Szerdától már a koronavírus elleni egyetlen oltással is be lehet utazni Horvátországba – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a kabinet szerdai ülésén.
A tárcavezető kiemelte, a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V-vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot, míg az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.
Azok, akiket nem oltottak be és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigéngyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt – írja az MTI.
Továbbá akik rendelkeznek európai digitális igazolvánnyal, hogy felgyorsítsák a határátlépést, feltölthetik adataikat az Enter Croatia honlapra. A beutazáshoz a határon minden esetben regisztrálni kell, kivéve, ha átutazóban van valaki.
Liu Csing-csen a kínai nemzeti gyógyszeripari konszern, a Sinopharm elnöke szerint ezt a szállítási szintet akkor tudják tartani, ha már kielégítették a hazai keresletet.
Az éves kapacitásunk meghaladja az 5 milliárd adagot
mondta a cégvezető a keleti Davosként is emlegetett Boao Ázsiai Fórum Világegészségügy paneljében.
Hozzátette: amennyiben az szükségessé válik, a cég felkészül az esetleges harmadik adag vakcina gyártási kapacitásának megteremtésére.
A GAVI Vakcinaszövetség közölte, hogy tárgyalásokat folytat a másik nagy kínai vakcinagyártóval, a Sinovac Biotechkel, hogy kibővítsék a védőoltások méltányos elosztására létrehozott Covax program kínálatát – jelentette be szerdán a GAVI szóvivője. Kína februárban ígéretet tett arra, hogy 10 millió adag védőoltást szállít a Covaxnak.
Az Egyesült Királyság felnőtt lakóinak több mint a háromnegyede már megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát – közölte szerdán a brit egészségügyi minisztérium.
A szaktárca részletes napi összesítése szerint eddig 39 585 665 embernek adták be az oltóanyag első adagját.
Ez azt jelenti, hogy a 18 évnél idősebb korcsoportok tagjainak 75,2 százalékát már beoltották a koronavírus elleni vakcinával.
Közülük 26 073 284-en a második dózist is megkapták. Ezzel 49,5 százalékra emelkedett azoknak a felnőtteknek az aránya, akiknek már mindkét oltási adagot beadták – írja az MTI.
A brit kormány oltási menetrendjének célkitűzése az, hogy július 31-ig a teljes brit felnőtt lakosság, hozzávetőleg 52,7 millió ember megkapja az első dózist.
Eközben folyamatosan csökken a vírus miatti halálozások száma, az utóbbi egy hét alatt 46-an hunytak el. A koronavírus-járvány januári tetőzése idején volt olyan időszak, amikor egy nap alatt több mint 1800-an haltak meg Covid-19-ben.
A brit egészségügyi hatóságok feszült figyelemmel kísérik a halálozási adatokat, nem utolsósorban azért is, mert a kormány által kidolgozott, négy nyitási lépésből álló menetrend – amely öthetente számol a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások egyre szélesebb körű enyhítésével – minden feltétel teljesülése esetén legkorábban június 21-re, vagyis nem egészen három hét múlva célozza az összes jogi korlátozás feloldását.
Áprilisban a Laboratorios Richmond argentin cég megkezdte a vakcina tesztgyártását azzal, hogy a minőségellenőrzést követően fokozhatják a termelést. Az azóta legyártott tételek megfeleltek az az oltóanyagot kifejlesztő orosz Gamaleja Intézet minőségellenőrzésének, így kezdődhet a tömeggyártás.
A latin-amerikai országok közül Argentína kezdte meg elsőként Szputnyik V gyártását és alkalmazását. A készítményt 2020 decemberében engedélyeztette a helyi egészségügyi hatóság – emlékeztet a távirati iroda.
Tegnap kaptunk értesítést arról, hogy a minőségellenőrzés megfelelő eredményt hozott, ezért fokozzuk az első és a második komponens antigénjeinek importját, hogy Argentína is a Szputnyik V gyártási láncolatának részese lehessen
– közölte Carla Vizzotti argentin egészségügyi miniszter.
