Már a csapból is a munkaerőhiány folyik

A múlt héten záporoztak a munkaerőhiányról és a munkaerőhiány következményeiről szóló hírek. Többek között kiderült például, hogy

• a Lidl már 304 ezer forint fölötti bruttó fizetési ajánlattal keres főpénztárost legalább két boltjába Nyugat-Magyarországon,
• a Mercedes lakással és óvodával igyekszik magához édesgetni a munkavállalókat, és az Auditól is szívesen átvennének embereket,
• miközben az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gyárába a Bosch hatvani üzeméből csábítanak át diplomás munkaerőt, és a a frissen munkába állt mérnököknek egy évig havi 10-20 ezer forint hűségpénzt fizet az Apollo Tyres.
• Úgy néz ki, hogy az év eleje óta több mint háromszorosára nőtt a munkaerőhiány a MÁV-nál,
• Pékből is hiány van: a Magyar Pékszövetség elnöke szerint legalább 2-3 ezer dolgozóra lenne szükség a pékségekben, és béremelésre is szükség van, amit nem mindenhol fognak tudni kigazdálkodni, így a munkaerőhiány miatt a kenyér is drágulhat.
• Szeptembertől béremelés lesz az egészségügyben, amivel nyilván az is a célja a kormánynak, hogy megállítsa az egészségügyi dolgozók elvándorlását.

A bérnövekedés nem csak egyedi esetekből látszik: a KSH új adatai alapján a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal emelkedett júniusban. A legnagyobb átlagos fizetést természetesen a magánszektorban lehetett megkeresni, nettó 182 200 forintot, a legalacsonyabbat pedig (már a közmunkások után) a nonprofitoknál fizették, 150 ezer forint felett egy nagyon kicsivel.

A kormány láthatóan egy ideje már foglalkozik azzal, hogy mit lehetne kezdeni a munkaerőhiánnyal: a héten azt dobták be, hogy a járulékokat csökkentenék valahogy, így futná több fizetésemelésre is.

A munkavállalók alkalmazása Magyarország egyébként tényleg nagyon drága, közgazdászok és pártok is régóta mondogatják, hogy ezzel kezdeni kéne valamit. Ha csökkenteni fogják a járulékokat, az valamit segíthet a helyzeten, ugyanakkor például az elvándorlás megállításához nem lesz elég (lazán kapcsolódik, hogy az is kiderült, hogy az elvándorolt magyarok tavaly kevesebb pénzt utaltak haza). Erről ebben a cikkben írtunk részletesebben, az alábbi videóból pedig az is kiderül, hogy miért lehet egyszerre munkanélküliség és munkaerőhiány Magyarországon.

Újra jöhet a vasárnapi zárva tartás és a rezsicsökkentés

A hét végén újra beindult a kavarás a vasárnapi zárvatartás körül: először egy olyan koncepció szivárgott ki, amely szerint különadót kellene fizetniük azoknak a nagyobb boltoknak, amelyek vasárnap délben nem zárnak be. Hogy valóban ezt terveznék, azt a Fidesz tagadta, a kereszténydemokrata Harrach Péter ugyanakkor azt nyilatkozta, dolgoznak rajta, hogy  "enyhítsék a dolgozókra nehezedő pluszterheket".

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke ezután azt mondta, tényleg nem a kormány akarja vasárnap délben bezárni a boltokat, hiszen áprilisban az egész napos nyitva tartás mellé állt. A vasárnap délutáni nyitva tartás korlátozásának ötlete mögött Vámos szerint inkább az olyan cégek állhatnak, amiknek nem olyan nagy a forgalma vasárnaponként, viszont a munkaerőhiány őket is sújtja.

Szintén a kiskereskedelmi szektort érintő hír, hogy megint felmerült, hogy a Tesco kivonul Magyarországról, amit a cég viszont cáfolt. A Tescóról azt állítja aKereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, hogy tavaly a cég összesen 3 milliárd forintnyi adót nem fizetett be Magyarországon, inkább Svájcban adózott helyette. A szakszervezetnek az a baja, hogy a cég az utóbbi időben szerintük keveset költött bérfejlesztésre, miközben ilyesmi adóoptimalizációs lehetőségeket használ ki.  

De nem a zárvatartás volt az egyetlen régi ötlet, ami előkerült a héten:  Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy interjúban azt mondta, lehetőséget lát egy újabb rezsicsökkentésre, bár a mértékéről még nem tud semmi konkrétat mondani. Seszták azt is elmondta, hogy a Déli pályaudvart nem fogja bezárni a kormány, és hogy a többi pesti pályaudvart fel fogják újítani. Szerinte nem került le a napirendről a gyorsforgalmi utak fejlesztése, csak az a kérdés, hogy mikor és milyen forrásból kezdődhet el a munka.  

A kórházak nem látnak ki az adósságból, az államadósság csökken

A tavaly tavaszi 60 milliárdos kórházi adósságkonszolidáció után most ismét a tönk szélére került az egészségügy. Havi szinten 3-4 milliárd forinttal nőnek a kórházak tartozásai, több intézmény is van, amely nagyságrendileg 3 milliárd forintos adósságot halmozott fel. A baj mértékét jelzi, hogy az összes állami intézmény tartozásának háromnegyede az egészségügyben keletkezik.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán arról beszélt, hogy  a kormánynak és a Kórházszövetségnek már vannak tervei az elszaladó kórházi adósságállomány kezelésére, és készül a kórházi gazdálkodást átalakító jogszabály.

Sokkal jobb viszont az államadósság helyzete: a héten kiderült, hogy az első negyedéves 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában. Egy EU-s szabály miatt 74,3 százalék környékére kellene december végére leszorítani a GDP-arányos rátát a 2013 végi 76,8 százalékról, ami a mostani tendencia alapján akár össze is jöhet.

Valószínűleg több pénz kerülne az államkasszába, amit adósságcsökkentésre lehetne költeni, ha nem lopnák el a pénzt. A héten a fideszes Voldemort, Mengyi Roland korrupciógyanús ügyében is voltak újdonságok, például kiderült, hogy a vizsgálódó Miniszterelnökséget vezető Lázár János nem örül a dolognak, illetve hogy a NAV majdnem letartóztatta egy rajtaütéskor Mengyit, de nem kapták meg az őrizetbe vételhez szükséges felsőbb utasítást.

Az ügyészség a héten kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Két bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódnak, egyrészt a "bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete", másrészt a "vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés" tényállása merült fel. Mengyi szerint az egész ügy egy félreértés, és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is kitart Mengyi mellett, szerinte csak visszaéltek a képviselő nevével.