Ez történt a gazdaságban az év 16. hetében
Suhantak a héten a millárdok
Ez történt a gazdaságban az év 16. hetében
További Gazdaság cikkek
- Beteljesült a kormány ígérete, Orbán Viktor szerint most „a melós fiatal csávók” jönnek
- Ha nincs megfelelési költség, nincs szabályalkotás: váratlan fordulat állhat be Donald Trump vámtervezetében
- 68 éves mélypont, amely jól tükrözi az európai autóipar vesszőfutását
- Budapestet csak a svédek előzték meg, Bécset és Berlint is vertük ezen a listán
- Donald Trump teljesen kifakadt, oda a forintcsoda
Izgalmas hetünk volt, és most nemcsak azért, mert a gazdaságban annyira pörögtek az események. Mi felmértük olvasóink gyakorlati pénzügyi tudását egy rövid teszttel, az eredményeket hamarosan ismertetjük. Vendégszerzőnk addig is értékes öngondoskodási tanácsokat adott.
Pénzt a barátoknak
Az MNB-nél a jelek szerint nagyon könnyen jön és megy a pénz, csak úgy szórják a milliárdokat. Kedden például bejelentették, hogy egy közel tízmilliárdos tételt elköltenek a lakossági és vállalati átutalásokat bonyolító GIRO Zrt. felvásárlására.
Ezt követően pedig mi írtunk egy eddig titkos, ám nagyságrendekkel nagyobb, összesen százmilliárdnál is nagyobb összegű programról. Az MNB ingatlanokra, és a legkülönbözőbb tételekre, például Guarneri-hegedűre és Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására tervezi elkölteni a pénzt.
Döntettek egy 50+40 milliárdos tételről, de az arról szóló határozatokat nem verték nagy dobra. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament nem ellenőrizheti a hatalmas pénzköltést, ahogyan a jegybank más testületei sem - a felügyelőbizottság ugyan megpróbálta, de a nyilvánossá tett beszámolója szerint kevés sikerrel.
A jegybank nem örült a cikkünknek. Egy sor közleményben részletezték, milyen büntetőfeljelentéseket indítanak, és tagadták a cikkben megfogalmazottakat. Róna Péter, az MNB fb-tagja viszont egy tévéműsorban alátámasztotta a lényegében ellenőrizetlen, méretében hatalmas pénzköltésről szóló állításainkat.
Írtunk arról is, mire költöttek tavaly a minisztériumok. Legtöbbet informatikára és autókra, de milliárdok mentek el utazásokra és telefonbeszerzésekre is. Jó dolguk volt tavaly a Hungarikum Bizottság környékén dolgozóknak és a nemzeti ünnepeket szervezőknek, a keleti nyitás pedig ha máshol nem, az utazási költéseken biztosan nyomot hagyott.
Jó tudni azt is, hogy
- Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége már Pesten csatornázhat.
- A kormány kedvenc médiaügynöksége nyerte a paksi médiatendert is.
- A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránit érdekeltségébe tartozó cég építheti az új budapesti kongresszusi központot a Művészetek Palotája melletti telken.
- 41 milliárdért mi, az adófizetők megvettük a Főgáz maradékát is.
- A legnagyobb 100 százalékban magyar tulajdonban lévő bank, a MagNet megígérte, hogy a jövőben nehezebben fognak bissau-guineai állampolgárok számlát nyitni náluk.
- Őrizetbe vettek egy NAV-ban dolgozó pénzügyi ellenőrt és a budapesti ügyvédet, a gyanú szerint előbbi információkat szivárogtatott utóbbinak.
- A takarékszövetkezetek államosításának ügyében halasztott az Alkotmánybíróság, a Fővárosi Törvényszék viszont szintén az AB-hez fordul.
Vannak, akik kapnak pénzt, de vannak, akik nem. A Társadalmi Riport nevű hiánypótló társadalomtudományi kötet megjelenését a kormány 2010 óta nem finanszírozza, pedig elég lett volna rá 5-6 millió forint. Jó hír viszont, hogy a Tárkinak sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, amiből decemberre ki tudják adni a kötetet – mégsem marad ki a 2014-es darab az 1990-ben kezdett sorozatból.
Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter bejelentette, hogy újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a Mollal a horvát kormány. A miniszter egyúttal valótlan információk terjesztésével és a közvélemény félretájékoztatásával vádolta meg a Molt. A Mol közben egy angol nyelvű honlapot indított, ahol részletes információkat tett közzé a horvát INA energetikai vállalatban tett befektetéseiről, a gáz keretszerződésről és a horvát kormánnyal folytatott tárgyalásairól.
Mi lesz a fejünk felett?
Lakást bérelni vagy vásárolni? Ez örök kérdés, és most, miután az ingatlanpiac olyan sokáig kómában volt, és sokan egy újabb fellendülésre várnak, talán még aktuálisabb. A válasz persze továbbra is a leginkább attól függ, hogy mennyi pénzünk van, és milyen teljesítményt várunk az ingatlanoktól.
A kormány sem tétlen a lakások frontján. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke például egy tévéműsorban jelezte, hogy 35-ről 40 éves korig terjesztenék ki a szociálpolitikai támogatást. A javaslat rögtön támogatókra talált más pártokból, mielőtt kiderült volna, hogy igazából nem is létezik olyan korlátozás, amit a politikus eltörölni kívánna. Később a héten azt szivárogtatta a kormánypárti napilap, hogy már készen is állnak a javaslatok a félszocpol visszahozatalára.
