Paks is robbant, a CIB is robbant
Ez történt a gazdaságban az év 3. hetében
További Gazdaság cikkek
- Árgus és aggódó szemek vetődnek Kína történelmi jelentőségű beruházására
- Magyarországi Bosch-csoport vezetője: A sikerhez radikálisan újító innovációkra van szükség
- Másképp nyugdíjasok a baby boomerek: nyugodt évek helyett isznak, drogoznak, buliznak, szexelnek
- Felfoghatatlan összeget pumpál a Microsoft a mesterséges intelligenciába
- Folyamatosak a problémák az Ügyfélkapu+-szal és a DÁP-pal, pedig egyszerű lenne a megoldás
Már korábban is voltak komoly jelei annak, hogy Orbán nem csak beszélgetni járt Putyinhoz, hanem atomról tárgyalni. Most úgy néz ki, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját, 3750 milliárd forintért. De a beruházás azért egyáltalán nem magától értetődő. Csak akkor jöhetnénk ki jól az egészből, ha az oroszok nagyon olcsó hitelt adnának, és nem is az a fő kérdés, hogy kellett-e volna tender, vagy hogy pontosan hogy néz ki a finanszírozás, hanem hogy kell-e nekünk egyáltalán új atomerőmű.
A becsült költség alapján nem járnánk túl jól, mert az ezzel nyert áram a mai nagykerár duplája is lehetne. Igaz, ha igaz a kormány ígérete, és a hitel kamatait a költségvetés fizetné, akkor az áramár elméletileg nem emelkedne. (Persze a költségvetés is a mi befizetéseinkből él, szóval a lényeg, hogy így is, úgy is fizetnünk kell.)
Amit tudunk Paksról
- 10 milliárd eurós hitelkeret, 30 éves időtávra
- Akkora a Paks-hitel, mint a 2008-as IMF hitel
- A teljes költség rossz esetben akár 5-6 ezer milliárd forint is lehet
- Pályáztatás nélkül épül két teljesen új blokk
- A magyar önerő 20 százalék, a többit az oroszoktól kapott hitel fedezné
- Elég homályos az ügylet néhány részlete
- A tervek ellen az unió nem emelt vétót
- Az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését
- Nőhet miatta az államadósság évről évre
- Elvinné a hiteltörlesztés a bevételét
- Népszavazást kezdeményez az Együtt-PM
Korábban Varga is azt nyilatkozta, hogy még nem tisztázott pontosan, hogy mennyibe kerül az erőműbővítés, nem ismertek a feltételek, mint ahogy az sem, hogy ki viseli majd a beruházással kapcsolatos kockázatokat.
Lázár János szerint mivel hatályban van az 1966-os magyar–szovjet megállapodás a paksi atomerőmű működtetéséről, elég „kézenfekvő”, hogy a bővítésről is az oroszokkal kellett egyeztetni. Persze semmilyen ilyen kitétel nincs a megállapodásban, de már a hatvanas években is minden szakmai konszenzust mellőzve döntöttünk az eredeti paksi blokkok megépítése mellett. Az Együtt-PM most azért megnépszavaztatná az atomerőmű bővítését. Ha nem is írják ki a szavazást, a kezdeményezés arra mindenképp jó lehet, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és később az Alkotmánybíróság is vessen egy pillantást a nemzetközi szerződésbe.
Ráadásul abban bíztunk, hogy majd kedvezőbb feltételekkel köthetjük újra a Gazprommal a gázszerződést, ha most a magyar piacra toljuk a Roszatomot, de most úgy néz ki, hogy hiába tartjuk a markunk: nem fogunk olcsóbb orosz gázt sem kapni az ajándék gigaprojektért cserébe.
Gáz
Közben döglődik a cseh Paks, mert az új cseh kormány nem akarja garantálni a 200-300 milliárd koronás beruházás megtérülését, pedig a befektetőnek az atomerőmű kibővítéséhez az állami garancia kulcsfontosságú feltétel. Itthon viszont jól működik az érdekházasság: nem csak Pakson lesz orosz gigaprojekt, a Déli Áramlat építése is érvényben marad, amin keresztül szintén az oroszoktól jön majd a gáz. Egyébként még a korábbi fagyos orosz-magyar viszony alatt Orbán Viktor puccsot kiáltott, amikor Gyurcsány a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről tárgyalt az oroszokkal, de ez ma már senkit nem érdekel.
Amíg nem derült ki, hogy másfél atommeghajtású anyahajó árát költené a paksi atomerőmű bővítésére a kormány, addig úgy tűnt, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem lesz a legfontosabb téma a héten. A munka nélkül, alanyi jogon járó pénz már többször előkerült, és nem csak a Szentkorona-tant a monetáris politikában is érvényesíteni akaró alternatív közgazdászok között. Most azonban azért kapták fel, mert a LÉT-koncepciót Surányi György egykori jegybankelnök, a CIB Bank felügyelőbizottságának elnöke is méltatta.
Az új koncepció szerint 50 ezer forint járna minden nagykorú magyarnak, a kismamáknak 75 ezer, de a gyerekek is kapnának 25 ezer forintnyi zsebpénzt. Ez a rendszer kidolgozói szerint arra nem elég, hogy a munkát örökre elfelejtsük, de csökkentené az egyenlőtlenségeket.
A rendszer bevezetésével megszűnne minden 50 ezer forintnál kisebb szociális juttatás, ráadásul a fizetésünk is rögtön csökkenne 50 ezer forinttal. Az alapjövedelem így leginkább csak a nagyon szegényeken segítene, ellenben évente 6385 milliárd forintnyi kiadást jelentene az államnak. Ebből majdnem két paksi bővítésre is futná, ráadásul minden évben.
