Pfizerre cserélik az AstraZenecát

Brazíliában vizsgálat indult volt és jelenlegi kormánytagok ellen a koronavírus-járvány kezelése miatt – közölte Renan Calheiros, a szenátus vizsgálóbizottságának vezetője pénteken.

A szenátor szerint Marcelo Queiroga egészségügyi miniszter, Eduardo Pazuello volt egészségügyi tárcavezető és Ernesto Araujo volt külügyminiszter ellen indult vizsgálat. Renan Calheiros egyben kijelentette, hogy ha a szenátusnak alkalma nyílik Bolsonaro ellen vizsgálatot indítani, meg fogják tenni. A törvényhozó Bolsonaro bírálójának számít – írja az MTI.

Jair Bolsonaro

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A vizsgálóbizottság feladata egyebek között feltárni, hogy Jair Bolsonaro megfelelően kezelte-e a koronavírus-járványt, illetve, hogy hónapokon át szándékosan késleltette-e a vakcinák beszerzését, miközben a hidroxiklorokin nevű, malária elleni készítményre összpontosított a betegek kezelésében, ami tanulmányok szerint hatástalan a koronavírus okozta betegséggel szemben.

A helyi köztelevízióban közvetített meghallgatások számos tudományos érvvel és ellenérvvel vették kezdetüket. Hírügynökségek szerint több hamis állítás is elhangzott. Kételyek fogalmazódtak meg a járvány halálos áldozatainak hivatalos számát illetően is. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok 600 ezer halottja után a latin-amerikai ország vesztette el legtöbb lakosát – eddig 496 004-et – a koronavírus-járványban. Bolsonaro vitatta ezt, mondván, az egészségügyi minisztérium adatai eltúlozzák a helyzetet, ezzel szemben járványügyi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kór halálos áldozatainak száma talán százezres nagyságrenddel is magasabb lehet. Bolsonaro politikai üldöztetésnek nevezte a vizsgálatot.

Jair Bolsonaro egyike a járvány súlyosságát leginkább vitató politikai vezetőknek; korábban egyszerű influenzának nevezte a koronavírust, és ellenezte az olyan megelőző intézkedések alkalmazását, mint a maszkviselés, a távolságtartás vagy a karantén. A járvány kitörése óta Latin-Amerika legnépesebb országában eddig 17,7 millió fertőzöttet azonosítottak.

A „legrosszabbra kell számítani” a koronavírusjárvány-helyzetet illetően Afrikában, ahol a lakosság mindössze egy százalékát oltották be eddig a vírus ellen – figyelmeztetett pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az esetek száma 52 százalékkal, a halálesetek száma 32 százalékkal nőtt Afrikában a múlt héten, és a legrosszabbtól tartunk, figyelembe véve, hogy az afrikai lakosság mindössze egy százalékát oltották be eddig

 – figyelmeztetett egy pénteki sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

Az eltérő járványhelyzet „a méltányos vakcinaelosztás globális kudarcát mutatja” – jelentette ki Tedrosz, aki annak veszélyére figyelmeztetett, hogy az egyenlőtlenségek súlyos pusztításokat okoznak a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereknek. A WHO-főigazgató szerint túl későn érkeznek a vakcinafelajánlások a fejlődő országok számára, egyes esetekben már csak a következő évre.

Tedrosz emlékeztetett arra, hogy a WHO célul tűzte ki, hogy az összes ország lakosságának legalább tíz százalékát az idén nyáron, negyven százalékát az év végéig, hetven százalékát pedig 2022 közepéig beoltsák. A WHO-főigazgató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy – mint mondta – ezzel szemben a közepes vagy magas jövedelmű országok több mint felének sikerült lakosságának legalább húsz százalékát beoltania, míg ugyanez a szegényebb országok közül mindössze háromnak sikerült.

Szerbiában már augusztusban újraolthatják a Sinopharm-vakcinával immunizáltakat, mert az eddigi mérések alapján hat hónapig ad csak védettséget a készítmény, és a hatvan év felettiek közel felénél nem tapasztaltak antitesttermelést. Vélhetően számukra másik oltóanyagot adnak majd be. Lehetnek azonban olyanok is, akik egy évig is védettek lesznek – írta meg a Napi.hu Zoran Radovanović szerb epidemiológus nyilatkozata alapján.

Megjegyzik, hogy Magyarországon eddig más eredményekről számoltak be.

