz majd.

Az NMHH weboldalán elérhető tervezet szerint "a pályázaton vagy árverésen elnyert, vagy azt követően továbbértékesített frekvenciasávok után a frekvenciahasználati jogosultság érvényességi ideje alatt a jogosítottnak 2011. április 1. napjától havonta sávdíjat kell fizetnie".

Ugyanakkor a tervezet szerint nem kell azonnal díjat fizetni a 1740,1-1920 MHz közötti frekvenciasávok után (a sávokról részletesebben ír a rendelet tervezete). E sávokért csak a használatba vétel kezdete után, de legfeljebb 2011. január 1. napjától számított négy év elteltével kell díjat fizetni.

Az androidos táborba tartozom, abban az értelemben legalábbis, hogy szeretek gépeket berhelni, és nem dobok hátast a szöveges parancssor láttán. Azt vettem észre, hogy az Androidot szerető emberek igen nagy részének hasonló a hozzáállása. Feltörik, és szoftveresen tuningolják az okostelefonjukat, szoftvereket írnak rá maguknak, vagy éppen másoknak akarnak szoftvert készíteni, és nagyon bejön nekik ez a nyílt(abb) platform. A mobilozó populáció nagyobbik része azonban nem ilyen, csak egy telefonra van szükségük – ami gyári beállításokkal is jól működik.

A történelem ismétli önmagát

Mielőtt nekiállunk tableteket elemezni, lépjünk vissza az időben 2009-ig, amikor már több okostelefonon is megjelent az Android. A Google összerakott egy jól kezelhető rendszert, és a gyártók elkezdték ontani magukból az androidos okostelefonokat, ezek azonban tele voltak hibákkal, szoftveres és hardveres hiányosságokkal. 2010 elején, a Nexus One és az Android 2.2 bemutatásával vált kiforrottá a rendszer, majd újabb egy év múlva megjelent az Android finomra csiszolt 2.3-as verziója. Két év telt el, mire révbe ért az Android, de a kínálat még mindig nagyon vegyes. Ugyanolyan oprendszerrel is teljesen más élményt ad egy HTC, mint egy Samsung.

Most a táblagépek tartanak ott, ahol az okostelefonok tartottak 2009-ben. Éppen csak megjelent a táblagépekre átírt Android 3.0 (Honeycomb). Még senki sem használta hosszabb ideig. Nem tudjuk, hogyan működik több tucat alkalmazás feltelepítése után, tényleg jó ötlet-e harminc widgetet helyezni a főmenübe, egyáltalán, jól vannak-e megírva a szoftverek, vagy megint egy évet kell várni a böngésző optimalizációjára.

Sajnos, a Xoom rövid ideig volt a kezeim között, Barcelonában csak annyit tudtam meg róla, hogy valóban lejátssza a 1080p felbontású videókat, és nagyon szép 3D játékok futnak rajta. Azóta megjelentek külföldi tesztek, és nagyon vegyes a táblagép fogadtatása.

A Samsung Galaxy Tab 10.1-gyel azonban háromnegyed órát töltöttem el, bejelentkeztem rajta az azonosítómmal, megnéztem a Honeycomb alapprogramjait, a böngészőt, a térképet, a képgalériát, a kamerát, a levelezést és a naptárat. Első benyomásom az, hogy az ismert szoftverek nagy kijelzőn is kezesbárányként viselkedtek.

Az Appleblog azonban készített egy videót, amelyen a Galaxy Tab 10.1 böngészője szaggat az iPadéhoz képest, és lassabban fordul el a kép, amikor az oldalára döntjük a készüléket. Ez nekem egyáltalán nem tűnt fel, amire az lehet a magyarázat, hogy nem szoktam hozzá az iPad (állítólag) gyorsabb működéséhez. A Google Maps térképén gyorsan tudtam keresni, a böngésző is gördülékeny működött. Ugyanakkor, ha hihetünk a videónak, amely még az iPad első változatával készült, akkor a Samsung lépéshátrányba került, hiszen az iPad 2 processzora azóta kétszer gyorsabb lett. Sokat elárul a helyzetről, hogy az iPad 2 megjelenése miatt a Samsung újragondolja a Galaxy Tab 10.1 árát.

Készlethiány fenyeget

De nem is ez a lényeg. Az androidos tabletek sikerét vagy kudarcát nem a processzor, az sd-kártyával vagy usb-vel való bővíthetőség, vagy a gyári hdmi-csatlakozó fogja eldönteni. Az a kulcskérdés, hogy milyen gyorsan készülnek el a fontos szoftverek az Android 3.0-ra. Az iPhone, az Android, az okostelefon és a táblagép attól lesz igazán értékes, hogy rengeteg szoftverrel bővíthető tovább.

Nem állítom, hogy az iPad 2 előnye behozhatatlan, de tény, hogy az Apple gépére már van hatvanötezer működő alkalmazás, a menő játékoktól az ismert nagyvállalati rendszerek kliensein át az olcsó segédpropgramokig szinte minden elérhető. Akkor lesz értelme androidos táblagépet venni, ha elkészült rá az Amazon Kindle könyvolvasótól az Evernote tudúkezelőn át a Wired magazinig minden.

Ezek nagy része már androidos okostelefonon is elérhető, tehát nem nulláról indul a Honeycomb, de nem elég átméretezni a mobilra megírt szoftverek kezelőfelületét, teljesen át kell tervezni az interfészt. Jó példa erre a tabletre átírt Gmail, amelyben a kijelző nagy részét a megnyitott email foglalja el, és a bal oldalon van a levelek listája (az androidos okostelefonokon csak külön látható a lista és a betekintő).

Jó jel, hogy nagy mozgolódás van a fejlesztői közösségben, egyre több cég keres androidos programozókat. Kulcsfontosságú az is, hogy az Android Market ingyenes és fizetős programjai is minden országban elérhetőek legyenek, ahol tabletet piacra dobnak.

Sokkal nagyobb fejtörést okozhat a Google-nek, hogy még szinte semmit sem tud a táblagépezőkről. Ezzel szemben az Apple kilenc hónapja látja a felhasználók viselkedését: milyen programokat töltenek le, mire panaszkodnak a legtöbben, hol kell javítani a szoftveren, a beállításokon. Az Apple nyilván arra koncentrált az iPad 2 fejlesztésekor, hogy a felhasználók többségének az igényeit szolgálja ki (könnyebb és vékonyabb gép, erősebb processzor, kamerák), és nem a hangosabb, de szűkebb hardcore felhasználói réteg bajait akarta orvosolni (nincs Adobe Flash, usb port, sd-kártya, nem nőtt a kijelző felbontása).

Kína mindent elfoglal

Miközben a csúcson az iPad 2 és a Honeycomb-alapú tabletek csatáznak egymással, a piacra alulról is megpróbál betörni néhány gyártó. Távközlési szakemberek szerint ezek az olcsó gépek majd lenyomják az árakat, de ezt erősen kétlem. A legolcsóbb Opel soha a büdös életbe nem fogja lenyomni az SLK Mercedes árát, márpedig a táblagépeknél legalább ekkora különbség van az olcsó kínai és a csúcskategória között.

Több mint egy hete tesztelem a ZTE V9 nevű eszközt, amit a legnagyobb jóindulattal is csak hordozható mobilnetes képkeretnek neveznék. Annak sem túl jó. Kijelzőjének felbontása 800 × 480 pixel, azaz ugyanakkora, mint a csúcskategóriás okostelefonoké. Emiatt a megjelenített betűket csúnyán rajzolja ki a kijelzőre. Rosszabb volt rajta e-könyvet olvasni, mint a harmadakkora kijelzővel felszerelt Galaxy S okostelefonon. Az ZTE kijelzője rezisztív technológiával érzékeli az érintést , ezért nincs multitouch.

A kép nem fekete-fehér, a ZTE V9 kijelzője fakó

A ZTE játékra sem jó, mert nincs benne 3D gyorsítás. Az Angry Birdsöt is hamar letöröltem róla, mert nem volt jó a játékélmény, szaggatott, és multitouch nélkül nehéz volt vezérelni. Egyébként is túl sok helyet foglalt el a program, és a belső memóriában nagyon kevés hely van a telepítésre. Egy hét után folyamatosan azzal zaklat a készülék, hogy fogy a hely, pedig csak kilenc egyszerű programot telepítettem rá. A ZTE egyébként az Android 2.2-es verzióját futtatja, amit telefonokra terveztek, nem táblagépekre.

