Ránk kacsintott az adósságválság

Árgus szemekkel figyeli a magyarországi gazdaságpolitikai fejleményeket a Standard & Poor's, a hitelminősítő szombaton negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló adósságának besorolását. Péntek késő délután szintén kedvezőtlen hatású lépést jelentett be a Fitch Ratings: leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Magyarország államadósi besorolásainak kilátását az eddigi stabilról.

A hitelminősítő a külső növekedési és finanszírozási környezet meredek romlásával indokolta a döntést, a Standard & Poor's annyit közölt, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok. Ezzel mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória legaljára kerültek a magyar állampapírok, további lépések az IMF Budapesten tartózkodó szakértőinek távozása után, legkorábban november végén jöhetnek.

A forint mindenesetre – persze nincs is intenzív kereskedés szombat lévén – nem reagált érdemben az S&P közlésére. Szombaton a kora délutáni órákban 310 forint fölött járt az euró, ez némileg erősebb forintot jelent a péntekinél: akkor többször 313 forint közelében is járt az árfolyam. A Barclays Capital elemzői szerint a piac már beárazta a leminősítést, ez is lehet az intenzívebb mozgások elmaradásának hátterében.

A forint a hét nemzetközi gazdasági eseményeire ennél jóval hevesebben reagált. Az euróval szembeni mélypontot 315,52 forinton érte el az árfolyam csütörtök délután, ami mindössze 2,30 forinttal marad el a 2009 március eleji 317,59 forintos történelmi mélyponttól. A forint gyengülése az idén 200 milliárd forintot vitt el a magyar családok költségvetéséből, ez csaknem a fele annak az összegnek, amit a kormányzati intézkedésekkel összességében az emberek zsebében hagytak - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója  kedden Szombathelyen.

	45. heti záró	44. heti záró
BUX	16 908	16 783
OTP	3075	3226
Mol	17 000	16 100
Richter	36 300	35 410
Magyar Telekom	517	520

Okkal gyengült

A rekord gyenge forint az euróövezeti válságaggodalmak fokozódására az olasz törlesztési kiáltások romlása okán érte el két és fél éves mélypontját. Bár a nemzetközi és belföldi nyomás hatására végül az olasz adósságválság megoldásának legfőbb akadályaként emlegetett Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök bejelentette, hamarosan lemond, a piacokat csak EKB olasz kötvényvásárlása tudta megnyugtatni. A fokozódó nyomás miatt kedden az ország állampapírjainak hozama 6,74 százalékig kúszott fel, amit már nagyon kevés választ el attól a 7 százalékos határtól, ahol Portugáliának és Írországnak mentőcsomagot kellett kérnie a csőd elkerülésére. Másnap a hozamok történelmi magasságig, egészen 7,4 százalékig szaladtak, végül az olasz szenátus pénteken új költségvetést fogadott el. Szombat este az alsóház is megerősítette a döntést, Berlusconi pedig formálisan is lemondott. Utóda minden jel szerint Mario Monti volt uniós biztos lehet.

Közben a németek lelkesedése is csökken: közvéleménykutatások szerint miközben a görögök többsége még jelenleg is megtartaná az eurót, a németek többsége az euróövezeti tagként már lemondott Görögországról.

Csütörtökön kisebb pánikot okozott a piacokon, hogy a Standard & Poor's véletlenül a leminősítésről szóló riportot adott ki Franciaországról, miközben Francois Fillon francia miniszterelnök a saját szavai szerint az 1945 utáni egyik legszigorúbb költségvetést jelentette be hétfőn, hogy Franciaország tartani tudja a deficitcsökkentésre tett ígéreteit, s hogy az alacsonyabb kamatozású hitelfelvétel érdekében megtarthassa az AAA minősítését.

Közben az adósságválság már az osztrákokat is fenyegeti: elképzelhető, hogy Ausztria elveszti az eddig mindhárom hitelminősítőnél őrzött legjobb adósi besorolását. A Moody's szakértői két héten belül Ausztriába utaznak, és az olasz pénzügyi rendszerből továbbterjedő gondok, illetve a kormány elégtelen költségvetési lépései miatt könnyen negatív kilátás kerülhet Ausztria adósságai mellé, véli egy tekintélyes osztrák közgazdász, Bernhard Felderer.

