Fontosabb részletek

Percről percre Ősszel választás jöhet Görögországban

Több hónapig egyezkedett az EU a görögökkel, de június 30-án szombaton elszakadt a cérna, miután a görög kormány népszavazást kezdeményezett a szükséges megszorításokról
A tárgyalások félbeszakadása azt jelentette, hogy az ország nem kapja meg azt az 1,6 milliárd eurót, amiből ki tudná fizetni az IMF-nek a kedden esedékes tartozását
Görögország nem fizetett, ez részleges csődöt jelent
Július 5-én vasárnap az EU-IMF-megállapodást a görög szavazók 61 százaléka elutasította
Másnap lemondott Varufakisz görög pénzügyminiszter
Július 12-én maratoni csúcstalálkozó kezdődött, hogy megállapodjanak
Ciprasz végül beadott egy 13 milliárd eurós megszorítócsomagot
A kormányfő belement lényegében minden feltételbe, szigorúbb javaslatokat fogadott el, mint amire a görögök nemet mondtak
A megállapodás hírére görög szakszervezetek sztrájkot hirdettek szerdára
A görög parlament nagy többséggel elfogadta a megszorítást, de sok Sziriza-tag nemmel szavazott
Szeptemberben vagy októberben parlamenti választás lesz
Brüsszel megenyhült, ahogy várható volt: áthidaló kölcsönt kaphat az ország
Az EKB pénzt ad a bankoknak
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az eurószkeptikus Igaz Finnek a kormánykoalícióból való kivonulással fenyegetőztek arra az esetre, ha elfogadnák a tárgyalások megkezdését egy harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról, írja a Bruxinfo.

    Mondjuk nem kell mindenkinek beleegyezni  a tárgyalások elkezdésébe, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) létrehozó szerződés értelmében vészhelyzetben a tagállamok 85 százalékos szavazattöbbségével is el lehet indítani a tárgyalásokat egy hitelcsomagról. Hogy mi számít vészhelyzetnek, az az EKB-tól és az Európai Bizottságtól is függ.

  • Többek között új elnököt választanak a pénzügyminiszteri tanács élére, ugyanis Jeroen Dijsselbloem két és fél éves mandátuma július végén lejár. A holland miniszter egyébként újra pályázik a posztért. Emellett azonban minden más napirendi pont felülíródhat, ugyanis nem valószínű, hogy ma végleges megoldás születik. A találkozó - az eredeti tervek szerint - hétfő délután 3 órakor kezdődik majd.

  • Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az Euro-csúcs ülését, és most szűkebb körben, Alekszisz Ciprasszal, Euklid Cakalotosszal, Angela Merkellel és Francois Hollande-dal vitatják meg a javaslatokat.

  • Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a megszorítócsomag elfogadása után kijelentette, hogy a kormány „erős felhatalmazást kapott a tárgyalások befejezéséhez”. A felszólalásában nem tért ki a javaslatcsomag ellen szavazó kormánypárti képviselőkre, mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folytatott egyeztetésekre kell koncentrálni. „Most az a legfontosabb, hogy pozitív kimenetele legyen a tárgyalásoknak. Minden mást majd a maga idejében”.

    A kormányfő a szavazás előtt elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől. Azonban ez az egyetlen esély Görögország számára ahhoz, hogy újabb mentőhitelhez juthasson. (MTI)

  • A görög parlament szombatra virradóra megszavazta a kormány javaslatcsomagjának támogatását, amelyet Athén két nappal ezelőtt nyújtott be a külföldi hitelezőknek az újabb pénzügyi támogatás reményében. A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.

    Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter. (MTI)

  • AZ IMF nem kommentálta hivatalosan a görög kormány által az európai hitelezőknek benyújtott legutóbbi megállapodási javaslatot, de a szervezet vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében azt írta, hogy Athénnak az IMF által korábban becsültnél nagyobb külső finanszírozásra és adósság-elengedésre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak adósságterhei.      

    Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza azt írta: bár az IMF legutóbbi helyzetértékelését "európai partnereink túl pesszimistának tartották", a jelenlegi folyamatok alapján még az abban foglaltaknál is jelentősebb külső finanszírozásra - különösen a bankrendszer támogatása érdekében - és nagyobb adósság-elengedésre lenne szükség. De a közgazdász azt is kiemelte, hogy a finanszírozási igények növekedése ellenére az esetleges megállapodásnak azokhoz hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekről a megszorításokat elutasító görög népszavazás előtt tárgyaltak a felek. (MTI)

  • A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának általános elnökhelyettese szerint a görögök óriási csalódásként élik meg a megszorításokról szóló bejelentéseket. Agárdi Bendegúz Szpirosz azt mondta: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök beiratkozhat azon politikusok sorába, akik az elmúlt évtizedekben kormányozták Görögországot.

    Agárdi kitért arra is: a magyarországi görög nemzetiség tiltakozik azok ellen a vélemények ellen, amelyek szerint a görög nemzet lusta lenne. „Nem lehet egy egész nemzetet lustának tekinteni, mert ez nem más, mint rasszizmus”. Magyarországon és Görögországban a legmagasabbak a munkaórák száma az Európai Unióban. (MTI)

  • Görögország vezető ellenzéki pártja támogatja Alekszisz Ciprasz kormányát, hogy megkösse a reformokért cserébe pénzügyi támogatást biztosító megállapodást az ország nemzetközi hitelezőivel. Az Új Demokrácia nevű konzervatív párt közölte: nemcsak felhatalmazza a miniszterelnököt egy megállapodás megkötésére, hanem megbízza azzal, hogy akadályozza meg az ország kiválását Európából és az euróövezetből. A To Potami (A Folyó) nevű, ugyancsak ellenzéki, centrista párt szintén támogatja a kormány javaslatát, és képviselői igennel fognak szavazni a parlamentben.

    A kormánykoalíciónak 162 tagja ül a parlamentben, de nem valószínű, hogy a legradikálisabb képviselők megszavazzák a kormány tárgyalásokra felhatalmazó javaslatot. Ezért is fontos, hogy a miniszterelnök megszerezze az Európa-barát ellenzéki pártok támogatását. A görög parlament péntek éjjel szavaz a kormány által előterjesztett javaslatcsomagról, amelyben egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket ígértek a hitelezőknek. Délután az illetékes parlamenti bizottságok tanácskoznak, majd este plenáris ülést tart a parlament, és legkorábban éjfél körül tartják majd a szavazást. (MTI)

  • Összeül majd az eurócsoport, vagyis az euróövezet országainak pénzügyminiszterei, valamint a görögök hitelezői, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF, akik a Guardian szerint

    • értékelik majd görög kormány tegnap beérkezett megszorító javaslatát,
    • a hitelezők előadják, hogy szerintük mennyire fenntartható a görög adósság és hogyan lehetne átrendezni, hogy az legyen,
    • tárgyalnak az új görög mentőcsomag lehetőségeiről.
  • A Reuters szerint a Fitch Ratings elemzői még mindig azt látják a legvalószínűbb kimenetelnek, hogy Görögország előbb-utóbb el kell, hogy hagyja az eurózónát.

  •  Dalia Grybauskaite, a litván elnök szerint idejétmúlt információkra épül a görög kormány javaslata, ezért nem lesz elég jó ahhoz, hogy egy megállapodás alapja legyen.  

    Úgy vesszük, hogy a javaslattal Görögország azt jelzi, hogy vissza akar térni a tárgyalóasztalhoz. Ahhoz még túl korán van, hogy azt találgassuk, mikor lesz vége a tárgyalásoknak

  • Ő így:

  • „Kedves görög nép! Mi, [...] Lettország átlagos európai polgárai örömmel halljuk, hogy európai szolidaritást követeltek” - indít nagy együttérzéssel egy Facebook-csoport bejegyzése, amely azt akarja, hogy a két ország közösen változtassa meg az EU-t. Majd közli, hogy szerintük az átlagos görög nyugdíj 800 euró, míg az övék 300 (a két összeg közti 500 eurós különbség 156 ezer forint körül van), a fizetések 220 euróval (nagyjából 68 ezer forinttal) maradnak el a bajba jutott országétól, és egyébként náluk van egy „úgynevezett fűtési szezon”, ami plusz kiadás.