Fennáll a veszély, hogy az olcsó eszközök rossz felhasználói élményt adnak, és az emberek elbizonytalanodnak, szükségük van-e egyáltalán táblagépre. A gyártó és a forgalmazó is bizonytalan, látszik a ZTE V9-en, hogy nem kiszolgálni próbálják a célcsoportot, hanem csak piacra dobtak egy olcsó izét.

A ZTE egy tökös partnerrel és plusz pár hónap munkával javíthatott volna a helyzeten, ha legalább telerakták volna a táblagépet hasznos szoftverekkel. Az előre telepített, táblagépre optimalizál műsorújság, időjárás-előrejelző, menetrendek, navigációs programok és hírportálok nagyobb értéket adtak volna a táblagépnek. Mármint akkor, ha mindez nem a felhasználói tárhely rovására megy.

iPad 2 vagy Android?

Az Android-hívőknek azt javaslom, hogy kerüljék az olcsó és kompromisszumos megoldásokat, az Apple-hívőknek pedig csak akkor érdemes megvenni az iPad olcsóbbá vált első verzióját, ha biztosan tudják, nem lesz szükségük az új verzió extráira. Aki nem fog táblagépre programot írni, és a fájlkezelő hiányát is elviseli, ha a tableten enélkül is eléri a képeit, zenéit és videóit, az inkább próbálja ki az iPad 2-t.

Március elején nagy vihart kavart, amikor kiderül, hogy a Google mobilos letöltőközpontjába, az Android Marketre minden előzetes szűrés és ellenőrzés ellenére felkerült jó néhány vírusos alkalmazás. A DroidDream nevű kártevőt hordozó több mint 50 alkalmazást hamarosan kidobták a Marketről, és most második hullámban a Google távoli irányítással letörölte a fertőzött fájlokat a felhasználók telefonjairól is.

A Google sosem csinált titkot abból, hogy a mobilos operációs rendszerébe beépített egy ilyen lehetőséget biztonsági célból, de ez az első eset, hogy éles helyzetben kell használni a rendszert (először tavaly nyáron aktivizálták, akkor használhatatlannak ítélt alkalmazásokat takarítottak el vele). A nagy rivális iPhone operációs rendszerében is van ilyen lehetőség.

Az Android fejlesztőcsapatának hivatalos tájékoztatása szerint a DroidDream személyes adatok lopására alkalmas, illetve elméletileg a telefon távolról irányíthatóvá válik a vírus gazdája által. A biztonsági rést, amit kihasználva működik, már hónapokkal ezelőtt az Android 2.2.2-es verziójában befoltozták.

Észtország korábban világelsőnek volt az informatika területén, és lehetővé tette a választóknak, hogy a voksolás napja előtt a neten leadhassák szavazatukat. Most már mobilon is szavazhatnak. Az elektronikus szavazáshoz egy speciális személyazonosító kártya kell, amely rögzíti a választó adatai, valamint azt, hogy élt állampolgári jogával.

Ezt a rendszert meglehetősen praktikusnak tartják, mert a szavazónak nem kell feltétlenül választókörzetében lennie voksának leadásakor, sőt akár külföldön is tartózkodhat.

A mostani választások előtt számítógépes szavazók február 24. és március 2. között adhatták le szavazatukat. Ezzel hozzávetőleg 140 ezer választópolgár élt, ami a választásra jogosultak több mint 15 százaléka.

A Postimees című napilap összesítése szerint külföldön tartózkodó észtek interneten keresztül Finnországból szavaztak a legtöbben, szám szerint 1541-en. Nagy-Britanniából 474-en, Németországból 337-en, az Egyesült Államokból pedig 305-en voksoltak. A kimutatás szerint érkeztek szavazatok olyan távoli országokból is, mint Trinidad és Tobago, Szingapúr vagy Uganda. Összesen 106 országból futottak be elektronikus szavazatok az észtországi központba. A mobiltelefonos szavazással 2690-en éltek az észt újság adatai szerint.

Az év első hónapjában 14 ezerrel bővült az aktív mobilnetes előfizetések száma. A legtöbb új aktív előfizetőt a T-Mobile szerezte (körülbelül 9500-at ), és januárban már majdnem félmillió mobilnetes ügyfele volt. A második legnagyobb bővülést a Telenor érte el, de a háromezres bővülés nem elegendő ahhoz, hogy megint a Vodafone elé kerüljön.

A Vodafone gyengén teljesített januárban, de még így is bőven tartani tudja második helyét. A szolgáltatónak 280 ezer előfizetője volt, negyvenezerrel több, mint a Telenornak. Nehéz lesz ledolgozni ezt a hátrányt.

Az elmúlt évben a legnagyobb bővülést a T-Mobile mutatta fel decemberben, amikor 30 ezerrel nőtt az aktív előfizetők száma. Az átlagos bővülés ennél sokkal gyengébb, a Telenor az elmúlt 12 hónapjának átlaga 4400-as havi bővülés, ezzel szemben a Vodafone átlaga havi 7200 plusz aktív ügyfél. A Vodafone és a Telenor közti távolság július óta folyamatosan nőtt, és csak most januárban tört meg a sikerszéria.

Leszázalékolás

Az aktív előfizetések alapján a T-Mobile részesedése 48,61 százalékról 48,87 százalékra emelkedett, a Vodafone részesedése 27,78 százalékról 27,56 százalékra, míg a Telenoré 23,61 százalékról 23,57 százalékra csökkent.

Januárban az adatforgalom alapján a Telenor piaci részesedése az egy hónappal korábbi 29,91 százalékról 30,52 százalékra, a Vodafoné pedig 27,01 százalékról 27,32 százalékra nőtt, eközben a T-Mobilé 43,08 százalékról 42,16 százalékra csökkent.

Újabb szakaszba lép a Vodafone hálózati modernizációs fejlesztése a pénteken bejelentett új beruházással. Egy év alatt lecserélik a második generációs (2G) hálózatot és a Vodafone teljes hálózatában elérhetővé válik az EDGE. Magyarán ott is viszonylag jó sebességgel lehet majd internetezni, ahol nincs modernebb 3G-hálózat. Eddig nagy problémát jelentett a Vodafone ügyfelenek, hogy a 3G lefedettségi területén kívül csak nagyon lassú GPRS sebességgel netezhettek.

Jelentősen bővítik a mobilnetezésre is alkalmas harmadik generációs (3G) hálózatot, 14,4 megabites letöltési és 5,2 megás feltöltési sebességre állnak át. Négyszáz új bázisállomást építenek, ennek köszönhetően a nagysebességű mobilnetes hálózatot a lakosság közel 99 százaléka eléri majd.

A hálózatot úgy készítik elő, hogy az később alkalmas legyen az LTE és a negyedik generációs mobilszolgáltatás bevezetésére. A mostani százmillió eurós nagyságrendű fejlesztéssel a Vodafone eddig magyarországi beruházásainak értéke eléri a másfél milliárd eurót.

Hatékonyan szórják a biteket

A sajtótájékozattón bemutattak egy aktatáska méretű Huawei bázisállomást is, amely a korábbi bázisállomásokhoz képest feleannyi áramot fogyaszt. A Vodafone elmondta, úgy építik meg a hálózatukat, hogy az áramfogyasztás is jelentősen csökkenjen.

Jön a frekvenciatender

Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője a sajtótájékozatón elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy a szélessáv fejlesztésével egy időben a garantált sebességek is növekedjenek. A tárca vezetője elmondta, a kormány hamarosan kiírja a 900 MHz-es frekvenciákra a tendert. A minisztérium javaslata készen van, egyeztettek az NMHH-val, és a következő napokban a szolgáltatók elé tárják a javaslatokat.

Egy távközlési kerekasztalt is létrehoznak, amely a 2012 utáni, vagyis az analóg tévéadás lekapcsolásának eredeti céldátuma utáni időszakra koncentrál majd, beleértve a tévécsatornák helyén felszabaduló frekvenciák hasznosítási lehetőségeit.

Naponta átlagosan 3 óra 9 percet töltenek el a böngésző előtt azok, akik hetente legalább egyszer interneteznek. A szörfölés 69 történik asztali pc-n, 30 százaléka már valamilyen hordozható eszközön (laptop, táblagép, palmtop és netbook), és csupán 1 százalék mobilon, derül ki a GfK Hungária felméréséből, ami 18-49 évesek körében végeztek el (a pdf itt elérhető).

