És akkor mostantól nincs baj a profittal

Már megint bankot vesz a kormány, a hét egyik fontos híre volt: az Erste 15 százaléka lesz az államé. Hogy az adónkból pontosan mennyit költenek a vásárlásra, később derül ki, Varga Mihály szerint 10-20 milliárd közötti összeg nem lenne sok érte.

A kormány egy ideje szívesen csemegézik a legyengült szereplők között, pénteken aláírták a Budapest Bank adásvételi szerződését is, 700 millió dollárt, vagyis 214 milliárd forintot fizethetünk érte. A kormány éhségét nem csillapítja, hogy a korábban áhított 50 százalékos hazai tulajdon már összejött, és nem szegi a kedvét az sem, hogy idő közben egy részben állami bankot már sikerült is bedönteni.

Új korszakot hirdettek

Pedig érdemes vigyázni: a rossz menedzsment, vagy egy váratlan piaci fejlemény a legerősebb bankot is a szakadék szélére sodorhatja, és ha nem egy külföldi nagybank, hanem a magyar állam a tulajdonos, a játék az adófizetők zsebére megy.

Az Erste-vásárlással együtt a kormány új kiegyezést is hirdetett. Egyebek mellett olyanokat ígértek, hogy:

• fair lesz a verseny majd a tulajdonosi összetételtől függetlenül
• a Bankszövetséggel többet fognak egyeztetni
• a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív hatással lehet
• az állam néhány éven belül majd inkább a háttérbe vonul, nem akar többségi tulajdonos lenni fontos bankokban
• leszámítva persze a rendkívüli helyzeteket - tették hozzá.

Mivel a hazai bankvezetők egyrészt találkoztak már hasonló fogadalmakkal az elmúlt években, másrészt láttak már rendkívüli helyzeteket is, inkább óvatos optimizmussal, mint kitörő örömmel fogadták a kormány ígéreteit.

Hétfőn bejelentették azt is, hogy jövőre 60 milliárd forinttal kevesebbet szednek be a bankoktól, és a későbbi években is lesz még csökkenés. Persze most, hogy több az állami tulajdon a bankszektorban, az adó egy részét úgyis csak egyik zsebből raknánk a másikba.

Eladni, elhúzni, abbahagyni

“A MET Magyarország átveszi a GDF Suez hazai szabadpiaci földgáz portfóliójának egy részét. A GDF Suez csoport jövőbeli, Magyarországra vonatkozó elképzeléseit figyelembe véve, ez tűnik a legésszerűbb megoldásnak” - fogalmazta meg közleményül a francia cég, hogy mik is a magyarországi elképzeléseik.

A Dunamenti erőművet már tavaly eladták a MET-nek, jelenleg még a lakosságnak adnak el gázt. Nagy perspektívák viszont itt sincsenek, ezt a piacot ugyanis a hamarosan induló állami közműholding is kinézte magának, ők az államosított Főgáz bázisán indulnak hódító körútra, költségvetésből kapott milliárdokkal kipárnázva.

Eközben érdekes fejlemény, hogy a német RWE, miután a Főgázból már kiszálltak, azt mondta, hogy lehet, hogy mégsem hagynák ott teljesen a magyar gázpiacot, kereskedőként folytathatják.

Az energia ára pedig nagyrészt Magyarországtól független tényezőkön múlik. A korábbi, két évtizedre kötött hosszú távú gázszerződés idén nyáron lejár, Orbán Viktorék pedig most alighanem abban bíznak, hogy Putyinéktól nagy kedvezményeket kaphatunk, nagyobbat, mint amekkora veszteséget majd az jelent, hogy az oroszokkal való alkudozásban egy sor egyéb dolgot beáldozunk.

Mivel az orosz tárgyalások és az ott kötött alkuk részleteiről a nyilvánosság aligha fog bármit is megtudni, mérleg is nehezen vonható. Az mindenesetre látszik: piaci logika mentén kevés dolog szól most egy újabb, nagy mennyiségre szóló hosszú távú szerződés megkötése mellett.

Mi lesz a görögökkel?

Görögország továbbra is csak sebződik az eurózónában: miközben az ország új vezetése arra játszik, hogy úgysem hagyják majd őket becsődölni, és engedékenyek lesznek velük Brüsszelben, addig az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei is hajthatatlanok.

Az egyik fő vitapont az Athént segítő, 240 milliárd eurós pénzügyi program folytatása, miután annak eredetileg rögzített futamideje hamarosan lejár. Ciprasz korábban közölte, hogy nem kívánják meghosszabbítani a programot, viszont a kormány saját reformtervet készít. Az uniós partnerek szerint az új görög kormánynak tartania kell magát azokhoz a megállapodásokhoz, amelyeket elődei kötöttek.

Mint ilyenkor rendesen, most is megjelentek azok a vélemények, amelyek szerint Görögországnak mennie kell az euróövezetből, legutóbb Alan Greenspan beszélt erről.

Nagyot nőttünk tavaly

A jó időjárás és az ipar szépen megdobta a választási év miatt egyébként is megpörgetett tavalyi évet, 3,5 százalékos lett az éves GDP növekedés, ez az európai mezőnyben is szép eredmény. Más kérdés, hogy az idei és a következő évben a lendület már nem tart ki.

A héten az OTP nagyot erősödött, ahogyan a Richtert leszámítva a többi nagy is, a BUX 18 083 ponton zárt a múlt heti 17 339 után.

2015.	6. heti záró	7. heti záró
BUX	17 339	18 083
OTP	3 920	4370
Mol	11 730	11 900
Richter	3 825	3 822
Magyar Telekom	364	372