Még a farokrágó disznók nézegetésére is jutott pénz

2017 első hetében úgy záporoztak a munkaerőhiány újabb fokozatairól szóló hírek, mintha csak 2016 lett volna. Hiába dönt ugyanis negatív rekordokat a munkanélküliség és hiába dolgoznak egyre többen Magyarországon, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint egyáltalán nincs rendben a magyar munkaerőpiac, ugyanis a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon.

A szövetség szerint a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van, a héten  a Vasutasok Szakszervezetének elnöke már arról beszélt, hogy a MÁV-nál már járatcsökkentések, késések és más fennakadások lehetnek a vasúton az óriási létszámhiány miatt, de az is a héten derült ki, hogy már nemcsak szakmunkásokból, diplomásokból sincs elég munkavállaló a cégek szerint.

Közben pedig a diszkontokat leszámítva több áruházláncnál is feszültséget okoz a garantált bérminimum januártól esedékes 25 százalékos emelése. Azoknak ugyanis, akiknek eddig is magasabb volt a fizetésük a kötelező minimumnál, egyes cégeknél egyelőre nem rendezik a jövedelmét.

Csomó pénze maradt az államnak

Decemberre rengeteg pénze maradt a kormánynak, amit látszólag mind ki is szórtak, így 2016 decemberében korábban soha nem látott, 900 milliárd forintot meghaladó hiány keletkezett a költségvetésben. Ezzel együtt az éves hiány még a decemberi költekezéssel együtt is a GDP 2 százaléka körül lesz, ami jó adatnak számít.

A költekezésnek az volt az oka, hogy a vártnál alacsonyabb lett a növekedés, ezért inkább több pénzt szórtak ki, hogy támogassák a gazdaságot. Ez úgy vált lehetségessé, hogy a bevételek a tervezettnél magasabbak, a kiadások pedig alacsonyabbak voltak a tervezettnél. A bevételeket növelhette az is, hogy rengeteg illetéket szedhetett be jogtalanul a NAV, illetve hogy rendesen megszedte magát az állam autópálya e-matricából. Ehhez kapcsolódik egyébként, hogy az adókamara elnöke arról beszélt a héten egy interjúban, hogy ha az ember nem figyel, akár a kelleténél több adót is kiróhatnak rá idén.

Egyelőre a legális pénzmosás stabil bevételi forrásnak tűnik, ugyanis megváltoztak az ezzel kapcsolatos szabályok, így felpöröghet az offshore számlákról az államkasszába érkező befizetések mennyisége.

Zara László az online kasszákról is beszélt: azt mondta, van fehérítő hatásuk, de jobb lenne összehangolni őket az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel (ekáer) is, és nem kéne mindenkire, például a masszőrökre is kiterjeszteni a dolgot. Az elmúlt év utolsó napjaiban egyébként főleg a taxisok és a pénzváltók vásároltak online pénztárgépet, az autószerelők és a ruhatisztítók inkább az áfás számlaadást választották.

Költöttek koncertre, farokrágó disznókat nézegettek

De nem csak a bevételek, hanem a kiadások terén is történtek mostanában érdekes dolgok az állam háza táján. Kiderült, hogy az állami szervezetek közül a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) adta a legnagyobb karácsonyi prémiumot a dolgozóinak, átlagosan több mint 650 ezer forintot.

A kormány egyelőre nem tudja , hogy mennyibe került minden nyugdíjasnak eljuttatni  Orbán Viktor karácsonyi üzenetét, vagyis a 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványhoz mellékelt levelet. Azt viszont lehet tudni, hogy mintegy kétmilliárd forintot költött 2016 második felében a kormány külföldi kiküldetésekre, például volt:

• izraeli kiküldetés, egy hétre a Rumon School of Music Jazzfesztiválra ment valaki a minisztériumból, ez 188 ezer forintba került.
• Ezen kívül ismeretlen számú minisztériumi dolgozó látogatott el "A házasság globális fóruma" című hatnapos konferenciára a Dél-afrikai Köztársaságba 2,17 millióért. 
• A Miniszterelnökségtől valaki elmehetett Szalonna és bandája ukrajnai koncertjére 49 ezer forintból, míg két beosztott 25 ezres napidíjat kapott azért, mert részt vett egy szlovákiai és egy romániai szentmisén Márton Áron püspök halálának 36. évfordulóján.
• A legbizarrabb tétel talán az az írországi út, amelynek keretében a sertések farokrágását és kurtítását tanulmányozhatta valaki három napig 306 ezer forintból.

De nem csak kiküldetésekre költött a kormány, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is többet tesz a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért: mintegy 373 millió forintot szán a cég 22 új kirendeltségre Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, Szerbiában, Lengyelországban és Horvátországban. 

Lassú az ipar, de legalább a fogyasztás pörög

Rossz hír a hétről, hogy még mindig nem szedte össze magát a magyar ipar: a KSH adatai alapján tavaly novemberben is mindössze 0,6 százalékkal volt magasabb a szektor kibocsátása, mint egy évvel korábban. Az viszont legalább jó hír, hogy legalább a fogyasztás rendben van: a KSH szintén pénteken kiadott statisztikája alapján a kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékkal nőtt 2016 novemberében. Ennek egyébként az lehet majd a következménye, hogy elszállhat az infláció.

Az viszont elég egyenlőtlenül oszlik meg, hogy kinek milyen lehetőségei vannak a fogyasztás terén: a volt devizások közül például sokan még mindig nagyon nagy bajban vannak: a 66 ezer bedőlt lakáshiteles közül október végéig csak 2700 tudott megállapodni a bankjával, 22 ezer adós pedig nem is hajlandó együttműködni a hitelezővel, akiknek viszont így elviheti a bank a házát.

A bankok szerint sokan pozitívan állnak az adósságkezeléshez, de a hitelezők ajánlatát - tipikusan, hogy a csökkentett törlesztőért cserébe hosszabbítsák meg a futamidőt - már nem akarják elfogadni. Ez persze egy folyamat, ami akár fél évig is eltarthat, ezért látszik az a Magyar Nemzeti Bank adataiból, hogy a 60 ezer megkeresett adósból kevesebb mint 3000-el tudtak megállapodni. Lazán kapcsolódik, hogy a Lechner Tudásközpont gyűjtése alapján az is kiderült a héten, hogy a magyar települések 48,7 százalékában még mindig 1946 előtt épült házakból van a legtöbb.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)