„A [Sinopharm-vakcina] a hivatalos adatok szerint négyből három embernek adott védettséget. Ez azt jelenti, hogy a kezdetben beoltottak negyede nem védett. Az oltás utáni immunitás pedig rövidebb ideig tart, hat hónap után a számítások szerint elmúlik. Ezek egyéni különbségek, egyeseknél valamivel kevesebb mint hat hónap után csökken, másoknál pedig akár egy évig is eltart” – idézte a lap a járványügyi szakember szavait. Zoran Radovanović beszélt arról is, hogy az oltás utáni immunitás időtartamának vizsgálata még nem zárult le Szerbiában, de ő úgy látja, az adatok alapján már most egyértelmű, hogy a kínai vakcina a leggyengébb. Az országban egyébként az AstraZeneca, a Pfizer és a Szputnyik készítményeivel oltják a lakosságot. 

Az epidemiológus a kínai vakcináról azt is elmondta, hogy tapasztalataik alapján egyértelmű, hogy a védőhatás a hatvan év felettiek körében sokkal kisebb, egyik félelme, hogy alig tesz ki ötven százalékot, miközben Szerbiában a legtöbb idős ember ezt az oltást kapta.

Hozzátette, ez azt vetíti előre, hogy a harmadik adag oltást is meg kell kapniuk, de akik nem reagáltak az első két adagra, kérdés, hogy reagálnak-e a harmadikra. Szerinte a legjobb lenne, ha azok, akik megkapták a kínai vakcinát, most megkapnák a Pfizer vakcináját vagy valami más megfelelőt. 

Úgy látja továbbá, hogy Szerbiának nem kellene előállítania kínai vakcinát, amelynek gyártását már korábban bejelentették, mert akkor használták, amikor nem volt elég oltóanyag az országban, mert mégiscsak valamiféle védelmet nyújtott.

Egyébként az oltások hatásosságának vizsgálata Magyarországon is folyamatban van, ugyanis több mint háromezer személy bevonásával vizsgálják a hazánkban elérhető készítményeket.

Nem teszik kötelezővé, hogy az orvosi rendelőkben adják be a Covid–19 elleni védőoltást, közölte Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter, aki egyben felszólította az embereket, hogy jelentkezzenek az oltásra, mert csak ez segíthet megbirkózni a járvány harmadik hullámával – tájékoztat róla az Új Szó.

A politikus nem bonyolította túl a mondanivalóját.

Van, aki nem akarja beoltatni magát, van, aki igen. Az oltás nem kötelező

– mondta Vladimír Lengvarský, aki arról is beszélt, hogy az oltópontok mellett a körzeti orvosi és a gyermekorvosi rendelőkben július 1-jétől megkezdődhet az oltások beadása. A politikus megemlítette azt is, hogy csak lehetőségként merült fel, hogy egyes korosztályok számára kötelező lenne a védőoltás.

Fotó: Vladimir Simicek / AFP

A miniszter szerint a regisztrációs rendszer egyszerűsítésével vagy azzal is lehetne motiválni az embereket, hogy ők választhassák meg az oltás időpontját. A beoltottak jutalmazását nem kommentálta, azt mondta, erről még tárgyalnak.

Mindent megteszünk, hogy ezek a központok továbbra is működjenek. Arra kérnék mindenkit a delta-vírusvariáns veszélye miatt is, hogy jelentkezzen a védőoltásra. Ez az egyetlen dolog, ami segíthet elkerülni a harmadik hullámot

– mondta Vladimír Lengvarský.

Súlyos állapotban szállították a iaşi kórházba azt a Neamţ megyei férfit, aki az utóbbi egy évben paracetamolt és metamizolt (Algocalmin) szedett, mert így akarta a koronavírus–fertőzést elkerülni – tájékoztat róla a Főtér.

Fotó: Joe Giddens / PA Images / Getty Images Hungary

A kórház szóvivője elmondta, hogy a férfit súlyos veseelégtelenséggel diagnosztizálták, amelyet a gyógyszerek tartós szedése okozott. Azonban ezt tovább tetézte a férfi, mert nem hagyta abba a pirulák alkalmazását, hanem fokozta, és még több tablettát vett be. Egészen addig tette ezt, amíg olyan rossz állapotba került, hogy kórházba kellett vinni. Az orvosi szakvélemény szerint valószínűleg olyan mértékű vesekárosodás alakult ki a férfi szervezetében, amely maradandó, és egy időre még dialízisre is szorul.

Első fokon győzelmet aratott az AstraZeneca az Európai Unióval szemben, közölte pénteken egy brüsszeli bíróság – írja a Telegraph. Az indoklásban a bíróság arra hivatkozott, hogy az Európai Unió nem élvezhet elsőbbséget olyan országokkal szemben, amelyekkel ugyancsak megállapodást kötött a brit–svéd gyártó.

A brüsszeli bíróság ugyanakkor arra kötelezte a gyártót, hogy szeptember végéig bezárólag 80 millió vakcinát szállítson le az Európa Uniónak.

