Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK elnöke szerint Magyarországnak az "orosz politika által veszélyeztetett" Európa mellé kell állnia az éppen zajló nagy világpolitikai átalakulásban.
Gyurcsány felidézte, hogy Orbán Viktor 2007-ben még arról beszélt, hogy keleten csak alávetettség és kiszolgáltatottság várna az országra.
Elborzadva látom, hogy Orbán Viktor vagy pincsinek állt, vagy súlyos politikai elbutulás, demencia sújtja.
Gyurcsány Ferenc szerint "Magyarországnak végtelenül romlott miniszterelnöke van." "A meggyőződés, a tisztesség semmi, a hatalom minden" - tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc szerint Magyarországnak nem áll érdekében a paksi atomerőmű bővítése, ezért mindent meg kell tenni annak leállításáért, hasonlóan az Oroszországgal szembeni embargó fenntartásához.
Az Együtt a Kossuth tér sarkánál fütyülné ki Orbánt, de hiába van érvényes engedélyük, a rendőrség a lezárásokra hivatkozva nem engedte be őket a területre.
„Magyarország úgy látja, hogy európai szempontból sürgősen szükség van a kiegyezésre az EU és Oroszország között” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrovval, az orosz diplomáciai tárca vezetőjével folytatott hétfői moszkvai megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón.
Lavrov szerint a tárgyalások fő témája Vlagyimir Putyin orosz elnök február 2-i budapesti látogatásának előkészítése és a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felélénkítése volt, ám az új amerikai elnök beiktatása nyomán kialakult helyzet is fontos hangsúlyt kapott – írta az MTI.
"Ha az EU és Oroszország nem tud kiegyezni egy pragmatikus, szoros együttműködés feltételeiben, akkor az unió súlyosan le fog maradni a nemzetközi gazdasági és politikai versenyben" – mondta az magyar tárcavezető.
Hozzátette: magyar történelmi tapasztalat, hogy Kelet és Nyugat konfliktusának mindig Közép-Európa itta meg a levét, ezért Magyarországnak evidens érdeke, hogy Kelet és Nyugat együtt tudjon működni. Szavai szerint hosszú idő után most először áll úgy a helyzet, hogy a nemzetközi folyamatok is támogatják a magyar-orosz együttműködést.
"Magyarországnak az az egyértelmű érdeke, hogy az új amerikai adminisztráció és Oroszország között minél előbb jöjjön létre egy kölcsönös bizalmon alapuló, pragmatikus, szoros együttműködés" - fűzte hozzá.
Szavai szerint ha ma valaki így beszél az Európai Unióban, arról a fősodor még mindig azt súgja, hogy putyinista vagy trumpista.
"Szeretnénk ezektől a bántóan leegyszerűsítő és káros megközelítésektől végre elszakadni, és belátni, hogy Európának az az érdeke, hogy normalizálja a kapcsolatát Oroszországgal" - fogalmazott.
Az orosz-magyar űrprogram (!!) is új lendületet kapott Szijjártó Péter és Gyenisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter reggeli találkozóján.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter közölte, megállapodtak arról is, hogy a magyar-orosz űrkutatási programokat folytatják, ez az együttműködés eddig is kifejezetten sikeres volt.
"A magyar kormány úgy döntött, hogy 200 millió forinttal támogatja ennek a programnak folytatását, a jövőben pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt szentel ennek az együttműködésnek" - mondta elégedetten Szijjártó Péter, aki szerint itthon már "komoly exportképes ipar alakult ki" annak köszönhetően, hogy Oroszország bizonyos fázisokat kifejezetten magyar beszállítókra bízott.
(MTI)
Putyin az egyik legkomolyabban őrzött elnök: a budapesti látogatás biztosításának érdekében a fél belvárost lezárták, és számos BKV-járat is alternatív útvonalon közlekedik.
Két éve 188 millió forintot szánt a magyar fél az elnök védelmére. Angela Merkel 2015. februári látogatása biztonsági szempontból csak 137 millióba került.
Szijjártó Péter előre megmondta, miről fog tárgyalni Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Külügyi konzultációkról és a regionális együttműködésről írnak alá megállapodásokat, na és a Tolsztoj utcáról.
Cikkünket a témában itt olvashatja.
Elég bizalmas kapcsolatról árulkodik, hogy Szergej Lavrov a magyar külügyminiszter otthonában vendégeskedett. A Hvg.hu úgy tudja, hogy hatalmas konvoj gyűlt össze a dunakeszi repülőtéren ahonnan az orosz külügyminiszter Szijjártó Péter házához gurult. A két politikus ott is vacsorázott.
Orbán Viktor korábban megmondta a sokat vitatott anyagi hátterű házzal kapcsolatban, hogy épp ilyen alkalmakra lehet szükség egy reprezentatív otthonra.
Még szorosabbra fűzik Magyarország és Oroszország kapcsolatát a nehézipari fejlesztési együttműködésben a technológiaintenzív ágazatokat illetően - mondta Szijjártó Péter csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután tárgyalt Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel.
Az együttműködés kiemelt terepe lesz Szijjártó szerint a magyar és orosz vállalatok közös részvétele harmadik piaci tendereken, mint amilyen az egyiptomi vasúti tender, amelyben még nem született döntés, de versenyben van a két ország közös ajánlata.
A nehézipari együttműködés kapcsán a Dunaferr helyzete is szóba jött, az orosz fél tavaly 20 millió eurót fektetett be, idén pedig ezt az összeget is meghaladják az orosz befektetések.
Szijjártó elmondta, a következőkben a magyar vízipari beruházásokat is ösztönzik Oroszországban, a cél az, hogy minél több orosz város vízrendszerének működtetésében a Fővárosi Vízművek vezető szerepet kapjon.
(MTI)
Csütörtökön két év után újra Budapestre látogató orosz elnök szép szavakat már előzetesen is kapott a nemrég Moszkvában járt Szijjártó Pétertől, bár ettől még nem biztos, hogy az EU-val való politikai szembehelyezkedés majd gazdasági előnyöket hoz. Végigvettük, miről lehet szó Putyin újabb budapesti látogatásán, és mi tűnik túlzott várakozásnak.
Nagyjából 100 kilométeres kitérőt kell tennie az orosz elnök gépének, miután Ukrajna felett nem szállhatnak orosz gépek. A Krím annexiója és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása miatt bevezetett ukrán tiltás következtében az elnök IL-96-os gépe Oroszországból Belaruszon, Lengyelországon és Szlovákián át érkezik Budapestre.
A tavaly februári, moszkvai Orbán-Putyin találkozó után Orbán az évszázad üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítését. Hogy ezúttal miről egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök, az egyelőre titok. Olvassa el nálunk Perger András, a Greenpeace Klíma- és Energiakampány-felelősének véleménycikkét a paksi bővítésről.