Paks is robbant, a CIB is robbant

Ez történt a gazdaságban az év 3. hetében

2014.01.19. 17:56
A kormány szerint a paksi bővítés olcsó, megtérül, munkahelyeket teremt, és a Déli Áramlat megépülése is egyértelmű nemzetbiztonsági érdek. Most már csak az nem világos, hogy akkor mi lesz az energetikai szabadságharccal, és mitől csökken majd a függőségünk. Ha nem lenne elég minden idők legdrágább magyar beruházása, Matolcsy műkincseket vásárol, és a Közgép önmagát is túlszárnyalja.

Már korábban is voltak komoly jelei annak, hogy Orbán nem csak beszélgetni járt Putyinhoz, hanem atomról tárgyalni. Most úgy néz ki, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját, 3750 milliárd forintért. De a beruházás azért egyáltalán nem magától értetődő. Csak akkor jöhetnénk ki jól az egészből, ha az oroszok nagyon olcsó hitelt adnának, és nem is az a fő kérdés, hogy kellett-e volna tender, vagy hogy pontosan hogy néz ki a finanszírozás, hanem hogy  kell-e nekünk egyáltalán új atomerőmű.

A becsült költség alapján nem járnánk túl jól, mert az ezzel nyert áram a mai nagykerár duplája is lehetne. Igaz, ha igaz a kormány ígérete, és a hitel kamatait a költségvetés fizetné, akkor az áramár elméletileg nem emelkedne. (Persze a költségvetés is a mi befizetéseinkből él, szóval a lényeg, hogy így is, úgy is fizetnünk kell.)

Amit tudunk Paksról

Korábban Varga is azt nyilatkozta, hogy még nem tisztázott pontosan, hogy mennyibe kerül az erőműbővítés, nem ismertek a feltételek, mint ahogy az sem, hogy ki viseli majd a beruházással kapcsolatos kockázatokat.

Lázár János szerint mivel hatályban van az 1966-os magyar–szovjet megállapodás a paksi atomerőmű működtetéséről, elég „kézenfekvő”, hogy a bővítésről is az oroszokkal kellett egyeztetni. Persze semmilyen ilyen kitétel nincs a megállapodásban, de már a hatvanas években is minden szakmai konszenzust mellőzve döntöttünk az eredeti paksi blokkok megépítése mellett. Az Együtt-PM most azért megnépszavaztatná az atomerőmű bővítését. Ha nem is írják ki a szavazást, a kezdeményezés arra mindenképp jó lehet, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és később az Alkotmánybíróság is vessen egy pillantást a nemzetközi szerződésbe.

Ráadásul abban bíztunk, hogy majd kedvezőbb feltételekkel köthetjük újra a Gazprommal a gázszerződést, ha most a magyar piacra toljuk a Roszatomot, de most úgy néz ki, hogy hiába tartjuk a markunk: nem fogunk olcsóbb orosz gázt sem kapni az ajándék gigaprojektért cserébe.

Gáz

Közben döglődik a cseh Paks, mert az új cseh kormány nem akarja garantálni a 200-300 milliárd koronás beruházás megtérülését, pedig a befektetőnek az atomerőmű kibővítéséhez az állami garancia kulcsfontosságú feltétel. Itthon viszont jól működik az érdekházasság: nem csak Pakson lesz orosz gigaprojekt, a Déli Áramlat építése is érvényben marad, amin keresztül szintén az oroszoktól jön majd a gáz. Egyébként még a korábbi fagyos orosz-magyar viszony alatt Orbán Viktor puccsot kiáltott, amikor Gyurcsány a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről tárgyalt az oroszokkal, de ez ma már senkit nem érdekel. 

246 ivan

Amíg nem derült ki, hogy másfél atommeghajtású anyahajó árát költené a paksi atomerőmű bővítésére a kormány, addig úgy tűnt, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem lesz a legfontosabb téma a héten. A munka nélkül, alanyi jogon járó pénz már többször előkerült, és nem csak a Szentkorona-tant a monetáris politikában is érvényesíteni akaró alternatív közgazdászok között. Most azonban azért kapták fel, mert a LÉT-koncepciót Surányi György egykori jegybankelnök, a CIB Bank felügyelőbizottságának elnöke is méltatta.

Az új koncepció szerint 50 ezer forint járna minden nagykorú magyarnak, a kismamáknak 75 ezer, de a gyerekek is kapnának 25 ezer forintnyi zsebpénzt. Ez a rendszer kidolgozói szerint arra nem elég, hogy a munkát örökre elfelejtsük, de csökkentené az egyenlőtlenségeket.