Fotó: Antonio Masiello / Getty Images Hungary

Az AstraZeneca nem tudta időre leszállítani az Európai Uniónak a korábbi megállapodásban foglalt mennyiséget. Az Európai Bizottság korábban június végéig 120 millió, míg szeptember végéig 300 millió adag vakcina leszállítására kötött megállapodást a gyógyszergyártóval. Mivel ez nem sikerült, az AstraZeneca április 10-én átmenetileg a felére csökkentette az európai országoknak szánt vakcinái mennyiségét, április 26-án az Európa Bizottság pert indított a brit–svéd gyártó ellen.

Az Európai Unió a koronavírus-járvány globális helyzetével kapcsolatban felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját, és a jegyzékbe felvette Albániát, Libanont, az Egyesült Államokat, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A felsorolt országok állampolgárai esetében az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat – közölte az uniós tanács pénteken. Az Európai Unió első alkalommal 2020. június végén tette közzé az akkor tizennégy országot felsoroló listáját.

A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében Kína különleges közigazgatási területei, Hongkong és Makaó esetében is fokozatosan fel kell oldani az utazási korlátozásokat. A Kínára vonatkozó korlátozásokat az unió akkor oldja fel, ha az a másik oldalon is kölcsönösen megtörténik – írja az MTI.

Az az ország számít biztonságosnak, amelyben a koronavírus-fertőzöttek számának növekedése az uniós átlaghoz közeli vagy az alatti. A tanács ajánlása jogilag nem kötelező erejű. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért továbbra is az egyes tagállami hatóságok felelősek. A tagállamok – a teljes átláthatóság biztosítása mellett – csak fokozatosan oldhatják fel a felsorolt országokra vonatkozó utazási korlátozásokat.

Egy-egy tagállam nem határozhat úgy, hogy valamely, a jegyzéken nem szereplő unión kívüli országra vonatkozóan feloldja az utazási korlátozásokat azelőtt, hogy erről összehangolt döntés születne – tették hozzá.

A delta-variáns terjedése miatt péntek délután az olasz kormány bejelentette, hogy az Egyesült Királyságból érkező turistáknak a kötelezően előírt karanténban töltött idő öt napra korlátozódik – jelentette be pénteken Facebook-bejegyzésében Robert Peranza egészségügyi miniszter.

A római kormány – írja a The Guardian – mások mellett feloldotta az Egyesült Államokból, Japánból, Kanadából érkezőkkel szembeni korlátozásokat, feltéve, ha rendelkeznek vakcinaútlevéllel.

Ausztria egymillió dózis koronavírus elleni vakcinát biztosítana a nyugat-balkáni országoknak − mondta pénteken Sebastian Kurz kancellár. Az adagokat ezen a nyáron szállítják le − írja a Guardian.

Csak akkor vagyunk biztonságban, ha minden ország biztonságban van

− mondta az osztrák kancellár.

Június 26-tól nem kell maszkot viselni külterületen Spanyolországban – idézi Pedro Sánchez miniszterelnököt a Guardian. 

Fotó: David Ramos / Getty Images Hungary

A kötelezettség 2020 májusa óta érvényben van, bár néhány esetben, mint a hat év alatti gyerekek és bizonyos egészségügyi állapotok esetén, kivételt tesznek.

A romániai stratégiai kommunikációs csoport tegnapi jelentése szerint már száz alá csökkent az új fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában. 17 509 PCR- és 9942 antigén gyorsteszt elvégzése 87 új esetet hozott (szerdán 104-et, kedden 103-at). Az országos fertőzöttségi ráta továbbra is 0,11 ezrelék.

A friss nyilvántartásba 5 új, a koronavírussal összefüggésbe hozható haláleset került be, emellett 82 korábbi, ám a korábbi jelentésekből tévesen kimaradt halálesettel egészítette ki a keddi jelentést az országos közegészségügyi intézet (INSP) folyamatban lévő vizsgálata, mint arról korábban már beszámoltunk.

Tovább csökkent a kórházi kezelésre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma is: az új adatok szerint 944-en állandó orvosi ellátásban részesülnek, az intenzív terápiás osztályokon 186-an küzdenek a betegséggel. 2678-an otthon lábadoznak, 1228-an intézményes elkülönítésben – írja a kolozsvári Főtér.

Az orosz főváros a héten meghozott korlátozásokat meghosszabbítja június 29-ig – jelentette be Szergej Szobjanyin polgármester.

Az intézkedések többek között tiltják az ezer főnél nagyobb nyilvános eseményeket, éjszakára bezárják a kávézókat és éttermeket, valamint az Európa-bajnokságra felállított szurkolói zónákat is.

