Újra bezárt az ország, óriáshajó okozott bonyodalmat a Szuezi-csatornán

Újabb lezárásokat hozott a harmadik hullám

A romló járványügyi helyzet miatt március 8-án ismét bezárt Magyarország, lakat került az óvodák és az általános iskolák ajtajára, csupán a létfontosságú termékeket áruló üzletek maradhattak nyitva. Szigorították a határátlépést, és minden szolgáltatást szüneteltettek, a szabadtéri sportolás megengedett maradt, a parkok és az arborétumok nyitva tarthattak.

A rászorulók azonban továbbra is számíthattak állami támogatásra: a kormány harminc napig ingyenessé tette az internetet a nappali tagozatos középiskolás tanulók családjának, eltörölte a katások havi ötven- és hetvenötezer forintos adóját, mentesítette a vállalkozásokat számos közteher fizetése alól, továbbá kiterjesztette az addig több mint ötvenmilliárd forintot meghaladó bértámogatásokat. A korlátozásokat április elején enyhítették, amikor elértük a 2,5 millió beoltottat: a kijárási tilalom időtartalma csökkent, és az üzletek kinyithattak. Viszont az ország teljesen csak júliusban nyitott meg, miután elértük az 5,5 millió beoltottat és megszűnt a kötelező maszkhasználat a belső terekben.

Óriáshajó torlaszolta el a Szuezi-csatornát

A 440 méter hosszú, több mint kétszázezer tonnás Ever Given – amely a világ egyik legnagyobb konténerszállító hajója – március 23-án erős szélben átlósan beszorult a csatorna egyik szűk, déli szakaszában, aminek következtében teljesen leállt a forgalom az Európa és Ázsia közötti legrövidebb hajózási útvonalon. A mentési műveletek hat napig tartottak, és több mint egy tucat vontatóhajó vett részt a munkában. A csatorna medrét is kimélyítették, hogy kiszabadítsák a beszorult konténerszállítót. Az Ever Given végül több mint száz nappal később indulhatott ismét útnak.

Szabadságra ment a Lánchíd

Márciusban kezdődött el Budapest egyik fő szimbóluma, a Lánchíd megérdemelt felújítása. A projektet az A-Híd nettó 18,8 milliárdért vállalta el, és úgy tervezték, hogy 2022 decemberén adják vissza a közúti forgalomnak. Azonban a teljes felújítási és restaurációs munkálatok várhatóan csak 2023 augusztusára készülnek el.

A Lánchidat több mint 172 éve, 1849 novemberében adták át, ezzel ez lett az első állandó híd a hazai Duna-szakaszon. Legutóbb 1986 és 1988 között végeztek rajta komolyabb munkálatokat, így mára időszerűvé vált a restaurálás. Bár már Tarlós István főpolgármestersége alatt is volt szó a híd felújításáról, érdemben sosem történt előrelépés.

Márciusban egyébként nem a Lánchíd volt az egyetlen nagy költségvetésű beruházás: szintén elkezdődött több ezer kilométernyi útszakasz felújítása.

Az Eurostat szerint Budapest lepipálta Berlint és Bécset

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint Budapesten magasabb volt az életszínvonal 2019-ben, mint Bécsben, Berlinben vagy Madridban. Több közép-kelet-európai nagyváros is jól teljesített: Prága Luxemburg után a második helyet érte el, de Pozsony és Bukarest is megelőzött minket.

Zsákbamacska-repülőjárat indult

Az ausztrálok március 4-től három olyan járatra is megválthatják a jegyüket, amelyeknek (az utasok előtt) ismeretlen az úti célja. A Qantas légitársaság Boeing 737-esei Brisbane-ből, Sydney-ből és Melbourne-ből indult 120-120 utassal a fedélzetén, ám hogy hova tartottak, azt a bevállalós utasok megérkezésükig nem tudták meg. Mint később kiderült, a májusban indult sétarepülés résztvevői – miután átrepültek egy világhírű kikötő és opera felett – 13 ezer méter magasra emelkedtek, hogy megtapasztalhassák az idei első és utolsó teljes holdfogyatkozását. Azonban a részvételhez szerencsésnek kellett lenni, ugyanis körülbelül két és fél perc alatt elkapkodták a jegyeket.

Az ausztrál légitársaság rejtélyes utazásaiból ihletet merítve a Liszt Ferenc repülőtér is indított olyan járatokat 2020-ban, amelyek menete a felszállás utánig titokban maradt. A Liszt Ferenc reptér és az Aeropark együttműködésével a Smartwings légitársaság október 25-én Európában elsőként közel hatvanperces sétarepülést indított, amelynek útvonala többnyire érintette a Dunakanyart, a Balatont, a Bakonyt és Budapestet is.

• Csalás áldozata lett két magyar egyetemista, tízmillió eurós üzletet varázsoltak belőle.
• Tudja-e, ki volt az 1848-as Müller Cecília?
• A magyar srác éhes volt, több mint százmilliót keresett vele.
• Volt, aki 173 éve meggazdagodott a kokárdaárusításból.
• 18 éve nem látott mélységbe zuhant az olaj ára.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)