Érdekes lenne egy olyan összehasonlítás, hogy a hordozható eszközök közül melyik a legnépszerűbb. A laptop nem minden esetben számít hordozható gépnek, sokan ugyanis az asztali gép helyett használják, kizárólag otthon. Hiszen már az is óriási előny, hogy bárhol a lakásban netezhetünk. Ebben az esetben pedig nem lett mobilabb a felhasználó, csak talán megszabadult egy fölöslegessé vált számítógépasztaltól.

A hordozható eszközök egyre szélesebb elterjedtsége az eszközök személyesebbé válását eredményezi. Azokban a háztartásokban, amelyekben csak asztali számítógép van, egyharmad azok aránya, ahol a pc-knek jellemzően csak egy gazdája van. Ezzel szemben a hordozható eszközt 60 százalék tartja személyes eszközének (a maradék 40 százalékban lehetnek a családi laptopok). A hordozható eszközök az asztali gépeket kapacitását is felszabadítják, és ahol hordozható és fix gép is van, ott az utóbbinak is csak egy gazdája van a háztartások 47 százalékában.

Elindult a Samsung Galaxy Store, ahol játékokat és más szoftvereket árulnak androidos okostelefonokra. A portálon olyan minőségi játékok kaphatók, mint például a NFS: Shift, Asphalt 5, Assasin’s Creed, Sims 3 és a Monopoly. Mivel a boltot a Samsung indította, a tartalmak csak az általa gyártott készülékekre telepíthetők. A Galaxy Tab táblagép, Galaxy 3, Galaxy S, Galaxy Spica, és Galaxy Ace tartozik ezek közé. Idén még bővülhet a kínálat, hiszen a Mobil Világkongresszuson bemutatkozott a Galaxy S 2, a Galaxy Gio és a Galaxy Tab 10.1-es táblagép is.

Hiánypótló a Samsung kezdeményezése, hiszen Magyarországon csak ingyenes programokat kínál az Android Market, és csak a operációs rendszer feltörésével (rootolással), segédprogramok telepítésével lehetett hozzáférni a teljes kínálathoz. A lépés egyben azt is jelzi, hogy a Samsung valamivel jobban figyeli a magyar vevők igényeit, mint a riválisai, amelyek androidos készülékein továbbra sem lehet programokat venni.

A galaxystore.hu weboldalat a mobilok böngészőjében kell betölteni, a vásárláshoz netkapcsolatra, My Samsung profilra és online fizetésre alkalmas bankkártyára van szükség. A Samsung a hazai fejlesztőket arra buzdítja, hogy töltsék fel szoftvereiket a boltba. Ingyen csatlakozhatnak, a Samsung a bevétel 30 százalékát tartja meg, ugyanúgy, mint a Google.

Egy héttel a Mobile World Congress után tajpejben ült össze a mobilipar krémje, hogy véglegesítsék az LTE-Advanced szabványt. Ha ez megvan, világszerte elkezdhetik legyártani az álló helyzetben 1 Gbps, menet közben 100 Mbps adatátviteli sebességet nyújtó eszközöket. Ezen a hálózaton biztosan nem őszülnénk bele a Blade Runner Final Cut letöltésébe, a fullextrás bluray 4-5 perc alatt a merevlemezünkön lenne. Az LTE-Advanced eszközök közvetlenül egymással is tudnak majd kommunikálni. Ezt elsősorban arra használnák, hogy például a telefonunkkal adatokat tudjunk lekérdezni a környezetünkben lévő szenzorokról.

Hagyjuk inkább elszállni a gigabites álmokat, mert az LTE-Advanceddel egy ideig csak prototípusokon találkozunk, és a technológiának még éles bevetésen, például akadályokkal teli városi környezetben is bizonyítania kell a képességeit. Bevezetéséig a mobilnetes díjcsomagoknak is változniuk kell, mert gigabites sebességen pár perc alatt elhasználnánk az 5 GB-os keretünket, ami viccnek is rossz.

Addig is itt van nekünk a jól bevált HSPA, és nem lehet okunk a panaszra. Az Ericsson a barcelonai mobilkiállításon 168 megabites letöltési sebességrekordot ért el egy kereskedelmi forgalomban kapható hálózati berendezéssel és egy prototípus kütyüvel. Ez már szinte elérhető közelségben van. A rivális Nokia Siemens Networks pedig azt ígéri, hogy a HSPA sebessége a jövőben akár 672 megabitig is feltornászható.

Ide veled, régi kardom

Miért foglalkozunk még mindig a HSPA-val, amikor a fejlett országokban már elkezdtek átállni LTE-re? Anders Runevad, az Ericsson nyugat- és közép európai régiójának vezetője elmondta, hogy a következő években még a legtöbb fejlesztési erőforrás HSPA mögött lesz, és - ahogy azt a fenti példák is mutatják - a technológiában még nagyon sok tartalék van.

Az LTE terjedését nagyban befolyásolja, hogy elérhetők-e a szükséges frekvenciák, néhány országban pedig műszaki oka is van az LTE bevezetésének. Az Egyesült Államokban használt CDMA technológia fejlődése leállt, és jelentősen nőtt a mobilinternet iránti igény. Úgyis le kellett cserélni a hálózatot, és akkor már logikus volt átugrani a HSPA-t, és rögtön a legmodernebb LTE-re váltani. Svédországban a laptopozóknak adnak LTE-n szélessávot, a távközlésben igen fejlett országban erre is van fizetőképes kereslet. Németország pedig egy harmadik üzleti modellt alkalmaz, a DSL-lel lefedetlen vidéki területeken vezeti be az LTE-t - mondta Runevald. Európában a németek az elsők, akik a korábban tévécsatornák által használt 800 MHz-es frekvenciatartományban indítanak szélessávú szolgáltatást.

A HSPA mellett szól az is, hogy olcsóbbak a készülékek. Még nem futott fel az LTE-csipek gyártása, csak drága csúcskategóriás készülékekkel vehető igényebe a hálózat. Ezzel szemben a HSPA-n tucatnyi középkategóriás okostelefon nyújt 7,2 megabites letöltési sebességet, és a csúcsmodellek már 21 megával töltik le a biteket. Runevald szerint idén megjelennek a 80 dollár alatti androidos készülékek is, természetesen HSPA-csippel.

Várakozó állásponton vannak a mobilszolgáltatók is azokban az országokban, ahol semmi sem kényszeríti őket az LTE bevezetésére. A Deutsche Telekom például erősen támaszkodik a HSPA-ra, és idén már tíz európai országban lesz 21 megabites, majd később 42 megabites szolgáltatása. A szolgáltató stratégiájának fontos eleme a wifi, a Magyar Telekom révén hazánkban is több száz publikus hotspotot működtet, és vizsgálja olyan új üzleti modell lehetőségét, amellyel a vendéglátóhelyek is könnyen csatlakozhatnának az átalánydíjas szolgáltatásához.

Mikrocellák viharában

Nincs értelme a gyorsításnak, ha ettől drágább lesz a szolgáltatás, ezért a berendezésgyártók újabb és újabb trükkökkel próbálják csökkenteni a hálózatépítés költségét. Anders Runevad szerint az egyik legfontosabb idei fejlesztés az aktív antenna, amellyel csökkenthető a bázisállomás energiafogyasztása és kisebb cellák alakíthatók ki. A jelenlegi nagy adótornyok sok energiát elpazarolnak , de az aktív antennák ezt a problémát kiküszöbölik. Az elektronika nagy része bekerült az antenna házába, szinte nullára csökkentve az alkatrészek közti távolságot, és ez eltünteti a kábeleken fellépő energiaveszteséget. Az Ericsson szerint a 2011 második felében megjelenő Air 30 százalékkal lerövidíti az antennák telepítés idejét, és 42 százalékkal csökkentheti az áramfogyasztást.

Az Alcatel-Lucent apró bázisállomása

Izgalmas az Alcatel-Lucent újítása is, és a gyártók versenyében kissé lemaradt cégnek szüksége is van az ilyen innovatív megoldásokra. A vállalat a teniszlabda méretű LightRadio Cube bázisállomással rukkolt elő, amely apró mérete miatt köztéri lámpákon, épületek falán és tetején is elhelyezhető.

A bázisállomást azért tudták így összezsugorítani, mert bizonyos feladatokat - amiket hagyományosan az adótoronynál lévő hardverek végeznek el - központosítottak. A számításokat a felhőben, nagy szervereken végzik el, ami jelentősen növeli az alaphálózat adatforgalmát. A bázisállomásokat üvegszálas kapcsolaton kell kiszolgálni, tehát a Cube leginkább városi környezetbe való. A forradalmian új eszköz állítólag 30 százalékkal növeli a hálózat kapacitását, 50 százalékkal csökkenti az üzemetetési költségeket, de erre még várniuk kell a szolgáltatóknak, mert a teljes rendszer csak 2013-ban lesz kapható.