Korábbi sajtójelentések szerint Argentína júniusban kezdheti meg a helyben Szputnyik VIDA néven forgalmazott oltóanyag tömegtermelését. Első körben egy-egy millió adag dózist terveznek legyártani az orosz vakcina mindkét komponenséből.
Több mint kétszeresére, összesen mintegy 110 ezerrel nőtt a koronavírusban elhunytak száma egy új felmérés alapján Peruban. Ezt Violeta Bermúdez miniszterelnök jelentette be hétfőn – írja a BBC. A több mint 32 milliós országban eszerint már összesen 180 ezer ember életét követelte a halálos kór. Az eddigi téves adatokat leginkább az egészségügyi rendszer leterheltségének tulajdonítják. A dél-amerikai országban rendkívül kevés az oxigénpalackok száma, illetve kevés az elvégzett koronavírus-tesztek száma is.
A perui orvosok szövetségének elnöke arról beszélt, hogy őket egyáltalán nem lepte meg a hír, hiszen az egészségügyi rendszer állapota nem teszi lehetővé a betegek megfelelő ápolását.
A legújabb adatok szerint százezer emberre a korábbi kétszáz helyett már ötszáz jut, amivel Peru már túlszárnyalja Magyarországot is.
Már ingyen sörrel is csalogatják koronavírus elleni oltásra a nagykorú – 21 év feletti – lakosságot az Egyesült Államokban – írja az MTI.
Joe Biden amerikai elnök szerdán a Fehér Házban jelentette be a „sörös tervet”, amely egy hónapig tart. Azt szeretné, ha országa lakosságának 70 százaléka beoltott lenne július 4-ére, a függetlenség napjának nemzeti ünnepére.
Az Egyesült Államokban nem a sör az egyetlen oltásra csábító mézesmadzag: árengedmények, sporteseményekre szóló jegyek, fizetett szabadság is akad az ösztönzés palettáján.
Jelenleg a lakosság 62,8 százaléka kapott legalább egy oltást. Az ütem napi hatszázezerre lassult, miközben április elején – ugyancsak naponta – csaknem kétmillió embert is beoltottak.
Ausztria kiterjeszti oltási tervét a 12 éven felüli gyerekekre, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye után az osztrák Nemzeti Oltási Grémium (NIG) is szabad utat adott a Pfizer/Biontech vakcinájának a 12–15 évesek körében – jelentette be Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter szerdán Bécsben.
A tárcavezető hangsúlyozta, tanulmányok igazolják, hogy a Pfizer/Biontech vakcinája rendkívül hatékony a fiatalabb korcsoportok körében is. Hozzátette, hogy az említett vakcinából az elmúlt hetekben ebben a korosztályban hatszázezer adagot oltottak el az Egyesült Államokban és Kanadában anélkül, hogy aggályok merültek volna fel a biztonságosságát illetően – írja az MTI.
A szóban forgó korcsoportba tartozó 340 ezer gyerek közül Mückstein legalább kétszázezerrel számol, akik élnek majd a lehetőséggel. Úgy vélekedett, ha július-augusztusban minél több gyerek beoltatja magát, szeptemberben zavartalanabbul indulhat a jelenléti oktatás az iskolákban. Egyúttal kéri a szülőket, hogy segítsék a felvilágosító kampányt.
A 14 éven aluli gyerekek esetében szülői beleegyezés kell az oltáshoz, míg a 14 éven felüliek önállóan is dönthetnek erről, még akkor is, ha a szülő esetleg oltásellenes. Ezért a közeljövőben a NIG szakemberei is intenzív kampányba kezdenek, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően felvilágosítsák őket az oltás fontosságáról.
A tárcavezető elmondta, hogy ugyan a gyerekek – ellentétben a felnőttekkel – ritkábban kerülnek súlyos tünetekkel kórházba, de az úgynevezett Long-Covid-szindróma, amely sok esetben hosszú ideig alvászavarokkal, fáradékonysággal jár, esetükben is tapasztalható. Ezen túlmenően akár tünetmentesen is megfertőzhetik az idősebb korosztályokat.
