A görögök megszorítanak, a piacok örülnek: nagyjából ez történik most. Miközben a görög parlament a kormány reformjavaslatairól vitázik, a befektetők, bízva abban, hogy most már mindjárt megállapodás lesz a görög helyzetről, elkezdték fölverni az árakat a tőzsdéken.
Szinte az összes európai tőzsdeindex 1 százalék fölött növekedett és az euró is erősödik a nagy valutákkal szemben.
A görög javaslat híre a forintra is elég durván hatott, ahogy az a grafikonon is látszik.
Pár óra alatt 4 forintot erősödött az árfolyam, míg reggel egy euróért 315,5 forintot kellett fizetni, addig most már 311 forintért lehet eurót venni.
Sokan gondolják, hogy a méretesre duzzasztott állami bürokrácia okozta Görögország elcsúszását. Megint a jó tanuló és versenyképes németekhez kell hasonlítsuk őket, hogy kiderüljön, a felduzzasztott állami szektor nem jó magyarázat a csődközeli helyzetre. Ettől még lehet a probléma része a bürokrácia mérete és a feltételezhetően igen alacsony hatékonysága (lásd lejjebb). Emiatt is szinte biztosra vehető, hogy lehetne áramvonalasítani a rendszert, de a kevesebb állami dolgozó nem oldaná meg a problémákat.
Time for Germany to cut its bloated public sector down to thrifty Greek levels? pic.twitter.com/4SHlcz3CHs
— Matt! (@mattyglesias) 2015. július 9.
Amikor múlt vasárnap a görögök a megszorításokra (a hitelezőkkel való mielőbbi megállapodásra) nemet mondtak, a demokráciát erősítették - hangoztatja úton-útfélen a görög kormányfő.
Igen ám, de ezzel valójában a görög demokrácia többi tagország előtti prioritását erősítették meg, leértékelve az eurózóna-tagok demokráciáit. Ha ugyanis a hitelező országokban is lenne népszavazás, akkor ott igencsak fölényben lennének az újabb görög megszorítást támogató álláspontok.
A görögök azzal, hogy beléptek az eurózónába, elméletileg lemondtak a nemzeti önrendelkezésük egy darabjáról, a saját pénzükről és a pénzzel kapcsolatos gazdaságpolitikai jogosítványaikról. Emiatt a görög népszavazás leginkább a nemzeti szuverenitás közösségi demokrácia feletti győzelméről szól.
Az EU vezetői azt hitték, hogy az európai országok közösségbe olvasztásával a nemzeti önrendelkezés iránti igény csökken, de a mostani helyzet fájdalmas bizonyítéka annak, hogy ez nem így van - fejtegeti érdekes véleménycikkében Dani Rodrik a Harvard Egyetem nemzetközi politikai gazdaságtan professzora.
A WEF publikálta az alábbi adatsort, ami azt mutatja, hogy melyik országban regisztrálták a legtöbb munkával eltöltött órát két évvel ezelőtt. A számok alapján a görögök rengeteg időt töltenek munkával, míg a németek - a sor végén kullogva - a legkevesebbett. Mit jelent ez? Azt, hogy a németek nagyon-nagyon hatékonyak, versenyképességük lényege pedig pont ez (no meg a gyenge euró a régi erős német márka helyett), nem pedig az igásló-mentalitás.
Közben a görögök hiába töltenek papíron sok időt munkával munkával, valamit nagyon rosszul csinálnak, mert a - mostani helyzet alapján különösen - alacsony a termelékenységük.
Az Economist összeszedte, hogy milyenek is pontosan a görög hétköznapok azóta, hogy a kormány részleges bankszámlazárral próbálja meg lelassítani a bankrendszer totális kimúlását.
A görögök most napi 60 eurót vehetnek fel a bankokból (ez a valóságban inkább csak 50 euró, mert sok automatából kifogytak a 10 és a 20 eurós bankjegyek), a nyugdíjasok pedig heti 120 euróval kell beérjék.
A pénzszűkére a legtermészetesebb reakció, hogy mindenki csak a legszükségesebb holmikra költ: leginkább alapvető élelmiszerekre és üzemanyagra. A görögök nem rendelhetnek külföldi webshopokból sem, az ugyanis légyegében "devizaexport" lenne, aminél kevés rosszabb dolog történhet most a pénzügyi rendszerrel.
