![](https://kep.index.hu/1/0/2698/26983/269836/26983621_2069291_3c94e8dbd24eda498513627d86253aae_wm.jpg)
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára már csütörtökön megvonta a párhuzamot Juncker és Metternich között, amikor Csornán a március 15-én kezdődő „szabadságharcról” (helyesen: forradalomról, a szabadságharc jó fél évvel később kezdődött) emlékezett meg. Az egyébként tanulságos gondolatmeneteket tartalmazó beszédben (ami teljes terjedelmében itt olvasható) Orbán Balázs arra figyelmeztette hallgatóságát, hogy
Európát az Európai Unió intézményein keresztül ma újra Metternich hercegek vezetik, akik ismét – mint oly sokszor – a történelmi folyamatok elkerülhetetlenségére hivatkozással le akarják építeni a nemzeteket és birodalommá akarják szervezni az öreg kontinenst.
Azonban mivel Napóleon szerint „a birodalmak mindig gyomorrontásban pusztulnak el", ezért az előttünk álló időszaknak az a sorskérdése, hogy
Európa birodalommá válik-e, és elpusztul gyomorrontásban, vagy megmarad annak, aminek az alapítók szánták: szabad nemzetek szövetségének, amelyeket a kölcsönös tisztelet és egymás érdekeinek figyelembevétele jellemez.
Azért az államtitkárnak a magyarság számára is volt üzenete, méghozzá az a NER egyik funkcionáriusától talán meglepő felszólítás, miszerint:
A becsületet mint értéket újra életünk szervezőerejévé kell tennünk!
Rónai Sándor, a DK szóvivője lépett először a színpadra, és arról beszélt, hogy elmaradt az osztálytalálkozója, mert annyian külföldre mentek, hogy nem tudták megszervezni. „Könnyebb lett volna Münchenben vagy Bécsben megszervezni.” Majd Rónai áttért arra, hogy ő azért csatlakozott a DK-hoz, hogy megcsinálják az Európai Egyesült Államokat, ennek létrehozásáért fog dolgozni (Rónai a harmadik a Dobrev Klára által vezetett DK-listán).
Molnár Csaba, a DK alelnöke és EP-képviselője azt mondta, hogy Európából látják a „fideszes gazembereket”, „Orbán szégyent hozott a hazára, szégyent hozott rátok” – mondja a pfujoló közönségnek. A DK-nak és az ellenzéknek ezt a szégyent kell lemosniuk. "Az európai Magyarország ellopása történelmi bűn" - mondta Molnár.
Pár száz ember gyűlt össze az Egyetem téren a DK ünnepi rendezvényén. Itt Gyurcsány Ferenc mond nemsokára beszédet, majd a DK-sok a három órára meghirdetett összellenzéki tüntetésen is részt vesznek. A rendezvény az Örömódával indult, és amúgy is nagyobb hangsúlyt fektet a párt az európaiság hangsúlyozására: uniós papírzászlókat osztogatnak.
A DK elnöke a Facebookon osztotta meg, hogy fájdalmasan megsérült, amikor lehajolt egy legókockáért.
Mától kezdve Orbán mellé a Lego kocka is bevonul az ellenfelek sorába. Csak egy hajszálon múlt, de megyek 1848-ra emlékezni és tiltakozni Orbán rezsimje ellen, ahogy megbeszéltük.
Viorica Dancila román miniszterelnök a romániai magyarokhoz intézett március 15-i ünnepi köszöntőjében arról biztosította a nemzetiségeket, hogy a román állam továbbra is teljes elköteleződéssel támogatja a nemzeti önazonosság szabad kifejezését, a nyelvi és kulturális értékek, valamint a hagyományok megőrzését.
Dancila köszöntőjében kifejtette, hogy a nemzeti és kulturális önazonosság támogatása, védelme és kinyilvánítása a román kormány és a román soros EU-elnökség állandó feladatai közé tartozik, ezért Bukarest erősíteni kívánja az Európai Unió „egység a sokszínűségben” jelszó által kifejezett alapvető elvét. (MTI)
Nem szólt be a néppárti kritikusainak, nem brüsszelezett, nem sorosozott, nem junckerezett. Orbán Viktor került minden konfrontációt a március 15-i beszédében. A lengyel–magyar barátságot méltatta a lengyel kormányfővel az oldalán, illetve a keresztény kultúra megvédését nevezte döntő jelentőségűnek. Kollégánk, Dull Szabolcs elemzése az Orbán-beszédről.