Ezért is fontos, hogy a 12–15 évesek oltása is széles körben megtörténjen, hiszen minél előbb érjük el a nyájimmunitást, annál előbb térhetünk vissza a normális élethez.
– fogalmazott a miniszter.
Ausztriában az elmúlt 24 órában négyszáz embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 645 552 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 409, az intenzív kezelésre szorulók 141-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon hatan haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 621-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 630 274.
Hamarosan eléri az egymilliót a már második oltását is megkapók száma, illetve a hetven évnél idősebb személyek hatvanöt százalékát már beoltották Szlovákiában – olvasható az Új Szó oldalán.
A szomszéd országban egyre biztatóbbak a járványügyi adatok, a kórházakban megközelítőleg négyszáz pácienst kezelnek, mindössze harmincnégyen vannak lélegeztetőgépen.
Talán már néhány napon belül megkapja az egymilliomodik személy is a második adag oltóanyagot
– közölte Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) igazgatója, aki elmondta, hogy eddig 882 000 személyt oltottak be mindkét dózissal. Az első adagot eddig több mint 1,7 millió fő kapta meg, vagyis a tizenhat év feletti populáció harmincnyolc százaléka. A hetven évnél idősebb személyek hatvanöt százalékát már beoltották.
Arról is beszélt az intézményvezető, hogy oltási időpontra vár mintegy százezer ember, a legtöbben az északnyugati régiókban. Azzal kapcsolatban, hogy egyes régiókban alacsony az oltási hajlandóság, Vladimír Lengvarský egészségügy-miniszter azt mondta, hogy
ha az emberek nem mutatnak érdeklődést a vakcina iránt, el kell vinni hozzájuk a védőoltást. A tárcavezető lehetővé tenné a tömeges oltást a nagyobb cégeknél, valamint azt is, hogy a körzeti orvosok is olthassanak.
A német Robert Koch Intézet beszámolója szerint sikerült megtörni a koronavírus-járvány harmadik hullámát Németországban – írja a Guardian. A 82 milliós Németország lakosainak csaknem ötöde be van már oltva. A virológusok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy amíg a teljes lakosság 70 százaléka nem kapta meg mindkét dózist, addig rendkívüli óvatosságra van szükség.
Németországban péntektől ismét kinyithatnak az edzőtermek, az uszodák és az éttermek, ugyanakkor a tulajdonosok megkövetelhetik a negatív tesztek bemutatását. A kötelező maszkviselési szabályok továbbra is érvényben maradnak.
A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) kérését figyelembe véve a vállalatoknak – ahol van rá lehetőség – engedélyezniük kell a dolgozóknak az otthoni munkavégzés lehetőségét.
Szerdától már a koronavírus elleni egyetlen oltással is be lehet utazni Horvátországba – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a kabinet szerdai ülésén.
A tárcavezető kiemelte, a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V-vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot, míg az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.
Azok, akiket nem oltottak be és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigéngyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt – írja az MTI.
Továbbá akik rendelkeznek európai digitális igazolvánnyal, hogy felgyorsítsák a határátlépést, feltölthetik adataikat az Enter Croatia honlapra. A beutazáshoz a határon minden esetben regisztrálni kell, kivéve, ha átutazóban van valaki.
Az Európai Unió tagországainak 27 nagykövete szerdán megállapodott abban, hogy felveszik Japánt a biztonságos úti célokkal rendelkező országok listájára – írja a Reuters.
A tagországok arról is döntöttek, hogy fontolják meg az utazási korlátozások feloldását, Izrael, Új-Zéland, Ruanda, Dél-Korea, Thaiföld és Szingapúr vonatkozásában. Az Egyesült Királyság esetében a növekvő koronavírus-fertőzések, és az indiai mutáns jelenléte miatt nincs lehetőség enyhítésekre.
