Megtartja-e klasszikus fellegvárait a Fidesz?

Korábbi cikkeinkben összesen húsz olyan választókerületet – tízet itt és tízet itt – mutattunk be, amelyet a csataterek közé sorolnak a felmérések. Ezúttal öt olyan vidéki nagyváros várható választási eredményeit néztük meg közelebbről, amely közmondásosan hamisítatlan Fidesz-fellegvárnak számít. Kérdés, hogy a Fidesz helyi erősembereit ezúttal meg tudják-e szorongatni az egyesült ellenzék jelöltjei. 

1. Mr. 47 százalék vs Mr. Alufólia-sisak

Igencsak kellemetlen helyzetbe került a napokban a kálvinista Róma, miután a Debreceni Egyetem 2017-ben díszpolgári címmel kedveskedett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Azt követően, hogy több mint egy hónapja Oroszország lerohanta Ukrajnát, az egyetem szenátusa március közepén hatályon kívül helyezte, azaz visszavonta Vlagyimir Putyin díszpolgári címét.

Nem csoda, hogy a hírt nem verte nagydobra a Debreceni Egyetem, amelyet közel egy éve tíz másik hazai felsőoktatási intézmény társaságában szavazott be állami alapítványi fenntartásba az országgyűlés. Az egyetemet fenntartó, fideszes politikusokkal teli Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának stratégiai tanácsadó testületében pedig ott találjuk

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a napokban úgy fogalmazott, a választás egyelőre nem lefutott, őt, Semjén Zsoltot, Kövér Lászlót, Mátrai Mártát és Gál Kingát követően Kósa Lajos neve szerepel hatodikként a kormánypártok országos listáján. Így április 3-án, akárhogy is teljesít saját kerületében, Kósa Lajos minden józan emberi számítás szerint ismét országgyűlési képviselő lesz.

Kósa Lajos mint Fidesz-alapító atya igazi körzetnyerő rekordernek számít a rendszerváltás óta, aki képviselőként 1990 óta az országgyűlés oszlopos tagja. Egyéniben egyszer 1994-ben veszített, onnantól egyébként négyévente mindig vitte a körzetét. 1998–2014 közt Debrecen polgármesteri tisztségét is betöltötte, miközben pártjában a ranglétrán is egyre szökdécselt felfelé, gyakorlatilag bejárva a fideszes nómenklatúra minden egyes szegletét.

2010-ben például a párt ügyvezető alelnöke lett, 2017 októbere és 2018 májusa között még tárca nélküli miniszteri pozíciót is kapott, illetve jelenleg is a Fidesz egyik alelnöke. 2018-ban, vagyis legutóbb még egy széttöredezett ellenzéket győzött le, ám őket rendkívül magabiztosan. Míg Kósa Lajosra 23 ezren, addig a második helyen befutó MSZP–Párbeszéd-jelöltre, Gurmai Zitára 13,6 ezren szavaztak.

Kósa Lajos a fényesnek mondható politikai karrierje ellenére az utóbbi években keveredett olyan ügyekbe, amelyekkel bizonyos körökben némileg alááshatta saját képviselői nimbuszát. Nagy visszhangot váltott ki, mikor például 2016-ban a jegybanki alapítványokba került közpénz metamorfózisáról értekezett, de ugyanúgy érintett volt a csengeri örökösnő ügyeként megismert történetben, amelyet ITT foglaltunk össze. 

Mindeközben Kósa Lajos mostani kihívója, az eredetileg DK-s, összellenzék támogatta Varga Zoltán sem mondhatja el magáról, hogy ne foglalkozott volna vele előzékenyen az országos média. A szárnyait az MSZP-ben bontogató politikus 2006 és 2020 között debreceni önkormányzati képviselő volt, először a szocialisták színeiben, később függetlenként, végül DK-sként. A parlamentben 2020 elején vette át a szexképeivel lebukó, majd lemondó Gréczy Zsolt mandátumát.

Az ellenzéki performanszok koronázatlan királyaként Varga Zoltán nem fogja vissza magát, ha arról van szó, hogy kellemetlen kérdéseket szegezzen kormányzati ellenfeleinek. 2018-ban egyszer például ufók és kormányzati őrültségek ellen óvó alumíniumsisakban szólalt fel a debreceni közgyűlésben, és kérte Debrecen fideszes polgármesetét, hogy mutassa meg neki a Soros-tervet.

A 2021 őszén a helyi, debreceni előválasztást megnyerő Varga Zoltán akkor arra is kíváncsi volt, hogy a miniszterelnök szed-e tudatmódosító szereket, valamint készül-e a cívisváros olyan előterjesztés elfogadására, amely távol tartja a marslakókat. Valamint már országgyűlési képviselőként Varga Zoltán fél kiló csirkemellet akasztott Orbán Viktor irodájának kilincsére, és Szájer József botrányos brüsszeli bulija után ereszcsatornát vitt a parlamentbe.

A Taktikai Szavazás oldal ezek után a Fidesznek adja a választókerületet: 44,5 százalékos eredményt becsülnek az ellenzéki lista elvileg befutónak számító 16. helyén szereplő Varga Zoltánnak, és 48,9 százalékos győzelmet a fideszes Kósa Lajosnak.

