Putyin elindult haza

Török Áramlaton keresztül is jöhet a földgáz délről Magyarországra. – vette át a szót Putyin, aki nem zárja ki, hogy a későbbiekben Ukrajna tranzitszerepe is megmaradhat. 

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Ami Paksot illeti, a 12 milliárdos projekt 80 zsázalékát orosz finanszírozásból álljuk, bár mi a 100 százalékára is készek vagyunk, a megállapodás módosításával. Putyin szerint 8 ezer munkahelyet teremt az erőmű.

Sajnos a Déli Áramlatot az Európai Unió megakadályozta, most tetszhalott állapotban van – mondta Orbán az általa ellenzékben hazaárulásnak tekintett projektről.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Nincs napirenden a paksi hitelszerződés újratárgyalása, bár sokat javult Magyarország mozgástere a pénzpiacokon. De van egy megállapodásunk, és az jó megállapodás, alig várjuk, hogy ténylegesen megkezdődjenek a munkák. A pénzügyi kérdéseket utána is elő lehet venni, de erről most nincsen szó.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

lényegében ezt mondta Orbán Viktor újságírói kérdésre. "Legnagyobb emberi erény az én fejemben, ha az ember tudja, hol a helye." – mondta, megjegyezve, hogy Oroszország és Magyarország nyilván más dimenzióban mozognak geopolitikai, katonai és egy sor más kérdésben.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Az együttműködés a nemzetközi térben lehetséges, mert most a világ az átrendeződés folyamatában van és ez kedvezhet az EU-orosz és így a magyar-orosz kapcsolatoknak. 

Ismét megköszönte Putyin a jó hangulatú és részletes találkozót, ez szerinte mutatja, hogy mindkét fél őszintén fontosnak tartja a kapcsolatok fejlesztését és az aktív együttműködést.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Kulturális, oktatási együttműködésben kiemelte Putyin az orosz nyelv tanításának terjedését, amiért köszönetet is mondott. Megvitattuk a kelet-ukrajnai és a szíriai helyzetet, megállapítottuk, hogy egyesítenünk kell erőinket a terrorizmussal szemben.

Gigapara! Másodpercekkel Orbán és Putyin belépője előtt a kormányfő videósa beállt arra a helyre, ahol pont kitakarja a két elnök első lépését a teremben, már pedig a fotósok éppen ezeket a pillanatokat keresek, úgyhogy Orbán videósát hangosan kifütyülték. A teremben lévő államférfiak csak pislogtak, nem értették, mi történik körülöttük.

Putyin szerint a MOL eredményesen vesz részt az oroszországi olajmezők kiaknázásában. 590 ezer tonna olajat hoz fel a magyar cég oroszországi leányvállalata.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

"Orosz technológiával épült a metró, tervek vannak közös vagonépítésre, hogy azokat harmadik országba exportálhassák."

"Támogatjuk a regionális együttműködést, erről megállapodást is írunk alá a következő öt évre."

Átnéztük a kérdések teljes spektrumát. Energetikai együttműködésről állapodtunk meg, gáz és energetikai területen – mondta Putyin, kiemelve, hogy Paks új beruházása 12 milliárd euró, amellyel megkettőzik az erőmű teljesítményét.

Az elnök látogatása mindig megtiszteltetés. Hosszú és sikeres tárgyalások voltak, gazdasági kérdésekkel a középpontban – mondta Orbán.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Szerint "Nyílt és transzparens kapcsolatra törekszik Oroszországgal a magyar kormány." 

"A korábban kötött megállapodásokat teljesítettük. A regionális együttműködési kérdésekről szóló dokumentumokat aláírtuk:

• a külügyi konzultációs tervet is aláírtuk.
• energetikai megállapodásaink teljesültek,
• a magyar gázellátás 2021-ig biztosítva van.
• Ma pedig döntöttünk a 2021 utáni tárgyalások megkezdéséről.
• Nukleáris együttműködésben egy nyitott kérdés maradt, ez azonban már az EU hatásköre.
• 2018-ban tényleges kivitelezési munkák indulhatnak meg.