A cégek is erősen kínlódnak - az élelmiszerboltosokat és a benzinkutasokat kivéve. A görög vállalkozások nagyon importfüggőek, termelésükhöz sok küldöldről beszerzett nyersanyag kell. Viszont mostanság nem nagyon tudnak ők sem külföldről vásárolni, így csak addig működhetnek normálisan, ameddig a készleteik kitartanak. Egyre több az ellátási probléma, a kézbesítés sokszor lassul, amit a romlandó alapanyagok sem bírnak.
A nagyobb cégek, főleg, ha külföldről is vannak bevételeik és léteznek külföldi bankszámláik, egyelőre jobb állapotban vannak, mint a kisebb helyiek. Sok vállalkozó az eladások 25-50 százalékos visszaeséséről panaszkodik. A kereslet zuhanásával a belső piacra termelő cégek is gyengülnek, amiből előbb-utóbb a munkanélküliség meredek megugrása lehet.
A pletykák hatása is nagyon erős: korábban például felröppent, hogy az állam megcsapolhatja a 8000 euró fölötti bankbetéteket, amire természetesen az volt a reakció, hogy a módosabb betétesek drága holmikat vettek, illetve olyan ismerősiknek utaltak, akiknek kisebb egyenlegük volt. Egyre több helyen már csak készpénzt fogadnak el, a bankkártyás fizetéseknél ugyanis nem tudhatja az eladó, hogy egyáltalán a pénzéhez jut-e valaha, és egyre több cég pont emiatt már nem teszi be a bevételeit a bankba, legföljebb csak azt a felét, amit a dolgozói fizetésére szán.
Egy ilyen gazdasági környezet elkerülhetetlenül vezet egy nagyobb gazdasági visszaeséshez, ami miatt a korábbinál is nagyobb mentőcsomagra lehet szüksége Cipraszéknak.
A Katimerini című újság értesülése szerint a legfrissebb számítások már arról szólnak, hogy idén 0,5 százalékos növekedés helyett ismét 3 százalékkal csökken Görögországban a hazai össztermék (GDP). A görög gazdaság tavaly lábalt ki hatévi recesszióból, amelynek során összesen nagyjából 25 százalékkal zsugorodott a GDP, és az egekbe szökött a munkanélküliség.
A vártnál rosszabb idei teljesítmény miatt 2015-re és 2016-ra az eredetileg bemutatott 8 milliárd eurós javaslatcsomag összegét mindkét évre 2-2 milliárd euróval meg kell növelni, vagyis összesen 12 milliárd eurós lesz a kiigazítás - írta a Katemirini.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság eurózónáért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy a bizottság az IMF-el és az európai Központi Bankkal a hét végéig kiszámolja, mennyire fenntartható a görög adósság. ez alapján eldönthetik majd, hogy hogyan akarják átstrukturálni azt, ha úgy látják, hogy baj van.
Pont egy hete már megjelent az IMF számítása a görög adósságról, amiből az derült ki, hogy az eléggé fenntarthatatlan, és hogy legalább még 60 milliárd euróra lenne szükség, hogy ne bukjon bele teljesen a hitelekbe. A valutaalap elemzése szerint az lenne az ideális, ha a görög állam adósságát úgy rendeznék át, hogy mostantól 2035-ig ne fizessenek semmit, onnantól pedig 2055-ig törlesszenek. Ez az elemzés nagy fegyvertény volt a Sziríza kezében a "Nem"-kampányban, mert azt bizonyította az értelmezésükben, hogy az adósságátrendezés nélküli EU javaslat rossz, ezért nem szabad megszavazni.
Angela Merkel már kijelentette, hogy az adósság elengedéséről szó sem lehet, bár ez nem jelenti azt, hogy abba nem mennének bele, hogy a görögök ugyanannyit fizessenek, mint amennyivel tartoznak,csak más időtávban. De valószínűleg ez is kiderül majd hamarosan.
Lázár János szerint a magyar kormány nem hajlandó a zsebébe nyúlni, hogy kimentse a görögöket - ezt egy csütörtöki sajtótájékoztatón mondta a miniszter.
Mi azt az utat választottuk, hogy a választópolgárokkal összefogva csökkentettük az államadósságot, beindítottuk a gazdasági növekedést. A görögök nem végezték el a házi feladatot. Eszünk ágában sincs befizetni egy közös európai alapba a görögök megsegítése érdekében - húzta alá Lázár János.