Több mint 350 orvos és egészségügyi dolgozó kapta el a koronavírust Indiában, miután beoltották őket a kínai Sinovac-oltóanyaggal. A megfertőződött egészségügyi dolgozók közül több tucat kórházi ellátásra is szorul a magas láz és légzési nehézségek miatt − írja a Reuters.

Az ötezer egészségügyi dolgozóval rendelkező Kudus hatalmas harcot vív az elsőként Indiában azonosított delta-variánssal, ami miatt a településen 90 százalékos a telítettség a kórházakban.

Tajvan a koronavírus miatt 187 fertőzöttet és 21 halálesetet jelentett az elmúlt napon − írja a Guardian. Új Tajpej városban regisztrálják továbbra is a legtöbb esetet.

Az oltási arány elkezdett javulni Tajvanon, de még így is kevesen, a lakosság körülbelül 5 százaléka kapta meg az oltás legalább egyik adagját. A kormány most azon dolgozik, hogy megszüntesse a kételyeket az AstraZeneca-oltóanyag körül.

Ukrajnában 967 koronavírusos megbetegedést azonosítottak az elmúlt napon. A járvány halálos áldozatainak száma 50 − derült ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) pénteki adataiból. Előző nap 1188 fertőzöttet és 55 halálesetet jelentettek az országban. A legtöbb esetet továbbra is a fővárosban, Kijevben jegyzik fel.

Kárpátalján az elmúlt 24 órában összesen kilenc új esetről számoltak be, halálos áldozatot nem jelentettek a megyében. A járvány kezdete óta a térségben 62 012 koronavírusos esetet regisztráltak, a fertőzés szövődményeibe ezerhatszázan haltak bele.

A járvány kezdete óta Ukrajnában összesen 2 228 192 ember fertőződött meg a vírussal, 2 147 972-en már felgyógyultak a betegségből. Az aktív betegek száma jelenleg 28 268, 51 952-en pedig belehaltak a fertőzésbe.

A Starbucks 41 millió font (több mint 17 milliárd forint) veszteséget szenvedett az Egyesült Királyságban az elmúlt évben a járvány miatt − írja a Guardian.

Fotó: Victor J. Blue / Bloomberg / Getty Images

A vállalat továbbra is azt állítja, hogy az alkalmazottai a teljes fizetésüket kapják a járvány alatt is.

Minden nyolcadik ötven év feletti angolnak maradt el műtéte vagy kezelése az elmúlt évben a University College London kutatása szerint – írja a Financial Times. Ezek közül a legnagyobb számban a szemészeti és onkológiai beavatkozások voltak.

A kevesebb vizsgálat ellenére is nőtt néhány betegség, mint a krónikus tüdőproblémák vagy a cukorbetegség előfordulása a járvány előtti szinthez képest.

A CureVac pénzügyi igazgatója azt nyilatkozta, hogy annak ellenére, hogy saját fejlesztésű mRNS-vakcinájuk a teszteken csupán 47 százalékos hatékonyságot mutatott, nem állnak le a további vizsgálattal – írja a Financial Times. 

Pierre Kemula elmondta: hisznek abban, hogy az adatok további vizsgálata megmutathatja, hogy az oltás megfelelő lehet bizonyos korcsoportokban vagy emlékeztető oltásként.

A szlovén kormány nem hosszabbította meg a június 15-vel lejárt, több mint 80 napig tartó járványhelyzetet.

A korlátozások viszont továbbra is hatályban maradnak, így a gyülekezési és az országhatár-átlépési korlátozás, a kötelező beltéri maszkviselés, a kézfertőtlenítés és távolságtartás, valamint a PCR-teszt feltétel a kulturális és sportrendezvények látogatásához, a vendéglátóegységek belső terébe való lépéséhez, a szállásfelvételhez.

A védőoltás viszont már szabadon, előzetes bejelentkezés nélkül is felvehető, igaz, településenként eltérően, lépcsőzetesen vezetik be.

Ami a szlovéniai magyarság számára a leginkább lényeges információ: előzetes regisztráció nélkül már a héten Muraszombatban és Ljutomerben oltottak, hétfőtől, június 21-től (majd utána minden következő hétfőn) pedig már Lendván is fognak – írja a Népújság.

Angliában az egészségügyi hatóságok péntektől minden 18 év feletti számára lehetővé teszik, hogy megkapja oltását – írja a Guardian. Ez egy fontos lépés afelé, hogy a kormány elérhesse azt a célt, hogy jövő hónapban már minden olyan polgár megkaphasson legalább egy oltást, aki szeretné.

Az országban eddig több mint 42 millióan kaptak legalább egy oltást, ami a felnőtt lakosság csaknem nyolcvan százaléka.