Az összeget 2023 elején utalják át mintegy 10 millió olyan alacsony jövedelmű munkavállalónak, akinek szüksége van gépjárműre a munkájához vagy a munkába járáshoz.
A francia kormány áprilisi 1. óta tankolási kedvezmény nyújt a benzinkutaknál. A minden üzemanyagra vonatkozó, eleinte 15 eurocentes kedvezmény szeptember 1-jén 30 eurocentre emelkedett, majd november 15-én 10 eurocentre csökkent, és december 31-én teljesen kivezeti a kedvezményt a kormány.
Az általános kedvezményt váltja fel a rászorulóknak járó célzott támogatás. A kormányfő az RTL kereskedelmi rádióban elmondta: a támogatást egy összegben, a francia háztartások mintegy felének utalja át a kormány. A rászorulók az adóhivatal honlapján igényelhetik a támogatást, a gépkocsijuk rendszáma alapján, valamint egy igazolással arról, hogy a munkájukhoz elengedhetetlen a jármű használata.
Azok az álláskeresők, akiknek szükségük van gépkocsira a munkakereséshez, a munkaügyi hivatalban kérhetik a támogatást – jelezte a miniszterelnök. Azt is kiemelte, hogy azok a szerény jövedelmű párok, amelyeknek mindkét tagja dolgozik, és két járművel rendelkezik, két támogatásra, 200 euróra jogosultak, írja az MTI.
A támogatás bármilyen típusú jármű esetében igényelhető, így a motorokra is. A kormány azt reméli, hogy a munkáltatók a jelenlegi 200 euróról megduplázzák a munkavállalóknak évente járó közlekedési hozzájárulást. Az üzemanyag-támogatás Élisabeth Borne szerint egymilliárd euróba kerül jövőre az állami költségvetésnek.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése minden információról, amit a benzinárstop kivezetéséről tudni kell.
Köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
„Orbán Viktor az egekbe emelte a benzin árát. A megfizethetetlen benzinár első számú felelősét Orbán Viktornak hívják” – írta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke hivatalos Facebook-oldalán.
Mint írja, az éj leple alatt a kormány nemcsak az üzemanyagárakat emelte, hanem a jövedéki adót is. És közben arra a szankcióra hivatkoznak, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök „büszkén hirdette”, hogy Magyarország mentességet kapott alóla.
Az üzemanyaghiánytól már akkor szenvedett Magyarország, amikor még nem is voltak szankciók. Így szó sem lehet arról, hogy a szankciók miatt kellett árat emelni. Az ársapka eltörlése Orbán Viktor döntése volt, a következményekért is ő felel
– fogalmazott Dobrev Klára.
Bejegyzését azzal zárta, hogy van egy másik út is: az árnyékkormány azonnal és jelentősen csökkentené a jövedéki adót. Ezzel olcsóbb lenne az üzemanyag, és meg lehetne óvni a magyarokat attól a tehertől, amelyet Orbánék elhibázott politikája miatt kell cipelniük – tette hozzá.
Székesfehérvár elhalasztja a január 9-étől tervezett járatszámcsökkentés bevezetését a közösségi közlekedésben – közölte szerdán a város polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.
Mint írta, a január 9-étől tervezett menetrend-módosítás a csúcsidei járatokat nem érintette volna, ugyanakkor a városvezetés szeretne minden lehetséges eszközzel segíteni az embereknek és a családoknak. „Ezt most azzal is tudjuk megtenni, hogy január 9-én nem lép életbe a tervezett módosítás” – tette hozzá.
A polgármester szerint nem lehet megbecsülni, mekkora növekedést hozhat az utasszámban az üzemanyagárak emelkedése, de a mostani helyzetre való tekintettel pénteken azt javasolja a közgyűlésnek, hogy halassza el a január 9-étől tervezett járatcsökkentést.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a TikTokon számolt be arról, hogy pártja feljelenti a Molt és a kormány illetékeseit a benzinkutakon történtek miatt.