A görög statisztikai hivatal csütörtökön közölt adatai alapján az előző havi 25,8 százalékról 25,6 százalékra süllyedt áprilisban a munkanélküliségi ráta, ami 2012 júliusa óta a legalacsonyabb szint. A görög munkanélküliségi ráta több mint kétszerese az euróövezeti 11,1 százalékos átlagnak, 2013 szeptemberében volt rekordon 27,9 százalékkal.
Az árak 2,2 százalékkal csökkentek átlagosan áprilisban éves összevetésben, erősebben az előző havi 2,1 százaléknál. Havi összevetésben 1,1 százalékkal esett a fogyasztói árindex, kisebb mértékben az elemzők által várt 1,6 százalékos, illetve a márciusi 1,4 százalékos visszaesésnél.
Az árak egyébként már 28 hónapja csökkenek, hiszen egyre kevesebb bért és nyugdíjat lehet elkölteni a boltokban a gazdasági visszaesés miatt. Görögország gazdasága 0,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévben, amivel ismét recesszióba került. Az Európai Bizottság utolsó előrejelzésében még azzal számolt, hogy idén 0,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék, de a tőkekorlátozások és bankok bezárása miatt már most érezhetően lassulni kezdett a görög gazdaság. (MTI)
Eddig kiszivárgott részletek a görög javaslatról:
Jelenthet precedenst Magyarország számára egy esetleges görög adósságelengedés? - kérdezték Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ő azt mondta, nem, mert ami hitelt felvettünk, azt vissza kell fizetni. Magyarország nem kér adósságelengedést.
Az IMF olyan megállapodáson dolgozik, amivel bent lehet tartani Görögországot az eurózónában, mondta a Reuters szerint Olivier Blanchard, a valutaalap vezető közgazdásza.
Az Európai Tanács vezetője szerint a görögöknek realista reformcsomagot kell bemutatnia, a hitelezőknek viszont valahogy fenntarthatóvá kell tenniük a görög adósságot. Ezzel engedett az IMF és az amerikai kormány nyomásának, akik úgy látják, csak akkor lehet megoldani a görög helyzetet, ha átrendezik az adósságát.
Nem kellett sokat várni, hogy ez Angela Merkelnél kiverje a biztosítékot, aki megint elmondta, hogy az adósság leírásáról szó sem lehet.
Tegnapi felvétel, és minőségi izgalmakat csak az angolul értőknek hozhat, de itt Guy Verhofstad, volt belga miniszterelnök elég szenvedélyesen próbálja meg Ciprasz értésére adni, hogy a különöző ábrándos ötletei helyett mit szoktak konkrét lépésként értékelni.
Ha tényleg tenni akar az uram-bátyám viszonyok ellen, akkor foglalja törvénybe a gondolatait, a bemondástól nem fog megszűnni semmi. Pláne, hogy szerinte az Sziriza is élvezi és kihasználja a hatalmon ezt a korrupt rendszert. Vagy hogy muszáj lesz csökkentenie az óriásira nőtt görög bürokráciát egy versenyképesebb országhoz. Vagy például, hogy számolja fel törvényileg a kismillió görögországi privilégiumot, a hajótulajdonosok privilégiumaitól a hadseregéin át mondjuk a politikai pártokéig.
Illetve, hogy nagyon igaz, hogy a görög nép már tett eleget a válság óta kilábalásért, a görög politika viszont éppenséggel elképesztően kevesett dolgozott egy fenntartható országért.
Két évre szól, és összesen 12 milliárd eurós megtakarítást, illetve többletbevételt irányoz elő az a reformcsomag, amelyet az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány terjesztett elő a külföldi hitelezőknek. írták a csütörtökön megjelent görög lapok.
A görög kormány szerdai rendelete értelmében legfeljebb 1000 eurónyi készpénzt vihetnek külföldre a kiutazó görög állampolgárok.
Legalábbis ezt mondja Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. Lagarde szerint a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett egy esetleges új görög mentőcsomag „második pillére az adósság átütemezése”.
Arról is beszélt, hogy Görögország „akut válságát” azonnal meg kell oldani, és hogy a valutaalap továbbra is „teljességgel elkötelezett” Görögország megsegítése mellett, ugyanakkor saját szabályait nem rúghatja fel Athén miatt. (MTI)
Hétfőig zárva maradnak a bankok Görögországban, és érvényben marad a 60 eurós készpénzfelvételi limit a bankautomatáknál – közölte szerda késő este a görög állami televízió a pénzügyminisztériumra hivatkozva. A szerdai volt a nyolcadik munkanap, amelyen zárva tartottak a görögországi pénzintézetek – írja az MTI.