Az euróaggodalmak nem csak a forintmozgásokban tükröződtek, a héten egy Magyarország gyengélkedése kapcsán megfogalmazott vélemény is nagy port kavart. A Wall Street Journal egyik szerkesztőségi blogjában úgy fogalmazott: „Magyarországon lehet a következő válság Európában. Nagyon unalmas csak Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Írország, Franciaország és Ausztria miatt aggódni. És ne felejtsük el az Egyesült Államokat sem. Van ugyanis még egy ország, amiről talán még nem is hallottak: ez Magyarország". A cikk írója kiemeli, hogy Magyarország csütörtökön diszkontkincstárjegy aukciót tartott és nem sikerült túl jól, 6,79 százalékos hozam mellett keltek el a magyar papírok. „Ez majdnem annyi, mint amennyiért Olaszország adósodik el 10 évre" - mutat rá a blog.

Csak rossz hírek vannak?

Igen. Egyre valószínűbb, hogy a kormánynak módosítani kell a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését, 1,5 százalékról 1 százalék alá. A hét elején kiszivárgott információk arra utaltak, hogy a korrekciót már a szerdai kormányülésen bejelenthetik, ez elmaradt, viszont az Európai Bizottság lesújtó véleményt tett közzé a kilátásainkról. A szervezet szerint mindössze 0,5 százalékos gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon. Az előrejelzés szerint jövőre a kormány által tervezettnél valamivel magasabb, a GDP 2,8 százaléka lehet a költségvetés hiánya.

A bizottsági álláspont (ami egyébként a Magyar Nemzeti Bank korábbi előrejelzéséhez áll közel) egyelőre nem váltott ki túl nagy aggodalmat a kormányzati berkekben: a kormányszóvivő jelezte: a kormány csak később dönt a prognózisok esetleges módosításáról, így egyelőre nem változtatott a 1,5 százalékos várakozáson. A témában a kormányfő is megszólalt, szerinte irtózatosan nehéz lesz, de a cél továbbra is a 1,5-2,0 százalékos gazdasági növekedés elérése.

A színfalak mögött azonban a kabinet készül már a kisebb növekedés negatív hatásainak ellensúlyozására: a Magyar Közlöny keddi számában megjelent kormányhatározat szerint feladat- és intézmény-felülvizsgálati programot indít a kormány. Ezzel egyrészt erősebb kontrollt akar gyakorolni a költségvetés kiadási oldalára, másrészt feladatoktól akar megszabadulni, ami akár 100 milliárd forintos megtakarítást is jelenthet.

A dokumentum szerint elsőként január végére a kultúra, utolsóként pedig április elejéig az egészségügy, energetika és bányászat területén terjesztenek majd intézkedési javaslatokat az érintett tárcák a kormány elé a takarékoskodás lehetőségeiről. Szintén a takarékoskodási kényszer indokolhatja (és nem a korábban jelzett adóegyszerűsítésre vonatkozó szándék) az EVA tervezett eltörlését. Bár a kormány és a Fidesz-frakció közötti harc még nem dőlt el végérvényesen, a tervek szerint legkésőbb 2013-ban megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, amivel a kabinet szakapparátusának számításai szerint 50 milliárd forinttal emelkednének az adóbevételek (más számítások azonban 10 milliárdos kieséséről szóltak).

Ha a bevételek még nem is, az infláció már biztosan növekedésnek indult: októberben 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken, főként  a gyengélkedő forint és a drága üzemanyag miatt drágul minden. Ez utóbbi a héten még tovább emelkedett, a benzin átlagára 397-398 forintra nőtt, míg a gázolajé 422 forint lett.

Szabálytalan a végtörlesztés

A benzinárnál is gyorsabban emelkedik a bankok végtörlesztésen elkönyvelt vesztesége. Egy hónap alatt, október végéig 29 427 devizahitelt végtörlesztettek, ez a bankoknak 44 milliárd forintos veszteséget okozott. Áthidaló forinthitellel 485 egyenlítették ki a devizatartozásukat 2,27 milliárd forintból, közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Bár a kormány, legalábbis egyelőre, letett a végtörlesztés kibővítéséről és a bankoktól vár megoldási javaslatokat – ezzel talán elkerülhető lenne a leminősítés –, a lízingesekre azért csak kiterjesztették még a jogszabály hatályát. Pedig a végtörlesztés nagyon lerontja a bankrendszer stabilitását, és aláássa a jogbiztonságot, ezzel végső soron a gazdasági növekedést gyengíti – írta ezen a héten már az Európai Központi Bank (EKB) is, végtörlesztésről készített elemzésében.