    Szóval nem lenne csodálatos, ha kedvesen meg tudnátok osztani a nyugdíjaitok, az adóitok és a fizetéseitek harmadát velünk? Ez a demokratikus választásunk, úgyhogy kérlek, tartsátok tiszteletben!

    - dobja vissza a görög népszavazáskor hangoztatott érvet. Aztán persze az orruk alá dörgöl mindent a szovjet időktől kezdve a megszorítási csomagig, amelyet sikeresen teljesítettek. (Lettországnak az IMF dobott mentőövet, amivel négy év alatt kijött a válságból, majd az eddigi utolsó tagállamként bevezette az eurót, ezzel mostanában is a megszorításpártiak bezzegországa.)

  • Vlagyimir Putyin egy pénteki sajtótájékoztatón tagadta, hogy a görög kormány pénzt kért volna Oroszországtól és azt is, reméli, hamarosan megoldódik a válság.

    Azért kihasználta az alkalmat, hogy beszóljon egy kicsit az EU-nak, feltéve a költői kérdést, hogy hol volt az EU, amikor a bajok gyűlni kezdtek Görögországban.

  • Peter Kažimírt egyelőre nem győzték meg a görög reformok, de azért úgy látja, haladnak.

    „A legutóbbi fejlemények után, görög kormányzati tisztviselőket hallgatva az ember azon gondolkodhat, milyen gyorsan tud egy hernyó pillangóvá válni” – merengett a szlovák pénzügyminiszter.

  • A görög tengerparton nyaraló turisták semmit nem éreznek a görög krízisből, étel,ital, benzin, pénz és napolaj is van elég - jelentik a az Aeolus utazási iroda kinti idegenvezetői. A cég munkatársai tíz népszerű nyaralóhelyről, köztük Krétáról, Rhodoszról és Korfuról jelezték, hogy 

    • teljes a nyugalom, minden szálloda, bár, taverna rendesen működik,
    • az ATM-eknél csak néha van kisebb sor, de az sem vészes,
    • mindenhol lehet kártyával fizetni,
    • a boltokban van elég áru,
    • autókölcsönzés és hasonló szolgáltatások zökkenőmentesen működnek,
    • és még a strand is megvan.
  • A német, a holland, a finn, az osztrák, a szlovák és az észt parlamentnek is rá kell bólintania arra, hogy hivatalosan megnyissák a tárgyalásokat a görög mentőcsomagról. Egyik sem ígérkezik nagyon könnyű esetnek.

  • Lehet, hogy már szombat délelőtt sikerül rendezni a görög helyzetet. Athén a hét végéig kapott határidőt a legutóbbi eurócsúcson, hogy elfogadtassa a reformterveit, és vasárnapra az összes uniós tagállam vezetőit összehívták. Egy tisztviselő ugyanakkor megerősítette a Financial Times brüsszeli tudósítójának, hogy ha az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat délelőtti találkozóján megegyeznek, nem rángatják el a felső vezetést az egész EU-ból.

    Egyelőre csak nagyon óvatosan mernek nyilatkozni Brüsszelben a görög reformtervek fogadtatásáról. Nincsenek jelzőim, de van egy igém: „megérkeztek” – jegyezte meg például egy eurokrata mérhetetlenül semmitmondóan az Economist EU-blogjának.

  • A Sziríza öt képviselője szerint még az is jobb annál a javaslatnál, amit Ciprász elküldött az európai hitelezőknek, hogyha Görögország most rögtön kilép az eurózónából. Ez nem olyan meglepő, hiszen sokan a görög baloldalon már évek óta arról beszéltek, hogy inkább ki kellene lépni és leértékelni egy saját valutát. 

    Az öt képviselő egyike, a civilben a Londoni Egyetemen közgazdaságtant tanító Costas Lapavitsas például már 2011-ben arról írt, hogy az európai monetáris rendszer megbukott és a kilépés lenne a legjobb opció a görögöknek.

  • Azt nem tudni pontosan, hogy hányan voltak, de azért ez jól jelzi, milyen helyzetben van most a Sziríza, ami hatalomra is a megszorítások ellen kampányolva jutott, meg is tartotta a hatalmát múlt vasárnap ugyanezzel az üzenettel, most meg megszorítani akar.