Az EU-tagországok ugyanakkor önkéntesen megkövetelhetik a beutazóktól a negatív tesztet vagy a kötelező karantént.
Tovább enyhítenek a lengyel járványügyi korlátozásokon június 6-tól Lengyelországban. A létszámkorlátozás betartása mellett konferenciák és vásárok rendezhetők, és 150-re emelik az esküvők és nyilvános rendezvények maximális létszámát − jelentette be az egészségügyi miniszter.
Az országban a vendéglátás, a kulturális és sportintézmények igénybevétele egyébként nincs oltási igazoláshoz, negatív vírusteszthez vagy a Covid−19-betegségből való felgyógyulást igazoló okmányhoz kötve. Az ilyen dokumentumokra viszont szükség van a határok átlépéséhez, a külföldről hazatérő lengyelek is csak ezek birtokában kerülhetik el a tíznapos karantént − számolt be az MTI.
A május eleje óta fokozatosan bevezetett, a többi európai országhoz képest szerinte nagyvonalúbb nyitásnak nem lett következménye újabb fertőzéshullám
− emelte ki az egészségügyi miniszter.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte: a koronavírus először Indiában megjelent B.1.617-es variánsának csak a delta, B.1.617.2-es mutációja számít aggodalomra okot adónak, a másik kettő nem.
A WHO heti járványügyi jelentése szerint a B.1.617.2-höz képest alacsonyabb fertőzési mutatókat figyeltek meg a többi változatnál.
Maria Van Kerkhove, a WHO Covid–19-cel foglalkozó technikai csoportjának vezetője elmondta: a vietnámi hatóságok által szombaton jelentett új hibrid variáns a delta variációjának tűnik.
Egyre növekszik azok száma, akiknek negatív lett az antitestszinttesztjük a Sinopharm-vakcina beadása után, zömük hatvan év feletti. Az érintettek Facebook-csoportjának tagsága már ezerötszáz felett jár.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május elején engedélyezte a Sinopharm vészhelyzeti használatát a 18 év felettieknek, a hatóság egyik munkacsoportja azonban néhány nappal korábban egy hosszabb értékelést is kiadott a kínai vakcináról.
Ebben többek között az áll, hogy elegendő mennyiségű adat hiányában nem tudják megállapítani, mennyire véd a súlyos lefolyású Covid-fertőzéstől a szer, nem lehet megállapítani a variánsok elleni védőhatását, valamint az idősebbekben és egyéb alcsoportokban mutatott biztonságosságról és klinikai védelemről sem tudnak pontos képet adni.
Ennek fő oka, hogy a klinikai teszteken az önkénteseknek mindössze két százaléka volt hatvan év feletti.
Összefüggés lehet a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás és a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja között az izraeli egészségügyi minisztérium kutatói szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel, mert több fiatalnál szívizomgyulladás alakult ki röviddel az oltás második adagjának beadása után. Az egészségügyi minisztérium, a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből álló orvoscsoport kedden ismertette következtetéseit a minisztérium főigazgatójával, Hezi Levyvel – számolt be az MTI.
A szívizomgyulladások általában enyhe lefolyású betegségek, amelyeket mellkasi fájdalom, légszomj és szívdobogás jellemez, és rövid kórházi tartózkodással járnak. Leggyakrabban 16–30 éves férfiaknál fordulnak elő, és ezeket a gyulladásokat a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.
Tegnaptól lehet igényelni Horvátországban az úgynevezett európai koronavírus-útlevelet.
A mobiltelefonra letölthető alkalmazás megszerzése a horvát közigazgatási szerveknél is kezdeményezhető, azonban az igénylők mintegy 90 százaléka egy erre fejlesztett, a magyar ügyfélkapuhoz hasonló alkalmazáson keresztül töltötte le. A papíralapú pedig lényegében egy kinyomtatott QR-kód. A tegnapi napon 15 ezret igényeltek, a mai napon ez idáig további 25 ezret.