Berlini AfD-sek is eljöttek meghallgatni Orbán beszédét. Az Azonnali az AfD-sektől megtudta, egy egész busznyi német, 17 fő jött Budapestre. Önként, nem meghívásra. Ők azok, akikről csütörtök reggel a Tagesspiegel lap megírta, hogy amikor a berlini Ostbahnhofról elindultak, fekete ruhába öltözött (vélhetően antifasiszta) támadók kövekkel dobálták meg a buszt, mert megtudták, hogy a szélsőjobboldali párt tagjait szállítja a jármű. Andreas Wild, az AfD berlini tartományi képviselője az Azonnalinak elmondta, azért buszoztak el Budapestre, mert nagyon tisztelik Orbán Viktorban, hogy törődik a népével, és lezárta a határokat.
A nemzet közös emlékezet a múltról és terv a jövőre, legfontosabb hivatásunk pedig a megmaradás - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy XII. kerületi ünnepi rendezvényén. "Ha meg akarunk maradni és meg akarjuk őrizni közösségeinket, hitünket, kultúránkat, életmódunkat, akkor a legfontosabb kérdésekben nemzeti alapot kell teremteni" - közölte a politikus. "Ez itt a közös hazánk, nekünk kell benne felépítenünk otthonainkat, nekünk kell benne létrehozni közösségeinket, nekünk kell benne boldogulni, és ha a sors úgy hozza, nekünk kell képesnek lenni arra, hogy megvédjük - mondta Gulyás.
A mi „tavaszi hadjáratunk csak most kezdődik, és májusban jön majd el a legfontosabb csatája” – mondta Dömötör Csaba Nagykanizsán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha a jövőnkről van szó, akkor nem hátrálhatunk, nem köthetünk olcsó kompromisszumokat sem a családok, sem a saját biztonságunk, sem a keresztény értékek védelme érdekében. „Számunkra ez most 1848 legfontosabb üzenete" – közölte Dömötör.
A klímasztrájk nevű megmozdulás nagyjából 300 résztvevője az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt némán állva demonstrál a klímaváltozás ellen, hogy felhívják a kormányzat figyelmét arra: a klímaváltozást komolyan kell venni, és azonnali intézkedésre van szükség.
Rendben, atrocitás nélkül zajlott le a Múzeumkertben megtartott rendezvény, legalábbis a Kálvin tér felőli oldalon békés hangulat uralkodott. Most már mennek el az emberek.
Tarlós, Bakondi György, sorban jönnek a nagyköveti kocsik is.
Orbán most tér ki arra, hogy tíz hét múlva rendezik az EP-választásokat. Ezen egyetlen nemzet sem akarhat mást, „mint történelmének lényege”. Orbán szerint a magyarok állították meg az Európába indult „migránsinváziót” Európa déli határainál. Új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik „nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda”.
Orbán szerint a cél, hogy „véget vethessünk az Európai Egyesült Államok lázálmának, hogy Európa az európaiaké legyen”. Orbán szerint a magyarok egyszerű dolgokat akarnak: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat és munkát, amelynek haszna, értelme, gyümölcse van. „A szabadság maga az élet, vérkeringés, szívdobbanás.”
A miniszterelnök a szokásos „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” fordulattal zárja a beszédét.
Orbán beszéde kezdetén kifeszítették ezt a molinót, amit folyamatosan fúj a szél, de amikor nem fújja, akkor sem olvasható.
Amint el tudjuk olvasni, jelentkezünk!
Frissítés: "Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat" (Széchenyi)
„Mi felnőtt nemzet vagyunk”, és tudjuk, hogy a honfoglalók a szabad nyugati hazát választották a behódolás helyett, tudjuk, hogy őseink a szabad akaratukból döntöttek a kereszténység mellett.
A vezérlőcsillag a szabadság, és a szabadság gondolata a kereszténységből fakad.
Az alaptörvény ezért ismeri el a kereszténység nemzetmegtartó erejét. „Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság” – mondja Orbán, aki szerint Európa népeinek meg kell érteniük: „a keresztény kultúra megvédése nélkül nem lesz Európa az európaiaké”.
Orbán szerint 1848 óta az idő eldöntötte, mi igaz és mi nem, „a rostán csak az igazság maradhatott fenn”. Eszerint a magyaroknak joguk van a hazájukhoz és a saját életükhöz, „ahogy a kedvük szerint való”. Jönnek persze nehéz idők, amikor „a megszálló nyers erő" félrelöki ezt a vágyat.