„Még a mai nap folyamán feljelentem a Molt és a kormányt. A jogászaink már dolgoznak azokon a feljelentéseken, amelyeket meg fogunk tenni amiatt, ami az otthoni benzinkutakon történik” – kezdte mondandóját a Párizsban tartózkodó Toroczkai László.
Mint mondta, itt legalább két területen elkövethettek bűncselekményt: az egyik a dömpingár, amely jelenleg is létező bűncselekményi kategória. Az elmúlt év arról szólt, hogy a Mol – amely egy multinacionális cég, és az államnak is van benne részesedése – szépen lassan elkezdte kiszorítani monopolhelyzetével visszaélve a kis benzinkutakat.
A másik terület pedig az árdrágítás, ami jelenleg is működik. Az az áruelvonás, amit a Mol csinál, valószínűleg kimeríti az árdrágítás fogalmát. A Mol tulajdonában lévő horvátországi, szlovákiai vagy szerbiai kutakon nem volt olyan üzemanyag-elvonás, mint Magyarországon. Ezért a jelenlegi krízishelyzetben szükség van arra, hogy ne csak a feljelentéseket tegyük meg, hanem
vissza kell hozni az 1920. évi 15-ös törvénycikket is, ugyanis az első világháború után hasonló helyzet volt Európában, mint jelenleg.
Az árdrágítás bűncselekmény kategória ekkor a Btk.-ban szerepelt, ami úgy szól, hogy
Árdrágító visszaélés bűntette miatt öt évig terjedő börtönnel és pénzbüntetéssel, valamint 10-től 25-ig terjedő botbüntetéssel büntetendő az árdrágítást elkövető felnőtt. Ha fiatalkorú követte el, akkor ő 5-től 25-ig terjedhető vesszőbüntetéssel büntetendő.
„Az gondoljuk, hogy ez tehát indokolt” – fejtette ki Toroczkai László.
A dömpingár – más néven piacromboló ár – nem más, mint a nagyon alacsony, lényegében akár az árak minimumaként általános határnak elfogadott változó költségeknél kisebb ár. Ezt a fajta gazdasági visszaélést a Gazdasági Versenyhivatal minősítetten bünteti jelenleg is – tette hozzá.
„MI ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az nem elég, ami jelenleg van a magyarországi jogszabályok között. Mi azt gondoljuk, hogy indokolt az 1920. évi 15-ös törvénycikket egy az egyben visszavezetni a büntető törvénykönyvbe. A Mi Hazánk Mozgalom ezt be is nyújtja a parlamentnek haladéktalanul. A parlamenti vita során pedig kiderül, hogy benne marad-e a botbüntetés és a vesszőbüntetés” – zárta sorait a politikus.
Mint ismert, december 6-án 23:00 órakor kivezették az árstopot a magyar kutakról a biztonságos üzemanyag-ellátás érdekében. A pánikvásárlás lassan a múlté lesz, de a készleteket nem lehet azonnal feltölteni, ezért fennakadásokra még lehet számítani.
A Szélmalom Benzinkút üzemeltetője például a következő üzenetet tette ki szerda este a Facebook-oldalára:
Az ellátás biztonsága érdekében a nem szerződött partnerek átmenetileg 10 litert tudnak tankolni a gázolaj és a benzin esetében is.
Az összeget 2023 elején utalják át mintegy 10 millió olyan alacsony jövedelmű munkavállalónak, akinek szüksége van gépjárműre a munkájához vagy a munkába járáshoz.
A francia kormány áprilisi 1. óta tankolási kedvezmény nyújt a benzinkutaknál. A minden üzemanyagra vonatkozó, eleinte 15 eurocentes kedvezmény szeptember 1-jén 30 eurocentre emelkedett, majd november 15-én 10 eurocentre csökkent, és december 31-én teljesen kivezeti a kedvezményt a kormány.