A betegségen átesetteken kívül az Európai Unió által elfogadott védőoltások felvétele esetén adható ki a Covid-útlevél. Tehát az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcinát felvevőknek nem adható ki. Ez nem jelenti azt, hogy kétoldalú, államok közti egyezmény alapján nem léphetnének be a másik európai uniós országba a keleti vakcinákkal oltottak.
Az uniós szabályok az engedélyezett vakcinák esetén a viszonossági elvet írják elő. Tehát ha az adott tagország kiadja a kétkomponensű védőoltásnál az első dózis felvétele után az uniós Covid-útlevelet, akkor a többi EU-s tagállam polgárai számára is azonos tartalommal (beleértve az érvényességi idejét) kell alkalmazni.
A horvát szabályozás alapján a Pfizer-, a Moderna- és az AstraZeneca-védőoltás mindkét dózisát felvevők számára 210 napra adják ki az EU-s útlevelet. A kezdőnap a második oltás felvételének a napja. Az egykomponensű Janssen-vakcinával oltottak a felvételt követő 22. napon igényelhetik az EU-s Covid-útlevelet, amely szintén 210 napig hatályos. A Pfizer és a Moderna első dózisát felvevők a védőoltás 22. napjától igényelhetik az okmányt, amely 42 napig hatályos, míg az AstraZeneca első dózisát felvevők szintén a 22. naptól kérhetik, ám tovább, 84 napig használhatják.
Akik átestek a fertőzésen, legkorábban 11 nappal az első pozitív PCR-teszttől kérhetik az útlevelet, ami 180 napig érvényes.
Egy kellemetlen joghézag, avagy negatív diszkrimináció azokat érinti, akik átestek a fertőzésen, és már felvették az első védőoltást. Ők nem kaphatják meg az útlevelet, mint az egészséges, első dózissal oltottak, holott immunológiailag azonosan minősülnek védettnek, mint a már kétszer oltott egészségesek – számol be a 24sata.hr.
Németországban a lakosság közel 45 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket − mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.
A Civey közvélemény-kutató társaság felmérése szerint a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, míg a lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel − számolt be az MTI.
A harmadik orosz fejlesztésű vakcina az előzetes adatok szerint több mint nyolcvan százalékban hatásos – adta hírül az Interfax hírügynökségre hivatkozva a Reuters.
A hírügynökség szerint a gyártó Csumakov Intézet évente az előre tervezett évi tízmillió dózis hatszorosát lesz képes legyártani.
A mai napon 5256 PCR-tesztet elemeztek ki a szlovákiai laborokban, ezek közül 124 lett pozitív, ami 2,35 százalékos fertőzöttségi arányt jelent. A mintavételi pontokon 41 840 antigéntesztet végeztek el, közülük 118 mutatott ki fertőzést.
Újabb 13 személy esetében igazolódott be, hogy a koronavírus-fertőzés szövődményei okozták a halálát, Szlovákiában így már 12 366 halálos áldozatot követelt a kór.
A kórházakban kezelt fertőzött vagy fertőzésgyanús páciensek száma 28-cal 412-re csökkent, közülük 329-nél már teszttel is igazolták a fertőzést. Jelenleg 38 személyt kezelnek intenzív osztályon, 34-en pedig mesterséges lélegeztetésre szorulnak.
Tegnap 15 916-an kapták meg a koronavírus elleni oltás első adagját, 7816-an pedig a másodikat.
Szlovákiában eddig 1 771 728 személyt oltottak be legalább egyszer, 881 936-an pedig már a második vakcinázáson is átestek – tudósít a Paraméter.
A kínai Sinovac vakcinájával beoltott ukránok nemzetközi oltási igazolványt kapnak − jelentette ki Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.
A dokumentum megszerzéséhez két adag oltóanyag felvétele szükséges
− emelte ki a miniszter. Hozzátette: Ukrajna 1,9 millió adag CoronaVac-vakcinát vásárolt.