    Azért annyira nem szörnyű a görög kormány helyzete, a Guardian legalábbis több olyan emberrel is beszélt Tessaloniki utcáin, akik a Sziríza-támogatók, nemmel szavaztak és még most is bíznak a kormányban.

     A megállapodás nehéz lesz, de inkább legyen megállapodás, mint hogy ne legyen. A "nem" szavazat arra volt jó, hogy kifejezze a görögök érzéseit európa felé.

    - mondta a lap tudósítójának egy végzettsége szerint mérnök, de egy kávézóban dolgozó fiatal, aki januárban Ciprász pártjára szavazott.

    Én nagyon büszke vagyok a "nem" szavazatra, erre úgy fognak emlékezni, mint egy meghatározó pontra a görög történelemben. Én továbbra is bízom Ciprászban, még ha sokan nem is

    - ezt már egy fiatal boltos nyilatkozta.

  • Legalábbis ezt mondta Jeoren Dijsselbloem, az eurócsoportot vezető holland pénzügyminiszter a Reuters szerint. Addig is a görögök három hitelezője, az Európai Bizottság, az Európai KÖzponti Bank és a Nemzetközi Valutaalap értékeli a görögök megszorító javaslatait.

  • Több francia miniszter és magya Francois Hollande elnök is azt nyilatkozta ma a görög kormány javaslatáról, hogy az

    komoly, átfogó és hiteles

    és az európai hitelezőknek el kellene fogadnia. Nem teljesen véletlen, hogy a franciák felcsavarták a pr hangerőt, a Guardian szerint ugyanis a héten Athénban francia kormánytisztviselők segítettek Ciprászéknak összerakni a tegnap este elküldött javaslatot.

    A német megszólalók már sokkal óvatosabbak voltak. Michael Fuchs, a CDU egyik vezetője azt mondta, 

    Nagyon óvatosnak kell lennünk, mert őszintén szólva nekem bizalmi problémáim vannak. Végül is mi változott vasárnap óta? Akkor a görögök leszavazták ugyanezeket a lépéseket.

    Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza is úgy látja, hogy a javaslatok kisebb kozmetikázásokat leszámítva ugyanazok, mint amiknek a leszavazására buzdított a Sziríza a múlt héten.

    Hozzá kell azért tegyük, hogy a görög kormány, pontosabban az azóta lemondott Jánisz Varufákisz azt mondta még a szavazás előtt, hogy a görög és a hitelezői javaslat a reformokban nagyon hasonló, amiben viszont nem értettek egyet, és amiért az EU-s csomag ellen kampányoltak, az az adósság átrendezése. Ebben azóta már az EU is engedékenyebbnek tűnik, most már azt számolgatják, hogy mennyire fenntartható a görög adósság, ami szintén közelebb vihet a megállapodáshoz.

  • Jean-Claude Juncker, Mario Draghi, Christine Lagarde, és Jeroen Dijsselbloem várhatóan délután egy órakor értékelik majd a görögök javaslatait a Reuters szerint.

  • A görögök megszorítanak, a piacok örülnek: nagyjából ez történik most. Miközben a görög parlament a kormány reformjavaslatairól vitázik, a befektetők, bízva abban, hogy most már mindjárt megállapodás lesz a görög helyzetről, elkezdték fölverni az árakat a tőzsdéken.

    Szinte az összes európai tőzsdeindex 1 százalék fölött növekedett és az euró is erősödik a nagy valutákkal szemben.

    A görög javaslat híre a forintra is elég durván hatott, ahogy az a grafikonon is látszik.

    eurhuf júli10

    Pár óra alatt 4 forintot erősödött az árfolyam, míg reggel egy euróért 315,5 forintot kellett fizetni, addig most már 311 forintért lehet eurót venni.