A bankok bezárásával egyidejűleg a görög kormány június 28-án elrendelte, hogy a görög bankkártyákról naponta legfeljebb 60 euró készpénzt lehet felvenni, és tilos az átutalás görögországi számláról külföldi számlára.
Az intézkedésekre azért volt szükség, mert az Európai Központi Bank befagyasztotta a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA), miután a görög kormány megszakította a tárgyalásokat a hitelezőkkel.
Majdnem harmadával visszaestek a görögországi nyaralóhelyekre szóló last minute-foglalások a vasárnapi népszavazás bejelentése után - közölte a görög turisztikai konföderáció (SETE). A last minute-foglalások az összes szállásfoglalás nagyjából ötödét teszik ki.
Ha nem jön létre megállapodás még a héten a görög kormány és a hitelezők között, akkor 2-3 héten belül gondok lehetnek akár az élelmiszer-ellátással is.
A szállodákat élelmiszerrel ellátó szállítók készpénzt szeretnének látni, de készpénz, az nincs. A turizmus adja a görög hazai össztermék (GDP) 15-20 százalékát. Tavaly rekordszámú, 24 millió turista látogatott a mediterrán országba, összesen 13,5 milliárd eurót költöttek el.
A Dow Jones hírügynökség megszerezte a hivatalos ESM-hitelkérelmet, melyben a görögök hároméves futamidejű mentőcsomagot kérnek.
Persze ezek a címszavak még nem lesznek elegendők ahhoz, hogy pénzt kapjanak. Ciprasz a tervezett nyugdíjreformról azt mondta az Európai Parlamentben, hogy a "nagyon korai" nyugdíjazásnak véget kell vetni. Az adó- és nyugdíjreform kapcsán azt ígéri Athén, hogy a görög parlament akár már a jövő héten kész elfogadni a csomagokat.
Görögország kész egy becsületes kompromisszumra és vállalni a felelősséget, hangoztatta az Európai Parlamentben Alekszisz Ciprasz.
A görög miniszterelnök biztosnak tartotta, hogy a kormány meg tud felelni Görögország és az euróövezet követelményeinek és érdekeinek (igaz, ez tegnap nem sikerült, amikor új javaslatok nélkül jöttek a pénzügyminiszterek találkozójára). Szerinte a csúcstalálkozón bemutattak ötleteket, és korábban is már komoly reformterveket tettek le az asztalra. Azt hangoztatta, hogy például elkezdték vizsgálni a nagy adóelkerülők nevét tartalmazó „Lagarde-listát” és lecsaptak az adócsalókra.
Úgy vélte, elbukott a kísérlet, amellyel a „megszorítások laboratóriumává” tették Görögországot. A mentőcsomagokkal kapott pénzből szinte semmi nem jutott el a görög néphez, és az ezekért cserébe vállalt reformok nem segítettek, mert nem szüntették meg a politikusok, az oligarchák, és a bankárok közti összefonódást.
A népszavazás kapcsán azért megismételte, amivel a nemrég lemondott pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz több európai politikust kiakasztott: a görög választók bátor döntést hoztak annak ellenére, hogy „terrorizálták” őket. Figyelni kell arra, amit a voksolással mondtak, „ez egy kristálytiszta üzenet” – jelentette ki (ami azért kicsit túlzás).
Csütörtökre a görög kormány elő fogja terjeszteni részletes és hiteles reformjavaslatait - jelentette ki szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. Ciprasz reagált azokra a felvetésekre is, hogy titokban mindvégig az lenne a célja, hogy országát kiléptesse az euróövezetből.
"Nincs titkos tervem" - szögezte a görög miniszterelnök. megjegyezte azt is, hogy nem ő, hanem európai tisztviselők hangoztatták, hogy ha a görögök múlt vasárnap nemmel szavaznak, akkor ki kell lépniük az eurózónából.
A görög politikus kitért arra is, hogy az eurózóna szabályait tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azt is, hogy a szuverén nemzeteknek jogukban áll olyan vezetőket választaniuk, akik más utakon képzelik el a célok elérését. Enélkül Ciprasz szerint választásokat tartani sem volna értelme, csak ki kellene nevezni technokratákat, akik végrehajtják a döntéseket.
Ciprasz közölte: olyan megállapodást szeretne, melynek révén Görögország adóssága visszafizethetővé válik.