A Kárpátinfó szerint jelenleg a 65 év felettiek, a mozgáskorlátozottak, a mozgáskorlátozottakat gondozó emberek, a sportolók, a külső független tesztelés (ZNO) lebonyolításában részt vevő oktatók, az Ukrán Fegyveres Erők, a belügyminisztérium képviselői, a kritikus helyzetben lévő személyek, továbbá az infrastrukturális vállalkozások és a regisztráltak oltása folyik.
A Kanadai Immunizációs Tanácsadó Bizottság, a NACI kedden módosította addigi Covid-protokollját, és azt javasolja, hogy azok, akik AstraZeneca-oltást kaptak az első dózisban, a másodikban a Pfizer–BionNTech vagy a Moderna vakcináját kaphassák meg.
A módszert keresztoltásnak hívják, és hosszú ideje folyik a diskurzus arról, hogy ezzel a megoldással akár fokozni lehet a védőoltás hatékonyságát. Az AstraZeneca vakcinája vektorvírust használ, a Pfizer és a Moderna pedig messenger RNS-t juttat be a szervezetbe az oltóanyaggal.
A NACI a cbc.ca tudósítása szerint spanyol és brit vizsgálatokra hivatkozva kívánja módosítani az eddigi eljárást. A spanyolok úgy találták, hogy 30-40-szer annyi IgG antitest termelődik, ha alkalmazzák a módszert. Emellett a neutralizáló antitestszint is a sokszorosára emelkedett a páciensekben. A több száz fős mintán nem találtak olyat, akinek a keresztoltás után súlyos Covid-tünete lett volna.
A módszerrel sokkal több antitest termelődhet a szervezetben.
Izraelben az új napi fertőzések száma a múlt héten átlagban tizenöt volt, ami több mint egy éve a legalacsonyabb szám – írja az Insider.
A csökkenésnek köszönhetően az országban kedden feloldottak minden még fennálló korlátozást, többé nem kell az oltottságot igazolni az éttermekben vagy sportrendezvényeken.
Nyilvánvalóan elértük a nyájimmunitást
– mondta Eyal Zimlichman, Izrael legnagyobb kórházának, a Sheba Medical Centernek az igazgatóhelyettese.
Június 15-ig meghosszabbította az éjszakai kijárási tilalmat az észak-macedón kormány, így a következő két hétben is tilos lesz utcára lépni éjfél és hajnali 4 óra között a nyugat-balkáni államban.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 230-cal 712 702-re, Koszovóban 19-cel 106 956-ra, Észak-Macedóniában 37-tel 155 258-ra, Montenegróban 29-cel 99 652-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 81-gyel 203 697-re növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában héttel 6872-re, Észak-Macedóniában tízzel 5424-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 17-tel 9236-ra emelkedett. Koszovóban és Montenegróban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2247, illetve 1584 maradt – számolt be az MTI.
A vártnál jobban haladnak a Covid-kórház építési munkálatai Újvidéken, az intézmény szeptemberre már betegeket is fogadhat Nebojša Stefanovic szerb védelmi miniszter szerint – olvasható a Pannon RTV-n.
A politikus hozzátette: az épület több mint 20 ezer négyzetméteres lesz, így lehetőség nyílik majd a legmodernebb berendezések használatára, továbbá itt lesz a legnagyobb kapacitás az intenzív betegek ellátására, összesen 220 ággyal.
A miniszter az oltakozás szerbiai üteméről is szót ejtett. Szerinte a folyamat jó ütemben halad a Védelmi Minisztérium és a szerb hadsereg tagjai között. A vakcina első adagját már több mint 20 ezren megkapták, és már túl van a 13 ezren azok száma is, akik megkapták a második dózist.
Karikó Katalinnal foglalkozik a Wired című tudományos magazin angliai kiadásának címlapsztorija.
.. and the portrait was taken by Platon, the famous, super-talented British photographer. https://t.co/aOpH5zmKua
— Katalin Kariko (@kkariko) June 1, 2021
A címlapot a Twitteren Karikó Katalin is megosztotta, megjegyezve, hogy a képet a neves brit fotográfus, Platon készítette.