Nem valószínű, hogy mindegyik bázisállomás aktív antenna lesz - mondta Runevald. Ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy ez még kevésbé valószínű Magyarországon, mert a jelenlegi szabályozási környezet egyáltalán nem kedvez a mikrocellláknak. A magyar szolgáltatóknak ugyanis minden egyes rádiós adó-vevő után plusz frekvenciadíjat kell fizetniük, így tehát jobban járnak, ha a ronda nagy adótornyokra koncentrálnak a decentralizált, modern hálózati megoldások helyett.

Március elsején indul a TV2 tévécsatorna mobilnet-szolgáltatása, amely meghatározott időtartamokra biztosít hozzáférést az ügyfeleknek.

A társaság a Vodafone mobilhálózatát használja. A tv2.mobilnet elnevezésű csomagok az ország összes nagy Tesco áruházában kaphatók lesznek, és bankautomatáknál vagy az interneten lehet feltölteni az egyenleget.

A szolgáltatás nem jár kötöttséggel, nincs fix  havidíj és hűségszerződést sem kell aláírni. Az ügyfelek az áruházakban ötezer, a Vodafone webshopjában négyezer forintért szerezhetik meg az alapcsomagot a netezéshez szükséges modemmel.

Akadozott a Vodafone angliai szolgáltatása, miután ismeretlen tettesek betörtek az egyik központjába és megrongálták néhány berendezését. A vállalat közleménye szerint néhány ügyfél leszakadt a hálózatról, telefonálni, sms-ezni és internetezni sem tudtak. A BBC egyelőre nem tudja, hogy mennyi ügyfelet érint a hiba, de a Twitteren az ország több részéről is jelentették, hogy nem tudnak mobilozni. A Vodafone mérnökei dolgoznak a hiba elhárításán, és a szolgáltató azt mondja, személyes adatok nem kerültek a bűnözők kezébe.

Októberben végigjártuk az országot, hogy összehasonlítsuk a magyar mobilnet-szolgáltatók hálózatát. Mértünk megyeszékhelyen, autópályák mentén és birkák társaságában, és végül azt az eredményt kaptuk, hogy a Vodafone 4,4 megabit körüli átlagos sebességgel megelőzte mindkét riválisát. A T-Mobile alig maradt le, a Telenor jobban. A pontos adatok sajnos nem érdekesek, mert kiderült, hogy hiába végeztünk el több száz mérést, nem a valódi sorrend rajzolódott ki.

Kaptunk egy fülest, miszerint valami nem stimmel a győztes Vodafone számaival. A túra alatt is kaptunk leveleket, amelyekben az olvasók kétségbe vonták a cég adatait, és azzal érveltek, hogy ők még sosem láttak a mienkéhez hasonló megabiteket. Az informátor azonban az eltérés okát is tudni vélte, amikor azt állította, a pontatlanság oka a méréshez használt kártyák előnyben részesítése, priorizálása. Érdemes tudni, hogy a SIM kártyákat és a modemeket a szolgáltatóktól szereztük be a teszthez azzal a kéréssel, hogy ugyanolyan csomagokat adjanak, mint amilyet a boltban vásárló átlagember kapna.

Fogtuk a kölcsönkapott tesztkártyákat, szereztünk mindegyik mellé egy-egy mezeit is, amiről a szolgáltató nem tudhatta, hogy éppen ki és milyen célokra használja, és titokban újra elvégeztünk több mint száz mérést a Belvárosban.

Meglepő eredményt kaptunk: a T-Mobile tesztkártyája egyenesen lassabb volt a mezeinél, ikertestvérével szemben 13 százalékos hátrányba került. A Telenornál kisebb volt a különbség, bár itt már ellentétes előjellel, a tesztkártya előnye 3,53 százalék volt a mezeivel szemben. A Vodafone-nál azonban pozitív előjelű és jelentősebb volt az eltérés. A tesztre kapott kártya 69,42 százalékkal mutatott többet a hétköznapi társánál. De ha csak azokat a méréseket vesszük számításba, amikor egyszerre, egy cellában mértünk a két kártyával, akkor a Vodafone-nál 150 százalék volt a két kártya közti eltérés, természetesen a tesztkártya javára.

Az eszközpark

Mi priorizálás?

A mobilszolgáltatók hálózatán egy cellán belül az előfizetők osztoznak az elérhető sávszélességen. Ha az adott cella összesen tíz megabitet tud szétosztani, akkor öt kártyával számos mérést lefuttatva azt kapnánk, hogy mindegyiknek két megabit körül alakul az átlagos letöltési sebessége, hiszen tíz osztva öttel az kettő.

Amennyiben egy kártya prioritást, előnyt kap a többivel szemben, akkor ugyan a cellában elérhető tíz megabites maximális sávszélesség nem nő, de az előnyben részesített kártya megkaphatja a sávszélesség 70-80 százalékát, és a többi négy osztozik a maradék 20-30 százalékon.

A mérések után - már novemberben - megkerestük a Vodafone-t, hogy adjon magyarázatot az eltérésre. A szolgáltatóval akkor abban maradtunk, hogy megvizsgálják a helyzetet. November végén azt a választ kaptuk a mobilcég műszaki szakértőitől, hogy egy hónapon át (a 3G Túra ideje alatt is) hibás beállítással működött egy terheléselosztó eszköz, amiből kettő dolgozik a hálózatukban, és állításuk szerint ez okozta az általunk észlelt problémákat.

Nem csak a mi kártyáink élveztek előnyt az összes többivel szemben, állítólag számos ügyfélre kihatott a hiba. A több mint egy hónapig észrevétlenül fennálló hálózati problémát valószínűleg azért csak mi vettük észre, mert az emberek novemberben nem ücsörögnek a Ráday utca sarkán két laptoppal az ölükben, hogy sávszélességet mérjenek.

A Vodafone magyarázatával megkerestük a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékét, és a szakértők elfogadhatónak találták az indokot. A szakértők nem ismerik pontosan a Vodafone hálózatának felépítését, de azt mondták, létezhet akár olyan beállítás is, hogy a páros végű ügyfélszámon regisztrált SIM-kártyák forgalmát mindig az egyik eszköz, a páratlanokat mindig a másik hálózati eszköz kezeli. Így hiba esetén előfordulhat, hogy az egyik ügyfél mindig a hibás eszközre kerül, és emiatt kisebb letöltési sebességet kap, mint a másik ügyfél. Véletlenszerű elosztásnál is elképzelhető, hogy az egyik eszközzel mindig jobb sebességet mérünk, mint a másikkal. A szakértők csak azt furcsállták, hogy a saját hálózatát monitorozó mobilcég nem vette észre hamarabb a rossz beállítást.

Közel a vég

Ezzel együtt a Nagy 3G Túra eredménytelen, hiszen a méréseink nem a valós állapotot tükrözték, mert a hivatalos magyarázat szerint a túra ideje alatt a Vodafone-ügyfelek egy része kevesebb, a másik része nagyobb letöltési sebességet kapott, és mi az utóbbiakba tartozunk a tesztkártyával.

Suba János, a Vodafone kommunikációs igazgatója ugyanakkor azt mondta, hogy baklövés lenne kidobni a 3G túra méréseit. "A helyes következetés szerintünk az, hogy bár voltak műszaki problémák a legjobban teljesítő szolgáltatónál, ezek a végeredményt nem befolyásolják, hiszen még jobban teljesített volna a beállítási problémák nélkül." Suba arra is felhívta a figyelmünket, hogy a mérésekre szakosodott független európai P3 Communications is kimagasló feltöltési és letöltési sebességet mér a Vodafone hálózatán. A kommunikációs szakember úgy fogalmazott, "a novemberi mérések megerősítették a tavaszi eredményeket, sőt még egyértelműbbé tették a Vodafone elsőbbségét az adathálózat minőségét tekintve.

Ha ez valóban így van, akkor már csak az van hátra, hogy a Vodafone is komolyabb garantált sebességgel jelezze a felhasználóknak, mire képes a világklasszis hálózat.

Csütörtökön megjelent egy T-Mobile hirdetés, amelyben a piacvezető mobilcég azt állítja, Magyarországon ők garantálják a legnagyobb letöltési sebességet.

