Amikor már Orbán is a kudarc lehetőségéről beszélt

Gazdaságpolitikai és közjogi szempontból is alighanem a pénteken ismertté vált, a Költségvetési Tanács költségvetését lényegében lenullázó törvényjavaslat a hét eseménye: az eddig láthatóan függetlenül működő,  tavaly már a Bajnai-kormány által benyújtott büdzsét is kritizáló, mostanra teljes létszámmal dolgozó, az Orbán-kormány által benyújtott költségvetést darabokra szedő testület 835 milliós költségvetését 10 millió forintra csökkentené egy képviselői módosító.

Ez lényegében az alig két éve létrehozott KT felszámolásával egyenértékű. Az indoklás szerint nincs is szükség a KT-re, hiszen hatásköre párhuzamos az Állami Számvevőszékkel. Ez ugyan részben igaz, csakhogy a bővebb feladatkörrel rendelkező ÁSZ soha nem elemezte olyan mélységig a költségvetési terveket, mint a KT, ami ráadásul év közben is folyamatosan monitorozza és elemzi a költségvetési bevételek és kiadások alakulására ható szabályokat, terveket. A piacon az ÁSZ hitele sem akkora: élére nyáron pártkatonát választott a parlament, a mostani költségvetésről kiadott véleményük pedig legalábbis elnézőnek minősíthető.

Ehhez képest a Költségvetési Tanács elnöke, Kopits György hétfőn a költségvetés általános vitájában is éles kritikát fogalmazott meg, kockázatok mellett azt is felróva, hogy számos intézkedés hiányzik a kormány tervei közül, illetve, hogy a kommunikált célokkal nincsenek összhangban a gazdaságpolitikai intézkedések.

Ellentmondás az van

Ellentmondásokat nem nehéz egyébként találni: az Index mutatta be kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői által készített tanulmányt, melynek megállapításai közel sem alapozzák meg a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kommunikációját. (Az NGM oldalán egy másik összefoglaló is olvasható: ez bemutatja, hogyan vonták el átmenetileg a magánnyugdíjpénztári járulékokat Észtországban. Az anyagból kiderül, hogy ott csak hét hónapra, és úgy vezették be az intézkedést, hogy már pontosan lehet tudni, milyen módon kompenzálják a nyugdíjpénztári tagokat. Az ott is a költségvetési stabilizációval indokolt lépést nem követték radikális intézkedések, nincs szó a második nyugdíjpillér megszüntetéséről.)

Ellentmondás van az államadósság célzott csökkentése, és a nyugdíjpénztári tervek között is: a jegybank szerint a kormány közvetve éppen 500 milliárd forinttal növeli az államadósságot.

A gazdaságpolitikát a héten már Orbán Viktor miniszterelnök is kockázatosnak minősítette: az OECD főtitkárával folytatott tárgyalásai után Párizsban legalábbis úgy nyilatkozott, hogy – bár sikerre törnek – benne van a kudarc lehetősége is a magyar gazdaságpolitikában, melyről egyébként elismerte, hogy a "mixtúra" csak gondos elemzéssel fejthető meg.

A német cégek ugyanakkor nem annyira kockázatokra, mint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságára hegyezték ki – befektetések elhalasztásával is fenyegető – kritikájukat: nem tetszik nekik a mód, ahogyan a kormányzati döntéseket előkészítették, bejelentették, majd ahogyan ezeket a parlament jóváhagyta. Ráadásul kételkednek a különadók átmenetiségében, mondván nem látszanak azok az intézkedések, melyekkel a kormány később kiváltani tervezné ezeket a terheket.

Kiszámíthatatlanság, az is van

A kiszámíthatatlanságot alátámasztó példa is akadt bőven a héten: az adócsomag hétfői zárószavazása előtt az utolsó pillanatokban is kerültek be a pakkba módosító indítványok, melyeknél jellemzően jól körülhatárolható, kiknek is kedveznek. A bankadó szabályainak átírása például az OTP-nek. Szász Károly egykori és jelenlegi PSZÁF-elnök pedig menlevelet nyert a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó alól. A Bankszövetséget meglepte a banki különadó szabályainak átírása, mint Erdei Tamás elnök elmondta, velük nem egyeztettek a változtatásról, ami szerinte adóemelést jelent.