2. Szívtiprók és szívsebészek

És ha már a közéleti botrányoknál, illetve az utóbbi négy év leginkább retinánkra égő jeleneteiről beszélünk, mi más következhetne a sorban, mint Győr volt polgármesterének emlékezetes adriai hajókázása. A várost a kilencvenes évek közepétől hosszan vezető szocialista Balogh József után a folyók városa az olimpiai bajnok Borkai Zsoltot választotta polgármesterré, aki 2006 és 2019 között vezette a várost fideszes polgármesterként, miközben 2010 és 2014 közt országgyűlési képviselő is volt.

2019 októberében, nem sokkal a legutóbbi őszi önkormányzati választások előtt egy magát Az ördög ügyvédjének nevező blogger felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken Borkai Zsolt és ügyvéde, egyben barátja, Rákosfalvy Zoltán egy jachton feltűnően jól érzik magukat csinos fiatal nők társaságában. Akik nem a házastársaik. Borkai Zsolt napokkal később ugyan beismerte a történteket, a Fidesz–KDNP jelöltjeként október 13-án mégis Győr polgármesterévé választották.

A közélettől azóta teljesen visszavonult Borkai Zsolt végül lemondott, és a 2020 januárjában tartott győri időközi választáson ismét tarolt a Fidesz jelöltje. A győri közéletben egyébként veterán politikusnak mondható fideszes Dézsi Csaba András kardiológusprofesszort választották polgármesterükké a győriek. A harcos papagájmentő, egyben továbbra is kardiológusként dolgozó városvezető aktív közösségimédia-jelenlétével és sajátos humorával lopja is a show-t rendesen.

Nem véletlen, hogy a helyi országgyűlési jelöltek hozzá képest kevésbé ismert, mérsékelten karakteres figurái a hazai közéletnek. A Győr-központú Győr-Moson-Sopron megyei 1. sz. választókerület fideszes jelöltje, Simon Róbert Balázs győri exalpolgármester 2014 óta a kormánypárt üzembiztosan parlamentbe bekerülő győri országgyűlési képviselője.

A 2018-as eredmény:

• Simon Róbert Balázs (Fidesz–KDNP): 24 193 szavazat, 49,55 százalék;
• Glázer Tímea (DK): 10 561 szavazat, 21,63 százalék;
• Fodor Roland Alexander (Jobbik): 8448 szavazat, 17,3 százalék;
• Jenei Ferenc (LMP): 3118 szavazat, 6,39 százalék;
• Molnár József (Momentum): 1402 szavazat, 2,87 százalék.

A Taktikai Szavazás összesített adatai szerint 7,9 százalék Simon Róbert Balázs előnye idei ellenfelével, az ellenzéki előválasztást megnyerő Jancsó Zitával szemben, aki ügyvezető-tulajdonos egy étteremnél, édesapja pedig Jancsó Péter, a Graboplast elnök-vezérigazgatója. A másik, 2. számú, Győr-központú választókerületben szintén a fideszes, 2010 óta országgyűlési képviselő Kara Ákost tartja az oldal esélyesnek jelentős, 58,48 százalékos eredménnyel.

3. Ahol elúszott a kétharmad

Amikor 2010 és 2014 között Veszprém országgyűlési képviselője voltam, a választásokon rendre magasabb szavazatszámot kaptam, mint a Fidesz-lista, ezért most is úgy ítélhették meg, hogy a Tapolca-központú csatatér körzetet csak én tudom visszahozni, pontosabban a Fidesznek megtartani

– ezt maga Navracsics Tibor mondta el az Indexnek, hogy miért tér vissza az egyetemi katedra mögül a terepre, ráadásul nem a már jól bejáratott nyerő kerületében, Veszprémben és környékén.

A Veszprém-központú választókerület mostani, 2022-es indulói:

• Ovádi Péter (Fidesz–KDNP);
• Csonka Balázs (Egységben Magyarországért);
• Kovacsics Zsolt (Mi Hazánk);
• Vértesi Benjámin (Magyar Kétfarkú Kutya Párt);
• Simor István (Megoldás Mozgalom).

Amiért a választókerületben a fideszes jelölt, Ovádi Péter országosan ismert és népszerű lehet, az egy sokak számára fontos szívügy: az állatvédelem. Ugyanis Ovádi Péter, aki 2018 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos is egyben. Többek között az ő nevéhez fűződik, hogy 2021 végén egyhangúlag, az ellenzék egyetértésével fogadta el a parlament az állatvédelmi törvény szigorítását.