Ezzel szemben a Vodafone azt állítja, hogy az ő adathálózatukban érhető el a legnagyobb letöltési és feltöltési sebesség, ráadásul webböngészésben is ők a legjobbak.

Felszínesen átfutva a hirdetéseket legfeljebb a reklámok nagy betűkkel kiemelt címe ragad meg a fejünkben, de az apróbb betűs szöveg rámutat néhány különbségre. A T-Mobile a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) küldött mérési eredményekre hivatkozik, a Vodafone viszont egy független cég felmérésére.

Nem csak reklámokkal támad egymásra a mobilinternetes piac két vezető szereplője (ügyfélszám alapján), már oda fajult a vitájuk, hogy a T-Mobile vizsgálat lefolytatására kérte meg a Gazdasági Versenyhivatalt. Szeretnék megtudni, a Vodafone állíthat-e olyat magáról, hogy övé a leggyorsabb mobilnet. Fontos leszögezni, hogy a GVH nem megállapítja meg, melyik hálózat gyorsabb, legfeljebb azt dönti el, hogy a reklámokban szereplő állítások megalapozottak, vagy alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

MMORPG

Csikai Attila, a Vodafone jogi igazgatója elmondta, hogy állításuk a P3 Communications nevű európai mérnöki iroda mérésein alapul, és a cég a távközlési iparban elfogadott ETSI szabvány szerint dolgozik. A mérést a Vodafone Csoport nemzetközi központja rendelte meg, és az összes olyan országban elvégzik, ahol szolgáltat a Vodafone.

Magyarországon mindegyik szolgáltató hálózatán 2900 mérést végeznek el. Külön vizsgálják az FTP típusú forgalmat, a böngészés sebességét és a hálózat egyéb jellemzőit. A P3 szabványos méréseit és véleményét bírósági tárgyaláson is elfogadják, és külföldi szakújságok is velük készíttetnek összehasonlító méréseket - mondta az igazgató.

Ezzel szemben a T-Mobile egy olyan mérésre hivatkozik, ami a három szolgáltató megegyezésével jött létre. Az NMHH-nak mindegyik szolgáltató küld adatokat, a méréseket maguk végzik el. A három szolgáltató meghatározott húszezer mérési pontot (ebben szántóföld közepe és városi terület egyaránt van), és ezek közül minden évben százötven helyet vizsgálnak.

A Vodafone azt mondja, az NMHH előírásai miatt elvégzett mérésnek nem célja a sebességbeli sorrend meghatározása, csupán azt vizsgálja, hogy a mobilszolgáltatók teljesítik-e a felhasználói szerződésekben garantált minimum le- és feltöltési sebességeket. A T-Mobile viszont azt mondja, hogy a magyar mérés a teljes lefedettségi területet reprezentálja, nem korlátozódik néhány nagyvárosra. Ők azt hangsúlyozzák ki, hogy a 3G/HSPA-hálózattal lefedett területeken 2 Mbps feletti letöltési sebességet garantálnak ügyfeleinek, ami tízszer több, mint amit a versenytársaik vállalnak.

A T-Mobile elismerte a P3 tevékenységét, és elárulta, hogy német anyacégük, a Deutsche Telekom is dolgozik velük. Ugyanakkor azt mondják, hogy nem ugyanazt a módszertant használják, mint a Vodafone. A T-Mobile arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vodafone mérésben mérései 8 nagyvárosban és az ezeket összekötő utakon történtek, azaz nem a teljes szolgáltatási területet vizsgálták.

Titokzatos meghívót küldött a Vodafone egy február 28-án várható sajtótájékoztatóra, egyetlen szóval sem említve a bejelentés részleteit, de sajnos a HWSW.hu lelőtte a poént. A teches hírportál megírta, hogy a mobilszolgáltató megint magához csábított egy márkát, márciustól a TV2 márkanéven is kapható lesz a netszolgáltatása. A TV2-től úgy tudjuk, hogy a SIM-kártyákat a Tescóban lehet majd megvásárolni.

A TV2 díjcsomagjai egyelőre nem ismertek, de a kereskedelmi partner alapján valószínűsíthető, hogy fapados szolgáltatás lesz. A megállapodás részleteit nem kötötték az orrunkra, de úgy tudjuk a mobilcég kedvezőbb hirdetési feltételeket is kap a tévécsatornától. A Vodafone így sok százezer embert ér el, és talán nagyobb sikerrel növelheti előfizetőinek a számát, mint a Postafonnal, amelyre a HWSW szerint nagyjából tízezren fizettek elő, noha ennek a sokszorosa volt a cél.

Az viszont kevésbé érthető, hogy a TV2 mit vár a mobilnettől. Nincsenek saját boltjaik, tehát a bevétel egy részét a kereskedőnél kell hagyniuk. Úgy tudjuk, hogy a csomagban nincs hangszolgáltatás, tehát nem tudnak ingyen hívást biztosítani bizonyos műsorokhoz, ami esetleg még vonzó is lehet a fanatikus tévénézők szemében. Ha nincs telefonálás, akkor valószínűleg mobilokat sem árulnak, és nehezebben tudnak prémium szolgáltatásokat kapcsolni az előfizetéshez.

A kétmillió előfizetővel sikeresnek mondható francia M6 tévécsatorna egészen más stratégiával, nagyobb kreativitással lépett be mobiliparba. Előfizetőik a nap 24 órájában nézhetik a sorozatepizódok ismétlését, cseveghetnek, blogolhatnak, játékokban vehetnek részt, és a mobil a rajongókkal való kapcsolattartás fontos eszköze.

Hollandiában is a Vodafone adott hálózati hozzáférést az egyik tévétársaságnak, az RTL-nek. A tévétársaság ott sem fapados üzleti modellben gondolkozik, hanem extrákkal próbál előfizetőket szerezni, például az ügyfelek cseveghetnek a tévés vetélkedők szereplőivel.

Eddig információink alapján a magyar TV2-Vodafone megállapodás csupán egy meglévő szolgáltatás átöltöztetése. A Vodafone nem akarta kommentálni az értesülésünket, tehát meg kell várnunk 28-át, hogy kiderüljenek a tarifák.

Egyetlen év alatt erőre kapott a mobilipar, és az utolsó szögeket is beverte a pc koporsójába. Ezt olyan fondorlatos módon tette meg, hogy még a megszokott eszközeinkről sem kell lemondanunk, ezentúl is monitor előtt görnyedve klikkolhatunk az egérrel és laptoppal tarthatjuk melegen a combjainkat. A különbség csupán annyi, hogy az egyszerűbb feladatokat az okostelefonunk, a komolyabbakat hatalmas szerverek végzik el.

Döbbenetes volt élőben látni, ahogy a Motorola munkatársa megfogja az Atrix nevű telefont, bedugja egy dokkolóba, és onnantól a kütyü asztali számítógépként működik. Kihúzza és átdugja egy laptopszerű dokkolóba, ami valójában csak akkuból, monitorból és billentyűzetből áll, és a telefon máris laptoppá változik. Nem helyhez kötött, egyszerűbb munkákhoz jó eszköz az Atrix, amely nagyjából annyit tud, mint egy netbook.

Sokan azzal érvelnek a pc mellett, hogy a számításigényes feladatok nem végezhetők el a hordozható eszközökön. Már ez sem igaz, az Ericsson csarnokában a saját szememmel láttam, ahogy egy nagyon ócska netbook 5 másodperc alatt bebútolt és néhány másodperccel később elindult a Microsoft Word. Persze a Windows és a Word nem a gépen, hanem egy távoli szerveren futott. Ebben a technológiában óriási lehetőség van, mert a szerverre komolyabb szoftverek is feltelepíthetők, és a felhasználónak nem kell a hardver folyamatos bővítésével, karbantartásával bajlódnia.

A távoli szoftverek eléréséhez egy 512 kilobites kapcsolat is elegendő, persze nem árulok el sok újdonságot azzal, hogy a gyorsabb kapcsolat és a jó válaszidő javítja a felhasználói élményt. 5-10 megabites kábelneten és a jobb HSPA+ mobilhálózatokon nem lehet gond a szoftverek távoli futtatásával.

Az Ericsson szolgáltatása nagyon hasonlít arra, amit a Navigátor Informatika kínál, de amíg a magyar cég vállatoknak adja el a virtuális Windowst, addig a svéd cég az egyszerű felhasználókat veszi célba. A szolgáltatás elsődleges piaca India és a többi fejlődő ország, ahol kevesen engedhetnek meg maguknak egy drága, nagy teljesítményű számítógépet.