A költségvetéshez benyújtott törvénymódosításokat böngészve derítette ki az Index: mégsem lép hatályba az a nyáron elfogadott törvény, amelyik megakadályozta volna, hogy a szakhatóságok bevételi forrásnak tekintsék a kis- és közepes vállalkozásokat. A kkv-k helyzetén könnyítő, az első szabálytalanság bírságolását tiltó rendelkezést a költségvetési törvényben húzták át Matolcsyék, noha a miniszter nyáron még elfogadhatatlannak tartotta a hatóságok gyakorlatát, leszögezve, hogy az ellentétben áll a kormány azon deklarált céljával, hogy partnerként kezelje a szektort.

Cégvilág

Csődvédelmet kért a KÉSZ-csoport központi cége. A nemrég Recons Kft.-nek átnevezett cég adóssága eléri a 3,4 milliárdot, egy hónap alatt egymilliárd forintnyi követelés zúdult rá. A holding építi Ferihegyet és a Mercedes-gyárat is.

A tőzsdét a héten nem igazán zavarták a hazai események, a nemzetközi hangulatnak megfelelően a BUX is emelkedni tudott, a vezető papírok közül csak a Magyar Telekom árfolyama csökkent a múlt pénteki záróárhoz képest.

	45. heti záró	44. heti záró
BUX	22 493	22 126
OTP	5 405	5 294
Mol	20 600	19 800
Richter	45 500	44 950
Magyar Telekom	590	598

A tőzsdén a második hetüket záró CIG-papírok 785 forinton zártak, ez tíz forinttal alacsonyabb a múlt heti záróárnál, miközben a héten már 743 forintos negatív rekordot is beállított az árfolyam. A részvényekről – hiába volt ez hét éve az első, nagy felhajtással kísért tőzsdei bevezetés – az elemzők lényegében hallgattak, többen ezt azzal magyarázták, hogy egy kormányközelinek látszó cégről nem akarták leírni: a papír nem ér 938 forintot, amennyi a jegyzési ár volt. Kisbefektetők ezrei ezt így a zsebükön tanulhatták meg. A részvény pénteken 2,9 százalékot erősödve jött fel 785 forintra, ebben szerepe lehetett annak is, hogy megjelent az első átfogó elemzés a papírról: a kibocsátást is szervező Equilor vételre ajánlotta a részvényt, elemzésében 1140 forintot jelölve meg a papír reális értékeként.

Csütörtökön visszatértek a tőzsdére a General Motors papírjai az USA-ban, miután az állam megvált egy jelentősebb, a válság alatt kényszerűen átvett csomagtól, de még mindig 37 százalékos tulajdonosa maradt a cégnek. A papírok az első kereskedési napjukon 3,6 százalékot emelkedtek, amely ugyan nem számít rossz teljesítménynek, de ha azt tekintjük, hogy az idei évben bevezetett amerikai részvények átlagosan 8 százalékos pluszt értek el a bevezetés napján, akkor mégis kicsit csalódottak lehetünk - írta pénteki kitekintésében ugyancsak az Equilor.

Közben itthon is dúl a gyorsjelentési szezon: a Mol és az OTP eredményének lehetett örülni, bár utóbbi 15 milliárd forinttal lehetett volna jobb a bankadó nélkül. Az FHB-nél is elvitte a nyereség jó részét a bankadó, ami a K&H esetében több mint kétszáz ember elbocsátásához is vezetett.

A BUX alakulását is jelentősen befolyásoló nemzetközi hangulatot érdemben javította, hogy végre hivatalosan is bejelentették: a csőd szélére került Írország a korábbi cáfolatok ellenére már Brüsszellel és az IMF-fel is tárgyal hitelcsomagról, és várhatóan jelentős segítséget kapnak.