"Nehéz nemzetközi környezetben értük el ezt a gazdasági eredményt, miközben orosz ellenes politika vált divattá nyugaton.

Szomorúan állapítom meg, hogy a két ország kereskedelmében tőlünk független okokból veszteség ért minket, 6,5 milliárd dollár."

Nem gazdasági problémát nem lehet gazdasági intézkedéssel rendezni. Ezért Orbán bízik a jó nemzetközi orosz együttműködésben, ami nélkül Magyarország nem tudja a lehetőségeket kiaknázni.

Gigapara! Másodpercekkel Orbán és Putyin belépője előtt a kormányfő videósa beállt arra a helyre, ahol pont kitakarja a két elnök első lépését a teremben, márpedig a fotósok éppen ezeket a pillanatokat keresik, úgyhogy Orbán videósát hangosan kifütyülték. A teremben lévő államférfiak csak pislogtak, nem értették, mi történik körülöttük. 

Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták:

Szabadulni a Kelet sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat.

Emlékszik még, hogy pár évvel ezelőtt hogy utálta a keletet és az oroszos Gyurcsányékat Orbán Viktor?

Nézze meg újra, mielőtt ugyanez az Orbán Viktor megkezdi Putyinbarát sajtótájékoztatóját.

Megérkeztek a két ország delegációjának tagjai a sajtótájékoztató termébe. Magyar részről Seszták Miklós, Simicskó István és Varga Mihály miniszterek is elfoglalták már a helyüket. 

A sajtótájékoztatón többen kénytelenek a hangosítóktól kért dobozra vagy bársony székekre állni, hogy lássanak valamit. Először Orbán egyik sajtósa próbálta rendre inteni a fotósokat és operatőröket, kevés sikerrel. Végül Havasi Bertalan avatkozott közbe és gyorsan a helyére került szinte minden emelvényre nem illő tárgy. 

Fotó: Szilli Tamás Index

Rövid, nem túl népes tüntetést tartott kedden az ukrán Csernij Komitet nevű szélsőjobboldali csoport a kijevi magyar nagykövetség épülete előtt. A tüntetők kifogásolták, hogy Magyarország aktív "magyarosítást" végez Kárpátalján, valamint kiakadtak Szijjártó Péter külügyminiszter azon nyilatkozatain, hogy az "agresszor" Oroszország ellen meg kell szüntetni az európai uniós szankciókat. Szerintük a magyar külügyminiszter többször "ukránofób" megjegyzéseket tett.

A tiltakozásnak az is apropót adhatott, hogy Szijjártó a múlt héten Moszkvában járva inkább csak Ukrajnát kritizálta, a nyelvtörvény megváltoztatásának szándékával vádolva Kijevet, miközben nem ejtett szót Oroszország nemzetközi jogot sértő ukrajnai beavatkozásáról.

A szélsőjobboldali tüntetők annyira kiakadtak Szijjártón, hogy az utolsó és legfontosabb követelésük az volt, hogy a magyar külügyminisztert állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé.

A hivatalosan meghirdetetthez képest eddig húsz percet csúszik a sajtótájékoztató. Tavaly másfél óra késéssel kezdődött, de egy bennfentesnek tűnő kolléga azt mondja, "nem biztos, hogy most is ennyit fog". Mindenesetre a kormány emberei az előbb hoztak ki pár palack ásványvizet a várakozó sajtósoknak, úgyhogy jó esély van rá, hogy megint maratoni csúszás elé nézünk.

Az LMP a parlamentben vizsgálná az "orosz befolyásszerzést" szűrésére. Szél Bernadett, az LMP társelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, egy bizottság vizsgálná az orosz befolyást a médiumoknál, továbbá szeretnék látni, melyek azok a politikai mozgalmak és pártok, amelyek az orosz befolyásszerzés közvetítőjeként ténykednek Magyarországon.