Már a januári CES-en kiderült, hogy 2011 egyik hangsúlyos témája az LTE, a mobilhálózatok negyedik generációja, amely a jelenlegi 3G-nél sokkal nagyobb letöltési sebességet biztosít. A jövőbeni lehetőségekről sokat elárul az NSN új eszköze, amit a barcelonai kongresszuson fog bemutatni - a Flexi Multiradio 10 bázisállomás összesen 10 gigabit/másodpercnyi kapacitást tud szétosztani az ügyfelek között, vagyis egy cellában akár 200 előfizető is kaphat 50 Mbps-t. A berendezés már az LTE Advanced szabványt is támogatja, vagyis egy előfizető 1 gigabit per másodperces hozzáférést is kaphat. Ennek a brutális sebességnek azonban előfeltétele, hogy az LTE-szolgáltatás 100 MHz széles sávon működjön. Egyelőre nem biztos, hogy Magyarországon valaha lesz ilyen.

Helló, modern dizájn

Kevés szó volt róla, hogy az LTE teljesen ip-alapú technológia, amelyből hiányzik a hagyományos vonalkapcsolt telefonálás. Eleinte a megnövekedett adatforgalomra ad majd megbízható megoldást, ami a teljes ip-alapú telefonálás bevezetéséig – részben az NSN magyar mérnöki fejlesztésének köszönhetően – kiegészül egy hívásátléptető funkcióval, mely az LTE hálózat alatt indított és fogadott hanghívásokat automatikusan átirányítja a párhuzamos 2G vagy 3G hálózatokra.

A Voice over LTE lesz a következő lépés, amely már ip-alapú, és a gyártók közötti verseny arról szól, ki tud elsőként teljes körű megoldást letenni az asztalra, mondta Ésik Róbert, az NSN ügyvezető igazgatója.

Kényelmi funkciókat is bemutatnak a gyártók, ilyen például az okostelefonok távoli kezelése, amelynek a fejlesztése részben Magyarországon zajlik. Ennek segítségével a mobilszolgáltató távolról funkciókat állíthat be, konfigurálhatja a készüléket, elmentheti és visszaállíthatja a felhasználó adatait telefoncsere esetén. Természetesen senki sem nyúlhat bele a telefonba úgy, hogy azt az előfizető nem engedélyezi, mondta Ésik Róbert, és kihangsúlyozta, hogy az újítást elsősorban az ügyfélszolgálatok illetve a vállalati ügyfelek tudják hasznosítani.

Ötszáz villám

A közép-kelet-európai régiónak további érdekes téma a vasúti kommunikáció, amely több országban bevezetés alatt áll. Magyarország szempontjából pedig azért is fontos, mert az NSN az elmúlt hónapokban vett fel nagyjából száz magyar mérnököt, akik ezeket a technológiákat fejlesztik tovább, mondta Gyenes Péter,az NSN K+F részlegének üzleti kapcsolatokért felelős vezetője. Jelenleg a GSM-R szabványú rendszert használják a vasúttársaságok a világ túlnyomó részén, és a fejlesztőknek többek közt azt kell megoldaniuk, hogy gördülékeny legyen az átállás a későbbi LTE-R rendszerre.

A GSM-R ugyanúgy működik, mint a nyilvános GSM, de a vasúttársaságok biztonsági okokból egy nekik dedikált frekvenciát használnak. Erre azért van szükség, mert a GSM-R hálózat továbbítja vészhívásokat, szolgáltatja az adatátvitelt a vasútbiztonsági berendezéseknek. A rendszer kialakításából fakadóan nagy hibatűrésű, például a kettős rádiós lefedettség révén akkor is folyamatos ellátást biztosít, ha egy bázisállomás kiesik.

A vasúti telefonszolgáltatás extráit a vasúttársaságok igényei szerint fejlesztették. Van például funkcionális címzés, tehát ha akarják hívni a Szeged-Budapest vonal aktuális mozdonyvezetőjét, akkor nem kell tudni, hogy ki dolgozik éppen, illetve melyik mozdonyt fogták a szerelvény elé - mindenképpen a szolgálatban lévő mozdonyvezetőnél csörög a telefon, nem a szabadságon lévő kollégájánál. Van helyfüggő címzés is, tehát ha a mozdonyvezető el akar érni egy diszpécsert, és Cegléd közelében van, akkor a rendszer nem a budapesti diszpécsert hívja fel. Lehet telefonon szétküldeni közleményeket, és a sürgősségi hívások megszakítanak bármilyen folyamatban lévő, alacsonyabb prioritású beszélgetést.

A GSM-R szabványban az is benne van, hogy 500 kilométer per órás sebességig lehetővé kell tenni a kommunikációt. Mi kell ehhez? Nyilván olyan vonatok, amelyek képesek 500 km/órával haladni, amire Magyarországon egyelőre nincs sok esély. Ahol viszont van gyors vonat, ott a bázisállomások speciális kiegyenlítő szűrővel (equalizer) felszereltek, mert enélkül a Doppler-csúszás megakadályozná az adó és a vevő közti kommunikációt.

Emellett olyan sűrűn kell kiépíteni a bázisállomásokat, hogy a vonatnak legyen ideje folyamatban lévő hívás közben is átállni egyik bázisállomásról a másikra. A TGV és az ICE esetében például kilométeres átfedési terület kell két bázisállomás között, míg egy lassú bányavonatnál akár száz méter is elegendő. A GSM-R bázisállomások antennái sem szokványosak, 120 fok helyett 30 fok a nyílásszögük, mert nem egy széles területet kell lefedni, hanem a kígyózó vonalon kell végiglőni a rádiójeleket.

A pénz miatt

Nemcsak a mozdonyok és a sorompók hívhatják fel egymást mobilhálózaton, hanem hétköznapi eszközök is. Az idei Mobil Világkogresszuson is népszerű téma lesz a gépek közti kommunikáció, az úgynevezett machine2machine, legyen szó akár egy intelligens mérőóráról, amely automatikusan értesíti a központot a vízfogyasztásunkról, vagy egy okos kólagépről, amely emelt díjas sms-ért ad cukrozott löttyöket. Az NSN azt mondja, hogy idén jellemző lesz a komplex, teljes számlázási rendszert tartalmazó rendszerek világszerte terjedő bevezetése, tehát ezekre is érdemes lesz odafigyelni a kiállításon.

Alig maradtak izgalmas hírek a Mobile Világkongresszus első napjaira, a legjelentősebb cégek már múlt héten bejelentettek minden fontosat. Így nem maradt más hátra, mint a leírásokkal és idealizált fényképekkel bemutatott kütyük megtapogatása. Nagyjából három napom lesz körülnézni, és az olvasókat arra kérem, ne tartsák magukban a kérdéseiket. Aki egy mobiltelefonról vagy egy szolgáltatásról többet szeretne megtudni, küldjön ide egy twitet vagy oda egy emailt. Igyekszem minden feltett kérdésre választ találni.

Facepalm, féreglyuk

Mindent megírtunk arról, hogy  a HP feléleszti a Palm által kifejlesztett webOS operációs rendszert, és hamarosan piacra dobja a táblagépét, néhány új okostelefon társaságában. Remélem a HP nem bánik olyan mostohán az újságírókkal, mint a Palm. A cég tavalyelőtt elvitte a Prét a kiállításra, de nem lehetett hozzányúlni, csak a hosztesz kezelhette. Talán a HP nemcsak elviszi Barcelonába a Touchpad tabletet, de ki is adja a kezéből.

Ha hihetünk a kémek jelentésének, akkor az Intel standjánál egy hatalmas csillagkapun át a jövőbe léphetünk át, és kipróbálhunk egy kütyüt, ami nincs. A Nokia vezérigazgatója azt mondta, hogy egy ideig jegeli az Intellel közösen megalkotott Meegót, de az Intel pont egy ilyen eszközt hirdet a standján kifeszített molinón. Még az is lehet, hogy a Windows Phone 7-tel elfoglalt Nokia nélkül is piacra kerül a Meego? Hamarosan meglátjuk.