A rendszer bevezetésével megszűnne minden 50 ezer forintnál kisebb szociális juttatás, ráadásul a fizetésünk is rögtön csökkenne 50 ezer forinttal. Az alapjövedelem így leginkább csak a nagyon szegényeken segítene, ellenben évente 6385 milliárd forintnyi kiadást jelentene az államnak. Ebből majdnem két paksi bővítésre is futná, ráadásul minden évben.

A modell azzal számol, hogy az alapjövedelem bevezetésével ugyan csökkenne az állam újraosztása, de még a költségek lefaragása után is több mint 761 milliárd hiányozna a költségvetésből. Ezt a bürokrácia csökkentésével akarnák megspórolni a tervet kidolgozó szociológusok, de hogy pontosan hogyan, azt nem fejtették ki.

A tervezetet talán a választások miatt, vagy szakmai lelkesedésből, de az  MSZP is lelkesen fogadta, pedig a Századvég felmérése szerint a választók nincsenek oda az ötletért, a megkérdezettek 72 százaléka szerint egyszerűen hülyeség az alanyi jogon járó alapjövedelem. Ráadásul éppen a héten bukott meg az unióban is az alapjövedelem melletti kezdeményezés, mivel egymillió helyett csak 285 ezer támogató aláírást szereztek az ötletgazdák.

Közben komoly bajok vannak a magyar munkaerőpiacon: nem hogy nem nőtt a munkahelyek száma, de még csökkenhetett is, mindenesetre közmunka és kivándorlás nélkül stagnált. Ráadásul egyre többen maradhatnak bent a tartós munkanélküliség csapdájában, mert minél több időt tölt valaki munkanélküliként, annál kisebb fizetésre számíthat akkor, amikor újra sikerül elhelyezkednie. (A munkaerőpiaci folyamtokról ebben a cikkben írtunk bővebben).

fogl

A héten körbejártuk: 

  • Amire 30 milliárdot költünk: műkincseket vásárol Matolcsy, és MNB vezetők segítenek eldönteni, hogy mi a jó műtárgy, pusztán a nemzeti értékmegőrzés jegyében.
  • Reagált a kamara a tervezőirodák államosítására egy igen visszafogott válaszban: nyomatékosan kéri a kormányt, hogy gondolja át a határozatot.
  • Cáfolja a Richter, hogy felvásárlás előtt állna. Az árfolyamemelkedés miatt élénkültek meg a piaci pletykák.
  • Megsemmisítették a Budapest Bank egyik hitelszerződését, mert a bíróság szerint nem voltak előre rögzített törlesztő részletek a szerződésben
  • Újranyitják a recski bányát, nyárig készül el az előterjesztés
  • A kormány még mindig nem mondott le arról, hogy megvásárolja a Dunaferrt, pedig lassan már mindenkit kirúgtak, akit ki akartak. A menedzsment nem adná el a céget, de a fő tulajdonos, az orosz állami Vnyesekonombank vezetője februárban jön tárgyalni az üzletről

Bomba robbant a Lehet utcai CIB Banknál:

  • Nem tudni, hogy miért robbantottak. Nem fenyegették meg a bankokat robbantással korábban
  • A bombát a bank előterébe tették, ahol az ATM-ek vannak
  • Senki nem sérült meg, és pénzt sem vittek el a bankból
  • Időzített vagy távirányítású bomba lehetett
  • Szóltak a hajléktalanoknak, hogy menjenek onnan
  • A rendőrség egy motorost keres, aki a robbantás előtt egy csomagot tett le a járdára
  • A Bankszövetség megerősíti a pénzintézetek védelmét

És azóta is nagy a nyugtalanság:

Szeszben, bajban

Egyesült a világ égetett szesz piacának két nagy szereplője: a Jim Beamet is gyártó Beam Inc.-t ugyanis megvette a japán Suntory. Az a suntory, aminek viszkijeit olyan unottan reklámozta Bill Murray az elveszett jelentésben. A japánok 16 milliárdot fizettek az amerikai cégért, egész egyszerűen azért, mert mostanában könnyű hitelhez jutni Japánban.

Ehhez képest az már semmi, hogy a davos-i Világgazdasági Fórumon már a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásáról beszélgetnek a gazdaság nagykutyái, mintha csak egy hippikongresszus lenne, ahogy az is elhanyagolható, hogy kiderült: a Corvinus diákjainak negyven százaléka annak ellenére a Fideszre szavazna, hogy a kormánypárt nem nagyon szereti a közgazdászokat.

   2. heti záró 3. heti záró
BUX 19101 19255
OTP 4387 4418
Mol 14290 14300
Richter 4599 4680
Magyar Telekom 309 308


És még az is kiderült, hogy:

NAV, csalások, közbeszerzések