A LMP aktivistái egy molinót függesztettek ki a "titkos paksi paktum felmondásáról" szóló "megállapodás" szöveggel: Szél Bernadett szerint csütörtökön ezt kellene aláírnia Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak.

Fotó: Csaba Domotor / LMP

A 2015-ös győztes elég magasra tette a lécet

Vajon idén is várható hasonló?

Kölcsönös tiszteletre és józan észre alapozó kapcsolatban érdekelt Magyarország Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

A külügyminiszter a Liszt Ferenc-repülőtéren, a Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezése előtt adott interjújában azt MTI szerint azt mondta: az elmúlt négy-öt évben most először van olyan helyzet, hogy a nemzetközi politika világa támogató, kedvező a magyar-orosz kapcsolatok szempontjából.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Szijjártó szerint most már a szélesebb világpolitikai helyzet is azt bizonyítja, hogy helyes volt az Oroszország-politikája, hiszen most már "egyre-másra látszik", hogy a világ vezető országai, vezető politikusai is keresik a kapcsolatot Oroszországgal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásáról azt mondta: a legfontosabb téma az energetika lesz, mostantól már

• a 2021 utáni időszakról tudnak tárgyalni a magyar-orosz gázvásárlás tekintetében.
• Emellett napirenden lesz a paksi atomerőmű kérdése, a magyar-orosz ipari és nehézipari együttműködés,
• a Dunaferr helyzete, valamint
• kulturális témák és űrtechnológiai kérdések

– tette hozzá.

Az Oroszországgal szembeni szankciókról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta: 2013 és 2016 között a magyar vállalatokat 6,7 milliárd dollár veszteség érte az elveszett exportlehetőségek miatt, ez a pénz magyar cégek bevételéből hiányzik, magyar munkahelyeket sodort veszélybe, ezért a magyar cégeknek, a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy újra megnyíljanak az exportlehetőségek Oroszországba. "Nekünk az az érdekünk, hogy Oroszországnak jól menjen, és ehhez arra van szükség, hogy a politikai és gazdasági szempontból is kudarcnak bizonyuló szankciókat minél előbb megszüntessük" – idézte az MTI Szijjártót.

Elvesztett ukrán életek VS elveszett gazdasági lehetőségek – címen írt nyílt levelet Ukrajna budapesti nagykövete. Ljubov Nepopnak több kérdése is van a szankciók visszavonásáért síkra szálló magyar kormányhoz, amely azonban nincs egyedül ezzel az igényével. A kijevi vezetés egyébként is aggódva figyeli, hogy „pragmatikus hozzáállás” címén az EU maga is mintha hajlana rá, hogy enyhítsenek a szankciókon, noha az ukrán helyzet semennyit sem javult. 

„Petro Porosenko, Ukrajna elnöke január 30-án megszakította németországi látogatását. Ennek oka - a Kelet-Ukrajnai Avdievkát ért támadás, az Oroszország által támogatott fegyveresek által, amely január 29-én kezdődött és tartott január 30-án is.

A tankokkal, gránátvetőkkel, és tüzérségi eszközökkel végrehajtott támadásban nyolc ukrán katona vesztette életét, huszonnégyen megsebesültek. A lakóterületeket ért tüzérségi támadás közétkeztében a civil lakosságot is veszteség érte: megsebesült két békés lakos. Teljesen megszűnt az áramellátás Avdievkában és Jaszinuvata településeken, fűtés, víz és elektromos 

Figyelembe véve a zord időjárási körülményeket valamint a rendszeres tüzérségi támadásokat, a humanitárius helyzet a régióban továbbra is romlik. A Kreml ezen cselekedeteit háborús bűncselekményként minősíthetőek, az 1949-ben elfogadott genfi egyezmény durva megsértése, a tulajdon indokolatlan és széleskörű megsemmisítése, amelyet a katonai helyzet semmilyen alakulása nem indokolt. Nyilvánvaló, hogy a Donbasz jelenlegi eszkalációja azt bizonyítja, hogy

mivel a célja megakadályozni bármely előrelépést a stabilitás elérésében, a biztonsági és humanitárius helyzet javulása terén. 