A modell azzal számol, hogy az alapjövedelem bevezetésével ugyan csökkenne az állam újraosztása, de még a költségek lefaragása után is több mint 761 milliárd hiányozna a költségvetésből. Ezt a bürokrácia csökkentésével akarnák megspórolni a tervet kidolgozó szociológusok, de hogy pontosan hogyan, azt nem fejtették ki.
A tervezetet talán a választások miatt, vagy szakmai lelkesedésből, de az MSZP is lelkesen fogadta, pedig a Századvég felmérése szerint a választók nincsenek oda az ötletért, a megkérdezettek 72 százaléka szerint egyszerűen hülyeség az alanyi jogon járó alapjövedelem. Ráadásul éppen a héten bukott meg az unióban is az alapjövedelem melletti kezdeményezés, mivel egymillió helyett csak 285 ezer támogató aláírást szereztek az ötletgazdák.
Közben komoly bajok vannak a magyar munkaerőpiacon: nem hogy nem nőtt a munkahelyek száma, de még csökkenhetett is, mindenesetre közmunka és kivándorlás nélkül stagnált. Ráadásul egyre többen maradhatnak bent a tartós munkanélküliség csapdájában, mert minél több időt tölt valaki munkanélküliként, annál kisebb fizetésre számíthat akkor, amikor újra sikerül elhelyezkednie. (A munkaerőpiaci folyamtokról ebben a cikkben írtunk bővebben).
A héten körbejártuk:
- Amire 30 milliárdot költünk: műkincseket vásárol Matolcsy, és MNB vezetők segítenek eldönteni, hogy mi a jó műtárgy, pusztán a nemzeti értékmegőrzés jegyében.
- Reagált a kamara a tervezőirodák államosítására egy igen visszafogott válaszban: nyomatékosan kéri a kormányt, hogy gondolja át a határozatot.
- Cáfolja a Richter, hogy felvásárlás előtt állna. Az árfolyamemelkedés miatt élénkültek meg a piaci pletykák.
- Megsemmisítették a Budapest Bank egyik hitelszerződését, mert a bíróság szerint nem voltak előre rögzített törlesztő részletek a szerződésben
- Újranyitják a recski bányát, nyárig készül el az előterjesztés
- A kormány még mindig nem mondott le arról, hogy megvásárolja a Dunaferrt, pedig lassan már mindenkit kirúgtak, akit ki akartak. A menedzsment nem adná el a céget, de a fő tulajdonos, az orosz állami Vnyesekonombank vezetője februárban jön tárgyalni az üzletről
Bomba robbant a Lehet utcai CIB Banknál:
- Nem tudni, hogy miért robbantottak. Nem fenyegették meg a bankokat robbantással korábban
- A bombát a bank előterébe tették, ahol az ATM-ek vannak
- Senki nem sérült meg, és pénzt sem vittek el a bankból
- Időzített vagy távirányítású bomba lehetett
- Szóltak a hajléktalanoknak, hogy menjenek onnan
- A rendőrség egy motorost keres, aki a robbantás előtt egy csomagot tett le a járdára
- A Bankszövetség megerősíti a pénzintézetek védelmét
És azóta is nagy a nyugtalanság:
- Bombának véltek egy CD-tisztítót az Andrássy úton
- Az újpesti CIB Bank környékét is lezárták egy gazdátlan csomag miatt
- Ürömön akciózott a rendőrség vasárnap
Szeszben, bajban
Egyesült a világ égetett szesz piacának két nagy szereplője: a Jim Beamet is gyártó Beam Inc.-t ugyanis megvette a japán Suntory. Az a suntory, aminek viszkijeit olyan unottan reklámozta Bill Murray az elveszett jelentésben. A japánok 16 milliárdot fizettek az amerikai cégért, egész egyszerűen azért, mert mostanában könnyű hitelhez jutni Japánban.
Ehhez képest az már semmi, hogy a davos-i Világgazdasági Fórumon már a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásáról beszélgetnek a gazdaság nagykutyái, mintha csak egy hippikongresszus lenne, ahogy az is elhanyagolható, hogy kiderült: a Corvinus diákjainak negyven százaléka annak ellenére a Fideszre szavazna, hogy a kormánypárt nem nagyon szereti a közgazdászokat.
2. heti záró | 3. heti záró | |
BUX | 19101 | 19255 |
OTP | 4387 | 4418 |
Mol | 14290 | 14300 |
Richter | 4599 | 4680 |
Magyar Telekom | 309 | 308 |
És még az is kiderült, hogy:
NAV, csalások, közbeszerzések
- A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetett érdekeltségébe tartozó Publimont kapja a MÁV-reklámokat
- Egyre több hamisított cigarettát szívunk
- A cukor 90 százaléka áfacsalt. (Az eltűnt milliárdokról bővebben itt olvashat)
- A nokiás dobozos cég, a Synergon Integrator kamerázza be a Combinókat
- A Közgép magát is túlszárnyalja
- Utánanéztünk, hogy vajon mi lesz a sorsa a NAV által lefoglalt vagyonoknak
- Növényvédőszer-kartellt kapott el a GVH. Még egyszer tehát: növényvédőszer-kartell! A GVH-t viszont elkapta az ÁSZ
- A Kubu átverte a fogyasztóit, a Civis Globál pedig a befektetőit, de úgy istenesen. (A brókerházról itt írtunk részletesebben)