Mindkét fél felelős a mostani görög helyzetért, jelentette ki az Európai Parlamentben a tegnapi csúcstalálkozót levezénylő Donald Tusk. Ha nincs megegyezés, azzal mindenki veszít: a görög népnek lesz a legfájdalmasabb, de „kétségem sincs afelől, hogy ez Európát is befolyásolni fogja többek között geopolitikai értelemben” (erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk). Megismételte, hogy a hét vége a határidő a megegyezésre.
Görögország benyújtotta szerdán új segélykérelmét az euróövezet állandó mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM). Úgy tudni, hogy az előző kérelemmel ellentétben immár nem két évre, hanem három évre szóló finanszírozási megállapodást kötne a görög kormány az ESM-mel.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Parlamentben délelőtt tartott beszédében közölte, hogy eljuttatták a hivatalos kérelmet az ESM-hez.
A mentőalap szóvivője később megerősítette, hogy megkapták, és az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport szerdán áttanulmányozza azt. A pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport szerdán nem tart telekonferenciát, hanem megvárja a munkacsoport véleményét.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a megállapodás nélkül zárult keddi euróövezeti csúcs utáni helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy most már itt az ideje "az elkerülhetetlen elfogadásának", és az erőfeszítéseket annak kidolgozására kell átcsoportosítani, hogy hogyan lehetne a legjobban kezelni Görögország távozását az euróövezetből.
A ház szerint Görögország és hitelezői még mindig megtalálhatják a módját valamiféle egyezségnek, ám egy olyan rövid távú megállapodás, amely nem tartalmaz igen nagymértékű adósságkönnyítést, valószínűleg csak arra lenne jó, hogy az elkerülhetetlent halogassa még egy kis ideig.
Mindeközben a görög gazdasági és költségvetési helyzet folyamatosan tovább romlana, és az euróövezeti döntéshozók még több időt és energiát ölnének egy mind reménytelenebbnek tűnő ügybe - fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.
"Az újabb katasztrófa" elkerülése érdekében a görög adósság átütemezésére és egy jelentős részének elengedésére szólította fel Angela Merkelt egy nyílt levélben Thomas Piketty, Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász.
A The Nation című amerikai hetilap honlapján közölt keddi írásban a vagyoni egyenlőtlenségek történelmi alakulásáról szóló munkájával világhírűvé vált Piketty és társai azt írták: "A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek (...) A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, s nem gyógyította meg betegségét."
A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, az ország gazdasága mégis romokban hever, és a hat éve tartó válság súlyos humanitárius következményekkel járt.
A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát - az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot -, hogy "az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele" érdekében változtassanak hozzáállásukon.
A görög adósságot át kell ütemezni és jelentős részét el kell engedni, meg kell teremteni a gazdasági kilábalás feltételeit, továbbá lehetővé kell tenni Görögország számára, hogy hosszabb futamidővel törlessze csökkentett adósságát, a szükséges reformok végrehajtásával párhuzamosan - írták a szerzők. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az 1950-es években az államadósságok - különösen Németországénak - elengedése jelentős szerepet játszott Európa békéjének és gazdasági növekedésének elősegítésében.
hogy mire, azt igazából ugye nem tudni, de a Public Issue elemzése alapján kétségtelenül nemet mondott. Édemes végigpörgetni a vasárnapi népszavazás statisztikáit, jól látszik, hogy egyedül az idősebb korosztályoknál győzött az Igen. Az is érdekes, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél nem volt olyan egyértelmű a Nem, az iskolázottság sem jelentett nagy különbséget az elutasításban.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte: ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt. „Részletesen kidolgozott forgatókönyvünk van a Grexitre” – jelentette ki most először a bizottság elnöke. (MTI)
Az EU elnöke azt mondta, hogy ezen a héten van a végső határidő a görög válság megoldására. A CNBC twittje szerint egészen pontosan azt mondta, hogy öt nap van, hogy végső megállapodásra jussanak a görögökkel.
BREAKING: EU's Tusk: We have only five days to find ultimate greece agreement » http://t.co/d1mLftE7E4 pic.twitter.com/cpQ5xhimY8
— CNBC Now (@CNBCnow) 2015. július 7.
Az MTI Tuskot idézve azt írja: vasárnap összeül az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal.
Legalábbis ezt írja a CNN Money.
European Union leaders to meet again Sunday to discuss possible Greek bailout. Merkel: We need proposal by Thursday http://t.co/A9OlUXl3FI
— CNNMoney (@CNNMoney) 2015. július 7.
Merkel beszél, Tusk pedig még mindig nem jelent meg. Junckerrel pofozgathatják egymást a kulisszák mögött kedélyesen.