    • elsődleges költségvetési többlet 2015-ben 1%, 2016-ban 2%, 2017-ben 3%, 2018-ban 3,5%, azonban ezek felülvizsgálatra szorulnak, mert a helyzet sokat változott az utóbbi hónapokban
    • 23 százalékos áfakulcs az éttermekre
    • 13 százalékos kulcs a hotelekre
    • 2016 végéig megszünteti a szigetek áfakedvezményét
    • társasági adókulcs növelése 2015-ben
    • hajózási társaságokat érintő adóemelés
    • a nyugdíjasok szolidaritási támogatásának (EKAS) kivezetése 2019 decemberéig
    • luxusadó-emelés, és a tévéreklámokra való adó kivetése azonnal, kollektív szerződések rendszeréről 2015 végéig új törvényt alkotnak
    • regionális repterek és kikötők privatizációs tendereinek véghezvitelének elősegítése, kötelező érvényű ajánlatok kitűzése a kikötők privatizációjára nem később mint 2015 októbere
    • a jövedelemadót progresszívabbá teszik a szolidaritási járulék emelésével, 2016 végéig 300 millió euróval csökkentik a védelmi kiadásaikat
    • a nulldeficites záradék felfüggesztése a nyugdíjakon 2015 októberéig, amikor új nyugdíjreformot alkotnak, a GDP 1 százalékát megspórolják a nyugdíjakon 2016-ben, csökkentik a korai nyugdíjba menés lehetőségét
  • Ciprasz igyekszik meggyőzni párttársait arról, hogy támogassák a 13 milliárd eurós megszorító csomagot.

  • A 13 milliárd eurós költségvetési megtakarítást tartalmazó javaslatcsomagot egy sürgősségi törvényjavaslat formájában nyújtották be csütörtökön a görög parlamentnek.

    A javaslatot pedig péntek este kell majd megszavazniuk a görög törvényhozóknak ahhoz, hogy Alexisz Ciprasz kormányfő, Jannisz Dragaszakisz kormányfőhelyettes és Efklidisz Cakalotosz pénzügyminiszter megkapja a megfelelő felhatalmazást és hivatalosan is tárgyalhasson azokról Brüsszelben.

    De a parlamenti szavazás előtt a görögök megvárják a nemzetközi hitelezők véleményét. Először a trojka (nemzetközi intézmények) fejti ki álláspontját, és ez alapján mond véleményt az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa. (Portfolio.hu)

  • Ezt mondta athéni TEDx-előadásában James Robinson, akit a Miért buknak el a nemzetek? című politikai gazdaságtani bestsellere óta ismernek sokan. Gondolatmenetének a lényege, hogy a nemzetek gazdagsága vagy szegénysége főként az intézményi berendezkedéstől, a hatalmi struktúráktól függ. Egy társadalmat szerinte a megfelelő gazdasági ösztönzők terelnek a gyarapodás felé, amihez szilárd jogállamok és az ezt szolgáló politikai elitek kellenek.   

    Mondandójának lényege, hogy a görög politikai elit az elmúlt évtizedekben nem a társadalmi gyarapodást, hanem az egyéni gazdasági/politikai hasznokat szolgálta, oligarchikus rendszert épített ki, ahol a politika egy szűk elit gazdagodását szolgálta.  (Érdemes a teljes előadást meghallgatni, de konkrétan  a görög helyzetről 13:24-től beszél.)

  • A német pénzügyminiszter ma egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az amerikai döntéshozók, akik arra buzdítják a németeket, hogy egyezzenek meg minél hamarabb egy újabb mentőcsomagról, nem értik meg, hogy miért lenne fontos az, hogy az eurózónában egy tagállamnak se legyen lehetősége mentőcsomagot kapni.

    Schäuble ezután elmondta, hogy milyen ajánlatot tett az amerikai pénzügyminiszternek, Jacob Lew-nak. Schäuble azt ajánlotta fel, hogy ha az USA hagyja, hogy Görögország bevezesse az amerikai dollárt, akkor az eurózóna beveszi az épp nemrég becsődölt Puerto Ricót.

    Purto Ricónak nagyjából a GDP-jének 150 százalékát teszi ki az államdóssága, a görögöké pedig  a 2014-es GDP 177 százalékát tette ki, szóval ezen a cserén a számok alapján a eurózóna nyerne. Az amerikaiak egyénként nem fogják kimenteni az államot. (Marketwatch)