Van úgy, hogy szétszóratásban kell élnünk, de közös hazáról álmodunk.
Orbán szerint nincs olyan „agyafúrt birodalom”, amely ezen változtatni tud. A lengyel Piłsudski marsall mondása, „alulmaradni és nem behódolni győzelem”, szerinte a magyarokra is igaz.
Orbán folytatja a lengyelek dicséretét. „Közös volt a XX. századi szenvedéstörténetünk”, és most a magyarok együtt készülnek a lengyelekkel a felemelkedésre, „hajdan volt nagyságunk megismétlésére”, a „közép-európai reneszánszra”.
Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, bennünket, magyarokat is támadnak.
Orbán szerint a magyarok március 15-én évről évre ellentmondanak a rabságnak. Majd a miniszterelnök elkezdi szavalni a Nemzeti dalt: „A magyarok istenére esküszünk...”
Ez gyors volt. Mondjuk legalább a lengyel kormányfőt végighallgatta Cornstein.
Orbán Viktor érkezik a színpadra, együtt integet Morawieckivel, ekkor felhangzik az ütemes „Viktor, Viktor” skandálás. Majd Orbán el is kezdi a beszédét, köszönti a magyarokat „határon innen és túl”. „Itt vannak velünk a lengyelek! A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna egyesíteni.”
A lengyelek adták nekünk II. János Pál pápát és a Szolidaritást is. Kalapunkat megemelve tisztelgünk a lengyel nép előtt.
Orbán arról beszél, hogy különleges helyet foglal el a magyarok szívében a lengyel nép.
A VIP-érkeztetés miatt lezárt Bródy Sándor utcaszakaszhoz csak lakcímkártyával engednek „nem vendégeket”, így több külföldit elküldtek, akik a Brody House nevű apartmanházba mentek volna. A rendőröket közben már megkérdezték páran, „itt jön-e majd ki a Viktor”, de nem tudták megmondani.
A lengyel kormányfő némi aktuálpolitikát is belecsempész a beszédébe. Azt mondja, hogy ugyanúgy, mint 171 évvel ezelőtt,
megint az igazság, az egyenjogúság oldalán állunk, és a jobb Európáért harcolunk.
Morawiecki szerint ahogy korábban „a turul és a lengyel fehér sas vezetett el a jobb igazság felé”, most is közeledünk efelé. „Az egekből fog jönni a segítség” – mondja a lengyel miniszterelnök.
Ezzel a sorral: „A maiak többsége néhány júdásezüstért bármikor köpönyeget, elvet, hazát cserél, és azokká válik, azokkal egyesül, akik ellen egykor a harcot elkezdte."
A Jobbiknak, akik a szocikhoz és a DK-hoz közelednek? Vagy a Fidesznek, mert jóban vannak az oroszokkal? Lengetem kalapomat Toroczkai „balladai homály” László irodalmi kvalitásai előtt!
A Kálvin tér felőli oldal úgy van azért tele, hogy nagyon szellősen állnak az emberek, többen voltak a korábbi években, ráadásul a kordonok is messzebb voltak.
Morawiecki csodálatosan szép ünnepségnek nevezi a rendezvényt, és elmeséli, hogy megkérdezte „Viktortól”, mit jelent az emléktábla a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél. Orbán pedig mesélt neki Bauer Sándorról, aki az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül 1969-ben nyilvános öngyilkosságot követett el.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő lép az emelvényre. Nagy taps köszönti, ő pedig lengyelül és angolul köszöni meg. Azután a tolmács fordítja, hogy a magyar „barátait” is köszönti. Morawiecki a szolidaritás ünnepségének nevezi az eseményt, amelyre Orbán Viktor meghívta.
A lengyel kormányfő arról beszél, hogy a magyar és a lengyel népet ezer éve, Szent István uralkodása óta barátság köti össze. Sorolja a történelmi példákat, míg eljut a legutóbbi időkig.
Zavaró, hogy a Múzeumkertben nincs kivetítő, így a táncot is csak hallják azok, akik nem állnak elég közel. A közönségből ezért vannak, akik inkább a telefonjaikon nézik a műsort. Amúgy a Kálvin tér felől az Üllői út – Kecskeméti utca vonaláig megtelt a tér, de erről az oldalról semmit sem lehet látni az ünnepségből.
Tippjáték!