Az agresszió kezdete óta majdnem 10 000 ember vesztette el az életét Kelet-Ukrajnában. 

Legalább 17 ukrán politikai fogoly van Oroszországban, és legalább 27 ukrán állampolgárt ítéltek el koncepciós perekben vagy egyszerűen bebörtönöztek be politikai tevékenységükért a bekebelezett Krími félszigeten. Ezek nem csak egyszerű statisztikai számok.

Minden egyes szám mögött emberi tragédia húzódik meg. Tragédia, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió okozott. Az az agresszió, amely sajnálatosan tovább folytatódik. Ezen agresszió egyetlen politikai ellenszere a nemzetközi közösség – EU, USA és más partnerek – részéről a szankciós nyomásgyakorlás, a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Sőt, az utolsó fejleményeket figyelembe véve szükséges a nemzetközi nyomásgyakorlás megerősítése. 

Január közepén az Európai Bizottság kijelentette, hogy az Oroszország elleni Európai Unió által bevezetett gazdasági szankciók minimális hatással vannak az EU gazdaságára. Még ha az elvesztett potenciális gazdasági lehetőségekről beszélünk is, ezek talán többet jelentenek, mint a nemzetközi jog tisztelete? Fontosabb lehet az elszalasztott gazdasági lehetőség azoknak az ukrán fiataloknak az életénél, akik csak néhány nappal ezelőtt arról álmodoztak, hogy felszabadítják országukat az orosz agresszió alól, visszatérnek a békés élethez és beteljesítik álmaikat, felépítik a boldog jövőt a szabad Ukrajnában?

Ezek az igazi visszafordíthatatlan elveszett lehetőségek. Számomra Európa olyan emberek közössége, amelyben a legnagyobb érték az ember és annak a szabadsága. Egy szövetség, amely a jog iránti feltétel nélküli tiszteleten alapszik, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségén, az egymással szembeni agresszió kizárásán. Ma mindannyiunknak közösen meg kell adni a választ erre a kérdésre, marad-e ez így a továbbiakban is. Erre a kérdésre adott választól nem csak Ukrajna sorsa függ. Ettől a választól függ az is, milyen lesz a holnapi Európa.”

Tegnap már megírtuk, hogy a szocialisták mekkora érzékkel lépnek túl a mindennapos politikai kommunikációs várakozásokon, és csak egyet kellett aludni, hogy kiderüljön: tényleg nem lehet őket eltéríteni, ők állják a szavukat. Itt a bizonyíték:

Kár, hogy a kisföldalattin rakták ki, ami reggel 10-től este 8-ig nem jár!

#Budapest metro on the day of #Putin's visit: guerrilla action by @parbeszedPM with posters depicting his relationship with Orbán. pic.twitter.com/Gsz3drfI56

— Elena B. Stavrevska (@EBStavrevska) February 2, 2017

A New York Times szerzője azt írja, Putyin két évvel ezelőtti és mai vizitje összehasonlíthatatlanok. Míg két éve az orosz elnököt a Krím-félsziget csatolása miatt érte az európai sortűz Orbánt pedig illiberalizmusa miatt kritizálták, ma a két vezető igazolva, akár dicsőségesen is érezheti magát.

A NYT szerint viszont emögött mindenképp van még nyugtalanság is, amit a látogatás ködös célja is mutat. Ez betudható annak is, hogy egyelőre nem tiszta, a Trump-adminisztráció hogy lép majd az orosz-amerikai kapcsolatokat tekintve.

Egy kisebb csoport Juhász Péter vezetésével az Andrássyn elhaladó elnöki kocsikaraván ellen tüntetve fütyült, persze csak a rendőri sorfalon túlról.

Az Együtt live videójából kiderül, hogy Juhászt hirtelen körbevették a rendőrök és elkezdték igazoltatni: szükségét látták, mert a politikus felállt egy padra, és onnan fütyült.

Fotó: Huszti István Index

Fotó: Huszti István Index

:(

Fotó: Kovács Tamás / MTI