Forrás: Engadget

Térben hatnak ránk

Azok a mobilgyártók, amelyek múlt héten egyetlen újdonságot sem jelentettek be, vasárnap este gyorsan bepótolták a lemaradásukat. A Sony Ericsson három új készülékről rántotta le a leplet, ezek közül a legizgalmasabb a korábban Playstation-mobilként ismert Xperia Play. Kijelzője 4 hüvelykes, szétnyitott állapotban megjelennek a játszáskor használható irányítógombok, az operációs rendszere Android 2.3. Már korábban kiderült, hogy lesz ilyen készülék, és hogy Playstation-játékok futnak majd az androidos mobilokon. Most már azt is tudjuk, hogy a briteknél áprilisban lesz kapható.

Sokkal kevesebbet hallottunk eddig az Xperia Pro és Neo készülékekről. Mindkét okostelefonnak 3,7 hüvelykes kijelzője van, amellyel 854x480 pixelen 16,7 millió színt tudnak megjeleníteni. A mobilokat 1 GHz-es Snapdragon processzorral, Android 2.3-as rendszerrel, 320 MB belső memóriával,  és 8 megapixeles, HD-videózásra alkalmas kamerával szerelték fel.

A Samsung a Galaxy Tab és a Galaxy S utódjait mutatta be vasárnap. A Galaxy Tab 2 táblagépnek már 10,1 hüvelykes a kijelzője, a legújabb Android 3.0 Honeycomb operációs rendszer fut rajta, és a kamerájával 8 megapixeles fényképek vagy HD videók rögzíthetők.

Samsung Galaxy Tab 2

A májusban megjelenő Galaxy S II a beszámolók szerint már nem az iPhone koppintása, hanem inkább a Nexus S-re hasonlít, amit egyébként szintén a Samsung gyárt. Kijelzője 4,3 hüvelykes maradt, és a processzora még mindig 1 GHz-es, de már kétmagos, ezért nem okoz neki gondot egy 1080p felbontású videó lejátszása.

Ennél valamivel többet tud a rivális LG Optimus 3D nevű mobilja, amely a háromdimenziós filmeket is lejátssza, és a nézőnek a térhatású élmény érdekében nem kell szemüveget hordania. Az LG ezen kívül az Optimus Tab nevű táblagépét is megmutatja, amelyet az Nvidia Tegra 2 processzor kétszer 1 GHz-en hajt meg. A kijelzője csupán 8,9 hüvelyekes, amihez rendkívül nagy, 1280x720 (egyes források szerint 1280x768) pixeles felbontás társul, plusz egy 3D kamera, amelynek a felvételeit 3D tévén lehet megnézni, vagy a YouTube 3D portálra lehet feltölteni.

Minden eddiginél nagyobb

A Mobile World Congress idén nagyobb lesz, mint valaha. Idén 1361 cég mutatja be újdonságait, és összesen 3885 percnyi beszéd hangzik majd el a konferencián. Körülbelül ötvenezer látogatóra számítanak, ami elég sok ahhoz képest, hogy a sajtón kívül csak az iparág képviselői juthatnak be a kiállításra, és nekik igen borsos árú belépőjegyet kell vásárolniuk. A kiállítás folyamatos bővülése persze egyáltalán nem meglepő, hiszen már több mobilt adnak el, mint amennyi pc-t.

A Windows Phone az elsődleges okostelefon platformunk - mondta Stephen Elop, a Nokia vezérigazgatója, és ezt többször megismételte, amikor a londoni sajtótájékoztatón az újságírók más platformokról, a S40-ről, Symbianról és Meegóról faggatták. A Microsoft és a Nokia megállapodása nem kizárólagos, tehát más is készíthet telefonokat Windows Phone 7-tel, és a Nokia is használ más platformokat.

Stephen Elop elmondta, hogy az okostelefonok piacán a Symbiant fokozatosan leépítik, és minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a fejlesztők ezentúl a Windows Phone platformra készítsenek új szoftvereket és szolgáltatásokat. A butatelefonok piacán meghagyják az S40-et, és nagyobb támogatást adnak neki. A Meego megmarad, de ezzel csak kísérletezni fognak, és talán a jövőben ez lesz a saját platformjuk.

Óriáscég + óriáscég = ???

Steve Ballmer Microsoft-vezér szerint a Nokiával kötött megállapodás abban segíthet nekik, hogy a Windows Phone 7 gyorsabban megjelenjen más árkategóriákban is. Most az operációs rendszer csak a csúcskategóriában van jelen. A cégvezérek nem árulták el, hogy mikor lesz kapható az első Windows Phone 7-es Nokia, de állították, hogy minden eddiginél gyorsabban a piacra viszik a készüléket.

Miért nem az Androidot választotta a Nokia? Stephen Elop elmondta, hogy természetesen megvizsgálták ezt a lehetőséget is, de arra jöttek rá, hogy abban az ökoszisztémában nehezebben tudták volna megkülönböztetni magukat a többiektől. Ráadásul a versenyzők nagyon gyorsan nyomják le az árakat, és az androidos értéklánc fő nyertese a Google.

Egy újságíró felvetette, hogy a Windows Phone 7 jövőbeni sikerére sincs még bizonyíték. Elop azt válaszolta, hogy olyan kimagasló minőségű hardverekre van szükség, amilyeneket ők akarnak legyártani, valamint egy olyan jó szoftverre, mint a Windows Phone 7, és persze a szolgáltatók és a fejlesztők támogatására.

A Nokia bejelentette, hogy az okostelefonjain ezentúl a Windows Phone 7 operációs rendszer fog futni, a Microsoft Bing keresőmotor hajtja majd a szolgáltatásait, és a Nokia szoftverboltját beépítik a Microsoft Marketplace-be. Cserébe a Nokia Maps lesz a Microsoft térképeinek az alapja, valószínűleg beleintegrálják a Bing Mapsbe és az adCenter hirdetési platformba is.

Stephen Elop a Nokia és Steve Ballmer a Microsoft vezére

A döntés nem volt váratlan, hiszen a héten Stephen Elop, a Nokia vezérigazgatója hosszú levélben figyelmeztette az alkalmazottait a vállalatban uralkodó krízisre, és hogy csak drasztikus beavatkozással tudnak csak talpon maradni a kiélezett versenyben.

A Symbian operációs rendszer elavult, nem volt versenyképes az iPhone-nal és az androidos telefonokkal szemben, az új Meego rendszerük pedig még nem elég fejlett.

Bármilyen fájdalmasan érinti is a a döntés a Nokia rajongóit, Stephen Elopnak sok szempontból igaza van. Azzal, hogy nem az Androidot karolta fel, hanem a jelenleg még sokkal gyengébb riválisát, kiegyensúlyozza az erőviszonyokat az okostelefonok piacán. Miközben az Android száguld a csúcs felé, és az Apple is gyorsan növekszik, a tavaly év végén bemutatott Windows Phone 7 még nem tudott felmutatni számottevő növekedést.

Széleskörű stratégiai megállapodást kötött a Nokia a Microsofttal.

A Nokia jelentős gyártói kapacitással tud a platform mögé állni, és kihasználhatja, hogy a képalkotás terén piacvezető. A Nokia N8 kamerája például sokkal profibb, mint a sikeresebb riválisaié. A Windows Phone 7 elterjedését nagyban elősegíti a Nokia terjesztői hálózata, világszerte több ezer márkaboltban árulják a termékeit. Ez a Nokiának is komoly előnyt biztosít azon riválisaival szemben, amelyek szintén gyártanak Windows Phone 7-es telefonokat.

Elkészült a HP második modern táblagépe, a Palm által kifejlesztett webOS rendszert használó Touchpad. Szerencsétlen a névválasztás, a Google erre a szóra a laptopok tapipadjával kapcsolatos cikkeket és fórumbejegyzéseket dobja elő. A gép viszont elég ütős lett, Apple-fan szakújságírók is olvadoztak érte, szóval van esély arra, hogy előkelő helyre kerüljön. Nemcsak a Google-ön, hanem az eladási toplistákon is.

A Touchpad pontosan az iPadet veszi célba - nagyjából akkora és olyan nehéz. Kijelzője 9,7 hüvelykes és 1024x768 pixel felbontású, első kamerája 1,3 megapixeles. Kétféle méretű, 16 és 32 GB-os tárhellyel lesz kapható, a processzora pedig kétmagos 1,2 GHz-es Snapdragon. Ennek is lesz csak wifis és wifi plusz 3G verziója, és csak az utóbbiban lesz műholdas navigáció. Nyárra várható a megjelenése.

A HP Touchpadhez is kapható lesz Touchstone dokkoló, amely vezeték nélkül tudja tölteni a kütyüt. A webOS-alapú készülékek a beépített Touchstone segítségével egymással is tudnak kommunikálni. A Touchpad például meg tudja jeleníteni a Pre 3 okostelefonra érkező sms-eket, értesítéseket, és ha a Pre 3-mal megérintik a táblagép alját, akkor az automatikusan átküldi rá az éppen megnyitott weboldal címét.