Az általános kedvezményt váltja fel a rászorulóknak járó célzott támogatás. A kormányfő az RTL kereskedelmi rádióban elmondta: a támogatást egy összegben, a francia háztartások mintegy felének utalja át a kormány. A rászorulók az adóhivatal honlapján igényelhetik a támogatást, a gépkocsijuk rendszáma alapján, valamint egy igazolással arról, hogy a munkájukhoz elengedhetetlen a jármű használata.
Azok az álláskeresők, akiknek szükségük van gépkocsira a munkakereséshez, a munkaügyi hivatalban kérhetik a támogatást – jelezte a miniszterelnök. Azt is kiemelte, hogy azok a szerény jövedelmű párok, amelyeknek mindkét tagja dolgozik, és két járművel rendelkezik, két támogatásra, 200 euróra jogosultak, írja az MTI.
A támogatás bármilyen típusú jármű esetében igényelhető, így a motorokra is. A kormány azt reméli, hogy a munkáltatók a jelenlegi 200 euróról megduplázzák a munkavállalóknak évente járó közlekedési hozzájárulást. Az üzemanyag-támogatás Élisabeth Borne szerint egymilliárd euróba kerül jövőre az állami költségvetésnek.
Az ATV Híradó szerdai riportjából kiderült, hogy mit is gondolnak egyes autósok a benzinárstop kivezetéséről.
Az egyik autós szerint nem az a kérdés, hogy akar-e piaci áron üzemanyagot venni, hanem hogy tud-e. „Nem tudtam megtankolni az autót most sem, negyedig van a tank, majd remélem, kihúzza addig, amíg kapunk benzint.”
Van, aki a következőket mondta: „Azt látom, hogy az emberek ugyanúgy autóznak, csak nyilván mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlni, és amikor majd elfogy a pénz, akkor lesz keserű csalódás, akkor döbbennek rá, hogy most újra kell számolni mindent.”
„Az ársapkára valójában szükség sem lett volna, ezt inkább a vállalkozóknak kellett volna megadni, akik a fuvarozással foglalkoznak, szállítják a magyar árukat, az egyéneknek való ársapka csak inflációt generál” – vélekedett az egyik pécsi lakos.
Több autós azt mondta, hogy az üzemanyag adóját kellene csökkenteni, és akkor minden rendben lenne.
A magyar politikai élet szereplői sorban szólalnak meg, miután az Orbán-kabinet azonnali hatállyal kivezette a 480 forintos árstopot a magyar kutakról. Szerda este Kunhalmi Ágnes is kiírta magából a gondolatait – a szocialista politikus keményen kritizálta a kormányt.
„Hazudott a Fidesz, és hazudott a kormány, amikor azt ígérték, hogy év végéig marad a 480 forintos benzin és gázolaj. Tegnap este 11-től a Fidesz-kormány döntése értelmében megszűnt az üzemanyagár-sapka. A döntést a kormány az agresszor Oroszországra kivetett európai szankciókkal indokolja, ami teljesen megalapozatlan” – jelentette ki Kunhalmi Ágnes, aki szerint „a kormány a totális káosz kirobbantása helyett bevonhatta volna az olajimportba például az állami tulajdonú MVM-et”.
„Az ársapka eltörlése feltehetően tovább fogja növelni az inflációt, és így az ÁFA-bevételeket is. A lakossági terhek mérséklése érdekében most kellene lemondania a kormánynak ennek a továbbugró bevételnek egy részéről azzal, hogy mérsékli az üzemanyagokat terhelő ÁFA-kulcsot. A jelenlegi üzemanyagkáosz a Fidesz-kormány hibája és felelőssége. Ők okozták a bajt, nekik is kell megoldaniuk!” – írta a politikus.
Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az üzemanyagok nem minden típusa lesz elérhető.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. A kiskutak csődközeli állapotba kerültek a 13 hónap ársapka után. Az ellátásban jelenleg a keresleti oldal meghaladja a kínálati oldalt
– mondta Egri Gábor az InfoRádiónak.