És a nyaralók? A Balaton folyamatos népszerűségét mutatja, hogy az egyik legstabilabb lakásforgalom mellett, megbízhatóan tartották árukat a balatoni lakóingatlanok. Az FHB Lakásárindex adatai szerint 2000 és 2012 között, kisebb megszakításokkal ugyan, de emelkedett a négyzetméterre vetített ár. Nagyjából így:
A budaörsiek viszont örülhetnek: az önkormányzatnak mégsem kell kifizetnie azt a százmilliós büntetést, amit a rezsibiztos rótt ki rá az előírtnak nem megfelelő számlakép miatt. Németh Szilárd szerint azért kellett volna bűnhődnie az önkormányzatnak, mert nem látszott elég jól, milyen sok pénzt takarítottak meg a fogyasztók a kormánynak köszönhetően.
Kiszámíthatatlan ország, dráguló krumpli
Vannak gondok a gazdaságpolitikával, az itt befektető német vállatok szerint például továbbra is elfogadhatatlan Magyarországon a közbeszerzések átláthatósága, a korrupció, és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága. A Corvinus Egyetem versenyképességi felmérése szerint is inkább magunkban kell keresni a tartós leszakadásunk okait.
- 240 ezer forint: ennyit keres az átlagmagyar havonta, bruttóban.
- 24487,4 milliárd forint: ennyi volt az államadósság április közepén, ami természetesen forintban számolva új rekord.
- 615 millió euró: ennyi pénz jött be az országba tavaly, ami itt is maradt.
A krumpli eközben tovább folytatta félelmetes drágulását, hiába csökkent a többi a mezőgazdasági termelői ár – talán újra készülhetünk nyárra a kilónként háromszáz forint közeli krumpliárakra:
De legalább iszunk jó söröket? Nem, egyre kevesebbet, és egyre olcsóbbat iszunk.
Ha nem lépünk be az EU-ba, akkor most tíz százalékkal alacsonyabb lenne a magyar GDP – vezette le elegánsan néhány olasz közgazdász. Az ország számára különösen fontos EU-s pénzet a héttől kezdve máshogyan osztják. Szerencsére nem csak itthon, hanem rögtön Brüsszelben is lehet pályázni. Indul viszont új kötelezettségszegési eljárás az országgal szemben a cafetéria-utalványok ügyében, a dinnyekartelles és a szesz- és dohánytermékek jövedéki adójával kapcsolatos pedig új szakaszba lépett.
Sonkahírek
Kapunk fizetést, ha a minket foglalkoztató veszteséges cégünk tud osztalékot fizetni? Érdekes vitába keveredett ebben az ügyben egy minisztérium és egy ügyvédi iroda. Utóbbi szerint ez egy óriási hiba, a közigazgatási minisztérium szerint viszont az ügyvédi iroda elnézett valamit.
A csalók is lelkesedése sem lankadt a héten. Újabb álhivatal kezdett cégekhez lehúzó leveleket küldözgetni. Egy vegyesboltban hét éve lejárt árut árultak. A magyarok sonka-potyautassága nem ismer határokat, a GfK kutatása szerint lényegében mind lehúzzuk a szüleinket húsvétkor. Reméljük, nem abból a füstölt sonkából vettek, amit ebben a filmben mutatott be sötét posztrealista eszközökkel a Nébih.
Hamarosan, a tervek szerint 6-9 hónapon belül újra termelhet a hejőcsabai cementgyár. Ez az a gyár, amit múlt hét csütörtökön biztonsági őrök segítségével foglalt el Kálmán János. Kálmán, a nevét néhány napja Hejőcsabai Cement és Mészmű Kft.-re változtatott Magyar Cement Kft. többségi tulajdonosa mondta ezt egy keddi sajtótájékoztatón, amit a gyárban tartottak meg.
A pesti tőzsdén nem ez volt a legeseménydúsabb hét eddig,
15. heti záró | 16. heti záró | |
BUX | 17965 | 17702 |
OTP | 4310 | 4328 |
Mol | 13140 | 12850 |
Richter | 4010 | 3839 |
Magyar Telekom | 309 | 309 |
És a forintunk? Szinte pont ugyanott van, ahol elkezdte a hetet, az euróval szemben 306,5-nél, viszont hét közben volt egy gyengébb időszaka: szerdán 309,6-ig gyengült az árfolyam.
Mindeközben a világban
Az ukrán piaci állapotok egyre ijesztőbbek. Alaposan megemelte alapkamatát a kijevi jegybank, hogy megfékezze a nemzeti valuta szabadesését, majd komoly tőkekorlátozásokat is bevezettek. A befektetők az Moszkva és Kijev között kialakult konfliktus miatt menekítik a pénzüket mindkét országból, de természetesen erre az ukrán deviza reagál sérülékenyebben. Nem csak a gázon és az országkockázaton keresztül hat ez ránk: az EU megnyitja mezőgazdasági piacát Ukrajna előtt, így olcsóbb lesz a dió.
Bemutattuk azt is, hogyan őrült meg egyesek szerint a világ egyik leghatalmasabb pénzembere.
Végül egy pénzköltési javaslat. Örömmel értesültünk róla, hogy az olasz kormány internetes aukciókon kezdeményezte különböző birtokainak értékesítését. Lehet venni középkori erődöt, dél-olasz kolostort és szigetet is.