A lap arról tudósít, hogy a magyar kutató által kifejlesztett mRNS-technológia alapján hatféle vakcina van fejlesztés alatt a HIV-vírus ellen.
Az Egyesült Államokban elsőként és egyedüliként New Yorkban bevezetett helyi oltási igazolványt, az Excelsior Igazolványt eddig több mint egymillió ember töltötte le a telefonjára.
New Yorkban eddig 9,1 millió embert oltottak már be két alkalommal.
Georgia, Alabama, Arizona és Florida államokban azonban személyiségi jogokra hivatkozva betiltották az oltási igazolványok használatát.
A román egészségügyi miniszter, Ioana Mihãilã szerint az oltási kedv utóbbi időben tapasztalt lankadása az országban aggodalomra ad okot – írja a Maszol. A politikus a B1 TV kedd esti műsorában kifejtette: a lakosság azon rétege, amely be akarta magát oltani, már meg is tette ezt.
Van egy másik része a lakosságnak, amelynek szüksége van egy kis ösztönzésre, hogy felvegye az oltást. Azt hiszem, most tartunk ott, hogy nagyon könnyen elérhetővé kell tenni a vakcinát számukra
– fogalmazott a műsorban a tárcavezető. Ioana Mihãilã azt is kiemelte, hogy szinte sehol nem okoz problémát az oltáshoz való hozzáférés Romániában, legfeljebb az olyan elszigeteltebb vidéki településeken, ahol a vakcina leginkább a háziorvosi rendelőn keresztül elérhető, de maga az orvos nem csatlakozott az oltási kampányhoz.
A miniszter szerint az embereknek több időre van szükségük, hogy meghozzák a döntést és felvegyék az oltást. Hozzátette: már megkezdte az egyeztetést az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorgitával annak érdekében, hogy vidéken is növelni lehessen az átoltottság mértékét, amihez szükség van a humán erőforrás átcsoportosítására.
Dél-koreai moziüzemeltetők jelentősen csökkentették a jegyek árát azoknak a mozilátogatóknak, akik már be vannak oltva koronavírus ellen – írja a Variety.
A járvány előtt az ország a világon a negyedik legnagyobb mozibevételeket produkálta, az ipar azonban a vírus következtében bezuhant.
Az akciót a Koreai Filmszínházak Társasága jelentette be kedden, és június végéig fog tartani.
A Moderna kedden beadta vakcinájának engedélyeztetési kérelmét az Egyesült Államok Gyógyszerügyi Hatóságához (FDA). Az oltóanyag jelenleg csak vészhelyzeti engedéllyel rendelkezik Amerikában – írja a New York Times.
Ha az FDA megadja az engedélyt, akkor a cég elkezdheti az értékesítést közvetlenül a felhasználóknak.
A teljes körű engedély megkönnyíti, hogy az oltást közvetlenül megszervezzék iskolákban, munkahelyeken vagy a hadseregben.
Romániában mélyrepülésben van az első dózist igénylők száma. Mától viszont a 12 év fölöttiek is jogosultak az oltásra.
Május 15-én még 51 938 ember kapta meg az első dózist, 67 083 pedig az emlékeztető oltást valamelyik vakcinából. Tegnap viszont mindössze 16 711 első és 36 057 második oltást adtak be.
Az elmúlt két hétben a csökkenés egyenletes volt. Mindebből az következik, hogy Romániában kezdenek elfogyni az oltáspártiak – számol be a kolozsvári Főtér.
Indiában tiltakoznak az orvosok, ugyanis egy népszerű vallási vezető azt állítja, hogy a jóga képes rá, hogy legyűrje a koronavírust – írja a Guardian.
Baba Ramdevet a modern gyógyszerek előállítását „ostoba és bukott tudománynak” nevezte, az orvosok feljelentették, valamint szorgalmazzák a letartóztatását.
Ramdev egyébként Narendra Modi miniszterelnök egyik legnagyobb támogatója.