Hozzátette: a régióban gázolajat még lehet vásárolni, viszont csak limitált mennyiségű 95-ös benzinhez juthatnak a magyarországi töltőállomások. A 258 cégnek a döntő többsége – amely tavasszal a Mollal szerződést kötött – korábban importból szerezte be a üzemanyagot. Ez tette ki a magyarországi ellátás 30 százalékát, a további 70 százalékot biztosította a Mol.
Egri Gábor kijelentette: az árstop ezt teljes mértékben felrúgta, és most az importot vissza kell csalogatni magasabb árakkal más piacokról.
Az Index megkeresésére Egri Gábor elmondta azt is, hogy a kommunikáción alapuló politizálást be kell fejezni, ez pedig nemcsak a magyar kormányra vonatkozik, hanem a magyar ellenzékre is. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Az üzemanyagár-sapka megszüntetése egy újabb kormányzati megszorítás – jelentette ki szerdai, online sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke.
Varju László arról beszélt, hogy
ezután nagyjából kétszer, két és félszer annyiért lehet majd tankolni, mint a Gyurcsány-kormány idején. Legalábbis akkor, ha majd újra lesz üzemanyag, mert jelenleg Magyarország Európa egyetlen országa, ahol nem lehet tankolni.
„Folytatódnak a megszorítások, folytatódik a kormányzati hazudozás”, hiszen valójában nem létezik olyan olajszankció, ami Magyarországra is érvényes lenne – fogalmazott az ellenzéki politikus. Szerinte a „benzináremelés” csak rontani fog a magyar gazdaság, a magyar emberek, a családok helyzetén – számolt be az MTI.
„Nem szankciós benzinárak vannak, hanem kormányzati káosz és mellédumálás. Önök továbbra is igyekeznek megvezetni az országot” – írta Márki-Zay Péter Orbán Viktor legutóbbi Facebook-posztja alá, amelyben arról számolt be a miniszterelnök, hogy kormányülést tart.
A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a szerdai Kormányinfón is „sikerült összevissza hebegni-habogni, mert még azt sem tudták éppen, mit hazudjanak az emberek szemébe”. Majd arra kérte a kormányfőt, hogy válaszolja meg az alábbi kérdéseket:
A hozzászólását azzal zárta, hogy ha a kormány valóban meg akarja védeni az embereket, és nem nyerészkedni akar a drágulásokon, akkor azonnal csökkentsék az üzemanyagok jövedéki adóját.
Lakatos László, a Dumaszínház humoristája néhány órája betért egy benzinkútra tankolni. A shopban 47 ezer forintot kértek el tőle, de így is meg tudta őrizni a humorérzékét.
„Az első tankolás ársapka nélkül. Karácsonyt meg ezeket felejtsük el, mert most tankoltam el!” – írta bejegyzésében Lakatos László.
Csökkentse a kormány 27-ről 5 százalékra az üzemanyag áfáját, és amíg ezt megteszi, addig is juttassa a költségvetés extra adóbevételeit a tömegközlekedésre és az önkormányzatoknak! − közölte Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese az ATV Start vendégeként.
A műsorban rávilágított arra is, hogyan hazudik, és mond önmagának is ellent a kormány az energiabiztonság és a szankciók kérdésében − írta Facebook-bejegyzésében a párt.
A benzinárstop eltörlése után azonnal kilőttek az üzemanyagárak a magyar kutakon, ez pedig rossz hír a pénztárcáknak. A Magyar Kerékpárosklub a helyzetre reagálva azt írta, azért biztosan nem kell fizetni, ha valaki úgy dönt, kerékpárral jut el A pontból B-be.