A változtatások idei hatálybalépése után például súlyosabban, akár többéves szabadságvesztéssel is büntethetik az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek fog számítani. A közös helyi ellenzéki jelölt, a DK-s, de függetlenségére büszke Csonka Balázs számára sem idegen a büntetőügyek világa: a saját irodát vezető ügyvéd több ügyet képviselt már az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

A nagy véradó és hússzoros Balaton-átúszó hírében álló veszprémi ügyvéd hivatalos bemutatkozása alapján nemegyszer vállal pro bono ügyeket, mostani politikai felkéréséig pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Veszprém megyei munkatársa volt. Amit még szintén érdemes tudni róla, hogy a helyi előválasztáson az MSZP egykori miniszterelnök-jelöltjét, Mesterházy Attilát utasította maga mögé. A Taktikai Szavazás szerint 3,2 százalék Ovádi Péter előnye vele szemben.

A politikafüggők számára a szóban forgó veszprémi körzet azért is érdekes lehet, mert 2015-ben egy igencsak emlékezetes időközi választást tartottak a kerületben. 2015. február 22-én azért rendeztek időközi országgyűlési képviselő-választást Veszprém megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében, mert a 2014-es választáson itt mandátumot szerzett Navracsics Tibor EU-biztosi kinevezése miatt 2014. október 30-i hatállyal lemondott képviselőségéről.

A hivatalosan függetlenként, az ellenzéki pártok támogatásával induló Kész Zoltán ekkor végül magabiztos győzelmet aratott egyes számú ellenfele, a fideszes Némedi Lajos felett. (Kész Zoltán a szavazatok 42,56 százalékát, míg Némedi Lajos a szavazatok 33,76 százalékát kapta.) Ezzel egyúttal megszűnt a Fidesz–KDNP kétharmados többsége a parlamentben. Kész Zoltán 2018. április 6-án, az országgyűlési választáson vereséget szenvedett a fideszes Ovádi Pétertől.

A veszprémi Fidesz-fellegvár titulust mindeközben csak erősíti, hogy 2010 óta vezeti folyamatosan a várost a fideszes Porga Gyula, aki 2019-ben 55 százalékos győzelmet aratott az egyesült ellenzéki jelölt felett, ahogy – bár két helyet veszítve – a fideszes többség továbbra is megmaradt a veszprémi közgyűlésben.

4. Megelőlegezett koronázás?

A négy évvel ezelőtti után idén is a koronázóvárosban adta elő hivatalos kampányzáró beszédét Orbán Viktor. A kormánypárti rendezvény péntek délután kezdődött Székesfehérváron, ahol az egyik hozzá tartozó választókerület fideszes jelöltje idén is a veterán képviselőnek számító, eredetileg középiskolai nyelvtanár Vargha Tamás, aki 2010 óta koptatja a parlamenti padsorokat. Ő 2018. április 8-án a szavazatok 47,17 százalékával szerzett mandátumot.

Ahogy a nagyon klasszikus vidéki értelmiségi papírforma adja, a tanár úr idén az ügyvéd úrral fog megmérkőzni, ahogy történt ez már 2014-ben is. Akkor Vargha Tamás János a Fidesz–KDNP színeiben a voksok 44,22 százalékát zsebelte be, míg Márton Roland az MSZP, a DK és az Együtt közös jelöltjeként 30,25 százalékos végeredményt ért el. A helyi ellenzéki előválasztást most ősszel megnyerő ügyvéd, Márton Roland egyébként Székesfehérvár önkormányzati képviselője és ellenzéki frakcióvezetője.

A Taktikai Szavazás oldal billegő fideszes körzetként megjelölve a következő esélyekről ír április 3-ra a választókerületben:

• Vargha Tamás: 47,42 százalék;
• Márton Roland: 45,9 százalék.

A másik Fehérvár-központú, 2. számú egyéni választókerületben, amit már egyértelmű nyerő fideszes körzetként jellemeznek, szintén a Fideszt hozzák ki leendő győztesnek:

• Törő Gábor (Fidesz–KDNP): 54,6 százalék;
• Fazakas Attila (Jobbik, Egységben Magyarországért): 37,1 százalék.

5. Bödőcs Tibor mellett a legnépszerűbb zalai

Zala erősemberét, az azóta diplomás, eredetileg autóvillamossági műszerész végzettségű fideszes Vigh Lászlót ha ismét megválasztják, idén ötödik országgyűlési képviselői ciklusát kezdheti meg a parlamentben. Felsőrajk volt polgármestere a Zalaegerszeg-központú választókerület Fidesz-jelöltjeként tavaly ugyanebben a pozícióban 52,8 százalékos eredményével megsemmisítő vereséget mért ellenfeleire: a második legjobb ellenzéki jelölthöz képest két és félszer annyi szavazatot szerzett.

A Taktikai Szavazás oldal nem véletlenül a legbiztosabb Fidesz-bázisok egyikeként tartja számon a Zala 1-et, ahol Vigh László közel tizenkilenc százalékot is ráverhet egyesült ellenzéki kihívójára, Csidei Irén fül-orr-gégész doktornőre, akit mindössze 42 évesen neveztek ki, majd 18 éven át volt a Zala Megyei Kórház főigazgatója, valamint a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja. Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a DK jelöltje milyen témákat helyez kampánya fókuszába, a helyi urambátyám mutyivilág megszüntetésének vágya mellett.

Itt olvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve. Vasárnap pedig kövesse velünk percről percre az eredményeket!

(Borítókép: Index)