Adobe Flash is lesz a Touchpaden, a Quickoffice irodai szoftvercsomag a Google Docs, a Dropbox és a Box.net tárhelyére is tud fájlokat menteni, vezeték nélküli kapcsolaton lehet nyomtatni, és Skype segítségével lehet videohívásokat lebonyolítani. Az új webOS operációs rendszer egyszerre több programot tud futtatni.

Milliókhoz kerül

A HP nem egy eszközt mutatott be, hanem a saját brutális méretét kihasználva teljesen felforgatja az operációs rendszerek piacát, legyen szó akár pc-kről, okostelefonokról vagy táblagépekről. WebOS fut a Touchpaden, és szintén most bemutatott HP Veer és Pre 3 okostelefonokon, és a HP idén elkezdi feltelepíteni a rendszert az összes általa gyártott laptopra és számítógépre.

HP Veer

Ez azt jelenti, hogy a webOS évente nagyjából 100 millió eszközön kerülhet a felhasználók kezei közé. A számítógépeken a webOS valószínűleg a Windowsra lesz feltelepítve, noha a Windows mellé telepítve, gyorsan bútoló második rendszerként (is) hasznos lenne, különösen a laptopokon és a netbookokon. A HP így is kifogja a szelet a Microsoft vitorlájából, hiszen a fejlesztők abban lesznek érdekeltek, hogy a webOS platformra készítsék el a programjaikat.

Brutális törésteszt előtt áll a Nokia, és ezúttal nem egy ütésálló mobil a történet főszereplője, hanem a 40 milliárd dollár értékű cég, a világ vezető mobilgyártója. Stephen Elop, a finn mobilcég vezére azonban nem olyan embernek tűnik, aki ezt hagyja. Kemény hangú levelet írt az alkalmazottainak, amelyből világosan kiderül, hogy brutális változások lesznek a cég életében.

Durva dolgokról írt Elop. A Nokiának nincs népszerű terméke a prémium szegmensben, ahol az Apple két év alatt 25 százalékról 61 százalékra növelte a piaci részesedését. A csúcskategóriában megjelent Android erősen szorongatja a Nokiát a középkategóriában, és már az alsó szegmensbe is betört. Az alsó kategóriában még veszélyesebbek azok a kínai gyártók, akik "befejezik a gyártást, mire a Nokia elvégzi az utolsó simításokat az új készülékről szóló PowerPoint prezentációján".

Stephen Elop

Jövő Symbian nélkül?

Rengeteg jóslat megjelent arról, hogy Elop miről beszél majd 11-én az iparági elemzőknek, és hogy milyen kütyük jelennek meg a barcelonai Mobil Világkongresszuson (MWC). Nehéz lesz kukába dobni a Symbiant, talán nem is lehet teljesen, de az is valószínű, hogy az Intellel összerakott Meego nagyobb hangsúlyt, és több támogatást kap. Felmerültek pletykák arról is, hogy esetleg Windows Phone 7 vagy Android kerül a Nokia mobiljaira, de a helyzet nem ilyen egyszerű.

A szolgáltatók nagyon nem szeretnék, ha a Nokia teljesen az Android mögé állna, márpedig a szolgáltatóknak elég nagy a beleszólásuk: világszerte ők adják el a legtöbb készüléket. Az Android és iOS páros erős dominanciája csökkentené a versenyt. A szolgáltatóknak kedvezőbb lenne egy szerényebb piaci részesedésű platform felkarolása, mint amilyen a Windows Phone 7. De ilyen a Meego is.

A Nokia néhány huszárvágással is megoldhatja a helyzetet, mégpedig úgy, hogy bevezeti a Qt programozási környezetet Androidra, és ráülteti a Myriad által készített Turbo Dalvik rendszert a Meegora. Magyarán a Nokia Ovi szolgáltatások a Qt segítségével megjelenhetnek idegen készülékeken, az Androidra megírt programok pedig a Dalvik segítségével simán átkonvertálhatók lesznek a Meegora. Ezzel gyorsabban felépíthető lenne a Meego ökoszisztémája, rengeteg szoftver elérhető lenne a Nokiákon.

Irány a Szilícium-völgy?

Egy magyar szakértő úgy gondolja, a drámai változások része lesz még egy nagyobb leépítés is, a korábban bejelentett kétezer fős kirúgást megfejelik még nyolcezerrel. Egyesek szerint a Nokia vezetői a Meego fejlesztőivel együtt az USA-ba költöznek, hiszen a napsütötte Szilícium-völgy a Google és az Apple, vagyis fő rivális Android és iOS otthona is.

Még korai lenne azt mondani, hogy sikerült elbánni a spamelőkkel, mert 2010-ben csak kicsit sikerült csökkenteni a kéretlen reklámlevelek számát. A Cisco pénteken bemutatott jelentése szerint 2009-ben összesen 108 ezer milliárd spamet küldtek, amit 2010-re csupán 100 ezer milliárdra sikerült leszorítani.

Egyes fejlett országokban, mint például Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, ahol egyre nagyobb teret nyer a szélessávú internet, növekedett a spam mennyisége: 2009 és 2010 között az Egyesült Királyságban például majdnem 100 százalékkal nőtt a levélszemét forgalom.

Ugyanakkor Brazíliában, Kínában és Törökországban, amelyek még az előző jelentésben a spam által leginkább fertőzött országok közé tartoztak, 2010-ben jelentősen csökkent ez a szám. Különösen igaz ez Törökországra, ahol 87 százalékos visszaesés volt tapasztalható.

Magyarországon 43 százalékkal csökkent a spamforgalom: míg 2009-ben több mint 3 800 milliárd spamet szállítottak a hálózatok, addig 2010-ben már csak 2 300 milliárdot. 2009 és 2010 decemberét összehasonlítva átlagosan napi 1,5 milliárdról 200 millióra csökkent a kéretlen levelek száma.

Ács György, a Cisco regionális biztonsági szakértője szerint a magyarországi csökkenés főleg annak tudható be, hogy több spam-vezérlő állomást izoláltak és választottak le tűzfalakkal az internetes hálózatról. Világszerte jellemző, hogy a netszolgáltatók korlátozzák a szélessávú hálózatokból küldött rosszindulatú emailek forgalmát, és a hatóságok is komolyabban veszik a spameket, lekapcsolják a legarcátlanabb bűnözőket.

Haldoklik a pc?

Az internetes bűnözés fordulóponthoz érkezett., mondta Ács György. Míg a támadások kereszttüzében korábban a Windows alapú pc-k álltak, mára más operációs rendszerek és platformok is előtérbe kerültek, beleértve az okostelefonokat, a táblaszámítógépeket és általában véve a mobil platformokat.

Az internetes pénzmosás és bűnözés egyre bővül, és a bűnözők mind több pénzügyi azonosító adathoz jutnak hozzá. Ezért egyre több "money mule"-ra, azaz olyan emberre van szükség, akik bankszámlákat nyitnak, vagy akár a saját bankszámlájukat használják arra, hogy a csalókat kifizessék, vagy pénzmosásban vegyenek részt. Az ilyen "money muling" ügyletek egyre kifinomultabbak lesznek és egyre több országra terjednek ki. A Cisco biztonsági szakértői szerint 2011-ben ez lesz az internetes bűnözők legfőbb beruházási területe.

A szakértő kifejtette, az internetes bűnözés igazi alapja nem a technológia, hanem az a nagyon is emberi tulajdonság, hogy könnyen megbízunk idegenekben, akik sokszor a szexuális csábítással próbálkoznak, nyereménnyel hitegetnek, új barátként mutatkoznak be, vagy éppen karitatív gyűjtést színlelnek.

A Gameloft 39,7 millió eurós negyedévers bevétellel zárta 2010-et, ami 25 százalékkal jobb eredmény a tavalyinál. Egész évben 141 millió euró volt a cég forgalma, ez 16 százalékkal haladja meg a 2009-es évet. A Gameloft a vezető játékgyártók közt van az Apple iOS platformon, az iPhone és iPad készülékeken 63 százalékkal nőttek az eladásai, írja a cég sajtóközleménye.

A cég bizakodó 2011-et illetően, mert számos nagy teljesítményű okostelefon jelenik meg, és a játékaik hamarosan intelligens tévéken is futtathatók lesznek.