A hatósági árat alkalmazhatták azok a vállalkozók is, akik a saját vagy házastársuk tulajdonában álló gépkocsit használták tevékenységükhöz. Ilyenek lehettek például az ételfutárok által használt gépkocsik – nyilatkozta az Index megkeresésre Angyal József okleveles adószakértő azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozásokat hogyan érinti a kedd este bejelentett üzemanyagár-sapka kivezetése.
Lapunknak reagált a Foodpanda és a Wolt is – a részleteket itt olvashatja.
A kormány döntése értelmében kivezették a 480 forintos ársapkát a magyar kutakról. A hír hallatán a nagykereskedők – a Mol mellett az OMV, a Mabanaft, az Unipetrol és a Shell – úgy döntöttek, újraindítják az importjukat.
„Alapesetben ezek a cégek gondoskodnak a hazai ellátás mintegy 30 százalékáról. Valamennyit eddig is importáltak, hiszen ki kellett szolgálniuk a nem hatósági áron vásárló ügyfeleiket, most azonban nekiláttak a nagyobb mennyiség behozatalának előkészítéséhez” – jelezte a Világgazdaságnak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.
Grád Ottót az Index is megkereste. Lapunknak úgy fogalmazott: az üzemanyag iránti kereslet ilyen mértékű ugrása egyértelműen a pániknak tudható be. Mint megírtuk, a hiány nem szűnik meg azonnal a kormány rendkívüli bejelentése után; helyszíni körképet az ársapka előtti tarthatatlan időszakról és a részleteket cikkünkben találhatja.
A Párbeszéd Magyarországért egy 22.20 órakor közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Mandiner cikkének címében
már jóval a kormányinfó kezdete előtt megjelent az információ, hogy eltörlik az árstopot.
Az írást Facebookra is posztolták, amiről képernyőkép készült (nem sokkal később a posztot átcímezték oldalukon és a Facebookon is).
A Fidesz szerda délutáni közleményében azt írja, hogy „a szankciók miatt egész Európában elszálltak az üzemanyagárak, a napokban életbe lépett olajszankciók pedig még nehezebb helyzetet teremtettek”.
Sajnálatos, hogy a baloldal a guruló dollárokért cserébe még most is azt igyekszik bizonyítani, hogy a szankciók működnek, miközben a szankciók miatt kellett kivezetni a benzinárstopot, amit a baloldal a kezdetek óta ellenzett
– áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A BKK közleményben reagált a kormány kedd esti döntésére:
Jobban megéri közösségi közlekedéssel utazni a fővárosban, miután a kormány megszüntette az üzemanyagok hatósági árát. Miközben a benzin és a gázolaj ára soha nem látott csúcsra emelkedett, a legnépszerűbb BKK-jegyek és -bérletek ára 2013 óta változatlan.
Hozzátették: ma 15 liter üzemanyag árából – ami személyautóval körülbelül kétszáz kilométer megtételére elegendő – egy teljes hónapra szóló BKK-bérletet vásárolhatunk.
Tehát amíg a havi bérlet 9500 forintba kerül, és egy hónapig lehet vele utazni a BKK járatain, addig ugyanebből a 9500 forintból átlagos fogyasztás mellett körülbelül kétszáz kilométert lehet megtenni autóban városi környezetben.
További érveket is felhoztak, hogy miért érdemes közösségi közlekedésre váltani:
A magyar kormánynak a brüsszeli szankciók miatt kell kivezetnie a benzinárstopot – mondta kedd este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, Czeglédy Csaba szerint ez nem igaz.
„A Mol továbbra is orosz vezetékes olajból látja el az országot, amire nem vonatkoznak az uniós szankciók (amelyek mindegyikét egyébként maga Orbán is megszavazta az Európai Tanácsban). Azaz nem a »brüsszeli szankciók« miatt kellett megszüntetni tegnap éjjel a kedvezményes üzemanyagárat” – írta bejegyzésében Czeglédy Csaba.
Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy be kéne fejezni a marketingkommunikáción alapuló politizálást, az egész politikai elit (nem csak a kormány) tekintetében egy komoly szemléletváltásra van szükség, ezt ez az árstopos helyzet tisztán megmutatta.
Egri szerint azért jutottunk idáig, mert nem a reálfolyamatokat figyeltük. A szakember szerint a magasabb áraknak köszönhetően a 25 százalékos lakossági túlfogyasztás is meg fog szűnni, ez pedig jelentősen enyhíteni fogja a nyomást. Erről bővebben itt olvashat.
„Kiszámoltam: ebben az évben 750 908 forintot költöttem üzemanyagra” – kezdi a Facebook-oldalán közzétett posztot Kohán Mátyás, a Mandiner újságírója, aki a számolás után arra jutott, hogy a benzinárstop átlagosan 50 százalékot spórolt meg neki a piaci árhoz képest, tehát közel 380 ezer forint maradt a zsebében.
Mindezt úgy, hogy – akárki akármit mond, akármilyen para is volt akármikor – soha nem maradtam üzemanyag nélkül, egész évben talán ötször, ha kellett prémiumot tankolnom, mert nem volt 95-ös
– szögezi le az újságíró.
Ha nekem valaki azt mondja, hogy ez nem világraszóló teljesítmény, hogy ez a pici ország ezt 13 hónapon keresztül bírta, és minden autózó családnak a zsebében hagyott 2-3 hónapnyi élelmiszer-inflációt, az nézzen mélyen magába és maradjon inkább csendben
– tette hozzá. Kohán Mátyás szerint az egyetlen legitim hang a témában a hálás köszöneté lehet, köszönet a Molnak és a kormánynak.
„Tudomásul kell venni: amikor nincs, akkor nincs. Így is épp elég nehéz volt kielégíteni az igényeket, finomító nélkül csak a Mindenható tud ársapkás benzint csinálni, Ő meg épp nem ezzel foglalkozik” – zárja a posztot az újságíró.
Az ársapka eltörlését követően a benzin piaci átlagára 641 forintra, a dízelé pedig 699 forintra módosul, vagyis 33,5, illetve 45,6 százalékos drágulás megy végbe a magyar töltőállomásokon egyik pillanatról a másikra.
Emiatt lesznek, akik kétszer is meggondolják, mikor üljenek a volán mögé, sokan dönthetnek úgy, hogy a munkába járáshoz inkább a tömegközlekedési eszközöket veszik igénybe.
A Világgazdaság arról érdeklődött a MÁV-nál, hogy készülnek-e a vonat- és a buszjárataik sűrítésére, kapacitásainak növelésére az utasok növekvő számára készülve. A lap egyelőre nem kapott választ a kérdéseire.
A Totalcar egyik olvasója küldött fotót arról, hogy az Andrássy úton lerobbant egy autós. „Bocsi, kifogytam. Sietek!” – írta az autó hátsó ablakán elhelyezett papírra.
Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője a Portfoliónak a tegnapi döntés üzemanyagpiacra gyakorolt várható hatásával kapcsolatban elmondta:
Csodára ne számítsunk, nem egyik napról a másikra fog megoldódni a helyzet.
Az ellátás szempontjából szerinte valós lehet Hernádi Zsolt Mol-vezér becslése, miszerint 1-1,5 hónap kellhet az ellátási helyzet normalizálódásához.
Üdvözlik az üzemanyagárakra vonatkozó hatósági árak eltörlését a fuvarozók. A döntés értelmében szerda reggel már piaci árak mellett lehetett tankolni. Az Indexnek nyilatkozó érdekképviselet szerint a lépés elejét veheti a piacot torzító ügyeskedésnek, a Mol egy korábbi intézkedése nyomán azonban az áruhiányra vonatkozó veszély továbbra is fennáll.
Az Indexnek az üzemanyagárak vonatkozó hatósági árak eltörlésére reagálva Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára nyilatkozott, a részleteket itt olvashatja.
A Demokratikus Koalíció közleményében azt írták, hogy az Orbán-kormány „sunyi módon” egy újabb megszorító intézkedést hozott, amelynek értelmében „nagyjából kétszer, két és félszer annyiért fogunk tankolni, mint a Gyurcsány-kormány idején. Legalábbis akkor, ha majd újra lesz üzemanyag, hiszen jelenleg Európa egyetlen országa vagyunk, ahol nem lehet tankolni.
Az Árnyékkormány elutasítja a kormány brutális benzináremelését!
– írták, hozzátéve, hogy szerintük a benzináremelés csak rontani fog a magyar gazdaság és a magyar emberek, családok helyzetén.
A DK idén év elején, az egységes ellenzék részeként még kicsit máshogy állt az árstopokhoz. Akkor azt írták: a hatósági árak nem jelentenek megfelelő lépést, és ehelyett inkább adócsökkentésekkel korrigálnák az áremelkedést.
Újraindult a holtankoljak.hu portál korábban összeomlott oldala, amely most a holtankoljak.net címen érhető el. Ezen az oldalon jelentették be, hogy
a kormány az árstop felfüggesztésével együtt korrigálta a jövedéki adók összegét is.
Mindezt abba a kedd éjjel kiadott, több korábbi szabályozást is módosító rendeletbe foglalták bele, amelyben az árstop felfüggesztésének részletszabályairól rendelkeztek.
A holtankoljak szerint a módosítások értelmében az adóknál visszaállt az árstopot megelőző állapot, ami „a 95-ös benzin jövedékiadó-mértéke 120 Ft/liter + áfa, a gázolaj esetében pedig 110,35 Ft/liter + áfa. Ez 25 Ft/liter + áfa emelést jelent”. Ezzel pedig rögtön nőttek is az átlagárak mind a benzin, mind a gázolaj esetében:
Arról, hogy milyen árak vannak most a belföldi kutakon, itt írtunk részletesebben, a külföldiekről pedig itt készítettünk egy gyűjtést.
A benzinársapka eltorzította a korábban kiegyensúlyozottnak mondható magyar piacot, és teljesen átírta a gazdaság egyik motorjának számító kiskereskedelem viszonyait – írta elemzésében a Totalcar.
Úgy vélekedtek, hogy a Kormányinfó időzítése meglepő volt ugyan, de a döntésre számítani lehetett, hiszen már napok óta látható az üzemanyaghiány. Most, az árstop feloldása után pedig még napokat kell várni arra, hogy visszaálljon a normális kerékvágásba az üzemanyag-ellátás.
Egyrészt idő kell ahhoz, hogy a Mol százhalombattai finomítója növelni tudja a termelését. Másrészt pedig az ársapka eltűnése miatt csökken az üzemanyag-forgalom, ami az egész országos kiskereskedelmet hátráltathatja.
Ha valaki egy 7 literes átlagfogyasztású autóval eddig havonta 1000-1500 kilométert közlekedett, akkor az ársapkás időszakban 34-50 ezres számlát hozott össze. Mostantól 45-73 ezres tétel lesz az autózás, ha ugyanannyit szeretne autózni
– jegyezte meg a portál szerzője, hozzátéve: „Az ársapka megszűnésével pedig újra elkezdődik a közúti társasjáték, azaz újraindulhat a verseny a kutak között, hogy melyik adja olcsóbban az üzemanyagot. A korábbi, ársapka előtti korszak tapasztalatai alapján a sztrádás kutakat jó eséllyel el lehet felejteni, ahol akár 80-100 forinttal drágábban mérték az üzemanyagot a piaci átlaghoz képest. A boltláncok által működtetett kutak viszont újra képbe kerülhetnek, azokon ugyanis az ársapka előtt jellemzően a piaci átlag alatt adták a naftát.”
Arra, hogy a hiány megszűnésére még kell várni néhány napot, egy korábbi bejegyzésünkben is utaltunk már.